Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

Egynapos tavasai ülésszak A parlament elfogadta az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. MÁRCIUS 7., PÉNTEK Június 8-ánlesznek a k viselő Csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az ország- gyűlés. A tanácskozáson részt vettek: Lcsonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszkv, Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg, majd ja­vaslatára az országgyűlés né­ma felállással adózott a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt képviselők: dr. Pong:íez Kál­mán, Budapest első munkás­polgármestere, a Fővárosi Ta­nács volt elnöke és Kovács Sándor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes emlékének, akiknek érdemeit jegyzőkönyvben is megörökí­tették. A képviselők ezt követően tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését a decembe­ri ülésszak óta alkotott tör­vényerejű rendeletekrői, majd elfogadták a tavaszi ülésszak tárgysorozatát: az atomenergiáról szóló törvényjavaslat; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; a legfőbb ügyész be­számolója'; O a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. Ezután megkezdődött az atomenergiáról szóló törvény­javaslat tárgyalása, az expo­zét dr. Markója Imre igaz­ságügyminiszter tartotta meg. Dr. Vida Miklós, bizottsági előadó (Bp. 21. vk.) elemezte a törvényjavaslatot. Ezután dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kö­vetkezett. Felszólalt dr. Bog­nár Rezső (Hajdú-Bihar m., 3. vk.), akadémikus. Dr. Mar­kója Imre igazságügyminisz­ter zárszava után határozatho­zatalra került sor. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját Ka­tona Imre,' az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő, s kö­vetkezeit a határozathozatal. Ezután, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész és dr.. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be. Felszólalt dr. Földvári József (Baranya m. 4. vk.) a Pécsi Tudomány- egyetem rektora, majd határo­zathozatal következett. A kép­viselők ezután határozatiá emelték az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok ál­talános választásának kitűzé­séről, valamint az országgyűr lés megbízatása idejének meg­állapításéról szóló javaslatot. Apró Antal megnyitja az ülés­szakot. Ezzel az országgyűlés tava­szi ülésszaka — amelyen az elnöki posztot felváltva töltöt­te be Apró Antal és Péter Já­nos — véget ért. (Dr. Markója Imre expozé­ját, dr. Vida Miklós előadói beszédét, dr. Szekér Gyula hozzászólását, Katona Imre előterjesztését, dr. Szíjártó Ká­roly és dr. Szakács Ödön be­számolóját, valamint Apró An­talnak, az 1975—80-as ország- gyűlési ciklust bezáró beszé­dét a továbbiakban ismertet­jük.) A miniszter elöljáróban részletesen foglalkozott a tu­dományos és technikai forra­dalom egyik legfontosabb ál­lomásának, az atommaghasa­dás felfedezésének eredményé­vel, amely új távlatokat nyi­tott az emberiség számára. A többi között hangsúlyozta, hogy az atomenergiának min­denekelőtt az energiaellátás­ban van kiemelkedő szerepe, s az atomenergia alkalmazása nem csupán az energiaiparban alapvető jelentőségű. Nélküle már elképzelhetetlen a kor­szerű gyógyászat és termelés Is. Ez — mutatott rá — a ha­szágok esetében is így van. Ezért jelenti új szakasz kez­detét hazánk számára a paksi atomerőmű építése. A minisz­ter szólt arról is, Hogy az atom­energia-ipar világszerte jobb biztonsági színvonalon áll, mint más iparágak, s a szak­értői vélemények szerint a Éltető k&ra a bioszféra Az igazságügy-miniszter be­széde után dr. Vida Miklós (Budapest 21. vk.), a törvény­szén- vagy az olajtüzelésű erő­művek okozta szennyezés ve­szélyesebb a környezetre, mint az atomerőműveké.' A törvényjavaslatot ismer­tetve dr. Markója Imre a töb­bi között kiemelte: az elfo­gadásra váró jogszabály az atomenergia alkalmazásának valamennyi területét átfogja; rendezi a radioaktív anyagok és készítmények, a nukleáris anyagok előállításával és fel- használásával foglalkozó in­tézmények és az e tevékeny­ségeket szolgáló berendezések, létesítmények létrehozásávál, működtetésével kapcsolatos valamennyi kérdést. Egyik leglényegesebb elve például, hogy az atomenergia csakis békés célokra alkalmazható, tilos az atomenergiát nukleá­ris fegyverek vagy egyéb tö­megpusztító eszközök céljára felhasználni. Hazánkban az atomenergia alkalmazásának és az azzal összefüggő tudo­mányos kutatásnak, fejlesztés­nek az egész társadalom érde­keit kell szolgálnia. Ezért írja elő a törvényjavaslat egyebek között a biztonsági követel­mények meghatározását és fo­lyamatos korszerűsítését a leghaladóbb tudományos ered­mények alapján. A törvény- javaslat persze — fűzte hozzá — csak az atomenergia biz­tonságos alkalmazásával kap­csolatos főbb követelménye­ket, legáltalánosabb szabályo­kat- határozza meg. Ezekről a kérdésekről bővebben szól a végrehajtási rendelet, amely a sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott dolgozók egész­ségének védelmét, valamint a nukleáris és radioaktív anya­gok biztonságos őrzésének mó­dozatait is előírja. A miniszter rámutatott ar­ra is: az atomenergia békés célú és biztonságos alkalmazá­sában lényeges szerepet tölt be a nemzetközi együttműkö­dés, s ezen belül számunkra különösen jelentős a KGST- országok ilyen irányú össze­fogása. A Magyar Népköztársaság — mondotta — az atomener­gia békés célú, biztonságos al ktúmazását nemzetközi szer­ződések keretében való együtt- viQködéssel is elősegíti. lyexefünk, megóvása javaslat bizottsági előadója emelkedett szólásra. Utalt ar­ra, hogy az országgyűlés min­dig kellő figyelmet fordított a lakosság nagy részét érdeklő és érintő kérdésekre, s ezek­kel kapcsolatban számos fon­tos törvényt hozott. Már ezek a jogszabályok is gondoskod­tak éltető környezetünk, a biosz­féra megóvásáról. A környe­zetvédelemről szóló törvény pedig külön is kiemelte az emberi életért és a környe­zetünkért való felelősséget. Indokolt tellát — mutatott rá —, hogy ilyen jellegű törvé­nyeink sorát az atomról szóló szabályozással is kiegészítsük. Ezután arról is beszélt, hogy az atom békés alkalma­zása ma már a létfontosságú és a biztcmságilag megoldott kérdések körébe tartozik. Az mergiaigények és -lehetőségek teljességgel feloldhatatlan folytonos ellentmondása nem lélkülözheti az energiával va­ló takarékoskodást sem — langsúlyozta a képviselő. S ízzel kapcsolatban javasolta így, az energiatermeléssel és fogyasztással kapcsolatos előző izabályozókat is magába fog- aló energiatörvény megalko- ását (Folytatás a 3. oldalon) gyományos energiahordozók­kal bőségesen rendelkező or­Bénépesült a Parlament ülésterme. Öt év alkotásai Nemcsak a város, hanem az egész Dél-Alföld köz­lekedését megkönnyíti a szegedi új közúti Tisza-híd. A létesítményt az elmúlt évben adták át rendeltet és é­A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában az el­múlt években dinamikusan növekedett a termelés. A gyár 1977—79 között háromszorosára növelte konténer- exportját; tavaly például 8 millió dollár értékben szál­lított külföldre. Földön, vixen, levegőben Tavaszi zsongás Az Időjárás néhány napig nem mutatta, hogy március elsején beköszöntött a me­teorológiai tavasz. Ám a he­ves szélviharok, havazások után tegnap végre igazi, ta­vasziam idő köszöntött ránk. Az Űtinform jelentése sze­rint valamennyi főközlekedési út felszáradt, csupán a hegyi utak mentén — Kóspallag és Királyrét környékén — talál­hatók még hófoltok. A Pilis és a Börzsöny hegycsúcsain, északi lejtőin látható hó is egyre vékonyodik, ■ olvadozik. A napsütötte lankásokon már duzzadnak a fák rügyei, s Dobogókőn a füzek bolyhos­barkáiban gyönyörködhetnek a kirándulók. Egyes helyeiken megjelent a tavasz hírnöke, a sárga virágú hérics. Pest megye mezőg.azdasági üzemeiben és a háztáji gazda­ságokban mindenütt a tava­szi pezsdülés jeleit tapasztal­hattuk. A szél — bár kelle­metlen volt —•, szárította a földeket, most már dolgozhat­nak a nehezebb munkagépek is. Lehet vetni a borsót, s a fóliasátrakból kiültetni a ko­rai salátát. Zöldül a határ. Az őszi vetések különösebb káro­sodás nélkül vészelték át a kemény — de havas — telet, s most, az éltető napsugarak hatására az őszi kalászosok új színfoltként jelentek meg a mezőkön. Megélénkült a vízi élet is. A Dunán zavartalanul járnak a kishajók, de lehet, hogy ez nem tart sokáig, mert az elő­rejelzések szerint csökken a vízállás — legalább is átme­netileg. A következő napok­ban ennek ellenére helyükre vontatják a kikötést szolgáló pontonokat a fővárosban és a Ráckevei Duna-ágban. A levegőben nemcsak a ta­vasz illata érezhető — látható is egy, s más. Elsőként említ­jük azt, hogy az ornitológusok megfigyelései szerint meg­kezdődött a madárvonulás. A meleg, dél-olaszországi tájak­ról most jönnek vissza pilisi és börzsönyi költőhelyeikre a szalonkák, amelyekre — bár a téli vadászszezon február 28-án véget . ért —, ezúttal szabad vadászni. S végül hadd szóljunk a MÉM Repülőgépes Szolgálatá­ról. A budaörsi reptérről 115 helikopter és merev szárnyú repülőgép emelkedett a ma­gasba, s most az ország vala­mennyi tájegységében segítik a mezőgazdasági munkákat, el­sősorban azzal, hogy műtrá­gyát szórnak a földekre. A Meteorológiai Intézet elő­rejelzése szerint ma és a hét végén csapadékmentes, napos időre számíthatunk, s meleg­re, tavaszi időre. &r. Markéia Smre: Az atomenergia kizárólag békés célokra alkalmazható

Next

/
Thumbnails
Contents