Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

Kjrítrla A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1980. MÁRCIUS 18., KEDD Együttműködés a külkereskedelemmel Korszerűen felszerelt csarnokok Huszonkét esztendővel ez­előtt alakult meg Budapesten a Papírfeldolgozóipari Szövet­kezet. Hosszú évekig — más megoldás híján — a főváros VII. kerületéiben és környé­kén, harminc-negyven helyen, jobbára dohos pincékben folyt a termelés. Ez az áldatlan ál­lapot a szövetkezet fejlődését , is akadályozta, ezért 1970-ben Póton új telepet építettek sa­ját erőből, s jobbára saját ki­vitelezésben. — Ma már ez a telep adja a szövetkezet teljes termelé­sének 70—80 százalékát — mondja Borbély Jenő elnök. — Tavaly több mint 5 ezer tonna papírt dolgoztunk fel, s a termelési érték meghaladta a 244 millió forintot. Amikor tíz éve Fótira jöttünk, a te­lep még alig 50 milliót ter­melt ... S közben a létszám kis mértékben csökkent. Televízión át A korszerűen felszerelt munkacsarnokokban elsősor­ban nyomdaipari tevékenység folyik. Speciális kereskedelmi nyomtatványokat készítenek, amelyeket a modern iroda- technikában hasznosítanak. Hogy csak néhányat említ­sünk: gyártanak itt szálloda- számlákat, szállítóleveleket, gépkönyvelési nyomtatványo­kat, peremlyukkártyákat. De termelnek papírdobozokat, kü­lönböző zacskókat, iskolasze­reket, s még műanyag csoma­golóanyagokat is. A munka valóban korszerű telepen folyik. A csarnokok tágasak, világosak, a szállítás teljesen gépesített. A szövet­kezet a megrendelőinek saját gépkocsiparkjával fuvarozza az árut. A diszpécserközpont­ban televízión -keresztül fi­gyelhetik a munkahelyeket, s így percre kész információval rendelkeznek. A szövetkezet fejlődése azonban nem állt meg: tavaly mintegy 62 mil­lió forint volt a nyereség, s ebből 20 milliót költöttek fej­lesztésre, elsősorban gépek vá­sárlására. Most épül egy új üzemcsarnok is, amelyben a tmk-részleg és a műszaki rak­tár kap majd helyet. A fóti telepen egy angol cég úgynevezett konszignációs raktárt tart fenn. Mivel a ha­zai önátír ópapír-igény eket csak importból tudják kielé­gíteni, nagy jelentősége van ennek a raktárnak, mert a megrendeléseket szinte azon­nal teljesíteni tudják. — Az önátíró papír egyre jobban terjed folytatja az elnök. — Elsősorban a bank­szakmában népszerű, hiszen például van olyan speciális változat, amely kizárja a ha­misítást, mert az egymásra helyezett papírok csak meg­felelő sorrendben másolnak. Szövetkezetünk tavaly egy­millió forint értékű terméket gyártott önátíró papírból, s emellett csaknem 1,5 millió forintnyi devizát kaptunk az angol partnertől a raktár ke­zeléséért. Sőt, a szövetkezetiek to­vább is léptek! Mivel régeb­ben két csomagolásban — ív­ben és tekercsben — kapták az alapanyagot, nemrég dara­boló gépet vásároltak, s egy bécsi tanulmányút tapasztala­tait felhasználva, ma már Fo­ton szabdalják ívekre a te­kercseket. Az angol cég öröm­mel adta át ezt a feladatot, mert a darabolás nekik is gondot okozott. A gépvásárláshoz támoga­tást nyújtott a LlCNIMPEX, valamint a Fa- és Papíripari KISZÖV is. Az új berendezé­sen — amelyet árón alul vá­sároltak az egyik tőkés gyár­tótól — ebben az esztendőben a tervek szerint mintegy ezer tonna önátíró bapírt dolgoz­nak majd fel, s ezért több j mint 300 ezer dollárt fizet az angol cég. A szövetkezet és a LIG- NIMPEX nemrég közös társa­sági szerződést írt alá, hiszen a szakemberek nagy lehetősé geket látnak az együttműkö désben. A külkereskedelmi vállalat piaci információkkal, üzletkötési’ lehetőségek felde­rítésével' segíti a gyártót, s ezért a nyereség egyharma- dát kapja. Az érdekeltség te­hát kétoldalú, s ezen a kap­csolaton csak mind a két fél nyerhet... Takarékosság A hazai papírgyártás meg­lehetősen fejletlen, ezért igen sok alapanyagot kell impor­tálni. A lábatlani papírgyár például hosszas kísérletezés után sem tudott elfogadható minőségű önátíró papírt elő­állítani. A szövetkezet azon­ban, ha a papírgyártásban nem is, de az importból származó késztermékek hazaival való helyettesítésével jelentősen já­rul hozzá az állami takaré­kossági programok megvaló­sításához. Példaként említ­hetnénk a telextekercsek gyártását, amelyet nemrég kezdtek meg Foton, s tavaly már 111 ezer darabot készí­tettek. Ebből kisebb mennyi­ség jutott tőkés exportra _ is. Üjabban a különböző mérő­lapok előállításával is jneg- próbálkoznak... A szövetkezet gazdasági helyzete stabil, s mint Borbély Jenő elmondta, a termékszer­kezet-váltás nekik nem oko­zott gondot, hiszen évek óta csak olyan terméket gyárta­nak, amit el is tudnak adni. Ellenkező esetben már régen becsukhatták volna a kaput. Nyereség A szövetkezetnek Feldebrőn és Sülysápon is vannak tele­pei. Ezekben a napokban zaj­lanak a munkahelyi tanácsko­zások és a részközgyűlések, amelyeken az elnök a tavalyi év sikeres zárásáról számol­hat be. A múlt esztendőben 8 százalékos volt a bérfejlesz­tés, s a nyereség után most 1 millió 216 ezer forintot, 300 ezer forinttal többet osztottak fel, mint tavaly. F. Z. Szolga, szolgálat, szolgáltatás I ki. Igaz, ehhez a kellemetlen ' érzéshez már majdnem hozzá­szoktam. Mi az oka az általános ud­variatlanságnak, türelmetlen­ségnek? Miért csak akkor le­pődünk meg, ha kedvesen szól­nak hozzánk? Állandó téma — az egyik ember benyúl a buk­szájába, pénzt vesz elő, és a másik ember kinyújtott te­nyerébe csúsztatja olyan szol­gáltatásért, amely az illetőnek munkaköri kötelessége. Egyré- másra olvasom a cikkeket a jattról, a kenésről. Akad, aki a borravalót a feudális be- ideázettség továbbélésének tartja, az úr és a szolga vi­szony konzerválásának. „Űr vagyok, miikor borravalót adok, s nem is gondolok rá, hogy valakit megaláztam. Szol­ga vagyok, mikor borravalót elfogadok, s nem is gondolok rá, hogy valaki megalázott” — írja Nemes György. Bár ilyen egyszerű lenne ez a kérdés! Burkoló alkatrészek bojlerekhez Világosságot az utcákba! Vajon tud-e az ÉDÁSZ ar­ról, hogy a deákvári Salamon Dezső utca hónapokon át sö­tétben volt, és pár hete a szomszédos Cserje utca is ha­sonló sorsra jutott. A sötétben botorkáló öregek és a hajnali munkába járók nagy „örömé­re”. Jó lenne, ha mihamarább visszaállítanák a rendes közvi­lágítást és biztosítanák leg­alább azt a fényerőt, ami né­hány hónapja még megvolt — írja a „botorkálok” nevében Benedek Antal. A PEFÉM 2. számú Fcmioari gyáregységében, Sződligeten az idén 50 ezer gázbojlerhez készítenek burkoló alkatrészeket A képen: Lukács György cxcenter présgépen az előlapot alakítja. Barcza Zsolt felvétele Ünnepi megemlékezés Vándorzászló-átadás A Forte Fotokémiai Ipar Mező Imre KISZ-szervezete tavalyi jó munkája alapján elnyerte a KISZ Központi Bi­zottság vörös vándorzászla- ját. Ennek kapcsán kedden, március 18-án . ünnepi meg­emlékezést tartanak a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 61.. és a KISZ zászlóbontásá­nak 23. évfordulója tiszteleté­re. Kármán Ferenc, a Forte KISZ-bizottság titkára mond ünnepi beszédet, majd dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára adja át a vándorzász­lót. Meseköny kis betegeknek A váci Áfész Nyomda Áp­rilis 4. nevet viselő szocialis­ta brigádja mesekönyvekkel ajándékozta meg a Szőnyi Ti­bor Kórház gyermekosztályát. Csömör Adrien könyvtáros mondott köszönetét a kedves ajándékért. fljabb szempontokat villant ^ fel László Anna: „A szo­cializmus hajnalán számos vi­selkedési formával — például az össznépi tegeződéssel — igyekeztünk hangsúlyozni, hogy dolgozók között nincse­nek, nem lehetségesek rang- beli elválasztó falak. Viszo- lyogtunk az afféle szavaktól is. mint a kiszolgáló, vagy akár a személyzet. Mindenkit meg akartunk győzni arról, hogy a régebben így jelölt tevékeny­séget emberi méltósággal le­het és kell folytatni. Senki ne alázkodjék meg senki előtt! Egyenes derekaikra és talpra segített kapcsolatokra vágy­tunk. Azóta egynémely kap­csolat ismét a feje tetejére állt.” A szolgáltatók megszokták, hogy a nem szolgáltató: kiszol­gáltatott — elcsépelt szójáték. Szerencse, hogy nem térdel le j a cipő bolt eladója a vevő előtt, de egyáltalán nem szerencse, I hogy már a jatt sem egészen j az, ami volt, amire megszüle- I tett. Helytelen ^ a tisztességes bang hiányát arra fogni, hogy szocialista rendünk az egyen­lőséget hirdeti. Akikor ugyanis némelyek rosszul értelmezik az egyenlőséget És valóban: rosszul értelmezik. Barátom egv tanácselnökről- mesél, aki melleit lakik. Nevetve mond­ja, hogy amíg a tisztségviselő oda nem költözött, az élelmi­szerüzlet délután kettőkor már bezárt Gyorsan módosították a nyitvatartási időt: a bolt ez­után este hatkor húzta le a rolót. Ám amikor a tanácsel­nök elköltözött, rögvest visz- szaállt a régi rend. A környé­ken mindenki örült, amikor látta, hogy X elvtárs újra la­kója a háznak. Nem hiába: az üzlet ismét este hatig van nyitva. Mondanom sem kell, a ta­nácselnök nem kérte a nyitva- tartás módosítását, talán nem is tudott róla. Az ilyen esetek már súlyosabbak, mint az egész borra valóügy, mivel pontosan az egyenlőséget kér­dőjelezik meg. Nem az egyen­lő elbírálást, mint a jatt, ha­nem az egyenlőséget. És újabb szót hív elő a múltból: a „du­kál”-t. Ilyen megközelítésben pedig ismét van úr és szolga, egyszersmind vannak kis-zol­szerkesztőségbe panaszos vei érkezett, amelyben idős nyugdíjas tez-tag méltat­lankodik, hogy a kézbesítők különböző időpontban viszik ki a nyugdíjat — a volt állat­orvosnak ’ például hamarább, mint a „kisnyugdíjasoknak”. Lehet, hogy a levélírónak nincs igaza, hiszen minden kézbesítőnek megvan a maga útvonala, de sorai art. bizo­nyítják: érzékenyek vagyunk mindenfajta megkülönbözte­tésre. Az elmúlt évtizedek öntu­datra. önbizalomra neveltek bennünket. Ráébresztették a legegyszerűbb, legszegényebb embereket is. önmaguk fontos­ságára. Nem kell értelmező szótár ahhoz, hogy'a szolga szóból fciérezzük az emberi méltósággal össze nem férő megalázkodást; a szolgálat hallatán ne libériás inasok jussanak eszünkbe, hanem egy nagyobb közösséget, magasabb elvet szolgáló önzetlen tevé­kenység; a szolgáltat ige pe­dig a hivatalos nyelv szerint a lakosság szükségleteit kielé­gítő, de új terméket létre nem hozó gazdasági munka. Megtanultuk hát a fenti fo­galmakat szétválasztani, csak a gyakorlatban még néha ösz- szegubancolódnak. fPúl egyszerű lenne a kép- A let: a szolgáltatók szíves­séget tesznek, mi szívességü­kért borravalóval fizetünk. Hiába morfondírozunk azon is, hogy egyes szakmákban mi­ért kalkulálják be a fizetésbe a hálapénzt, ezáltal miért nem hiányszakma a benzinkutasé,# miért az a vájáré, hengerészé. Valljuk be: a magunk meg­nyugtatására adjuk a borra­valót, azért terjed úgy, mint a fény. Elvonatkoztatunk a mun­kától, attól is, mit kapunk a különpénzért cserébe, egysze­rűen és megszokottan a zse- * bünkbe nyúlunk, össznépi szo­kássá vált a számlán felüli fi­zetés. Hol van már a íeudáli# beidegzettség továbbélése. Ür- szolga viszony! Ugyanolyan kiszolgáltatottak maradunk a borravaló leszurkolása után, ■ mint annakelőtte. Zsebből zsebbe megy a pénz, borítékba bújik, vagy mezítelen marad; már-már nem is a munka jobb r minőségét kívánva érte. ha- . nem az emberi — azaz: ma­napság megkülönböztetett — hangot, bánásmódot. Tehát nem a szolgálatért fi­zetünk. Hanem a szolgálatnak tetsző valamiért, amit udva­rias kiszolgálásnak nevezünk. A citrompótlóhoz hasonlítva egy bankónak nevezett pirula néhány pillanatig olyan ízt kölcsönöz, .mintha a kiváltsá­gosak közé tartoznánk. Holott elveink szerint senki sem le­het kiváltságos helyzetben, tehát pénzünkért — ha má# optikával is, mint hajdanán — olyan rangot akarunk venni, amilyen pénz nélkül is meg­illetne minket. Vz a beidegződés a gyökere u a példánkban szereplő visszásságoknak — csakhogy ezekben a szolgáltató érzi né­hány pillanatig szolgának ma­gát, nem törődve a rábízott pénzzel, erővel. Pedig tudhat­ná: pénzt, erőt szolgára nem bíznak. T. E. Fogadóóra Matyó Józsefné, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának tagja március 21-én, pénteken fél kettőkor üzemi fogadóórát tart a Híradástechnikai Anya­gok Gyárában (Vác, Zrínyi u. 39.). 2601. Vác, Pf: 32. Csupán ötven óvodai hely Lapjuk 1980. február 16-i számában megjelent egy cikk, „Számíthatnak az ingázókra is” címmel, melyben Letkés község gondjairól, terveiről, eredményeiről szólnak. Ebben a cikkben található egy olyan aaat, amelynek elolvasása so­kakban félreértésekre adhat okot, nevezetten az, hogy a letkési óvoda jelenleg 90 hely- lyel rendelkezik. Ez a való­ban létező helyeknek (50), kö­zel kétszerese. Igaz, ^ hogy jelenleg egyik legégetőbb problémánk az óvoda szűkössége, de ha a cikkben közölt 90 hellyel ren­delkeznénk, akkor a bővítésre nem lenne szükség, mert min­den felvételi igényt ki tud­nánk elégíteni. Nagy Klára vezető óvónő MOST VÁSÁROLJON, MOST ÉRDEMES! a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci Duna-kanyar Áruházában (Széchenyi u. 36.) A DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCIPŐK NAGY VÁLASZTÉKA VARJA A KEDVES VASARLÖKAT Bőrtalpú férfi félcipő Gumitalpú férfi félcipő Női szandál Klumpa, 31—34-es méretű 35—38-as méretű 111 Ft 486 Ft 450 Ft és 515 Ft 167 Ft 210 Ft 1 Zavarba, jöttem egy bem - ^ cipőboltiban. No, nem ; választék bősége lepett meg nem is a tisztaság. Az sem hogy az elárusító hölgy udva­riasan megkérdezte, mit aka­rok, majd pil-leléptekkel hoztí a kívánt cipőt. Idáig minder rendben ment, legalábbis amíg lehajoltam, hogy kifőz­zem az éppen rajtam levő láb­belit. Ö megelőzött Elém tér­delt. levetette a régi cipőt és föladta az újat. A fejéből csak a kontyát láttam. Zavarba jötí tem, feszengtem a széken. Va­laki térdelt előttem. Valaki: nálam idősebb, családanya, vagy magányos nő, köpenye zsebében a cipőkanállal. Tér­dén a bőr biztosan kemény, hiszem nem én vagyok az egyetlen vevő. Az első kipró­bált cipőt megvettem, kibotor­káltam az üzletből és örültem, hogy szégyellem magam, hogy ehhez nem vagyok hozzászok­va. Persze, zavarba jövök én itt­hon is. Hazai boltjainkban sem igen merek egynél több cipőt «próbálni. Volt rá eset, ami­tor az első választott lábbeli szűknejt bizonyult, amit rög­ön közöltem is az eladóval. Vlo-rgo-tt, s miközben a mása­iért ment, kolléganőjének oda­szólt: — Ez még azt sem tudja, lányos a lába ... Kétségkívül nagamma ismertem, szeren­csére a következő próba jól si- terült, a cipő kényelmes volt, oapkodva fizettem, kibotor- táltam. Egyáltalában nem irültem, sőt, mérgesen azon örtem a fejem, hogy mit kel­eti volna válaszolnom ne-

Next

/
Thumbnails
Contents