Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
use rn 1980. MÁRCIUS 19., SZERDA Nagyberuházások Beszámoló a parlamenti bizottság fórumán Népgazdaságunk egyik legnagyobb beruházásának hely' színén, a Diósgyőri Lenin Kohászati Művekben tárgyalta meg kedden a folyamatban levő nagyberuházások helyzetét és az ezekkel összefüggő további feladatokat az ország- gyűlés építési és közlekedési bizottsága. Az írásos előterjesztéshez Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. A többi között a nagyberuházások jó előkészítésének és a kivitelezők jó együttműködésének fontosságát hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy az utóbbi években megvalósult műszaki fejlesztés eredményeként a hazai építőipar alkalmassá vált arra, hogy a legkorszerűbb építési technológiák alkalmazásával oldjon meg nagy feladatokat. A vitában, a továbbiakban, felszólalt Juratovics Aladár Gsongrád megyei, Szilágyi Gábor Hajdú-Bihar megyei, Simon Gábor Borsod megyei, Cserna Sándor Baranya megyei, Varga B. István Győr- Sopron megyei, Riss Jenő budapesti, Hegedűs Lajos Szolnok megyei és Retezi Károly budapesti képviselő. Részt vett és felszólalt az ülésen Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója Is. Csövek az éltető víznek A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára ebben az évben százezer négyzetméter mozaiklapít és csaknem háromszázötvenezer folyóméter különböző átmérőjű beton, illetve vasbeton csövet gyárt, melyből fedezni tudják a hazai igényeket. A képen: a hajszálrepedések ellenőrzése. Milliárdos érfékek Időre elkészülnek az otthonok Lévén az idei az V. ötéves tervidőszak utolsó esztendeje, a tavalyinál nagyobb feladatok várnak a Pest megyei Beruházási Vállalatra is. Kiviteli értékben 2 és fél—3 milliárd forintot terveznek, előkészítő munkáik pedig elérik a másfél milliárd forintot. Több lakás Melyek jelentősebb beruházásaik, s hogyan állnak ezek? — Erről beszélgettünk Honkó Pállal, a vállalat főmérnökével. Kiemelt feladatuk természetesen a lakásépítés, év végéig 2392 lakás átadását tervezik, Ha ez sikerül, túlteljesítik az öltéves tervet — miszerint 9535 család költözhetett, költözhet új otthonba. Igaz, az eredetinél kevesebb otthon készül el; az 1978-ban bevezetett beruházási színvonalgazdálkodás nyomán csökkent az előirányzat. Így például Budaörsön 580, DunákéMég mindig csak útkeresés? Két Pest megyei vállalat példása — Még mindig csak útkeresés — állapítja meg a vállalati szervező munkát, a szervező intézetek tevékenységét értékelő, kétrészes elemzésének címében a Figyelő. A kiforratlanság, a kívánt eredmények eddigi elmaradásának okait — sok minden Kertbarátok fóruma Friss élet a klubokban A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága mellett működő Kistermelők és Kis tény és ztok Társadalmi Szövetsége legutóbbi szokásos évi fórumán a megye kertbarátköreinek vezetői vettek részt. Nagy érdeklődéssel hallgatták meg dr. Gyúró Ferencnek, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanárának, egyben a KKTSZ Országos Szövetsége elnökének előadását, aki kiemelte a mozgalom politikai, gazdasági, környezetvédelmi, művelődési jelentőségét Bő választék — Már az, hogy a mezőgazdasági termelés egyharmadát a kistermelők adják, önmagában politikai tett — mondatta. — Egymillió hétszázezer család folytat háztáji gazdálkodást, ebből 24 százalék a paraszti munkát végzők aránya, ennél több, 26 százalék az ipari, nagyüzemi munkáse zé, de a társadalom többi rétege, például az értelmiségiek (10 százalékban) is részt vesznek a gazdálkodásban. És ha ezek a számok talán keveset mondanának, annál többet jelent az, hogy a gazdálkodók közül sokan a kertbarátkörökbe tömörülnek, tehát klubéletet élnek, ahol a termeléssel kapcsolatos tapasztalatcsere-beszélgetéseken kívül komoly közéleti tevékenységet folytatnak; fásítási akciókat szerveznek községeik szépítésére, a táj védelmére, hogy csak egy példát említsek. Bogyós gyümölcs A kiskertek gazdasági jelentőségéről szólva dr. Gyúró Ferenc a legkézzelfoghatóbb eredményekre, a piaci tapasztalatokra utalt. A kertbarátoknak köszönhető az a bő választék (saláta, retek, paprika, uborka stb.), amely télyíz idején is várja a vásárlókat. A kisállattenyésztők, főként a nyúllal, galambbal foglalkozók, sok kicsi sokra megy alapon, nagyon nagy értékeket hoznak létre. De jól ismert, hogy elsősorban a téli időszakban, élénk kulturális élet iá folyik a kertbarátkörökben. Ezek után a feladatokról is szó voll Arról, hogy semmiképpen sem burgonyát, kukoricát, almát kell termelni, hanem például bogyós gyümölcsöket, zöldségféléket, vagyis olyan termékeket, melyeknek előállítást nagyüzemi módszerrel kevéssé kifizetődő. Felhívta még a hallgatóság figyelmét arra, milyen fontos minden talpalatnyi földet kihasználni, a parlagföldeket termővé tenni, hisz tudvalevő: egyik legnagyobb nemzeti kincsünk a föld. Külön hasznos^ hogy az előadó felvetette a megművelet- len földek problémáját, ugyanis csak a megyében 850 hektár parlagföld van jelenleg. A fórumon részt vevő különböző intézmények (Földhivatal, MÉSZÖV, KISOSZ, AGROKER, ZÖLDÉRT stb.) képviselői számtalan kérdést kaptak. Egyebek között elhangzott, hogy valamilyen formában kis gépállomásokat kellene létrehozni, ahonnét ki- kölcsönzhetnék a kertbarátok a szükséges eszközöket. A Csömöri Kertbarát Kör ugyan vásárolt közösen egyszerűbb és olcsóbb kisgépeket, ezeket egymás között továbbadják, de komolyabb beruházásra nem futja erejükből. Választási eredmény A felszólalások után Bán- hidi Sándor, a megyei népfrontbizottság gazdaságpolitikai főelőadója bejelentette a választás eredményét A megyei KKTSZ új elnöke, dr. Kovács László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékének adjunktusa lett. Alelnökök: dr. Bödecs László, a megyei tanács főkertésze és Gulyás László, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának vezetője. Tájékoztatták a résztvevőket a megyei verseny eredményéről, melynek értelmében Pomáz, Szentendre, Vecsés és Dunakeszi legeredményesebben dolgozó kertbarátai fogják képviselni a megyét a nyári országos mezőgazdasági és élelrpiszer- ipari kiállításon. S. H. K. más mellett — abban is látja a gazdaságpolitikai hetilap cikkírója, hogy a szervezők és megbízóik kapcsolata, a vállalati fogadókészség az esetek legnagyobb részében ma még hiányos, s ugyanakkor az intézetek anyagi érdekeltsége sem az elméleti munka eredményeinek gyakorlati megvalósítását, hanem a minél vastagabb tanulmánykötet ellenértékének bevasalását kívánja meg. Közvetítő szerep Mindehhez tegyük hozzá, hogy a vállalati szervezési munkák túlnyomó többségét a szervezeti szabályzatok kidolgozása, az ügyviteli folyamatok szervezése, az adatfeldolgozás rendszerének kialakítása teszi ki, s lényegesen kevesebb idő, pénz, s energia jut a fizikai munkafolyamatok, a termelőhelyek szervezésére — holott minden tapasztalat azt mutatja, hogy az üzem- és munkaszervezésnek pont ezen területe kecsegtet a legnagyobb eredménnyel. 'Mindezt természetesen nem azért írtuk le, hogy igazát erősítgessük — erre, sajnos, nem szorul rá —, vagy ellenkezőjét próbáljuk bizonyítani — ez viszont meddő kísérlet maradna. Az általános helyzetkép tükrében azonban — néhány megyei tapasztalatra alapozott — mondandónk is könnyebben érthetővé válik. A közelmúltban részletesen beszámoltunk a váci Híradás- technikai Anyagok Gyárában folyó munkáról, melynek végső célja a romhányi üzemcsarnok komplex munkaszervezése, egy szervezési mintaüzem létrehozása. A sok szempontból figyelemre méltó kezdeményezés egyik jellemzője, hogy választ ad arra a kérdésre is, hogy a külső, a vállalattól teljesen független szervezők megbízása, vagy a saját szervezési apparátus kiépítése segíti-e jobban a célok megvalósítását? A megoldást a kettő együttes alkalmazása 'jelenti. Esetünkben e"z úgy valósult meg, hogy a HAGY szervezési osztálya látja el a feladattal megbízott Kohó- és Gépipari Szervezési és Számitáhtechni- kai Intézet és a gyár műszaki, termelési apparátusa közötti közvetítői szerepet, a vállalati szervezők segítik a feladatok kölcsönös megértését, az általános érvényű módszerek helyi adaptálását. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a vállalati mindennapokat jobban ismerő belső szervezők a nagyobb általános tapasztalatokkal rendelkező intézeti kollégáik révkalauzai. Kevés példa A tanulmánykészítésre orientáló általános érdekeltségi — pontosabban fogalmazva érdektelenségit — rendszer káros hatását azzal kerülték ki, hogy a munka elvégzésére kötött szerződés kimondja: az elvárt, s az intézet által garantált termelékenység-növekedést meghaladó eredményből a KG ISZSZI anyagilag is részesül, magyarul, a két fél az eredményes együttműködés következtében létrejövő többletnyereségen megosztozik. A gondolat látszólag pofonegyszerű, alkalmazására azonban mégis meglehetősen kevés a példa a hazai szervezési gyakorlatban. Csakúgy, mint a teljes munkafolyamatok megszervezésére irányuló kísérletekre. A termelés közvetlen irányítói, a vállalatok, az ipar vezetői hosszú időn keresztül 4 afféle kuruzslásnak tekintették a munkapszichológiát, az ergonómiát, a szociológiai módszerek alkalmazását — pedig ezek egy valóban eredményes termelési folyamat kialakításának éppúgy elengedhetetlen feltételei, mint a megfelelő technológia vagy a korszerű gépek. A Híradástechnikai Anyagok Gyárának, már említett szervezési programjában az intézet szervezői az ergonómusokkal együtt dolgozták ki az egyes munkafolyamatokat, s a Csepel Autógyárban végzett problémafeltáró vizsgálat — melyet szintén a közelmúltban mutattunk be — ugyancsak a termelési folyamat egységét vette nagyító alá a környezeti viszonyoktól és anyagi feltételektől egészen az emberek műveltségi szintjéig és társas kapcsolatok kialakult rendszeréig. Próba előtt Hiba lenné azt hiiínünk a két pozitív Pest megyei példa bemutatása alapján, hogy szü- kebb pátriánkban netán az országosnál kedvezőbb lenne a munka- és üzemszervezés általános helyzete. Nyilván igen nagy számban találhatnánk nálunk is olyan vállalatot, ahol „szervezés” címszó alatt nemigen végeznek többet az osztályok es főosztályok függelmi viszonyainak permanens átrendezésénél, az újabb és újabb nyomtatványok kiötlésénél. Az is a kép teljességéhez tartozik, hogy sem a HAGY kísérletéről, sem a Csepel Autóban végzett munkáról nem lehet múlt időben beszélni, hiszen az előbbi még a megvalósítás próbatétele előtt áll, utóbbi pedig — a valóság feltárásával — egyelőre „csak” a kiindulópontokat adta meg egy átfogó szervezési munkához. Úttörő —vagy legalábbis az átlagosnál igényesebb célokat követő — jellegük azonban . se így is tagadhatatlan. ■' I ga éla 1 is; szin 256, Százhalombattán 240 lakás találhat gazdára. Tovább gazdagodik Gödöllő is 194 és Szentendre 215 új otthonnal. Az építések ütemével elégedettek a beruházók, annál is inkább, mert a megszokottól eltérően több lakás előkészítését is célul tűzték ki. Év végéig nem kevesebb, mint 1647 otthon létesítése kezdődik el. Új módszer Számottevő a vállalat iskolaépítést programja is: az öt év során 347 iskolai tanteremmel bővítették a megye oktatási hálózatát; 1980-ra 83 tantereim átadására vállalkoznak. Befejeződik például a pátyi és a törökbálinti 8—8 tantermes iskolák építésének II. üteme, valamint a dabasi, ugyancsak 8 -tantermes intézmény létesítése. Mendén már megtörtént a 8 tantermes BETONYP-ele- mekből készülő iskola alapozása és Szentlőrinckátán is jól1 nivalólk között tartja számon halad a 8 tantermes általános iskola építése. Ezt — a tantermi szárnyat — szeptember elsején már birtokba vehetik a kisdiákok. Hamarosan hozzálátnak a ráckevei 8+8 tantermes oktatási intézmény kivitelezéséhez is éá* Szigethalmon, ahol szintén 8 tantermes isTermészétesen gyermekintézmények is szerepelnek a beruházók terveiben. Ezek jelentőségét külön is hangsúlyozzák. Idén 300 óvodai és 340 bölcsődei hely gyarapításával számolnak. A tervezett 2150 helyet összesen 2500 óvodai hellyel gazdagodik Pest megye. Külön említésre érdemesnek tartják, hogy Szigetszentmiklóson száz- személyes óvoda és 60 csöppség elhelyezésére alkalmas bölcsőde létesül. Mégpedig új módszerrel: itt vizsgázik majd az ÉTISZERK-könnyűszecke- zet. A fóti szülők örömére hamarosan otthonra lel 100 kisgyerek az új FORFA-óvodá- han. Bővül a kórház A kerepestarcsai kórház bővítését ugyancsak fontos tena vállalat. A 328 ágyas hotelépület teljes szerkezetének el kell készülnie május végére. Még korábban, április 4-én szeretnék átadni viszont Vácott az új, 32. munkahelyes SZTK-rendelőintézetet És végül, hogy a dunakeszieknek is jó hírrel szolgáljunk: júniuskolá épül, már a II. szintet. ban tervezik a Duna-parti la- szeréUk. Jól haladnak az épí- kótelep bevásárlóközpontjában tök Gödöllőn is: május középé- épített ABC-élelmiszeráruház re tervezik a Szabadság téri üzembe helyezését. 12 tantermes iskola átadását. I P. Gy. Agrárcentrum Gödöllőn Nemzetközi sajtótájékoztató az egyetemen Külföldi vendégei voltak tegnap, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek. A hazánkban akkreditált sajtó- és rádiótudósítók ismerkedtek mezőgazdasági felsőoktatási intézményünkkel. Az egyetemen folyó oktató, nevelő és kutatómunkáról dr. Cselötei László akadémikus, az intézmény rektora adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az egyetem mezőgazdaságtudományi és gépészmérnöki karán jelenleg több mint 250j0-an tanulnak. A nappali tagozat hállgatői- nak csaknem egytizede külföldi: 28 országból, 116 diák tanul náluk. Jelentős a szakmémökkép- zés. Olyan mezőgazdászok és gépészek szereznek újabb képesítést, akik négy-öt évet már eltöltöttek üzemgyakorlatban. A mezőgazdász szakmérnökök egyharmadát, a gépészmérnökök közül pedig valamennyit ők képezik. Vallják, mondta dr. Cselötei László, hogy az egyetemet végzettovábbképzését legalább ötévenként meg kell szervezni. Ismertette ezután azokat a terveket, amelyeket az agrárközponttá alakítás érdekében kívának megvalósítani. E törekvések egyik állomása volt, hogy a közelmúltban gödöllői középponttal létrejött az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ. Ott működik a MÉM Műszaki Intézet és az Erdészeti Kutató Intézet egyik telepe is. Az egyetem erős bázisa az oktató-kutató munkának. Tudósító kollégáink az egyetem kutató munkája felől is számos kérdést tettek fel: mindenek előtt arról, hogyan segítik közvetlenül a termelés fejlesztését. Cselötei akadémikus és munkatársai elmondották, hogy az egyetem több országos kutatási téma vezetője, így a mezőgazdaság racionális energia gazdálkodása, a vadgazdálkodás és a környezetvédelem témáiban szoros és hivatalos is a kapcsolat a hazai nagyüzemekkel Több tucat azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyet termelésfejlesztésükhöz kérnek és kapnak segítséget a: egyetemtől. Példaként emlí tette a dunavarsányi Petői Tsz-t, amely a kiváló gazda ságok közé tartozik, kitűni. szakember gárdája van, di igényelte, kérte a segítségüké a fejlesztésben, hiszen a jövő jük megalapozásában az elő relátó, okos tervezésben. az egyetem sokat tehet. A gödöllői egyetem munka társai dolgozták ki a nagy üzemi lúdtenyésztés technoló giáját. Napjainkban egyebei között a kertészeti kultúrál: öntözésének fejlesztésén, a'- energiagazdálkodás javításán a környezetvédelmi, a takar- i mányhasznosítási, a munkavédelmi' és a munkaszervezés témákon dolgoznak. Fehér István HMK-Zanúeskoxás Weyer Béla Törődés ai Az időskorúak szociális támogatásának szélesítéséről, valamint a nyugdíjasok és a munka ankétjának megrendezéséről, vagyis az idei teendőkről tanácskozott kedden a Hazafias Népfront időskorúakkal foglalkozó országos társadalmi munkabizottsága. Népfront-tisztségviselők, szak- szervezeti képviselők, minisztériumi szakemberek vitatják meg, hogy miként lehet az idős korral járó gondokat a társadalom segítségével a nyugdíjasok válláról levenni, mérsékelni. Az Egészségügyi Minisztérium képviselője elmondotta, hogy a társadalmi szemléletformálástól a napközi otthonok berendezésének, fölszerelésének elkészítésén át a jogi tanácsadásig széles a segítségnyújtás skálája. És gazdag a gyakorlat példatára sok településen iskolások idősekkel vállalják a nyugdíjasoknak az ebéd házhozszállítását, a be- .vásárlást, a takarítást, s ezt a mozgalmat igyekszik elmélyíteni, a KISZ-nek a „Fiatalok az idősekért” akciója is. Az Egészségügyi Minisztérium a városi és községi tanácsok egészségügyi szakigazgatási szerveit ösztönzi arra, hogy — a már felső szinten megkötött együttműködési megállapodás alapján — alakítsanak . ki a Vöröskereszt-szervezetekkel összehangolt programokat, mindenekelőtt a betegek, a mozgásban korlátozottak szociális gondozására. A tanácskozáson elhangzott vitaindító hangsúlyozta, hogy az egyébként apró figyelmességet jelző, nyugdíikort köszöntő munkahelyi .virágcsokrot” értékesebb, tilalmasabb kapcsolattal kell felváltani.
