Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-27 / 73. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1980. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Város — község — város? Nagymaros a fejlődés útján Javítani kell a kommunális ellátást Negyvenhét esztendővel ezelőtt a magyar királyi minisztérium engedélyezte, hogy Nagymaros az „üdülőhely” címet használja. Ez is jól jelzi, hogy a település már a fel- szabadulás előtt kedvelt kirándulóhely volt, s ez jó ideig a helybeliek egyik megélhetési forrását is jelentette. Akkoriban divat volt Nagymaroson tölteni a hét végét: a lipótvárosi előkelőségek ide vonultak le cselédestől, szakácsostól. Nem történt semmi A felszabadulás utáni években sokáig úgy tűnt, hogy megszűnt a község vonzása. Évekig nem történt semmi, az „üdülőhely” megjelölés puszta cím maradt. Ám az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején ismét fellendült a turiz-. mus, s egyre több üdülő épült. Ekkor készült el például a műszaki egyetem, a MAFILM üdülője, és átadták a nemzetközi kempinget is. A telkek egy része szintén gazdára talált: főleg budapestiek vásároltak — ekkor még elég olcsón — földeket, később pedig a nagyközségi tanács is parcellázott. Tizenöt esztendővel ezelőtt jelent meg egy kormányrendelet, amely külön foglalkozott a Dunakanyar fejlesztésének kérdéseivel. Ebben egyebek között szó volt a Budapest —Szob vasútvonal villamosításáról, amely azóta már befejeződött. A rendeletben szerepel egy kitétel a 12-es számú főút átépítéséről, ez a döntés azonban azóta is papíron maradt. Talán a vízlépcső ... Igen, a vízlépcső. A hosszadalmasnak tűnő előkészítő munka után vannak látható jelei a munkálatoknak. A felvonulási területeken nyaralókat bontanak le, s megkezdték a terep rendezését is. Bezárták a Szerszámgépipari Művek nagymarosi gyárát is, s mivel a vállalatvezetés sokáig bizonytalanságban tartotta az embereket, az üzem felszámolásának meglehetősen rossz híre terjedt el. Bizonytalan erzelmek Ha mostanság az emberekkel beszélget valaki, és szóba hozza a vízlépcső ügyét, kiderül, hogy egyes nagymarosiakban a bizakodás még nem teljes. Mert bár a fejlődés körvonalai egyre jobbaan kirajzolódnak, az eddigi kisebb- nagyobb huzavonák miatt nem látóik kellően a tényleges helyzetet.' A tanács vezetői azonban bizakodóak. Igen, mért a vízlépcsővel együtt a nagyközség is óriásit léphet előre. Távlatilag az is elképzelhető — hivatalos helyen vetették fel —, hogy a munkálatok befejezése után Nagymaros és Visegrád közös közigazgatás alatt városi rangot kap! Hogy milyen változások várhatók addig? Hadd említsük a néhány nappal ezelőtt átadott egészségházat, amely jelentős társadalmi összefogással épült, megcáfolva azt a véleményt, hogy a helybelieket nem lehet megmozgatni. A létesítmény mintegy* 10 millió forintba került, s ebből 3,5 millió forintot tett ki az önkéntes munka. A sok-sok segítség szerény elismerését jelentette csupán, amikor az átadási ünnepségen a legtöbbet vállaló társadalmi munkásoknak kitüntetéseket adtak át. Az egészségügyi miniszter Kiváló munkáért kitüntetését kapta Krichenbaum Antal nyugdíjas építésvezető, aki szakmai ismereteit kamatoztatva irányította a munkálatokat, s több mint 1 ezer 500 órányi 'önkéntes munkát végzett az építkezésen. Ugyancsak e magas elismerésben részesült Neubrant József, a Kéziszerszámgyár precíziós gyáregysége nagymarosi telepének kőművese is. A Minisztertanács Kiváló társadalmi munkás elismerését Heincz Mihály, a nagyközségi tanács társadalmi elnökhelyettese kapta meg. Van mit tenni A nagyközségben persze még akad tennivaló. A vízlépcső építése ugyanis egy sor még megoldatlan gondot helyez előtérbe. Javítani kell például az ellátást, s az elmúlt esztendőkben átadott két ABC-áruház mellé újabbat kell építeni. Szintén aktuálissá válik a szennyvízelvezetés megoldása. Ügy hírlik, hogy rövidesen megkezdik egy társulás szervezését, mert a vízlépcső építésével egy időben megkezdik a csatornahálózat kialakítását is. A tanács ugyanis egymaga képtelen megoldani ezt a nagy feladatot, mert egy 1972-ben készíttetett terv szerint a költségek több mint 60 millió forintot tennének ki. Jónak látszik az a gondolat is, hogy Nagymaros, Visegrád és Verőcemaros közösen építené meg a csatornahálózathoz kapcsolódó egyéb létesítményeket. A nagyközségben egyébként más változások is várhatók. A sportpályát már megszüntették, helyén készenléti lakótelepet építenek majd. A temető feletti részen pedig felvonulási lakótelep helyezkedik el a tervek szerint, s ezek az épületek adnak otthont a munkálatokban részt vevő mintegy 2—3 ezer embernek. A megszüntetett sportpálya helyett a benzinkút alatti területen modern stadiont emelnek majd. Károly Róbert 1324-ben városi rangot adományozott Nagymarosnak, vagy ahogyan akkor nevezték, Neu- stadtnak. Megkapták a polgárok a szabad bíró- és lelkészválasztási jogot, a település önálló törvényhatóságot hozott létre és vámmentesség illette meg a céheket. A városból azóta nagyközség lett, ám a gyors fejlődés hatására várhatóan az 1990-es években ismét visszakapja régi rangját. F. Z. Hivatalból hivatalba Szombati bolyongás a városban Portás a kisablak mögött Ügyek, intéznivalók sokasága gyűlik össze hét közben. Az egyik hivatalból aláírás és bélyegző kellene, a másikban egy osztályvezetővel kellene tárgyalnom. Szóljak a főnöknek? Az emberek gyakran kerülnek efféle dilemmába. A többségük nem szívesen áll elő ilyen kérésekkel. Ügy gondolják, s magam is- úgy tudtam eddig, hogy az ilyen dolgok rendezésére alkalmas a szabad szombat. Mit lehet elintézni? A társadalmi szervezet bejárati ajtaja negyed kilenckor még zárva volt. Ide tehát hiába próbálna bejutni az, aki éppen erre a napra tartogatta valamilyen fontos javaslatát, közérdekű kérdését, vagy éppen egy kezdeményezéssel szeretne előállni. Szabad szombatosok lehetnek a sporthivatal munkatársai is, mert lakat fityeg az ajtórácson. A könyvtár irodájának ajtaját félig kinyitva közli az egyik munkatárs, hogy ma itt szabad szombat van, ő csak véletlenül tartózkodik idebent. Aki netán folyóiratokat szeretne böngészni szabad délelőttjén az olvasóteremben, az is hiába jön. A főbejárat mellett Mackók Mikoláról A Váci Kötöttárugyár vámosmikolai gyáregységében mintegy 90-en dolgoznak. A termékek jelentős részét a gyermek-, férfi- és női melegítők képezik, amik mind hazánkban, mind külföldön ismertek. Képünkön Szúnyogh Lászlóné a készterméket csomagolja. Iványi Károly felvétele Vác a hazai lapokban A Magyar Ifjúság arról írt, hogy a Magyar Hajó- és Da- rugyár egységei hogyan segítik egymást: ennek kapcsán megemlítették, hogy legutóbb Vác adott a kazángyáiriaknak támogatást. A Szociálpolitika márciusi száma hírben közölte, hogy újabb gyermekintézmények építését és bővítését tervezik ebben az évben Pest megyében; Vácott 150 kisgyerméket befogadó óvoda s 60 személyes bölcsőde épül. A Magyar Nemzet megszólaltatott embereket, köztük váciakat, hogy mit javasolnak, mit tartanak helyesnek a jö- 1 vő években autópályaépítés, tevonatvonal-korszerűsítés rén? A Nógrád rendszeresen foglalkozik a kongresszusi munkaversennyel. Megírta, hogy a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára szocialista brigádjai a korábbinál kevesebb anyag felhasználásával jobb minőségű termékeket állítottak elő. A Hallássérültek című szervezeti lap e „havi számában olvastunk a váci Szakmunkásképző Iskola KlSZ-szerve- zetének kitűnő tevékenységéről. társadalmi" és kulturális programjukról, a határainkon túl is jól ismert intézeti népi tánccsoport. elhelyezett nyitvatartási rendből ugyanis világosan kiderül, hogy csak délután 1 órától fogadják az olvasókat. A városi tanácson a művelődési osztályt keresem, aztán egy másik, harmadik osztály- vezető után érdeKlődöm. — Csak az ügyfélszolgálat van bent, mindenki más szabad szombatos — közli a portás a kisablak mögül. Azt tanácsolja, hogy jöjjek hétfőn. Tanácsát el is fogadom. A társadalombiztosítási igazgatóság boltíves kapuja alatt csodálkozó tekintetű hölgy kérdezi: — Kit tetszik keresni? — A vezetőt. — Szabad szombatos — mondja, s látom, kissé csodálkozik azon, hogy most jövök. — A helyettesével lehetne? — Az sincs bent. Én vagyok egyedül az inspekciós. Talán tessék hétfőn jönni. Hétfőn keresheti az ügyfél a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat központjának illetékeseit is, amelynek a kapujában hiába nyomtam le háromszor is a kilincset, s néztem farkasszemet a fülke ablakán át a nyugodtan olvasgató portással, figyelemre sem méltatott. A váci mosodaüzem portása is azt tanácsolta, hogy hétfőn érdeklődjem, mert ezen a napon mindössze két ember dolgozik az üzemben. A gyárakban dolgoztak Csend és nyugalom, általános munkaszünet, de azért nem mindenütt. A Pest megyéi Levéltár váci osztályának munkatársai például kommunista műszakban rendszerezték a még végleges helyükre nem került, újabban szerzett dokumentumokat. így csatlakoztak a nagyüzemek dolgozóihoz, akik három műszakban dolgoztak ezen a napon, akár járt nekik a szabad szombat, akár sem. — Egy háztetőt kellett cse- réDpel befednünk, s ezzel már kész is vagyunk — mondta déltájban Bada Dezső, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozója, aki társaival együtt hazafelé tartott. A Pa- inutfonóipari Vállalat váci gyárában az adminisztratív dolgozók többsége is a gépek mellé állt, munkával töltve a szabad szombat délelőttiét vagy délutánját. r Értelemszerűen A szabad szombat eredetileg nem pihenőnap. Arra szolgálna, hogy ügyes-bajos dolgainkat ezen a napon rendezzük el, s a vasárnap maradjon tisztán a szórakozás, a szellemi, fizikai regenerálódás napja. Ezt azonban ma már kevesen értelmezik így. A gyári munkások, a közlekedés, a hírközlés, a nyomdák és más közszolgáltatási intézmények dolgozói ugyan természetesnek tartják a délutános, az éjszakás és a vasárnapi műszakot is, ha úgy alakul az időbeosztás. De miért csak ők? A hivatalokban is lehetne felváltva szabad napot tartani, s ha a közérdek úgy kívánná, szombaton dolgozni is, helyette akár szabad hétfőn otthon maradni. Ez nem olyan abszurd elképzelés, mint az, hogy a boy- szolgálatnak feladott rendelés átvevői természetes egyszerűséggel közük ügyfeleikkel: — tessék otthon tartózkodni, — Mikor? — Napközben. Mert a munkába járó embertől, akinek ezalatt a gép mellett vagy a hivatalában lenne a helye, azt várják, hogy lakásában várja, amíg az igényelt fűtőolaj vagy a propán-bután gáz megérkezik. Miért ne dolgozhatnának az ilyen szolgáltatások területén is két műszakban? Szolgáltatás, hivatal, egészségügyi szakrendelés, s ki tudja még mi minden más intézmény, ahová hét közben kell elmenni, s ezért nő magasra a főnöki irodák ajtaján kilincselők, s csökken a munkával töltött órák száma. Mert az ügyeket el kell intézni, s csak olyankor lehet, amikor az ember intézőkre találhat. Kovács T. István A munkásművelődésért Köszönet a Vox Humánénak Külföldi kórusművek — eredeti nyelven A hét elején kedves esemény helye volt a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára tanácskozóterme. A vállalat több gazdasági és társadalmi vezetője jött össze abból az alkalomból, hogy megköszönje a Vox Humana énekkarnak a munkásművelődés érdekében végzett munkáját. Dr. Koncz Károly igazgató emlékeztetett arra, hogy a neves kórus alapításának 40. évfordulóján egyik ünnepi hangversenyét a HAGY kultúrtermében rendezte. Erről színes fényképsor készült s azt ez alkalommal átnyújtotta díszes albumban Makiári Jó- zief karnagynak. Az összejövetelből csakhamar baráti hangulatú beszélgetés kerekedett. Dr. Molnár Lászlóné, a vállalati köznevelési bizottság elnöke elmondta, hogy a dolgozók milyen örömmel, szívesen fogadják a kórus szerepléseit. Petheö Miklósné, a pártbizottság titkára emlékeztetett arra, hogy a Petővári Gyula könyvtáros kezdeményezte irodalmi rendezvények országszerte jó visszhangot keltenek. Makiári József, a Vox Hu-' mana idei terveiről beszélt. Május végén magyar—svéd kulturális hét lesz hazánkban s ennek során 25-én a Vox Humana Vácott ad hangversenyt svéd kórusművekből, részben eredeti nyelven. Meghívást kaptak Jénából: ott rendezik június elején az NDK kórusainak oratóriumfesztiválját. A váciak egy Schumann-oratóriummal vesznek részt a programban. Egy küldöttség hasonló emlékalbumot nyújtott át az ott élő Sümegh Miklós nyugdíjas karnagynak, a Vox Humana alapítójának, aki a Híradás- technika, elődje, a Horganyhengermű énekkarát vezényelte a harmincas években P. R. Elméleti konferencia Vallás a szocializmusban, a Magyar Népköztársaság egy. házpolitikája címmel városijárási elméleti konferencia lesz, március 27-én, csütörtökön, délután 2 órakor a Lenin úti párt- és tömegszervezetek székházában. Előadó dr. Budai János. £mí£ a készlet tart: ,«& OLCSÓ NAPOK a váci méteráru-szakboltjában, Vác, Március 15. tér 17. KAPHATÓK20 MÉTERÁ*UK 30—40—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL Néhány cikk az áruválasztékból: Len bútorvászon, 130 cm széles 108,- Ft helyett 65,- Ft Nyomott mintás ruhaanyag, 140 cm széles 58,50 Ft helyett 35,10 Ft Nyomott mintás ruhaanyag, 90 cm széles 36,70 Ft helyett 22.- Ft Drapéria anyag, 120 cm széles 91,50 Ft helyett 55,- Ft
