Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
GC^ÖLLŐI variéip A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖOÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1980. MÁRCIUS 25., KEDD Mogyoród Művelődési ház - igazgatóval ? Négyszázezer forintot költöttek a művelődési ház felújítására Mogyoródon, ott, ahol eleddig a járás községei közül talán egyedül alig-alig volt említésre érdemes közművelődési esemény. Amikor legutóbb a községházán a művelődési ház múltja és jövője felől érdeklődtünk, az illetékesek szomorúan számoltak be arról, hogy az élénk kulturális élet megteremtése elé továbbra is számos akadály gördül. i Felújított épület Az első es mind ez idáig legfontosabb maga az alkalmatlan épület vojt, amely nemcsak kicsi, de a felújítás előtt elhanyagolt is volt. Nos, ami a négyszázezer forintot illeti, abból bővítésre nem futotta, de felújításra igen. Ügy tűnik tehát, hogy az egyik akadály elhárult, de még mindig maradt egy: a községben úgy vélik, hogy mivel nincs függetlenített igazgató, a ház továbbra is csak a társa-' dalmi eseményeknek, és a KISZ-esek diszkójának ad majd otthont. A 970 forintos tiszteletdíjért ugyanis ma már nem találnak olyan embert, aki feláldozná szinte minden estéjét, s jó néhány délutánját azért, hogy programokat szervezzen, hogy életet leheljen a házba. A beszélgetés után felkerestük a járási hivatal művelődésügyi osztályát, hogy megérdeklődjük; valójában miért nem lehet a mogyoródiaknak is függetlenített közművelődési szakembere. A válasz jól kezdődött: — Örülünk, hogy a mogyoródiakban megfogalmazódott ez a kérdés — mondta Zala- vári László osztályvezető —, hiszen a község ilyen tekintetben valóban az egyik utolsó fehér foltja a járásnak. De a kívánság önmagában kevés. Ám a válasz folytatása sem kell hogy elkeserítse a kérdezőket : — Tudmásunk szerint eddig Mogyoródon nem voltak meg azok a műszaki feltételek, amelyek a művelődési ház rendes működését lehetővé tették volna. Hiányzott továbbá az a feszítő erő is, amely a meglevő állapotok tarthatatlanságát bizonyította volna. Magyarán, ha a községben már eddig is olyan kulturális élet lett volna, amely parancsoló szükségként követeli a kibővítést, vagy a függetlenített vezetőt, minden bizonnyal előbbre tartanának. Feltételek Példát is mondtak a járási hivatalban. Dányt, ahol szintén tiszteletdíjas a művelődési ház igazgatója, dr. Fabó Istvánná, aki úgy összefogta a községet, hogy a versengő falvak vetélkedőben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak képviselőik. Az általános iskola is többet tehet a mogyoródi kulturális élet fellendítéséért. Mindezek nem jelentik természetesen azt, hogy nincs lehetőség az előbbrelépésre a községben. Ellenkezőleg, a művelődési ház kis mérete ellenére — hiszen hasonló több is működik a járásban — igenis kaphatnak függetlenített vezetőt Mogyoródon is. Milyen feltételek esetén? — Ha a település nagysága és a művelődési ház állapota megengedi, márpedig feltehetően Mogyoródon ezzel már nem lesz gond, a járási hivatalon keresztül a tanács kérheti a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályát, hogy engedélyezze az igazgatói állás betöltését. Ehhez részben vagy egészben béríedezetet is kaphatnak, de természetesen a községi tanácsnak is fel kell mérnie, hogy milyen anyagi lehetőségei vannak, s nemcsak a bér tekintetében. — Milyen egyéb költségeket kell állniuk? — össze kell állítani a művelődési ház költségvetését — tájékoztat Kiss Pál István járási közművelődési felügyelő —, s ennek legalább százezer forintot kell kitennie, beleértve a tanács támogatását ás a saját bevételeket, a szokásos hatvan-negyven százalékos arányban. Kérni lehet a környező gazdasági egységek támogatását is. Rajtuk a sor Az utóbbi három évben a járás négy községe kapott önálló igazgatót művelődési háza élére. A már említett Dányon kívül csak Kartalon nincs függetlenített vezető, de ez a ház szervezetileg az Aszódi Petőfi Művelődési Házhoz tartozik. Ilyen formán a mogyoródiak kérése is teljesülhet. Most már rajtuk a sor. A ház felújítását műszaki átvételre be kell jelenteniük a járási hivatal műszaki osztályán, majd kérni az engedélyt. Remélhetőleg megkapják. Gáti Zoltán Úttörő fórum Túrán Kérdések az iskoláról, a községről Legelősizör Tordai László osztályfőnök irányításával szerveztek a túrái általános iskolában fórumot a nyolcadik á-sok. Meghívták az iskola és a nagyközség vezetőit, majd írásban és szóban egymást követték a kis kíváncsiak kérdései. Senkit sem kellett noszogatni, annyi kérdés érkezett a fórum vendégeihez, hogy megválaszolásukhoz nagyon kevésnek bizonyult a tanóra 45 perce. Ez adta az ötletet az úttörőcsapat lapjának, az Úttörő Űrszondának, hogy egy nagyobb szabású fórumot rendezzen a felső tagozatos érdeklődőknek. A rendezőik, a lap gyermekszerkesztői gondoltak arra is, hogy irányítsák az érdeklődést elsősorban a;z iskola és az úttörőcsapat , életével kapcsolatos problémák' felé. Ezért az iskola igazgatóját, pár t titka rät, i ga zgatóhely ette - seit, a csapatvezetőt, a gondnokot és természetesen a lap főszerkesztőjét, Kiss Katalint és ez úttörőtanács elnökét, Német Erzsébetet, valamint Gregus Jánosné szülői munkaközösségi elnököt hívták meg. Többen a csapatlap megalakulásának körülményeiről kértek tájékoztatót. A fórum vezetője Szarvas László volt, az Ő”svezető munkatársa és az Ütftörő Űrszonda felelős szerkesztője. Mivel a további kérdések nagy része a nemzetközi helyzet problémáival foglalkoztak. a fórum vezetője egy rövid felmérést végzett arról, hogy értesüléseiket honnan veszik a tanulók a nagyvilág eseményeiről. Kiderült, hogy a jelenlevő 60 tanuló 80 százaléka rendszeresen olvassa a Pajtást, napilapot 50 százalékuk forgat, közülük húszán a Pest megyei Hírlápot. A TvSzarvas László újságíró, a tatja az úttörőket. híradót a jelenlevők 60 százaléka nézi, a tévés fórum adásait 12-en szokták figyelemmel kísérni. A pajtásokat foglalkoztatják a nagyközség gonajai is. Ezért kérdezte meg a nyolcadikos Sima József, hogy miért nincs hónapok óta közvilágítás az egyes mellékutcákban. , Szabó Zoltán kérdése: Miért nem ja- i vítják meg a nagyon elha- j nyiagolt, sok helyen balesetve- I széiyes utakat? Megkérdezték ! azt is a község fejlődésével kapcsolatosan, hogy mikor lehet a közmű vizét bevezetni a lakásokba, mi lesz az Ybl Miklós építette kastélyépület sorsa, lesz-e Túrán hőfürdő, miért nem lehet a községben hanglemezt vásárolni ? Sok kérdés érkezett az iskola és úttörőélettel kapcsolatosan is, nincs helyünk felsorolni valamennyit, de ha csak Kubai tájakon Barátkozás és tapasztalatcsere Nem akartam hinni Strausz Magdinak, a túrái Úttörő Űrszonda Űjság munkatársának, amikor Dolányi Anikót és Gál Erikát, a fotószakkör két munkatársát kezdte eligazítani aról, hogy hgyan is találkoznak majd Feri bácsival, azaz Lévai Ferenccel, a Gal- gamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet elnökével, aki a napokban tért haza Kubából, ahová kormányküldöttség tagjaként delegálták. Hallottam, hogy a hosszú űt után betegeskedett is, hát bizonyosan nincs ideje gyerekekkel csevegni. Megállapodás Még jobban csodálkoztam akkor, amikor a megbeszélt időpontban várakozó gyerekekhez kilépett az irodából az elnök és kérte őket 5 perc várakozásra. mivel a minisztériumból lepték meg váratlanul, de már közölte, hogy interjúra vár úttörőket, tehát a beszélgetés nem nyúlhat túl hosszúra: — Én nagyon komolyan veszem az úttörőket, hiszen az ő felkészültségüktől, emberségüktől függ valamennyiünk jövője. Szívesen beszélgetek velük, rendszeresen támogatom munkájukat. Erre mindig kell, hogy időt tudjak szakítani. S most lássuk a kérdéseket és a válaszokat: — Milyen alkalomból látogatott Kubába? — A Kubai Köztársaság kormányának meghívására magyar kormányküldöttség utazott Kubába dr.< Romány Pál mezőgazdasági és' élelmezésügyi miniszter vezetésével. A küldöttség Célja az volt, hogy a magyar és a kubai mezőgazdasági üzemek és az agrár felsőoktatási intézmények. közötti együttműködés további feladatait összehangolja, s két együttműködési megállapodást kössön. — Mi volt a program? — A megérkezésünk * utáni napon találkoztunk a Kubai Köztársaság mezőgazdasági miniszterével, Arnaldo Milian- nal és a minisztérium több munkatársával, de később tárgyaltunk az élelmezésügyi miniszterrel és a felsőoktatási miniszter is vendégül látott bennünket. A két ország felsőoktatási intézményeinek diákoktatási cseréje a jövőben még intenzívebb lesz. — Még az első napon meglátogattunk egy cukornádültetvényt. Kubának a legtöbbet érő mezőgazdasági terméke a cukornád, ez jelenti az ország exportjának mintegy 80 százalékát. Művelése az egyik legnehezebb mezőgazdasági munka, talán a, régi kézi aratáshoz lehetne hasonlítani. Jelenleg e munkának csak a 40 százaléka van gépesítve. A levágott cukornádat 72 órán belül fel kell dolgozni, ami rendkívüli erőfeszítéseket kíván az aratóktól,' és szállítóktól. Öntözés — Sikerült-e találkozni Ramon Castróval, aki már járt Túrán, s aki személyes jóbarát ja? — Igen. Ellátogattunk a szarvasmarha-telepre, ahol Ramon Castro fogadott bennünket nagy szeretettel. Ez a gazdaság mintegy 30 ezer hektáron dolgozik, egy 500— 600 méteres fennsíkon, hegyek között. Nagyon szép, modern telepet láthattunk öntözött legelőkkel. Az egyik telepen — a harminc közül —, ahol 3 e ;er tehén van, a tej termelési átlag megközelíti a 6 ezer litert. Citromüitetvény — Milyennek látta a kubai embereket. Hogyan élnek? — Az elsőbb említett telepen megnéztük az ott dolgozók lakásait is és kedvező benyomásokat szereztünk. Emeletes betonépületek övezik az utcákat, bennük televízióval, modern háztartási eszközökkel felszerelt lakások találhatók. — Milyen további szakmai tapasztalatokat sikerült szerezni a látogatások során? — Elkalauzoltak egy 2300 hektáros dohányültetvényre. Ami nagyon meglepett: az egész ültetvény be volt fedve sűrű szövésű hálóval, ami az ottani trópusi időjárás elleni védelmet szolgálja, de jól óvja a növényt a különféle kártevőktől is. Meglátogattuk a Liliana Dimitrova elnevezésű zöldségtermelő, kutatóintézetet, ahol magyar kutatóval is találkoztunk, aki a paradicsomtermesztéssel és -nemesítéssel foglalkozik, már több éve. — Feltétlenül szólnom kel] a cienfuegosi tartományban tett látogatásunkról is. Ez Kuba közéoső részén található. Havannától mintegy 320 kilométerre. Itt csodálhattunk meg egy hatalmas citrusültetvényt. Ezen a területen a világ legnagyobb citromültetvényét fogják kialakítani 80 ezer hektáron. Találkoztunk olyan érdekességgel, ami a túrái úttörőket is érdekelheti. — Talán kubai gyermekekről lesz szó? ~ Igen. A rriunkáranevelés egy nagyon érdekes megoldásáról tájékoztattak bennünket a citromültetvényen. Itt ugyanis a termőterületet 500 hektáros táblákra osztják fel, amelyek közepén iskolákat építenek, kollégiummal felszerelve. A területet tovább osztják, minden tanuló egy hektárnyi citrom ültetvény gondozója lesz. Napi 5 órás iskola és 3 órás munka után szombaton hazautaznak a tanulók, s hétfőn kezdik újra. — Áz 59-es forradalom idején sok analfabéta volt Kubában. Jelenleg is találhatók írástudatlanok? — Az új iskolai reformnak köszönhető, hogy az elmúlt 20 év alatt szinte teljes egészében sikerült felszámolni, ma az analfabéták aránya mindössze 2 százalék Kubában Hajókirándulás — Az említett sok munkalátogatás mellett volt-e idő a csodálatos kubai tájjal, üdülőkkel, a tengerrel ismerked-, ni? — Igen. Miután megnéztünk még egy zöldségtermelő telepet, egy banánültetvényt, majd Kuba első atomerőművét, visszautaztunk északra, Varaderóba, a közismert tengerparti üdülővárosba. Sikerült megfürödnünk a tenger 27 fokos vizében. De részt vettünk egy nagyon szép hajókiránduláson, móduhk volt megcsodálni Kuba második legnagyobb városát, Matarast, az ország legnagyobb tengeri kikötőjét. Takács Pál fórum vezetője kérdezésre bizegy-kettőt idézünk, abból is látható, hogy az úttörők nagy felelősségérzettel viseltetnek iskolájuk, úttörőcsapatuk, saját gondjaik, eredményeik iránt. Mi más vezérelte volna például ezt a kérdést: Nagyon szemetesek a tantermek, folyosók, mit tesz a nagyobb tisztaságért az iskolavezetés és az úttörőcsapat? Vagy: Milyen intézkedéseket tervez a gondnokság a takarékosság érdekében, hiszen gyakran indokolatlanul égnek a villanyolt nappal is, néha túl meleg van, és sok. a rongálás. A pedagógusok számára figyelmeztető volt a kérdés: Mit tegyenek azok az ötödikes fiúk, akiket a hetedikesek és nyolcadikosok folyton molesztálnak, esetleg meg is vernek. Hiszen jelenteni senki sem meri, mert bosszút állnának raj tűit. A jól sikerült fórum kérdéseinek nagy részére megválaszoltak az illetékesek, a többire pedig a csapat újságjában folyamatosan kapják meg a válaszokat a kíváncsi pajtások. Irta és fényképezte Takács Pá) Siker a fedettpályás versenyen Az idén is megrendezték a kisdobosok és az úttörők fedettpályás atlétikai versenyét. A legkisebbek, a 3. és 4. osztályotok szökdelésben, helyből tiávoliugrásban, súlylökésben és labdapasszolgatásban mérték össze erejüket. A nagyobbak az első három számon kívül kötéímászásiban és magasugrásban is vetélkedtek. A kisdobos lányok versenyét a Petőfi általános iskola tanulója, Fekete Judit nyerte, s csapatban is a patőfiseknek jutott az első hely. Az 5—6. osztályosok között is petőfis sikerek születtek, itt Baán Anikó nyert egyéniben, s akárcsak a legidősebbek között, szintén a Petőfi iskola csapata diadalmaskodott. Az már nem is meglepetés, hogy a 7—8. osztályosok egyéni győztese, Kolozs Julianna szintén petőfis, és így az ösz- szetett elsőség is iskolájának jutott. A fiúk versenyében összetettben szintén a Petőfi volt a legjobb, de itt már elsőséget szereztek más iskolák tanulói is. A kisdobosok között például Molnár Zoltán, a Karikás Frigyes iskolából, s a 7—8. osztályosok között iskoláié rs a, Bátori Károly. Ezt a két számot a csapatversenyben is a Karikás Frigyes gárdái nyerték. Az 5—6." osztályosok között a petőfis Garai István és iskolájának csapata nyert. MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT KEREPESTARCSA! Dl VATÁRUBOLTJÁBAN Hunyadi János u. 1. Megérkeztek a legújabb modellek DIVATOS FAZONBAN NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK FEHÉRNEMŰK NŐKNEK, FÉRFIAKNAK, GYERMEKEKNEK: GYERMEKEKNEK KÖTÖTTÁRUK, IMPORTÁLT PÓLÓK. mt •Sí
