Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

Tudja-e, hogy... — ... a monori járásban 17 település találhat!), és 11 tanács működik. A lakosság létszáma a három évvel ez­előtti adatok szerint 105 ezer személy volt, 1978-ban 108 ezerre nőtt. Az idei népszám­lálás adatai valószínűleg to­vábbi gyarapodásról tanús­kodnak majd. ★ — ... járásunk Pest megye egyik legnépesebb körzete. Egy négyzetkilométeren átlag­ban 183 személy él. ★ — ... az összes keresőképes dolgozó 70—72 százaléka in­gázói, akik sok esetben napi 2—4 órát töltenek utazással. Számuk ma már megközelíti a 40 ezer személyt. ★ — ... viszonylag még ma is magas a külterületeken élők száma: 5,5—6 ezerre becsülhe­tő. ★ — ... járásunkból az agglo­merációs körzetbe tartozik Ecser, Gyömrő, Maglód, Üllő és Vecsás. ‘ ★ — ... járásunk elsősorban mezőgazdasági jellegű telepü­léskörzet, jelentős azonban az iparban foglalkoztatottak szá­ma is. ★ — ... a & mezőgazdasági üzem összesen 41 ezer hektár­nyi területen gazdálkodik, kö­rülbelül 6 ezer 500 dolgozót foglalkoztat. ★ — ... az egyéb gazdálkodó egységek száma az egyesülé­sek és összevonások révén fo­lyamatosan változik. A járás iparában foglalkoztatottak szá­ma csaknem eléri a nyolcez­ret. ■k — ...a járásban 15 műve­lődési intézmény, 31 iskolai egység és 18 könyvtár műkö­dik. MONORI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. XXII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1980. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP Mérleg, 1979-ről Még fegyelmezettebb munkával Eredmények és gondok az állami gazdaságban Gyarapodó gazdaságok Géprendszerek Százötven lóerő Az utóbbi öt esztendőben elsőrendű fontosságú feladatot jelentett a mezőgazdasági nagyüzemek számára a szántó földi kultúrák géprendszeré­nek kialakítása. Míg 1955-ben mindössze ti­zennyolc 150 lóerő feletti erő­géppel rendelkeztek a járás­beli gazdaságok, erre az évre a géppark nagysága csaknem megduplázódott. A jelenlegi 34 nagyteljesít­ményű. erőgép segítségével a talaj munkák, a vetési és beta­karítási feladatok • optimális időben végezhetők el. A megye egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme a Monori Állami Gazdaság, amely ma már 11 és fél ezer hektáron gazdálkodik. A területi széttagoltság nehezíti a hatékonyság dinamikus fejlesztését, ennek ellenére bíztató eredményekről adhattak számot a gazdaság fe­lelős vezetői a közelmúltban lezajlott munkahelyi ter­melési tanácskozásokon, brigádgyűléseken. Jól bevált ez a módszer hiszen e fórumokon minden dolgozó vé­leményt mondhat saját munkahelye problémáiról, gond­jairól, de a gazdaság egészét érintő kérdéseket is fesze­gethet. Tavaly a párt- és a gazda­sági vezetők fő feladatul tűz­ték ki a termelékenység javí­tását. a lemaradások pótlását, a népgazdasági igények tel­jesítését. A gazdaság éves ter­melési értéke 718 millió forint volt 1979-ben, a vállalati nye­reség 41 millió. Mindkét mu­tató kevesebb az eredetileg előirányzott összegnél. r Uj öntözőtelep A növénytermelés területén az aszály és az elemi kár miatt 42 millió forint volt az árbe­vétel-kiesés, az Állami Bizto­sító 29 millió kártérítést fize­tett. Eredményes volt a hoza­mokkal arányos költséggaz­dálkodás, a szőlőtelepítés és az azt megelőző számos elő­készítő munka. Befejeződött a dánszentmiklósi öntözőtelep kiépítése, a szárazhegyi bor­tároló bővítése. Több borjút nevelhetnek a szentmdrtonká- tai és a dánosi borjúnevelő­ben, a csévharaszti üzem is korszerűsödött. Nem sikerült viszont mara­déktalanul megtartani a tech­nológiai fegyelmet, üzembe helyezni a SKJOLD takar­mánykeverőt és teljesíteni a tőkés exportot. Kétszáz hektáron termesz­tettek burgonyát, a tervezett­nél 100 mázsával kevesebb volt az átlagtermés. Ennek oka a gyengébb minőségű vetőgu­mó, valamint a kései vetés volt. A búza termésátlaga 34,3 mázsa volt hektáronként. A hideg és száraz időjárás miatt 110 hektár búzavetést ki kel­lett szántani, amelynek terü­letét tavaszi árpával hasznosí­tották. Különösen az olasz és jugoszláv, valamint a magyar GK—Szeged fajta szenvedett komoly fagykárt. Az időben es jó minőségben elvégzett vegy­szeres gyomirtással és levél- trágyázással a ritka tőállo­mányú táblák is gyommente­sek maradtak. Az aszályos május, júniusi időjárás miatt sok volt a károsodott szem, alacsony volt a hektolitersúly, és emiatt az étkezési búzák egy részét csak takarmányga­bonaként tudták értékesíteni. Szemveszteség nélkül A gazdaság fő profilja az alaptevékenységben a kukori­catermesztés. A két és fél ezer hektáron elvetett kukorica ter­mésátlaga 43,5 mázsa volt. Az előző évekhez viszonyítva fajtaszerkezet-változást vezet­tek be, igazodva a takarmány­feldolgozó üzem igényeihez. A betakarítás idején kedvező vjDlt az időjárás, a termést így szemveszteség nélkül takarí­tották be. Az eredményrom­lást kedvezőtlenül befolyá­solta, hogy csak 300 vagon tengeri került értékesítésre. Zöldborsóból zöldbabból is kevesebb volt a termés az el­Noteszlapök Valami mindig történik... választott kisfiút, kislányt, ha­nem „pótszülőként” állnának melléjük. Talán — azaz minden bi­zonnyal — találkozik is a ké­rés és a segítő szándék. Mert nem igaz. hogy nem figyelünk egymásra, csak olykor-olykor egymás közelében is eltéved a kívánság és a kinyújtott kéz. ★ Az érintettek talán nem is tudnak róla, hogy vetélkedő zajlik közöttük. Az új „divat” megosztja az érdeklődést egy ideje a gyógyszertár és a cuk­rászda között, a Kossuth isko­lában dúl az ostyavásárlás lá­za. Tanítás után kis csoportok számolják a zsebpénzt, s kül­döttük nem fagyiért áll sorba, hanem ostyáért. Az ízetlen, papírzacskóba csomagolt haj­szálvékony lemezkékért, ame­lyek legvérmesebb álmukban sem remélhetnék egyébként, hogy egy-egy gyerek hajlandó lenne orvosság társaságában elfogyasztani. De így, hogy di­vat, hogy valaki kitalálta, hát veszi, eszi mind. Ezer szeren­cse, hogy a gyógyszertár dol­gozói azért határt szabnak a határtalan érdeklődésnek, s a dúsabb zsebpénzzel rendelke­zők sem kapnak egy-két cso­magnál többet. — Érdekes — töpreng egy felnőtt a monori főtéren, az ostyát osztogató lányok, srácok láttán. — Érdekes, mi is ezt csináltuk annak idején, jó ré­gen ... Hát minden megismét­lődik? Soha veszélytelenebb ismét­lődést, olcsóbb „gyermekdiva­tot” ... K. Zs. Nem az egyetlen út ez Mo- noron, amelyen tengelytörés nélkül nem közlekedhet jár­mű. sűrű káromkodás nélkül fuvaros kocsi — mégis talán a leghirhedtebb. Esőben mély mocsárrá válik a sár, ezernyi gödrök nyelnék el azt, aki be­merészkedne a közepébe. Sze­rencse, hogy az utca egyik ol­dalán — talán az óvodára va­ló tekintettel elsősorban — be­tonjárda húzódik. Ott bonyo­lódhat a közlekedés, kihasz­nálják a motorosok és a ke­rékpárosok is, ami nem túl szerencsés megoldás ugyan, dehát jobb híján... Az út azonban járhatatlan. Nemrégiben egy szál ember merészkedett az út közepére, a félszáraz rögök közé, s ka­pával, gereblyével ügyködve egyengette a talajt, gondolván: ez is segítse, hiszen ha kőke­ménnyé száradnak a tarajos „hegygerincek”, 02 sem sokkal jobb, mint a mocsár .. Dol­gozott, szorgalmasan, egyedül az egész utcából. Gondolatban, messziről, tisztelettel köszön­töttem. Közelebb érve láttam csak, ki is a magányos mun­kás. az úttörő, a fecske, amely talán nyarat csinál, talán nem: a tanácstag. Egyszál egyedül... ★ Mondják, hogy nemigen fi­gyelünk egymásra hogy szó és megjegyzés nélkül megyünk el más gondja-baja mellett nem­egyszer. múlt esztendőben, a korábbi éveknél. A dánszentmiklósi al­máskertekben tavaly tovább folytatták az úgynevezett rit kító és termőrész ifjító met­szést. A jól kialakított termő­felületen kedvező minőségű és mennyiségű termést vártak, de a több napos tavaszi fagy csökkentette azt. Bár a ter­vezettnél kevesebb alma ke­rült a tárolókba, a minőség viszont sokkal jobb volt, mint korábban. így sikerült elér­niük, hogy a Szovjetunióba jelentős mennyiséget expor­tálhattak. Háromszázhuszonhat hek­táron termelnek szőlőt az ál­lami gazdaságban. Az olasz- rizling fajta kivételével a várt termésátlagot takarították be. Az őszi időjárás kedvezett a szőlő fejlődésének, s így jó minőségű borszőlőt értékesít­hettek, magas áron. Az 1978 őszén és 1979 tavaszán telepí­tett 61 hektár szőlő jól fejlő­dött, megépítették a másodte- lspítés támberendezését, a Felsőbabádi Állami gazdaság részére 30 hektár szőlőt tele­pítettek. Nagy gondot fordítottak a parlagföldek felszámolására, ennek eredményeként tavaly vetetlen terület nem volt a gazdaság területén. A szőlőte­lepítési program érdekében a környező mezőgazdasági nagy­üzemektől földcsere útján 189 hektár területet vettek át, s cserébe megközelítően ugyan­ennyit viszonoztak. Ebben áz évben további területcserék­re kerül sor, amelyek jól szolgálják mindkét fél érde­keit. Helyi adottságok A gazdaság már nyolc éve tagja az Iparszerű Kukorica­termelési Rendszernek. E rendszer biztosította a nö­vénytermelés fellendülését, részben a modern termesztés­technológiákkal, a munkaszer­vezéssel, valamint az alapte­vékenységhez szükséges gépek biztosításával. A gazdaság szo­rosan követi a rendszer javas­latait, melyet minden esetben a helyi adottságoknak megfe­lelően alkalmaznak. A Sola­num Burgonyatermesztési Rendszernek négy éve tagja a Monori Állami Gazdaság. Sajnos, az utóbbi évben a rendszer tevékenysége a vető- gumó-ellátásra és az értéke­sítés szervezésére szűkült. Ja­vasolták, hogy' ennél lényege­sen nagyobb segítséget nyújt­son a rendszergazdaság a töb­bi nagyüzemnek. Az állattenyésztésben is ked­vezőek az eredmények. Nyere­séges volt a szarvasmarha, a sertés és a juhtartás is. Az ágazat részletesebb eredmé­nyeiről, feladatairól, gondjai­ról a későbbiekben számolunk majd be. Gér József Három hónap után A közös munka gyönyörűsége Több mint a könyvek háza Alig három hónapja, hogy MarczuLi László kulturális miniszterhelyettes ünnepélyes keretek között átadta a pilisi könyvesházat, máris sikeres kezdetekről lehet beszélni. Hogyan kezdődött és mi történt azóta? Szocialista brigádok, mun­kásőrök és kisiparosok tár­sadalmi munkával, a Pest me­gyei Tanács és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat anya­gi hozzájárulással segítette az évek óta tervezett könyves­ház létrehozását. Az átadás után a könyvkereskedésben százával találtak gazdára a könyvek, hanglemezek és magnókazetták, a könyvtár­ban az új olvasók száma meg­lepő arányban emelkedni kez­dett. Márciusban már 50 szá­zalékkal . több a beiratkozott olvasók száma, mint az el­múlt év ugyanezen időszaká­ban. Igaz, a könyvtárban már csaknem tizennyolcezer kötet várja a művelődni vágyó ol­vasókat. A művelődési, szórakozási lehetőségek napról napra bő­vülnek. Az épület nemcsak a felnőtt és ifjúsági könyvtár­nak adott helyet, de az isme­retterjesztő diavetítéseknek is. Lemezhallgatás, politikai tár­gyú előadások és a könyvis­mertetés rendszeresek. A könyvtárban működik a pilisi amatőrfilm-stúdió és a község egyetlen tudományos klubja, a csillagászkor, mely kétezerszeres távcsövével tag­ja a Magyarországi Üstökös­kutató és Eszlelő Hálózatnak. Itt működik a kertbarátok köre a fiatal, tehetséges Kaf­ka József kertészmérnök ve­zetésével. Az élőszavas elő­adásokat a filmklub színes hangosfilmek vetítésével egé­szíti ki. A könyvtár színvonalas ve­18 ezer kötet között nem ta­lálja meg a keresett könyvet, Kottász Arpádné és munka­társa, Knakál József né úgy­nevezett könyvtárközi köl­csönzés formájában neszerzi azt. Végül idézzünk dr. Marcza- li László miniszterhelyettes könyvtáravató beszédéből. — A mércét Lenin így fo­galmazta meg: „A művelődés- ügy helyes megszervezését azon lehet lemérni, hogy mennyi könyvet adunk ki ott­honi használatra az olvasók­nak”. — Kívánom, hogy tel­jék gyönyörűségük a közös munka eredményében, váljék a község minden lakójának jó barátjává, hasznos segítőtár­sává a könyv ... legyen az épület jó ^beszélgetések és okos találkozások színhelye a világgal és társadalommal va­ló folytonos ismerkedés egyik központja. Ügy gondoljuk, a pilisi könyvesház; könyvtár ebben a szellemben dolgozik. Bognár Józsefné A tanácsoknál ^ők és fiatalok Hatékonyabb irányítás A tanácsoknál dolgozó kom­munistákon keresztül egyre ha­tékonyabban valósul meg az állami szervek pártirányítása a járásban is. A hármas közös tanácsú nagyközségi, a négy nagyköz­ségi, a két közös tanácsú köz­ségi és a két községi tanács tagjainak 43,1 százaléka párt­tag. A nők aránya 29,6 száza­lék, a 30 éven aluli fiataloké 15,3 százalék. Jelentős a 60 év feletti párt- zetését bizonyítja: ha valaki a ' tagok száma is. Két nap kulturális programja Gyomron, 17 órától: ifjúsá­gi klubfoglalkozás, hétfőn, 16- tól: a kerámia szakkör; 18- tól: a kertbarátok körének foglalkozása, kondicionáló tor­na (az 1. számú iskolában). Mentién: honismereti kiállí­tás, 9-től: asztalitenisz-edzés, holnap, 19-től: a népi együt­tes próbája. Monoron, 9-től 12-ig és 14-től 17-ig: Szita­mappa 1919. című képzőmű­vészeti kiállítás (a Vigadó fe­letti kiállítóteremben), a mo­ziban, 16-tól: A Pál utcai fiúk, 18-tól és 20-tól: Asszony, férj nélkül. Hátfőn. 14-től: is­meretterjesztő előadás, A szo­cialista országok és a Vatikán kapcsolata (a járási könyvtár­ban), 17-től: asztalitenisz-ed­zés (a Munkásőr úti iskolá­ban), 18-tól: a sakkszakkör foglalkozása (a művelődési házban), 18-tól: kondicionáló torna (a gimnáziumban), a moziban, 16-tól, 18-tól és 20- tól: Skalpvadászok. Pilisen, 18- tól: ifjúsági klubfoglalkozás, a moziban, 17-től és 19-től: Sebességlaz, holnap, 16-tól: a gyermek irodalmi színpad; 17-től: az asszonyklub; 18- tól: a Csepp irodalmi szín­pad foglalkozása es kismotor­vezetői tanfolyam. A mozi­ban, 17-től és 19-től; Magyar rapszódia. _L___________ Ha zai sikerek várhatók Az elmúlt vasárnap Kere- pestarcsán elmaradt a Süly­sáp elleni találkozó. A hazaiak orvosi igazolása nem volt rendben, így valószínűleg a sülysápiak megkapják a két pontot. Ma délután viszont bi­zonyára nem jutnak ilyen könnyen a győzelemhez, hi­szen az élcsoportban tanyázó és a még bajnokságra is aspi­ráló kartali gárdát fogadják otthonukban. Jó mérkőzésre van kilátás, s a találkozó dön­tetlen ! örüli eredményt (gér. Váratlan vereséget szenvedtek a pilisiek otthonukban az ik- ladiaktól. Ma még nehezebb lesz a dolguk, hiszen az ifjú város, Erő. csanatához látogat­nak, s vajmi kevés a remé­nyük a pontszerzésre. Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén, Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyomron: közpon­ti ügyelet (Steinmetz kapi­tány u. 12., telefon: 26), Mo­noron, Monori-erdőn, Csévha- raszton, Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono­ron, az egészségházban), Mag­iódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban: dr. Gás­pár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen:dr. Szilvás Balázs tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo-' noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Or­bán Zoltán, Vecsés, Steinmetz u. 38. Beteg állatok bejelenté­se a járás területén: vasár­nap reggel 8-tól 13 óráig Mo­noron, a főtéri gyógyszertár­ban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Viszonylag sima forduló kö­vetkezik a monori—-ceglédi összevont járási labdarúgó­bajnokságban. A vecsésiek je­lentős előnyre tettek szert, bi­zonyára ma is biztosan győzik le az utolsó helyezett gom­baiakat. Az Abony—Gyömrő találkozón nagy a tét. Amelyik csapat győz, még mindig esé­lye lehet a bajnokság meg­nyerésére. Nagy a készülődés mindkét csapat háza táján, a hazai pálya előnye az abo- nyiak mellett szól. Nagykőrö­sön még mindig tart' a téli álom, fájlalják a két héttel ezelőtti péteri. vereséget. A já­tékosok önbizalma megren­dült, s bizony ma .se lesznek könnyű helyzetben a lelkes nváregyháziak otthonában. Biztos hazai sikert ígér az Üllő—Ceglédbercel, a Maglód —Dánszentmiklős, a Törtei— Monor, a Péteri—Mende és az Alhertirsa—Karatetétien mér­kőzés. Teljes forduló lesz a II. osztályban és a serdülőknél is. Az ifjúságiaknál kíváncsian várjuk a Nyáregyháza—Nagy­kőrös találkozót, amelyen a bajnokság első két helyezett­je mérkőzik meg egymással. Az elmúlt vasárnap az előb­biek váratlan vereséget szen­vedtek Dánszentmiklóson. ma bizonvára javítani szeretné­nek. Ha gvőznek. ismét átve­hetik a vezetést a tabellán. i — Mi segíteni szeretnénk — mondta a közelmúltban a Mo­nori Építők Ipari Szövetkeze­tének egyik brigádvezetője. — Sokat olvasunk mostanában olyan idős emberekről, akik magányosak, támogatásra szo­rulnak. Igazán szívesen mellé­jük állnánk. Kaphatnánk egy címet? Többet is! Három cím nyo­mában indult a brigádvezető, hogy majd a leginkább rászo­ruló mellé állnak fiatal ener­giájukkal, segítő szándékaik­kal, s ígérte: beszámol az ered­ményről is. 4-2 „eredmény” azonban váratlan volt. — Szépen mentünk, csúnyán fogadtak bennünket. Olyan hi­hetetlen visszautasításra talál­tunk, hogy szinte az egésztől elment a kedvünk. Ügy nézett ki, mintha tolakodnánk, pedig hát... — Nem is próbálkoznak to­vább? — kérdeztem. — Hát, ha nincs ránk szük­ség?! — kérdezett vissza a brigádvezető. Napokkal később a monori nevelő-felügyelővel találkoz­tam, aki azoknak a gyerekek­nek a sorsát kíséri figyelem­mel, akik állami gondozásból kerülnek nevelőszülőkhöz, ö nem panaszkodott, csak tény­ként említette: patronálókat szeretnének a gyerekek mellé, esetleg brigádokat, akik nem elkényeztetnének egy-egy ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents