Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

1980. MÁRCIUS 5., SZERDA Heti jogi tanácsok • Ha a dolgozó munkahe­lyet változtat, a fegyelmi bün­tetés hátrányai alól akkor sem vonhatja ki magát. A január elseje előtti ren­delkezések alkalmat adtak ar­ra — hogy úgy mondjuk, meg­volt az a bizonyos kiskapu —, hogy fegyelmit kapott dolgo­zó munkahely-változtatással kivonja magát a büntetés ha­tálya alól. Az új rendelkezé­sek szerint azonban a mun­kahely-változtatással nem von­hatja ki magát a fegyelmi bün­tetés hátrányai alól. Ugyanis, ha egy ilyen dol­gozó munkahelyet változtat, és büntetése az új munkál­tatónál nem hajtható végre, mert például nincs ott olyan munkakör, az új munkába lé­pés napját követő egy évig — a bérmegállapítást kivéve —, a munkába lépés előtti mun­kaviszonyban eltöltött idejét számításon kívül kell hagyni. Ez azt jelenti, hogy a dolgo­zó minden olyan előnytől, amely a munkaviszony időtar­tamához kapcsolódik, a fe­gyelmi hatálya miatt egy évig elesik. Így például az új mun­kahelyen a munkaviszonyban töltött ideje alapján egyébként megillető pótszabadságát egy évig nem kaphatja meg. Az év végi részesedés megállapí­tásánál sem vehetők figyelem­be a korábbi munkaviszony­ban eltöltött idők, és ha a ju­bileumi jutalom is ez alatt az egy év alatt illetné meg, azt sem kaphatja kézhez. A bér­megállapításnál azonban a szankciók nem érvényesülnek. Ez lényegében azt jelenti, ha például egy ügyviteli dolgozó (könyvelő, gyors-gépíró, stb.) korábban már 13 évet eltöl­tött munkaviszonyban és fe­gyelmi büntetéssel kilép a vállalattól, az új munkahelyén nem a 0—5 év közötti első bér­csoportba kell besorolni, ha­nem a 10 és 15 év közöttibe. • Mi az új szabály a fe­gyelmi büntetés hatálya alóli mentesítésre a munkahely vál­toztatás esetén? A korábbi rendelkezések sze­rint, ha a dolgozó munkavi­szonya a jogerős fegyelmi büntetés, illetőleg a fegyel­mi eljárás mellőzésével kisza­bott büntetés végrehajtása előtt, vagy annak végrehajtá­sa közben megszűnik, a bün­tetést az új munkahelyen kell végrehajtani. A MIL-lapon kellett feltüntetni a végrehaj­tott fegyelmi büntetést. Az új munkahely pedig a fegyelmi büntetés végrehajtásáról érte­síteni volt köteles azt a vál­lalatot, amely a határozatot hozta. Ezek a rendelkezések a gyakorlatban majd hogy nem sohasen érvényesültek. Ezen kívül az új munkahelyen nem­csak, hogy nem vették figye­lembe a dolgozó előző munka­helyén kapott fegyelmi bünte­tést, hanem sokszor ki sem kérték a mentesítéshez a ko­rábbi vállalat véleményét, jól lehet ezt a Munka Törvény- könyve előírta. A mostani módosítás sze­rint, mentesítésre, az új mun­kahelyen csak abban az eset­ben kerülhet sor, ha a fegyel­mi büntetés hatályának a fele az új munkáltatónál már el­telt. Ez azt jelenti, hogy sú­lyos fegyelmi büntetés esetén, például a kétéves fegyelmi ha­tályából (alacsonyabb munka­körbe helyezési a korábbi munkahelyen a dolgozó már eltöltött nyolc hónapot, az új munkáltatónál csak további egy év után (a kétéves fe­gyelmi hatály fele ideje) ke­rülhet sor a mentesítésre, jó munkája és magatartása alap­ján. Tehát az új munkáltató­nál a dolgozónak el kell töl­tenie a fegyelmi büntetés ha­tály» idejének felét. A régi és az új munkahelyen eltöltött időket összeszámítani nem le­het.' • Rövid kérdés és válasz a nyugdíjrendeletről. Több olvasónk kérdésére vá­laszolunk: nincs új nyugdíj­rendelet, csupán egyes rendel­kezések módosulnak, illetve kiegészülnek. így K. J.-né és B. Z. olvasónk megnyugtatá­sára közöljük, hogy változat­lanul érvényes az a kedvez­mény, miszerint a foglalkozta­tás idejére és ez alatt az idő alatt elért keresetre tekintet nélkül, folyósítani kell a nyug­díját annak, aki fizikai mun­kán dolgozik és nyugdíja 1980- ban az 1720 forintot nem éri el, továbbá annak, aki «olyan munkakörben dolgozik, amely­ben a nyugdíjas korlátozás nélkül foglalkoztatható. A másik kérdésre a válasz: a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasnak a rá vonatkozó foglalkoztatási kereten belül, addig kell fo­lyósítani a nyugdíját, amíg ke­resete a naptári évben a 30 ezer forintot, de ezen belül is legfeljebb addig, amíg a nyug­díja és keresete együttes ösz- szegének havi átlaga a tízezer forintot nem haladja meg. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből A múzeumok és kiállítások belépődíjáról az 1/1980. KM— MOZIMŰSOR MÁRCIUS 8-TOL 12-10 ABONY «—10: Hair* 11—12: Blöff ABONY, Mese 8—11: Veronika visszatér ABONY, Művén 8—11: Vér és virág** BUDAÖRS 6— 7: Blöff 8— 9: Vasárnapi szülők»* 9: Keménykalap és krumpliorr (du.) 10—12: Skaipvadászok* CEGLÉD, Szabadság 8— 9: Elve vagy halva (du.) Az ötös számú vágó­híd** (este) 10—12: Az égigérő fö (du.) A halott visszatér (este) CEGLÉD, Mese 8—12: Aladdin és a esod&lám- pa / CEGLÉD, Művész 6—12: A homok asszony a** DABAS 6— 7: A burzsoázia diszkrét bája** 8— 9: VoJt egyszer egy vad­nyugat I—II. 10—11: A majáit tigris DUNAHARASZTI 8— 7: Akiket forró szenve­dély hevít** 8— 9: Magánvélemény 10—11: Gyilkos a tetőn** DUNAKESZI V. Cs. 6— 9: Asszony férj nélkül* 8— 9: A beszélő köntös (du.) 10—12: Fedora* DUNAKESZI, J. A. 6: Bizalmi állásban* 9: Asszony íérj nélkül* 10: Fedora* 12: Gyilkosság az Orient expresszen ÉRD 6— 7: Vasárnapi szülők** 9: Vállalom, főnök 10—11: Folytassa, Kleó! F6T 6— 9: A Jő, a Rossz és a Csúf I—II.** 10—11: Nada csoport** GÖDÖLLŐ 6— 9: Skalpvadászok* 10—12: A császár parancsára (du.) Akiket forró szenvedély hevít** (este) GYAL S— 7: Oké, spanyolok 8— 9: Az asszony, aki éneke! 10—11: A gyilkos a házban van MONOR fi— 9: Osceola (du.) Pantaleon és a hölgy­vendégek*** (este) 10—12: Péntek, a bennszülött (du.) Indiánkaland Ontarió- ban* (este) NAGYKATA 6— 7: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb sze­relmét ... 8— 9: Blöff 10—12: Sztrogoff Mihály NAGYKŐRÖS. A. J. 6— 9: Bombasiker (du.) Indiánkaland Ontarió- ban* (este) 10—12: Élve vagy halva (du.) Vállalom, főnök (este) PILISVOROSVAR 6— 7: Tigrisszelidítőnő 8— 9: Konvoj* 10—11: Rendőrnő** POMAZ 8— 7: Vállalom, főnök 8— 9: Folytassa, Kleó! 10—11: Akiket forró szenvedély hevít** RÁCKEVE 6— 7: A három testőr 8— 9: A négy testőr 10—11: Hyp^olit, a lakáj SZENTENDRE 6— 9: Apacsok (du.) Akiket forró szenvedély hevít** (este) 10—12: A medvefókák szigetén (du.) Egy lány Chicagóban* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 8— 7: A kis Muck története (du.) Éjfélkor indul útjára a gyönyör** (este) 8— 9: Keoma 10—11: Fedora* TAPI6SZELE 8— 7: Piedone Afrikában 8— 9: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb sze­relmét ... ?• 10—11: Kirándulás gyilkosság­gal* VÁC, Kultúr 8— 9: Az állatok válaszolnak (du.) Fedora* (este) 10—12: Bombasiker (du.) Asszony férj nélkül* (este) VÁC, Művelődési Központ 7: Vendégek vadnyugaton 8: Négyszáz csapás 9: A mesék birodalmában VECSÉS 6— 9: Égigérő fű (du.) Fedora* (este) 10—12: Keoma (du.) Vasárnapi szülök** (es­te) • U éven aluliaknak nem ajánljuk. *• Csak 16 éven felülieknek; **• Csak 18 éven felülieknek. ÁH. számú rendelet intézke­dik. (Magyar Közlöny 10. szá­ma.) Egyes műszaki előírások ha­tályba léptetéséről ugyanitt olvashatják az érdekéitek a 24/1972. ÉVM., és a 9/1980. ÉVM-rendeletet. Bútor, vegyes fa, papír, papírfeldolgozó-ipari termé­kek fogyasztói árát az 1/13/ 1980. Bik.M. számú rendélet állapította meg, amely az Ár- szabályozás és Termékforgal­mazás ‘ című hivatalos lap 4. számában jelent meg. A ruházati termékek fo­gyasztói áráról ugyanitt je­lent meg a kiadott 1/14/1980. Bk.M. számú rendelkezés. A vásárlók minőségi kifo­gásáról, az iparcikk áruk kö­rében az érdekeltek a Keres­kedelmi Értesítő 2. számában találnak eligazítást. A szakfordító és tolmács- képzésről, a tolmácsvizsgáról a 2/1980. (XI. 24.) OM. számú rendelet intézkedik. A Legfelsőbb Bíróság döntései A férjet kitették a lakásból Több mint húsz évi házas­ság után az asszony válópert indított. Arra hivatkozott: férje italozó, durva, tettle- gességig fajuló magatartást tanúsít vele szemben, egy nővel pedig kapcsolatot léte­sített. Kérte, hogy a közös la­kás kizárólagos használatára őt jogosítsák fel. A férj hoz­zájárult a váláshoz, de kije­lentette: csak akkor hajlandó elköltözni, ha kártalanítják. Végül is egyezséget kötöttek, amely szerint a férj a lakást harminc napon belül elhagy­ja. Ezt a járásbíróság jóvá­hagyta és a házasságot föl­bontotta. A lakáshasználatról ren­delkező egyezséget helybenha­gyó végzés ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mond­ta ki: — Az egyezséget a bíróság akkor hagyhatja jóvá, ha az a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfe­lel. Ebben az esetben ez nem áll fenn. A járásbíróság nem döntött arról, hogy a távo­zásra kötelezett férj milyen elhelyezésre jogosult vagy ki köteles arról gondoskodni. Afelől sem rendelkezett, hogy a lakás elhagyásáért kárpót­lásra tarthat-e igényt. Tehát az egyezség a jogszabályoknak nem felel meg, de a felek méltányos érdekeit is sérti. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság a per adataiból megállapította, hogy a férj olyan magatartást tanúsított, ami miatt a lakás elhagyása után elhelyezéséről maga kö­teles gondoskodni. Ennek megkönnyítésére viszont az asszony nyolcezer forint kár­pótlást tartozik fizetni. Gyanús egyezség Egy segédmunkás oly súlyo­san bántalmazta társát, hogy az illetőt 3. csoportba tartozó rokkantnak nyilvánították. A brutális embert elítélték és kártérítésül havi 650 forint já­radék fizetésére kötelezték. Nem sokkal később a támadó ellen felesége pert indított, amelyben gyermekeik után havi 1800 forint, a maga ré­szére pedig a férj jövedelmé­nek 10 százalékát kitevő há­zastársi tartásdíj megállapítá­sát kérte. A házaspár bírói egyezséget kötött, amelyben a férj a keresetben foglaltakhoz egyezségileg hozzájárult, sót a közös családi házuk őt megil­lető fele részéről is felesége javára lemondott. A járásbí­róság áltál jóváhagyott egyez, ség ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a végzést hatályon kívül helyez­te és a járásbíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Ä döntés indoklása szerint a feleknek perbeli jogaikat jó­hiszeműen kell gyakorolniok, a bíróság pedig «hivatalból kö­teles megakadályozni minden olyan cselekményt, ami az igazság kiderítésének meghiú­sulására irányul, vagy erre vezethet. Tehát meg kell vizs. gálni, hogy a perben kötött egyezség megfelel-e a jogsza­bályoknak és az érintettek méltányos érdekeinek. Ennek érdekében elengedhetetlen a tényállás legalaposabb felde­rítése. Ebben az esetben a há­zastársak részletes meghall­gatása és a gyermekekre vo­natkozó szükséges adatok (is­kolai igazolás tanulmányuk­ról, környezettanulmány a szü­lők által nyújtott ellátottsá­gukról) beszerzése nélkül az egyezséget nem lehetett vol­na jóváhagyni. — Az új eljárásban tisztáz­ni kell, hogy a házaspár a ke­reset benyújtása előtt, hol la­kott, különváltan élnek-e, vagy amennyiben jelenleg is közös lakásuk van, miért volt szük­ség a tartásdíj iránti perre — hangzik tovább a határozat. — Nincs feltárva az sem, hogy a férj ellátásáról ki gon­doskodik és az asszony to­vábbra is ellátja-e a család­nak szükséges háztartási te­endőket. Vizsgálni kell, hogy a tartásdíj megállapításának egyik előfeltétele: a különélés megállapítható-e. Fel kell tár­ni azt is, hogy az asszony » tartásra rászorul-e. — Csak a szükséges bizo­nyítás elrendelése után tisz­tázható, hogy az asszony jog­szerűen érvényesíthet-e gyer­mek- és házastársi tartásdíj iránti igényt, illetve, hogy a házastársak perbeli jogaikat nem rosszhiszeműen gyakorol­ják-e, azaz nem az a cél­juk, hogy a férjnek a rokkant emberrel szemben fennálló tartozása kielégítési alapját el­vonják. A féfj illetménye 50 százalékáig terjedő gyermek- és házastársi tartásdíj fizetési kötelezettsége, valamint ingat­lanrészének átruházása esetén ugyanis a rokkant részére megítélt kártérítés fizetésére, illetve behajtására már nem lenne lehetőség. Korlátozott cselekvőképesség Egy 83 éves asszony, szövet­kezeti lakását eladta. Később pert indított, amelyben az adásvételi szerződés semmissé­gének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy kora és leromlott egészségi állapota miatt az ügyletkötéskor cselek­vőképtelen volt, s ezzel ma­gyarázható, hogy lakását érté­ken alul adta el. A járásbíró­ság a szerződést semmisnek mondta ki. Az ítélet indokolá­sa szerint a bírósági igazság­ügyi orvosszakértői vélemény alapján azt kellett megállapí­tani, hogy a matróna o szerző­déskor csak korlátozottan volt cselekvőképes. Fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet el­utasította. A döntés szerint, az idős asszony cselekvőképessé­ge csupán korlátozott, de tel­jes mértékben nem hiányzik, gondnokság alatt nem áll, ezért az általa kötött szerző­dés érvényes. Mindkét ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, a döntéseket hatályon kívül he­lyezte, s a járásbíróságot új el­járásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — Az idős asszony a szerző­dést azon a címen is megtá­madta, hogy a vételár arány­talanul alacsony volt — muta­tott rá a Legfelsőbb Bíróság. — Ezért az ingatlan forgalmi értékét meg kellett volna álla­pítani, és csak epnek eredmé­nye után lehet azt a kérdést elbírálni, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság mutat­kozik-e. A brutális férj lakásjoga A megyei bíróság a házas­ságot jogerősen felbontotta, a kisgyermeket az asszonynál helyezte el, a kétszintes, há­romszobás család ház kizáró­lagos használatára is őt jogo­sította fel. Ezt azzal indokol­ta, hogy a férj feleségét fej­szével fenyegette, rendszere­sen bántalmazta, még ami­kor terhes volt, akkor is a lépcsőről lelökte, a gyermek­kel is szadista módon bánt, s a büntető bíróság súlyos testi sértés bűntette miatt mindezekért ötezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bí­róság megállapította, hogy a volt közös lakás — méretei­Rendelni lehet, elkészíteni nem Egységes joggyakorlattal a környezetvédelemért A vállalkozót figyelmezteté­si kötelezettség terheli a megrendelő olyan utasításával szemben, amely szerint vala­mely beruházást a környezet- védelem követelményeinek, illetőleg előírásainak mellőzé­sével kell megtervezni vagy kivitelezni. Ha a megrende­lő az utasítását a figyelmezte­tés ellenére fenntartja, a vál­lalkozó a munkát nem kezd­heti el — hangsúlyozza a Leg­felsőbb Bíróság gazdasági kollégiuma most nyilvános­ságra hozott állásfoglalásában, amelyet a környezetvédelem érde­kében alakított ki. Az elvi irányító tevékeny­sége körében meghozott állás- foglalását a Legfelsőbb Bíró­ság gazdasági kollégiuma többrétűén indokolja. Rávilá­gít egyebek között arra, hogy nemegyszer előfordul: a be­ruházó — például helytelenül értelmezett takarékosságból, csak a pillanatnyi gazdasági érdekét nézve — olyan utasí­tást ad a tervezőnek, illető­leg a kivitelezőnek, hogy mellőzze a környezet védel­mét szolgáló berendezések megtervezését vagy kivitele­zését, mert inkább vállalja an­nak a környezetszennyezési bírságnk a megfizetését, amely kisebb összegű a szóban for­gó berendezések beruházási költségeinél. A polgári jog általános sza­bályai közé tartozik, hogy a vállalkozó a megrendelő uta­sítása szerint köteles eljárni, és a figyelmeztetése ellenére fenntartott célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás ellené­re is köteles a munkát elvé­gezni a megrendelő kockáza­tára. A Polgári Törvény- könyvnek van azonban olyan rendelkezése is, hogy a vál­lalkozó nem kezdhet munkához, ha az jogszabály vagy ha­tósági rendelkezés meg­sértéséhez. vezet. Az emberi környezet védel­méről szóló törvény — foly­tatódik az állásfoglalás indo­kolása — kimondja, hogy a környezetvédelem követelmé­nyeit a népgazdasági terv cél­jainak meghatározásánál fi­gyelembe kell venni, a léte­sítmények gazdasági, műszaki tervezése és megvalósítása so­rán érvényre kell juttatni. További rendelkezése e tör­vénynek, hogy nem szabad a környezetet káros hatásnak, a vizeket szennyképződésnek kitenni. Ha a megrendelő e követelményeknek meg nem felelő utasítást ad, erre figyel­meztetnie kellett a vállalkozó­nak, mint szakvállalatnak. Ha a megrendelő ennek ellenére fenntartja utasítását, amely sérti a környezetvédelemhez fűződő társadalmi érdeket, a vállalkozó ’ nem végezheti el a környezetvédelmi törvény­be ütköző, annak előírásait ki nem elégítő munkát. A téma jelentőségét érzé­kelteti, hogy a Miniszterta­nács által elfogadott környe­zetvédelmi koncepció egységes programban fog­lalja össze az egyes népgazdasági ágaza­tok tennivalóit a környezeti károsodás veszélyeinek elhá­rítására. nél és beosztásánál fogva — alkalmas lenne a megosztott használatra, de ebben az eset­ben az asszony tovább is kénytelen volna volt férje zaklatásait eltűrni. A jogerős döntésnek a kö­zös családi ház használatával kapcsolatos rendelkezése el­len emelt törvényességi óvás­ra, a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A közös tulajdonban le­vő lakás kizárólagos haszná­latára családvédelmi érdekből az egyik házastársat akkor lehet feljogosítani, ha a la­kás terjedelme vagy beosztá­sa miatt, esetleg a felek közt fennálló rossz viszony Vagy más okok következtében, az megosztva nem használható. A férj arra hivatkozott, hogy a ház műszakilag elválaszt­ható, és bemutatta a tanóes határozatát, amely szerint e munkálatok elvégzésére en­gedélyt ad. — Há a műszaki megosztás feltételei valóban fennálla- nak és az épület belső átala­kítással, külön kapubejáratot is nyújtó teljes elkülönítést eredményez, o súrlódási lehe­tőségeket kizárja, és ha a műszaki megosztást a volt férj saját költségén, megál­lapított határidőn belül vál­lalja, akkor a tulajdonosi ér­dekek megfelelően érvénye­sülnek és o családvédelmi szempontok sem szenvednek sérelmet — hangzik tovább a határozat, A megyei bíróság indokolatlanul nem tulajdo­nított jelentőséget az állam- igazgatási hatóság előzetes építési engedélyének és a la­kás használata felől e kérdés részletes vizsgálata nélkül döntött. Természetesen az esetleges műszaki módja te­kintetében az asszony nyi­latkozatát, tulajdoni és csa­ládi érdekeit nyomatékosan figyelembe kell venni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatá­lyon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendeltei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents