Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

1980. MÁRCIUS 5., SZERDA Tarasz a pzáaMtfas! A vetőmag- és gazdaboltokban növekszik a forgalom, hi­szen a folia alá máris el kell vélni a magvakat. Az albertirsai gazdabolt havonta átlagban négyszázezer forintot forgalmaz. Az üzletben vetőmagvak, szakkönyvek, műtrágyák és kertészeti eszközök kaphatók. Idén mintegy tizenhatezer tasak vetőmag és a raktárban egymillió forint értékű fólia, műtrágya és a kiskertekben egyéb szükséges áru várja a vásárlókat. Király Krisztina felvétele Egymillió nő ea sxweikexeli éleiken Mindennapos feladatként Több mint egymillió nő vesz részt tagként, alkalmazott­ként, illetve családtagként a szövetkezeti életben, s helytál­lásuk eredményeként számot­tevően javult a nők politikai, gazdasági, szociális helyzete, anyagi és erkölcsi elismerésük, fejlődött közéleti aktivitásuk — mondotta dr. Szlamenicky István, a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa és az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke kedden a 70. nemzetkö­zi nőnap alkalmából rendezett országos értekezleten, az OKISZ székházában. Mint egyebek mellett hangsúlyozta, a szövetkezeti mozgalomban a nők érdekeinek képviselete, élet- és munkakörülményeinek rendszeres és állandó javítása ma már szervesen beépül a napi munkába, s különösen örvendetes, hogy a szövetkeze­tek és a választó testületek, va­lamint azok vezetői a nőpoli­tikái feladatok megoldását már nem elkülönülten, hanem mindinkább a szövetkezetekés összrtagságuk előtt álló min­dennapos feladatként kezelik. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság nőpolitikái határoza­tának megjelenése óta mind­három szövetkezeti ágazat vá­lasztott testületéiben örvende­tesen növekedett a nők szá­ma, de sok helyen ez az arány még elmarad a mozgalomban elfoglalt helyüktől, a szövet­kezetekben és társadalmunk­ban betöltött érdemi szerepük­től. A gondok között szólva az OSZT elnöke rámutatott: a nők szakképzettségében nagy az eltérés az egyes szektorok között. így a fogyasztási szö­vetkezetekben foglalkoztatott nők 65 százaléka szakképzett, az ipari szövetkezetekben 30 százalék, a mezőgazdasági szö­vetkezetekben csak/ 8 százalék a szakképzettek aránya. Az elmúlt években tovább javultak a szövetkezeti nődol­gozók 'munkakörülményei. A fejlődé® azonban e tekintetben sem egyenletes, mert főként a nőket foglalkoztató munkahe­lyeken — például a növényter­mesztésben és a kereskedelem­ben — az átlagosnál mostoháb­bak a munkakörülmények. Végezetül az Országos Szö­vetkezeti Tanács nevében kö­szöntötte Szlameniczky István a szövetkezetek nőtagjait, a szocialista brigádokat és kol­lektívákat, s mindazokat, akik munkájukkal hozzájárulnak a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny sikeréhez. ÁruSkneBő Bytskkáriyák Automata insist főkönyvei® A gépírónők általában napi ót-hét oldalt írnak le, ám ez a feltűnően kis teljesítmény nem az ő hibájuk. Elsősorban a munka szervezetlenségének a következménye. Legtöbbjük eredeti feladata mellett tele­font kezel, kávét főz, nyilván­tartásokat vezet, esetleg ügy­feleket fogad. A tanácsoknál legalábbis ez a helyzet, ezért aztán nem csoda, hogy időről időre gondot okoz a szükséges szövegek leírása és a sokszo­rosítás. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy egy átlagos felké­szültségű gépírónő — ha más feladatot nem kap — nagyabb megerőltetés nélkül legépel napi 20—25 oldalnyi anyagot. A tanácsi ügyintézés lassú­sága más okokra is visszave­zethető. A korszerűtlen ügy- iratkezelés és a rossz belső munkamegosztás ugyancsak kerékkötője lehet a gyorsabb és színvonalasabb tevékeny­ségnek. Ez a felismerés mi­előbbi cselekedetre sarkall: változtatni kell az eddigi munkamódszereken, ésszerűbb munkamegosztást alakítva ki, alkalmasabbá tenni a belső ügyiratkezelést, bevezetni a korszerű eszközöket. PáterncEzteren az irat A ceglédi városi tanács fo­kozatosan erre az útra tér. Dr. Lakatos József vb-titkár tekintélyes tanácsi tapasztala­tát tanulmánynak beillő je­lentésben terjesztette a közel­múltban a városi tanács vég­rehajtó bizottsága elé. A szak- igazgatási szerveknél végre­hajtandó korszerűsítési felada­tokról szóló tájékoztatóból ki­tűnik, hogy jól látják a je­lenlegi munkamenet hiányos­ságait, így a további teendők is pontosabban megfogalmaz­hatók. .Ehhez a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalától és a Pest megyei Tanács vezetőitől is kaptak bátorítást. Ezek után Pest megyében elsőként Cegléden kerül sor a városi tanácsnál az ügyvitel korsze­rűsítésére. Az első lépést már megtet­ték: január elseje óta beve­zették a központosított ikta­tást, amellyel elkerülhető a párhuzamos nyilvántartás és egyszerűsíthető az ügymenet. Ez a módszer lehetővé teszi az adatszolgáltatás korszerű­sítését. Az év második felétől minden ügyirat mellé perem- lyukkártyás iratkísérőlapot készítenek, amely könnyebbé szágért című könyvéről írt tanulmányában fejti ki, hogy a szocializmus építése során felmerülő kérdések megválaszolása, a megfe­lelő megoldások megtalálása sikereink és gyengeségeink, eredményeink és hibáink tár­gyilagos vizsgálatát követeli meg. A valóság ismerete elkerülhetővé teszi a szubjektiviz­must, a voluntarizr-ust, az elhamarkodott, ötletszerű változtatásokból, türelmetlenségek­ből adódó veszélyeket. S ehhez hozzáteszi, hogy az elmélet, a tudás lebecsülése éppen olyan károkat okoz, mint az élettől elszakí­tott tanulás. Az előbbiből fakad a volunta- rizmus, a szubjektivizmus, a társadalmi tör­vények semmibevevése, az utóbbiból a dog- matizmus. S hogy mindez hova vezet, azt eléggé bizonyítják a párt múltjának tanul­ságai. Lehetetlen Övári Miklós minden írását idézni, csak egyet hadd .emeljünk ki e téma­körből. A Munkánk minősége, amelyet 1976 decemberében írt a Népszabadságnak. Hang­súlyozna, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének programja elsősorban minőségi követelményeket támaszt. Csák a felszaba­dult munka teremtheti meg társadalompoliti­kai céljaink elérésének feltételeit. Nem szó­lam, hanem a kör parancsa ez. Az egész nép igénye, hogy jobban dolgozzunk. A szocialis­ta demokrácia mind teljesebb kibontakozta­tása is fontos követelmény, megvalósulása elsősorban azon múlik, hogy milyen tarta­lommal tudjuk megtölteni a kereteket, meny­nyire tudjuk a gyakorlatban is érvényesíte- ’ ni a tömeg növekvő részvételét a hatalom gyakorlásában. Az osztályok és a rétegek kö­zelítése, a fizikai és a szellemi munka, va­lamint a város és a falu közötti lényeges különbségek csökkentése, a társadalmi tu­dat, a szocialista életmód kialakítása is min­denekelőtt a munka minőségében tétele? fel lényeges előrehaladást. A pártot, a dolgozókat, s az egész népet foglalkoztató kérdések ezek, s Óvári Miklós az ideológiai oldaláról közelíti meg a dolgo­kat. a marxizmus—leninizmus elvei alapján .keresi a választ a felvetett problémákra. A kötet harmadik részében a párt műve­lődéspolitikájával foglalkozik. A Központi Bizottság elgondolásait tolmácsolja, egyben saját tapasztalatait is hozzáadja. Azt a szo­cialista felfogást vallja, hogy a kultúra fej­lettsége szorosan összefügg a termelőerők és a társadalmi viszonyok mindenkori állapotá­val. Az elmúlt három és fél évtized során rend­kívül nagy utat tettünk meg a kulturális forradalomban. Eredményeink lenyűgözőek, ugyanakkor sok hiba is akadályozza a gyor­sabb előrehaladást. Kulturális forradalmunk szüntelen ideológiai harcban ment végbe. Meg kellett küzdenünk a szívós, fel-felelevene- dő polgári ideológiai örökséggel és külső bur- zsoá befolyás hatásával, és saját gyengesé­geinkkel, tévedéseikkel, hibáinkkal is. Vizsgálja az értelmiség szerepét. Megálla­pítja, hogy az értelmiség sosem volt a társa­dalom felett, vagy a társadalmon kívül álló réteg. A mai magyar értelmiség is szerves része a szocializmust építő társadalomnak. Szerepe a jövőben csak növekedni fog. Fog­lalkozik az oktatásügy fejlesztésével, az egyetemek társadalmi szerepével, a művelő­dés bővülő lehetőségeivel, a társadalmi tudat és a kultúra kölcsönhatásával, a művészetek társadalmi szerepével. Elméleti munkássága szerves része a párt kultúrpolitikájának és magába foglalja az el­mélet és a gyakorlat kapcsolatát. A kötet­ben a többi között az alkalom szülte írások, megemlékezések is bekerültek, ezek azonban szintén korunk fontos kérdéseiről szólnak. Műveinek megértését elősegíti a meggyőző erejű érvelés, a világos stílus. A kötet jó alapot az MSZMP marxista—leninista műve­lődéspolitikájának megértéséhez, az elmé­lyültebb ideológiai munkához. Gall Sándor teszi a harminc napon túl hú­zódó ügyek szemmeltartását. A hatósági munkához szüksé­ges adatok kigyűjtése is egy­szerűsödik. Amióta ezt beve­zették, az adminisztrációs te­endők egy részét az irattár látja el. A munka javítását szolgálják itt, majd azok a páternoszter-rendszerben mű­ködő irattárolók, amelyek mentesítik a hivatalnokokat a fáradságos és balesetveszélyes iratrhozgatástól. Ily módon el­helyezve mozgathatóvá válik az idei és az előző két év anyaga. Ügyintézők szalagon A következő lépés a köz­ponti leíró iroda létrehozása. Erre mihamarabb szükség van, hiszen jelenleg a tanács egyes osztályain hónapok óta hiány­zik az ügyviteli alkalmazott. Ez a helyzet is indokolja, hogy már májusban áttérje­nek az új szervezési elképze­lésre. Várhatóan négy-öt sze­mély elegendő lesz majd az összes írnivalóhoz. (Jelenleg nyolc státust tartanak fenn ezen a címen.) Szerveznek egy helyszínelő csoportot is, amely a titkár­ság irányításával oldja meg feladatát. Ennek a három-négy embernek elsősorban az adó­ügyekkel, birtokháborítási, szabálysértési és gyámügyi kérdésekkel kell foglalkoznia, általában helyszíni vizsgálatot folytatva, környezettanulmányt készítve. Mivel nem várható tőlük, hogy gyalogszerrel jus­sanak el a város távoli pont­jaira, külterületi részeire, va­lamennyiüknek motorkerék­párt vásárol a tanács. Az eddig felsoroltaknál még nagyobb feladat hárul az át­szervezendő ügyfélszolgálati irodára. Kibővítését a török­szentmiklósi példa alapján tervezik. Azt szeretnék, ha már az ősszel megkezdhetné munkáját. Ebben a komplexumban he­lyezik el valamennyi osztály azon ügyintézőit, akik napi munkájuk során közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfe­lekkel. Az egészségügyi osz­tályról ott kap helyet a szo­ciálpolitikai előadó, az alko­holelvonó kezelések előké­szítésével megbízott személy, a műszaki osztályról az épí­tési és a telekügyekkel fog­lalkozó, a pénzügyről pedig az adóval, illetékekkel és mun­kaüggyel megbízott személy és a termelés, ellátásfelügyeleti osztályokról a kisiparosok ügyes-bajos dolgainak intéző­je. Valamennyiüket oly módon helyezik el, hogy egymással és az ügyfelekkel egyaránt köz­vetlen kapcsolatban legyenek. Természetes, hogy a szorosan egymáshoz kapcsolódó témák gazdái közvetlen közelségben dolgoznak majd, így például megoldható, hogy a gyám­ügyeket és a szociálpolitikai kérdéseket összefüggéseiben kezeljék és ezzel az ügyfél ér­dekét is szem előtt tartsák. Mivel előfordulhatnak kényes ügyek, amelyek nem tartoz­nak idegen fülekre, négy tár­gyalót alakítanak ki, ahol az előadók nyugodtan megbeszél­hetik az ügyféllel a szüksé­ges dolgokat. Ennek az épület­résznek az átépítési tervei most készülnek és tavasszal hozzáfognak a munkákhoz. Adóztat a gép A már említett korszerű irattárolókon kívül más tech­nikai újdonságokat is alkal­maznak. Kis helyen elférő, esúszókaros szekrényekben tartják majd az anyakönyve­ket. A népességnyilvántartás és az adókartonok páternosz- ter rendszerű tartóban sorakoz­nak majd. Megrendelték azt a könyvelőautomatát, amely adatok tárolására és vissza­keresésére is alkalmas. Vár­hatóan a jövő év elejétől már egyszerűbb lesz az adók nyil­vántartása, kezelése és kive­tése. Akkor már gép vezeti a főkönyvet is, pontos képet ad­va a költségvetés forintjainak felhasználásáról. Később fo­kozatosan erre a gépre hárul a különféle nyilvántartások vezetése, a változások figye­lemmel kísérése. Ezekkel a módszerekkel és eszközökkel ésszerűbb lét­számgazdálkodást folytathat­nak, mindig oda csoportosít­hatják át a munkaerőt, ahol a pillanatnyi feladat legin­kább indokolja jelenlétét. Meg­szűnik az egyes ügyintézők aránytalan túlterhelése. A tanács alkalmazottai még a tervkészítés időszakában megismerték az átszervezés lényegét. Munkaértekezleten tárgyalták meg az ügyvitel­korszerűsítés jelentőségét. A tanácsiak általában nem ide­genkednek az új módszerek­től, a korszerű eszközök hasz­nálatától. Azért sem, mert ta­pasztalatcserék során már megismerték és kipróbálták az új módszereket és gépeket. Tamási Tamás A KGST évfordulójára Az együttműködést reprezentálja A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban tegnap megnyílt A szocializmus zászlói alatt című kiállítás, melynek meg­nyitóján részt vett Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese Demeter Sándor, * KKI elnökhelyettese, valamint a gazdasági, társadalmi és a kulturális élet több képviselő­je. Jelen voltak a KGST-tag- országok budapesti nagykövet­ségének vezetői, képviselői is. Megnyitó beszédet Szita Já­nos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és Galina Vegyernyi- kova, a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumának osz­tályvezetője mondott. A tárlat anyagát a Szovjet­unió Központi Forradalmi Mú­zeuma állította össze tavaly a szocialista országok forradalmi és munkásmozgalmi múzeu­mainak közreműködésével, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30, évfordulójára. Közeleg a tavasz, a ma­gyar sorsfordulók ünnepeinek ideje. Küszöbön áll ismét a már nagy hagyományokra visszatekintő forradalmi if­júsági napok rendezvényso­rozata is. Arról, hogy Pest megye fiataljait milyen ese­mények várják, s hogy mi lesz a FIN ez évi programja, a KISZ Pest megyei Bizott­ságának titkárait, Tóthné Fiel Mariannát kérdeztük. Másképpen mint eddig — Kezdjük talán azzal, hogy az idei eseményeknek sajátos arculatot ad hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója, s a XII. pártkong­resszus. így a három nemzeti ünnep, március 15., március 21. és április 4. köré csopor­tosuló események egyben az aktív politizálás keretei is lesznek, nemcsak az emlékezés, ünneplés alkalmai. Az idei program nemcsak szegénye­sebb nem lesz a korábbiaknál, hanem eseményekben bővel- kedőbb. színesebb. Ennek az az oka, hogy most jobban építünk az clapszervezetek ön- tevékenységére, a kis kollek­tívák kezdeményezéseire, s szeretnénk, ha mindenütt a helyi körülményekhez, lehető­ségekhez alkalmazkodva, sa­ját igényeiknek a legjobban megfelelő rendezvényekkel ünnepelnének a fiatalok. Megelevenedik a múlt Éppen az iméntiek miatt alakul úgy, hogy fele annyi alkalommal hívják idén kö­zös programokra a megye minden részéből a fiatalokat, mint az elmúlt esztendőben. De nézzük a tényeket, mind. azt ami várható: A FIN első eseménye — s ezúttal nem megyei nyitóün­nepsége — március 15-én Vá­cott lesz a város és a járás fiataljainak részvételével. Reg­gel 1848-as ruhákba öltözött lovasok invitálják a lakókat a Március 15. térre, ahol 9 órakor a szokásoktól eltérő nagygyűlés kezdődik: a Szín- művészeti Főiskola hallgatói­nak segítségével, s a 'jelenle­vők részvételével elevenítik fel Táncsics kiszabadítását, a Nemzeti Múzeum előtti ese­ményéket, március 15-ét. Az egésznapos programban lesz még térzene, kocogóverseny, karate-bemutató, felavatják az Ifjúgárda új tagjait. Amatőr művészegyüttesek, űttörők is, műsort adnak a Konstantin téren. Megkoszorúzzák a vá­ci Petőfi-házat, s a 48-as hon. védek emlékművét. Vácott. Érden és Nagykőrö­sön tartják a FIN diákfeszti­válját, művészeti műsorokkal, kiállításokkal, pályaválasztási bemutatókkal. Az Omszki parkban március 21-én a me­gye minden tájáról érkező KISZ-fiatalok koszorúzzák meg Ligeti Károly emlékmű­vét. s két nappal később a budai Várban több színhelyen is zajlik majd a tanácsköztár­sasági történelmi vetélkedő megyei döntője. Harmincöt év — harmincöt feladat a címe az akadályver­senynek, amelyet március 30- án tartanak' Királyrét és Ve­rőcemaros között a felszaba­dulás évfordulóját köszöntő fiatalok. Minden járásban és város­ban sor kerül a FIN-kupa versenyeire; nyolc sportágban mérik össze ügyességüket, gyorsaságukat, erejüket a fia­talok. Még néhány járási-vá- rosi rendezvény érdemel em­lítést. mert ezeknek nincs na­gyobb hagyománya, idén első ízben kerültek a programba. Ilyen a Dömsödtől Kiskőrösig vezető Petőfi útján elnevezé- zésű emléktúra, amelyen a ráckevei járási fiatalok teszik meg az utat március 16-án. Fegyverbarátság Nagykőrösön a FIN soro­zata egyben pontszerző ver­seny is lesz. A KlSZ-alapszer- vezetek pontot kaphatnak a versenyeken, vetélkedőkön, még a március 21-1 fáklyás felvonuláson is. Cegléden március 20-án az iskolások programjának különlegessége lesz a menetdal-verseny. Szentendrén a város fiataljai a testvérmegyék életéről tar­tanak vetélkedőt. Fegyverba­rátság címmel a ceglédi já­rásban április 4-én magyar és szovjet katonafiatalok közös vetélkedőn vesznek részt. Természetesen a hagyomá­nyos felvonulásokban, bemu­tatókban, kiállításokban, ré­tegtalálkozókban, versenyek­ben sem lesz hiány. Ami pe­dig a lakóterületi és munka­helyi KISZ-alapszervezetek programjait illeti, még az eddigieknél is nehezebb len­ne az összefoglalásuk, de tény, hogy ezek adják a FIN eseményeinek zömét. Folyamatos az ünnepek ide­jén a FIN-filmnapok soroza­ta. A három dátumhoz kap­csolódó történelmi filmeket is bemutatnak a megye filmszín­házai. Amint a programokból is kitűnik: idén nemcsak arra törekszünk, hogy méltón em­lékezzünk történelmünk jeles eseményeire, hanem kívánjuk az öntevékenységet, a tettek­re ösztönző vitákat, a gazda­sági, tanulmányi, politikai munka segítését. Mindezt úgy, hogy nem csupán a KISZ 38 ezer Pest megyei tagjától, ha­nem minden fiataltól kérjük: legyen részese közös ügyünk­nek — mondta befejezésül a KISZ megyei titkára. Vasvári G. Pál Forradalma i$$ásági napok '80

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents