Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

6 %knim 1980. MÁRCIUS 83., VASÁRNAP A hét kérdései Összehangolt Magyar—szovjet eszmecsere — Olaszország válsága MILYEN NEMZETKÖZI VISSZ­HANGOT VÁLTOTT KI A MA­«var külügyminiszter mq&zkvai ütja? Púja Frigyes látogatása Moszkvában, tárgyalása And­rej Gr omi ko szovjet külügy­miniszterrel az esemény jelen­tőségének megfelelő figyelmet keltett a világsajtóban. A kom­mentárokban az állott, hogy a külügyminiszteri találkozó alkalmat ad a szocialista or­szágok összehangolt diplomá­ciai akcióinak megvitatására. Emlékeztettek a hírmagyará­zók arra, hegy előzőleg a len­gyel, a bolgár és az NDK kül­ügyminiszter is járt már Moszk­vában. A mostani magyar— szovjet eszmecsere témái közül kiemelték, hogy a két külügy­miniszter megállapította: az új típusú, amerikai közép-ha­tótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO-döntés ellent­mond az enyhülés céljainak, viszont, ha a nyugatiak e prog­ramnak legalább a végrehaj­tását felfüggesztik, akkor le­hetőség nyílhat a tárgyalások­ra az új fegyverekről. A legtöbbet idézett megál­lapítás emellett a magyar— szovjet. közleményből az, hogy a két ország szorgalmazza az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalko­zó konferencia összehívását, valamint, hogy ez év őszén, Madridban sorra kerülő össz­európai értekezlet alapos elő­készítését kívánják és min­dent megtesznek az értekezlet konstruktív szellemű megren­dezéséért. A két külügyminiszter esz­mecseréi tánúsították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szolidáris Af­ganisztánnal, az áprilisi for­radalom vívmányainak meg­védéséért, a nemzeti függet­lenségiért vívott harcában. Nemzetközi visszhangot ka­pott a magyar—szovjet köz­leménynek az a követelése, hogy a független, forradalmi Afganisztán elleni külső ag­resszió abbahagyását, az af­ganisztáni belügyekbe való Imperialista beavatkozás vala­mennyi formájának megszün­tetését sürgetik. A magyar—szovjet külügy­miniszteri tárgyalásoknak külön jelentőséget adott — olvasni főként a szocialista országok lapjaiban megjelent kommentárokban —, hogy ar­ra az MSZMP XII. kongresz- szusa előtt, Magyarország fel- szabadulásának 35. évforduló­ja előtt került sor. VALÓBAN HOSSZÜ KOR- MANYVALSAGRA LEHET-E SZÁ­MÍTANI OLASZORSZÁGBAN? Rómában azt jósolják, hogy elhúzódnak a háború utáni Olaszország 39. kormányának megalakítását célzó alkudozá­sok. „Francesco Cossiga „Tri- colore”, azaz „háromszín” koa­líciója (a kereszténydemokra­tákból, a szociáldemokraták­ból és a liberálisokból ál­lott), már tavaly augusztusban lg „születési hibával” jött vi­lágra: kisebbségben volt _ a parlamentben és csupán úgy és addig maradt életben, míg a szocialista párt legalábbis tartózkodott a szavazások so­rán ... Most, a szocialisták is ér­tésre adták, hogy új kor­mányt akarnak látni az or­szág élén. (Az Olasz Kommu­nista Párt kezdettől ellenzék­ben volt a Cossiga-kabinettel szemben, Enrico Berlinguer mindegyre hangoztatta, hogy az olasz válságot csak az old­ja meg, há a kommunistákat is bevonják egy igazán de­mokratikus kormányba.) A szocialista párti főtitkár, Craxi, azt szabja feltételül, egy új, „középbal” kormány létrehozásához, hogy a mi­niszterelnököt az ő pártja ad­ja. Ez azonban kétségtelenül nagy ár lenne a szocialista támogatásért, viszont az is bi­zonyos: hogy — amint mon­dani szokták — az Olasz Szo­cialista Párt jelenti a mérleg nyelvét: a mai helyzetben minden, a kommunistákat ki­záró megoldás csak Craxiék közreműködésével alakulhat ki. Hogy az olasz terrorizmus mennyire kapcsolódik a na­pi politika igényeihez, azt az bizonyítja, hogy az utóbbi napokban egymás után öltek bírákat, ügyészeket. Nyilván­való az összefüggés a kor­mányválság és a terrorcse­lekmények elszaporodása kö­zött: a „Vörös Brigádok” je­lentkezése mindig arra jó, hogy az igazi baloldaltól el­riasszák a kispolgárt, vagy né­ha még a munkást is, s hogy ehelyett a közvélemény in­kább a jobboldalt bízza meg „a rend és a törvény” érvé­nyének visszaszerzésével. Pálfy József Heves harcok DélLibanonban Waldheim felhívása az összegzések megszüntetésére Az Izraellel együttműködő jobboldali milicisták az elmúlt huszonnégy órában szinte meg­állás nélkül tüzérséggel lőtték az Izraellel határos dél-liba­noni településeket. Hírügynök­ségi jelentések szerint tavaly nyár óta nem érte ilyen heves támadás ezt a térséget. A Liba­nonban ideiglenesen állomáso­zó ENSZ-erők (UNIFIL) szó­vivője szerint mintegy 500 tü­zérségi össztüzet nyitottak a településekre. Ghasszan Tueni, Libanon ENSZ-nagykövete pénteken New Yorkban levélben tilta­kozott Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárnál és a Biztonsági Ta­nács elnökénél a dél-libanoni agressziós cselekmények miatt. Waldheim ENSZ-fótitkár pénteken mély aggodalmának adott hangot a súlyosbodó dél­libanoni helyzet miatt, s a har­ci■ tevékenység azonnali be­szüntetésére szólított fel. Az ENSZ szóvivője által közzétett Wald heim-nyilatkozat hangsú­lyozta, hogy a pénteki dél-li­banoni tüzérségi párbajt Szaad Haddad őrnagy vezette, az iz­raeliek szolgálatában álló jobboldali milicisták robban­tották ki. A Wafa palesztin hírügynök­ség pénteken este bejelentette, hogy a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet panasszal fog élni a világszervezetnél a Szi- don elleni izraeli tüzérségi tá­madások miatt. A PFSZ uta­sította ENSZ-megfigyelőit, hogy továbbítsák Waldheim- nek a szervezet panaszát. Szadat egyiptomi elnök — mint szombat délután jelentet­te az izraeli rádió — a hét folyamán igen kemény hangú üzenetben közölte Begin izraeli kormányfővel, hogy őreá hárul a felelősség, amennyiben a ki­tűzött határidőig a két fél nem tud megállapodni a pa­lesztin autonómia ügyében. Bogota Ultimátum a t A Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségét több mint 25 napja megszállva tartó gerillák pénteken sajtónyilat­kozatban erősítették meg kö­veteléseiket. Az M—19 elnevezésű geril­laszervezet csoportjának veze­tője cáfolta azokat az utóbbi napokban elterjedt híresztelé­seket. hogy módosították volna eredeti követeléseiket Mint ismeretes, eddig már öt alkalommal tárgyaltak a ge­rillák és a kormány képviselői anélkül, hogy bármiféle meg­egyezés született volna. Az utóbbi időben a kormány álláspontja észrevehetően meg­merevedett: Diego Vribe Var­gas külügyminiszter legutolsó nyilatkozatában gyakorlatilag ultimátumot intézett a geril­lákhoz és nem zárta ki a túsz­ügy fegyveres megoldását sem. CSAK RÖVIDEN.» SZOKATLANUL magas ra­dioaktív sugárzást észleltek Japánban, az okinawai tá­maszpont körzetében, egy nukleáris meghajtású ameri­kai hadihajó távozása után. Japán illetékesek szombaton felszólították az Egyesült Ál­lamokat, hogy vizsgálja ki az ügyet. KISEBB FÖLDRENGÉS rázta meg szombaton a mű­emlékeiről híres spanyol vá­rost, Granadát. Az izraeli rádió megfogalma­zása szerint Szadat üzenete a Camp David-i megállapodás­ban lefektetett május 26-i dá­tum téves értelmezésén alapul. Az izraeli álláspont szerint, ellentétben Egyiptommal, a jelzett időpont nem minősül határidőnek, s Tel Aviv nem tulajdonít különösebb jelentő­séget annak, ha a tárgyalások tovább is elhúzódnak. Az egyiptomi hivatalos állás­pontot tükröző A1 Ahram című lap szombati vezércikkében Kairó azon aggodalmát jelezte, hogy a Közel-Kelet ügye egy esetleges nyugat-európai kez­deményezés folytán a világ- szervezet napirendjére, -a Biz­tonsági Tanács asztalára ke­rülhet. Az A1 Ahram szerint az ENSZ képtelen lévén vég­rehajtani határozatait, egy ilyen eljárás révén a közel- keleti válság „újból egy bűvös körbe kerülne”. Az A1 Ahram bármilyen, valaha is szóba jöhető lépést csak úgy tart elképzelhetőnek, ha azt az Egyesült Államokkal egyeztetve teszik meg. Brezsnyev távirata A jubiláló Arab Ligához Az Arab Liga megalaku­lásának 35. évfordulója alkal- bából Leonyid Brezsnyev táv­iratban köszöntötte Sedli Kli- bit, a liga főtitkárát. A Szovjetunió továbbra is határozottan támogatja azt a harcot, amelyet az arabok vívnak szabadságukért és or­szágaik függetlenségéért, a Palesztinái arab nép elidege­níthetetlen nemzeti jogainak érvényesüléséért, beleértve azt a jogát, hogy saját államot hozzon létre — hangzik Leo­nyid Brezsnyev üzenete. Pertini ígérete szerint Ma kijelölik az új kormányfőt Az olasz szakszervezetek nagy sikere Alessandro Pertini elnök pénteken este befejezte kor­mányalakítási konzultációit az olasz pártok vezetőivel, utol­sónak Bettino Craxit, a szo­cialisták főtitkárát fogadta. Craxi közölte Pertinivel, hogy pártja kész szerepet vál­lalni az új kormányban és sürgeti a válság mielőbbi megoldását. Római értesülések szerint Pertini előreláthatólag vasár­nap jelöli ki az új olasz kor­mányfőt. A kereszténydemok­Carter megpróbálja lebeszélni <r Ujakh gondot okoz az exsah Irán hétfőn délelőtt fogja hivatalosan kérni Panamától a volt sah kiadatását — kö­zölte szombaton az AFP fran­cia hírügynökség „abszolút biztos” forrásra hivatkozva: e forrás szerint az iráni kül­ügyminisztérium egy taná­csosa nyújtja majd át az ez­zel kapcsolatos dokumentu­mot. Az iráni diplomata vár­hatóan. vasárnap érkezik Pa­namába. Carter elnök ugyanakkor legközelebbi munkatársát volt kénytelen Panamába küldeni, hogy megakadályozza az iráni válság további kiéleződését. Pénteki jelentések szerint Pa­namavárosban tartózkodik Ha­milton Jordan, Carter fehér házi apparátusának vezetője, hogy rábírja az ott élő volt iráni sahot: ne kérje magát amerikai kórházba, mert az súlyosan veszélyeztetné az Egyesült Államok érdekeit. A volt sah állítólag lépmű- tétre szorul és csak amerikai sebészre szeretné bízni ma­gát... Újabb amerikai beuta­zása, vagy akárcsak panamai amerikai katonai kórházban való ápolása, tovább súlyos­bíthatja Washington iráni gondjait, ezért Jordan ismét közbelépett. Az ABC tv-háló- zat jelentése szerint Debakev, a világhírű amerikai sebész két héten belül Panamában operálja majd meg a körözött volt uralkodót. Carter elnök pénteken diplomatikusan csak Neuheim — 1980. A zsidó, a Nagy Lajos-drá- qu megalázott kisembere moccanatlan állt az ajtooan. A. dzsentri földesúr, akinek mindig minden szabad volt, a megf erezhetett en fenevad, a komm un ben is meg akarja mutatni gátlástalan hatalmat. Minden gyűlöletét, megveté­sét a kiszolgáltatott, a min­dig mindentől félő, a rendet örökké alázatosan tisztelő kis­kereskedőn töltötte ki. És azo­kon, akik a Tanácsköztársaság humánumát védték. A szobában tartózkodó úri barátoknak eszükben sem volt megvédeni az igazságtalanul bántott tisztességes embert, felemelni szavukat a törvény­telenség ellen. Itt tartott a televízióban sugárzott dráma, amikor meg­szólalt anyám: ■— Ez lehetet­len, ilyen nincs! — Milyen? — kérdezzük döb­benten. — Olyan, hogy büntetlenül ilyesmi történjék a kereske­dővel. Miért hallgatnak a töb. biek, az lehetetlen, hogy tűr­jék, mit tesz ez a bolond. Nézem anyámat: elfelejtette volna? Ha 1919 messzi is van, de a harmincöt év előtti, a felszabadulás előtti pokol is ily messzi tűnt volna? Oly messze, hogy még anyám is kételkedjen a megtörténtekben? Auschwitz, Bergen-beisen után? Elveszítve férjet, rokonokat. Ismerősöket? Olyanokat, akik soha, senkinek sem ártottak? Elfelejtette a kommunistákkal, faji üldözöttekkel, asszonyok­kal, gyerekekkel zsúfolt vago­nokat, tele mcfafázott, kisem­mizett. méltóságuktól megfosz­tott kisemberekkel? A saját megnyomorítottságát? És azo­kat, akik némán hallgattak? Mert féltek, mert azt hitték, tehetetlenek? Pedig, ha sokan felemelték volna szavukat. .. Milyen szomorúan, megej- tően ártatlan a sokat megélt anyám. Csak a televízió-drá­ma igazságtalanságát érzi, a valóság régen volt, jobb elfe­lejteni. Jobb lenne elfelejteni. De .., De ma is érkezett egy hír. Bad-Neuheimből röppent szét a világba: „Hitler Bad-Neu­heim díszpolgára marad, Így döntött a nyugait-németországi városka elöljárósága több hó­napos huza-vona után. A vi­tát Hitleír díszpolgárságáról az indította el, hogy a fennállá­sának 125. évfordulóját ünnep­lő Bad-Neuheim a múlt évben emlékkönyvet adott ki, amely­ben a városka „nagy fiai” kö­zött említették a III. Biroda­lom vezérét. Hosszas viták után nemrégi­ben úgy döntöttek a város­atyák, hogy törlik Hitler dísz. polgárságát. Ezt a döntést tá­madta meg a városkában többséget élvező keresztényde­mokrata párt. A legvégső dön­tés: „Bad-Ncuheim demokra­tái sajnálják ugyan, hogy Hitler elnyerte a város dísz­polgárságát, de mindez a ki­tüntetés tényén utólag már nem változtat” — magyarán marad minden a régiben. Hosszas viták után döntöttek így. Van olyan helye a világ­nak, ahol egyáltalán még le­het ezen vitázni! Van helye a világnak, ahol még ez is le­hetséges. Csak azért, mert sok naív ember hiszi, hogy a fasizmus leverésével egyszer­smind enk orra vége lett minden borzalomnak. A naív emberek azt hiszik, ha nem vigyáznak, akkor sem éledhet fel a ször­nyűségek kora? A világ sora attól valóban nem változik meg, hogy az NSZK egy kis városában a fasiszta diktátort ma is tisz­teletben tartják. De a neuheim! döntés mégis figyelmeztet. Lázit. A világ ha­ladó emberisége segítségért kiált: se Neuheimben, se má­sutt, sehol a világon ne tűr­je a tisztesség. hogy Hitler szelleme éledjen és akárcsak pillanatra is megbecsült polgá­rok nevével említhessék egy naoon ^vét. Oly naivan, mint minap es­te a tv előtt anyám, ma én kérdezem: Lehet, hogy az em­berek hagyják, és megtűrjék maguk között azokat a ..sza­vazókat ”, akik ötvenmillió halottért felelős fasiszta diktá­tort ma is dfsznolgámak tar­tanak? Lehet ez? S. A. annyit mondott, hogy kész se­gíteni a sahon „Panamában, vagy másutt”. ' Magyar hősökre emlékeztek Szombaton Brüsszel Schaer- beek kerületében, a hősi te­metőben Magyarország fel- szabadulásának közelgő, 35. évfordulója alkalmából ünne­pélyesen. megkoszorúzták a fasizmus ellen, Belgium füg­getlenségéért harcolt magyar hősi halottak sírját. A Ma­gyar Népköztársaság nagykö­vetén és katonai attaséján kí­vül koszorút helyeztek el a szocialista országok nagyköve­tei, Schaerbeek polgármestere, a belga partizánok, ellenállók és volt hadifoglyok szövetsé­geinek, a Belga—Magyar Ba­ráti Társaságnak és a belgiu­mi magyarok kulturális egye­sületének vezetői, ráták Cossigához ragaszkod­nak, sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy egy ilyen kabinetben az OSZP minisz­terelnök-helyettesi posztot kapna, s fontos miniszteri tárcákat is. Cossiga ügyvezető minisz­terelnök közben visszalépett attól a döntéstől, hogy a kor­mányválság idejére felfüg­geszti a tárgyalásokat a szak- szervezetekkel. Rómában a szakszervezeti mozgalom és a baloldal sikereként értékelik Cossiga visszakozását. A kormányválsággal pár­huzamosan Itáliában feszült­ség tapaszfelható a legérzéke­nyebb államhatalmi szervek­ben. Oka az újabb terrorhul­lám és a politikai bizonyta­lanság. A római főbírók nem vették tudomásul a politikai vezetésnek azt a döntését, hogy nem veszik igénybe a hadsereg egységeit a terroriz­mus elleni harc hatékonyabb megvívására, s rendkívüli in­tézkedéseket sem foganatosí­tanak. A római bírák „bűnös te­hetetlenséggel” vádolják a „politikai hatalmi szervezete­ket” és ultimátumszerűén megismétlik követeléseiket a rendőri és az igazságügyi szer­vek megerősítésével, átszerve­zésével kapcsolatban. Az olasz köztársasági el­nökségen szombaton délelőtt újabb belbiztonsági csúcsra ültek össze az illetékes tár­cák felelősei Pertini államfő elnökletével. A tanácskozás tárgya a bírák követelése. Részt vett az ülésen a római, a milánói, a nápolyi és a sa- lernói főügyész is, továbbá a legfelsőbb bíróság alelnöke, a római rendőrfőnök. Választás Lengyelországban Vasárnap választja meg Lengyelország parlamenti kép­viselőit és a vajdasági taná­csok tagjait. A választási tör­vény értelmében a Nemzeti Egységfront platformján álló szervek terjesztették elő a 460 parlamenti mandátumra 641 jelöltjüket, míg a 6740 ta­nácstagi helyre 10 271 jelölt jut. A hagyományoknak megfe­lelően, a várakozások szerint most is a szejmben minden második képviselői hely a Lengyel Egyesült Munkáspárt, minden negyedik a Lengyel Egyesült Parasztpárt és min­den tizenkettedik a Lengyel Demokrata Párt képviselőjéé lesz. A választások valóban „tisztújítást” jelentenek, hi­szen a jelöltek listáján sze­replőknek mintegy 72 száza­léka olyan személy, aki eddig még nem töltött be képviselői funkciókat, és ennek alapján várhatólag a szejm képvise­lőinek 50 százaléka cserélődik ki. Bulgáriában tárgyalnak A nicoragiiai küldöttség elutazott a Szovjetunióból Szombaton befejezve hiva­talos, baráti látogatását eluta­zott a Szovjetunióból a Nica­raguái Köztársaság Párt és kormány küldöttsége, amelyet a Moises Hassan, a nemzeti újiáépítés ideiglenes kormá­nya kormányzótanácsának tag­ja vezetett. A Moises Hassan vezette nicaraguai kormány- és párt­küldöttség, szombaton hivata­los baráti látogatásra Bulgá­riába érkezett. A két állam nemzeti lobogójával feldíszí­tett szófiai repülőtéren a nica­raguai delegációt Alekszandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára fogadta. A szófiai államtanács boja- nai rezidenciáján szombaton délután megkezdődtek a bol­gár—nicaraguai hivatalos tár­gyalások. A bolgár tárgyaló delegációt Alekszandr Lilov, a nicaraguait Moises Hassan vezeti. A szombati megbeszélésen a felek szívélyes s baráti lég­körben áttekintették a bolgár —nicaraguai kapcsolatok fej­lődését, és véleményt cserél­tek számos időszerű nemzet­közi kérdésben. Megtalálták a régi feljegyzések között Ismeretlen Lenin-kézirat Lenin eddig ismeretlen kéz­iratát adta át az SZKP köz­ponti archívumának Olga Ul- janova, a moszkvai egyetem docense. A füzetlap, amelyet Lenin unokahúgának régi papírjai kö­zött talált meg, a J. és 8. ol­dala a nemzeti kérdéssel fog­lalkozó, elveszett füzetnek. Mint ismeretes, Lenin 1912 —1916. között hét füzetet ál­lított össze a nemzeti kérdés­ről. Ezek a füzetek azoknak a cikkeknek és könyveknek a vázlatait tartalmazzák, ame­lyek nem sokkal az imperia­lista háború előtt jelentek meg. Hat füzetet (« második­tól a hetedikig) kiadtak, de az elsőt nem találták meg. Lenin 1913-ban és 1914 elején több mint tizenöt előadást tartott Lengyelországban, Franciaországban, Svájcban, Belgiumban, Németországban a nemzeti kérdésről. Bírálta a különböző színezetű naciona­listák, köztük Otto Bauer osztrák „marxista” nézeteit. A kézirat — állapítja meg a Pravda — ismét aláhúzza, hogy Lenin engesztelhetetlen harcot folytatott a nacionaliz­mus ellen, a proletárforrada­lom ügyével szemben ellensé­ges álmarxista elméletek el­len.

Next

/
Thumbnails
Contents