Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
« 1980. ÁPRILIS 12., SZOMBAT Kfunav Á fészek a Skála-€oo: m^an Gazdagítva a választékot Rövidesen- egy éve lesz, hogy a Skála és a Szöváru egyesülésével létrejött a Skála-Coop. Pest megye tizenhét fogyasztási szövetkezete közül aztán tizennégy belépett ebbe az egyesülésbe. Vajon miért maradt ki három áfész? — erről kérdeztük Nagy Gábort, a Pest megyei MÉSZÖV elnökhelyettesét. — A Pest megyei áfészek közül azok lettek a Skála- Coop tagjai, amelyek korábban már kapcsolatban voltak a Szöváru nagykereskedelmi vállalattal. Ezek a fogyasztási szövetkezetek együttvéve 9 millió forinttal járultak hozzá a Skála áruház építéséhez. Az építkezés meggyorsítását pedig úgynevezett házilagos építőrészlegeikkel segítették. A három, úgymond kívül maradt áfész: a szentendrei, a szobi és az ócsai. Ezeknek nincs számottevő iparcikk bolthálózatuk, s így a Szöv- áruval sem működtek együtt. Országos hálózat A Skála-Coop létrehozott egy országos áruház-hálózatot. Ebbe 37 áruház tartozik, melyek közül három — p. ceglédi, a gödöllői és a váci áfész áruházak — Pest megyei. — Az áruházak természetesen továbbra is az áfészhez tartoznak, de egyben tagjai a Skála-Coop áruházcsaládnak is — mondta Nagy Gábor. — Mi hasznuk származik ebből? — A kézzelfogható hasznuk az áruforgalomban és a reklámpropagandában van. Ez egyébként szorosabb kapcsolatot jelent, mint az áfészek Skála-Coop-tagsága. A Skála-Coop-nak többféle — összesen tizenhárom — bizottsága van. Ezek a bizottságok szervezik a közvetlen árubeszerzést. (Az egyik ilyen bizottság például a lakásberendezési cikkekkel foglalkozik. Ennek az elnöke Magyaróvári Pál, a Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke.) Nos, a Skála-Coop áruházak — tehát a ceglédi, a gödöllői és a váci — ezekkel a szakbizottságokkal állnak napi munka- kapcsolatban. Ügy például, hogy a termelőktől közvetlenül vásárolt áruból adott mennyiséget átvesznek. Vagyis a Skála-Coop nagykereskedelmi vevőként jelentkezik, s a beszerzett árut aztán szétosztja. De mindezt a nagykereskedelmi árrés felszámolása nélkül! A Skála-Coop központi, országos árureklámját pedig tapasztalhattuk. A tévé-hirdetésükben szerepelt már a gödöllői áruház is. Közös árubemutatókat is tartanak. A reklámköltségekhez . az áruház:k arányosan hozzájárulnak. Közös árképzés Tervezik, hogy a tag-áruházaknál megvalósítják — elsősorban a monopolcikkekre — a közös árképzést. S a Skála- Coop szakemberei pedig majd részt vesznek az áruházi technológia, a belső rend kialakításában, korszerűsítésében. — Az áruházaknál egyértelmű a Skálá-Coop-tagság előnye. De megéri-e a fogyasztási szövetkezeteknek társulni? — A Skála-Coop és az áfé- szek viszonyát leginkább a nagy- és a kiskereskedelem kapcsolatához hasonlíthatjuk. Az áfészek tehát vásárolhatnak a Skála-Cooptól. — S azok a szövetkezetek, amelyek nem tagjai az egyesülésnek? — Elvileg azok is. Csak mivel nem szorulnak rá, nem teszik. — Vajon nem az lenne a jobb, ha a Skála-Cooppal tagsági viszonyban levő áfészek a .nyereségből is részesülnének? Ügy például, mintha a Skála-Coop egy szövetkezeti részvénytársaság lenne, s a részjeggyel rendelkező áfészek arányosan osztoznának a hasznon ... Majd Erűén — Igen, talán így még vonzóbb lenne az áfészeknek — válaszolt a MÉSZÖV elnök- helyettese. A Pest megyei MÉSZÖV természetesen állandó kapcsolatban van a Skála-Coop- pal. S mint az áfészek érdekvédelmi szövetsége, azon fáradozik, hogy a szövetkezetek a lehetőségekhez mérten minél többet profitáljanak a Skála-Coop-tagságból. Szeretnénk, ha az árubeszerzésben, -szétosztásban még szorosabb együttműködés alakulna ki. De a központi és a helyi árureklámban is lenne javítani való. A Pest megyei MÉSZÖV illetékesei most úgy látják, hogy az igazi együttműködés a felépítendő érdi szövetkezeti áruháznál valósul meg. Szente Pál Hengercsaládi Ikarushoz Az egri Finomszerelvcnygyár és a svéd Mecman cég között az elmúlt években gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. A svéd litenc alapján készülő pneumatikus hengercsaládból mintegy 140 ezer darabot készítenek. A termékek harminc százalékát exportra szállítják. Az Ikarus autóbuszok ajtömű- áödtető berendezéseihez is ezeket a hengereket használják fel. A parlament ötesztendős munkájáról Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének nyilatkozata kötelességüknek a képviselők önálló beszámolón, falugyűlésen, tsz-közgyűlésen, pártnapon, előadóként vagy felszólalóként tettek eleget. A képviselők és a választók a hagyományos fogadóórákon közvetlenül, személyesen is találkoztak. Az előre meghirdetett fogadóórák mellett, mind több képviselő rétegtalálkozón, falugyűlésen vagy üzemlátogatáson tart fogadónapot, de gyakran munkahelyükön vagy otthonukban is felkeresik' őket a választópolgárok. — A formák tehát változatosak, ám a hangsúly változatlanul a közvetlen kapcsolat kialakításán van. A képviselők választókerületi munkáját jól segítették a helyi polititkai, állami és társadalmi szervezetek. A népfrontbizottságok — a HNF VI. kongreszusa útmutatásának megfelelően — részt vettek a beszámoló gyűlések, a fogadóórák szervezésében, a lakossági kapcsolat erősítésében. Jól oldották meg feladataikat a megyei képviselőcsoportok is, segítve tagjaik felkészülését az országgyűlési és a bizottsági ülésekre. Gazdagították a képviselőknek a választókerületük életét átfogó tájékozódását és tapasztalat- szerzését is. 0 A politikánkból ered3 alap- veto követelmények teljesítése mellett — az elmúlt 5t esztendő tapasztalatai alapján — mely területeken fejlesztheti munkáját az országgyűlés? ___________ — Pártunk most lezajlott XII. kongresszusa meghatározta feladatainkat a gazdaság, az életkörülmények, a kultúra, az állami élet területén. Ezek a célkitűzések irányt mutatnak az országgyűlésnek is. A kongresszus külön is elemezte és meghatározta a parlament működésének irányát. Kádár János elvtárs előadói beszédében megállapította, hogy az ország- gyűlés az alkotmány előírásai szerint végezte munkáját, széles körű nyílt vitákra támaszkodva, a társadalom fejlődését szolgáló számos törvényt alkotott, folyamatosan napirendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, ellenőrizte a kormány tevékenységét. A kongresszus határozata szerint: az országgyűlés a jövőben is számoltassa be a kormányzati szervek vezetőit, fejlődjék tovább az országgyűlési bizottságok munkája, fokozódjék a képviselők aktivitása választó- kerületükben és az országos kérdések megoldásában, váljék szarosabbá kapcsolatuk választóikkal ... A határozatnak ez a megfogalmazása a parlament tevékenységének kétirányú, úgy is mondhatnánk tartalmi és módszerbeli fejlesztését jelenti. Az elmúlt, több mint egy- évtizedes kiterjedt törvényalkotó tevékenységre támaszkodva, az országgyűlésnek egyrészt még jobban kell élnie a meghozott törvények és más fontos döntések ellenőrzésének jogával. Másrészt — még jobban egybekapcsolva — fejleszteni kell a képviselői munka három területét: az országgyűlés plénumain, a bizottságokban és a választókerületekben végzett munkát. — A választópolgárok véleményének szélesebb körű kikérése hozzájárul ahhoz, hogy a parlament és a képviselők tevékenysége még demokratikusabb legyen, még jobban tükrözze a választók állásfoglalását. Mindezt egybekapcsolva a törvénytervezetek előzetes társadalmi vitájával, végeredményben a közvetlen és a közvetett demokrácia együttes erősödését jelenti országgyűlésünk tevékenységében. — Ügy gondolom, hogy a megválasztandó új országgyűlés az eddigi tapasztalatokra építve, s azokat továbbfejlesztve, jól és eredményesen fogja szolgálni pártunk XJI. kongresszusa határozatainak valóra váltását, állami és társadalmi életünk demokratikus vonásainak további erősítését — mondotta befejezésül Apró Antal. gos Vízügyi Hivatal, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A beszámolókkal az országgyűlés belpolitikai életünk nagy horderejű kérdéseit tárgyalta meg, s jóváhagyta a kormány külpolitikai tevékenységét. Ezek a tanácskozások — lévén az országgyűlés ülései nyilvánosak — jól szolgálták ■ közvéleményünk tájékoztatását, s ezen keresztül az adott állami feladatok végrehajtásában a lakosság bevonását is. A parlamenti ellenőrzés sajátos eszközével, az interpellációval 32 alkalommal éltek a képviselők, felhíva a figyelmet a törvények és más jog* * szabályok végrehajtásában fellelhető fogyatékosságokra. 0 Hogyan töltötték be az állandó bizottságok az ülésszakokat előkészíts, a törvények végrehajtását ellenőrző, alkotmányos szerepüket? _______________ — Az állandó bizottságok segítették az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában, és előmozdították a parlament tárgyalásainak eredményességét. A bizottságok munkája tehát egyrészt közvetlenül kapcsolódott az országgyűlés plenáris üléseihez, másrészt az ülésszakok közötti időben, ellenőrző funkciójukat gyakorolva biztosították az országgyűlés működésének folyamatosságát. E tevékenységük során öt év alatt 310 ülést tartottak, több mint 400 napirendi témát vitatva meg. A bizottságok legfontosabb feladatukként készítették elő a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalását. — Ezeken az üléseken számos képviselő fejtette ki a törvényjavaslatokhoz fűződő véleményét, s módosításaik a bizottság írásos előterjesztésében, illetve a megválasztott előadók révén kerültek az országgyűlés plénuma elé. Az ülésszakokon tárgyalt törvény- javaslatokhoz ebben a ciklusban a bizottságok több mint 100 módosító javaslatot nyújtottak be. A legfelsőbb nép- képviseleti testület bizottságainak alkotmányos kötelessége, hogy a törvényalkotás mellett ellenőrizzék is a törvények végrehajtását, s az így szerzett tapasztalatokkal segítsék a kormányzati munkát. A fontosabbak közül megemlíthető a bírósági, az élelmiszer-, a köz- művelődési és a külkereskedelmi törvény végrehajtásának bizottsági ellenőrzése. E testületek nagy gonddal vizsgálták energiahelyzetünket, a mező- gazdaság fejlesztését, a beruházási tevékenység javítását, a szelektív iparfejlesztést, a szállítás, a hírközlés fejlesztését, a lakosság szociális, egészség- ügyi, kereskedelmi ellátását, az oktatás tárgyi és személyi feltételeit, valamint kulturális, tudományos életünk aktuális kérdéseit. Javaslataikat és ajánlásaikat rendszeresen eljuttatták az illetékes kormányzati szervekhez. Ez a szerteágazó tevékenység igazolja, hogy a bizottságok érdemben gyakorolták, törvényelőkészítő, ellenőrző és javaslattevő jogkörüket. 0 Milyen előrelépésről, milyen kezdeményezésről lehel beszélni a választékkal való közvetlen kapcsolat erősltésé- ben. a választókerületi munká- b an ? ____________________________ — A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz érdekében, a néptől kapott felhatalmazás felelősségét átérezve teljesítették megbízatásukat. A képviselők és a választók kapcsolatában a beszámolók jelentették az egyik legfontosabb láncszemet. Parlamentünk tagjai tájékoztatták választóikat az országos és a helyi politikai életben végzett munkájukról, ismertették az országgyűlés tevékenységét, az időszerű állami feladatokat. E működésének meghatározó elveit. A rendeletekkel történő kormányzásról tehát áttértünk a törvényekre épülő kormányzásra. — E ciklus törvényalkotásaiból kiemelkedik az V. ötéves tervről szóló törvény. A termelés és a gazdálkodás szervezeti rendjét és működési feltételeit fejleszti tovább az állami vállalatokról, valamint a pénzügyről szóló törvény. A közművelődést, a környezetvédelmet, a belkereskedelmet, az élelmiszertermelést és -forgalmazást átfogó új törvények az állampolgárok életét közvetlenül érintő, fontos területeken meghatározóak A Polgári Törvénykönyv módosításával és az új Büntető Törvénykönyvvel az igazságszolgáltatás két alapdokumentumát fejlesztette tovább az országgyűlés. A legutóbbi ülésszakon az atomenergia békés célú felhasználásáról szóló törvényt alkotta meg a parlament. 0 Milyen következtetések vonhatók le a törvénytervezetek társadalmi vitáiból? _______ — A törvénytervezetek szélesebb körű, nyilvános vitája hazánkban több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Pártunk útmutatásának megfelelően az elmúlt öt évben tovább erősítettük a törvényalkotás társadalmi nyilvánosságát. Széles körben és rendszeresen megvitatva valamennyi tervezetet, hasznosítottuk az állampolgárok, a társadalmi, s a szakmai szervek észrevételeit és javaslatait. Az elmúlt öt esztendő alapján tehát leszögezhetjük, hogy a törvények előkészítésében, is erősödött a demokratizmus. A társadalmi fórumok szervezésében és értékelésében tevékenyen részt vettek a Hazafias Népfront bizottságai és a szakszervezetek. A vitákba bekapcsolódtak a nők, az ifjúsági szervezetek, a tudományos, a gazdasági, a jogi és más, értelmiségi szervezetek képviselői. Példaként ide kívánkozik, hogy a vállalati törvény tervezetét országosan, a megyékben és a vállalatoknál több mint hetven fórumon vitatták meg. Az új Büntető Törvénykönyv tervezetének társadalmi vitájában különösen hasznos volt a lakosság különböző rétegeinek, köztük munkások, szövetkezeti dolgozóknak, gazdasági vezetőknek, pedagógusoknak és orvosoknak a véleménye. A lakosság javaslatainak hasznosításán túl ezek a párbeszédek segítették a leendő törvény előzetes megismertetését, s kovácsolták az állampolgárok egyetértését is. Közvetlen hasznot hoztak a képviselőknek, az országgyűlésnek, hiszen a képviselőcsoportok'és a bizottságok üléseiken már a társadalmi tapasztalatokra támaszkodhattak. I O Hogyan érvényesült az elmúlt öt esztendőben az ország- gyűlésnek az állami szerveit működését ellenőrző tevékenysége?____________________________ — Elmondhatjuk, hogy ebben a félévtizedes periódusban — amelyben országgyűlésünk 19 beszámolót vitatott meg —, még jobban érvényesült a parlament ellenőrző jogköre. A Minisztertanács elnöke rendszeresen beszámolt a kormány munkaprogramjáról, majd e program végrehajtásának időarányos teljesítéséről. Két' alkalommal került az országgyűlés elé az Elnöki Tanácsnak, a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a beszámolója. A kormányzati munka számos fontos kérdéséről, a törvények végrehajtásáról adott számot a parlamentnek az egészségügyi, a kohó- és gépipari, a közlekedés- és postaügyi, a pénzügyminiszter, a munkaügyi, a nehézipari, az oktatási, valamint a külügyminiszter, továbbá az Orszá0 Hogyan érvényesül a szocialista demokrácia az országgyűlés gyakorlati tevékenységében? — Parlamentünk fontos helyet foglal el és jelentős szerepet tölt be államszervezetünkben. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerveként az elmúlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuverenitásból eredő valamennyi jogot. Biztosította a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az alkotmány előírásainak megfelelően tevékenykedtünk tehát, ami azt is jelenti, hogy nálunk — hasonlóan más szocialista országokhoz —, az állami mechanizmus az államhatalom egységének elvére épül, vagyis minden állami szerv alárendeltje a parlamentnek. Elsősorban ebben fejeződik ki országgyűlésünk működésének demokratikus, azaz néphatalmi jellege. A másik fontos elemet — amely egyébként szinte csak a szocialista országokra jellemző — a választók és a képviselők folyamatos kapcsolata, s a képviselői tevékenység választópolgári ellenőrzése jelenti. Szocialista alkotmányunk rögzíti a képviselői felelősség két alapintézményét: a választók előtti beszámolási kötelezettséget és a visszahívás ‘ lehetőségét. így válik lehetővé, hogy a választók befolyása a népképviseleti szervekben a szavazással ne szűnjék meg, hanem állandósuljon, s egyre sokrétűbbé váljon. 0 Ml jellemezte ebben a ciklusba» az országgyűlés törvényalkotó tevékenységét. » hogyan tárult hozzá a parlament áUami életünk fejlesztéséhez?___________________________ — Országgyűlésünk ebben a ciklusban a kormány előterjesztése alapján 24 törvényt alkotott. Ezzel közelebb jutottunk annak a nagyszabású kodifikációs munkának a befejezéséhez, amely célul tűzte ki, hogy — alkotmányunk alapé • elveit szem előtt tartva — rendeletek helyett döntően törvényekkel szabályozzuk az alapvető társadalmi viszonyokat, az állampolgári jogokat és a kötelességeket, valamint az államszervezet felépítésének és = Mint az első oldalon közöljük, Apró Antal, az ország- \ gyűlés elnöke nyilatkozatot adott az MTI munkatársá- ! nak. A továbbiakban a hozzá intézett kérdésekre adott 1 válaszait ismertetjük. Mezőgép-konferencia '80 Előtérben a I A 36 ezer főt foglalkoztató Mezőgép Trösztnél — itt állítják elő a magyar gépipar tel- 1 jes termelési értékének mintegy .tíz százalékát — kétszáz képzett közgazdász dolgozik. Munkájuk színvonalának további emeléséhez, az egész tröszt gazdasági hatékonyságának fokozásához minden bizonnyal nagy mértékben járul majd hozzá az a kétnapos köz- gazdasági konferencia, melyről dr. Bujtás László, a Mezőgép Tröszt gazdasági igazgatója, az előkészítő bizottság elnöke tartott tájékoztatót. A Mezőgép közgazdasági konferencia ’80 elnevezésű tanácskozás, melynek társrendezői az MTESZ Pest megyei közgazdaság I szervezete, valamint a Gépipari Tudományos Egyesület, I hétfőn reggel kezdődik a tröszt budaörsi központjában. Bevezetőt dr. Heiczmann János kohó- és gépipari miniszterhelyettes mond, majd ezt követően 13 előadás hangzik el. A második nap délutánján kerül sor a Mezőgép Tröszt közgazdasági pályázatának díjkiosztására is. A pályázaton 45 dolgozat vett részt, s ezek legjobbjait jutalmazza a szakmai zsűri. A konferenciával egyidőben jelenik meg a Mezőgép vezetés szervezés című szaklap első példánya is, mely a konferencia előadásait tartalmazza.
