Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szekér Gyula: Szolgálja népünk javát, a termelés szükségleteit (Folytatás az 1. oldalról) Az atommagban rejlő hatal­mas energiának a népek ja­vát, az anyagi termelés növek­vő energiaszükségletének ki­elégítését kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőjében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek létezése és a ben­nük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg ennek az új energiaforrásnak maximá­lis hasznosítását a békás gaz­dasági építőimunkában, a né­peik. életszínvonalának emelé­sében. Ezt a politikát követi kormányunk, amikor, a testvéri szocialista országokkal és más haladó erőkkel együtt követ­kezetesen fellép a nukleáris fegyverkezési hajsza ellen, har­col e fegyverek fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásá­nak végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek meg­semmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb jelen­tősége annak energetikai hasz­nosításában van — mutatott Katona Imre: rá —, hiszen ma energiaszük­ségletünk mintegy felét im­portáljuk. Az import azonban mind nehezebbé válik és egy­re súlyosabb tehertétele kül­kereskedelmi mérlegünknek. Hazánkban is elkerülhetetlen tehát, hogy — a széntermelés növelése mellett — a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára- Ehhez hazai uránércvagyonunk is hátteret ad. A paksi erőműépítkezés — hangsúlyozta Szekér Gyula — jelenleg az ország legna­gyobb és legbonyolultabb be­ruházása, amelynek megvaló­sítása fontos, szervezett mun­kát követel mindannyiunktól. Szekér Gyula végül arról is beszélt, mennyire nem lebe­csülendő az atomtechnika ha­tása a tudomány, az egészség­ügy, a mezőgazdaság és az ipari technológiák széles köré­re. a tudományos kutatás mód­szereire és eszközeire. E fejlő­désnek azonban — mutatott rá — még a kezdetén va­gyunk. A lehetőségek nagyok és a tudomány szinte naponta tár fel újabb eredményeket. Ezek gyakorlati alkalmazása előtt szélesre kell tárni ,a ka­put, ugyanakkor őrködni kell azon is, hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan magatartás ne veszélyeztesse a környezetet. Ennek jegyében teremt meg­felelőbb keretet a törvényja­vaslat ahhoz, hogy az atom­technikát országunk javára tudjuk hasznosítani. rel bennünket. Arra töreked­tünk és törekszünk, hogy szi­lárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az enyhülés irányzata. Meg­bízatásunk időszaka alatt öt függetlenné vált országot is­mertünk el, és 19 állammal lé­tesítettünk diplomáciai kap­csolatot. Ezzel 125-re növeke­dett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel diplomá­ciai kapcsolatban vagyunk. Összegezve: az Elnöki Tanács az alkotmány előírásaival összhangban végezte feladatát, szoros együttműködésben az országgyűléssel és a kormány­nyal. Az országgyűlés a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette. Kádár János az expozét hallgatja. ISr. Szíjártó Károly: Hazánkban változásiaméi szilárd a törvényesség Jogszabályalkotás mellett közérdekű egyedi döntések Elfoglalják helyüket a képviselők (előtérben Cservenka Ferenc- né, az MSZMP KB tagja, a Peas megyei pártbizottság első titkára). alapvető elvek és rendelkezé­sek érintetlenül hagyásával egészített ki és korszerűsített kisebb-nagyobb mértékben egyes törvényeket. Törvény- erejű rendeletet alkotott az államélet fejlesztése, a szocia­lista, a kulturális és a közmű­velődési célok jobb megoldása érdekében. A társadalmi vi­szonyok jogi szabályozást igénylő körében összesen hat­van törvényerejű rendeletet olhot&mfc —,.,n>9ndottg....n„,t.. A továbbiakban szólt arról, ' hogy — a jogszabályalkotás mellett — az Elnöki Tanács munkájának jelentős hánya­dát adták az egyedi döntések: az állampolgársági, a kegyel- mezési, a kinevezési és a ki­tüntetési ügyek. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósítása je­lentős feladatokat ró az Elnö­ki Tanácsra. Ebben külpoliti­kánk alapvető elvei, a szocia­lizmus, a béke szolgálata vezé­A legfőbb ügyész az utóbbi két esztendőben szerzett ügyé­szi tapasztalatokról beszámol­va elmondta, az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket kö­vető, fegyelmezett magatartás volt jellemző 1978—79-ben is —, maid hozzáfűzte: hazánk­ban változatlanul szilárd a törvényesség. — Világosan kell látni, hogy a ma még tapasztalható hibák csökkentése, illetve megszün­tetése minden állami és gaz­dálkodó szerv alapvető fel­adata. Valamennyi területen fokozottabb gondot kell fordí­tania jogszabályokban megfo­galmazott központi akarat ér­vényesítésére, az állami és ál­lampolgári fegyelem biztosítá­sára, a kötelezettségek telje­sítésének számonkérésére. E követelmények ma, a törvé­nyesség továbbfejlesztésének eszközei, a jogszabályok meg­tartásának , kulcsfontosságú kérdései, s egyben államunk, népgazdaságunk erősítését szolgáló jogi feladatok. Ezután a bűnözés múlt évi adataira hivatkozva kiemelte: az összbűnözés egészében nem következett be lényegesebb változás. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1978-hoz viszonyítva 1,3 százalékkal, az elkövetőké pe­dig 6,5 százalékkal csökkent. A legfőbb ügyész a bűncse­lekmények csoportjait elemez­ve a társadalmi tulajdont ká­rosító súlyos törvénysértések 5,6 százalékos csökkenését ál­lapította meg. E tavalyi szám­adatot vizsgálva azonban nincs ok megnyugvásra, mivel 18 millió forinttal növekedett az ilyen bűncselekményekkel okozott kár. Csökkent az erő­szakos és garázda jellegű bűn- cselekmények száma. Jóllehet közlekedési bűncselekmények­ből Is — 12,9 százalékkal — kevesebbet jegyeztek fel a múlt évben, az ittas jármű­vezetés változatlanul 70 szá­zalékos arányt képviselt. 3r. oe Ódon: Kellően megalapozott, elemző határozatok Az emberiség számára áldás a radioaktív izotópok fel- használása. ' Erről meggyőző példákkal szolgált dr. Palotai Sándor dabasi körzeti orvos, a megye 15. számú választó- körzetének országgyűlési kép­viselője. Mint mondta, az or­vostudomány gyakorlói je­lenleg a diagnosztikában (a betegségek mibenlétének meg­állapításában), valamint • a gyógyításban is igénybe ve­szik az izotópok segítségét. Az emberben is követni tudják általuk a tápanyagok beépü­lésének folyamatát, a pajzs­mirigy, a máj és az agy izo­tópos keringésvizsgálataiból megállapítható, bekövetke- zett-e káros elváltozás, tegyük föl: zsugorodás, vagy daga­nat. IZOTÓPOKKAL gyógyí­tanak olyan esetekben, ha a vörös vértest, vagy a fehér vérsejt károsan megszaporo­dik. Radioaktív besugárzással kezelik a test felszínén, illet­ve a felszínhez közeli, köny- nyen elérhető daganatokat. Ennek a terápiás lehetőség­nek óriási jelentősége van például a nőgyógyászatban, akár már meglévő rosszin­dulatú daganatokról, akár azok kifejlődésének megaka­dályozásáról beszélünk. Az izotópok — s más radio­aktiv anyagok — azonban el­fáradnak, egyszer hulladékká válnak. Mi lesz a sorsuk? A tegnap elfogadott törvény er­ről is rendelkezik: megfele­lően szigorú körülmények kö­zött kell őket eltemetni. A rá­dióaktív anyagok temetője Pest megyében, Püspökszilágy­ban van. Jó két esztendeje már annak, hogy létesült. Most Divald Béláné, a vác- rátóti Botanikai Kutató In­tézet laboránsa, a terület (27. számú választókörzet) képvise­lője emlékeztetett bennünket arra, hogy annak idején bi­zony ellenérzést váltott ki a környék lakosságából a tény: ott lesz az izotóptemető. Megépítését azonban szüksé­gessé tette, hogy egyre széle­sebb körben alkalmaztuk a — mesterségesen, atomreaktor­ban előállított -*• hasznos izo­tópokat, amelyeknek sugár­intenzitása életkoruk emel­kedésével csökken, további felhasználásra alkalmatlanná válnak, gyorsan meg kell tő­lük szabadulni. Mégpedig biztonságosan. Ezeket nem lehet a közönséges ipari hul­ladékokhoz hasonlóan kezel­ni, mert megemelnék a kör­nyezet úgynevezett háttérsu­gárzását, a természetes ra­dioaktivitást. A biológiai lán­con keresztül ezeknek az anyagoknak egy része az em­beri szervezetbe is beépülhet­ne, súlyosabb ártalmakat okozhatna ugyanaz a sugár, ami helyesen adagolva éle­tet ment. A káros hatások megelőzésére hazánkban a püspökszilágyi hulladékteme­tőben helyezik el tehát a fá­radt radioaktív anyagokat, megfelelő gondossággal, kör­nyezetre, emberre veszélytelen módon, egy igen alkalmas te­rületen: úgynevezet agyaglen­csében, amelyből bármiféle szivárgás elképzelhetetlen. MEGBARÁTKOZOTT azóta a lakosság ezzel a létesít­ménnyel — mondja tegnap a képviselő, aki a kezdettől fi­gyelemmel kísérte a környé­ken élők véleményét Ehhez hozzájárult az alapos, min­denre kiterjedő tájékoztatás, s a rendszeres orvosi ellen­őrzés, melynek eredménye: semmiféle károsodás nem észlelhető. S ez a leghatáso­sabb meggyőző érv. Társadalmunk elsődleges követelménye az atomener­gia-felhasználással szemben — a békés célokon kívül — a biztonság. A törvényjavas­lat bizottsági előkészítő vitá­jában Magyar Sándor, a Du- namenti Hőerőmű Vállalat üzemtechnikusa, a megye 20. számú választókörzetének képviselője éppen ezzel kap­csolatban tett javaslatot: ta­nácsadó, véleményező és el­lenőrző szerepe mellett kap­jon hatósági jogkört is az Or­szágos Atomenergia Bizottság. Az atomenergia felhasználásá­val kapcsolatos létesítmények­re vonatkozó döntések joga ugyanis a Minisztertanácsot illeti. Ám — elméletileg — bekövetkezhet olyan helyzet, amelyben a jelentéstől a dön­tésig eltelő idő újabb veszé­lyeket hordozhat. A javasla­tot figyelembe vették, a tör­vényt ezzel. együtt fogadta el az országgyűlés. MIT JELENT ez a törvény az állampolgárok számára? Hiszen az atomenergia fel- használását szolgáló berende­zések állami tulajdonban vannak. A törvény kötelessé­get ró a társadalom minden egyes tagjára: ha valahol úgy vélik, a végrehajtás nem tökéletes, azonnal be kell je­lenteni. Ez a kötelesség azon­ban jogot is kifejez: az em­beriség védelmének megfel­lebbezhetetlen jogát. Bálint Ibolya A Legfelsőbb Bíróság elnöke a Magyar Népköztársaság Leg­felsőbb Bíróságának tevékeny­ségéről adott számot. A Ma­gyar Népköztársaság bíróságai — hangsúlyozta — teljesítet­ték az alkotmányban és a bí­róságokról szóló törvényben rögzített feladatokat: védték az állami, gazdasági és társa­dalmi rendelet, az állampol­gárok jogait; a törvényben meghatározott keretek között büntették a bűncselekmények elkövetőit. A testület büntető és katonai kollégiumának leg­fontosabb feladata volt, hogy biztosítsa, az új büntető tör­vénykönyv egységes alkalma­zását. Ennek érdekében a Leg­felsőbb Bíróság felülvizsgálta az összes, korábban hozott el­vi iránymutatását. így lénye­ges egyszerűsítésekre is lehe-' tőség.nyílt: több mint 30 bün­tetőjogi elvi döntés közül há­rom és 206 kollégiurr^ állás- foglalás közül 91 maradt ha­tályban. A továbbiakban a büntetés- kiszabás törvényességének biztosításával kapcsolatos ta­Aprő Antal: pasztalatokról szólva elmon­dotta az elmúlt években az országos ítélkezés kiegyensú­lyozottabbá vált. Indokolatla­nul enyhe vagy eltúlzottan sú­lyos büntetések csak ritkán fordultak elő. Az ilyen ítéle­tekkel szemben — fűzte hoz­zá — törvényességi óvást emelt. A népgazdaság elleni bűncselekmények helyes bün­tetőjogi megítéléséről szólva rámutatott: ismételten és erő­teljesen hangsúlyoztuk, hogy a csoportérdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel. ­A Legfelsőbb Bíróság az el­múlt két évben is következe­tesen törekedett arra, hogy a gazdasági pereket — a lehe­tőségek szerint — rövid idő alatt bírálja el, a feltárt hi­bákat és hiányosságokat ele­mezve kellően megalapozott határozatokat hozzon. Tapasz­talatunk szerint — fűzte hoz­zá a többi között — a vállala­tok jelentős része a jogos igé­nyek érvényesítését nem te­kinti kötelességének, sőt az igény érvényesítésének mellő­zése olyan esetekben is elő­fordult, amelyekben azt a jog­szabály kötelezővé tette. Fontos érdek — mondotta végül —, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozására irányuló törekvés megvalósí­tása közben ne szenvedjen sérelmet a munkahelyi de­mokrácia, s mindenütt érvény­re jusson az egyes dolgozók jogos érdekeinek következetes védelme is. A parlament megfelelően élt alkotmányos jogaival Az 1975. június 15-én meg­választott országgyűlés meg­bízatása idén június 15-én le­jár. A tanácstagok megbíza­tása — amelyet a tanácstagok választásáról szóló 1976. évi VI. törvény meghosszabbított — az 1980. évi általános vá­lasztásokig tart. Annak érde­kében, hogy a választásokat időben elő lehessen készíteni — mondotta Apró Antal —, majd javasolta az országgyű­lésnek: hatalmazza fel a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok általános választását — az alkotmány előírásainak megfelelően — 1980. június 8-ra tűzze ki. Egyben indítvá­nyozta: az országgyűlés meg­bízatását ugyanezen időpont­ban nyilvánítsa befejezettnek. Az országgyűlés a javaslatot határozattá emelte. Ezt köve­tően Apró Antal megköszönte képviselőtársainak, a megyei és budapesti képviselőcsopor- »tok vezetőinek, az országgyű­lés bizottságainak, tisztségvi­selőinek öt esztendőn át foly­tatott hasznos tevékenységét. A továbbiakban arról szólt, hogy az országgyűlés, legfel­sőbb államhatalmi és népkép­viseleti testületként az állam­élet területén előmozdította a szocialista demokrácia fejlő­dését, a párt XI. kongresszu­sa határozatainak megvalósí­tását. Ebben a ciklusban, ide­számítva a tegnapi ülést is, az országgyűlés 24 törvényt alkotott, 19 miniszteri és ál­lamtitkári beszámolót vitatott meg. Bizottságai rendszeresen üléseztek. — Végezetül a Magyar Szocia­lista Munkáspárt központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és kor­mánya, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében is köszönetét mondok önöknek azért a hasznos közérdekű te­vékenységért, amelyet megbí­zatásuk egész ideje alatt vé­geztek az országgyűlésben, és választókerületükben. Ugyan­csak köszönetét mondok a helyi tanácstagok mintegy 70 ezres táborának azért, mert meghosszabbított mandátumuk egész ideje alatt jól teljesítet­ték törvényes kötelezettségü­ket — mondotta Apró Antal. vényesség biztosított volt és tovább fejlődött — hangsú­lyozta a többi között. — Az orszáiggyűLést helyettesítő jog­körében az Elnöki Tanács az Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára számolt ba a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak munkájáról: — Az állami életben a tör-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents