Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1980. ÁPRILIS 1., KEDD Sonka, tej, kenyér Jól felkészült a kereskedelem Szerződések az időbeni szállításokra Á szabad szombatot is bele­számítva, négynapos munka­szünettel számolunk e hét vé­gén. Ugyanakkor a kiskeres­kedelem dolgozói vállára fo­kozott terhet rónak a piros­betűs ünnepek. Zavartalan ellátás Az ünnepi felkészülést az el­látásban érdekelt élelmiszer­ipari és -kereskedelmi válla­latok áruforgalmi osztályával megtárgyaltuk — tájékoztat Varga József, a városi tanács osztályvezető-helyettese. — A zavartalan ellátás érdekében a vállalatok kellően felkészültek, szerződést kötöttek a megren­delésekre és az időbeni szál­lítások teljesítésére. A várha­tó csúcsforgalom idején min­denütt ügyeletet tartanak. — Mit mondanak a számok? — Tőkehúsból tekintélyes mennyiség, mintegy 250 má­zsa, füstölt sonkából 98 mázsa áll a boltok rendelkezésére. Kötözött sonkából kevesebb lesz a vártnál, d.e -a hernádi termelőszövetkezettől nagyobb mennyiségű baromfit várunk, ami előreláthatólag időben megérkezik. Tejből és tejter­mékből csütörtökön és szom­baton 132 ezer liter tejet, 90 mázsa túrót és 55 ezer pohár A Váci Kommunális Költ­ségvetési Üzem tanácstermé­ben jöttek össze a meghí­vottak, hogy megbeszéljék a Kommunális és Városfejlesz­tési Bizottság Közterület El­lenőrzési Szervezete működé­sének előkészítését. Brandt János üzemvezető bevezetőjében beszélt a szer­vezet életrehívásának a szük­ségességéről. Köztudott, hogy a város köztisztaságával ba­jok vannak, és ezen változtat­ni kell. Közös cél a városi ta­nács által kedden megszava­zott köztisztasági rendelet végrehajtásának ellenőrzése, érvényre juttatása. A munkát azért is társadalmasítani kell, mert idén a tavalyi összegnek csak a fele jut a közterületek fenntartására. Tapasztalat- cserék során Jéna, Barcs, Deb­recen, Békéscsaba városokban jó szervezési formákkal, meg­oldásokkal találkoztak. Szabó Sándorné, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak tagja egyetértett a kezde­ményezéssel. A HNF környe­zetvédelmi bizottságának véle­ménye szerint erélyesebben kellne fellépni a közterület­szennyezők ellen, szükséges lenne bővíteni a közterületi őrök szerepét, hatékonyságát. Iványi Károly, a KISZ Vác városi bizottságának munka­társa elmondta, hogy ifjúsá­gunk eddig is végzett munkát a város rendjéért, tisztaságá­ért, de nagyon kampánysze­rűen. Továbbra is részt vesz­nek — rendszeresen — pél­dául a Liget, a Duna-part, a játszóterek takarításában. Pálmai László, az MSZMP városi bizottságának titkára örömmel üdvözölte a kezde­ményezést, követésre méltó­nak mondta. Azt kérte, hogy a társadalmi és tömegszerve­zetek támogassák a szervezet munkáját. A rendőrség gyor­san, hatásosan alkalmazza a pénzbüntetés eszközét. Szalag István, az ÉDÁSZ vezetője, s a Kommunális Bizottságának tejfölt szállít a tejipar és vajból is kielégíti az igénye­ket. Igény szerint — Hogyan készül fel a sü­tőipar? — Az ünnepi ellátásra sütő­iparunk több mint négy va­gon kenyeret, 35 mázsa kalá­csot, s az üzletek megrende­lése szerint nagyobb mennyi­ségben zsemleveknit készít a város ünnepi ellátására. Ápri­lis ötödikén zsemlét és kiflit nem sütnek, mert csak így tudják a szükséges kenyér- és kalácsmennyiséget biztosítani. Alapvető élelmiszerekből az üzletek megfelelő mennyiség­gel rendelkeznek. A FÜSZÉRT Vállalat ezekből a cikkekből a megrendeléseket az igény szerint tudja teljesíteni. Ku­bai narancs, citrom is lesz bőven, de banán már nem várható az üzletekbe. Várják a vevőket — Az üzletek nyitvatartása? — A vásárlásokhoz igazít­juk az üzletek nyitvatartását is. Csütörtökön valamennyi élelmiszerbolt 19 óráig; ennél később záró üzletek a szoká­sos nyitvatartás szerint üze­elnöke 25 éves tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy ne adjanak hosszú türelmi időt a rongálóknak, a szemetelőknek. Fontosnak tartotta, hogy a közvilágítás ellenőrzése is sze­repel a programban; az' ÉDÁSZ-nak is súlyos gondot, sok fölösleges kiadást jelent a rongálások okozta károk hely­reállítása. Tari Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese is támogatásá­ról biztosította a kezdeménye­zést. Az igazgatási osztály se­gítséget ad, a szabályzatterve­zet elkészítéséhez. Szükséges­nek tartja, hogy valóban váljék közüggyé a közterületek rend- bentartása. A kezdeményezés jó, találkozik a lakosság kí­vánságával, s így remény van arra, hogy közös erővel elér­hetjük a célt: Vác ismét tisz­ta, virágos lesz. Több, mint 400 nyolcadik osztályos diák kapta meg a hét végén, Vácott a Madách Imre Művelődési Központban rendezett ünnepségen első sze­mélyi igazolványát. A felnőtt­kor küszöbére érkezett fiata­lokat, a fóti Gyermekváros citerazenekarának műsora után, Iványi Károly, a KISZ városi bizottságának munka­társa köszöntötte. — A személyi igazolvány­hoz jutó fiatalok nemcsak azokat a jogokat szerzik meg, amelyek társadalmunk min­den felnőtt tagját megilletik, hanem a kötelezettségeket is, azt a felelősséget, amelyet a közösséggel szemben érez­niük kell — mondta többek között Iványi Károly. A későbbiekben arról szólt, hogy tíz évvel ezelőtt, 1970- ben lépett életbe az a rende­let, amely alapján a fiatalok melnek. Az áruházak es ipar­cikküzletek a csütörtöki nyit­vatartás szerint várják a ve­vőket. Április ötödikén, szom­baton az élelmiszerboltok és a piacok 17 óráig tartanak nyit­va. A később záró üzletek, a 34-es élelmiszerbolt a Lenin úton, és a Rádi úti 122-es élel­miszerbolt 18 óráig lesz nyit­va. Az ünnepek alatt a kije­lölt vendéglátó egységek ke­nyeret és tejet árusítanak. Kö­teleztük a kereskedelmi válla­latokat, hogy a vásárlók tájé­koztatására a nyitvatartás ide­jét jól láthatóan függesszék ki. Kitüntetés Évtizedek a A Pest megyei Nyomda Vál­lalat központi üzemének kö­tészetében egy fürge kezű asz- szony dolgozik. A napi nyolc­órás munkaidő minden percét hasznosan kihasználva készíti a tömböket, hajtogatja az új­ságokat. A csontkés fürgén mozog a kezében, mindig fá­radhatatlan. Pedig négy évtizede, bogy berakónő tanuló lett a fővá­rosi Breuer Nyomdában. Alig tizenöt éves fejjel kezdte a munkát. Háborús esztendők voltak. Értetlenül figyelte a pusztító erők rombolását. Budapesten volt akkor is, amikor a főváros csatatér lett. Vöröskeresztes kisegítőként, fehér mentőkocsikkal járta a város kerületeit, és ahol tu­dott, segített. Azután elcsende­sedtek az utcák, a nyomdák is várták a munkáskezeket. A Franklin Nyomdában áll a gép mögé és ismét a tanult foglalkozást folytatta, be­rakónő lett. 1950-ben jelentkezett az ak­kori Pestvidéki Nyomdába, az újabb munkahelyre és — pár éves megszakítással — ma is a jogutód üzemnél dolgozik. Közben sok minden történt az életében. Férjhez ment, két kislánya született, s az ő ne­velésük miatt megszakította öt évre a munkát. Ők is fel­nőttek, s Révész Istvánná — akiről e sorok szólnak — ma már boldog nagymama. Most a kötészetben dolgozik a Dózsa György úti üzemben. Számára nem létezik* rossz munka, megoldhatatlan fel­nem 16. életévük betöltése után, hanem 14 éves korban kapják kézhez az igazoló ok­mányt. Ennek egyik oka, hogy a mai fiatalok szellemileg és élettanilag is fejlettebbek, mint a korábbi nemzedék, így a felnőtt társadalom is korábban ismeri el a fiatalok­ban kifejlődött készségeket. A 14 éves kort elért fiatalok még nem felnőttek, de felelő­sek önmagukért, tetteikért sa­ját magukkal és a társada­lommal szemben is. Az ünnepi beszédet köve­tően Kocsis János rendőr al­ezredes a személyi igazolvány­nyal rendelkezők felelősségé­ről, kötelezettségeiről beszélt, majd elsőként a város hét ál-, talános iskolájában kiemelke­dő mozgalmi munkát végző diákoknak adta át a személyi adataikat tartalmazó okmányt. Cs. J. Szervezetet hivnak életre Vác ismét tegyen tiszta! Több mint négyszázan Az első személyi igazolvány Melléküzemág Ami egyáltalán nem mellékes A Gödöllőn megrendezett országos agrártanácskozáson dr. Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes, majd né­hány héttel később egy újság­írókkal folytatott beszélgeté­sen Lakatos Tibor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes foglalkozott meglehetős részletességgel a mezőgazdaságnak azzal a te­rületével, amit a köznyelv „melléküzemág” címszó alatt könyvelt el. Amelynek ko­rántsem „mellékes” voltát azonban az is jelzi, hogy Pest megyében a téeszek árbevéte­leinek 70, Komárom megyé­ben 50 százalékát adják a kü­lönféle, kiegészítőnek mond­ható munkálatok. Ott jutott pénz Termelési érték, nyereség dolgában országosan is tekin­télyes, néhol éppenséggel dön­tő szerepe van az ipari, fel­dolgozásbeli, építési, szállítási, kereskedelmi tevékenységnek. Ahol idejében észrevették a kínálkozó lehetőségeket, ott jutott pénz az alacsony ter­mőképességű talajok megjaví­tására, gépek beszerzésére, s általában: a kiegészítő üzem­ágak nyújtotta pénzeket ára­moltatták át az úgynevezett alaptevékenység bővítését cél­zó beruházásokba. Példaként elsősorban a fő­városi és Pest megyei téeszek kínálkoznak. A csepeli Duna nyomdáiban adat. A sokoldalúságot kívánó kötészet minden munkafázi­sát jókedvűen, lelkiismerete­sen végzi. Biztonságérzetet nyújt neki a szakértelem a több évtizedes rutin. Az újon­nan belépőket, az utánpótlást mindig szívesen oktatja, ne­veli. Munkatársai ezért is tisztelik, becsülik, szeretik. A jó munka elismeréseként 1973-ban, lett a könnyűipar kiváló dolgozója, többször ka­pott jutalmat, s idén, április első napján még magasabb szintű elismerésben részesült. Megilletődve vett részt a Pest megyei Tanács felszabadulási emlékünnepségén, ahol dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke átnyújtotta Ré­vész Istvánnénak a Munka Ér­demrend bronz fokozata ki­tüntetést. Papp Rezső Termelőszövetkezetben például olyan minőségű, exportra szál­lított zöldségszárítmányokat készítenek, amelyekkel egyet­len konzervgyárunk sem tud­na konkurrálni. Az ócsai Vö­rös Október Tsz — amely­nek termelési értéke a leg­magasabb valamennyi téesz közül —, vagy a dunavarsányi Petőfi Tsz egyaránt az emlí­tett utat választotta —, teljes sikerrel. Jó ideje figyelemmel kísér­tem a szóban forgó munkálko­dás megannyi kanyarulatát, bukfencét, döccenőjét, s a mind­ezzel együtt járó, többszörös állami szabályozást, jogsza- , bályt. Az Üj Tükör egyik szá­mában olvasható riport arról a dömsödi téesz-alkalmazott- ról, akit fölöttesei juttattak méltó helyére, a börtönbe, ahol a nevelőtiszt így búcsú­zott a cikk szerzőjétől: „... hozzák be folyton az ilyen melléküzemágiakat... de még mennyi lehet odakint”. Mérleghiányos tsz Vannak tehát ma is a mel­léküzemek háza táján sikkasz­tok, helyzetükkel visszaélők — hol nincsenek?! —, s van­nak ma is általánosításra haj­lamosak, aminek számos pél­dájával találkoztam az •elmúlt években. Boldogult rendőri ri­porter koromban az egyik me­gyei főkapitányságon kérdez­gettek: hát teheti ezt egy téesz-elnök? (Ma országosan megbecsült és sikert sikerre — immár nem a melléküze­mekben — halmozó vezető az illető.) Fölrémlik egy Markó utcai beszélgetés, amit ügyészi en­gedély birtokában folytattam egy Kecskemét melletti téesz elítélt elnökével: „De hát itt mindenki jól járt: a szövetke­zet, a megrendelő, a piac, mi hát akkor a vétkem?” — kér­dezgette az elnök, s mi taga­dás, jócskán akadt lyuk a jog­szabályokban akkortájt. A keszthelyi téesz-mintaboltot létrehívó társulás igazgatóját és főkönyvelőjét úgy ítélték el, hogy a bíróság kénytelen volt megállapítani: „... a ren­deletben előírtak nem felelnek meg a gyakorlati élet követel­ményeinek, a fejlődés túlha­ladta ...” A jog — olykor lassacskán — követte az életet. Már az 1971-es szabályozás megbízha­tó keretet adott e tennivalók­nak lenyesvén a vadhaj táso­A korábbinál olcsóbb, jó hő­szigetelő termékeket gyárt a magánerőből építkezők szá­mára a Budai Tégla- és Cse­répipari Vállalat. Idén ennek jegyében növelik a termelést, és újdonságokkal is jelentkez­nek a piacon. Az Alfa nevű, nagy térfoga­tú falazótégla lyukacsos szer­kezete miatt jól szigetel. Emellett 12,30 forintos dara­bonkénti ára is megfelel a la­kossági kívánalmaknak. Keve­sebb elemből, így gyorsabban, könnyebben építkezhetnek a felhasználók. Külföldi licenc alapján gyártják a Fert-gerendákat, kát, sokmindent egyértelműb­bé téve. Legfőképpen talán azt, hogy amit korábban ebbe a „melléksávba” utaltak, an­nak jó részét az élelmiszer- gazdaság körébe sorolták. Hi­szen nevezhető-e „mellékes­nek” a traktorok javítása, az istállók fölépítése, a fuvaro­zás a termékek földolgozása és közvetlen értékesítésük?! Néhány hajdanvolt magyar- országi uradalom éppúgy meg­valósította saját kebelében ezt a „vertikumot”, mint nem egy szocialista ország és sok nyu­gat-európai szövetkezet. Azt is állíthatom, hogy aki a téeszek kiegészítő tevékenysé­gét kiiktathatónak vélte, az voltaképpen önmaga javát sem szolgálta. Nem pusztán azért, mert például ily módon jóval több lett volna — s len­ne ma is! — a mérleghiányos téesz, vagyis növekednének a költségvetés terhei, hanem azért is, mert éppenséggel az általános fejlődéshez volt for­rás az így kapott nyereség. Hogy ez mekkora? A tée­szek árbevétele tavaly 191 milliárd forintra rúgott, s eb­ből nem kevesebb, mint 74 milliárd forint származott a kiegészítő ágazatokból! Az érintett tárcák Egy bökkenő azonban a mostani ösztönzőkben is akad. Elismerően nyugtázhatjuk, hogy nem pusztán szóbeli ez az ösztönzés a kiegészítő be­vételek fokozására. Nem, mert a kedvezőtlen adottságú gaz-' daságok esetében 30 helyett 70 százaléka maradhat visz- sza a termelési adónak, s más, kézzelfogható segítség is ígérkezik. De éppen ott, ahol a legfontosabb lenne — pél­dául Szabolcsban, Vasban, So­mogybán —, s ahol a legtöbb erre szoruló téesz működik, ott a legérzékelhetőbb a ma általános pénzhiány. A mezőgazdaság arculata az alaptevékenységen belül is sokszínű, változatos. Nem készletre — szükségletre ter­melnek a kiegészítő üzem­ágak is, legyen szó óvodák építéséről, könnyűipari mun­kálkodásról. Persze elképzel­hetetlen bármiféle fejlődés az érintett tárcák állásfoglalása nélkül, amelyektől egyebek közt azt várják a gazdaságok vezetői, hogy vágjanak ös­vényt a jogszabálydzsungel­ben. K. N. amelyekből ebben az évben már 320 ezer folyómétert ad­nak a kereskedelemnek. A ge­rendák előnye, hogy csekély súlyúit miatt két ember pusz­ta kézzel a helyére emelheti egy-egy darabjukat. A födémszerkezetet kitöltő kerámiapapuccsal — a hagyo­mányos betongerendákkal el­lentétben — teljesen homogén mennyezet alakítható ki. A Budai Tégla- és Cserép­ipari Vállalat, a lakosságot szolgáló valamennyi termék­ből felkészült arra, hogy az esetleges többletigényeket is kielégítse. Alfabázis a téglagyárban Puszta kézzel ■'beemelhető födémgerenda TERÜLJ, TERÜLJ ASZTALKÁM O PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ Tudja-e ön. milyen étel a: betyárpecsenye pásztortarhonyával, suhantott leves tarhonyával, magyaros ürünecsenye zöldbabbal, pirított csirke lábasban, királypalacsinta? Megtudja, ha eljön a VÁCI KŐKAPU ÉTTEREMBE ÁPRILIS 3-ÁN, 19 ÓRAKOR A RÉGI ÉTKEK, RÉGI IZEK, RÉGI DALLAMOK ... című műsoros estre. Fellép: Hollós Ilona A belépőjegy ára: 40 Ft. Bencze Márta Helyfoglalás az üzletvezetőnél. Breitner János jó ÉTVAGYAT, JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK.

Next

/
Thumbnails
Contents