Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

flBONYI KRÓNIKA József Attila Tsz Leküzdötték a nehézségeket Átgondolt, takarékos gazdálkodás Az abonyi József Attila Tsz tagsága jó hangulatban fog­lalta el helyét most, a Somo­gyi Imre Általános Iskola tornacsarnokában, ahol zár­számadó és tervtárgyaló köz­gyűlésüket tartották. Az örömnek megvolt az alapja: ismét eredményes gazdasági évei zártak. Százhárommillió forintos termelési értéket ér­tek el, ebből 28 millió forint a nyereség, ilyenre meg nem volt példa a gazda­ság életében. — Tavalyi termelési és pénzügyi tervünket a márciu­si vezetőségi ülésen felülvizs­gáltuk és néhány módosítást hajtottunk végre — mondta Pásztor Pál elnök a vezetőség beszámolójának ismertetése­kor. — Az volt a vélemé­nyünk, hogy a gazdasági ter­vek legyenek reálisak. A mó­dosításokat a vezetőkkel és a munkahelyi kollektívákkal alaposan megtárgyaltuk. Min­denki egyetértett. A jól végrehajtott tavaszi munkák után bizakodással te­kinthettek a tsz növényter­mesztői a nyár elé. Sajnos a májusi és júniusi aszály ala­posan megtizedelte gabonáju­kat, emiatt több mint 5 mil­lió forint bevételtől elestek. Az elveszett forintok pótlásá­ra tarlót szántották, vetettek olaj retket, zöldbabot. Pótolni tudták anyagi veszteségüket az exportra gyártott szalma- pellettel és az ősszel betaka­rított kapás növényekkel. Ku­koricából 8060, napraforgóból 3160, paradicsomból 55 660 ki­logramm termett hektáron­ként. Jelentősen csökkent egyes növényfélék önköltsé­ge. A termelőszövetkezet nö­vénytermesztési ágazata vég­eredményben gazdaságosnak bizonyult. A közgyűlés elfo­gadta az idei növénytermesz­tési terveket. Eszerint az ága­zatban a jó terméseredménye­ket kívánják állandósítani, a gabonatermesztés színvona­lát növelik. Döntő a takarékosság, a minőségi munka és a ter­mékek minőségének meg­óvása. A termelőszövetkezet állat­tenyésztése az utóbbi öt esz­tendőben sokat fejlődött. A szakosított szarvasmarhatelep benépesült, az 1971. évhez ké­pest az egy tehénre jutó tej­termelés ezer literrel emel­kedett, most 4610 literes a tej hozam, öt évvel ezelőtt kezdték meg a fajtaátalakító keresztezéseket, a jelenlegi tehénállomány 40 százaléka már ilyen. Át kellett térni' eav új tenyésztési technoló­giára is, ezt sikerrel oldot­ták meg. Komoly eredmény­nek számít, hogy a növen­dék üszőket már 16 hónapos korukban tenyésztésbe tud­ják venni. Sokat változott a takarmányozás. Szakítottak a korábbi szemlélettel, és nagy mennyiségben használnak fel melléktermékeket takarmá­nyozásra. A tejtermelés emel­kedése mellett is csökkent az abrakfelhasználás, újabban egy liter tej előállításá­hoz a korábbi 56 deka­gramm abrak helyett 38 dekagrammot használnak fel. A juhállomány a növendék jószágokkal együtt 1000—1100 darab. Itt is a minőségi mun­kára törekednek. A bárány- szaporulat és az állatok mi­nél nagyobb súlyban értéke­sítése a juhászat dolga volt, ezt sikerrel megoldották. Mind­ezek ellenére a termelőszö­vetkezet ebben az esztendő­ben felülvizsgálja a juhászat eredményeit és vagy tovább­fejlesztéséről, vagy felszámo­lásáról gondoskodik. Tavaly foglalkoztak először pecsenyeliba-neveléssel. Kö­zel tízszer szárnyast neveltek és értékesítettek, ebből 1,6 millió forint nyereségük szár­mazott. Most szeretnék az állatte­nyésztést még gazdaságosab­ban, színvonalasabban foly­tatni. Tovább csökkentik az abrakfelhasználást, több és ol­csóbb tömegtakarmányt állí­tanak elő, jobban kihasznál­ják a gyepgazdáikedásban rejlő lehetőségeket. A nehéz fizikai munkát házilag gépesí­tik. Ebben az évben kezdik meg a húsmarha-tenyésztést, olcsón és gazdaságosan. A segédüzemágak, műhe­lyek és gépjárműüzemek alapvető feladata a termelő ágazatok kiszolgálása. Javulás és hiányosság is volt. A jövő­ben pontos, határidőre elké­szített munkát várnak, na­gyobb gondot kell fordítani1 az energiatakarékosságra. A kedvezőbb fűtőolaj-felhaszná­lást a korai tenj'észidsjű faj­ták kiválasztásával, a túlszá- rítás elkerülésével és alapos szervizmunkával lehet elérni. A József Attila Termelőszö­vetkezet vezetősége számol azzal, hogy az új esztendő nehéz feladat elé állítja a gazdaságot, de közös akarat­tal és igyekezettel elérik cél­jukat. Gy. F. Téglához őrlik az agyagot A rekonstrukció során Abonyban teljesen gépesítettek a téglagyártást. Az emberei: dolga jóformán csak a gép ellen­érzése. A képen: óriás dobban őrlik, finomítják a gyártáshoz kz agyagot. Gyuráki Ferenc felvétele Kiállításra készülve Dokumentumokat keresnek A Magyar Vöröskereszt fennállásának 100. évforduló­jára emlékezve kiállítást ter­vez az abomyii tanács és a Vöröskereszt nagyközségi s'zer- vezete. Szeretnék a tablóikat és a dokumentum anyagot he­lyi jelentőségűekkel kiegészí­teni. Kérik a lakosságot, hogy aki ebben segíteni tud, akinek a birtokában ezzel kapcsoiaitos emlékanyag van, kölcsönözze, juttassa el a nagyközségi tanácsra, Petliő Istvánnéhoz, akit az össze­gyűjtéssel megbízták. Bob herceg és Csínom Palkó Nagysikerű magyar filmeket tűzött műsorára februárban a ceglédi Szabadság Filmszín­ház, a közönségcsalogató „könnyebb műfajból’’ válo­gatták a programot. Színre kerül ismét a Bob herceg, a Csínom Palkó, a Csárdáskirály­nő. a Eila ákác és a Körhinta. A sort az Ezek a mai fiata­lok című zenés film zárja, aimelyet a f iatal Bamovich Ta­más rendezett. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1980. FEBRUAR 7., CSÜTÖRTÖK Vúgóvonal és kiskazán Új feladat, magasabb követelmény A szekszárdi húskombináthoz gyártanak gépeket „Következetesen keli foly­tatni a termelési és termék- szerkezet adottságainak meg­felelő korszerűsítést, a terme­lés népgazdasági jövedelme­zőségének emelését. A hazai szükségletnek megfelelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamiku­san fejlődjön.” — így fogal­maz a XII. pártkongresszus irányelve. E célok megvalósításán évek ófa következetesen munkálkodnak a monori MEZŐGÉP Vállalat ceglé­di gyáregységében. Néhány esztendeje' még szám­M eg nőtt a forgalom Figyelmetlen járművezetők A tábla mintha ott sem volna Amint megenyhült az idő megnövekedett a járműforga­lom. Ezt. érezni a főútvonala­kon, ezt tapasztalni a város utcáin is. A gyalogosok néha jogosan morgolódnak az autó­sok miatt, akik úgy vélik, hogy a járművet csak a városon kívül kell a látási és az út­viszonyoknak megfelelően vezetni. Erről tanúskodik a sok pan-asajos, telefonáló vágj' személyesen jelentkező. A sietős járművezetők fel­fröcskölik a járdáin gyalogosa- : igyekvőikre a sarat. Ahol az utca keskenyebb, vagy a tó­csa nagyobb, jut belőle a há­zak falára is bőviben. A já­rókelő, a lakó mérges, a tet­teseknek bottal üthetik a nyomát Jelezték azt is: igen kell vigyázni az útkereszte­ződéseknél, .mert megesik, hogy az autósok fittyet hány­nak a megállást, vagy az el- ~őbbségadást kötelező táblák­nak, úgy hajtanaik tovább. Pe- '■g a balesetiek megelőzésével ■sicik kell elsősorban törőd­talan gazdaságos és kevésbé kifizetődő mezőgazdasági gép- alkatrészt készítettek. A terv­ciklus elején fokozatos ter­mékváltást, profiltisztítást vé­geztek, s ma a Magyarország­ra gyártott kiskazánok mellett különböző vágóhídi gépsoro­kat állítanak elő, bel- és kül­földre egyaránt, — A tavaly kikísérletezett, s a Ceglédi ősz kiállításán si­kerrel bemutatott új típusú, szigetelt kiskazánokra van ve­vő, nagy hazai kereslet. E ter­mékből 5 ezer darab — egy év alatt népgazdasági szinten — 3 millió forint értékű tüzelő­anyagot takarít meg — tájé­koztatott Juhász Rudolf gyár­egységigazgató. A közelmúlt­ban a rozsdamentes termékek felületi kezelésére is saját ta­lálmányt dolgoztunk ki. Az úgynevezett saerncseszórásos technológiával egyenletes, selymes fényt kapnak a fém- alkatrészek. A módszer iránt más vállalatok is érdeklőd­nek. A munkavégzéshez ők ál­lítják elő a berendezést, amit eddig csak valutáért lehetett megkapni. Az eljárás előnye az is, hogy az eddig ráfordí­tott munkaidő egyharmatíána csökken. A gyáregység tevékenységét a mennyiség fokozatos növelé­se mellett az egyenletesen jó minőségre törekvés jellemzi. Ezt eredménnyel valósítják meg, 28 millió forinttal túlteljesítették tervüket. Tőkés, valamint szocialista ex­Ha egy szál cigány húzta is lem volt farsang bálok nélkül Újvároson, népkörben, olvasóegyletben Akkor régen is ilyen ziman- mielőtt a helyiségbe vissza­kós telek voltak. A havat köd és fagy marasztalta a bogár­hátú ceglédi házak tetején, jégcsapokból szakálla nőtt az eresznek. A város belsejében, ahol a polgár házakra már csa­torna is jutott, a bádog utol­só, hajlított darabja a tető­ről, mint valami kar, kinyúlt a járda fölé, úgy mutatta a hóié útját. Bent a házak fél­homályos helyiségeiben, a leves és főzelék szagú kony­hákban, birsalma illatú szo­bákban és ott is, ahol a nyi­rok gombás doha alattomosan befészkelte magát a szekrény­ben őrzött, ünneplő posztóka­bát tükrös bársonygallérjába, zajlott a mindennapi élet. Meghívók, képek Es iánként, amikor egybe­gyűlt a család, a petróleum- lámpa vagy a sápadt villany­fény mellett, halk beszélgetés közepett varrótűk villantak és tervek szövődtek, mert nem volt farsang bálok nélkül és nem volt bál készülődés nél­kül. Nem futotta mindenkinek arra, hogy a Vigadóban, a Budapest szállodában, vagy a Központi Kávéház és Szállo­dában lejtsen andalító kerin- gőre, vagy a foxot ropja. De nem is kívánkoztak oda. Vi­gadni lehetett a népkörben. az iparos körben, az újvárosi olvasóegyletben az alszegi Árpád-körben, Sárga körben. A Mátyás király olvasóegyle­tet Urbán Pál alapította. De ne gondoljon senki eszem- iszomos, tivornyás, ricsajos bálokra. Az egyszerű népek egyszerűen mulattak, s ha va­laki megfeledkezett az illen­dőségről, hamar kinn találta magát a friss levegőn, ahol megszámlálhatta a csillagokat, somfordáit volna. Kaczur Pál nj’Ugdí.jas fény­képészmester, tősgyökeres ceglédi, sokat tudna erről mesélni. Számtalan emléket tartogat ezekről a bálokról. Meghívók, nyomtatyánj-ok, sárguló képek őrzik otthoná­ban, hogyan szórakozott régen a város egyszerű polgára. Egy- egy rendezvény — hej, ifjú­ság — elevenen él az emlé­kezetében. Kék a kökény Volt cigánybíró és volt te­rembiztos. Amolyan udvar­mestere a táncos rendezvény­nek. Szava volt, hogy a sor­rendet betartva az egyszál muzsikus, vagy a hangszerhez értő alkalmi zenészek kinek húzzák először, hogy Csak egy kislány van a világon, vagy azt, hogy Kék a kökény, re- cece. — Jártam farsangi tánces­teken, húsvéti mulatságokon — meséli. — Akkoriban nem volt jelmezkölcsönzés és nyitó tánc. Pattogós csárdással kez­dődött a bál, előtte az érke­zőket. beszélgetőket halk mu­zsika fogadta, mintha a zenész csak saját örömére, magának játszott volna. A vacsorát az emberek ottiion költötték el, s megtoldták néhány pohár itallal az alkalmi söntésben, vagy a közeli kocsmában. A kapatosnak, rendzavarénak helye nem volt. A fal mellett, a széksorokon az asszonyok nézték, hogyan lejti lányuk, fiuk, ki kivel táncol. Piron­kodva szabadkoztak, de nem mondtak nemet, ha életük párja táncra hívta őket. Il­lendően, felnőttesen járták. Bár a férfiak inkább beszél­getésre, eszmecserére hasz­nálták az időt. Szó került az iparról, a kis földről, a piac­ról, szakszervezetről, adóról. Régi báli meghívókat rakos­gatunk. Mi minden tisztség akadt akkor egy egyszerű bá­lon! Volt rendező’ és terem­biztos, elnök, igazgató és al­igazgató, ellenőrök, jegysze­dők, pénztárosok, ruhatáro­sok. Kaczur Pál úgy a 30-as évek óta szaporítja gyűjtemé- nyét. — Sok hangulatos esemény volt. Már csak azért is, mert — igaZ-e? — benne van az ifjúságom. De ha megnézzük a meghívókat, emlékezetesek ezek is. Valamennyi helybeli nyomtatvány, az egyik Garab mesterék nyomdájában ké­szült, a másik a Sárik nyom­dában. Néhány kiadványt én is kölcsönöztem most a mú­zeumnak, az új, nyomdatör­téneti kiállítás anyagához. Régen is, ma is ■ Sárguló meghívók. Az új­városi olvasóegylet táncmu­latsága. A Ceglédi Vendéglő­sök Szabad Szervezetének far­sangi táncmulatságára invi­táló meghívó, 1946-ból. Az Ipartestület tagbálja 1947-ből. A vasutasok és hajósok orszá­gos szabad szakszervezetének csoportja bált rendez Ceglé­den ... Sportbál és az iparos ifjúság önképző egyletének farsangi bálja. Rég volt. Ám a villanyfényes szobák­ban itt-ott, estébe hajló sza­bad délutánokon most is sely­met és csipkét nyír az olló, az elektromos varrógép gondolat­nál sebesebben száguld a sza­básminta nyomán. Farsangi bálok vannak készülőben és a bálra új ruhák. E. K. portjuk 132 százalékos volt. Vágóhídi berendezéseik elju­tottak Inán két városába: Moghaii ba és Lores tanba, va­lamint Kubába s az NDK-ha. A bajai, a szombathelyi és a kaposvári vágóhídhoz szintén több gépet szállítottak. Szekszárdon a vágóhídi hi­giéniai előírások megszigorí­tásával új gépek, berendezé­sek tervezésére kapott megbí­zást a vállalat. A tervdoku­mentációk elkészültek. Külön dicséri a közösség munkáját, hogy a jelentős értékű, de 3-—4 év előtti áron kötött szerződé­seiknek is eleget téve, nyere­ségük kétmillió forinttal meg­haladta az előirányzottat. Gondot okozott, hogy szállítá­si nehézségek miatt decem­berben több készáru a gyár­egységnél maradt. Továbbá, hogy a két ünnep között igen sok nyersanyagot kaptáik, amire már nem számí­tottak. Az összességében sike­res munka a fizetésemelések­nél, jutalmazásoknál is meg­mutatta hatását. A munkahe­lyi demokrácia kiszélesítését szolgálta, hogy műhelyeken belül a kollektívák tagjai ön­maguk sorolták egymást négy kategóriába teljesítményük alapján, a jutalmak elosztá­sához. Az új esztendő új feladato­kat. magasabb követelmé­nyeket hozott. Árbevételi tervük 120 millió forint, ami 10 millióval' több a tavalyinál. A tartáléfftermSi- lés és kooperációs lehetőségek fokozott kihasználása érdeké­ben 40 millió forint túlterme­lést garantáló munkát kértek vállalati központjuktól. Az udvaron jókora ládák, rajtuk tűzpirosra festett bika- lei és felirat: La Habana. Ké­szítik a kubai exportot. Még ebben az évben befejezik irá­ni és keletnémet vágóhíd jói­kat, hozzákezdenek a szekszár­di húskombinát áttervezett gépelnek gyártásához. Az ész­szerű profilváltás helyességét igazolja, hogy az év végén várhatóan megkezdhetik elő­készületeiket a következő terv ciklusra. Az igényfelméré­sek szarint ugyanis a Szovjet­unióban igen nagy a kereslet a «értés-, a baromfi- és a szarvas mar ha-vágóvonalaik iránt. K. D Egy pohár tej Az iskola tej akciót szeret­né kiszélesíteni az Áfész a ceglédi járás településeim. Tör­teién sikerrel járt a szerve­zés. a ceglédberceli általános iskolások is rendszeresen kap­táik a poharas telét Pályán, teremben Sportoló kisiparosok Cegléd és a járás több mint ezer kisiparosa közül .sokam szívesen és eredménye­sen sportolnak. Számos ser­lóg és oklevél vall erről. Ta­valy a KIOSZ országos sport­napjain Pest megyét há­rom sportágban képviselték: tekében, sakkban és kispályás labdarúgásban álltak rajthoz. Mind a három ízben az or­szágos harmadik helyet sze­rezték meg. A sportoló kisiparosok most újabb találkozóra készülnek. Az előrejelzések szerint 8—10 sportágban Cegléden rendezik mag az országosat megelőző, megyei találkozót. Felkészül­nek, rajthoz állnak a női és a férfi asztaldtemszezők. sak­kozók, céllövészek, indul autós ügyességi horgász- és teker ersan y, kispályás lab­darúgó-mérkőzés is lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents