Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

1980. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Somogyi Miidós köszöntése Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja 60 éve tagja a pártnak. Ebből az alkalomból Kádár Jgnos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára szerdán me­leg szavakkal köszöntötte a párt és a munkásmozgalom régi harcosát és átadta a Köz­ponti Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. Vöröskereszt Családvédelem Szerdára összehívott ülésén a Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége a mozgalom két évvel ezelőtt tartott V. kongresszusa óta végzett mun­káját értékelte — két terüle­ten: a családvédelemben és a vöröskerasztes alapszervezetek módszertani-szervezési tevé­kenysége tükrében. A közvéle­ményhez közelebb álló első témakörben az eredmények közé tartozik, hogy javuló kapcsolatokat alakított ki a Vöröskereszt a család- és nő­védelmi tanácsadókkal, a böl­csődék szülői munkaközössé­geivel, az iskolákkal Ä megyei tanács-vb ülése Szerdán a megyeházán ülést tartott a Pest megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület kiegészítette és megvi­tatta azt a jelentést, amely a tanácsok és szerveik 1973 és 1980 közötti tevékenységéről ad összefoglaló értékelést. Ezt követően a testület el­fogadta azt az előterjesztést, amely az 1979. évi település­fejlesztést segítő társadalmi verseny eredményeit értékeli, majd meghatározza az 1980 évi versenyszakasz fő irányait és feltételeit. Ugyancsak dön­töttek az ülés résztvevői a Pest megyei alkotói dírtk oda ítéléséről. A végrehajtó bizottság a továbbiakban egyéb ügyeket tárgyalt. Az agrártermelésről Am országgyűlési bizottság tárgyalta A mezőgazdaság az elmúlt két évtizedben jelentősen fej­lődött néhány' területen a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőt nyújtva. Az előrelépés döntően a terme­lés bővülő anyagi-technikai feltételeinek, az ipari beren­dezések, anyagok felhasználá­sának köszönhető. Ez a som­mázó megállapítás jellemezte az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szerdán a Par­lamentben megtartott ülését, amelyen a képviselők az ag­rártermelés anyagi-technikai ellátásának tapasztalatait, meghatározó kérdéseit vitatták meg. Az eszmecseréin — amelyet dr. Cselőtei László (Pest me­gye 2. aszódi vk.) az ország- gyűlési bizottság elnöke veze­tett — Kovács Imre mezőgaz­dasági és élelmezési minisz­terhelyettes egészítette ki szóban a tárca írásos beszá­molóját. A tanácskozáson felszólalt: Farkas Pál (Borsod m.), Hor­váth László (Somogy m.), Háttér Csaba (Nógrád m.). Kovács István (Békés m.), Ma- teoris József (Budapesti, Pa­lócéi Lajosné (Szabolcs m.), Pál István (Fejér m.j Varga B. István (Győr-Sopron m.), Varga Sándor (Szolnok m.) és Vég György (Zala m.). Magasabbak a követelmények u ellenőrök a váci MépL Nem kétséges, nincs minden rendjén a külföldi szakmai utakkal akkor, ha a magyar agrárszakember India mező- gazdaságától kíván ellesni hasznosítható ötleteket ter­mészetesen a helyszínen. Ezek után azt sem nehéz kitalálni, hogy nem fogadták egyértel­mű lelkesedéssel a népi ellen­őröket a váci járás termelő- szövetkezeteiben, áfészéiben, a tsz-ek közös vállalkozásaiban, amikor azt vizsgálták, világlá­tást, plusz jövedelmet, üdülést vagy ténylegesen kamatoztat­ható tapasztalatszerzést jelen­tenek-e a külföldi tanulmány­utak. Szakmai felkészültség — Szerencsére, ma már egy­re kevésbé uralkodik az a né­zet, hogy a népi ellenőr csak hibát keres, csak akadékosko­dik — mond ellent a fentiek­nek Jenes József, a népi el­lenőrzés váci járási-városi bi­zottságának elnöke. Jóllehet, ezt a szemléletvál­tozást nem volt könnyű elérni, s a helyzet még ma sem egy-' értelműén rózsás, mint a konkrét vizsgálat tapasztalatai is bizonyítják. A legfontosabb állomás azon a hosszú úton, amit a váci NEB az utóbbi években megtett talán az volt, hogy 1972-től fokozatosan meg­fiatalodott a gárda, kellő szak­mai felkészültség révén már a magasabb követelmények ellá­tására is képessé vált. Arra törekedtek, hogy inkább keve­sebb aktivistával dolgozzanak, de ne legyenek olyanok, akik csak papíron, néni ellenőrök, feladatot, megbízatást, akár évekig sem kapnak. Ennek kö­szönhető. hoffv náluk folyama­tos a népi e’lenőrök foglalkoz­tatása. a járásban és a két városban — Vácott és D'make- szin — kétszá7an tevékeny­kednek a NEB társadalmi munká«-•''ként. Kevés az idő Olykor-olykor már bizony arra is panaszkodnak, hang­jukban némi büszkeséggel, hogy a központi, a megyei té­mavizsgálatok mellett alig ma­rad idejük, energiájuk a helyi problémák feltárására. A büszkeség magyarázata az, hogy a járás jellegéből adó­dóan — ipara, mezőgazdasá­ga, oktatási intézményei ré­vén, s mert jól hasznosítható vizsgálati anyagokat készítenek — a legtöbb vizsgálatba be­kapcsolódnak a megyei NEB kérésére — A helybeliek is igénylik segítségünket, s bár az időnk­kel nehéz gazdálkodniuk, fel­kéréseiknek eleget teszünk — magyarázza Jenes József. A járási és a városi pártbizott­ságoktól gyakran kapunk meg­bízatást egy-egy üzemben, gyárban észlelt, vagy bejelen­tett hiányosságok vizsgálatá­ra, vagy az ellátás, a kereske­delem gondjainak felderítésé­re. A lakosság köréből érkező közérdekű bejelentések is zö­mében az ügyintézés, az áru­ellátás, a szolgáltatások hiá­nyosságaira, visszásságaira hívják fej a figyelmet. Sajnos, akadnak rágalmazók, s nem is kevesen. Nehéz ellenük ten­ni, hiszen sokszor maguk a megrágalmazottak sem kérik felelősségre vonásukat. Utóvizsgálatok A vizsgálat lezárul... De nem folytathatjuk úgy a mon­datot, miként az annak idején nagy sikerű film címében. Ök nem felejtik el a jegyzőköny­vek megállapításait, sőt idő­ről-időre, utóvizsgálat formá­jában vissza is térnek a hely­színekre, s megnézik, válto­zott-e felvetéseik, javaslataik nyomán a helyzet. Jenes József mosolya vá­lasznak is beillik: is-is. Aztán némi magyarázattal is meg­toldja: — A gyakori utóvizsgá­latok azt bizonyítják, az ese­tek többségében van változás. Nincs viszont könnyű dolgunk, ha a negatívumok kapcsán a vezetői magatartás, felelősség is felmerül. Pedig a törvényes­ség még akkor sem szenved­het csorbát, ha a csoportérdek védelmében követi el a sza­bálytalanságot a gazdasági ve­zető. Emberi dolog, senki sem örül neki. ha hibáit nyilvános­ság elé tárják. Ez az oka an­nak, hogy nem mindenütt ve­szik szívesen, ha a vizsgálat eredményét, a tapasztalatain­kat akár a legszélesebb kollek­tíva előtt ismertetni akarjuk. S jóllehet, minden fórumot megragadnak arra, hogy a ta­nulságos. mások által is hasz­nosítható észrevételeik el is jussanak az érdekeltekhez — körlevelekben, előadásokon, gyűléseken mondják el fel­vetéseiket, néhol, nyilvánva­lóan ott. ahol kellemetlen len­ne a mondandó — akadályok­ba ütköznek. Ezek legyőzésé­ben segítségükre van a járá­si pártbizottság, miként abban is. hogy mind nagyobb rangot, tekintélyt szerezhessenek te­vékenységükkel. moltathatjuk a tanácsi szak- igazgatási szervek vezetőit, el­lenőrzési jelleggel tájékoztatót kérhetünk a gazdasági egysé­gek, intézmények vezetőitől. Az új forma kezdetben némi feszültséget, idegenkedést vál­tott ki, de ma már mi is, és a beszámoltatottak is érzik, szükség van ezekre a konzul­tációkra. hisz nem a minden áron való hibakeresés, a fele­lősségre vonás a cél — érvel a váci NEB elnöke. Nemcsak módszereik, mun­kájuk hatékonysága változott, hangm a népi ellenőrök meg­becsülése is. Manapság már egyre több munkahelyen elis­merik, s nem akadályozzák, hogy részt vegyenek a vizs­gálatokban. Sőt megtörtént, a Kiváló dolgozó cím odaítélésé­nél azt is figyelembe vették, eredményesen, jól látja el tár­sadalmi v*egbizatását a népi ellenőr. Munkatervüket ismerve nagy szükség is van arra, hogy lel­kiismeretesen tevékenykedje­nek a váci járásban élő népi ellenőrök, az idén még jó néhány központi és megyei vizsgálatban várnak fontos feladatok rájuk. Amiként Je­nes József mondta, benne lüktetnek a járás, a megye vérkeringésében. Gáspár Mária A sztekszervexeii váti&szfás&k éléit A bizalmiak a középpontban A közeljövőben kezdődő szakszervezeti vá­lasztások során a vezetés számot ad a tagság előtt arról, milyen eredménnyel szolgálta ér­dekeiket, mennyire segítette elő a közösségi tö­rekvések teljesítését. A választás mindenkori célja az is, hogy a tagság megszavazza a bi­zalmát tisztségviselőknek, ösztönözve őket ar­ra. hogy erőteljesebb hatást gyakoroljanak a vállalati, a közösségi és társadalmi folyama­tokra. a tagság, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeire, segítsék szocialista céljaink el­érését. Mindehhez széles körű eszmecserére van szükség a tagság és a vezető testületek között. Ez az átgondolt, tudatos kádermunkának is követelménye. Választásokat kedvező politikai légkörben rendezzük. Ehhez hozzájárultak a most lezaj­lott pártértekezletek, A munkahelyeken ez alkalommal összegezték, értékelték az ered­ményeket, a fejlődés útját, feltárták a gondo­kat, kijelölték a politikai feladatokat. A szak- szervezeti választások élőkészítéséhez mindez biztos alapokat, jó feltételeket teremtett. A szakszervezeti bizalmiak munkája, szere­pe különösen a 'mostani választási ciklus ideje alatt a mozgalom középpontjába került. A bi­zalmi tevékenységének fejlődése, ehhez a fel­tételek folyamatos és fokozatos megteremté­se közüggyé vált a szakszervezeti mozgalom­ban. Ennek így kell maradnia a jövőben is. Már jelenleg is, de a jövőben méginkább a bizalmiakra épül a szakszervezetek politikai tevékenysége. Minőségileg átalakult az igény a bizalmiak munkájával szemben. Az egyetértési, vélemé­nyezési és más jogkörökkel kapcsolatos fel­adatok ellátása a továbbiakban is nagy figyel­met és erőfeszítést igényel. Egyre magasabb színvonalon kell megfelelniük az üzemi de­mokrácia fórumainak működésében. A bizal­miak képviselik a kollektívák véleményét a demokratikus fórumokon. Ennek ismeretében, ezek mérlegelésével foglalnak állást, döntenek a dolgozókat érintő kérdésekben. Fokozódó felelősségüket jelzi, hogy a tes­tület által megszavazott állásfoglalást, dön­tést .továbbítaniuk kell a tagságihoz, mozgó­sítani őket a feladatok ellátására. A bizalmiaknak rendelkezniük kell tehát olyan képességekkel, melyek segítik csoport­juk igényeinek képviseletét és a központi dön- ések érvényesítését egyaránt A szakszervezeti alapszervezetek felépítése, a vezető testületek összetétele úgy változik, hogy a bizalmi a csoportja élére történő meg­választása esetén legalább egy felsőbbszintű szakszervezeti vezető testületnek is automa­tikusan tagja lesz. A bizalmi funkció tehát jelentős feladatok ellátását feltételezi. Ezen tennivalók elvégzé­séhez kell a bizalmi csoportoknak — az irá­nyítószervekkel együtt — olyan személyt ja­vasolni megválasztásra —, aki a feladatokat el tudja látni. Egyben személye megfelel a bi­zalmi csoport átlagösszetételének is: korá­ban, nemében, szakmai felkészültségében pél­dául abban a csoportban — ahol a dolgozók többsége szakmunkás, célszerű, ha a bizalmi legjobb szakmunkások közül kerül ki. Ér­telmiségi dolgozókat tömörítő csoportban in­dokolt, hogy a bizalmi is értelmiségi felké­szültségű legyen. Ugyanígy, ahol a nők, illet­ve fiatalok vannak többségben, ott a bizalmi személye is ennek megfelelő kell hogy legyen. Ebben az esetben a bizalmi testület tagsága is tükrözi majd a gyár vagy vállalat dolgozói­nak összetételét. Érthető tehát, hogy a soron következő szakszervezeti választások folya­matában a legfőbb figyelmet a bizalmi, fő­bizalmiak választásának előkészítésére kell fordítani. Munkahelyi közösségek érdeke, hogy a bi­zalmi személyének a kiválasztása a reá váró feladatokkal összhangban történjen. Ez egy­Több millió négyzetméter azt a A Pamuttextil Művek szövőgyárában az idén csaknem kétmillió négyzet- Igyekeztünk kihasználni j meter frottíranyagot készítenek darab-, illetve méteráru formájában mely- lehetőséget, hogy heszá- i aek harminc százalékát külföldön értékesítik. részt azt feltételezi, hogy a jelenlegi Vezetés, az szb készíisen mérleget, értékelést a jelen­legi bizalmiak munkájáról. Ezt személyes be­szélgetésnek kell követnie minden bizalmival. A legilletékesebbek, a csoport, is nyilatkozza­nak, értékeljék a csoport, a bizalmi munkáját. A vezetéssel együttesen segítsék elő, hogy a csoport összetételét tükröző személyt jelölje­nek a funkcióra, olyant, aki emberi tulajdon­ságai, felkészültsége révén képes a feladatok ellátására. Bízunk benne, hogy a mérlegelő, értékelő folyamat eredményeként a jelenleg jól dolgozó bizalmiak többségét ezúttal is megválasztják. A ma is dolgozó bizalmiak többsége felnőtt az új feladatokhoz, eredményesen látja el azokat. Ilyen esetekben a bizalmi újraválasz­tása közmegelégedésen alapul. Azokoan a cso­portokban, ahol a jelenleg dolgozó bizalmitól bármilyen okból meg kell válni — olyan új jelöltet kell kiválasztani, aki felkészült vagy rövid idő alatt felkészíthető tennivalói ellátá­sára — és rendelkeznek dolgozótársai bizal­mával. A választásokkal egy időben megszűnnek a szakszervezeti tanácsok és munkahelyi bizott­ságok. E testületekben a szervezeti munkát jól ismerő, tapasztalt elvtársak dolgoznak, akik a jövőben bizalmi vagy főbizalmiként kamatoz­tathatják tudásukat. A jelöléshez szükséges, hogy a vezetés az ületőt alkalmasnak tálálja, de legalább ilyen fontos a szakszervezeti cso­port tagjainak a véleménye is, ahová java­solni kívánják. Tisztázni kell azt is, hogy a jelölt jelenlegi gazdasági beosztása vagy más társadalmi, politikai tisztsége összeegyeztethe­tő-e a bizalmi funkcióval. Művezető, csoport- vezető, osztályvezető ne legyen bizalmi, de a brigádvezető sem. Sőt, ahol még nem történt meg, célszerű ez alkalommal a bizalmi és a brigádvezetői fükciót szétválasztani. Szemé­lyes beszélgetések során együttesen ismerjük meg, kivel szemben van teljes bizalma a tag­ságnak, ki az, akit tisztelnek, akire rábízzák ügyük intézését és aki maga is szívesen fog­lalkozik közügyekkel. Ilyen úton-módon, személyenkénti mérlegeléssel jussunk el oda, hogy kialakuljon az szb-nek minden bizalmi funkcióra a személyi javaslata. A köztudatban talán még nem érződik megfelelően a bizalmi, főbizalmi-helyettes, il­letve helyettesek kiválasztásának, funkcióba állításának fontossága. A bizalmihelyetteseket úgy kell választani, hogy belőlük a jövő blzal- miai válhassanak. Bár a mozgalom minden más területén is számolunk velük, de mégis ez a bizalmihelyettesi funkció az, melybe a leginkább célszerű a szakszervezeti aktivisták körébe bevonni a fiatalokat. Ezért minden munkahelyen körültekintő, időben történő egyeztetésre van szükség a szakszervezeti bi­zottságok és a helyi KISZ-szervezetek vezető testületéi között. . A választások során vizsgáljuk meg a szak- szervezeti csoportok szervezeti elhelyezését és ahol erre szükség van, igazítsuk a gazdasági felépítéshez. Lehetőleg egy művezetőhöz, egy csoportvezetőhöz, illetve egy osztályhoz, főosz­tályhoz tartozó kollektíva alkosson egy-egy szakszervezeti csoportot. Ezzel is teremtsük meg a szakszervezet és gazdasági vezető jobb együttműködésének feltételeit. Az előkészületek fontos része a bizalminak beszámolása a szakszervezeti csoport előtt. Ennek gerincét nem nehéz összeállítani. Segít például az eddig minden évben megtartott be­számolóról készült emlékeztető. Az ötéves számvetés alapvetően ezekre épülhet A választás azonban nem csupán a tlsztűjí- tásra, hanem a tennivalók együttes kialakítá­sára is adjon lehetőséget Feltárandók a mun­kában jelentkező gondok, megfogalmazván a javaslatokat ezek leküzdésére. A bizalmiak funkciójának betöltéséhez a csoportok jelent­senek támaszt, akkor is, ha az érdekeiket kép­viselik és akkor is, ha a központi elképzelé­seket kell érvényesíteniük. Követelmény, hogy a bizalmiválasztások a nyilvánosság előtt történjenek. Ez főként azt jelenti, hogy az érintett szakszervezeti csoport minden tagja legalább két héttel előbb tud­jon arról, hogy csoportjában a bizalmi és he­lyettese választására mikor kerül sor. Legyen tehát lehetősége és ideje minden szakszerve­zeti tagnak arra, hogy mondanivalóját, igé­nyét, kérdését átgondolhassa, azaz felkészülten jelenjen meg a választási összejövetelen. A bizalmiválasztásokat előkészítő feladatok kö­zül e néhány kiemelt tennivaló is érzékelteti, milyen elmélyült, alapos előkészületeket felté­telez a szakszervezeti vezető testületek és a bizalmiak számára egyaránt ez az időszak. A választásokkal összefüggő céljainkat abban az esetben tudjuk a leginkább elérni, ha a munkahelyeken a feladatokat közösen alakítják ki és közösen hajtják végre. Ebben a munkában is érvényesüljön a párt irányítá­sa, a feladatok és a felelősség helyes megosz­tása. Az, hogy a bizalmi funkcióba mindenhol megfelelő személy kerüljön — minden mun­kahelyen minden dolgozó érdeke. A feladató- kát tehát ennek tudatában, fokozott felelős­séggel kell ellátni. VARGA ISTVÁN, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents