Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

# 6 yfulm 1980. MÁRCIUS 25., KEDD AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A XII. KONGRESSZUSNAK erednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka. A Központi Bizottság azt javasolja, hogy ha jobb munkával, a munkaidő teljesebb kihasz­nálásával, a szervezettség javításával meg tudjuk teremteni a feltételeit, akkor a VI. öt­éves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél — a jelenlegi munkaidőalap csökken­tése nélkül — térjünk át az ötnapos munka­hétve. Változatlan törekvésünk, hogy a lakosság fel tudja használni jövedelmét szükségletei­nek kielégítésére, személyi tulajdonának gyarapítására. Fejlődjék tovább a kereske­delmi hálózat, szűküljön a hiánycikkek köre, bővüljön a választék, javuljon a kiszolgálás. A jövőben is támogatjuk az állami vállala­tok, a szövetkezetek, a kisiparosok és más szakemberek szolgáltató tevékenységét. A lakáshelyzet javítását pártunk változat­lanul fontos társadalompolitikai, szociális fel­adatnak tekinti. A VI. ötéves terv időszaká­ban folytatódik a második 15 éves lakásépí­tési program megvalósítása. Az új lakások építése mellett jelentős számú régi lakás fel­újítására és komfortossá tételére kerül sor. A családalapító fiatalok és az egyedülálló vagy másodmagukkál élő idős emberek ré­szére meghatározott számú kisebb és olcsóbb lakást is szükséges építeni. Ugyanakkor nö­velni kell a nagyobb alapterületű lakások » arányát is a több gyermekes családok, vala­mint az együttéiő több nemzedék lakásigé­nyének kielégítésére. Állami intézkedésekkel a jövőben is ösztönözni, segíteni kell a saját erőből történő lakás- és családiház-építést. Az ország lakásállománya hatalmas érték, megóvására, korszerűsítésére az eddiginél na­gyobb erőt és gondot kell fordítani. A lakás­elosztási rendszert úgy kell fejleszteni, hogy még jobban igazodjék a családok vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz. Segítse elő, hogy kü­lönösen Budapesten és az ipari központokban a munkások, valamint a fiatalok lakáshely­zete tovább javuljon. Hazánk népesedési helyzetének alakulása nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügy, ezért állandó figyelmet igényel. Most ismét olyan szakaszba érkeztünk, amikor — jórészt a 60-as évek első felére jellemző alacsony népszaporulat következményeként — a szü­letések száma csökken. Mindent meg kell tennünk, hogy e kedvezőtlen tendencia meg­változzék, és hazánk népessége egyenletesen gyarapodjék, különösen a háromgyermekes családok száma növekedjék. A jövőben is sokoldalúan kell gondoskodni a gyermekes családokról, emelni kell a családi pótlékot — elsősorban a három- és több gyermekes családokét —, és mérsékelni a fiatalok csa­ládalapításának anyagi terheit. A következő években gyorsabb ütemben kell javítani az egészségügyi ellátást, külö­nös tekintettel az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére. Társadalmunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megfelelően gondoskodjék azokról az idős emberekről, akik az elmúlt évtizedek­ben becsületes munkájukkal hozzájárultak a szocializmus építéséhez. Nyugdíjrendszerünk, az egészségügyi és a szociális ellátás megad­ja nekik az alapvető létbiztonságot, de nem pótolja, nem pótolhatja családjuk, gyerme­keik figyelmét és segítségét. Az idősekről társadalmunknak és a családoknak együtte­sen kell gondoskodniuk. A VI. ötéves terv időszakában fel kell emelni az alacsony nyugdíjakat. Fejleszteni'kell az idős emberek életét könnyítő szociális intézményeket. IDEOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG, SZOCIALISTA TUDATFORMÁLÁS A marxizmus—leninizmus elméletével fel- fegyVerzett, a dialektikus materializmus vi­lágnézetét valló és tudományos módszerével dolgozó pártunk, a Magyar Szocialista Mun­káspárt mindig a szocialista építés nélkülöz­hetetlen feltételének tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejleszté­sét. Pártunk a XI. kongresszust követően az éleződő nemzetközi ideológiai harc viszonyai és a hazai építőmunka bonyolultabb felté­telei középette is eredményesen irányította es szervezte az ideológiai és a kulturális tevé­kenységet. Gyarapodott a szocialista módon élő és dolgozó közösségeknek és állampolgá­roknak a száma. Társadalmunkban mély gyö­keret eresztett és széles körben elterjedt a tu­dományos szocializmus eszméje, a marxizmus —leninizmus világnézete. Az emberek gondol­kodását, cselekedeteit, népünk nolitikai, er­kölcsi, tudati állapotát társadalmunk anyagi, szellemi felemelkedése, szocialista fejlődése határozza meg. A párt ideológiai tevékenységének, szelle­mi életünk fejlődésének, a tudományos mun­ka, a közoktatás, a művelődés, az irodalom és a művészetek területén elért eredmények­nek jelentős hatásuk van társadalmunkra. Népünk gondolkodását és tetteit növekvő fe­lelősségérzet hatja át, túlnyomó többsége reá­lisan ítéli meg társadalmi fejlettségünk je­lenlegi szintjét, megbecsüli vívmányainkat, bízik abban, hogy közös erőfeszítéssel le tud­juk küzdeni a fejlődés útján mutatkozó ne­hézségeket, meg tudjuk valósítani szocialista céljainkat. Az ideológia, a közgondolkodás helyzeténeK számbavétele megköveteli, hogy folyamatában szemléljük társadalmunk eszmei-tudati-erköl- csi állapotának fejlődését, teljes valóságban lássuk mai arculatát, és kritikusan értékeljük pártunk jelenlegi ideológiai tevékenységét. En­nek érdekében Kádár János áttekintette azo­kat a történelmi eseményeket, amelyek az el­múlt 35 évben nagy változásokat eredmé­nyeztek népünk gondolkodásában. Társadalmunk általános tudati fejlődésé­nek, népünk politikai érettségének örvendetes tényeit megállapítva látnunk kell azt is, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer közöt­ti, nemzetközi méretekben folyó éles ideoló­giai és politikai harcnak nálunk is van bi­zonyos hatása. Továbbá azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magasabb fejlődési szinten, a nagyobb követelmények hatásaként, a gaz­dasági és kulturális építőmunka bonyolultabb és nehezebb feladatainak láttán társadal­munk egyes, szőkébb csoportjaiban elbizony­talanodás is tapasztalható. Nincs okunk elhallgatni, hogy a marxizmus —leninizmus elterjedése, hegemon helyzeté­nek kivívása ellenére léteznek még, időnként felerősödnek és hatnak nálunk nacionalista, kozmopolita, revizionista, ultraradikális és más, káros, ellenséges nézetek. Az eszméink­től idegen, a nép ügyének kárt okozó nézetek ellen fokozni kell az ideológiai harcot, s ahogy pártunk mindig is tette, határozottan le kell leplezni őket. Társadalmunk mai tudati állapotát alapve­tően a népünk gondolkodásában végbement pozitív változások határozzák meg. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy ez a folyamat nem volt ellentmondásoktól mentes, és ma sem az. A mi gyakorlati tapasztalataink is igazolják azt a régi marxista igazságot, hogy a társa­dalom tudata, az emberek gondolkodása las­sabban fejlődik, mint ahogy az életkörülmé­nyek változnak. Ezt azonban nem tekinthet­jük mentségnek társadalmi gyakorlatunk kö­vetkezetlenségeire, nevelő munkánk gyenge­ségeire és arra sem, hogy ideológiai tevé­kenységünkben számos kérdésre még nem tudtunk kielégítő választ adni. A nemzetközi ideológiai osztályharc éleződése is nagyobb követelményeket támaszt az ideológiai mun­kával szemben. A szocializmus építésében minőségileg új, és a korábbiaknál is bonyolultabb feladatok megoldása vár ránk. Ez megkívánja, hogy az eszmei, politikai, erkölcsi követelmények mér­céjét is emeljük magasabbra. Az eszmei, ideológiai munka, a propaganda és az agitá­ció tartson lépést a növekvő igényekkel, le­gyen fogékonyabb az új problémák iránt, zárkózzék fel a gazdasági és a kulturális épí­tésben előttünk álló nagy feladatokhoz. A fi­gyelmet a társadalom fejlődésének szempont­jából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdé­sekre kell összpontosítani: a munka becsüle­tének növelésére, a közérdek tiszteletben tar­tására és szolgálatára, a közösségi szellem erősítésére, a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus elmélyítésére, az ideoló­giailag káros, a szocialista rendszerrel szem­ben ellenséges, a szocialista elvekkel szem­ben álló, maradi nézetek leküzdésére. Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Mindazt, amink van, munkásosztályunk, a magyar nép nehéz harcokban vívta ki, védte meg, és a saját keze munkájával teremtette meg. A társada­lom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gyarapítsa a közösség, a nép szocialista tu­lajdonát, tudása, ereje legjavát nyújtva oda- adóan dolgozzék. Minden munkahelyen azok­nak a dolgozóknak legyen hitelük, becsüle­tük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak. A személyes boldogulásnak, az egyéni óha­jok, tervek megvalósításának is egyetlen biz­tos módja van: a közérdek felismerése, tudo­másulvétele és érvényesülésének elősegítése. Ez a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normája. A közérdekben összegeződik és fe­jeződik ki minden tisztességes, jogos emberi igény és törekvés, amit a párt politikájában megfogalmaz és képvisel. Ha a közérdek ér­vényesül, az ország előbbre jut a fejlődés út­ján, az állampolgár nem csalatkozhat sem munkájában, sem jövőjében. Ideológiai munkánknak elő kell segítenie, hogy társadalmunkban megvalósuljon a köz­élet és a magánélet harmonikus egysége. Míg azok a társadalmak, amelyeknek alapja az embernek ember által való kizsákmányolása, tagjaikat a pénzért való embertelen hajszára kényszerítik, és ezáltal eleve elidegenítik egy­mástól, addig a mi társadalmunk a közös munkára, a közös érdekre, egymás támogatá­sára, az együttes érvényesülés előmozdításá­ra épül. A társadalmi tevékenység minden te­rületén jelen vannak azok a párttagok és pár- tonkívüliek, akik a szocializmus magas esz­mei, erkölcsi követelményei szerint dolgoznak és éínek Segítsük elő, hogy példájuk minél szélesebb körben követőkre találjon. Az egyé­nek szőkébb és tágabb környezetükben, mun­ka- és lakóhelyükön hozzájárulnak a közössé­gek formálásához, ugyanakkor a közösség is alakítja tagjainak magatartását és gazdagítja gondolkodását. Fokozott figyelmet érdemel­nek a szocialista együttélés, az emberi kapcso­latok elemi normái: egymás munkájának megbecsülése, a segítőkészség, a kölcsönös tisztelet és figyelmesség. Hatalmas erőforrás, építőmunkánk nagy lendítő ereje a szocialista haza szeretete és a proletár internacionalizmus. Ezért ideológiai munkánkban a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani népünk hazafiságá- nak és internacionalizmusának elmélyítésére. Annak tudatában végezzük munkánkat, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi ügyének előmozdí­tása hazánk és népünk érdekeinek szolgála­tától. Kádár János ezek után a minden területre egyformán érvényes közös feladatok mellett felhívta a figyelmet azokra a sajátos tenniva­lókra, amelyek a tudományos kutatásban, a közoktatásban, a művelődésben és a művészeti életben jelentkeznek. Az ideológiai és kulturális munka fokozott követelményeket támaszt a párt-, a társadal­mi szervek irányító munkájával szemben. Az irányításnak elő kell mozdítania, hogy ideo­lógiai és kulturális tevékenységünk fokozódó mértékben segítse szocialista előrehaladásun­kat. A párt támogatja, ösztönzi az önálló, al­kotó gondolkodást, bízilj az ideológiai, kultu­rális területen tevékenykedő értelmiségiek­ben, igényli közreműködésüket a társadalmi feladatok megoldásában, és nagyra értékeli, hogy túlnyomó többségük belső meggyőződés­ből egyetért politikai céljainkkal és módsze­reinkkel. Pártunk a jövőben is támogatja a tudomá­nyos kutató és művészi alkotómunka szabad­ságát. Ez teszi lehetővé, hogy mind a tudo­mányban, mind a művészetben a múlt és a jelen folyamatait, az egyén és a közösség prob­lémáit mélyen feltáró alkotások szülessenek. Eddigi tapasztalataink megalapozzák bizal­munkat, hogy a magyar szellemi élet képvise­lőinek túlnyomó többsége felelősen tud élni az alkotó szabadsággal, s azt népünk javára, a szocializmus ügyének segítésére használja. A PART BELSŐ ELETE, EGYSÉGE, MUNKASTÍLUSA Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a beszámolási időszakban is arra törekedett, hogy a magyar munkásosztály forradalmi él­csapatához, a dolgozó nép pártjához méltóan teljesítse kötelezettségeit. A párt szervezetei és tagjai odaadóan és eredményesen dolgoz­tak a XI. kongresszus határozatainak megva­lósításáért. A párt irányította és szervezte a szocialista építőmunkát, nőtt szervezeti ereje és akcióképessége, fejlődött munkastílusa. A párt vezető szerepe érvényesül. A marxiz­mus—leninizmus tudományos elméletére tá­maszkodva és a társadalom valóságos helyze­téből kiindulva a nép véleményét és javasla­tait figyelembe véve a párt jelöli ki a szocia­lizmus építésének fő irányát és fő feladatait. Pártunk ezután is mindenekelőtt az eszmei ráhatással, az érvelés módszerével, politikai irányító és szervező munkával, a tömegek mozgósításával tölti be vezető szerepét. A párt saját tevékenységét a nép szolgálatának tekinti, irányít, de nem utasítgat; vezet, de nem uralkodik, elítéli a hatalommal való leg­kisebb visszaélést is. Pártunk vezető szerepének érvényesülésében meghatározó jelentőségű, hogy eszmei-politi­kai és szervezeti egysége szilárd, a Központi Bizottság és a párttagság összeforrott. A párt és a dolgozó tömegek kapcsolata a korábbinál nehezebb körülmények között is kiállta a pró­bát. A párt bízik a tömegekben, a tömegek követik a pártot. Méltán nevezhetjük ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép közös akaratából Született nagy Vívmá­nyunknak. A párt'és a tömegek egysége és közös cselekvése a. szocializmus sikeres építé­sének legfőbb záloga hazánkban. A Központi Bizottság jelenti a kongresszus­nak, hogy a beszámolási időszakban a párt belső élete egészségesen fejlődött, taglétszáma növekedett, szervezettsége erősödött, jelentő­sen emelkedett a párttagság eszmei, politikai, szakmai és általános műveltsége. A pártnak öt évvel ezelőtt, a XI. kongresz- szus idején 754 ezer tagja volt, 1979. december 31-én pedig kereken 812 ezer. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy pár­tunk egyéni elbírálás alapján azokat vegye fel soraiba, akik meggyőződéses hívei, cselek­vő részesei a szocialista társadalom építésének, tevékenyek a közéletben, vállalják a közös­ség önzetlen szolgálatát, s a szocialista nor­mák szerint élnek. A párttagok soraiban nö­vekedjék a termelésben közvetlenül részve­vők, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya, és országosan a munkások, a szövet­kezeti parasztok, a fizikai dolgozók legyenek többségben. A pártban helyük van azoknak az értelmiségieknek és alkalmazottaknak, akik munkájukkal, magatartásukkal tanúsítják, hogy érdemesek a párttag megtisztelő címére. Javítsuk a pártépítést a kommunista értelmi­ség természetes utánpótlását jelentő egyetemi, főiskolai hallgatók körében. Az ország előtt álló nagy feladatok megol­dása, a politika következetes megvalósítása azt igényli, hogy még többet tegyünk a párt eszmei, politikai, cselekvési, szervezeti egysé­gének magasabb színvonalra emeléséért. Az elvi kérdésekben a tántoríthatatlan szilárdság, a gyakorlati munkában pedig a rugalmasság a helyes kommunista magatartás. Ügyelnünk kell rá, hogy politikánk időálló, változatlan alapelvei csorbítatlanul érvényesüljenek, azo­kat senki — se a dogmatizmus, se a revizio- nizmus irányában — el ne torzíthassa. Azt sem engedjük meg. hogy korábbi helyes dön­téseink. állásfoglalásaink dogmává váljanak. Nyitottaknak kell lennünk az új kérdések előtt, a jövőben is kezdeményezően kell fel­lépnünk mindenben, amiben a nép, az ország érdeke az általános előrehaladás végett vál­toztatásokat igényel. így fogjuk fel politikánk fő vonalának folyamatosságát; azt kell meg­őriznünk és továbbfejlesztenünk, ami az or­szág haladását segíti, a népet eredményesen szolgálja. Az MSZMP KB első titkára ezek után ki­emelte, hogy pártunkban érvényesülnek a de­mokratikus centralizmus elvei, a pártélet le­nini normái, majd a határozatok végrehajtá­sának jobb megszervezéséről és ellenőrzésé­ről, a pártdemokrácia és a párt munkastílusá­nak fejlesztéséről szólt. Nem szabad megen­gedni, hogy bárki is önkényesen, saját szája íze szerint értelmezze a párt határozatait. A végrehajtásban nem mindig érvényesül meg­felelően a személyes felelősség. A párttagság, a közvélemény részéről jogos az a bírálat, amely hiányolja a dolgozó tömegek által is célravezetőnek tartott párthatározatok követ­kezetesebb végrehajtását. A jövőben még inkább olyan szellemnek és munkastílusnak kell érvényesülnie, hogy a párt fórumain meg lehessen vitatni minden odatartozó kis és nagy kérdést, mely a párt, az ország, a nép életét érinti. A párt minden tagja érezze kötelességének, hogy nézeteit, vé­leményét, álláspontját a párt fórumain fejtse ki. A párttagok viszont minden esetben kap­janak választ kérdéseikre és tájékoztatást ja­vaslataik sorsáról. A pártdemokrácia érvényesülése nélkülöz­hetetlen feltétele munkánk kritikus és önkri­tikus vizsgálatának. Ez megvédi a pártot és tisztségviselőit, tagjait a hibáktól, a tévedé­sektől, az önelégültségtől. Pártunkban a bírá­lat és önbírálat helyzete a fejlődés ellenére sem minden tekintetben megnyugtató. Szóban elismerik ugyan a szükségességüket, de o valóságban sokan nem élnek velük. A párt politikájának gyakorlati érvényesí­tésében, a korábbinál bonyolultabb feladatok megoldásában sok munka és nagy felelősség hárul a káderekre, a társadalmi élet különbö­ző területein dolgozó vezetőkre. A vezetők többsége megfelelően látja el feladatát, képes arra, hogy a magasabb követelményekhez iga­zodva dolgozzék. Akit hazánkban a bizalom vezető posztra állított — akár párttag, akár pártonkívüli —, annak tudása legjavát nyújt­va, odaadással kell szolgálnia a szocializmus, a nép ügyét. Meg kell felelnie: a politikai meg­bízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek. A döntő a feladatra való alkalmasság. A pártnak kötelessége a néppel szemben, hogy a döntésre megérett káderügyeket — a közösség érdekét szem előtt tartva — idejében megoldja. Az a helyes és igazságos, hogy aki nem tud a magasabb' követelmények szerint dolgozni, aki miatt a kollektíva kárt szenved, ne maradjon vezető beosztásban. A stabilitás­ra törekvés csak addig helyes, amíg azokra vonatkozik, akikre építeni lehet; akik politi­kailag szilárdak, de nem merevek; akik szak­mailag hozzáértők és széles látókörűek, kezde­ményezők. de nem kapkodok; fegyelmezették ezt másoktól is megkövetelik, ugyanakkor tisz­telik és figyelembe veszik mások véleményéi és saját gyengeségeikkel is szembe tudnak nézni; példamutatóan élnek és dolgoznak akiket mindezért munkatársaik, a közpsség tisztelete övez Minden tisztségben ilyen ve­zetőkre van szükség. Itt az ideje annak is. hogy bátrabban léptessenek elő fiatalokai olyanokat, akik már a mi rendszerünkben születtek, és váltak hozzáértő, vezetésre a! kalmas felnőtté. Pártunk történelmi múltjához és küldeté­séhez híven a jövőben is teljesíti kötelessé gét: szolgálja a magyar néo érdekét, a szo­cializmus ügyét. Pártunknak ma súlya, sza­vának hitele van Fontos, hogy minden párt­tag szavának is tettekkel alátámasztott hitele legyen, a párt minden tagja példamutatóan teljesítse kötelességét, éljen jogaival, és hiánytalanul tartsa meg a párt- és állami fe gyeimet; erősödjék a párt tagjaiban a közös ségi szellem, a kommunista szerénység és a tettrekészség. internacionalista elvek, NEMZETKÖZ! KAPCSOLATOK Pártunk, amely része a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, a beszámolási idő­szakban a XI. kongresszus határozatait, in­ternacionalista elveinket követve aktív nem­zetközi tevékenységet folytatott. Kivette ré­szét a békéért, a szocializmusért, a haladásért folytatott kpzös harcból, lehetőségeivel össz­hangban hozzájárult a világot átfogó marxis­ta—leninista mozgalom egységének erősítésé­hez, és maga is erőt merített nemzetközi mozgalmunk tapasztalataiból. A nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt években tovább növelte befolyását e világban. A spanyol, a nicaraguai, a hondu- rasi, a mexikói, az iráni és több más kom­munista párt kivívta legalitását. Oj pártok jöttek létre, gyarapodott a testvérpártok tag­létszáma, nőtt tömegbefolyásuk. A Magyar Szociálisa Munkáspárt teljes mértékben szó lidáris testvérpártjainknak, a világ kommu nista és munkáspártjainak a küzdelmével. (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents