Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 7. SZ. 1980. MÁRCIUS 26. SZERDA Diákváros, gondokkal Iskolák, megújulásra készen Még a talajrendezési munkák vannak hátra a 8. sz. iskola új épület- szárnyánál Bőröndök exportra A TEXELEKTRO érdi üzem ágában holland bérmunkában utazóbőröndöket gyártanak. Az első félévben 45 ezret szállítanak a megrendelőnek. Beszéljük meg! Levelek visszhangja Oldalunkon leírtuk már azt a szjt: diákváros. A négyezer- ötszáz — egy községnyi! — általános iskolai tanuló léte önmagában is-feltételezi ezt a szókapcsolatot. Ahhoz, persze, hogy egy ilyen kapcsolódás a város ‘ jellemzőjévé váljék, nem elegendő csupán egyetlen, bár alapvetően meghatározó adat. Feltételez valamiféle minőséget is és Érden nem biztos, hogy a dicséreté az első sző. — Milyen is valójában az érdi általános iskolák- helyzete? Bódy Lászlóné, a városi tanács művelődési osztályának vezetője: — Ha azt vesszük, hogy mit fejlődött az elmúlt négy-öt évben: elég csupán azt említeni, hogy a tervidőszak húsz tanterme helyett már eddig is 39 készült el, akkor akár jónak is nevezhetnénk. Ha viszont úgy gondolkodunk, hogy milyen feltételek hiányoznak e hatalmas számú diákság oktatásához, s hogy e szám várható növekedésével milyen hatalmas erőfeszítések árán tudunk csak lépést tartani, akkor az általános iskolák gondját a jelen és a jövő egyik legfőbb meghatározójának kell tekintenünk Érden. Magasabb színvonalon A zárdaiskola az egykori irgalmas nővérek Engels utcai épülete. A hajdan falukincsének számító intézmény nem sokat változott ötven év óta. Termei kicsik, sötétek, ami akkoriban megtette, a kevésszámú tanulni vágyónak, ma édeskevés, az iskola hatszáz fős diákságának. Ami változott, az a tanári kar, a szülők és a tanács kezemunkáját dicséri: összefogással került az olajos padló helyére parketta, vaskályhák helyébe olajkályha; így lett szolgálati lakásból, tanáriból, színpadból tanterem. — Jelent valami rosszízű értelmet ez a szó, hogy zárdaiskola? Bus István igazgató: — Nekünk, itt dolgozóknak, nem. Nem irigylésre méltó körülmények közöjtt oktatunk ugyan, de végtére is az iskola helyzete nem rosszabb az érdi iskolák átlagánál. Különösen, hogy saját erőből sikerült néhány olyan átalakítást elvégezni, amivel elértük, hogy a felső tagozatosok egy műszakban tanulhatnak. — Mivel tudják pótolni az iskola helyzetéből fakadó hiányosságokat? — Jó szakmai munkával. Érdekes statisztikai adat: szakos ellátottságunk egyike a legjobbaknak a városban. A nehezebb helyzet sarkallja nevelőinket a magasabb színvonalú munkára és nekik köszönhető, Hogy a megkülönböztető zárdái jelző helyett egvre inkább a második számnak vagyunk az' érdi nyolc általános iskola közül. Tíz év hátrány A parkvárosi, 8. sz. általános iskola egyidős az irgalmas nővérek emelte épülettel. Az utcán csellengő iskoláskorúa- kat összefogva alakította ki a Károlyi-lányok birtokán Szőcs nevű első igazgatója. A második direktor: Tóth Károly maga is iskolaépítő: kétéves munkával készen áll a rpodern épület tizennégy tanteremmel és mellette gyerekálmok birodalma: egy igazi tornaterem! — Mióta várnak erre a megújulásra? Tóth Károly igazgató: — Legalább tíz éve. A be- vándorlások és a demográfiai hullám hetventől kezdte éreztetni hatását: amikor 1967-ben idekerültem, négyszáz tanulónk volt. Ma kis híján nyolcszáz. — Miért a tízéves késés? — Mindig akadt valami fontosabb dolog: évente határpz- tuk el az építkezést, évente halasztottuk el. Csak úgy négy éve, kapott súlyának megfelelő rangot a dolog. — Mit jelent ez a megújulás Park városnak? — Számszerint tizennégy tantermet és ezzel emberibb körülményeket nevelőknek, diákoknak egyaránt. Valójában azonban egy olyan közös munkát, amire még nem volt példa ebben a városrészben. Annak idején jó, ha két-három szülő akadt a segítségre. Ma a szülők végeztek sok munkát. Segítettek maguk a gyerekek és természetesen a vállalatok. És mindezt úgy, hogy tudják nincs más fizetség, mint a gyerekek nevében mondott köszönet. Tervek munkára — Milyen fejlesztések várhatók a közeljövőben? Bódy Lászlóné: — Ha minden a tervek szerint alakult szeptemberre belép Újtelepen a nyolctantermes Forfa-iskola. Négy tanteremmel és tornateremmel bővítjük'a tusculánumi, 5. sz. iskolát és nekifogunk a nagy A FÜRJ UTCA Érd Újtelepnek nevezett részén van, túl a vasúti síneken, ahol madarakról keresztelték el az utakat. Ott fut le párhuzamosan a Fogoly meg a Páva között, „három hosszi utca”, ahogy az emberek mondják errefelé; alsó végén a Szajkó nevű keresztezi, azon túl már a határ van, a tsz földjei. Az ember nem hinné, száz métert is ereszkedik, csak amikor biciklivel hajt erre, akkor érzi, tekerni se kell, szalad az magától is lefelé. így különböztetnek maguk kpzött is a népek: felső- és alsóvégieket, ki-ki magának tartva fenn a különbség tisztességét. Ami különbség, a pénzen is érződik: amíg odafenn a vasútnál húszezerért számolták a (telkeket, idelenn ötezerből is kitelt. Régi utca ez már. Volt idő, hogy itt ért véget a falu, akkor még füves volt az út és diófák sorakoztak két oldalán. Nem okozott fejfájást akkoriban a sár, miért is okozott volna? Kocsinak, lónak megtette úgy is, meg aztán másutt se volt különb, miért kívántak volna az utcabeliek maguknak nagyobb tisztességet? Csak amióta az autó járja, gyűlt meg a gond; no, munkának: 12 tanteremmel újjáépítjük a 2. sz. iskola felső, két tanteremmel és tornateremmel bővítjük ugyanennek az intézménynek az alsó épületét. Várjuk a lakótelepi új iskola megépítését, ez azonban a tervezettnél később készült el. — Ezekkel a változtatásokkal, milyen lesz Érd iskoía- helyzete? — Miután négy-öt évbe is beletelik a munka, nem a szerénység, a realitás mondatja velem: akkor lesz megfelelő. KÉRDEZ: Bodnár Bertalan (Csurgói u. 10.): — A tanácsnál bevezetett, páros hetek szombatjára eső szabadnap a lehető legrosz- szabb: a dolgozók többsége is ilyenkor szabad, és ügyes-bajos dolgait éppen ezen a napon tudná intézni. Miért nem lehet a szabadnapot a páratlan hétre tenni? V ÁLASZOL: dr. Benussi Silvió, a városi tanács elnöke: — A tanácsoknál bevezetett szabad szombatot hazánk valamennyi tanácsára egységesen, országos szinten állapították meg. Az tehát, hogy páros meg, hogy bokáig jár a gyerek iskolábamenet a sárban; aztán a lakások miatt; szőnyegpadlóra ugyan ki merne sáros utcáról belépni? Pedig úgy jártak, hosszú éveken át, utca nyomát behordva udvarba, házba; telente egy magas szárú cipőt megevett itt is a sár. Ma száraz lábbal lehet átkelni az egyik oldalról a másikra; az úton vastag kőréteg, az árokoldalban még kilátszik az ásó friss nyoma. Ki volt az útépítő? — Hát a Müller Jancsi! — adja meg a járdán igyekvő öregasszony a választ. MÜLLER JÁNOS vasutasember. Húsz éve lakik Érden, a Fürj utcából jár a Déli pályaudvarra munkába. — A pályaudvaron dolgoztunk, az alagút szélesítésénél. Ahogy haladtunk, úgy került egyre több kő elő. Hova hordják ezeket?, kérdeztem. Azt mondták, ahol helyet találnak neki. Ez szöget ütött a fejemben: ez a kő jó lenne a mi utcánkba. Kérdeztem, kaphatnék-e belőle. Mondták, tanácsi papírral igen. ElindulSéta közben Az Újfalu Öfalu nőtte föl magát Újfaluba. Vonzott a közlekedés, s vonz ma is: akkoriban az új vasút, ma a Volán-járatok vannak közel ide. 1899-ből való a térkép (felmérte és a másoló szerzetesek mívességével rajzolta : Holley Ferencz mérnök); a volt Alsó (ma Engels) utca mentén szérűskertek húzódnak, a mai Engels és Lenin utca közé eső rész iparos vidék. Az egykori mezőségi város ekkor már nagyközség, a Tanácsköztársaság bukása után még ezt a rangját is megvonják tőle. Alul a Hallgass-föl- dek (a múlt század végén megvesztegetés célját szolgáló adománybirtokok), oldalt a Bara-árok szegélyezi, ide fut be a Sulák kocsmárosról elnevezett patak; fönt a két- vasútig húzódik határa. Erzsébet-telepnek a két háború között kezdik nevezni, ma innen ered utcáinak neve: E- betűs hölgyek, Edit, Emma, Eszter, Etelka, Éva, Ella birodalma. Ekkor már itt van a falu központja, idehúzza az iskola is. Második helyét mindig tiszteletben tartotta Újfalu, a felszabadítók is így haladtak: 1944. december 24-én, Öfalu szabadulása után, lélegzett föl a vidék. Elsőségét csak újabban kezdi csillogtatni, nem saját akaratából. Fekvése, ez az életet mindig vonzó fekvés, idehozta a városépítőket is: északi felén itt kezdték építeni a megye ajándékát: a lakótelepet, területén kapott helyet a Művelődési Központ és ide tervezik, a Volán-pályaudvar köré, a város majdani centrumát Érzelmeket felszabadító, indulatokat eleresztő változásokat él ma ez a vidék. Itt házak dőlnek, kertek vesznek — ott magasba tör az új élet. Van, aki házával akar halni, más áldozattal is vállalja a változást. Azt az érdi megújulást, amely a legszembetűnőbb ezen a részen. Itt épül a jövő: a volt-falu — a lesz-város. vagy páratlan hétre esik, nem a helyi tanácsok döntésétől függ. Lehetséges, hogy a páros heti fogadónap egy-két esetben könnyebbséget jelentene az ügyfeleknek, tanácsunk gyakorlata azonban azt bizonyítja, hogy a hétfő délután, szerdán egész nap és a páratlan szombatokon délelőtt tartott fogadóórák megfelelőek az ügyek intézésére. Ritka eset, hogy valami sürgős, halaszthatatlan ügy a lakosság munkavégzését akadályozná. A heti három fogadónap közül egy biztosan elérhető mindenkinek. tam a tanácsba. Így kezdődött. — Jön a Jancsi — meséli Kun Mihály —, azt mondja, lenne valami munka. Na, csak rajta, mondom. Dolgoztunk mi már együtt, itt van a járda, az is társadalmi munkában készült el. Most az útról van szó, mondja. No, ennek megörültem, régi bajunk volt már a sár, ideje volt, hogy tegyünk valamit. Két nap alatt ástuk meg az utat, ott is a Jancsi járt elöl. A tanács adott gépet: markolót, hengert, az utcabeliek meg végezték a kézi munkát. Három nap alatt kész lettünk; háromból kettő, igaz, szabadságra ment, de megérte. Mondják, az egész utca hordta a követ, vagyis hát az ötven házból harminchármán. Müller János még azt is elintézte, hogy szabad legyen a külső vágány, hogy a szerelvény az utcához legközelebbi sínre állhasson. Hetven vagon kő került három nap alatt a Fürj utca hatszáz harminc méterére. Ki volt a legszorgalmasabb? — Mindenki, aki segített. Vagy ne emMásfél hónapja, lapunk fejlécének tanúsága szerint pontosan hét hete indult útjára az ÉRDI HÍRLAP, a Pest megyei Hírlap szerdánként egy oldalon megjelenő különkiadása. Akkor, a lap megjelenésének első pillanataiban határoztuk el a levelezés megindítását, olvasóink írásaiból várva véleményt az oldalról, tájékoztatást a lakosság örömeiről, gondjairól, javaslatokat közös fórumunk jobbá tételére. A tanácsházán, a művelődési központban és a parkvárosi rendelőnél felállított ládáink megtették hatásukat (utóbbira nézve megkaptuk az orvosok kérését, a ládát odébb tesszük). Már az első néhány hét alatt is szép számmal jöttek a levelek: ki útjáért, villanyáért, vizéért fogott tollat, ki a közlekedésre kérdezett. Juhász Lajosáénak, Makra Jenőnek, Ács Imrénének és a mai számunkban Bodnár Bertalannak, Egy kérdés — egy felelet című rovatunkban megadtuk a választ; többek közösségi célt szolgáló tájékoztatása nyomán indultunk el egy-egy téma után a városban. S ha lehet választani, nekünk ez utóbbi írások az igazán kedvesek, azok, amelyek túllátva saját kerítésükön, közös gondokat feszegetnek, keresve is levelükben a megoldás módját. Napi postánkban akad ilyen is, hol aláírással vállalva véleményét, hol névtelenségbe burkolózva vigyázva magát. Sokat rontva ezzel a mégoly hiteles tartalmú levelén, mint az az ófalui levélíró, aki a környezetvédelemért emelt szót, s a személyes nézeteltérés elkerülésé végett — így írta — maradt a háttérben. A névtelen levelekkel óvatosan kell bánnunk, s legföljebb a humorosabbjának vághatunk humorral vissza. lítsen nevet, vagy ha már ír, írja mind a harmincháromét. Mennyibe van az út az embereknek? — Néhány óra társadalmi munkába és százötven forintba. — Mit ér így a Fürj utca? — A tanácsi emberek szerint egymillió forintot. VOLT, AKI azt mondta, magának építette a Müller az utat. Más, nem is a szegé- nyebbje, a százötven forint hozzájárulást sokallta. Igaz, így volt ez a járdaépítés idején is: az utca nyolc háza előtt azóta sincs járda. De a legszélesebb beton Müllerék előtt van, megszólták ezért is. Nem tudták, mert nem voltak ott az építésnél, hogy maguk az építők szavazták meg a dolgot. Aki nekünk járdát szerez, az megérdemli. Most meg itt van az út, hatvan centis erős kőréteg, nem, hogy Müller János Trabantja, de még majd az erre járó autóbusz is elmehet rajta. Nem is az a lényeg, ami látszik az útból — mondja Bonyhádi Endre —, hanem ami nem látszik belőle. Egy ember ötlete, lelkesedése, egy utca közösségének vállalása. Ezért mondom én. hogy nekünk van a legerősebb útunk ma Érden. Mint annak az olvasónak, aki azt tartotta szükségesnek velünk közölni, hogy a „gomba — növény”. Méltó ellenfélre talált Gergelics László, a művelődési központ előadója, ejtőernyős, sci-fi rajongó és gombaszakértő személyében, s most érdeklődéssel várjuk a vita folytatását a kultúrház faliújságján. Akadnak olvasók, akik anyalapunkhoz fordulnak, ők a Postabontásban kaphatnak választ, mások a személyes találkozásokat használják föl véleménynyilvánításra. Így mondtak értékelést oldalunkról, felhasználható javaslatokat is téve a PEVDI asszonyai és a Volán fiataljai. A MEZÖGÉP-től kerülőúton jutott vissza a nemtetszés-nyilvánítás. S bár az egyetlen cikk egyetlen szavát kifogásolók félreértették mondandónkat: — lapunk 6. számának „Beszélgessünk , fiatalokról” című cikkének „dolgozgatunk” szava egyedül a mozgalmi munkára vonatkozott és nem a vállalatot minősítő jelző akart lenni, e gyakorító szóval kívántuk ecsetelni a nyilatkozó fiatalos hozzáállását — mi még ennek a megnyilvánulásnak is örülünk. Hiszen nem is olyan nagy baj, ha a dolgozók (és nem dolgozgatok) kényesek munkájukra. Április iúsorshew © Ünnep. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulójáról emlékeznek meg a városi ünnepség résztvevői április 3-án, 16 órakor a Művelődési Központban. □ Tánc. A népi tánccsoport bemutatkozása szerepel a cigány gyermekklub április 10-i programjában. © Érdi erdő. E címen rendezett összeállítással emlékeznek meg az irodalomkedvelők a költészet napjáról április 12-én, 19 órakor a Művelődési Központban. A műsorról a Magyar Rádió nyilvános felvételt készít. B Nyár. Tavaszból már a nyárra gondolnak a Kertbarát Kör tagjai, amikor április 18-i klubestjükön Proksza Péter üzemmérnök előadását hallgatják meg a nyári növény- védelmi munkáról. © Film. Az emlősök világa c. filmet vetítik 19-én 15.30- kor a Zoológus Klub rendezésében a Művelődési Központban. © Tufa. Pontosabban: sci-fi irodalom bemutatására vállalkozott Büki Mariann a klub április 30-i összejövetelére. 19 Klub. Keddenként 19 órától tartja találkozóját a Huszonévesek Klubja Pató Simon vezetésével. Minden új tagot szívesen látnak. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Halmágyi Péter Koppány György Legenda az útról Egy kérdés — egy felelet Miért páros szombaton?
