Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szekér Gyula: Szolgálja népünk javát, a termelés szükségleteit (Folytatás az 1. oldalról) Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés növekvő energiaszükségletének kielégítését kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőjében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg ennek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a békás gazdasági építőimunkában, a népeik. életszínvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kormányunk, amikor, a testvéri szocialista országokkal és más haladó erőkkel együtt következetesen fellép a nukleáris fegyverkezési hajsza ellen, harcol e fegyverek fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb jelentősége annak energetikai hasznosításában van — mutatott Katona Imre: rá —, hiszen ma energiaszükségletünk mintegy felét importáljuk. Az import azonban mind nehezebbé válik és egyre súlyosabb tehertétele külkereskedelmi mérlegünknek. Hazánkban is elkerülhetetlen tehát, hogy — a széntermelés növelése mellett — a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára- Ehhez hazai uránércvagyonunk is hátteret ad. A paksi erőműépítkezés — hangsúlyozta Szekér Gyula — jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása, amelynek megvalósítása fontos, szervezett munkát követel mindannyiunktól. Szekér Gyula végül arról is beszélt, mennyire nem lebecsülendő az atomtechnika hatása a tudomány, az egészségügy, a mezőgazdaság és az ipari technológiák széles körére. a tudományos kutatás módszereire és eszközeire. E fejlődésnek azonban — mutatott rá — még a kezdetén vagyunk. A lehetőségek nagyok és a tudomány szinte naponta tár fel újabb eredményeket. Ezek gyakorlati alkalmazása előtt szélesre kell tárni ,a kaput, ugyanakkor őrködni kell azon is, hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan magatartás ne veszélyeztesse a környezetet. Ennek jegyében teremt megfelelőbb keretet a törvényjavaslat ahhoz, hogy az atomtechnikát országunk javára tudjuk hasznosítani. rel bennünket. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy szilárduljon és tovább fejlődjön a békés egymás mellett élés, az enyhülés irányzata. Megbízatásunk időszaka alatt öt függetlenné vált országot ismertünk el, és 19 állammal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezzel 125-re növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban vagyunk. Összegezve: az Elnöki Tanács az alkotmány előírásaival összhangban végezte feladatát, szoros együttműködésben az országgyűléssel és a kormánynyal. Az országgyűlés a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Kádár János az expozét hallgatja. ISr. Szíjártó Károly: Hazánkban változásiaméi szilárd a törvényesség Jogszabályalkotás mellett közérdekű egyedi döntések Elfoglalják helyüket a képviselők (előtérben Cservenka Ferenc- né, az MSZMP KB tagja, a Peas megyei pártbizottság első titkára). alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül hagyásával egészített ki és korszerűsített kisebb-nagyobb mértékben egyes törvényeket. Törvény- erejű rendeletet alkotott az államélet fejlesztése, a szocialista, a kulturális és a közművelődési célok jobb megoldása érdekében. A társadalmi viszonyok jogi szabályozást igénylő körében összesen hatvan törvényerejű rendeletet olhot&mfc —,.,n>9ndottg....n„,t.. A továbbiakban szólt arról, ' hogy — a jogszabályalkotás mellett — az Elnöki Tanács munkájának jelentős hányadát adták az egyedi döntések: az állampolgársági, a kegyel- mezési, a kinevezési és a kitüntetési ügyek. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége és országunk külpolitikájának gyakorlati megvalósítása jelentős feladatokat ró az Elnöki Tanácsra. Ebben külpolitikánk alapvető elvei, a szocializmus, a béke szolgálata vezéA legfőbb ügyész az utóbbi két esztendőben szerzett ügyészi tapasztalatokról beszámolva elmondta, az állampolgárok többségére a törvénytisztelő, a jogszabályi rendelkezéseket követő, fegyelmezett magatartás volt jellemző 1978—79-ben is —, maid hozzáfűzte: hazánkban változatlanul szilárd a törvényesség. — Világosan kell látni, hogy a ma még tapasztalható hibák csökkentése, illetve megszüntetése minden állami és gazdálkodó szerv alapvető feladata. Valamennyi területen fokozottabb gondot kell fordítania jogszabályokban megfogalmazott központi akarat érvényesítésére, az állami és állampolgári fegyelem biztosítására, a kötelezettségek teljesítésének számonkérésére. E követelmények ma, a törvényesség továbbfejlesztésének eszközei, a jogszabályok megtartásának , kulcsfontosságú kérdései, s egyben államunk, népgazdaságunk erősítését szolgáló jogi feladatok. Ezután a bűnözés múlt évi adataira hivatkozva kiemelte: az összbűnözés egészében nem következett be lényegesebb változás. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1978-hoz viszonyítva 1,3 százalékkal, az elkövetőké pedig 6,5 százalékkal csökkent. A legfőbb ügyész a bűncselekmények csoportjait elemezve a társadalmi tulajdont károsító súlyos törvénysértések 5,6 százalékos csökkenését állapította meg. E tavalyi számadatot vizsgálva azonban nincs ok megnyugvásra, mivel 18 millió forinttal növekedett az ilyen bűncselekményekkel okozott kár. Csökkent az erőszakos és garázda jellegű bűn- cselekmények száma. Jóllehet közlekedési bűncselekményekből Is — 12,9 százalékkal — kevesebbet jegyeztek fel a múlt évben, az ittas járművezetés változatlanul 70 százalékos arányt képviselt. 3r. oe Ódon: Kellően megalapozott, elemző határozatok Az emberiség számára áldás a radioaktív izotópok fel- használása. ' Erről meggyőző példákkal szolgált dr. Palotai Sándor dabasi körzeti orvos, a megye 15. számú választó- körzetének országgyűlési képviselője. Mint mondta, az orvostudomány gyakorlói jelenleg a diagnosztikában (a betegségek mibenlétének megállapításában), valamint • a gyógyításban is igénybe veszik az izotópok segítségét. Az emberben is követni tudják általuk a tápanyagok beépülésének folyamatát, a pajzsmirigy, a máj és az agy izotópos keringésvizsgálataiból megállapítható, bekövetke- zett-e káros elváltozás, tegyük föl: zsugorodás, vagy daganat. IZOTÓPOKKAL gyógyítanak olyan esetekben, ha a vörös vértest, vagy a fehér vérsejt károsan megszaporodik. Radioaktív besugárzással kezelik a test felszínén, illetve a felszínhez közeli, köny- nyen elérhető daganatokat. Ennek a terápiás lehetőségnek óriási jelentősége van például a nőgyógyászatban, akár már meglévő rosszindulatú daganatokról, akár azok kifejlődésének megakadályozásáról beszélünk. Az izotópok — s más radioaktiv anyagok — azonban elfáradnak, egyszer hulladékká válnak. Mi lesz a sorsuk? A tegnap elfogadott törvény erről is rendelkezik: megfelelően szigorú körülmények között kell őket eltemetni. A rádióaktív anyagok temetője Pest megyében, Püspökszilágyban van. Jó két esztendeje már annak, hogy létesült. Most Divald Béláné, a vác- rátóti Botanikai Kutató Intézet laboránsa, a terület (27. számú választókörzet) képviselője emlékeztetett bennünket arra, hogy annak idején bizony ellenérzést váltott ki a környék lakosságából a tény: ott lesz az izotóptemető. Megépítését azonban szükségessé tette, hogy egyre szélesebb körben alkalmaztuk a — mesterségesen, atomreaktorban előállított -*• hasznos izotópokat, amelyeknek sugárintenzitása életkoruk emelkedésével csökken, további felhasználásra alkalmatlanná válnak, gyorsan meg kell tőlük szabadulni. Mégpedig biztonságosan. Ezeket nem lehet a közönséges ipari hulladékokhoz hasonlóan kezelni, mert megemelnék a környezet úgynevezett háttérsugárzását, a természetes radioaktivitást. A biológiai láncon keresztül ezeknek az anyagoknak egy része az emberi szervezetbe is beépülhetne, súlyosabb ártalmakat okozhatna ugyanaz a sugár, ami helyesen adagolva életet ment. A káros hatások megelőzésére hazánkban a püspökszilágyi hulladéktemetőben helyezik el tehát a fáradt radioaktív anyagokat, megfelelő gondossággal, környezetre, emberre veszélytelen módon, egy igen alkalmas területen: úgynevezet agyaglencsében, amelyből bármiféle szivárgás elképzelhetetlen. MEGBARÁTKOZOTT azóta a lakosság ezzel a létesítménnyel — mondja tegnap a képviselő, aki a kezdettől figyelemmel kísérte a környéken élők véleményét Ehhez hozzájárult az alapos, mindenre kiterjedő tájékoztatás, s a rendszeres orvosi ellenőrzés, melynek eredménye: semmiféle károsodás nem észlelhető. S ez a leghatásosabb meggyőző érv. Társadalmunk elsődleges követelménye az atomenergia-felhasználással szemben — a békés célokon kívül — a biztonság. A törvényjavaslat bizottsági előkészítő vitájában Magyar Sándor, a Du- namenti Hőerőmű Vállalat üzemtechnikusa, a megye 20. számú választókörzetének képviselője éppen ezzel kapcsolatban tett javaslatot: tanácsadó, véleményező és ellenőrző szerepe mellett kapjon hatósági jogkört is az Országos Atomenergia Bizottság. Az atomenergia felhasználásával kapcsolatos létesítményekre vonatkozó döntések joga ugyanis a Minisztertanácsot illeti. Ám — elméletileg — bekövetkezhet olyan helyzet, amelyben a jelentéstől a döntésig eltelő idő újabb veszélyeket hordozhat. A javaslatot figyelembe vették, a törvényt ezzel. együtt fogadta el az országgyűlés. MIT JELENT ez a törvény az állampolgárok számára? Hiszen az atomenergia fel- használását szolgáló berendezések állami tulajdonban vannak. A törvény kötelességet ró a társadalom minden egyes tagjára: ha valahol úgy vélik, a végrehajtás nem tökéletes, azonnal be kell jelenteni. Ez a kötelesség azonban jogot is kifejez: az emberiség védelmének megfellebbezhetetlen jogát. Bálint Ibolya A Legfelsőbb Bíróság elnöke a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának tevékenységéről adott számot. A Magyar Népköztársaság bíróságai — hangsúlyozta — teljesítették az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben rögzített feladatokat: védték az állami, gazdasági és társadalmi rendelet, az állampolgárok jogait; a törvényben meghatározott keretek között büntették a bűncselekmények elkövetőit. A testület büntető és katonai kollégiumának legfontosabb feladata volt, hogy biztosítsa, az új büntető törvénykönyv egységes alkalmazását. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta az összes, korábban hozott elvi iránymutatását. így lényeges egyszerűsítésekre is lehe-' tőség.nyílt: több mint 30 büntetőjogi elvi döntés közül három és 206 kollégiurr^ állás- foglalás közül 91 maradt hatályban. A továbbiakban a büntetés- kiszabás törvényességének biztosításával kapcsolatos taAprő Antal: pasztalatokról szólva elmondotta az elmúlt években az országos ítélkezés kiegyensúlyozottabbá vált. Indokolatlanul enyhe vagy eltúlzottan súlyos büntetések csak ritkán fordultak elő. Az ilyen ítéletekkel szemben — fűzte hozzá — törvényességi óvást emelt. A népgazdaság elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi megítéléséről szólva rámutatott: ismételten és erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy a csoportérdek nem kerülhet ellentétbe az össztársadalmi érdekkel. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben is következetesen törekedett arra, hogy a gazdasági pereket — a lehetőségek szerint — rövid idő alatt bírálja el, a feltárt hibákat és hiányosságokat elemezve kellően megalapozott határozatokat hozzon. Tapasztalatunk szerint — fűzte hozzá a többi között — a vállalatok jelentős része a jogos igények érvényesítését nem tekinti kötelességének, sőt az igény érvényesítésének mellőzése olyan esetekben is előfordult, amelyekben azt a jogszabály kötelezővé tette. Fontos érdek — mondotta végül —, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozására irányuló törekvés megvalósítása közben ne szenvedjen sérelmet a munkahelyi demokrácia, s mindenütt érvényre jusson az egyes dolgozók jogos érdekeinek következetes védelme is. A parlament megfelelően élt alkotmányos jogaival Az 1975. június 15-én megválasztott országgyűlés megbízatása idén június 15-én lejár. A tanácstagok megbízatása — amelyet a tanácstagok választásáról szóló 1976. évi VI. törvény meghosszabbított — az 1980. évi általános választásokig tart. Annak érdekében, hogy a választásokat időben elő lehessen készíteni — mondotta Apró Antal —, majd javasolta az országgyűlésnek: hatalmazza fel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását — az alkotmány előírásainak megfelelően — 1980. június 8-ra tűzze ki. Egyben indítványozta: az országgyűlés megbízatását ugyanezen időpontban nyilvánítsa befejezettnek. Az országgyűlés a javaslatot határozattá emelte. Ezt követően Apró Antal megköszönte képviselőtársainak, a megyei és budapesti képviselőcsopor- »tok vezetőinek, az országgyűlés bizottságainak, tisztségviselőinek öt esztendőn át folytatott hasznos tevékenységét. A továbbiakban arról szólt, hogy az országgyűlés, legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testületként az államélet területén előmozdította a szocialista demokrácia fejlődését, a párt XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását. Ebben a ciklusban, ideszámítva a tegnapi ülést is, az országgyűlés 24 törvényt alkotott, 19 miniszteri és államtitkári beszámolót vitatott meg. Bizottságai rendszeresen üléseztek. — Végezetül a Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében is köszönetét mondok önöknek azért a hasznos közérdekű tevékenységért, amelyet megbízatásuk egész ideje alatt végeztek az országgyűlésben, és választókerületükben. Ugyancsak köszönetét mondok a helyi tanácstagok mintegy 70 ezres táborának azért, mert meghosszabbított mandátumuk egész ideje alatt jól teljesítették törvényes kötelezettségüket — mondotta Apró Antal. vényesség biztosított volt és tovább fejlődött — hangsúlyozta a többi között. — Az orszáiggyűLést helyettesítő jogkörében az Elnöki Tanács az Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára számolt ba a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról: — Az állami életben a tör-