Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-27 / 73. szám
1980. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK iw« ~4/Pf Tí Kfunm Városmag a lakótelep A fejlődés alapvető követelménye, hogy tovább erősödjék Érd városias jellege. Kedvező változásokat jelentett az utóbbi esztendők során megkezdett lakótelepi építkezés, és nem csupán városképi szempontból. A jelenlegi tervidőszakban — ez év végéig összesen — várhatóan 510 lakás készül el ilyen módon, a városi igényeket maximálisan kielégítő ellátással, gáz-, illetve melegvíz-szolgáltatással, központi fűtéssel. A lakóteleppel megszületett a város magja, részeként a lépésről lépésre kialakítandó városközpontnak. Ebben jelentős szerepet vállalt a Budai Járási Építőipari Szövetkezet. Megyei és járási feladatok ellátásán kívül nagy mértékben segíti Érd város beruházási gondjainak enyhítését, a hatodik ötéves tervben csakúgy, mint eddig. Budaörsön így teszik Mind többnek lesz otthona... KISZ-esek társadalmi munkában A főváros tőszomszédságában települések sora. Fiatalok is élnek — egyre többen — az agglomerációs övezetben. Két- lakiak. Otthonuk a falu, munkahelyük a város, Budapest. Gyárakba, iskolákba, irodákba indulnak naponta, s ott így fogadják őket: ez a második otthonotok. Közben pedig, mert fárasztó az utazgatás, mert többet tölt második otthonában a fiatal, mint az elsőben, könnyűszerrel megtörténhet, hogy megfeledkezik a községről, ahol él... A klubban, a tanácsban Oláh Mária, a budaörsi Jókai Művelődési Ház igazgatója: — A fiatalok nemcsak látogatók a művelődési házban, Távol a főutaktól A mai Újlengyel élete Emlék és valóság egy községben A Dabasi csárdától balra fordulva az utazónak óhatatlanul Petőfi Sándor egyik versének néhány sora jut az eszébe: „...S mosolyogva néz rám a Dunától / A Tiszáig nyúló ' róna képe ...” Szerencsés vagyok. Ott jártamkor derűsen sütött a nap, felhőtlenül, kéken ragyogott az égbolt. A határ is élénk volt. Az időjárás ugyan még bizonytalankodik, de mégiscsak itt a tavasz: kezdődik a földeken a munka. Csípős füst Újlengyel község szélén a Sárga Csikó csárda. No, ide be kell térni. Az elhatározást tett, a tettet csalódás követi. Fogva tart még Petőfi: „Kívül-belül szomorú csárda ez / A Kutyakaparó / Éhen, szomjan szokott itt maradni l A jámbor utazó .. Odabent a csárdában nincs kármentő, de gőzölög a presz- szógép. A sarokban nem ül morcosán keserű, nehézéletű betyár, hanem elektromos játékgép terpeszkedik. Nem savanyú vinkót mérnek, hanem lengyel, jugoszláv és osztrák söröket. A polcokon márkás külföldi italok. Van itt minden, csak egy hiányzik: a hajdanvolt idők hangulata. Újra kint. A széles utca két oldalán katonás rendben sorakoznak a régi s az új házak. Az előbbieknek ámbitusuk, az utóbbiaknak eislingeni redőnyük van. A levegőben csípős füst terjeng: az udvarokon most égetik az ősszel lehullott avart Az utcai fákról is nyesik már a gallyakat. Hiába berzenkedik az idő, a készülődés a tél temetése, a tavasz születése. Érdekes, milyen kevés ember jár az utcán. Vajon hol lehetnek? Hiúságból név Sashegyi Mihály tanácsi kirendeltségvezetőtől megtudom, hogy innen bizony minden kora reggel autóbuszok viszik el az embereket a különféle vállalatokhoz. A megye, a főváros egyik munkaerőbázisa ez a vidék ... Az 1 ezer 255 lelket számláló községet 1975-ben csatolták Üjhartyánhoz. Azóta a falut onnan irányítják. Jó ez? Rossz ez? A községbeliek szerint nem a legjobb. A mostohának mostoha a sorsa ... Igaz ez? — Eleinte — válaszol Sashegyi Mihály — nem lelkesedett a község közöt tanácsért, de már megszokták. De megszokták-e? — Nemigen — mondja az egyik falubeli. — Tudom, a tanácstagunktól, hogy a hártyám iskola építése elviszi az egész fejlesztési pénzt... — Ennek a községnek van iskolája — mutatok rá a szép épületre. — Ügy hallom, egy- műszakos a tanítás. Panaszra nincs ok ... — Nincs-e? Az óvodánkat bővíteni kellene... A kirendeltségvezetővel éppen arról beszélgettünk, hogy mindenki nem lehet elégedett. Pedig az egész faluban villany van. Az orvos helyben lakik. Az áfész a falugyűlésen jelezte, hogy ÁBC-áruházat kíván építeni. Minden utcában betonjárda nyújtózik, igaz, a földutak mentén ... Ügy tűnik, nem régi község ez. Nevét is 1896-ban kapta, hiúságból. Az akkori birtokost Lengyelnek nevezték, ingyen adott telket az iskola, a templom és az elöljáróság felépítéséhez. Egy kikötése volt: a falut róla nevezzék el. Így lett akkor a község neve: Lengyelfalva. Kováts Lajos általános iskolai igazgató felvilágosít, hogy a falu, a török időkben már templomos község volt, de a lakosság elhúzódott innen, Nagykőrösre. A terület elnéptelenedett... Ló és a kovács A falu szélén, ott ahol az akácerdő kezdődik, az utolsó ház a kovácsé, Virág Istváné. Nyugdíjban van. A tűzhely már kihűlt... — Mert mi van ma? — kérdi. — Egy-két ekevas-éle- zés ... régen, csak úgy félvállról is megvasaltam a lőcsös kocsit. Ma... — s lemondóan legyint. Az öreg műhely, a régi szerszámok, a rundhammer, a handhammer, a setzhammer és a stekli ott árválkodnak a poros polcokon. — Ma inkább bádogos meg lakatos vagyok ... — És melyiket szereti jobban? — Melyiket? — kérdi meg- ütődve: — melyiket? Hát a régit. A kovácsmesterséget. Tudja, az volt a szép — arca is piros lesz a melengető emléktől —, amikor a laposszájú fogóval elkaptam a vasat, s bele a tűzbe. Aztán amikor már piros-meleg, zsupsz, rá az üllőre, s adj neki! De nem akárhogvan. De nem ám. Érteni kellett ahhoz. Kezemben a formázó. Az inas vagy a segéd kezében a handham- mer. Olyan volt a vas, mint a va i... Az öreg elhallgat. Nem mondja tovább. Elaludt az emlékezés mécsese. Aztán mégiscsak megszólal: — Ha néha-néha egy sovány gebét látok .. áh ... az ő sorsa az én sorsom. Fölöslegesek lettünk: ló meg a kovács ... A falu éli a maga életét. Lakói eljárnak dolgozni. Este tévét néznek, olvasnak. Ki hogyan szereti. Karácsonyi István hanem rendezők is többnyire. Évente körülbelül 20 alkalommal tízen-tízen ügyelnek programjaink alatt a rendre. A K'ISZ-szel közös akciónk a mikropódium sorozat, melyre előadókat hívunk. A fiatalok árulják a bérleteket, s persze veszik is. Szakköreink, klubjaink javarészt fiatalokat fogadnak. Kéthetente jönnek össze az ifjúsági klub tagjai játékra, vetélkedőre, vagy éppen discóra. S ami még nem lényegtelen : együttműködési szerződésünk alapján segítenek minden tavasszal a ház rendbetételénél. Naszvadi János, a budaörsi tanács elnöke: — Tavaly 6,7 millió forint volt településünkön a társadalmi munka értéke, s ennek egyötödét a fiatalok adták. A KISZ-esek segítettek például a 7. és 8. számú betonyp óvodák építésénél, a napközis játszótér elkészítésénél is. De sorolhatnám még, mi mindent vállaltak és teljesítettek. Az együttműködési megállapodásunk szerint például a KISZ segíti a tanácstagi beszámolók, réteggyűlések előkészítését, és részt vállal a tanács által kezdeményezett akciókból is. — Ezeken túl a szakigazgatási — például gyermek- és ifjúságvédelmi — teendőkhöz is segítséget adnak, képviselőik részt vesznek a testületi üléseken, ott az ifjúságot érintő kérdésekben elmondják véleményüket, s hogy mást ne említsek, két harminc évesnél fiatalabb tanácstagunk is van. * — A tanács is szívügyének tekinti az ifjúságot. Az ifjúsági alap pénzeit például a sportolási lehetőségek gyarapítására fordítjuk. Ezen felül erkölcsileg és anyagilag elismerjük a fiatal tanácstagok és tanácsi dolgozók munkáját. Játszópark, lomtalanítás — A nagyközségért tenni, ez alapvetően két dolgot jelent Budaörsön — így Lakasz Magdolna, a KISZ nagyközségi bizottságának titkára —, egyrészt a társadalmi munkát, másrészt a közügyekben való részvételt. — A KISZ-tagok száma 703, s a 21 alapszervezet közül csupán egy a lakóterületi, 31 taggal. A többi vállalati, iskolai, szövetkezeti, intézményi. Ugyanakkor 1600 körüli a Budaörsről bejáró fiatalok tábora, s szeretnénk őket is bevonni a településért folyó munkánkba. — Hogy miből is áll ez? Tavaly például, a nemzetközi gyermekévben a KISZ-es fiatalok építették fel a már említett Lenin úti játszóparkot, segítettek a 16 tantermes új iskola takarításánál, környékének rendezésénél. Három éve hagyomány már, hogy a községszépítési akció idején két környezetvédelmi napot tartunk. Tavaly a lomtalanításban, ároktisztításban, a főutak virágosításában serénykedtünk. — Ezek csak a nagyobb megmozdulások voltak. De alapszervezeteink óvodákat, bölcsődékéi, úttörőrajokat patronálnak, s ez gyakorta azzal jár, hogy meg kell javítani egy-egy eszközt, bútort. Vagy: gyorsan kerítsünk néhány embert székeket cipelni, termet rendezni és így tovább. — A bejáró fiatalok közül sajnos csak a lakóterületi alapszervezet tagjaira számíthatunk. Tény, hogy megpróbáltuk a gyorsan fejlődő új lakótelep fiataljait is kimozdítani otthonaikból, mert — a telepen a házak környéke még rendezetlen, parkosításra szorul. Csak hárman jöttek el... Most a kísérleti stádiumnál tartunk: olyan érdekes programokat próbálunk szervezni, amelyekkel megnyerhetjük őket is ügyünknek, saját ügyüknek. Nem jó, hogy reggel elmennek, s csak aludni járnak haza... A közéletben Eddig főként a társadalmi munkáról esett szó. De leírhattuk volna még, hogy a KISZ nemcsak a tanácsba, hanem a Hazafias Népfront helyi bizottságába, a nagyközségi pártbizottságba is delegált tagokat, s KISZ-tag a nagyközségi TIT-szervezet elnöke is. Tavaly alakult az önkéntes rendőri ifjúságvédelmi csoport Budaörsön. Ennek 15 KISZ-es a tagja. Tizenhat-tizenhét éves veszélyeztetett fiatalokat patronálnak. És folytathatnánk még, nem győznénk idővel, papírral. Egy azonban bizonyos: Budaörsön általában nem panaszkodhatnak a fiatalok közönyösségére, passzivitására. Gáspár András, a KISZ budai járási bizottságának titkára így látja: — Az agglomerációban, ahol egyre többen telepednek le, s ahol egyre gyakoribb az ingázás, nagyon fontos a jó értelemben vett lokálpatriotizmus, az, hogy mit tesznek a fiatalok lakóhelyükért, hogyan vesznek részt az ottani közéletben. — A legszemléletesebb eredmény: a mostani ötéves tervidőszakban 100 millió forint körüli á társadalmi munka értéke. Ez azt jelenti, hogy mindén tíz tanácsi forinthoz egyet még önként hozzátettek az emberek, közöttük a fiatalok. Óvodák, bölcsődék, iskolák, KRESZ-parkok, úttörőházak, sportpályák készültek közreműködésükkel. Elkötelezettségük a lakóterületük iránt ma ideológiai hatású is. S hogy ez mennyire fontos, arra egyetlen adatot éppen Budaörsről: ugyanannyi itt a KISZ-tag, mint a háromszor népesebb Érden. V. G. P. Határba indul a táperő Kálisóval javítják a talajt, hagyma vetéséhez készítik elő a földet, a Duna Tsz-ben, Szigetszentmiklós határában. Bozsán Péter felvétele Áf ész-mérlegek Nehezebben, de jobban Pest megye fogyasztási szövetkezetei mostanában tartják az úgynevezett mérlegmegállapító küldöttközgyűléseiket, vagyis értékelik a tavalyi gazdálkodásukat, s megvitatják az idei feladatokat. A Nagykáta és Vidéke Áfész árbevétele tavaly 732 millió forint volt. Ez, jóllehet a gazdálkodás feltételei nehezebbek lettek, 11,2 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A legkiemelkedőbb üzemáguk a felvásárlás. Mintegy 26 millió forintot — az előző évinél 21 százalékkal többet — fizettek ki a háztáji gazdáknak és a kistermelőknek. Az emelkedés elsősorban a jobb termelésszervezésnek az eredménye. Több gondot fordítanak a piaci kereslethez igazodó árutermeltetésre, s természetesen egyre több kistermelővel igyekszenek szerződést kötni. Tavaly öt és fél ezer mázsa zöldséget, csaknem tizenegy ezer mázsa gyümölcsöt, nyolcszázötvenkilenc mázsa nyulat és kétszázhuszonhárom mázsa mézet vásároltak föl. A kereskedelemszervező munkájukban a korábbiaknál nagyobb szerepet kap a közvetlen árubeszerzés új forrásainak felkutatása és kihasználása. A Taksony és Vidéke Áfész küldöttközgyűlésén 318,7 millió forint áruforgalomról számolhatott be az igazgatóság. Az emelkedés — 14,4 százalék — meghaladja a megyei átlagot. A nyereségük is több lett, ez a takarékosabb gazdálkodásnak köszönhető. Csaknem másfél millió forintot spóroltak meg az anyagfelhasználás, a bankköltségek és az energiagazdálkodás területén. Az áruselejt is 150 ezer forinttal csökkent az előző évihez viszonyítva. GOMBÓ PÁL: CóLitörtöhi Lob tél LEIIET-E, szabad-e nekünk, a leghaladóbb rendszer állampolgárainak elzárkóznunk a közügyek elől? Nyilvánvaló az ellenkezője: meg kell tárgyalnunk azokat, elemeznünk kell, egyáltalán orientálni, összefogni és kvázi cselekvésre ösztönözni. Ami nem is olyan egyszerű, pláne, ha hiányzik az iránymutató állásfoglalás. Márpedig a kockaügyben hiányzik. Egyelőre. Természetesen a bűvös kockáról van szó. Amit a Newsweek szerint Rubik Ernő professzor talált fel Budapesten. Én úgy vélem, kötelességem e kocka aspektusait kifejtenem. Ezt a kockát én először úgy láttam, hogy fiam hazahozta, elébem vágta és így szólt: Apu, ha olyan jó rejtvényfejtő vagy (Az vagyok! — a Szerző.), akkor ezt csavargasd addig, amíg minden oldala egyszínű lesz. Egy óra elegendő volt anhak megállapítására,' hogy a dolog ravasz, nagyon ravasz. Ha az egyik oldal beáll, a másik elhibban; ha a másik beáll, általános zűrzavar támad. Így jutottam a következő elvi, de kétségkívül szubjektív megállapításra: — Ez nem egy logikus izé, ez nem éri meg a fáradságot, gyerekeknek való nyári szünidőben. íme itt az újabb aspektus, a Newsweek- ből. Eszerint az Ideal Toy Corporation (USA) óriási sikereket arat a magyar bűvös kocka forgalombahozatalával. Ami Nagy-Britanniát illeti, ott egy lelkes rajongó 36 oldalas könyvecskébe foglalta a célszerű csavargatás módjait, vagyis a bűvös kocka oldalai egyszínű- sítésének kulcsát. MIT MOND nekünk ez az aspektus? Azt mondja, hogy 1. a magyar virtus és szellem megint világraszólót alkotott; hogy 2. devizahiányos időkben, íme, betörtünk egy új cikkel a világpiacra; hogy 3. ezzel a bűvös kocka jó példát mutatott számos iparágunknak korszerűség, merészség, kezdeményezés és egyéb építő szempontokból. Vagyis ezen aspektusból a bűvös kocka áldás, jövedelmezőség, dicsfény! Ámde mind saját egyedi tapasztalatom, mind az idézett cikk arra mutat, hogy a fentieken túl türelem is. Állítólag maga prof. Rubik 4 perc alatt megoldja sajátmaga szerkesztette feladatát, de másoknak napokba, hetekbe kerül. És most tessék gondolkodni! Nem a feladat megoldásán, hanem az aspektuson. Mi volt valaha a jojóval? Az volt, hogy szabad időben és munkahelyeken egyaránt jojóztak a serdülő, felserdült és idősödő generációk tagjai. Ma viszont előreláthatólag a munkahelyeken napok és hetek hosszat kockacsavarás lesz. Annál is inkább, mert nem kell hozzá felállni, mint a jojónál, nem szembetűnő erőfeszítésünk, miként a jojónál, mert asztalfiókban, a munkapad alatt és egyéb helyeken is csavargathatunk. MÁRMOST ezen aspektusból nézve a bűvös kocka egy kifejlődő nemzeti csapás. A termelt javak egy része alig-alig értékesíthető egyszínű kockaoldalakká alakul át, nem is szólva a selejtről, amely két, vagy többszínű marad. Ha minden aspektust összevetünk, egyelőre egy kérdőjel marad. Szerintem a végső mérleg csakis szociológusok és kérdőívek fel- használásával állítható fel, mégpedig oly módon, hogy a végén hazánk lakosságának a kockához való viszonyát betáplálják egy számítógépbe. De vajon megoldható-e így? — merül fel bennem máris a mardosó kétely. Mert, először is, e munka nem kezdődhet el tüstént, promt, mert a kocka még terjedőben van, aki ma azt felelné, hogy kockamentes, az holnapra esetleg már fertőzötté válik. Vagyis a vizsgálattal még várni kell. De ha kibőjtöljük a telítettséget, akkor viszont mire az eredményt kiköpi az okos komputer, addigra netán a szenvedély elkopik, és a kocka helyett mindenki egy tol- lacskával tölti az idejét, amelyet be kell fújni egy üvegcsébe; esetleg három színes tollat egy üvegcse három színes rekeszébe. De tegyük fel, hogy a kockaügyben a szociológusok holmi panelvizsgálattal máris eredményre jutnak: mit kezdünk ezen eredménnyel? Ha negatív a mérleg, betiltjuk a kockát? Antidemokratikus intézkedés lenne, mert a kocka nem kábítószer. Esetleg úgy tennénk, mint a libamájjal: csak exportra termelnénk? Ez sem menne, mert a magánkezdeményezés piacra dobná olyan haszonkulccsal, amely megváltoztatná a javak egészséges eloszlását. ÜGY SEJLIK, létezne valami célszerűbb megoldás. Itt van ez az angol 36 oldalas könyvecske a csavargatás receptjével. Mi lenne, ha megvásárolnánk a licencet, gondosan lefordítanánk, maga a feltaláló néhány íves el'szót írna hozzá, és a kiadott könyvvel a megfejtési időt egy sokkal rövidebb böngészési idő váltaná fel? Ez alighanem jó eljárás volna, ha eltekintünk attól a további aspektustól, hogy milyen hatással van az ügyre a nyomdai átfutási idő és a kockaelavulási tartam együtthatása, számolva a benzinárak alakulásával és az ezredforduló közeledtével?!