Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
VEST MEGYEI-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxiv. Évfolyam, 76. szám Ára l.fiO forint i980. március so, vasárnap Van mire építeni! E gy nappal a tanácskozás befejezése után nyilvánosságra került a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata, így vált kerek egész- szé az a munka, amelyet a párt legfőbb fóruma vállalt és teljesített a XI. kongresszus^ óta megtett út mérlegelésével, a következő esztendők feladatainak megjelölésével. Az ország felnőtt lakosságának nagy része — a televízió, a rádió, a sajtó segítségével — a tanácskozásnak mind a négy napjáról pontos képet alkothatott, meggyőződhetett arról, hogy felelős, kritikus, a realitásokkal szembenéző munka folyt, aminek legfőbb jellemzője a cselekvőkészség kinyilvánítása a párt kipróbált politikájának folytatásához, annak az eddigieknél következetesebb végrehajtásához. E cselekvőkészség sokféle formája jelentőségének, mint a bizalom egyik jelének, a párt és a tömegek egységének nagy figyelmet, megkülönböztetett hangsúlyt adott a vita összefoglalásakor Kádár János, teljes joggal vélve úgy: van elegendő erőnk a gondok fokozatos legyűréséhez, a szocialista építőmunka töretlen, de a megváltozott körülményekhez igazított folytatásához. Reménytelen vállalkozás lenne akárcsak főbb vonásaiban is utalni arra, mi mindenről esett szó a XII. kongresszuson, hiszen ott — a Központi Bizottság Kádár János ismertette beszámolójában éppúgy, mint a felszólalásokban — az élet teljessége volt jelen, a maga ezer arcával, örömteli eredményeivel és nehéz gondjaival, vágyaival, lehetőségeivel. A gondolatok ‘ ívei témák sokaságának pillérein nyugodtak, a termékszerkezet gazdaságosságának javításától a családi nevelésen át a pártépítésig, a közművelődés hatásosságától a beruházási tevékenységen át hazánk helyéig a nemzetközi életben. Ebből azonban aligha következtethetünk arra, hogy a Központi Bizottság előzetes jelentése és szóban előterjesztett beszámolója feletti vita szétaprózódott volna; válójában néhány fő gondolati csomópont körül sűrűsödött. Ezeknek a gondolati csomópontoknak legfőbbje — amint azt a felszólalások, közöttük a megyei küldötteké is bizonyították — az volt, hogy dolgozzunk, mert dolgozhatunk jobban, hatásosabban, s nemcsak a termelésben, hanem az élet minden területén. Van világos célunk és van erőnk — mondotta a Központi Bizottság beszámolójában Kádár János, szinte jelszót adva az ilyen elhatározásoknak és törekvéseknek, illetve elvi magyarázatot nyújtva az örömteljesen sokasodó tettekhez, cselekedetekhez, amelyek azt bizonyítják: tudunk jobban, hatásosabban, eredményesebben dolgozni! Csupán a megyén belül maradva: 1979 második félévében, s 1980 első két hónapjában fölerősödtek azok a változások, amelyek — így a kőolajfeldolgozásban, a műszeriparban, a műanyagiparban, az élelmiszeripari üzemek egy részénél — arról tanúskodnak, hogy a munkahelyi kollektívák a nehézségek tapasztaltán nem pánikba estek, nem magyarázatokat, kibúvókat, hanem megoldásokat, új utakat kerestek, fogékonynak mutatkoztak az újra, a frissre. Az import helyettesítésében — például a műanyagfeldolgozásban —, az anyagkihozatal javításában — egyebek között a műszeriparban —, az energiamegtakarításban — így az építőanyagiparban — elért eredmények ugyan kezdetiek, de a tervekkel, a további teendőkkel ölelkezve arról adnak bizonyságot, hogy gyarapodik azok tábora, akik fölhagynak a szokványossal, akik más módon gondolkoznak eredményről, nyereségről, mint eddig. Aligha kockáztatjuk a tévedést, há úgy véljük, ennek a más módon gondolkozásnak, s vele párhuzamosan a másként cselekvésnek megkülönböztetett figyelmet szentelt a párt XII. kongresszusa, félreérthetetlenül kimondva”: az egyéni boldogulásnak nincs más útja, mint a közérdek fölismerése, érvényesítése. Amiből logikusan következik: társadalmunknak sokkal inkább, mint eddig, a munka társadalmának kell lennie, s nem új határozatokkal, újabb tervek, jelentések papírhegyeivel egyengetve ennek útját, hanem a végrehajtás jobb megszervezésével, az ellenőrzés következetességével, nemcsak a termelésben, hanem az élet minden területén. Ennek szükségességére, elengedhetetlenségére int, hogy a következő öt esztendőben reálisan nem jelölhető meg más fő cél, mint lassúbb fejlődési ütem mellett a termelés minőségi jellemzőinek erősítése, a versenyképesség fokozása, ezzel a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az életszínvonal megszilárdítása. Ennek a fő célnak kell alárendelni a nemzeti jövedelem belső felhasználásának növekedési ütemét, az ipari termelés bővítését; a nemzeti jövedelem 15—17 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem hatszázalékos gyarapodása látszik ezért megalapozottnak — elérhetőnek — a hatodik ötéves terv esztendeiben. Tagadhatatlan: a kitapinthatóbb gondok, munkánk hibáinak élesebb megvilágításba kerülése a társadalom némely csoportjaiban elbizonytalanodást keltett, ami egyrészt az ideológiai munka hiányosságaira figyelmeztet, másrészt viszont arra, hogy társadalmunk bizonyos része meglehetősen kívülről figyelte a világban végbemenő változásokat, a magyar népgazdaságot a felszabadulás óta legsúlyosabban érintő hatásokat, azt vélve, nincs közünk hozzá. A szocialista Magyarország kiállta a világgazdaság közvetítette próbát, a tömegek nagy politikai érettségről tettek tanúságot, ám — s itt rejlik a lényeg — elkerülhetetlen volt a fölismerés: a megszokott módon elért teljesítményeink nem elegendőek. Hatvanan léptek f^l küldöttként, vendégként a kongresszusi terem szónoki emelvényére, s‘ mindannyian fontosnak- tartották, hogy emlékeztessenek az országépítő munka nagyszerű eredményeire, arra, amit a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: nagyot, maradandót alkotott a párt vezetésével a dolgozó magyar nép. S ennek megyénkén belül majdnem egymillió tanúja van! A rendkívül kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére is még soha nem hajtottak végre olyan eredményes ötéves tervet a terű' let- és településfejlesztésben a megyében, mint az 1976 és 1980 közötti években, egyetlen korábbi tervidőszakban sem javultak olyan mértékben a lakosság életkörülményei, mint most. Éppen ezért nagyon igaz megyei és országos méretekben egyaránt: van mit megvédenünk, megszilárdítanunk, van mire építeni a jövőt! Azt a jövőt, amely nemesen ötvözi a békés alkotómunka feltételeinek folyamatos megteremtésére, megtartására tett nemzetközi erőfeszítéseinket, a szövetségi politika bevált útját, a társadalmi fejlődésnek a programnyilatkozatban foglaltakkal megegyező irányát, egészen odáig, hogy ennek a jövőnek ötvöző anyaga az ötnapos munkahét is, a családi pótlék — elsősorban a három és több gyermeket nevelőknél — fölemelése, az egyenlősdi kényelmes gyakorlatának föladása, a kezdeményező vezetők fokozott megbecsülése. Be kell látnunk: életünknek nincs olyan résztsrepe, aminek ne lenne köze ahhoz, miként formálódik holnapunk, azaz semmit sem kezelhetünk felületesen, nemtörődöm módon, nem mondhatjuk azt, hogy amit mi csinálunk, az nem számít. A kongresszusi vita bizonyságát adta annak, milyen szoros kölcsönhatások ó rvényesülnek például a gazdaság és az oktatás, a szocialista demokrácia fórumainak működése és az államélet korszerűsítése között. A teendőknek ez a komplex vizsgálata azonban sajnálatosan nem mindenütt jellemző, nem ez az általános. A megye gyakorlatában is sorozatosan fölbukkannak a rosszul értelmezett helyi és tárcaérdekek, lelünk példákat az elvi egyetértésre s <j gyakorlatbani másként cselekvésre, s amit mindezekről a megyei pártértekezlet megállapított, az örvendetesen összecseng a kongresszuson elhangzottakkal. K ommunisták hatalmas serege, 812 ezer párttag — közöttük a megye 47 ezer főnyi párttagsága — nevében, megbízásából tanácskozott, határozott a XII. kongresszus. Mégis, joggal feltételezhetjük: a dolgozó nép széles tömegei nevében is tehette ezt. A kölcsönös bizalom, a nyíltság, a kipróbált politika folytatásának óhaja arra a gyakorlatra támaszkodik, amelyet a párt majdnem negyedszázada folytat, s amelynek köznapién megfogalmazott lényege az elvi kérdésekben a tántoríthatatlan szilárdság, a gyakorlati munkában a rugalmasság. Hazánk nemzetközi tekintélye ugyancsak ennek a politikai módszernek a következménye, hiszen — a Központi Bizottság beszámolójának fogalmazásával élve — a nemzeti érdek elválaszthatatlan az internacionalizmustól, a békéért vívott harctól, a népek közötti megértés és barátság útjainak keresésétől. Befejeződött a kongresszus, kezünkben vannak a dokumentumok, azaz nagy iramban megkezdődhet az útmutatások helyi földolgozása és alkalmazása; a neheze a dolgoknak, a gyakorlati valóraváltás. Feladataink nem könnyűek, sőt, sok területen kimondottan súlyosak, bonyolultak, kemény próbát tar- togatók. Meggyőződésünk azonban, hogy a megye lakossága — az ország társadalmához hasonlóan — cselekvő egyetértésben lát neki a kongresszusi határozatok végrehajtásának. Kádár János vitaösszefoglaló beszédében így szólt erről: „A pártban és a népben egyaránt bizakodás és tettrekészség él. Ez logikus kapcsolat: népünk azért bízik, mert kész a cselekvésre, és azért bízhat, mert a tettek alá fogják támasztani optimizmusunkat." Katonai díszszemle, ifjúsági felvonulás Április 4-re készül az ország Vácott lesz a megye központi ünnepsége Április 4-re, felszabadulásunk 35. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Nagygyűléseken, baráti találkozókon, kegyeletes koszorúzásokon, képzőművészeti és dokumeníumkiállitásokon idézik fel azt a történelmi utat, amelyet 1945. óta megtettünk. A főváros utcái, terei már fellobogózva várják az ünnepnapot. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellérthegyen. Az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz 1-én délben. A felszabadulásunk dátumához kapcsolódóan április 2-án állami és Kossuth-díjakat nyújtanak át a Par iámentben, a termelőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás, a művészet területén elért kimagasló I eredményekért. Ezen a napon adják át a kiváló és érdemes művész címeket. Másnap az Országházban kitüntetéseket a1- nak át eredményes tevékenységük elismeréséül az állami a gazdasági munka különféle területein dolgozóknak. Kar- madikán este díszünnepséget rendeznek az Erkel Színházban. Tisztelgés a hősök előtt Újkori történelmünk legkiemelkedőbb dátumára emlékezve leróják kegyeletüket a hazánk ■ szabadságáért a felszabadító harcokban életét áldozó 300 ezer szovjet hős, és a többi elesett külföldi katona emléke előtt. Április 3-án. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsági, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tümegszervezetek és mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet és a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Népköztársaságunk fegyveres erői: a mágyar néphadsereg, a határőrség és a munkásőrség egységei — április 4-én katonai díszszemlével köszöntik hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. Délelőtt 10 órakor — immár 19. alkalommal — hangzik majd fel a díszszemlére szólító harsona, s a Felvonulási téren kezdetét veszi a seregsaemle. A honvédelmi miniszter fogadása, köszöntése, s ünnepi beszéde után kezdődik a csapatok felvonulása. A katonai díszszemlét követően nyolcvanezer fiatal, ifjúkommunisták, úttörők veszik birtokukba a Felvonulási tetet. Ifjúsági tömegfelvonuláson köszöntik felszabadulásunk ünnepét. Kedves hagyomány, hogy felszabadulásunk évfordulóján együtt ünnepelnek ha- i z.ánk lakói a szovjet testvérmegyékből és testvérvárosokból érkezett vendégekkel. Emlékezések, avatások Hazánk felszabadulása 35. évfordulója méltó megünneplésére készül Pest megye is. A következő napokban politikai, kulturális és ifjúsági rendezvényeket tartanak, a megye minden településén, a gyárakban és szövetkezetekben gyűlésekkel, új közösségi célú létesítmények avatásával ünnepük a jeles évfordulót. Pest megye központi ünnepségét április 2-án Vácolt ien- dezik meg. Az egész napos programon részt vesznek testvérmegye- ink: a szovjetunióbeü Omszk, az NDK-beli Suhl és Bulgária Szófia megyéjének politikai küldöttségei is. Délelőtt 9 órakor a Konstantin téri szovjet hősök emlékművénél tartanak koszorúzási ünnepséget. Ezt követően 10 órakor a Madách Imre Munkás- és Ifjúsági Művelődési Központban lesz nagygyűlés. Cservenka Ferencné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára mond megnyitót, majd ár. Mondok Pál. a Pest megyei Tanács elnöke lesz az ünnepség szónoka. Kora délután a Szőnyi Tibor Kórház mellett adják át rendeltetésének a 32 munkahelyes — kiemelkedő társadalmi összefogással épült — rendelőintézetet. Gyűlések a városokban Cegléd város ünnepi megemlékezését április 3-án — híven a hagyományokhoz — délután 4 órakor a Szabadság téren tartják. A megemlékezés szónoka: Gyigor József, az MSZMP városi bizottságának első titkára lesz, Dunakeszin ugyancsak április 3-án délután 4 órakor a Lenin-szobornál ünnepelnek. A város dolgozói előtt dr. Jancskár Sándor, a városi tanács vb-titkára lesz a szónok. Erden, április 3-án a művelődési házban, délután 4 Delegáció Omszk megyéből Balról jobbra: J«fim Alekszejevies Norka, Nyikolaj Szemjonovics Jusznyikov, Balogh Lászjfó és a tolmács Bozsán Péter felvétele Pest megye felszabadulási ünnepségére szombaton küldöttség érkezett szovjetunióbeli testvérmegyénkből, Omszkból. A háromtagú küldöttséget Jefim Alekszejevies Norka, a Szovjetunió Kommunista Pártja Omszk városi bizottságának első titkára vezeti. A delegáció tagjai: Nyikolaj Szemjonovics Jusznyikov, az SZKP Russzko Poljanszko- vo-i járási bizottságának első titkára és Valerij Nyikitovics Vinokurov, az omszki Kari Marx-üzem pártbizottságának tikára. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Balogh László, az. MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, Komáromi János és dr. Ádám Mihály, a pártbizottság osztályvezetői és dr. Ilcsik Sándor, a párfbi- zottság osztályvezető-helyettese fogadta. Az omszki delegáció szombaton délután Szentendrére látogatott, miután az Omszki Parkban virágokat helyezett el Ligeti Károly emlékművén. Szentendrén dr. Barát Endre, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót vendégeinknek. órakor tartják a város dolgozóinak megemlékezését. Beszédet mond Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezc.ő titkára. Gödöllőn ugyancsak csütörtökön, az ünnep előestéién a Gödöllői Gépgyárban, tartanak gyűlést délután 4 órakor. Plutzer Miklós, az MSZMP városi bizottságának első titkára lesz az előadó. Nagykőrösön április 3-án lesz a megemlékezés délután 5 órától a városi pártbizottság előadótermében. Előadó: Pásztor István, a városi párt- bizottság első titkára. Százhalombattán, kedden, április 1-én délután 2 orakor a Ságvári Endre általános iskolában lesz a városi megemlékezés. Szekeres József tanácselnök mond ünnepi beszédet. Szentendrén, április 3-án,. délután 3 órakor a felszabadulási emlékműnél találkoznak a város dolgozói. Az ünnepi megemlékezés szónoka dr, Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese lesz. Rendezvények a zárásokban A budai járás ünnepségét április 2-án kedden, Budapesten, a XII. kerület, Forgách utca 9/a szám alatt található Mónori Mezőgép Vállalat 2. számú gyárában tartják. Krasznai Lajos, az MSZMP Budai járási Bizottságának első titkára lesz a szónok. A dabasi járás dolgozói április 3-án, Ócsán a művelődési házban délután 3 órakor kezdik megemlékezésüket, ahol Méhész János, a járási pártbizottság titkára méltatja az évforduló jelentőségét. A ceglédi járás dolgozói április 3-án délután 4 órakor Al- bertirsán tartják központi ünnepségüket. A gyűlésen Berla Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa mond beszédet. A gödöllői járás lakói a fel- szabadulási megemlékezést a túrái művelőlési házban április 2-án délután 4 órakor tartják. Előadó: dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke. A monori járás dolgozói április 1-én Maglódon találkoznak. Dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára lesz a szónok. A nagykátai járás április 4-én délelőtt 10 órától Tápió- bicskén ünnepel. A gyűlésen Babosán József, a járási párt- bizottság első titkára mond beszédet. A szentendrei járás lakói ugyancsak április 4-én, délelőtt negyed 10-től Leányfalun találkoznak. Az itteni gyűlésen dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese lesz az ünnepség szónoka. A váci járás dolgozói április 3-án, délután 3 órától Foton tartják ünnepségüket. Dr. Tóth Albert, a járási pártbizottság első titkára a szónok. ★ A váci rendelő’ntézeten kívül az ünnepi évfordulóra készült el a megyében több új közösségi-kommunális létesítmény. Április 1-én Gyömrőn új OTP-fiókot adnak át rendeltetésének. Másnap, ugyancsak a monori járásban, Ve- csésen, ABC-áruházat avatnak, 3-án csütörtökön vehet- tik birtokukba jövendőbeli használói a monori 75 személyes óvodát. 5 KÖZÉLET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Raymond Bressiert, a Francia Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarországról. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Nicolae Ceausescut, a Román Szocialista Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából. \ i
