Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

W80. FEBRUÁR 6.. SZERDA %JŰrian 7 Heti jogi tanácsok Az ítélet Indokolása szerint nál történő elhelyezésre U>- ügyeletét az osztályfőnök és 1 bár tény, hogy az életközös- I vábbi indokul szolgál Új fejezet a „szürke" dossziéban Kártérítési per a DCM ellen A Legfelsőbb Bíróság döntései Csúzlival kiverték a szemét egy tanár látta eL Nincs azon­ban adat arra, hogy a taná­rokra hány gyerek jutott és a felügyelet ellátása — figyelem­mel a munka jellegére és a gyermekek korára — olyan volt-e, amilyen az adott eset­ben szükséges. — A sérült gyermeket kép­viselő apa a járadékigény ösz- szetevőit csak általánosságban jelölte meg, ezért az ügyben hozott jogerős ítélet megala­pozatlan. A kórháza jelentés szerint, a sérült gyermek álla­Egy kislány kálváriája ség megszakadására az asz- szony adott okot, ez azonban egymagában a nevelésre nem teszi alkalmatlanná, A gyer­mek elhelyezésének kérdésé­ben elsősorban a szülőknek a nevelésre való alkalmasságát kell vizsgálni. Ebben a vonat­kozásban pedig az asszonnyal szemben megalapozott kifogás nem merült feL Nála a gyer­mek megfelelő családi kör­nyezetbe kerülne, míg az apa csak anyja segítségével tud­ná gondozását ellátni, márpe­dig ez a feladat és a nevelés, elsősorban a szülőre tartozik. — Az ügy elbírálásánál az sem mellőzhető, hogy a kis­lány melyik szülőjéhez kötő­dik jobban érzelmileg, hol tud lelki válság nélkül a környe­zetbe beilleszkedni — muta­tott rá a Legfelsőbb Bíróság. — A nagyszülőkhöz való ra­gaszkodás általában másodla­gos; elsősorban a szülők és • gyermek közötti viszony dön­tő jelentőségű. A gyermek ér­zelmi világában az anyához kötődik. A piszichológus szak­értő véleménye szerint fejlő­dését és érzelmi életének za­vartalanságát az anyánál tör­ténő elhelyezése biztosítja. A hatéves kislány életvitele Je­lenlegi anyai környezetében kiegyensúlyozott. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy koránál és neménél fogva ugyancsak az anyánál történ« elhelyezése indokolt­Az ítélet végül megemlítet­te, hagy az apa időközben megházasodott, és ez az anyá­Ot bírói fórumot járt meg a per, amíg eldőlt, melyik szü­lőhöz kerüljön egy hatéves kislány. A házasság felbontásakor a járásbíróság a gyermeket az apánál helyezte el, mert hosz- saabb ideig apai nagyanyja nevelte, tehát a kislány érzel­mileg hozzá kötődik. Ha el­szakítanák tőle, az ismét férj­hez ment anya családjával új érzelmi kapcsolatot kellene ki­alakítania, márpedig az elhe­lyezésnél az állandóságra kell törekedni. Fellebbezésre a já­rásbíróság! ítélet elbírálását a Legfelsőbb Bíróság a maga hatáskörébe vonta, a döntést megváltoztatta és a gyereket az anyának ítélte. Indokolá­sul kimondta: korára és nemé­re tekintettel a kislány neve­lésére elsősorban az anya jo­gosult és köteles. Pszichológu­sok szakvéleménye szerint az anya családjába való beillesz­kedés semmiféle olyan törést nem okozna, hogy ezért any­jától elszakítsák. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra ugyan­csak a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróság ítéle­tét helvben hagyta A határo­zat ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa elé került, amely a perben új el­járást rendelt el, és ezt ismét a Legfelsőbb Bíróságra bízta. Az újabb döntés az volt, hogy a kislányt az anyánál helyez­ték el. pofában javulás nem várható. Arra azonban nincs .benne adat, hogy a fiú jelenleg igé­nyel-e és milyen mérvű több­letgondozói ellátást, s ez meny­nyi, kiadást jelent Tekintettel arra, hogy a sérülés a tizenkét éves gyerek pályaválasztását megnehezíti, ezen túlmenően, életvitelére és anyagi helyze­tére káros lehet, tehát jövőbe­ni érdekeinek megóvására in­dokolt, sőt szükséges annak megállapítása, ki, milyen mér­tékben felelős a bekövetkezett kárért Ennek tisztázására úi eljárásra van szükség. • A* árvaellátás a szült! házasságkötése esetén is meg­illeti a gyermeket, úgyszintén ha továbbtanul az árva, P. Z.-né olvasónk gyerme­ke árvaellátásban részesül. A gyermek ebben az évben egyetemre (főiskolára) készül. Megilleti-e őt a juttatás a felsőfokú tanulmányok idejé­re és nem veszti-e el jogát, ha az özvegy anyja férjhez menne. Mindkét kérdésre kedvező választ adhatunk. Ugyanis, ha az árvaellátásra jogosult gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán, akár egye­temen is tanuk akkor a 16. életévének betöltése után az árvaellátás a tanulmányok idejére, de legfeljebb a 25. életéve betöltéséig folyósítha­tó. Ha olvasónk gyermeke a középiskolát ebben az évben befejezi, és az egyetemi fel­vételi követelményeknek meg­felel, akkor a nyári szünet idejére is megilleti őt az ár­vaellátás. Az árvaellátáshoz való jo­gát a gyermek nem veszíti el akkor sem, ha édesanyja há­zasságot köt. • A jubileum) jutalomnál munkaviszonyként nem vehe­tő figyelembe a nappali egye­temi (főiskolai) tanulmányok ideje. Több olvasónk érdeklődött, hogyan számítják a munkavi­szonyt, a munkában eltöltött időket, és milyen igazolások fogadhatók el ezek igazolásá­ra. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a 25, a 40, ille­tőleg az 50 évet munkavi­szonyban töltött dolgozók ré­szére jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom a dolgo­zó egyhavi alapbére. Az első kérdés azzal kap­csolatban merült fel, hogy az egyetemi tanulmányok idejét munkaviszonynak lehet-e te­kinteni, mivel a kérdező olva­sónk ismerősének a nyugdíj szempontjából ezt az időt is beszámították. , ABONY 7—10: Lidércnyomás« 11—13: Ajándék ez a nap* ABONY, Mesa »—12: A nyughatatlan gombocska ABONY, Művész 0—12: A hiénák napja ) BUDAÖRS 7—13: A jő, a rossz, és a csúf** 1—II. 10: Fantaszták (du.) CEGLÉD, Szabadság 7—10: Apacsok (du.) 7—10: A Fehér Agyar visszatér (este) 11—13: Az emir kincse (dn.) 11—13: Útközben* (este) CEGLÉD, Kamara Mese 7—13: Bogáncs CEGLÉD. Kamara Művész 7—10: Bob herceg 11—13: Csínom Palkő DA3AS 7— 8: Csúfak és gonoszak»** 9—10: A vasálarcos férfi 11—12: A gyilkos a házban van DUNAHARASZTI 7— 8: Fedora* 9—10: Sebességláz* 11—12: őszi szonáta* DUNAKESZI V. Cs. 7—10: A fekete farkasok üvöltése* 11—13: A szabadság fantomja** DUNAKESZI. J. A. 7: Lucky Lady 10: Mágnás Miska . 11: A szabadság fantomja** 13: Osceola ÉRD 7—10: Az ötös számú vágóhíd** 10: A Pál utcai fiúk fdu.) 11—12: Konvoj* FÓT 7— 8: A blokád folytatása I—II. 9—10: Nick Carter, a szuperdetektiv* ÍI—12: A vadember* GÖDÖLLŐ 7—10: Az állatok válaszolnak (du.) 7—10: Fedora* (este) 11—13: Tanár űr, kérem (du.) 11—13: Bizalom* (este) GYAL 7— 8: Égigérő fű o— io: Dráma a tengerparton** 10: Cimborák (du.) 11—12: A kívánság fája ........... Mu nkaviszonynak általában csak a ténylegesen munkában töltött időket lehet figyelem­be venini, illetve az olyan idő­ket, amelyeket a Munka Tör­vénykönyve munkaviszonyban eltöltött időnek rendel beszá­mítani. A felsőfokú nappali főiskolán, egyetemen folyta­tott tanulmányok ideje nem számít munkaviszonynak. Az egyes társadalombiztosítási szabályok azonban ezek be­számítására lehetőséget ad­nak. mégpedig közelebbről a rokkantsági nyugdíj megálla- pításánáL Nem hisszük, hogy olvasónk ismerősének az öreg­ségi nyugdíj megállapításánál számították volna be az egye­temi tanulmányok idejét. Itt kapcsolódunk rpgtön a másik olvasónk kérdéséhez, hogy a társadalombiztosítási szervek által elismert szolgá­lati időt teljes egészében el kell-e fogadni a jubileumi jutalom szempontjából, mint munkaviszonyban eltöltött időt. Ezzel kapcsolatban az a vá-r laszunk, hogy a munkavi­szonyban töltött idővel nem mindig azonos a szolgálati idő. Bár alapelvként el kell fogad­ni, hogy munkaviszonyban töltött időként kell figyelem­be venni a jubileumi jutalom Az építési-szerelési árakról a 3/1980. (I. 19.) ÉVM—ÁH. sz. rendelet rendelkezik. (Ma­gyar Közlöny 4. sz.) A tanfolyami oktatás szabá­lyozását a Kohó- és Gépipari Közlöny 37. számából ismer­hetik meg az érdekeltek. Egyes dolgozók alapbérének megállapításáról szóló jog­szabályok módosításáról az 1/1980. (I. 7.) Mü.Mj. rendel­kezik. (Tanácsok Közlönye 1. sz.) A belkereskedelmi hálózati MONOR 7: Huszárkisasszony 8: A 2*—23-ös nem tér vissza 9—1«: A hegyi barlang titka (du.) 9—1«: A zsaru* (estei 11—13: Gyöngyvirágtól lombhullásig (du.) 11—13: Lidércnyomás* (este) NAGYKÁTA 7—1«: Konvoj* 11— 13: Kezedben a kulcs NAGYKÖRÖS, A. J. 7—11: Hair* 12— 13: A Fehér Agyar visszatér PILISVOROSVÁR 7—10: Volt egyszer egy vadnyugat* 1—11. 11—12: Gyilkos a tetőn** POMÁZ 7— 8: Sebességiáz* 9—10: Fekete fülű fehér Bins I—II. 11—12: Fedora* RÁCKEVE 7— 8: őszi szonáta* 9—10: Útközben* . 11—12: Meg ken ölni a szerelmet SZENTENDRE 7—10: Tanár úr. kérem (du.) 7—to: Bizalom* (este) 11—13: Fedora* SZIGETSZENTMIKLŐS 7— 8: A vörös hajú Cd«.) 7— 8: Elcsábítva és elhagyatva® (este) 9—10: Az aranyember fdu.) 3—10: őszi szonáta* (este) 11—12: Bob hercesf (du.) 11—12: Nada csoport** (este) TÁP1ÓSZELE 7— 8: A márványember* I—II. 9—10: Kezedben a kulcs 11—12: Konvoj* VÁC Kultúr 7— 8: Papucs és Rózsa t—n. (du.) 7— 8: Férfiak nélkül (este) 9—10: A dunai hálós (du.) 9—10: A madarak is, a méhek Is** (este) 11—13: A csodatévó palatábla (du.) ti—13: A fekete farkasok üvöltése* (este) VÁC Művelődési Körpont 8: Száll a kakukk fészkére** 9: Az éjszaka** to: Az inkák kincse VSCSÉS 7—10: Az utolsó vérbosszú (du.) 7—10: Nada csoport** (este) 11—13: Az aranvember (du.) 11—13: tzeszámolás a kocsmában (este) • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. szempontjából a szolgálati idő számításánál a társadalom- biztosítási szervek által figye­lembe vett időket. Továbbiakban arra a kér­désre válaszolunk, hogy nyug­díjazás esetén a negyven-, il­letve ötvenéves jubileumi ju­talom mikor fizethető ki: A negyven-, illetőleg ötven­éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalom csak a korábbi jubileumi jutalom kézhezvételétől számított 5 év elteltével fizethető ki. E korlátozástól azonban a válla­lat a dolgozó javára eltekint­het. És végül el kell még mon­dani, a munkaviszonyokat eredeti okiratokkal (munka­könyv) kell igazolni, vagy ha nem került a munkakönyv­be valamilyen okból beírásra a munkavégzés, s annak utó­lagos beszerzésére ma már nincs lehetőség, akkor más hitelt érdemlő módon kell megkísérelni a ténylegesen munkában töltött idő igazolá­sát. Ilyen lehet a munkavi­szonyra utaló hatósági bizo­nyítvány, s egyéb közokirat, ha abból kitűnik, hogy kinek, mennyi időről szóló munkavi­szonya van. Dr. M. J. dolgozók alapbérének megál­lapításáról szóló rendelkezé­sek alkalmazását a 2/1980. (I. 11.) Mü.M.—Bk.M.r. szabá­lyozza. (Tanácsok Közlönye 1. sz) Az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről szóló 1018/1977. (V. 7.) Mt.—SZOT. számú együttes határozat kiegészí­téséről a1 Magyar Közlöny 6. számában jelent meg az 1001/1980. (I 30. Mt.h.—SZOT rendelkezés. A Munka Törvénykönyré­nek az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról a 7/1980. (I. 30.) TSVM. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 6. sz.) A nyári időszámítás beveze­téséről ugyanitt olvashatjuk a 2/1980. (I. 30.) NIM—KPM. rendeletet. A társadalombiztosítási tör­vény és végrehajtási rendele­tének kiegészítése és módosí­tása ugyancsak a Magyar Közlöny 6. számában jelenít meg. Örök téma: Vác és a ce­mentpór. Amióta csak fel­épült a DCM, szürke ködöt, hamuszínű permetet hord a a szél a Duna menti város felé. S amióta csak száll a szürke köd és a hamuszínű permet, azóta folynak a Váci Járásbíróságon a cementpor- perek. A gyár peres ügyeit egyszer talán érdemes lenne kezdettől, a 60-as évektől át­tekinteni, hogy lássék: mi mindenben tett és tesz kárt a templomlreskókig eljutó, vil­lanyvezetékekre rárakódó, növényzetet ellepő finom por. Ezúttal azonban egy olyan esetről lesz szó, amely újabb fejezetet nyit a cementpor- dossziéban. A DCM jogtaná­csosa az eljárás során meg is jegyezte: — Ilyen kárigényt az országban sehol sem tá­masztottak még cementgyár­ral szemben. Ha így van. ak­kor most irányadó eset. pre­cedens született. Kár a szegfűben A pert egy kiskereskedő házaspár kezdeményezte, akiknek Balázs Ferenc utcai háza és kertje nem egészen 1 kilométerre fekszik a gyár­tól. Panaszuk három pontban foglalható össze: 1. Pala tetős házuk tetőzetébe a cement­por beágyazódott, megkötött és ezeken a réseken keresztül a lakás újra és újra beázik 2. Az üvegházukra rakódó szürke szemcsék elvették a fényt a virágoktól, s ezzel ér­Az egyik vidéki általános is­kola tanulói a'helybeli tsz-ben termelési gyakorlaton vettek részt Négy diák azonban el­hagyta a munkaihelyét és ját­szadozni kezdett. Eközben az egyik csúzlijával társa szemét úgy megsértette, hogy a sze­rencsétlen gyerek jobb szemé­re megvakult. Az Állami Biz­tosító megyei igazgatósága a balesetet okozó gyermek apjá­nak felelősségbiztosítása alap­ján a sérült fiú részére költ­ségtérítést nyújtott, egyéb kár­térítési igényével pedig bírói útra utasította. Ezekután a szerencsétlenül járt gyermek apja a csúzlizó fiú szülei ellen havi ötszáz fo­rint járadék fizetéséért pert indított. Az alsófokú bírósá­gok a beperelt szülőket havi ötszáz forint baleseti járadék fizetésére kötelezték. Ezt az­zal indokolták, hogy az egyik szem elvesztése a balesetet szenvedett fiúnak a tanulás­ban visszamaradást okozhat, a továbbtanulásban akadály óz­hat ja, ezenkívül állapota rend­szeres orvosi ellenőrzést igé­nyel. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíró­ságot új eljárásra utasította. A határozat indokolása rá­mutat arra, hogy törvenyere: jű rendelet értelmében a néni vagyoni kárral kapcsolatos fe­lelősségi szabályokat csak ak­kor lehet alkalmazni, ha a kárt okozó magatartás a Pol­gári Törvénykönyv módosítá­sáról szóló törvény hatályba lépése után történt. A szóban forgó baleset előbb következett be. ezért- a nem vagyoni kár­ral kapcsolatos felelősségi sza­bályt ezúttal nem lehet alkal­mazná. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság kimondta: aki­nek hiányzik a belátási ké­pessége vagy fogyatékos, nem vonható felelősségre. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bi­zonyítja, hogy a felügyelet el­látása érdekében a tőle el vár­ható, módon járt el. A baleset, akkor történt, amikor a csúz­lizó gyerek feletti felügyeletet az iskola látta el. A bíróság­nak tehát figyelmeztetnie kel­lett volna a szülőt, hogy az is­kolával szemben is támaszthat igényt. A tsz-ben végzett mun­ka idején minden osztály fel­tékcsökkenést okoztak az üvegházi szegfűben. 3. Az „égi áldás” kárt tett a 800 négyszögöles kert szabadon termesztett növényzetében, a szőlőben, rózsában, ősziba­rackban is. A kiskereskedők mindhárom tételre kártérítést kértek, s ennek összege együttvéve nem volt csekély, elérte a negyedmillió forin­tot. Adódik a kérdés: hogyan fogadta a benyújtott számlát a DCM? Röviden: 90 száza­lékban elutasította. A gyár a követelést csaknem teljes egé­szében alaptalannak minősí­tette. s az összes kárból 20 ezer forintnyit (a szabad ég alatti növényzet veszteségét) ismerte el. A beázással kap­csolatos igényt a jogtanácsos egyenesen páratlannak minő­sítette. mondván, az ország­ban működő hat cementgyár körzetében hasonló jelenséget sehol sem észleltek, s ilyen követelést sem Vácott, sem máshol, mindeddig senki sem érvényesített. Egyébként pedig — jelentette ki a jogtanácsos — a ház tetőszerkezete eleve rosszul épült, ezért ázik be Ugyanakkor a DCM értékelé­se alapján az üvegházi bo­nyodalom bagatell problémá­nak tétszett, hiszen a válla­lat képviselője szerint a por kétszázalékos ecetsavoldattál az üveglapokról könnyűszer­rel eltávolítható. A Váci Járásbíróságon dr. Hortoványi tanácsa szakértők bevonása, majd a legfelsőbb szakértői fórum, az Igazság­ügyi Műszaki Szakértő, Bizott­ság véleménye alapján hozott ítéletet az ügyben. A megoldás: cseréptető A bíróság megállapította, a beázás a palalemezek közt megkötött cement kapillari- tása (hajszálcsövessége) nyo­mán következett be. s ez nem lenne másképp, ha a födémet korábban tökéletesen építet­ték volna is meg. Ilyen kö­rülmények között viszont az egyetlen megoldás, a további beázások elkerülése érdeké­ben. a cseréptető. Ez az át­alakítás azonban, bár kifeje­zetten a DCM porzása miatt vált szükségessé, a ház érté­két is növelni fogja. Ezért, hogy a felperesek ne gazda­godjanak alaptalanul, a pol­gári tanács kompromisszu­mos döntést hozott: a cserép­tető felépítési költségeinek 60 százalékát (44 ezer forintot) a gyár köteles megtéríteni, míg a maradék 40 százalékot a tulajdonosok fedezik. Az üvegház ecettel történő tisztítását mint megoldási ja­vaslatot az ítélet elutasította. Ez ugyanis sok munkába és sok ecetbe kerülne, ráadásul kikezdené az üvegház vas­szerkezetét is. S mert ilyen nagyarányú többletmunkát más hibájából bekövetkező kár elhárítására a tulajdono­soktól nem lehet elvárni, a bíróság elfogadta, hogy aa üveglemezeket évente kétszer a porzás miatt ki kell cserél­ni. A perelt háromesztendős (1976—78) időszakra így a polgári tanács 120 ezer forint indokolt költséget állapított meg, s ezt még kiegészíti o szabadon termesztett növé­nyekre megítélt 57 ezer fo­rintos kártérítés. Végül is a DCM váci gyára a bírói dön­tés alapján 221 ezer forint tőkét és annak kamatát köte­les megfizetni a kiskereskedő felpereseknek. Tovaszálló ígéretek _ A bírósági (télét a kárté­rítési paragrafusokon kívül részletesen hivatkozott egy úi törvényre, az emberi környe­zet védelméről alkotott kó­dexre is. Az 1976-ban hozott jogszabály törvénybe Iktatá­sakor — mondta ki a bíróság — több esetben volt szó ép­pen a DCM porzásáról. Ilyen- k rövid távú ígéretek hang­zottak el a levegőszennyezés csökkentéséről és megszünte­téséről. A valóságban azon­ban 1975 és 1979 között sem­mi sem történt, a városra szálló cementnor mennyisége változatlan. A felperesek, a vállalat ígéretei alapján vi­szont joggal bízhattak abban, hogy a szennyezés a 70-es évek végére jelentősen csök­kenni fog. s így kedvezőbb körűimén ek között gazdál­kodhatnak. Ez yolt egyben a bíróság válasza a vállalat képviselőjének a tárgyaláson feltett kérdésére is. hogy miért kezdtek üvegházi ker­tészkedésbe a gyár közelében a felperesek, amikor a porzás ténye és következményei a városban közismertek. Babus Endre MOZIMŰSOR FEBRU ÁR 7-T0L O-IG Tíz nap rendeletéiből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents