Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
PEST MEGYEI VHÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XXIV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Kezdeményező álBamS gazdaságok Szélesedő melléktevékenység Élvonaltan a Pest megyei Üzemek Erőteljesen növekedett az állami gazdaságok termelése az elmúlt években. Tavaly például 2 millió sertést hizlaltak föl. Jelentős mértékben emelkedett a fajlagos termelés, gyarapodott az állatállomány. Az abszolút hozamokkal együtt azonban nem nőtt Guru! |"i gyanezzel a címmel, U ugyanezeken a hasábokon már jelent meg lapunkban írás; nyolc esztendeje. A cikk arról a próbálkozásról számolt be, amit a Nagykőrösi Konzervgyár tervezési gyakorlatában tapasztalhattunk: első ízben önállóan készített középtávú' tervüket folyamatosan guruló programmá alakították át, azaz megkísérelték mindenkor öt esztendőre érvényessé tenni. A Kőrösön látott, hallott módszer akkor ellentmondásos visszhangot keltett, voltak, akik érdekesnek, hasznosnak tartották, mások viszont szentségtörésként kezelték, mondván, ha a népgazdasági terv öt évre szól, akkor a vállalat se véljen mást helyesnek, igazodjék ahhoz, ami az általános. Nem az önigazolás íratja le velünk egy friss dokumentum szavait: „o nép- gazdasági tervvel időben összehangoltan, de a vállalati adottságoknak megjelelő időtartamra dolgozzák ki" a gazdálkodók középtávú terveiket. A dokumentum lelőhelye a Terv- gazdasági Értesítő közelmúltban megjelent 1980. évi második száma, s a dokumentum az Országos Tervhivatal elnökének irányelveit tartalmazza a gazdálkodó 'szervek középtávú terveinek kialakításához. Ami az évtized elején egy vagy néhány vállalat próbálkozása volt csupán, az most helyet kapott a tervezés általános gyakorlatában. S azért kapott helyet, mert a gyakorlat igazolta: amennyire helyes a népgazdaság egészében bizonyos időszakok körülhatárolása, annyira veszélyes következmények eredője lehet a váihnati — vállalati és szövetkezeti, de általában gazdálkodó egy- ségi — körben a merevség, az időpontok elsődlegessé tétele s a gazdálkodási folyamatok másodla- gossága. A tervezés finomodásának nem mellékes jele ez, ahogy a szóban forgó irányelvek egésze is — betűje és szelleme egyaránt — a korszerűbb, nyitottabb, tehát a változások érzékelésére és befogadására képes tervezés mellett voksol. Ö sszecseng ez a felfogás azzal a kívánalommal, amelyet egy másik dokumentumban, az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben olvashatunk, s amely így hangzik: „Az országos feladatok kialakításában és megoldásában jobban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, amelyeknek önálló, felelős munkájától, vállalkozó szellemétől, gazdálkodásuk eredményességétől döntő módon függ gazdasági előrehaladásunk”. Pontosan azért, mert ennyire .világosak az elvi útmutatások, meglehetős érzékenységgel kapjuk fel a fejünket minden pici jelre, .ami azt mutatja, a korábbi gyakorlat nem adja fel könnyen hadállásait. Egy hét alatt négy helyen panaszolták — három tárcához tartozó négy helyen! — vállalati tervezési szakemberek az újságírónak: felügyeleti hatóságaik már jelezték, milyen tervinformációkra — ez a szépen hangzó kifejezés födi a valóságot: a tervmutatókról van szó — tartanak igényt. S amire igényt tartanak, az annyira bőséges, hogy a vállalati emberek véleménye szerint teljesíthetetlen, illetve teljesíthető, hasra- ütve! Elképzelhető-e ugyanis, hogy a mai gazdálkodási körülmények közepette akad olyan vállalat, ahol — felelősen! — 1980- ban pontosan megmondják, miként alakul legfőbb termékeik előállítása 1985-ben, hogyan formálódik a dolgozók szociális ellátásának tucatnyi jellemzője? Márpedig a jelek azt mutatják, ilyen tételes — ún. természetes mértékegységben történő — tervezésre tart igényt némely főhatóság — minek? —, beleértve a kivitelt és a behozatalt egyaránt. Aligha indokolatlan a vállalati tervezéssel foglalkozók nyugtalansága, értetlenkedése, mert hiszen ők úgy vélekednek: a terv saját munkaprogramjuk. Ha pedig ilyen munkaprogramnak fogjuk fel, akkor létjogosultsága — sőt: szükségessége — mutatkozik a különböző variánsoknak, olyan változatok kialakításának, amelyekből esetleg folyamatosan ötvöződik egybe a cselekvés forgatókönyve, s nem egy előre meghatározott időpontra. E lkerülve a félreértést: senki sem vonja kétségbe az ágazati, felügyeleti hatóságok, irányító szervek jogosultságát arra, hogy tudják, milyen irányban kívánnak haladni a hozzájuk tartozó vállalatok. Az irány azonban nem téveszthető össze a mindenre kiterjedő részletezéssel, az olyan — operatív— beavatkozással, aminek tanúi lehettünk 1975- ben, akkor, amikor a vállalatok másodízben készítettek középtávú programot. Félő, hogy ami akkor sem bizonyult ered-, ményesnek,' célravezetőnek, az most ismét a bevett gyakorlat köntösében mutatkozik, ráadásul — s ez még inkább figyelmet érdemel — olyan indokkal, hogy a népgazdaság mai nehéz helyzetében szorosan kell fogni a vállalatokat ... Szorosan, de n e m ilyesfajta látszatokkal, hanem a szabályozás, a jövedelemképzés eszközeivel. Talán nem fölösleges emlékeztetni arra: a negyedik, az ötödik ötéves terv időszakában azok a vállalatok boldogultak az egyre nehezedő feltételek ellenére is, amelyek képesek voltak guruló tervvel dolgozni, azaz igazodni, átalakulni, eltérni a valamikor papírra kerültektől. A terv nem olyan abroncs, amivel körülövezhetnők az életet, hanem program a fő irányokra. Ha nehezek a gazdálkodási feltételek — s ma azok —, akkor még inkább az irány helyessége, s nem a részletek aprólékos kidolgozottsága a fontos, az elsődleges. A vállalati tervezésre most tekintélyes terhek nehezednek. A terhek viselését kell könnyíteni, s nem újabb súlyokat a vállakra. rakni, ez, s csakis ez lehet az irányító, felügyeleti hatóságok, szervek törekvése, magatartása a korszerű tervezés követelménye nemcsak a vállalatokra érvényesítendő. Mészáros Ottó A kongresszusra készülve Vállalták, teljesítik Becsülettel helytáll a • kongresszusi munkaversenyben az Ipari Szerelvény- és Gépgyár munkáskollektívája. A gyár 180 szocialista, s több mint húsz munkabrigádja nap, mint na,p eleget tesz vállalásainak. Az anyag- és energiatakarékosságban értek el nagyon jó eredményeket. A tavalyi, év végi számvetés szerint a vállalt 9 millió forintos megtakarítással szemben 10 milliót spóroltak meg az energiából. A termékeikhez szükséges, tőkés importból származó alapanyagokból egymillió forint értékű megtakarítását tervezték. Az eredmény: 1 millió 100 ezer forint. Lényegében az eddigi felmérések szerint az anyag- és az energiatakarékosságban ma sincs fennakadás. A tervteljesítés ütemessége, a „napra készség” az ami hagy maga után kívánnivalót. A szocialista és munkabrigádok erőfeszítése pillanatnyilag ennek kiküszöbölésére irányul. Február 23-án tartották az első kommunista műszakot. Ezzel köszöntvén a budai járás kommunistáinak pártértekezletét. A vállalat budaörsi központjában, a szerelvényáru és porkohászati gyárban ezen a napon ezernégyszázan dolgoztak. A maglódi, a mátészalkai, s a gyöngyösi gyárak is kommunista műszakot tartottak. Március 22-én ugyancsak kommunista műszak lesz az ISG-ben. Hiszen a gyár szocialista és munkabrigádjai csatlakoztak a Sziklai brigád felhívásához. Ezzel is szolgálván a közös célt: alapot adva a gyermekintézmények fejlesztéséhez. Gyárkapun belül az átszervezések, géptelepítések is rendben haladnak. Ebben az évben kezdődött meg a 96 millió forintos beruházás Budaörsön, a Neles-féle pillangószelepek gyártásához szükséges gépek telepítéséhez, az átszervezésekhez a brigádok is segítséget nyújtanak. A beruházás ütemtervek szerinti valóraváltásáért komplex brigádok alakultak. Az a céljuk, hogy a beruházás 1981. első félévének végére — az előre megszabott határidőre — befejeződjék. arányosan a gazdaságok jöver delme. Ezért bizonyos szemléletváltozásra van a jövőben szükség. Olyanra, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaságos termelés kerüljön előtérbe, s közben a fejlődés tempója sem csökkenjen lényegesen. A 124 állami gazdaságból egyébként 114 volt nyereséges az elmúlt esztendőben — állapította meg egyebek között Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója szerdán, a Mezőgazdasági és Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének budapesti házában a sajtó, a rádió és a tv képviselői részére megtartott konferencián. Az ország fizetési mérlegének javításához,, az exporthoz az állami gazdaságok a gabona- és húskivitelen. kívül elsősorban hal, gyümölcs, és tenyészállat értékesítéssel járultak hozzá, — hangsúlyozta az előadó. Gondot okoz, hogy a jelenlegi intenzív, vagyis igen hagy költséggel üzemelő sertéstelepek többsége ráfizetéses. Üjra fontolóra kell venni a természetesebb tartási módok bevezetését, továbbra is felhasználva minden eddigi tudományos és gyakorlati tapasztalatot. Klenczner András kedvezőnek ítélte meg, hogy a külkereskedelmi vállalatok nagyobb vállalkozó kedvet mutatnak közös társulások alapítására: a TERIM- PEX a hal, az AGRIMPEX pedig a vetőmag forgalmazására alapított társaságot. Az állami gazdaságok tavaly kukorica vetőmagból ötször any- nyit termeltek meg, mint az ország szükséglete, de bőven jutott a gyümölcs-, és szőlőszaporító anyagból is a külföldi piacokra. Több szerviz, jobb szervezés Új műhelyek, fióküzletek Számottevően fejlődtek az elmúlt esztendőkben Pest megyében a szolgáltatások. Különösen így van ez a rádió és televízió, a különböző híradás- technikai cikkek és a háztartási gépek karbantartása területén. Az ilyen . jellegű javítások túlnyomó részének a Gelka, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat a gazdája, melynek éppen sürgető igények jobb kielégítése érdekében, 1977 elején alakult önálló Pest megyei kirendeltsége. Addig csak négy korszerűtlen szerviz működött. Azóta — két év alatt — már minden városban és járási székhelyen, sőt több nagyközségben is nyitottak önálló, korszerűen felszerelt műhelyt, máshol a terebélyesedő lakótelepek kaptak szolgáltatóbázist. Jelentősen javult a szervizek technikai felszereltsége is. Éne már csak azért is nagy szükség volt, hiszen megváltoztak, korszerűsödtek a forgalomba kerülő készülékek is, gondoljunk például a színes televíziózás terjedésére, az automata mosógépek megjelenésére. Az ilyen jól felszerelt szervizekhez csatlakozik idén Ősszel a százhalombattai Gelka is. A nagy központi műhelyek mellett 11 fióküzlet, 95 településen, illetve városrészben címfelvevő hely található. Ugyancsak a lakosság mind jobb ellátását szolgálja, hogy a Gelka lett a gazdája a vendéglátóipari hűtőszekrények és a lakótelepi központi antennák felügyeletének is. A megyében található 240 ezer televízióból, 500 ezer rádióból, egyéb háztartási gépből és híradástechnikai cikkből évente 240 ezret javítanak meg, túlnyomó részét a helyszínen, a lakásokon. Az összes javítandó szerkezet, több mint 80 százalékához hív a lakosság Gelka-szerelőt. A következő- években tovább bővül és korszerűsödik a Gelka szervizhálózat. Korszerű javítóműhely készül Nagykőrösön, Dunakeszin, Da- bason, Budaörsön és Visegrá- don. Emellett a szerviz jobb szervezéssel és további korszerű műszerek vásárlásával szeretné elérni a javítási idő csökkentését is. t* A vezérigazgató szorgalmazta a melléktevékenység és . a feldolgozói ipar körének szélesítését is, amelynek kedvező pénzügyi hatása különösen az elmúlt esztendőben mutatkozott meg. A gabona és a bori só terméskiesést azok a gazdaságok . érezték meg kevésbé, amelyekben a hús, gyümölcs és más élclmiszerfeldolgozó üzem is működött és változatosabb termelési struktúrákat alakítottak ki. E vonatkozásban jó néhány Pest megyei gazdaság jár az élen. A Ceglédi Állami Tangazdaságban például 1979-ben 10 ezer sertést. dolgoztak föl és 33 millió forint értékű must- sűrítményt készítettek. Újdonságnak számít — mivel ez az állami gazdaságokban nem volt szokásos — a háztáji gazdaságok integrálása. Mint Boros Ferenc, a, gazdaság igazgatója elmondta, tavaly 216 vemhes kocát helyeztek ki a kistermelőkhöz. És mintegy 4200 hízott sértési vásároltak föl tőlük. A jövedelmek képzésében fontos szerep jutott .a vetőmagtermesztésnek és tápke- vecő üzemüknek. Sikerés esztendőt zárt a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság is. Nyeresége 7 százalékkal haladta meg a tavalyit, és elérte a 38 és fél millió forintot. A fajlagos tejtermelés 500 literrel emelkedett, s több mint 160 vagon sertést adtak el. Az alaptevékenységhez kapcsolódó ágazatok termelését az idén bővíteni akarják. Így nagyobb bevételire számítanak gépgyártó részlegükben, s növelik takarmánykeverőjük árbevételét. E tevékenységek jól beilleszkednek a gazdaság termelési szerkezetébe — tájékoztatott bennünket Rédling István igazgatóhelyettes. Mint arról lapunkban korábban is beszámoltunk, a herceghalmi sertésállomány négy fajtáját nemrégiben törzstenyészetté nyilvánították. Az utóbbi időben igen nagy érdeklődés mutatkozik meg a gazdaság tenyésztői munkája iránt. Görög és egyiptomi gazdásági szakemberek, nemcsak a kitűnő örökítőképességű sertéseket, de a teljes 'technológiát is szívesen megvásárolnák. V. B. Dunakeszin a Konzervgyárban Kamatoznak az ötletek A dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban túlnyomórészt elavult gépekkel, technológiai berendezésekkel dolgoznak, ezek teljesítőképességét — beruházás hiányában — csak egy-egy okos ötlettel lehet fokozni. S ötletekben nincs is hiány. A gyár iparági szinten évek óta élenjár az újítómozgalomban. Tavaly 362 újítási javaslatot adtak be a dolgozók, s ez ötvennyolccal több az előző évinél. Az elfogadott javaslatokból 136-ot vezettek be az üzemben, ösztönző a vállalat újításhoz kapcsolódó intézkedési terve és a Versenyszabályzata. A kifizetett újítási díjak mellett' évente sorsolás alapján 30 újítót jutalmaznak 200 forintos vásárlási utalvánnyal, s közülük egy a 4 ezer forintos fődíj birtokosa lehet. Ezenkívül odaítélik a „vállalat legjobb újítója”, a „legjobb női újítója”, „legjobb 30 éven aluli újító” címeket is. A múlt évi újítási eredményei alapján a budapesti, a mosonmagyaróvári gyárrészleget megelőzte a dunakeszi gyáregység. Több szocialista brigád vállalásaiba beépül egy-egy ötlet kidolgozása. Tavaly a legeredményesebb újítóknak a Zrínyi Miklós nevét viselő szocialista brigád tagjai bizonyultak. S. F. Ot év alkotásai A kiskörei Tisza II. vízlépcső, Magyarország legnagyobb vízügyi létesítménye még a hetvenes évek első felében megkezdte működését. Az elmúlt öt évben, a Kiskunsági és Jászsági főcsatornán keresztül a vízierőmű segített abban, hogy egyre nagyobb területen valósuljon meg a korszerű, öntözéses gazdálkodás. A Mezőgép Vállalat országosan is egyedülálló részlege a dinamikusan fejlődő érdi kovácsüzem. A tavaly megkezdett, 100 millió forintos rekonstrukció új, korszerű gépek üzembe állítását, modern technológiák alkalmazását teszi lehetővé.
