Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
Kommunista műszak Százhalombattán A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat csaknem teljes kollektívája — több mint 2000 dolgozó — kommunista műszakot tartott tegnap. A szakemberek három technológiai üzem karbantartási munkálatait végezték el, az alkalmazottak pedig az üzemek környékét takarították és hulladékgyűjtésben vettek részt. A műszak bérét a DKV dolgozói a Pest megyei települések gyermekintézményeinek fejlesztésére utalták át. Túl az elméleti képzésen Orchideát nevelnek as űr hen Orchideákat nevelnek az űrállomáson az új űrexpedíció tagjai. Popov és Rjumin a Szojuz—35 űrhajóval egy új biológiai kísérlethez vitt fel megfelelő berendezést: a malachit elnevezésű miniatűr üvegházban orchideát akarnak növeszteni. A tudósok úgy vélik, hogy a kísérlet kettős célt szolgál — nemcsak a növény növekedését figyelhetik meg az űrhajósok, hanem a színes virág az űrállomáson Sietve em gyakori eset: gaz- dagouott az állam, mégpedig úgy, hogy semmit sem kellett nyújtania, adnia a gyarapodás lejében. Tavaly a megyében valamivel több mint száz hektár földterületet ajánlottak fel a tulajdonosok az államnak minden térítés nélkül, s ilyen esetben — így rendelkezik a törvény — kötelező a tulajdonjog átvétele. Ami megtörtént. Nem szabad persze arra gondolni, hogy ezek a földdarabok a fölkapott üdülőhelyeken, a gyorsan gyarapodó települések középpontjában vannak; akkor nem jutottak volna az állam tulajdonába ingyen. A szóban forgó birtokok bizony elhanyagolt, jó ideje nem művelt mezőgazdasági területek, ráadásul többségük nehezen megközelíthető határrészeken; gondot vett tehát nyakába az állam, amikor — kényszerűen — elfogadta az ajánlatokat. Látszatra egészen távolra kerülve az előbbitől: a fel- szabadulás óta napjainkig a megye mezőgazdasági földterülete 68 ezer hektárral csökkent. Ennek az adatnak a meghökkentő nagyságát akkor érzékelhetjük igazán, ha leírjuk: jelenleg a gödöllői és a ráckevei járás termelőszövetkezeteinek összes földtulajdona kisebb ennél! Kései, mert visszamenőleg semmiféle hatással nem bír a bánat, miért törtéint úgy, ami történt, miért keveredett az elkerülhetetlen az elkerül- hetővel, de el nem került- tel. Hiszen a földterület ilyen nagy mértékű, zsugorodásában része van új falvak létrejöttének éppúgy, mint országos érdekű építkezéseknek, ám annak is, hogy nem volt túlzott a föld becsülete, értéke, hosz- szú időn át az elhagyott, nem művelt, parlaggá vált területek szinte senkinek sem kellettek, s ma is csak az államnak kellenek, mert erre törvény veszi rá az állam nevében eljáró szerveket. S okféle ága-boga van annak — a társadalmi és gazdasági változások sokasága lenne itt említendő —, hogy a valamikori legnagyobb vagyonérték, a föld mára eszköz lett csupán, s némelyik kezében ráadásul rosszul forgatott eszköz. Veresegyház nagyközség tanácsának egyik illetékese mondja, mutatja, bizony újabban földbukkannak elhanyagolt, sarlót, kapát nem látott, vegyszert nem szagolt parcellák az ún. hétvégi telkek többségében nagyon is rendben tartott szakaszai, századai között. A hatvanas években áhított birtok, tulajdon némelyek számára nyűg lett, koruk vagy életkörülményeik változása miatt, vagy éppen azért, mert az eredeti tulajdonosok elhunytak, s örököseik — fiatalok! — nem bíbelődnek hétvégeken a telek adta dologgal. Van persze jogi eszköze a tanácsnak arra, hogy rábírja a tulajdonosokat a parcella rendben tartására vagy értékesítésére, ám tapasztalatból mondhatjuk: amit már csak a nagyon muszáj visz előbbre, abban nincs sok köszönet. S ez csak jele egy megkezdődött folyamatnak, annak, hogy a hamari vásárlások annak idején nem okvetlen álltak összhangban a családi szándékokkal és tartós elhatározásokkal, a szerzés volt olykor a fontosabb, mint a megszerzett nyújtotta, nyitotta lehetőség a pihenésre, a kikapcsolódásra, a másfajta munkára. A másik oldalon viszont ott állnak azok, akik sóhajtozva várnak a megművelhető négyzetméterekre. Két esztendő alatt — mert 1978- ban jelent meg a lehetőséget teremtő rendelkezés — a megye huszonkét településén összesen négyszáz hektárnyi földet adtak át az állami tulajdonból magán- személyeknek ún. tartós használatba. Ez a forma népszerű, olyannyira, hogy tavaly, amikor némi propagandát csaptak neki a megyében, annyian jelentkeztek, amennyire senki nem számított, s kiderült, nem győzik a földmérők a tennivalókat, mert — némi fényt ez is vet a mai helyzetre — társadalmi munkában bonyolítják le a parlagterületek pontos kijelölését, fölosztását. S arra, hogy lesz elegendő társadalmi munkájuk a földhivatalok érintett munkatársainak, elég bizonyság egyetlen adat: a megyében a parlagföldek az országos mennyiség öt százalékát teszik ki, körülbelül kétezer hektárt. \ 7 annak próbálkozások, törekvések az állami, társadalmi szervek oldaláról, vannak jelentkezők az állampolgárok soraiból, s ugyanakkor — a másik oldalon — föllelhető a közömbösség, mezőgazda- sági nagyüzemeknél éppúgy, mint magántulajdonosoknál. A szakemberek egyike szerint: az a baj, hogy nem mindig ott van a föld, ahol igény lenne rá. S ez olyan értelemben is igaz, hogy miközben emberek serege fog össze, fárad tíz vagy tizenöt hektár művelésbe vonásáért, hasznot hajtásáért, addig egy-egy állami gazdaságnál, termelőszövetkezetnél az ötven meg a száz hektár sem látszik jelentős tételnek, már ami a gondozást, az értő hasznosítást s nem a tessék-lássék módon történő megművelést illeti. Mert nem szabályt erősítő kivétel, bár szorosak a jogi keretek, hogy a művelési ág változtatása valahogy túl nagy csendben megy végbe, s ami szántó volt. az rétként, legelőként bukkan fel, no nem a papírokon, hanem a mindennapi gyakorlatban. Sietni kell. mert sok. tekintetben elkéstünk a föld védelmével — ezt hangsúlyozzák a szakemberek. Mégis, amikor hangsúlyozzák — minden lehető helyen, gyűléseken és hivatalos előterjesztésekben, értekezleteken és az újságíróval beszélgetve —, hangjukban a reménytelenség is megszólal. Ügy érzik, nincs elegendő társuk ebben a kapaszkodásban, küzdelemben, mert gyarapítás és romlás párhuzamosan fut, holott — ki gondol rá?! — nemzeti vagyonunk alig vagy egyáltalán nem pótolható részét lökjük el. hajítjuk félre minden négyzetméterrel, ami nem rendeltetése szerint szolgál. Mészáros Ottó közérzetüket is kedvezően befolyásolja. A malachit elnevezésű műszert és több más biológiai kísérleti berendezést a szombati program során helyezték üzembe az űrhajósok. A program többi része a már korábban előirányzott ellenőrzésekkel, a műszerek, a berendezések üzembe helyezésével, működésének kontrolljával volt telítve. A nap folyamán többször is kapcsolatba léptek a földi irányító központtal. Az első szombati beszélgetés idején a központ munkatársai sok szeretettel köszöntötték a világűrben dolgozó barátaikat az űrhajózás napja alkalmából. A Csillagvárosban első repülésükre készülő magyar, vietnami, kubai, mongol és román űrhajósjelöltek már túl vannak az elméleti felkészítésen, s jelenleg szovjet társaikkal együtt gyakorlati képzésen vesznek részt — nyilatkozta Vlagyimir Satalov, a szovjet űrhajósok felkészülésének irányítója az Izvesztyijának adott interjújában. Satalov elmondotta, hogy a szocialista országok jelöltjeinek egyformán jól fel kell készülniük mind a Kozmoszban végzendő kutatómunkára, mind a fedélzeti mérnök teendőinek ellátására. Arra is késznek kell lenniük, hogy szükség esetén önállóan földre hozzák az űrhajót. Az űrállomást ugyancsak behatóan kell tanulmányozniuk, hogy váratlan helyzetekben — önállóan is — értőn és hathatósan tudják kezelni az ösz- szekapcsolt űrhajót. Ma: Dr. Arató András: Magasabb szinten, következetesebben Kriszt György: Rátermettség és hiyatá'tucat Kovács T. István: Emberek a gomoíygó füstben 3. oldal 4. oldal 6. oldal Varga Edit: Fanntokban nem mérhető 7. oldal Losonci Miklós: Kaland a távoli szigeten 8. oldal •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 86. SZÄM Ara 1.60 forint 1980. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP üupruiorgó heSyeft kukoricát Tavaszi munkák a földeken Eddig nem okosoii kárt es hideg Az elmúlt esztendő tapasztalatainak tanulsága, a téli fagyok milyen jelentős mértékben befolyásolhatják a nagyüzemi növénytermesztés eredményeit. így legfontosabb kenyérgabonánk, a búza termését is. Ezért tegnap a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán mindenekelőtt arról tudakozódtunk, nem okozott-e kárt a vetésben, a gyümölcsösökben a fagypont alá hűlt levegő. Kérdésünkre válaszolva Stágl József, a szakfelügyeleti csoport vezetője elmondta, nincs ok aggodalomra: az idén csupán jelentéktelen területeken pusztult ki a búza és az árpa. A szakemberek a termésbecslések során megállapították, hogy a kenyérnek való 50 százaléka jó, 40 százaléka közepes és csak 10 százaléka gyenge minőségű. A tavaszi, munkák megfelelő tempóban haladnak, sőt, az utóbbi napokban jeléntősen felgyorsultak. A beküldött jelentések szerint eddi£ már a borsó 98 százalékát elvetették és gyakorlatilag végeztek a tavaszi árpa és a zab talajba juttatásával is. A cukorrépának 53; a napraforgónak pedig 42 százalékát ültették el a gazdaságok. Jó ütemben halad a talajelőkészítés és szinte a megye valamennyi szövetkezetében a tavalyinál jobb minőségű magágyat tudtak készíteni. Ez részint azzal magyarázható, hogy az elmúlt őszön szinte maradéktalanul sikerült befejezni a mélyszántást. S az is fontos, hogy a korábbinál több gép áll a termelők rendelkezésére. A vecsési Ferihegy Tsz-ben \gendö alkatrész. Pontosabban hiányoznak a Zetor és MTZ típusú erőgépek, valamint az IFA teherautók javításához szükséges árucikkek. S ez nem kevés gondot okoz az üzemeltetőknek. A megyében a tervek szerint a napraforgó vetésterülete tovább nő az idén. E növény termesztése igen jövedelmező. Kedvezőtlen jelenség viszont az, hogy a népgazdasági igényeket meghaladó mennyiségben akarják vetni 1980-ban a napraforgót a gazdaságok. Célszerű lenne tehát még a napokban felülvizsgálni annak lehetőségét a termelőszövetkezetekben, hogy az említett ipari növény egy része helyére kukorica kerüljön. Hasonlóan az is kívánatos lenne, hogy a S ha már a géneknél tartunk, meg kell állapítanunk, sajnos akad jó néhány importból származó traktor és szállító jármű, amihez nincs eleilétszái facsemete géppel vetik a káposztamagot. (Fotói Barcza Zsolt) kipusztult búza helyett is tengerit ültessenek. E vonatkozásban követendő példaként szolgál a pátyi Zsámbéki medence Tsz, ahol 150 hektárral növelték a kukorica vetésterületét. A szövetkezetben- jelenleg a cukorrépaföldeken dolgoznak a gépek: gyomirtószereket szórnak ki a 168 hektáros területen. Mint Nagy István főagronómus tájékoztatott bennünket, a jövő héten kedden akarják befejezni a cukorrépa vetését, ezért vasárnap sem pihennek a gépek. örvendetes, hogy valamennyi időszerű munkálat a tervezettnek megfelelően halad. Így szombaton este végeztek az 1100 hektárnyi búza második fej trágyázásával is. Már szinte hagyománnyá vált Budaörsön, hogy április első telében a nagyközség szépítéséért társadalmi munkát vállalnak a helybeliek. így történt ez az idén is. Szombaton kétszáz úttörő és KISZ-fiatal gyülekezett fél hétkor a pártbizottság előtt, hogy elültesse a MÉM Repülőgépes Szolgálattól és a Sasad Termelőszövetkezettől kapott, csaknem 700 japánakác, fűzfa, nyírfa, juhar és aranyeső facsemetét. A nagyközségi KISZ-bizottság által szervezett társadalmi munkába besegítettek a magyar néphadsereg egyik alakulatának KISZ-tagjai is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 7. Erősödjék a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! 8. Együtt a világ haladó erőivel az enyhülésért, a békéért! 9. Békét, biztonságot a világnak! 10. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 11. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 12. Köszönijük a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! 13. Előre az 1980. évi népgazdasáqi terv sikeres megvalósításáért! 14. Éljen társadalmunk vezető ereje: a Magyar Szocialista Munkáspárt! 15. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Barcza Zsolt felvétel«
