Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
I 1980. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK r£3i xMdap így készül az ablakkeret A makacs tények Nemcsak az iskolatáska nehéz A kedvezmények sem eléggé ösztönöznek? Kiskunlacházán, a 222. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben tizenkét szakmát tanítanak. Főleg vas- és építőipari szakmákat oktatnak, de tanultnak itt fodrászok és villanyszerelők is. Az iskola háromszázhatvanöt tanulója a hároméves képzés után az iskolával kapcsolatban álló vállalatoknál, szövetkezeteknél, illetve a szolgáltatóiparban helyeződnek «1. Képünkön: szakismereti óra az épületasztalos-osztályban. Látomás Üdvözlet Tunéziából Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban van egy csendesen, de igen tevékenyen és sző szerint színesen működő klub: a színesfényké- pezők, diafilmek készítésével foglalkozók baráti köre. Napjuk a páratlan hétfő, ilyenkor gyűlnek össze, beszélgetnek, vitáznak, egymástól tanulnak, szakelőadást hallgatnak, a dia és a színes fotó készítésének alapos ismeretében akarnak jártasak lenni. A fényképezés — legyen szó akár egyszerű fekete-fehér képekről, színesekről, vetíthető diákról vagy mozgóképsorról — olyan alkotóművészet, amelyet bárki megtanulhat, kedvére gyakorolhat, hiszen film, fényképezőgép, szakirodalom és sok más szükséges eszköz beszerezhető. Rutinra is szert lehet tenni. Az igyekvő amatőr versenytársa lehet a gyakorlott mesternek. De ahány ember, annyi szándék, annyiféleképpen ellesett pillanat. Csillagszóróhoz hasonlít talán legjobban műveik sora: van, amelyiknek minden szikrája fényes kis csillagként világít, akad halványabb, amely a látvány egészébe beolvadva megfér a sorban. A klub működését, mivel már több ízben bizonyította hasznát, létjogosultságát, fontosságát, anyagi lehetőségeihez mérten segíti a művelődési központ. Nem sajnálják a pénzt költséges eszközökre, több ezer forintos aspecto- matra, magnetofonra, elektronikus, audiovizuális eszközökre. Legutóbb stimulátort szereztek be, most a diavetítőt szeretnék jobb minőségűre, hangtalanabbra cserélni. Tervezik, hogy a későbbiekben a diaporámával is közelebbi ismeretségbe hozzák a baráti kör taisjait. A klub időnként nagyközönség előtt is bemutatkozik. Jól sikerült előadásaikat több százan nézték már végig. Egy- egy vetítettfcéoes előadás híre jó előre bejárja a várost. Hasznát, esztétikai értékét a közönség is hamar felfedezte. A napokban például több mint százhatvanan voltait Ná- nási Iván bemutatóján, aki Tunézia tájaival, lakóival, szokásaival, művészetével ismertette meg a közönséget. A bemutató, olyan volt, mint a címe: Látomás. Tenger és sívó homok, datolyapálmák, egzotikus virágok, szokatlan formájú házak, utcák, vakító fehér kövekből. Barlanglakások. Árkádok alatt a falnak dőlve, kucorogva vagy nyújtózkodva sziesztázó bunisziak, fényképezőgép lencséjére mosolygó, tüzes tekintetű berberek és hátat fordító fátyolos asszonysereg. Sivatagi szuvenírárus, pompás szőnyegek — egy helybeli csalód felvillanó képe, amint a tengernél rájuk köszön az alkony, ördöngös, gyorsan dolgozó kézművesek, fém, agyag és majolika művészeti remekek — bazársor, mecset. Temető a Mekkát és Medinát megjárt hadzsük jellegzetesen színezett sírköveivel. Azután egy darab a modern világból. A képsorokon együtt üzent a nézőnek a múlt és a jelen. A fényképezőgéppel világjáró útra induló emberek sok érdekes, hasznos információt hoznak, amint az ellesett pillanatokat, a számukra érdekeset úgy örökítik meg, hogy a látás örömét mással is megosszák. A Látomást a képsorokhoz illő, jól választott arab zene kísérte. Rövid áttekintő történelmi, gazdasági és földrajzi ismertető segített még az előadás előtt a látvány teljes megértésében. Kürti György, a gimnázium igazgatóhelyettese tájékoztatta a hallgatóságot. Pompás képekkel köszönte! a Látomás közönségétől Tunézia és a jó szemű fot$s. Mások számára is fe’eithetet- len pillanatokat sikerült megörökítenie. E. K. Ha látjuk gyerekeinket a púposra tömött iskolatáskával, s eszünkbe jut, hogy mi magunk a testvérektől ránk maradt könyvekkel, vászon- tarisznyával jártuk a jó öreg ,alma mater tantermeit, köny- nyen kimondjuk: nem lehet könnyű gyermekeinknek a sok tantervreform közepette jól megállni helyüket. Valóban nem az, de még nehezebb a helyzetük azoknak, akik őszülő fejjel, a család, a munkahely, gyorsuló világunk gondjait átmenetileg levetkezve leülnek az iskolapadokba pótolni azt a hiányt, ami az általános iskolai végzettségükben mutatkozik. Egyre kevesebben ősz Béla iskolaigazgató, a monori járás egyetlen magánvizsgáztatási joggal is felruházott oktatási intézményében, a vecsési Martinovics téri intézményben. Mint mondotta, a felnőttoktatásban az 1972-ben hozott MSZMP KB határozat és ezt törvényerőre emelő 1976/V. törvény szigorúan előírta a gazdasági vezetők és társadalmi szervezetek teendőit. Ennek is köszönhető, hogy átmenetileg nőtt az érdeklődés a felnőtt- oktatás iránt. 1974-ben 64 érvényes .bizonyítványt adtak ki a végzős felnőtteknek a Martinovics ' téri iskolában, majd az azt követő években rendre 43, 50 34 szocialista brigádtag fejezte be tanulmányait. Az 1977/78-as tanévtől kezdődően azonban kedvezőtlen folyamat indult el: akkor csak huszonhatan, majd egy évvel később már tízzel kevesebben jelentkeztek az általános iskola befejezésére. Jelenleg csupán tizennégyen ülnek a padokban.' Nehéz a fizika Néhány felnőtt tanulót megkérdeztünk ősz Béla igazgatóval: miért vállalkoztak a nem éppen könnyű feladatra? — Nézze, a Ferihegy Tsz vezetői elbeszélgettek velem és én vállaltam a tanulást. A forgácsolóüzemben vagyok a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigád vezetője, most van folyamatban a párttagfelvételem, szóval egy kicsit már szégyelltem is a munkatársak előtt, hogy hiányzik az iskolai végzettség. Egyszer már elkezdtem, de jött a család, abbamaradt. Hiába értem a műszaki rajzot, szakmunkásvizsgára is csak ennek elvégzése után mehetek. A tsz írószert, könyvet, füzetet, Sőt munkaidő-kedvezményt is ad. Nem tudom, hogy miért nem vállalkoznak többen tanulmányaik befejezésére. Pedig tudtommal néhány analfabéta is akad közös gazdaságunkban — mondja őszintén Kiss Tóth János. Az egy paddal hátrább ülő Horváth Józsefné boltvezetőhelyettes a Ceglédi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat vecsési Kun Béla téri élelmiszer- üzletében. — Vezetőim munkám alapján minden bizalmat megadtak és én erre az iskola elvégzésével is szeretnék rászolgálni. Nem könnyű dolog, mert a két gyerek, a férjem, elvárja, hogy minden este főtt étel legyen az asztalon, meg aztán az üzleti munka se leányálom. Csak a fizika meg a kémia ne lenne olyan nehéz. Egyébként nem panaszkodom, hármas, sőt négyes is akad az osztálykönyvben. Remélem, sikerül becsülettel befejezni. Padtársammal, Traycsi Rezsőnével együtt járunk a Halmi-telepről. ő a könyvkötő ktsz-ben dolgozik, naponta ingázik a fővárosba. • . A Martinovics téri iskola ebben a tanévben is a feltételeket ismertető körlevelet küldött a helyi üzemekhez, a tsz-hez. Kapcsolatban állnak a fővárosi üzemek közül is néhánnyal. — Sajnos sokszor csak a levelezésben merül ki a kapcsolatunk, de az eredmények nem úgy alakulnak, ahogy mi szeretnénk. Elég nagy a lemorzsolódás. A Ferihegy Tsz- ből nyolcán iratkoztak erre a tanévre, de már csak négyen vannak. Hiába a levélváltás, a felszólítás, a tényeken mit sem változtat. Pedig jelenleg már öt hónap alatt, szóbeli vizsga nélkül, tesztlapokon kérjük számon a tananyagot, s az üzemek is minden kedvezményt megadnak. Sajnos nagyok a kedvezmények, de még nagyobb a közömbösség, az igénytelenség. A dolgozók mellett az üzemek és a szocialista brigádok is többet tehetnének holmi papírmunkánál, kipipálásnál. Szemlélet- változásra lenne szükség, s arra, hogy a közművelődési törvényt mindenki magáénak tekintse. Nem kényszer, de... Értem, tapasztalom ősz Béla igazgató jogos féltését, aggódását, de sajnos ez mit sem változtat a tényeken. Azon, hogy járásunkban jelentkezők hiányában a dolgozók iskolájának tagozatai sok helyen megszűntek, s mennyiségében felére csökkentek. A tények makacs dolgok, azonban a közművelődésnek közüggyé kellene válnia. Ehhez a dolgozók, a brigádok, állami és társadalmi szervezetek vezetőinek szemléletén is változtatni kell. Mert mi tagadás: a köz- művelődési törvény elsősorban a munkás, a paraszt emberért született. Valamennyien szegényebbek leszünk, ha éppen azok vonják ki magukat, akik a legjobban rászorulnának arra. O. K. Fehérözön, soroksári hajtató Az idén már több ezer hektáron kapnak helyet az új nemesítésű, fehér húsú étkezési paprikák — jelentették be a Zöldségtermesztési Kutató Intézet budatétényi paprikatermesztési tanácskozásán. Ezektől, s az elszaporí- tásra kerülő fajtajelöltektől várják a szakemberek a hazai étkezési paprika évek óta stagnáló termesztésének megújhodását. Az újak, a köztermesztésbe kerülő Fehérözön és Soroksári hajtató kitűnő ízűek, bővebb termést adnak az eddig elterjedteknél: egy tőről évente többszöri szürettel egy kiló paprika is leszedhető. A húsos termés átlagos súlya eléri a tíz dekagrammot a korábbi fajták 4—6 dekásaival szemben. Darabossága a piaci értékesíthetőséget is növeli u C-vitaminban gazdag csíp- mentes fehérhúsú paprikának, mivel formára, ízre felülmúlja a külföldi fajtákat. Az újdonságok már helyrevetéssel is termeszthetők, jól tűrik az intenzív körülményeket és géppel is szedhetők. A gyakorlat sürgetésére a paradicsompaprika fajtafelújítása is megfelelő ütemben halad. A legnagyobb gondot okozó termésüregpenészedés a. továbbiakban csak a paradicsomforma megváltoztatásával szüntethető meg. GOMBÓ PÁL: C^óiitörtöhi bohtél Egy teljesült fogadalom A múlt alkalommal újévi fogadalmak sorsát követtem nyomon. Aki olvasta, tudja: nem teljesültek be. Ámde, íme, tudomásomra jutott egy másfajta eset. Aki beszél: M. A. 58 éves exsportoló. — Azt tudnia kell — mondja, hogy 1972 óta, vagyis nyolc éve udvarolok S. M„ akkor harmincéves, családi állapotát illetve haja- donnak, aki foglalkozását illetőleg felszolgálónő a Magyar Hoki eszpresszóban. Nyolc év, istenem! ötvenéves fiatalember voltam, amikor beleestem és rástartoltam, de ő csak nem, nem és nem! Eleinte azt hitte,«, hogy csak egy bizonyos Bubi miatt, gondoltam, kivárom a végét. De aztán jött a Csupka, a Fricek, a Boldizsár, aki pedig kuglis, ami nem is egy igazi sportág, csak kocasörözök- nek való gurítás! És teltek az évek, és én csak magányban senyvedtem, mert ha más nőre néztem, mintha csak árny volna, az életem S. M. volt, a vágyam csak ő. Ígértem neki először ’ajándékot, aztán pénzt, aztán szerelmet, végül házasságot, de ő csak meg- billegtette a farát, és el az asztalomrtól, jelzem már utóbb a Micuval, a Csioivel és az üzletvezetővel futott. Így aztán szilveszterkor keményen megfogadtam: nem, ez a nő számomra többé nincs, és a Magyar Hokiba többé be nem teszem a lábam, agglegény maradok és. veszek egy kis házikót Vencsel- lőn. Ezt határoztam el! — Na és? Mi történt aztán? —kérdem, csüggve ajkán. — Kiderült, hogy ő meg ugyancsak szilveszterkor azt határozta el, hogy férjhez megy. Hozzám! Végszóra belép S. M., kezében ügyesen billeg a tálca, rajta pálinkás és ffeketéspoharak. Igen, végre egy emberi lény, aki teljesítette újévi fogadalmát! A vadász egy napja H. L. már túl. volt akkor első vadászatán, amelyen meglőtt egy fácánt. Ahogyan illik, féllábát rátette, úgy lefényképezték, a vadászavatás helyi módja szerint ráfektették egy fatönkre, hassal lefelé, lehúzták a nadrágját és az egész engedélyezett testület tag- ról-tagra végigverte a fenekét. Mivel a szertartásról tudott, hozott magával birkafagy- gyút, így képes volt végigülni a diadalmi tort, amelyen az ő tiszteletére és költségére ittak. Főleg sört, bort, pezsgőt és gint, kivéve dr. P.-t, aki tejet ivott és ezt azzal indokolta, hogy ő vegetáriánus. A második vadászatot — őzre! — H. L. hízó reményekkel várta. Puskáját naponta kitisztogatta, lőszerét oda-vissza megszámlálta. A halihó hajnalban kezdődött; beállt a sorba, beült a lesre, jöttek az őzek, szép szelíden hagyták is meglőni magukat. De mástól, csak mástól. H. L.-t az őzek kikerülték, egy töltényt ugyan elpuffogtatott, de csak izgalmában. Volt ujjongás, egy avatás Is, nadrág le-, ital feldobva —, de hősünk nem nyugodott meg az ő lelkében. Zsákmányt akart, zsákmány után vágyott. A fővadász megértő embernek bizonyult, javasolta, hogy a kora délutáni órákban cserkésszen egyet, erre meg erre akad búvó fácán, arra meg arra egy vén róka. Hát cserkészett, de az erdő angyala — vagy ördöge — nem mutatott neki még nyulat sem. Semmi mást, csak fityiszt, azt meg nem lehet trófeává varázsolni. Este szomorúan, ahogy most divatos mondani: frusztálva, vagyis kudarcélménnyel telten beült négyéves berlinikék Volvójába, felgyújtotta a reflektort és elindult hazafelé, Útközben elütött egy őzet, egy muflont, két nyulat. Lökhárítója duplán behorpadt, de kétségtelenül ő ejtette aznap a legjelentősebb zsákmányt. Párharc M. K. A. délkelet-ázsiai állampolgár mindent elkövetett, hogy a párharcban ő győzzön. A heroint duplafenekű táskája aljába rejtette. A táska persze a legközönségesebb szabványáru volt, nehogy feltűnést keltsen, a rejtő munka viszont a legfinomabb egyéni produktum, ne tessék holmi felpattintható fenékfedélre gondolni: a már gondosan lapuló heroin fölött eldolgozták a bélést. Továbbá: M. K. A. előzetes környezettanulmányt is végzett a Ferihegyi repülőtéren, tudta, hogy idomított kutyák fogják szaglászni őt meg a csomagját, és azt is kiszimatolta, hogy a vámőrök a kutyákat finom kolbásszal honorálják teljesítményükért. Mit tett tehát M. K. A.? Nos, a duplafenekű bőröndbe elhelyezett egy minőségi kolbászt, nem spórolt, duplaszálat. Ügy okoskodott, hogy az az eb mégis csak inkább válassza a jutalmat munka nélkül, mint a kétes munkát a későbbi jutalomért. Aztán megérkezett immár a bélelt táskával a Ferihegyre, sorbanállt vele — mérete, súlya alapján kézipoggyásznak kezelték —, felhelyezte a pultra és várta a kutyát. Az fel is bukkant, szaglászott, ugatott, a táskát ki kellett nyitni. És bizony a kutya a kolbászt tüstént felfedezte, kikapta, ráharapott és rögvest félrehúzódott vele, hogy elfogyassza. M. K. A. jól számított. Ekkor a vámőr, mintha titokzatos kéz vezetné, odanyúlt a táskához, tartalmát félrerakta, alját lefejtette és a heroint kiemelte. — Honnan tudta? — kérdezte elképedve M. K. A.? — Hol vásárolt ön — kérdezett vissza a vámőr — Délkelet-Ázsiában gyulai módra készült budapesti kolbászt? fM MÁRCIUS 15-iG: OLCSÓ NAPOK ráckevei kisáruházában, István tér 23. KÜLÖNBÖZŐ NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCSIZMÁK, BUNDACIPŐK, FÉLCIPŐK, PULÓVEREK, FEHÉRNEMŰK, KÉSZRUHÁK, MÉTERÁRUK 40—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATOK. Néhány cikk az áruválasztékból: Férfi bundacipő 616,Ft helyett 310 Ft Női csizma 740,Ft helyett 370 Ft Bundacipő gyermekeknek, 23—26-os méretű 124,Ft helyett 75 Ft Színes flanelt, 80 cm széles 40,20 Ft helyett 24 Ft Száda függöny, 70 cm széles 119,Ft helyett 70 Ft 1
