Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-12 / 60. szám

kúrián 1980. MÁRCIUS 12., SZERDA FÓKUSZ I I Feszültség Ankarában Feszült belpolitikai légkörben folyik a török elnökválasztás előkészülete. Március 25-én ke­rül sor Ankarában az új ál­lamfő megválasztására. Az al­kotmány előírásai ugyan vi­szonylag szűk hatáskörrel ru­házzák fel a Török Köztársaság első emberét, a jelenlegi poli § tikai patthelyzetben azonban f igen fontos szerepe lehet az eb nőknek. Az alkotmány a törvényho­zás tagjaira bízza az államfő megválasztását, s az csak a parlament tagjai közül kerül­het ki. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy — mint korábban oly sokszor — most is magas rangú katona kerül­jön e posztra. A fő gond jelenleg a török gazdaság súlyos állapota: a rekordinfláció, a külkereske­delmi deficit, a nagyarányú nyersanyag- és áruhiány, a hárommilliós munkanélküli­ség. Törökország a nyugati világ legeladósodottabb álla­mai közé tartozik, s az időleges pénzügyi injekciók alig-alig segítenek a gazdaság állapo­tán. A gazdasági helyzet rosz- szabbodása hozzájárult a tár­sadalmi feszültségek kiélező­déséhez: az ankarai belügy­minisztérium jelentése szerint csupán az elmúlt évben 1123 politikai gyilkosságot követtek el az országban. £ terror min­dennapossá vált Törökország­ban. Különösen az elmúlt né­hány hónapban vált feszültté a helyzet, amióta ismét a jobboldali erők kormányoznak. Számos problémát okoznak a vallási és nemzetiségi ellen­tétek is: fegyveres összecsa­pások voltak Kelet-Törökor- szágban, ahol jelentős számú kurd lakosság él; valamint a síita és szunnita mohamedá­nok között. A Demirel-kor­mány számos munkásellenes intézkedést hozott. A belső feszültségek kiéle­ződéséhez hozzájárul Török­ország nemzetközi környzete. A Demirel-kormányt a NATO kedvezőbb partnernek tartja, mint a szociáldemokrata szí­nezetű Köztársasági Néppárt megelőző kormányát. A jobb­oldali kormányzat végül is megkötötte Washingtonnal az új katonai szrződést, amelyet hamarosan ünnepélyesen alá­írnak. Ez katonai és gazdasá­gi segélyek ellenében további évekre biztosítja több mint húsz támaszpont használatát a NATO, illetve az Egyesült Ál­lamok számára. Ezek a bázi­sok rendkívül fontossá vál­tak a Pentagon számára az iráni támaszpontok elveszté­se, az egész térség stratégiai felértékelődése miatt. Ugyan­akkor a török kormány min­den alkalommal igyekszik biz­tosítani Teheránt arról: nem engedi meg, hogy területét Irán-ellenes akciókra használ­ják fel. A NATO egyik fő célja a délkeleti szárny két állama, Görög- és Törökország kap­csolatainak rendezése. Ez igen lassan halad előre, a tárgyalá­sok a két fél képviselői kö­zött akadoznak. Igaz, az Égei- tenger légtere ismét megnyílt a nemzetközi légi forgalom előtt, az alapvető kérdések megoldása azonban még várat magára. Ezek a kérdések minden bi­zonnyal teret kannak az el­nökválasztást megelőző politi­kai vitában, a jobboldali I^az- ságnárt és a Köztársasági Nép­párt jelöltieinek a vefélkedé- sében. Nagyon valószínű azon­ban, hogv végül ismét egyen­ruhás elnököt kan a Török Köztársaság: a jelek szerint Evren tábornok, vezérkari fő­nök személyében. M. G. Az AESZ miniszteri tanácsának ülése A haladó erők nagy Napirenden Zimbabwe függetlenségének kérdése Az Afrikai Egység Szervezet miniszteri tanácsa Addisz Abebában hétfőn megkezdett rendkívüli ülésének napirend­jén egyetlen pont szerepel: a Rhodesiában február végén megtartott választások ered­ményének megvitatása. Mint ismeretes, a választá­sokon a Hazafias Front je­löltjei elsöprő győzelmet arat­tak. Az afrikai kontinens 49 független államának képvise­lői az Addisz Abeba-i tanács­kozáson áttekintik Zimbabwe helyzetét és kidolgozzák az AESZ álláspontját Zimbabwe függetlenségének küszöbön ál­ló kikiáltásával kapcsolatban. A rendkívüli tanácskozás megnyitásán Mengisztu Haile Mariam, az Etiópiái Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács és a minisztertanács elnöke mon­dott beszédet, s hangoztatta, hogy a Zimbabwe Hazafias Frontnak a rhodesiai válasz­tásokon aratott sikere a világ haladó és békeszerető erőinek győzelme. Az etióp kormányfő hangsúlyozta: a választások eredménye bizonyítja, hogy hiábavaló a nemzetközi im­perializmus minden erőfeszí­tése, amellyel megpróbálja le­fékezni a történelem menetét, népeknek a szabadságért és függetlenségért folytatott har­cát. Mengisztu Haile Mariam beszédében kiemelte, hogy az Afrikai Egység Szervezet mindaddig nem teljesítette fel­adatát, amíg nem semmisí­tették meg a faj üldözés és az elnyomás utolsó maradványait is Dél-Afrikában és Namíbiá­ban. Az etióp kormányfő nagyra lista országok folytatják ezt a tevékenységüket a népeik bé­kéjének, szabadságának és egyenjogúságának érdekében. Zimbabwe függetlensége még mindig veszélyben van — mondotta Mengisztu Haile Mariam —, hiszen az impe­rializmus erői csupán ürügy­re várnak, hogy beavatkoz­hassanak az ország belügyei- be. Épp ezért az AESZ 13. rendkívüli miniszteri tanács­kozásának feladata, hogy ha­tékony intézkedéseket dolgoz­zon ki Zimbabwe népének védelmére az imperializmus és a fajüldöző körök törekvései­vel szemben, valamint arra, hogy Afrikát megszabadítsa a kolonializmus, a faj üldözés és az imperializmus utolsó ma­radványaitól is — hangoztat­ta az etióp kormányfő. Thatcher bejelentette: Nem lép ki a Közös Piacból A brit kormány továbbra is közös piaci pénzügyi hozzájá- ! rulásának nagyarányú csök­kentését követeli, de Nagy- Britannia semmiképpen nem lép ki a gazdasági közösség­ből. Erről beszélt Margaret Thatcher brit miniszterelnök az Antenne—2 francia tv-háló- zatnak adott nyilatkozatában. „Nagy-Britannia nem ke­gyet, hanem méltányos elbá­nást követel partnereitől” — mondotta Thatcher asszony. A közös kasszához való hozzájá­rulást „becsületesen és éssze­rűen kell elosztani” — véle­kedett. a brit kormányfő. Thatcher asszony reményét fejezte ki, hogy a március vé­gén rendeződő közös piaci csúcsértekezleten megoldást találnak, bár szerinte „már nemigen van miről tárgyalni”. Nagy-Britannia azonban nem lép ki a közösségből és részvé­telének színvonalát sem csök­kenti, még akkor sem, ha a március végi csúcsértekezlet — brit szemszögből nézve — ku­darcba fullad. „Hatékony kö­zösség elképzelhetetlen az egyik legfontosabb európai or­szág nélkül” — vélekedett Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök a francia tv-nek adott nyilatkozatában. Róma Pokolgépes merénylet A Turkish Airlines török légitársaság irodája előtt, hét­főn este bomba robbant és megsebesített néhány járóke­lőt. Amikor mások a segítsé­gükre siettek és a rendőrség is a helyszínre érkezett, még egy értékelte beszédében azt a tá- pokolgép robbant az előző mogatást, amelyet a szociális- j közvetlen közelében. Ez okoz­ta közösség országai nyújtót- ta a komolyabb pusztítást, hi- tak és nyújtanak az afrikai j szén akkorra már több száz népek nemzeti felszabadító ember csoportosult a helyszí- mozgalmainaik és reményének I nen. adott hangot, hogy a szocia- ' Kedd reggelig kettőre emel­Akadályozzák a hazatérésben Az FBI rendkívül durva jogsértése egy román diplomata felesége ellen Az amerikai hatóságok dúr- va jogsértéséről számolnak be kedd reggeli román lapok, az Agerpres hírügynökség köz­leményéit; ismertetve. A napokban a UPI hírügy­nökség ismertette Tom Reston amerikai külügyi szóvivő nyi­latkozatát. Eszerint Cristina Horodinca, egy román diplo­mata felesége politikai mene­dékjogot kért az Egyesült Ál­lamokban. Az Agerprest a bukaresti külügyminisztérium a követ­kezőképpen tájékoztatta: az áruló Nicölae Horodinca har­madtitkár, megszökve a nagykövetségről, erőszakkal - magával vitte feleségét és há­roméves gyerekét. Cristina Horodincát egy katonai tá­maszponton megpróbálták ma­radásra kényszeríteni, de az asszony fogságának harmadik napján megszökött őrzőitől. A washingtoni repülőtéren, hazautazásra készülődve, többen durván rátámadtak, megpróbálták elragadni tőle gyermekét, s az összetűzésben az asszony elájult. Beszállítot­ták a nemzeti ortopédiai kór­házba, ahol az FBI és a rend­őrség emberei négy napon át megakadályozták a román nagykövetség képviselőit, hogy találkozzanak az asszonnyal. CSAK RÖVIDEN... GUSTAV HUSÄK, a CSKP KB főtitkára, államfő, hétfőn fogadta a prágai látogatáson tartózkodó Anahita Ratebzad- ot, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt KB Politikai Bizottságának tagját, oktatási minisztert. A ROMÄNIÄBAN megtar­tott általános választásokon a szavazásra jogosult 15 millió 631 351 állampolgár 99,99 szá­zaléka adta le szavazatát. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja jelöltjeire. ISMERETLEN úticél felé kedden elhagyta az okinawai White Beach haditengerészeti támaszpontot az „Aspro” ne­vű amerikai atomtengeralatt­járó. Az amerikai külügyminiszté­rium — amint az AP hírügy­nökség ismertette Reston szó­vivő szavait — elismerte azon­ban: Cristina Horodinca kö­zölte a hivatalos amerikai szervezetekkel, hogy haza akar térni. kedett a hétfő esti római po­kolgépes merénylet halálos ál­dozatainak száma és tizenegy­re a sebesülteké. Valameny- nyien olasz állampolgárok. A sebesültek között három rend­őr is szerepel. Egymillió ember földönfutó Az ENSZ-főtitkár jelentése a libanoni harcok pusztításairól Hatvanezer libanoni életébe került és hatalmas anyagi kárt okozott az országinak a Liba­nonban kirobbant belső fegy­veres viszály és az azt köve­tő izraeli behatolás az ország déli részébe — állapítja meg az ENSZ-főtitkár jelentése. A Libanon talpraállításához nyújtandó segítség rródjairól szóló dokumentum rámutat, hogy a fenti események ma is igen kártékonyán befolyá­solják az ország életét. Több mint egymillióan (a lakosság csaknem egyharma- da) földönfutóvá lett. Különö­sen tragikus a helyzet az iz­raeli agresszió nyomait viselő Dál-Libanonban. Romba dőlt I szág talpraállításán'ak felada- mirategy tizenötezer lakóépü- I tóival. let, megsemmisültek az isko­lák, a kórházak, az utak, a víz- és az elektromos energiát szolgáltató rendszerek, ne­gyedmillió dél-libanoni lakos volt kénytelen elhagyni ottho­nát. A jelentés a továbbiakban megállapítja, hogy zűrzavar uralkodik az élet valamennyi területén. Az ENSZ-főtitkár jelentésé­ben hangsúlyozza: nemzetközi erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a libanoni kor­mány és a libanoni nép meg tudjon birkózni a háború okozta pusztításokkal, az or­A belügyminiszter tilalma ellenére Ezrek tüntetnek Teheránban (Folytatás az 1. oldalról) Khomeini ajatollah állásfog­lalásával eldőlt az Iránban nagy belpoliltikai vihart ki­váltó kérdés: az amerikai tú­szok őrizetét a forradalmi ta­nács veszi-e át, vagy a fog­lyok a követség megszállt épü­letében maradnak, és ott láto­gathatja meg őket az Egyesült Nemzetek Szervezetének bi­zottsága. Az iszlám forradalom vezére Az utóbbi megoldás mellett döntött. Azzal a kikötéssel, hogy a ténymegállapító bi­zottság csak azokkal a túszok­kal találkozhat — és csakis kihallgatás céljából —, akik­nek neve a diákok kezén le­vő, a sah bűneire és az Egye­sült Államok beavatkozási manővereire vonatkozó irattá­Nyikolaj Pszurce Március 9-én hosszú, sú­lyos betegség után 81 éves korában elhúnyt Nyikolaj Pszurcev, a Szovjetunió nyu­galmazott postaügyi minisztere. Pszurcev még a polgárháború idején lett a kommunista párt tagja, részt vett a polgárhá­borúban, majd a hadseregben teljesített szolgálatot, a kato­nai, később a polgári táv­közlés fejlesztésében végzett nagy fontosságú munkát — a honvédő háborúban magas be­osztásban teljesített szolgálatot. 1948-ban nevezték ki távköz­lési miniszterré, s ezt a mun­kakört hosszú éveken át töl­tötte be. Az SZKP és a szov­jet állam vezetői által aláírt gyászjelentés kiemeli, hogy nagy szerepe volt a hírközlés, a rádiózás, a televízió adásai­nak megszervezésében, tevé­keny közéleti munkásságot is végzett. Munkásságát számos magas kitüntetéssel, köztük a Szocialista Munka Hősének ki­tüntető címével ismerték el. ri anyagokban felmerül. Va­lamennyi fogoly láthatását ak­kor tehetik lehetővé, ha az az ENSZ küldöttei Teherán­ban hozzák nyilvánosságra ténymegállapító missziójuk je­lentését és az elismeri a sah rezsimjét és az Egyesült Álla­mokat vádoló iráni panaszok megalapozottságát. A diákok bejelentették, hogy mint korábban mindig, most is az imám útmutatásai szerint járnak el. Hétfőn éjjel összeomlott a teheráni túszok kiszabadítá­sára kidolgozott amerikai terv és a washingtoni vezetés hivatalos hallgatása mögött teljes tanácstalanság húzódik meg. A helyzet alakulása mind súlyosabb gondok elé állítja a Carter-kormányt. Carter elnök hétfőn zárt ajtók mögött beható tanács­kozásokat folytatott külpoliti­kai vezérkarával, valamint a törvényhozás hangadóival az iráni válság alakulásáról. .. Ghotbzadeh külügyminisz­ter a túszügy alakulásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az imám akaratát, bár személy szerint annak híve, hogy a foglyokat a forradalmi tanács vegye át. Az iráni belügyminisztérium közölte, hogy Teheránban mindenfajta tüntetést betilt és különös szigorral fogja ellen­őrizni az amerikai nagykövet­ség megszállt épületének kör­nyékét. A reggeli bejelentést köve­tő percekben máris tüntetők ezrei indultak el az amerikai nagykövetség épülete felé. Lenint a történelem igazolja Mihail Szuszlov ünnepi cikke a Kommunyisztban Lenin születésének 110 év­fordulója alkalmából Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának terjedelmes cikkét közli legutóbbi számá­ban a Kommunyiszt, az SZKP KB elméleti folyóirata. Lenin történelmi szerepéről írva Mihail Szuszlov egyebek között megállapítja: „ma min­den elfogulatlan ember szá­mára nyilvánvaló, hogy mind­az, amit Lenin a forradalmi gyakorlat terén tett, közvet­len kapcsolatban állt azzal, hogy kiemelkedő gondolkodó, zseniális tudós volt, aki új szakaszt nyitott a marxizmus továbbfejlesztésében, annak valamennyi alkotórészét — a filozófiát, a politikai gazda­ságtant, a tudományos kom­munizmust — elvi jelentőségű megállapításokkal és általáno­sításokkal gazdagította”. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetét elemezve Szuszlov rámutat, hogy ma csupán a világ nem szocialista zónájá­ban 77 kommunista és mun­káspárt tevékenykedik aktí­van, több mint négy és fél millió párttagot tömörítve so­raiban. Sok ország politikai életében egyre nagyobb szere­pet játszanak a kommunisták. Egészében véve a nemzetközi kommunista mozgalom ko­runk legbefolyásosabb politi­kai erejévé vált. A nemzetközi helyzetről Mi­hail Szuszlov egyebek között a következőket írja: „V. I. Le­nin óva intett attól az illúzió­tól, hogy a béke könnyen el­érhető. Az imperializmus ag­resszív természete nem vál­tozott. Meggyőző bizonyítékai ennek a második világháború, az imperialista , agresszorok által a föld különböző pont­jain kirobbantott tucatnyi he­lyi háború, a nukleáris zsaro­lás, haditámaszpontok hálóza­tának létrehozása az egész földkerekségen, agresszív ka­tonai tömbök összekovácsolá­sa, a „hidegháború” évtizedei. Az imperializmus, minde­nekelőtt az amerikai imperia­lizmus jelenleg is akadályoz­za a közel-keleti helyzet igaz­ságos 'rendezését, hadihajók egész armadájának felvonul­tatásával rendkívül veszélyes helyzetet teremtett a Perzsa­öböl térségében, sok nép biz­tonságát veszélyeztető új ha­ditámaszpontokat létesít. Most olyan különleges hadtestet hoznak létre, amely „az ame­rikai érdekek védelmének” hivatott, hogy más államok ürügyén arra beavatkozzék belügyeibe. Minden egyes alkalommal, amikor egy ország népe harc­ba száll valamely korhadt rezsim ellen, az imperialisták tömegméretű propagandakam­pányt kezdenek „Moszkva int­rikáiról” és ennek örve alatt megpróbálkoznak az ellenfor­radalom exportjával. Így volt ez Angolában és Etiópiában, Kambodzsában és Afganisz­tánban. Az imperialista körök mind nyilvánvalóbban próbálják felhasználni a reális szocia­lizmus, a népek felszabadító mozgalma elleni harcukban a pekingi vezetők szovjetelle- nességét. Elősegítik Kína kor­szerű fegyverekkel történő felszerelését, ösztönzik hege- monista, agresszív törekvéseit a szomszédos állomok irányá­ban. Hatalmas veszélyt jelent az emberiség számára a fegyver­kezési hajsza. Már régóta olyan mennyiségű nukleáris eszközt halmoztak fel, hogy földünk minden egyes lakójá­ra több tonna robbanóanyag jut. Az amerikai kormányzat meg­határozatlan időre elhalasztot­ta a SALT—II. szerződés ra­tifikálását, amely utat nyitna további megállapodások ki­dolgozásához a fegyverzetek korlátozása terén. Mindez jól mutatja, hogy milyen nagyok a tartós béké­hez vezető úton még meglevő akadályok, hogy milyen nehéz a monopoltőke politikai kép­viselőjével pozitív változáso­kat elérni a nemzetközi szín­téren. Korunkban — jobban, mint valaha — összefonódik a bé­kéért és a nemzetközi bizton­ságért, a nemzeti szabadsá­gért a demokráciáért és a tár­sadalmi haladásért vívott harc. Ma a béke védelmét, a fegyverkezési hajsza korláto­zását célzó tömegmozgalmak nyíltan és közvetlenül össze­kapcsolódnak a monopoltőke hatalmának korlátozásáért, a demokráciáért, a nemzeti fel- szabadulásért, a társadalmi igazságosságért vívott küzde­lemmel. A történelem meggyőzően bizonyítja, hogy a leninizmus- ban jutnak a legmélyebben kifejezésre a társadalmi ha­ladás alapvető szükségletei, az egész emberiség érdekei. Ra­gyogóan beigazolódik a kom­munisták egyik legfontosabb programtétele: a munkásosz­tály felszabadítva magát a tő­ke igája alól, megvalósítja a valódi és teljes társadalmi szabadságot, fokozatosan meg­teremti a feltételeket minden egyes ember szabad á- sokol­dalú fejlődéséhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents