Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

1980. MÁRCIUS 28., PÉNTEK ^ünap Szociológia és városfejlesztés A lakosság igényei kérdőíveken Négy évvel ezelőtt született meg az elhatározás, hogy szo­ciológiai módszerekkel felmé­rik a lakosság legfontosabb­nak tartott városfejlesztési igé­nyeit. A társadalmi munkában készülő vizsgálat módszerta­nát és a szükséges matemati­kai számításokat a Budapesti Műszaki Egyetem és a Nehéz­ipari Minisztérium továbbkép­ző .központja mérnök, közgaz­dász, matematikus és számí­tástechnikai hallgatóiból álló munkabizottság dolgozta ki dr. Kindler Józsefnek, a BME adjunktusának irányításával. Mi a legfontosabb? A város üzemeiben és a ku­tatás szempontjából meghatá­rozott 9 körzetben 3000 kérdő­ívet osztottak ki, s ezek ki­töltésében az üzemi és terüle­ti pártszervezetek tagjai és az általános iskolások segítettek. Az adatokat számítógépen dol­gozták fel, s ezt a gimnázium és a szakmunkásképző intézet KISZ-fiataljai készítették elő. — A felsőfokú oktatási in­tézményekben sok olyan szakdolgozatot készítenek a diákok, amelyeket később sen­ki sem hasznosít a gyakorlat­ban — mondja dr. Kindler József, aki maga is a város la­kója, Dunakeszi baráti köré­nek elnöke. — A munkabizottsághoz a kiküldött kérdőívek 58 száza­léka érkezett vissza kitöltve. A megkérdezettek az előre megjelölt 9 legfontosabb igény mellé írhattak számokat, egy­től kilencig állapítva meg a fontossági sorrendet. Ezen kívül egy külön, egyéb elne­vezésű rovatot is kitölthettek. A szám nagysága jelezte az adott igény erősségét. Az ada­tok összesítése után megálla­pították, hogy az emberek ko­ruk, nemük, foglalkozásuk és szociális helyzetük szerint íté­lik meg a legfontosabb fejlesz­tési feladatokat, de az érdekek nagyjából megegyező vonáso­kat tartalmaznak. — A 2-es és az ettől észa­kabbra eső 3-as körzet lakói a kereskedelmi ellátás, a közmű és a közlekedés fej­lesztését, a csatornázást és a A felmérés körzetbeosztása. A vastag szám a körzetét, az alat­ta levő a kérdőíveket kitöltők számát mutatja. gázvezeték építését tartják el­sőrendűnek. A 4-es körzetben feltűnően magas a bérlakások iránti igény, mert ebben a körzetben lakik a legtöbb al­bérlő. A városközponttól mesz- szebb eső Szabadság-telepen az úthálózat, a helyi autóbusz­közlekedés és a gyermekintéz­mények fejlesztését tekintik a legsürgősebbnek. Járda és csatorna — Az üzemekben és a kör­zetekben kapott eredmények összesítve és általánosítva azt tükrözik, hogy a város lakos­sága a járdahálózat kiépítését, a helyi közlekedés fejleszté­sét helyezte az igénylista ele­jére. Ezt követi sorrendben a közműfejlesztés és az egész­ségügyi ellátás. A kereske­delemtől az üzemhálózat fej. lesztését, új áruház megnyitá­sát várják. A sportlétesítmé­nyek igénye érdekes módon megelőzi a gyermekintézmé nyékét és a lakásépítést is. Ezen belül nagyon sokan sze­retnék, ha egy városi uszoda is felépülne. A kulturális igé­nyek a lista legvégére kerül­tek. — Feltevésünk szerint ez an • nak tulajdonítható, hogy Bu­dapest közelében élünk, s ezek a nagyvárosban is kielégít­hetők — mondja a felmérés irányítója. Másrészt azt a marxista szükségletelméletet is alátámasztja, hogy a maga­sabb rendű igények csak az alacsonyabb rendűek kielégí­tése után erősödnek meg az emberekben. A válaszok tükrében Hasonló tudományos ala­possággal készült igényfeltáró munka eddig csak Nyíregyhá­zán készült. A két város szak­emberei, s ebben illetékes tes­tületéi a közeljövőben ankétot rendeznek Dunakeszin. — A felmérés anyaga a tudományos tájékoztatás igé­nyével készült. Segédanyag­ként szolgál a várospolitikai döntésekhez, amelynek kiala­kulásakor az anyagi lehető­ségeket, s évtizedekkel előre­tekintve sok más szempontot kell mérlegelni. A fejlesztési tervek készítésekor sok em­ber gyengébb igényei, keve­sebb, erősebb igényei és az anyagi lehetőségek között kell egyensúlyt teremteni — mond­ta végül dr. Kindler József. Péntektől péntekig Örökzöld dallamok. A műve- I jus 2—3-án sorra kerülő orszá- lődési központ szombat esti gos versenyen vesznek részt, műsorában Kovács Erzsi, Sá- Szombat estétől vasárnap es­rosi Katalin és a slágerének­lés több művésze is fellép. Kí­sér a Stúdió 11, Dobsa Sándor és Zsoldos Imre vezetésével. Jegyeket az üzemi közönség- szervezőknél és a művelődési központ pénztárában lehet vá­sárolni. Fodrászverseny. Vasárnap délelőtt 10 órától, negyven fér­fi és női fodrász kezd érdekes vetélkedést a művelődési köz­pont vörös és zöld termében. Az Érdről, Ceglédről, Vácról, Monorról érkező szövetkezeti és kisiparos fodrászok, kozme­tikusok versenyét a közönség is végignézheti. A megyei dön­tő győztesei Miskolcon, a má­tig a verseny színhelyén fod­rász- és kozmetikai cikk kiál­lítást és vásárt is tartanak. A vasárnapi verseny szünetében KRESZ-vetélkedöre is sor ke­rül, s a helyszínen nevezők ér­tékes tárgyjutalmakat nyerhet­nek. Moziműsor. A Vörös Csillag Filmszínházban szombaton és vasárnap: Szótagrejtvény. Ti­zenhat éven felülieknek. Hétfő­től szerdáig. A veréb is madár. Színes magyar filmvígjáték 16 éven felülieknek. A József Attila filmszínház műsora áp­rilis 2. kivételével azonos. Áp­rilis 2. Apacsok.,NDK kaland­film. Kísérteti telep tesz DUNAKESZI tyjpílittP A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA- ...-------------------z Eg y lépéssel előbbre Szolgáltatóház épül Várunk a főút melletti pos­tán. Kicsi a helyiség, sokan laknak a környéken, ezt is kinőtte már a város. Sorba állunk az üzletben, találgat­juk, hol vennék át a tisztíta­ni való felöltőt, vajon melyik városrészben működik ilyen intézmény. A szolgáltatások színvona­la, azok fejlesztése a leg­nagyobb gondok egyike, de azért ezen a téren is min­dig van egy kis előrehaladás. Bányavári Péterné a legna­gyobb szolgáltató intézmény vezetője, a váci Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Szö­vetkezet elnöke. A napokban arról tájékoztatta szerkesztő­ségünket, hogy az elmúlt négy-öt hónap alatt egy férfi Gyártelepi pedagógus Érzelmi nevelés, szellemi kisugárzás Mezőpanel rendszerű épületelemekből épül a Gyógyszer- kutató Intézet kísérleti telepének egyik épülete. Ezer kutyát tartanak majd itt kísérleti célokra. Képünkön a PÁÉV dol­gozói átrakják a Nyékládházáról érkezett elemeket. Szakáll Lászióné, akire a 710 gyerek oktatását, nevelését szolgáló 3. sz. általános iskola igazgatását bízták, 25 éve ezen a helyen pedagógus. Bár a la­kása Gödön van, inkább du­nakeszi embernek tartja ma­gát. Vasutas családból szárma­zik. A gyártelepen minden családot, s szinte minden la­kást ismer. Itt gyűjtötte össze azt a szellemi többletet is, amit mint pedagógus, tavaly óta pedig mint igazgató emelt már az alkotás rangjára. Aranyérem és oklevél • — Iskolánkban 22 szakkör működik. Élénk a sport- és a zenei élet. Ezek mellett más művészeti ágak is szépen fej­lődnek — siet megjegyezni, amikor a zenei nevelésre te­relődik a szó. Nem szeretné ugyanis, ha egyoldalú lenne a kép, ha részrehajlónak tűnne a zeneművészet javára. Az iskola kisugárzó hatással van a város zenei életére, s ebben az ő szerepe elvitathatatlan. A kóruséneklés hagyományai a hatvanas évek elején, vagy még annál is korábban ala­kultak ki. Ennek eredménye az, hogy a már szülői sorba került egykori diákok, köztük 70—80 százalékban fizikai munkások, most zenei tagoza­tos osztályokba íratják be gyermekeiket. A harmadik osztálytól a nyolcadikig így csaknem 240 gyerek válik zeneértővé. A szülő és a gye­rek ízlése, tájékozottsága pe­dig kölcsönösen hatnak egy­másra. Az alsó és felső tagozaton négy énekkar működik. Itt me­gint a kétszázat megközelítő eredmény jönne ki, ha a kó­rustagok számát összead­nánk. Azt sem tudom, hány aranyérmet, oklevelet kellene megszámolni abból a vastag mappából, amelyben kincsei­ket őrzik. Tény, hogy ennél alacsonyabbra az utóbbi évti­zedekben nem nagyon érté­kelték a dunakeszi ifjú dalo­sokat a minősítő hangverse­nyeken. Anonymus dalárda Nemrég Anonymus néven alakítottak egy újabb ének­kart az iskolát már elvégzet­tekből, hogy velük se szakad­jon meg a kapcsolat. Talán ők lehetnek egykor a majdani vegyeskar elődei. — Jelenlegi munkaköre ra­cionális személyiséget követel — emlékeztetem az eredeti szakjára. — A kettőt össze lehet egyeztetni. Ez is a cél. Értel­mileg és érzelmileg harmoni­kusan fejlett embereket ne­velni, mert csak ők lehetnek modernek és humanisták. A művészeti nevelés, s ennek ta­lán a leghatásosabb műfaja a zene, ezt segíti megvalósítani. A szülők gyermekeik ked­véért vásárolnak hangverseny­bérletet. Ott ülnek minden al­kalommal az iskolai hang­versenyeken, s belőlük szerve­ződik a város zenei műsorai­nak érdeklődő közönsége. Az iskola szellemi kisugárzása így hat a városra, még köze­lebb a munkáskolóniára. OLVASÓINK MÉBE. FIGYEL­A Pest megyei Hírlap kü­lönkiadása, a Dunakeszi Hírlap a felszabadulási és húsvéti ünnepek miatt leg­közelebb április 3-án, csü­törtökön jelenik meg. és egy női fodrász üzlettel gyarapodott a szövetkezeti há­lózat. A legújabb női fodrász- részleget pedig a napokban nyitjáit meg a Tanácsköztár­saság út 58. szám alatt. Ebbe az üzletbe a legjobb fiatal szakembereket küldték dol­gozni, akik változó munka­időben naponta reggel 6-tól este 9-ig fogadják a vendége­ket. Egyelőre még csak ket­ten, de ha a forgalom növek­szik, s a jelek szerint erre feltétlenül számítanak, akkor a létszámot is emel­ni fogják. — Lesznek-e a részlegnek másféle szolgáltatásai is? Kül- denek-e ide például kozmeti­kust? — Sajnos nem tehetjük, mert kicsi az alapterület, s ez kell a hagyományos szol­gáltatásokra. Az ilyen igé­nyek kielégítésére csak meg­felelő épület birtokában gon­dolhatnánk. A lakótelepen jö­vő november elsejére épül fel az új szolgáltatóház, amely­ben az OTP-fiók, a mosoda és tisztítóüzem, s más szolgálta­tások mellett ott működik majd a fodrász, kozmetikai és női, férfi szabó részlegünk is. A közös ház építéséhez csak­nem 8 millió forinttal járu­lunk hozzá. — Ez azt is jelenti, hogy a váci szövetkezet hosszabb tá­von is számol Dunakeszi szol­gáltatásaival, s fejleszteni kí­vánja azokat? — Természetesen. Mint azt az elnöknőtől meg­tudtuk, a Cipész nélkül című írásunk megjelenése óta javulás állt be a főút men­ti részlegben is. Nemrégiben sikerült egy fő­állású mestert alkalmazni, aki Budapestről jár ki naponta. Itt veszi át a javításra szo­ruló lábbeliket, s itt is javít­ja ki azokat. Már ez is vala­mi. A megye északi felében ösz- szesen 110 részleget működtet a nagy múltú váci szövetkezet, melynek az elmúlt évi forgal­ma Dunakeszin 1 millió fo­rint volt. Új közösségben Pörög a magnóorső. A Magyar Rádió egy régebbi riportjában a gyártelepi munkáskolóniáról mesélnek az öregebbek. Egy helyen dolgoztak, egy helyen lak­tak, s valamennyien a telep munkásotthonába jártak szórakozni. Az együttélés és a közeli ismeretség ered­ményeként megerősödött az összetartozás érzése. Annak idején még csak két külön részre tagozódott a község. A történelem fo­lyamán kialakult falura, s a mellette felépült kolóniá- Budapest közelsége azonban, mint mágnes von zotta a munkát és az új otthont keresőket. Az iparosítás eredménye­ként kibontakozott modern népvándorlás hatására új város teremtődött, a szüle­tés ellentmondásaival és gondjaival együtt. Régi ott­honuk helyett újat terem­tenek maguknak az embe­rek, s a többség életmódja is megváltozik. Egyaránt hoznak magukkal a régi környezetből hasznos és konzervatív szokásokat. Rá­juk is hat, és egy idő után sajátjukká válik az új kö­zösség értékrendje. Ezt folyamatot kell gyorsítani. — Én nem tudok úgy él ni, hogy a lakásom és i munkahelyem között vona­tozzak, és este csak pihen­ni térjek haza — mondta nemrég egy értelmiségi szakember, akinek nagyon sok társadalmi munkát és szakmai tanácsot köszönhet már a város. Járdát építe­nek, a családosok társadal­mi munkával gyorsítják i gyermekintézmények fej lesztését. Mások — bár egy­re kevesebben —, sürgetik ami még hiányzik, bírálják ami már kész, de maguk semmit sem tesznek a kö­zért. Az itt élők szellemi ka pacitása nagyobb, mint amennyi ebből ma jut lakóhelyükre. Pedig az új otthonban nemcsak lakni kell. Csak az a hajlék nyűit munka után jó közérzetet az a környezet válik szű kebb hazánkká, melynek változásait cselekvőén se­gítjük elő. Az új, a most formálódó közösségben sok a tenniva ló. A szellemi és fizikai tár­sadalmi munkára egyaránt szükség van, hogy minél előbb város legyen a város, igazi otthon az otthon, erősödjön összetartó ereje. Invitílo. A szó magyarul meghívót jelent. Éltem az al­kalommal, s elmentem a mű­velődési központ eszperantó báljába. Igaz, egy kissé meg­késve érkeztem. Selley Zoltán előadóművés? épp ekkor sza­valta eszperantóul Juhász Gyu­la örökszép szerelmes versét, 6 eózperantó Iái iiriiíjíjén galommal sajátították el azok, akiket már korábban is von­zottak a haladó, humánus ez a dunak’esziek klubéletére is kihatott. A vasutascsoportot másfél évvel ezelőtt Szakács- T gondolatok, s ott találni őket József elnökletével szervezték Annáról szóló lírai sorok ^inden lly’en törekvés élén. újjá. A területi klubot Ul­Egri Ferenc vasútmérnök, az veczki Tiborné, a Mechanikai hallatfen ekkor csattant fel a hangos, tetszésnyilvánító taps. Váci Mihály: Utazás Bü- rokranéziában című szatirikus kötetéből magyarul hallhattak egy részletet az est vendégei, s ezután lépett a közönség elé a zenekar. A helybeli vendé­gekkel együtt kezdték el a táncot a budapesti, váci környékbeli eszperantisták. A rendhagyó bálra az idén Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Halmágyi Péter már második alkalommal ke­rült sor. Ügy tűnik, ebben a városban nagyobb figyelmet fordítanak a nemzetközi nyelv ügyére, mint más települése­ken. Ennek az a magyaráza­ta, hogy a mozgalom eszmei tartalma, a nemzetközi béke és barátság gondolata a mun­kástelepülésen mindig is ter­mőtalajra talált. Így volt ez már a felszabadulás előtt is, bár erről az időszakról keve­set tudunk, a kezdeti korszak meglehetősen feltáratlan. A hatvanas években bonta­kozott ki az ennél jelentősebb fejlődési szakasz. A jelenleg működő vasutas- és a területi klub vezetői, a klubtagok több­sége ekkor tanulta az esz­perantót, s ekkor alakultak ki széles körű nemzetközi, baráti kapcsolataik. Zamenhof mes­terséges nyelvét különös szor­FTC egykori neves labdarúgó­ja már nyugdíjas korában ta­nulta meg ezt a szép, olaszo­san muzsikáló nyelvet, s Pes­ten a Landlerben azóta is ta­nítja. Nyolc évtizeddel a vál­lán, szellemileg, fizikailag frissen, járja a budapesti klu- és bokát, s aki vele akarja ki­próbálni a nyelvtudását, az majdnem mindennap meg­találhatja este fél nyolckor a Nyugati pályaudvarról induló vonaton. Gáli Zoltán, a Mechanikai Laboratórium dolgozója már három idegen nyelvet beszélt, amikor a könnyen, gyorsan megtanulható, logikus szabá­lyokra épülő eszperantóba be­leszeretett. A dunakesziéit országos ve­zetőket is adtak a mozgalom­nak. Köztük volt ezen az es­tén is Kapitány Lajos, ma már nyugdíjas közlekedési szak­ember, s itt volt dr. Barát Endre, a szentendrei városi pártbizottság első titkára, aki a Magyar Eszperantisták Or­szágos Szövetségének alelnö- ke. Dunakeszin lakik Szabó Imre is, a szövetség szervező titkára. A hatvanas évek végére át­menetileg visszahanyatlott a hazai eszperantó mozgalom, g Laboratórium szb-titkára ve­zeti. A csoportok újjáéleszté­sét a városi pártbizottság kez­deményezte. — Ezt a szándékunkat in­ternacionalista szempontok ve­zérelték — mondta Rónai Ár­pád, a dunakeszi pártbizott­ság első titkára. Az eszperan­tó kitűnő eszköze lehet a szomszédos országok népeivel való barátkozásnak. Az ilyen­fajta kapcsolatokat pedig ér­demes fejleszteni. A művelődési! osztály veze­tői az általános műveltség fejlesztésében látják az esz­perantó előnyeit. Mások úgy vélik, a munkásturizmus. a szocialista brigádok külföldi testvérkapcsolatainak, ta­pasztalatcseréinek a közvetítő nyelve is lehetne, s ezt akár helyileg is kezdeményezhet­nék. Ne felejtsük el: a jövő tan­évtől az eszperantó második szabadon választható nyelv lesz' az iskolákban. Az okta­tást a gyerekek között kelle­ne kezdeni, ha lenne annyi vállalkozó oktató pedagógus, akik először megtanulnák a nyelvet. Az ő segítségükkel még eredményesebben fejlőd­hetne a város eszperantó kul­túrája.

Next

/
Thumbnails
Contents