Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

filteret 1980. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK 7 POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk:. Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Gólya védelem Veszély fenyegeti piros cső- rű, hosszú lábú madarunkat, a gólyát. Európa-szerte rohamo­san fogyatkozik számuk, s minden évben kevesebb fióka repül ki a fészkekből. Mi okoz­za pusztulásukat? Elsősorban a nagyszabású tíjátalakítások. Egyre kevesebb a tocsogós rét, a láp, a mocsár, melyek a gó­lyák természetes élőhelyei vol­tak. Az éhező madarak — más lehetőség hiányában — a me­zőgazdasági területeket kere­sik fel élelemért, s ott a vegy­szerezés ártalmai fenyegetik. Lassan eltűnnek a régi, fa­lusi házak, s a modem épüle­tek tetejére nem szívesen fész­kel a gólya. Hová építse fész­két a kémények helyett? Sok gólyafészket láthatunk a vil­lanyoszlopok tetején — ez ve­szélyes. A Magyar Madártani Egye­sület a gólyavédelem évének nyilvánította az ideit. Máris megkezdték a villanyoszlopok­ra szerelni azokat a magasító szerkezeteket, amelyeknek se­gítségével a vezetékek fölé emelik a fészkeket, s így meg­védik a madarakat az áram­ütéstől. A Hortobágyon külön oszlopokat állítanak fel, hogy ezekre fészkeljenek a gólyák. Dénes János Vác Házfelügyele t öt éve épült fel Nagykátán a Temető utca 2. szám alatti tanácsi bérház. Az ott élők közül is sokan okoznak gon­dot a lakóközösségnek, de a házfelügyelővel sem vagyunk elégedettek. Többször kértünk lakógyűlést a tanács képvise­lőjének részvételével, de so­sem tettek eleget o meghívás­nak. Szinte szünet nélkül küldjük panaszainkat a ta­nácshoz és a költségvetési üzemhez, de választ new. ka­punk, s minden marad a régi­ben. A szemeteskukák öt év óta se mosva, se öblítve nem voltak, ezért piszkosak, büdö­sek — félünk, hogy elférgese- dik a ház. Házfelügyelőnk a kapu zárására nem fordít gondot, s a lépcsőházi világí­tás is kiszámíthatatlan. Vagy vaksötétben bukdácsolunk, vagy — ha panaszkodunk — éjjel és nappal díszkivilágítás fogad bennünket. Felvetettük a házfelügyelőnek, hogy az emeletenkénti négy darab, leg­alább 200 wattos égőket gyen­gébbekre kellene cserélni, de ő nem fogadta el javaslatun­kat. Az épület mindössze ötéves, de sokkal idősebbnek fest. A lépcsőház takarítatlan, az aj­tók kibukófélben, az ablakok kitörve. Mielőbb változtatni kellene ezen az elszomorító helyzeten! Dr. Makády Lajosné Nagy kát a Olvasónk levelének másola­tát elküldtük Nagykátára, a ta­nács szakigazgatási szervéhez, ahonnan a napokban válasz érke­zett dr. Bozó István vb titkártól. Levelében arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a panaszt kivizs­gálták, s megállapították: a ház- felügyelő rendszeresen elvégzi munkáját, rendben tartja a lép­csőházakat. A rendetlenség látsza­tát a falak keltik, tűrhetetlen ál­lapotban vannak, s erről bizonyá­ra a ház egyes lakói tehetnek. A közeljövőben lakógyűlést hívnak össze, ahol mindenki elmondhat­ja észrevételeit és problémáit, s ott arról is szó lesz majd, hogy a házirend betartása minden lakó­ra kötelező, beleértve a gyerme­keket is. A szeméttárolók állapota rossz — ezt is megállapította a vizsgá­lat. Hamarosan változtatnak a helyzeten: nagy szeméttároló ké­szítését rendelték meg, s remélik, mielőbb elkészül. Belátás Még a múlt évben vízveze­tékcsövet fektettek le a ceglédi Bercsényi utcában. A munka végeztével azonnal visszalapá­tolták az árokba a földet, és elegyengették az úttestet. Az arra járó gépjárművek azon­ban ezt a laza földet összepré­selték, így kisebb-nagyobb göd­rök keletkeztek, amelyek ve­szélyeztetik a közlekedést. Szükséges lenne betemetni ezeket a mélyedéseket, nem is kerülne sok fáradságba, hiszen rengeteg föld maradt az utca szélén. Mindössze néhány la­pátra és — főleg —, öntevé­kenységre volna szükség. Lehet, hogy az utcabeliek a tanács intézkedésére várnak, de meg kell érteniük: erre a tanácsnak sem pénze, sem em­bere nincs. Az utca lakói kö­zül sokan kéretlenül hozzálát­tak és eltüntették a gödröket. Jó lenne, ha azok, akik ezt még nem tették meg, példát vennének az önként munkál­kodókról. Koncz Tibor Cegléd Cseretelep Monot gázcseretelepén az el­látás nagyon bizonytalan. A telep a tíz-húsz évvel ezelőtti igényekhez épült, ezért kinőt­te önmagát. A palackokat szál­lító teherautó pótkocsiját csak emberi erővel lehetséges a le­rakodóhelyre betolni. Gyakran előfordul, hogy Válaszol az illetékes Hangosítják Szőlöstelep állomáson nagy az utasforgalom, több száz ember utazik innen munkahe­lyére és ugyaninnen térnek haza. Az utasok szeretnék, ha lenne az állomáson hangos­bemondó, amely közölné a vá­rakozókkal a vonatok érkezé­sét. A sínek mentén mintegy száz méter hosszúságú szaka­szon várják az emberek a vo­natot, s előfordul — sajnos eléggé gyakran —, hogy Nagy- káta felől nem a jobb, hanem a bal oldali sínpárra érkezik a szerelvény. Mivel erről — hangosbemondó hiányában — nem tudják értesíteni az uta­sokat, sokan lemaradnak a vonatról, mert a síneket el­választó vaskerítéstől nem tudnak átmenni a másik ol­dalra. Pusztaszentistvánon, a Süly­sáp melletti megállóhelyen van hangosbemondó, holott az egy igen gyér forgalmú állo­más. Több ezer utazó kérését az állomást tolmácsolom, amikor arra ké­rem a MÁV illetékeseit: han- gosítsák a szőlőstelepi állo­mást Krátky László Sülysáp ★ Olvasónk levelét továbbítottuk a MÁV Budapesti Igazgatóságához, ahonnan a napokban válasz ér­kezett. A levelet dr. Mosonyi István igazgatási és jogi osztály- vezető írta alá. Arról értesített bennünket, hogy olvasónk kéré­sét fontolóra vették, s megálla­pították: indokolt a szőlőstelepiek panasza. A közeljövőben felszere­lik a megállóhelyen a hangosbe­mondót, s biztonságosabbá teszik ezzel az utazást. hiába megyünk el üres palack­jainkkal a telepre, nem tud­nak kiszolgálni bennünket, mert a várt szállítmány nem érkezett meg. Szeretnénk, ha bővítenék a telepet, s nem len­ne szükséges több kilométert fölöslegesen megtennünk a pa­lackokkal. Hetényi Béla Monor ★ Telefonon érdeklődtünk a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, s Fülöp Tamásné áruforgalmi csoportvezetőtől meg­tudtuk: nem kívánják a telepet bővíteni. Ennek oka az, hogy a telep korszerű (van rámpája), s amikor készült, megfelelt az igé­nyeknek. Négyszáz palack táro­lására alkalmas. Az ellátást ja­vítani fogják, bár eddig is eléggé folyamatos volt, csak elvétve for­dult elő, hogy fél napig nem tud­tak palackot cserélni. Főként azért nem szükséges a bővítés, mert a következő ötéves tervben előreláthatóan vezetékes gázt kap Monor. Avartűz A Pest megyei Hírlapban többször olvastunk már füzek­ről, amelyeket ismeretlenek idéztek elő felelőtlenségükkel. Nemrég valaki meggyújtotta a gödöllői Balogh Ádám utcá­ban az avart. Akkor vettük észre a tüzet, amikor az már a szomszédos telken lerakott faanyagot veszélyeztette. Szer­számokat ragadtunk, hogy megmentsük az építőanyago­kat. Olyan gyorsan terjedt a tűz, hogy nem volt időnk érte­síteni a tűzoltókat, vagy segít­séget hívni. Nem kis erőfeszítésünkbe telt, mire eloltottuk, így is nagy terület égett le, s a telkek sok gyümölcsfája tönkrement. Nem lehet elégszer mondani: ne gyújtsunk tüzet felelőtlenül, mert felbecsülhetetlen károkat okozhatunk. Kelemen János Gödöllő Lovasiskola Lovas nemzet vagyunk — legalábbis a külföldiek szárint, akik őseink kalandozásai alap­ján ítélik meg a maiak lovas­tudását is. Az igazság az, hogy hazánkban kevesen tudnak lo­vagolni. Sokan vannak viszont azok, akik szeretnék elsajátí­tani ezt a tudományt, de nincs erre lehetőségük — írja Szabó László sződligeti olvasónk. A gödi Egyesült Duna-menti Termelőszövetkezet nemrég másfél tucatnyi versenylovat vásárolt, s Szödligeten egy lo­vasiskola építésébe kezdett. A néhány hét múlva megnyíló intézmény remélhetőleg sok turistát vonz majd. Az iskola szakszerű vezeté­séről Móczár István, volt ki­tűnő öttusázónk és jól képzett munkatársai gondoskodnak. A leendő látogatóknak azt is tudniuk kell, hogy itt min­denki elfogadható áron tanul­hat meg lovagolni, illetve tö­kéletesítheti már megszerzett tudását. A sződligeti lovasisko­lát elsősorban azért létesítet­ték, hogy a lovaglást minden­ki által elérhetővé, tömegsport­tá tegyék. Fáztunk A hideg napokban többször utaztam Vác és Budapest kö­zött. Azt tapasztaltam, hogy különösen a reggeli és az es­ti órákban a vasúti kocsikat nagyon gyengén, vagy egyál­talán nem fűtik. Utastársaim bosszankodva jegyezték meg: a MÁV már megint takaré­koskodik. Ezzel szemben más vonatokat annyira fűtenek, hogy ablakot kell nyitni, kü­lönben a kocsikban képtelen­ség megmaradni. Szeretném tudni, miért' éppen a mi vo­natunkon bánnak csínján az energiával? Szabó László Sződliget Nagy Lajos felügyelő, a váci körzeti állomásfőnök kérdésünk­re elmondta, hogy a vonatokon szó sincs ésszerűtlen energiataka­rékosságról. A Budapest—Szob vasútvonal villamosított, ezért a szerelvények fűtését is villamos árammal oldják meg. Előfordul, hogy egy-egy kocsiban tönkre­megy a fűtés biztosítéka, s azt csak valamelyik végállomáson cserélhetik ki. A MAV-nál április 15-lg tart a hivatalos fűtési idény, addig fűtik a szerelvényeket. Amennyiben később is hűvösre fordulna az idő, természetesen ezt figyelembe veszik. Ez volt a válasz, de kér­dés, meleg lesz-e a vonat? Brigádélet A gödi Dunamenti Terme­lőszövetkezet szokolyai telepén egy évvel ezelőtt alakult meg a húsztagú lakatosbrigád. Mányoki Ádám festőt válasz­tották névadóul, mert — mint tudjuk — a nagy művész Szo- kolya szülötte volt. A bri­gád indult a szocialista cí­mért folyó versenyen. Vál­lalta saját tervének 5 száza­lékos túlteljesítését, három kommunista szombat szerve­zését a szokolyai iskolánál. A brigád alakította ki mun­kahelyén a fürdőt és az étkez­dét. Februárban az iskolában elromlott a központi fűtés. Két brigádtag 40 órás társa­dalmi munkával megjavította. Az óvodának — munkaidő után — négy nagyméretű tor­Intézkedett a tanács Kitisztították a kutat A Pest megyei Hírlap már­cius 20-i számának Postabon­tásában Ófalu címmel közöl­tük Póth József érdi olvasónk levelét arról, hogy Érd-Öfalu- ban van egy artézi kút, amely helyreállításra szorul. A levél alatt ismertettük a tanács il­letékesének, Hortobágyi Péter műszaki osztályvezetőnek a válaszát: megszemlélik a ku­tat, s ha lehetséges, megjavít­ják. A napokban értesített ben­nünket Érd város Tanácsának műszaki osztálya, hogy az ar­tézi kutat helyreállították. Azért lepte el a víz az alsó lépcsőfokot, mert a kifolyó el­dugult — most eltávolították a dugulást okozó hulladéko­kat, s a kút újra megközelít­hető. Mivel nem tudják meg­akadályozni a hasonló eseteket, jó lenne, ha azok, akik hasz­nálják, nagyobb gondot for­dítanának arra, hogy ne tömí- tődjék el a lefolyó. naeszközt készítettek, vala­mint egy ételszállító és egy gázszállító kocsit, de az isko­la pingpongasztala, szabadté­ri padja és a hozzá tartozó asztal is a brigád munkája. Tavaly csaknem 1800 tár- sadalmimunka-órát dolgoztak az iskoláért, óvodáért és b sportkörért. A termelőszövetkezetben 56 brigád versenyzett a szocialis­ta címért. A Mányoki Ádám brigád elnyerte ezt, s a ver­senyben negyedik lett. Lénárt Lajos Szokolya Szerkesztői üzenetek R. Gy.-né, Érd: Kérjük, írja meg részletesen, összesen mennyi mun­kaviszonya van, most hány éves, s mikor szándékozik nyugdíjba menni, mert így — a szükséges adatok hiányában — nem tudunk önnek választ adni. F. 3.-né, Ráckeve: A Corvin Aru­ház méteráruosztályán félretették önnek a keresett anyagból. Kér­jük, mielőbb keresse fel az áru­házát, s az osztály vezetőjénél hi­vatkozzon lapunkra 1 Sz. F-né, Vác: Minőségi hibás kabátjáról ír, amelyet — bár a gyártó elismerte a szövet túlzott kopását — nem cserélt ki a váci Dunakanyar Aruház. Érdeklőd­tünk a konfekció osztály vezető­jénél s azt a választ kaptuk, hogy ön nem jogosult a kártalanításra, mert reklamációjával elkésett, te­hát a vásárlástól számított hat hó­nap eltelte után vitte vissza hoz­zájuk a kabátot. Mivel azonban ezt az áruház illetékesének ta­nácsára tette, mi sem érezzük méltányosnak eljárásukat. Az ügy­gyei ezért továbbra is foglalko­zunk, türelmét kérjükl Fagyoskodó család, Cegléd: Le­velükben arról írnak, hogy gáz­tüzelésű fűtőberendezéseiket a TIGAZ szolnoki üzemegysége ceg­lédi kirendeltségének karbantar­tó munkája óta nem tudják hasz­nálni, s ezért fáznak. Kérjük, sürgősen írják meg nevüket és pontos címüket, mert csak ennek ismeretében tudunk ügyükkel ér­demben foglalkozni. O. P., Albertirsa: A szikvíz- üveg-fej hiánycikk. Hogy miért, arra a közeljövőben adunk bő­vebb választ. Addig is keresse fel a Fővárosi Ásványvíz- és Jégipa­ri Vállalatnál Varga Ákost, aki juttat önnek, nem új, de hasz­nálható fejeket. Ezzel megoldó­dik problémájuk — legalábbis át­menetileg, amíg megkezdődik a gyártás. F. j.-né, Ráckeve: Érdeklődik, hol kapható könnyen kezelhető félgyász-ruhaanyag, fekete alapon apró, szolid mintákkal. A Corvjn Áruházban még van ilyen anyag. 120 centiméter széles jersey, 90 forint métere. Mielőbb keresse fel a méteráru osztály vezetőjét, c hivatkozzon lapunkra! A kíséret igazodik Belülről érzik a ritmust Az országban egyetlen, Európában is ritka A Pest megyei Hírlap 1979. december 13-i számának Pos­tabontásában közöltük Aszódi László Antal gyömrői olva­sónk levelét arról, hogyan gondoskodik a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövet­ségének Pest megyei szerve­zete a megye látássérültjeiről. A napokban Vácról kaptunk levelet, amelyből megtudtuk, hogy a Siketek Országos Szö­vetsége váci szakmunkáskép­ző intézetének népi tánccso­portja áprilisban a Német De­mokratikus Köztársaságba uta­zik. Egyhetes ott-tartózkodásuk sorát három városban, Berlin­ben, Lipcsében és Halléban egy-egy alkalommal tartanak szakmai bemutatót, s ugyan­csak egy-egy alkalommal szín­házi előadást. A levél felkel­tette érdeklődésünket a népi táncegyüttes működése iránt, hiszen ilyen jellegű csoport­ról eddig még nem hallottunk. Hat éve — Mikor alakult meg az együttes? — kérdeztük Kéke­si Ilonától, a csoport vezető­jétől. — Hat évvel ezelőtt, nyolc taggal indult a csoport. Kísér­letképpen kezdtem velük fog­lalkozni, magam sem tudtam, milyen eredményt érünk el. Láttam, hogy az intézetben sok a siket lány, akiknek fo­gyatékosságuk következtében behatároltak a lehetőségei. A szakmunkásképzőben varró-, illetve szövőnőnek tanulnak, sók a szabad idejük: o népi- tánccsoport tagjai kedvvel jár­nak a próbákra és az előadá­sokra. — Több időt vesz igénybe a siketek táncoktatása, mint a hallóké? — Természetesen többet, de nem annyira sokat, mint azt egy kívülálló hinné. Tapaszta­latom szerint a siketeknek két­szer annyi időre van szüksé­gük egy tánc megtanulásához, mint a hallóknak. Hetenként egy alkalommal tartunk pró­bát, s akkor három órát töl­tünk gyakorlással. Módszertan — Van-e kidolgozott mód­szertana a siketek táncoktatá­sának? — Egyelőre nincs, hiszen si­ketekből alakított népi tánccso­portoknak nincsenek hagyomá­nyai, nincs még elég tapasz­talatunk. Nemrég Vácott ren­dezték meg a hallássérültek szövetségeinek európai szim- pozionját, amelyen a siketek táncoktatásának eddigi tapasz­talatait is megvitatták. Az TÍDK-beli Siketek Országos Szövetségének főtitkára is részt vett ezen a megbeszélé­sen, látta a népi táncegyüttes bemutatóját, s ezután hívta meg csoportunkat vendégsze­replésre. Náluk még nem ala­kult eddig csak siketekből ál­ló együttes, s úgy gondolják, a mi bemutatónk ösztönzően hat majd az ottaniakra. — Tapasztalataink már ele­gendők a módszertan megal­kotásához, s véleményem sze­rint mielőbb hozzá kell fog­nunk, hiszen ez előfeltétele an­nak, hogy újabb siket-együt­tesek alakulhassanak. Szó van arról is, hogy Budapesten, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán fakultatív tárgyként bevezetik a siket-táncoktatást, s arról is hallottam, hogy en­gem szándékoznak felkérni a módszertan kidolgozására. Ma­gyarországon a mi csoportunk az egyetlen, amely kizárólag siketekből áll. — Ki támogatja az együt­test? — A Hallássérültek Orszá­gos Szövetsége fedezi a cso­port költségeit. Kaptunk saját autóbuszt, s van egy kiváló minőségű elektromos orgo­nánk is. Ezen kívül Vác vá­ros magáénak te’:'’“** együtte­sünket, a művelődési központ­ban díjtalanul kapunk próba­termet, öltözőt, s nem lehet olyan kérésünk, amelyet ne teljesítenének. Eredmények — Milyen sikereket ért ed­dig a csoport? — Több versenyen szerepel­tünk. Amire a legbüszkébbek vagyunk: a várnai világver­senyen 22 ország képviselte magát, s mi harmadik helye­zettek lettünk. Nemrég volt a váci járási kulturális sereg­szemle, amelyen hallókból ál­ló népi tánccsoportok vettek részt. Mi is beneveztünk erre a versenyre, s nagyon örül­tünk, hogy a közönség nem vette észre: siketek a lányaink. Semmivel sem táncolnak rosz- szabbul, mint a hallók, pedig ők nem hallják a zenét — a szöveget szótagonként tanulják meg, a táncot vizuális úton, tehát előtáncolás nyomán. Bel­ső, biológiai ritmusra táncol­nak, a kíséret alkalmazkodik hozzájuk. A polkát, vagy a bolgár táncot olyan virtuóz módon adják elő, hogy min­den alkalommal fergeteges tapsban tör ki a közönség. — Mit vár a jövőtől az együttes vezetője? — Elsősorban azt, hogy mi­nél több siket-tánccsoport ala­kuljon hazánkban. Most csak azok táncolhatnak, akik a vá­ci szakmunkásképzőben ta­nulnak, s ők is többnyire kénytelenek abbahagyni, ami­kor elkerülnek innen. Úgy tudom, Budapesten is alakul egy ilyen csoport a közeljö­vőben. Kékesi Ilona húsz éve tánc­pedagógus. Szívesen foglalko­zik a siketekkel, megtanulta jelrendszerüket, s kitartóan oktatja őket újabb és újabb táncokra. Megkapta a Cházár András Emlékérmet — hazánk­ban kilencen büszkélkedhet­nek vele, s közülük Kékesi Ilona az egyetlen, aki nem gyógypedagógus... Pável Melinda

Next

/
Thumbnails
Contents