Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
f GQDpl vai LUOI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VH. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1980. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP Az új szabályozók szerint Kockáztatni - az eredményekért Nem telt még el sok idő január elsejétől, amióta a vállalatok, szövetkezetek új szabályok szerint gazdálkodna«: nehéz megfogalmazni a tanulságokéit, kevés még a példa, s az új közgazdasági szabályozók közül még nem is érvényesül mindegyik egyforma súllyal. De a tavalyi előkészületek, a tervek összeállítása, s az eltelt két hónap tapasztala-, tai alapján már nem éri váratlanul az üzemek, szövetkezetek vezetőit a kérdés: mi a véleményük a változásokról, hogyan alkalmazkodik cégük a feltételekhez. Nem egyformán Ahol ezúttal érdeklődtünk, a gödöllői Háziipari Szövetkezetnél, Köteles Imréné elnök és Grünwald Pálné főkönyvelő szavaiból először azt a ta- núlságot vonhattuk le, hogy a felelős vezetésnek tömérdek dologban kell eligazodnia, rengeteg kérdésre keld lehetőleg minél gyorsabban és természetesen a lehető legjobb választ megadni. Hogy ne. vesszünk el a tenni- és elemeznivalók rengetegében, vezérfonalul a szövetkezet termelő egységeinek sorravétele kínálkozott, vendéglátóink így próbáltak követnie tő rendet teremteni a kívülálló számára is a sok-sok összefüggés között. Megtudtuk, hogy a háziipariak három részlege nem egyformán érzi a változást, s ha az egészet nézzük, akkor a termelésüknek körülbelül egyhar- madát 'érintik a nehézségek. Először beszéljünk erről. . — A kötődé termelésünk egynegyedét adja — tájékoztatott köteles Imréné —, sitt sok gonddal kellett szembenéznünk. Nem várhattunk a szabályozórendszer teljes megismeréséig, munkát kellett szereznünk az első, negyedévre, még azon az áron is, hogy cikkeink kevésbé lesznek gazdaságosak, kockáztatnunk kellett. S bár a fonal árának váratlan emelkedése valóban kedvező énül hatott, ú£y véljük, így is megérte, dolgozóinknak elegendő a munkája, kereskedelmi partnereink elégedettek, a szooialista országokban exportunk jó piacra talál. Nem volt persze mindez Ilyen egyszerű, ahogy azt pár mondat összefoglalja. A kockázat nagy, a döntás nehéz, s még ma sem nyugtázható teljes bizonyossággal. Ráadásul nem várt nehézségek is akadályoztok a munkát, mint például a januári fonialhiány. De a kötőrészleg még így is jobb helyzetben van, mint a szövetkezet termeléséből tíz százalékkal részesülő bőrdíszmű- részleg. Erről Grünwald Pálné tájékoztatott: — Táskáinkat mindig beldelem nélkül a kereskedelemmel. S hogy milyen belső intézkedésekkel igyekeznek alkalmazkodni az új feltételekhez/ Erről nem egy, de három újságcikk is szólhatna. A legfontosabbat együtt sorolta az elnökasszony és a főkönyvelőnő. Nemcsak lehet, kell Az első teendőjük az volt, hogy számba vették valameny- nyi terméküket, s a részletes kimutatás jó áttekintést ad a többi között az energiaszükségletről. Azért említjük éppen ezt, mert a költségek csökkentése az egyik legfontosabb teendő, s mi mással lehetne takarékoskodni, mint az, energiáival. Sőt: nemcsak, hogy lehet, kell is, hiszen kevesebbet szabad felhasználni abból, aminek az ára egyébként Is emelkedett. Programot dolgoztak ki arra, hogy 15 százalékkal csökkentsék tehát az energiát, s a többi általános költséget is. A munkaszervezésben, a munkafegyelem javításában sem tétlenkedhetnek. S hogy valóban új megoldásokat alkalmaznak, arra legyén elég most csak egy-egy példa. Ahol lehet, teljesítményhez kötött bérezést vezetnek be, így az egyik legfontosabb munkahelyen, a szabászaton is, amitől a műhelyek egész teljesítménye függ. A minőség javítását prémiumokkal szorgalmazzák, növelik a vezetők, a közvetlen termelésirányítók felelősségét is. G. Z. Háziipari szövetkezet Csinosodó műhelyek Felújítják, csinosítják a gödöllői Háziipari Szövetkezei műhelyeit. Az ablakok, ajtók cseréjét, a teljes csatornázást a gödöllői Építőipari Szövetkezet dolgozói végzik, s május elejére a háziipariak szeretnék befejezni a vakolást, a festést és a mázolást is. Régi gond volt már a szövetkezetben, hogy nem jutott' pénz új műhelyek, csarnokok építésére. S mert erre az elkövetkező években sem számíthatnak,, legalább a meglevőket kívánták felújítani, kényelmesebbé, biztonságosabbá tenni. Folyamatos munka a villanyhálózat belső korszerűsítése is, amit 1977-ben kezdtek, nem utolsósorban azért, hogy jobb, nagyobb teljesítményű gépeket is üzembe állíthassanak. Az idén erre 750 •ezer forintjuk van, s a munkával szintén az Építőipari Szövetkezetét bízták meg. Ha a korszerűsítéssel végeznek, nem lesz akadálya az új gépek beállításának, s ez nem kevesebbet jelent majd, mint hogy szebb, nagyobb áron értékesíthető termékeket küldhetnek a tőkés piacra. — Elfogadták az aszódiak utólagos jelentkezését a IV. Galga menti népművészeti találkozóra. Négy tánckategóriában adnak számot tudásukról a legközelebbi, Bagón tartandó szakági bemutatón, március végén. Hagyományőrző úttörők Az idén: csapattörténeti krónikák Az úttörőcsapatok régi kívánsága 'teljesült tavaly, az év végén, amikor a Pest megyei Úttörőelnökség úttörőtörténeti szakbizottságot hívott életre. Feladatául azt szabták, hogy gyűjtse, rendszerezze, értékelje a megye úttörőmozgalmának dokumentumait. Országos filmszemle Az idén elsősorban a csapattörténeti krónikák-összeállítása és összegzése a feladat, s ez egyszerre két célt szolgál. A megyei úttörőtörténelem mellett a csapatok hagyományőrző tevékenységének fellendítését iJ: minden csapatnak legyen megfelelő módszerrel összeállított története, lexikona, s ezeket mutassák be kiállításokon is. Az anyagokból a megyei szakbizottság jövőre, az úttörőmozgalom 35. évfordulója tiszteletére három kiállítást tervez s megjelentet egy összefoglaló kiadványt is. A szakbizottság idejében eljuttatta felhívását az úttörő- csapatokhoz, s a túrái gagari- nosok nem tétlenkedtek: tizenkét pedagógus fogott hozzá a dokumentumok összegyűjtéséhez, valamint az út'törőtörté- neti csapatmúzeum megalapozásához. Felmérő és adatkérő lapokat küldtek a csapat egykori vezetőinek, tagjainak, amelyben kérték, írják meg élményeikét, emlékeiket, ajándékozzák vagy kölcsönözzék a leendő múzeumnak a birtokukban levő mozgalmi dokumentumokat, tárgyakat. A turaiak gyors, felelősség- teljes munkája elismerése- .képpen a szakbizottság februári ülésének ők adhattak otthont. Volt mivel ismerkedni a vendégeknek: az úttörőszobában berendezett múzeumban két tablón mutatják be a csapat őstörténetét, a névváltozásokat, az egykori csapatvezetőket. Külön tablókon foglalkoznak a túrái úttörők hagyományaival: az országos hírű Gal- ga-expedíció; tárgyi emlékeit is őrzik,, de megtalálható itt a népi játék olimpia zászlaja, a múlt nyáron Túrán rendezett országos úttörő filmszemle díjai, az iskola kimagasló sport- eredményeit tanúsító serlegek, jelvények, az immár 5 éves múltra visszatekintő csapatűj- ság, az Úttörő Űrszonda dokumentumai és az úttörőgárda hatéves működésének emlékei. A megyei vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, a kiállítás megtekintését követő szakbizottsági ülésen, ameíyen először Kardoss Imre iskolaigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd Rakó József az Őrsvezető című folyóirat főszerkesztője, a szakbizottság elnöke kérte meg a csapatkrónika • túrái összeállítóit, hogy adjanak tanácsokat a többieknek. Érdekes volt Békési István csapatvezető ismertetője a túrái úttörőcsapat történetének dátum szerinti összeállításáról. Ebben a hiteles dokumentumok alapján megírt történetben a többi között az olvasható, hogy 1948 májusában kezdődött meg a községben az úttörőcsapat szervezése. Még abban az évben, szeptemberben az MDP túrái szervezete levélben köszönte meg a tanuiók Gyűjtötték a diákok Iskolamúzeiun nyílik Aszódon A felszabadulás ünnepe tiszteletére április 3-án avat jak fel az aszódi Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközép- iskolában azt a kis múzeumot, amelynek félig elkészült szekrényei már ott láthatók a bejárati lépcsőházban. A mutatós tárlókat az iskola igazgatója, Cser László tervezte, s a karbantartó-műhelyben készítették el. Az iskolamúzeum négy részből áll majd, az előtérben a helyi Petőfi Múzeum segítségével helytörténeti és régészeti emlékeket állítanak ki, s ugyancsak itt kapnak helyet a Galgia vidékének népviseleteit, népművészetét reprezentáló tárgyak. A folyosón az aszódi Petőfi-emlékeket tartják majd, itt lesz az iskola történetét feldolgozó kiállítás is. A dokumentumokat, a tárgyi emlékeket a tanulók, az egykori diákok gyűjtötték, s anyagot ad a Petőfi Múzeum is, amely szaktanácsokkal is segíti a tervek megvalósítását. Készül a Tornádó hab jelzője Eddig mintegy 60 százalékát készítették el az erő- és munkagépeknek a téli nagyjavítás során a kartali Petőfi' Termelő- szövetkezet bagi gépműhelyében. Március közepére befejezik valamennyi gép javítását. Képünkön: Paja Antal és Varga László a Tornádó műtrágyaszóró gép habjelzö készülékét szereli fel. Barcza Zsolt felvétele által összegyűjtött 290 forintot, amit az iskola újjáépítésére ajánlottak fel. Egy év múlva már 18 pajtásnak tartottak őrsvezető-tanfolyamot a kastélyparki iskolában. Az élvezetes olvasmányból kiderül az is, hogy az első túrái táborozó Sára Veronika volt, aki 1949 nyarán töltött boldog napokat Csillebércen. 1950. április 4-én a szülői munkaközösség zászlóval ajándékozta meg az akkor Szilágyi Erzsébet nevét viselő úttörő- csapatot. 1953-ban országos atlétikai csúcs született Túrán. Áki elérte: Tóth Péter úttörő. Pénz az újjáépítésre Hosszú oldalakon keresztül folytathatnánk a felsorolást, amely a történetírók pontosságát, gondosságát is dicséri. Szarvas László, a szakbizottság tagja, a hagyományok szerepéről beszélt: ezek nélkülözhetetlenek a jó közösség kialakításában. Tamasi Endre forráskúti iskolaigazgató javasolta, hogy a történetírásnál támaszkodjanak a gyermekek az egykori úttörők személyes visz- szaemlékezéseire, s a kiállításokon kapjanak helyet a gyermekek munkái iS. Utalt arra is, hogy gondosan kell őrizni a gyűjteményeket, mert sajnos előfodul, hogy egyesek magán- gyűjteményeik kiegészítésére használják a nehezen megszerzett emlékeket. Hangfelvételek is A megőrzés fontosságát hangsúlyozta Gergely Éva is, a gyömrői úttörőház igazgatója. Józsa Imre javasolta, hogy a fényképes, rajzos es szöveges dokumentumok mellett kapjanak helyet a hangfelvételek is. A kocséri Utassy Miklósai tanár szerint arra kell törekedni, hogy csak a rolóban történeti értékű emlékek töltsék meg a múzeumokat, összeállításokat. A szakbizottság ülésén egyetértettek abban, hogy a munka elsősorban a gyerekek nevelését segítse, ébresszen büszkeséget, tennivágyást a •nai úttörőkben. A túrái felhívás mintájára javasolta a szak- bizottság, hogy a megye többi községében is vonják be a munkába a volt csapattagokat, szülőket. Fontos figyelmeztetés az is, hogy a csapatmú- zeum ne legyen öncélú: a kiállítások szolgáljanak segítségül az őrsi és rajvetélkedőkhöz, újabb hagyományok megteremtéséhez, az úttörőélet színesítéséhez. Takács Pál Dolgozz hibátlanul A kartali tsz kezdeményezése Egész éven át igen nagy, felelősségteljes munka hárul azokra az emberekre, akik a mezőgazdasági gépeket üzemeltetik. A traktorosok, a gépkocsivezetők, a kombájno- sok és a többi betakarító gép nyergében ülők fegyelmezett, jó munkája az egyik legfőbb biztosítéka a' jó eredményeknek. Tény az is, hogy egyikükre, másikukra' milliós értékű gépeket bíznak. Nem mindegy tehát, hogy a saját munkaeszközükre, amely egyúttal a közösség vagyona, hogyan vigyáznak, miképpen őrzik meg állagukat. Nem véletlen tehát, hogy örömmel adhatunk hírt arról a kezdeményezésről, amelyet az ipari üzemekben meghonosodott minta testre szabásával, a kartali Petőfi Termelőszövetkezetben most vezetnek be. A dolgozz hibátlanul mozgalomról van szó, amelyet egyelőre az említett gépek kezelői számára írtak ki a műszaki főágazatban. Pontokba szedték, írásban rögzítették azokat a legfontosabb követelményeket, amelyeket a traktorosoknak, gépkocsivezetőknek és a betakarító gépek irányítóinak teljesíteniük kell egész évben, illetve a betakarítási idényben. Mi mindenre kell ügyelniük? Például a járművek tisztán tartására, a gépeken észlelt rendellenességek azonnali bejelentésére, a munka- védelmi és a KRESZ-előírások betartására; a pótkocsin, és a munkagépeken előírt naponkénti karbantartások elvégzésére. Hogyan kérik számon, s hogyan díjazzák mindezt? A traktorosok 1200 a gépkocsivezetők 800, a kaszálógép-ve- zstők. 600, a kombájn- és a silógépvezetők 400—400 forint értékű zsetonokat kapnak év elején, ötvenforlntos címletekben. Ha év közben az előírt feltételeknek megfelelnek, minden zseton náluk marad, s az értük járó jutalmat jövő év januárjában a téesz pénztárából felvehetik. Ha viszont vétenek a kiírás egyes pontjai ellen, az a zsetonok elvonásával jár. Két zsetont, azaz száz forintot veszíthet az, akit azon csípr nék, • hogy túlterheli járművét, elhagyja munkagépét, engedély nélkül távolmarad a munkából, megszegi a munka- védelmi előírásokat, szakszerűtlenül járatja be a járműveit. Sokkal többet veszíthet az, aki ittasan jelenik meg a munkában, vagy munkaidő alatt szeszes italt fogyaszt.. A jutalom megvonásán túl /cdr- térítést is fizet, aki gépével, járművével engedély nélkül végez munkát. A kötelességek ellenében forintok forognak tehát kockán. Valljuk be: az előírások közül több is olyan, antit teljesíteni, alapvetően becsületbeli ügy is. A kartali szövetkezetben követett módszer mégis példát adhat rá, hogy a jó ügyet erkölcsi és anyagi megbecsülés révén miképpen lehet szolgálni. F. I. Tömegsport Nyitott edzések Hallgattak a tömegsport ügyét szorgalmazó felhívásokra Aszódon, a helyi Spartacus sportegyesületben. Valameny- nyi- szakosztályuk edzése nyílt, nemcsak a versenyzők járhatnak ide. Akik már kiöregedtek egy-egy sportágból, vagy akik még csak most ismerkednek az alapfogásokkal, azok is kedvükre mozoghatnak, s ehhez, ha mód van rá, felszerelést is ad az egyesület Kézilabda-teremtorna Visszavágott a Pénzügyőr A budapesti Nyár utcában folytatódott a Duna Kupa kézilabda-teremtorna. A Péceli Spartacus ellenfele a fővárosi I. osztályban szereplő Pénzügyőr csapata volt. Péceli Spartacus—Pénzügyőr 21-26 (12-13). Pécel: Víg — Tolna (1), Marosvölgyi (8), Katona, Szilvá- sy (1), Suki (4), Szilágyi. Csere: Szabó (kapus), Vöfény (5), Puskás (2). A péceliek kezdtek jobban, de az ellenfél fokozatosan átvette a vezetést, s nagy csatában visszavágott az őszi ve-' reségért. Víg jól védett, a mé- zőnjyátékosok közül Marosvöl- gyi emelkedett ki, de a mérkőzés végére elfáradt. A péceliek játéka mérkőzésről mérkőzésre javul, az új játékosok jól beilleszkedtek a csapatba, ami biztató a iövőre földre készítettük, s a cikk sajátossága volt, hogy jó nyereséget hozott. Most, s ez ér- j vényes valamennyi termé-. künkre, kevesebb nyereséget i kalkulálhattunk; a bőrdíszmű- ! nél a korábbi tizenhat száza- ! lék helyett csak mintegy öt ■ százaléknyit. A két előbb említett részleg' kedvezőtlen -“helyzetét a harmadiknak, a textilkonfekciónak kell ellensúlyozni. Amint a vezetők elmondták, erre minden remény megvan, hiszen innét kerül ki a tőkés export, amelynek a belföldi árukkal szemben nincs korlátozva a nyeresége, ráadásul a szövetkezet termeléséből ' a konfekció, a felső- és finomruházat részesül a legnagyobb arányban, A gyermekhoImiktől a női divatcikkekig terjedő termékskála több mint 28 millió forintnyi árbevételt, ^ körülbelül nyolc százaléknyi nyereséget jelent. Így összességében elérhetik a célt: a tavalyi nyereséget. A cikk sajátossága Nem véletlenül esett eddig a legtöbb sző a nyereségről. Az egyik okot már említettük: a háziipariak termékeinek tér- * melói ára csqikfcgrvt,-. legalábbis let szerinti értékesítésére. De a másik ok sém kevésbé lényeges: csak olyan terméket szabad gyártani, amit a piac igenyel. A szövetkezetben tudják azt is, hogy a számukra kevésbé gazdaságos termékeket, is keresik belföldi piacon, ezért i is kötöttek szerződéseket kése- |
