Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
1980. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK <Mrí, fW Felvétel előtt a DKV-ban Pályaalkalmassági vizsgálatok Dr. Ried Józsefet, a Dunai Kőolajipari Vállalat üzem- pszichológiai laborjának vezetőjét nem könnyű megtalálni. Sokrétű tennivalója jócskán lefoglalja. Vele beszélgettünk a laboratórium elmúlt tíz évéről. — Miért, volt szükség a laboratórium létrehozására? — A vállalati fejlődés nagy méreteket öltött. Egyik uj üzemrészt a másik után építették, melyebben magas volt az automatizáltság foka. Lassan, lassan eljutottunk oda. hogy 5—6 ember több száz milliós értékekért lett felelős. A pszichológiai laboratóriumnak kezdetben és most is az a fő feladata, hogy a megfelelő helyekre megfelelő embereket állítson. Több programot dolgoztunk ki, amelyek segítségével a legkülönfélébb emberi reakciókat mérjük, nagy pontossággal meg tudjuk határozni: az adott ember alkalmas-e a kijelölt poszt betöltésére. Kezdetben természetesen mind az anyagi, mind a személyi feltételeink korlátozottabbak voltak. Most már rajtam kívül még négy asz- sziSztens tartozik a csoporthoz, a műszereink értéke elérte a 3 millió forintot. Ezenkívül a más jellegű munkafolyamatok pszichológiai vizsgálatát is elvégezzük. Sokáig igen nagy gondot jelentett, hogy a dolgozóink nagy része az úgynevezett vezérlőtermekben tevékenykedik. Magyarán szólva a műszerek figyelése a feladata. Az inger- szegény környezet, a monotónia nagyon erősen megviseli az emberi idegrendszert. Tehát csak olyan ember kerülhet vezérlőterembe, akinél elvégeztük a monotónia tűrőképesség megvizsgálásához tzükséges teszteket Két óra figyelés — Kérem mondja el, mát én ezalatt? — Egy meglehetősen nehéj kísérletet. Az illető egy televízió képernyője előtt egy koordináta rendszert figyel. Ezen a koordináta rendszeren egy fénylő kis pont halad azonos irányba megfelelő lassúsággal. Két óra hosszat kell figyelnie, közben egy másik készülékkel időnként megváltoztatjuk a pont útvonalát, és előre megszabjuk, hogy' ilyenkor milyen visszajelzést kell a figyelőnek adnia. Közben mérjük pulzusát, vérnyomását, reakcióképességét. — Kifejlesztettünk egy éberség* berendezést is. Bármilyen jó ugyanis az eredmény, más a teszt és más a munkafolyamat. Jelenleg a vezérlőtermekben felszereltettünk egy lámpát. Olyan az, mint a rendőrök kék lámpája, amely rendszeresen, de előre ki nem számítható időközökben fényjelzést ad. A vezériőtermi kezelőszemélyzetnek erre egy meghatározott visszajelzést kell adnia, a visszajelzés gyorsaságát pedig komputerben tároljuk. — Mi történik, ha nem válaszolnak? — Egy bizonyos idő elteltével a készülék, ha nem kap választ, szaggatott, nagyon kellemetlen hangjelzést ad. A távlati tervekben szerepel egy olyan készülék bevezetése is, amely pontosabban • méri az éberségi szintet. Ennél bizonyos időközönként a monitoron megjelenik egy egyszerű matematikai művelet, amelyet a kezelőszemélyzetnek meg kell oldania. A visszajelzés és a helyes válasz gyorsaságát itt is a komputer értékeli. Váratlan helyzet — Mivel foglalkoznak még ezenkívül? — Van egy új kísérletünk, amellyel a váratlan helyzetekben való viselkedés formáit igyekszünk felkutatni. Azt vizsgáljuk, hogy ha például tűz ütött ki egy üzemben, akkor az ott tartózkodó személyzet milyen gyorsan és hogyan viselkedne. Ékre nagy szükség van, hiszen a DKV veszélyes üzem. — Hogyan lehet ezt mérni?- i — Csak a leglátványosabb részét mondom. Van egy saját magunk tervezte készülék, amellyel egy feladatot adunk a vizsgáit személynek. Előre megmondjuk neki, hogy nagyon meg fogjuk ijeszteni vizsgálat közben. A vizsgálathoz körülbelül 15 műszert szerelünk fel, amivel a bőr nedvességtartalmától kezdve a pulzusszámig mindent mérni tudunk. A gép, miközben az ember a kiadott feladattal van elfoglalva, hirtelen hatalmas fényfelvillainást és nagyon erős, nagyon kellemetlen hangjelzést ad. Ez többször ismétlődik, s közben mérni tudjuk a cselekvési gyorsaság idejét. Nem azért mondom, de volt már olyan ember — újonnan munkára- jelentkező —, aki az első hangjelzés után felállt és vissza se jött többet. Persze mindez a vizsgálatoknak cs-ak egy része. A kísérlet iránt egyébként nagy az érdeklődés például a rendőrségnél, mentőknél, a bányamentők felettes szerveinél. Eddig nem foglalkoztak Magyarországom ilyesfajta vizsgálatokkal. Készítünk az említetteken kívül vezetéskéuességd előrejelzéseket is. Minden újonnan felvett diplomás emberré! pszichológia módszerekkel jelentést készítünk: alkalmas-e vezető pozíciók betöltésére. Természetesen ez a kinevezéseknél, a döntésnél csak egy részeleme A jövő tervei — Mit terveznek a jövőben? — A szakterületem a biometeorológia. Olyan, iparilag is hasznosítható előrejelző rendszert akarunk kiépíteni, amellyel pontosan megállapítható: az emberek a meteorológiai változásokra milyen módon reagálnak. Ennek a rendszernek például óriási a szerepe a balesetek megelőzésében. A vállalat vezetésétől eddig, és remélem ezután is mindenféle támogatást megkapunk. Hiszen így még hasznosabban szolgálhatjuk majd az“ üzemet. Kovács Attila Ernő Eternit a falon A Nyergesújfalui Eternitgyár kilenc brigádja és több műszaki dolgozója új termék gyártását kezdeményezte. Az épületek külső falának borítására a vakolatot helyettesítő színes eternitlapok gyártását kísérletezték ki. A számítások szerint 30-T-40 százalékkal kevesebb tüzelőanyag szükséges az olyan épületek fűtéséhez, amelynek külső falát a nyergesújfalui gyár újfajta termékével borítják, mert az eternit kiváló hőszigetelő. A gyár szakemberei maguk tervezték az új termékhez szükséges kísérleti gépsort, és ők dolgozták ki a burkoló lapok színezési technológiáját is. A gépsort külön beruházás nélkül, erőforrásaik koncentrálásával, a műhelyek brigádjai készítették el. A kísérleti gépen napi 100 négyzet- méter színes burkoló eternit lapot gyártanak. A növekvő igények kielégítésére most megkezdték egy olyan berendezés szerelését, amely- lyel napi 1000 ■négyzetméter burkolólapot állíthatnak elő. Műszerészek Sesznek Új eredmények A hormonháztartás Ismét egy lépéssel közelebt jutottak a tudományos kutatói a hormonháztartás alakulásának magyarázatához. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Ku-- tató Intézetében a hét-nyolc éve kezdett kutatások eredményeként egy speciális, _ a hormonháztartást befolyásoló anyag működési mechanizmusát derítették fel.. A szervezet hormonháztartásában „karmesterként” tartják számon az agyalapi mirigyet. Működését az agynak egy olyan része szabályozza, ahol idegsejtek úgynevezett — hormonnövekedést vagy -csökkenést befolyásoló — peptidhormonokat termelnek. Ezt a hormontermelő folyamatot viszont az úgynevezett gátló, illetve serkentő ingerületeket közvetítő anyagok szabályozzák. A tudósok ezért kezdték el kutatni, hogy végső soron milyen ingerületközvetítő anyagok befolyásolják az agyalapi mirigy működését. Ennek ismerete ugyanis új utakat nyithat I meg a hormonháztartás I gyógyszeres kezelésére, alakítására. A kísérlet kezdeti szakaszában a mellékveseserkentő hormon szabályozó működését vizsgálták és azt találták, hogy az aminosav-származék, az úgynevezett gamma-ami- novajsav rövidítve avs — lehet a gátló ingerületet közvetítő anyag. Ha ugyanis avs-t juttatták az agykamrába, akkor kevesebb mellékvese-serkentő hormon jutott a vérkeringésbe. Ezt a jelenséget felismerve azt vizsgálták, hogy a szervezetben termelődő avs részt vesz-e a hormontermelés szabályosában. E vizsgálódások során megállapították: amikor a szervezetben csökken a mellékvese-serkentő hormon termelése, ez annak az eredménye, hogy az agy egy jól meghatározható területénél a szokottnál több avs-t előállító enzim keletkezik. Ez közvetett bizonyítékot jelentett az avs-nek a hormontermelést szabályozó funkciójára. Az Egressy Gábor Ipari Szakközépiskolában irányítástechnikai műszerészeket is képeznek. A négyéves képzés harmadik évfolyamától á tanulók korszerűen felszerelt műhelyekben gyakorolják a különböző vezérlések szerelését. A nemrég elkészült, sűrített levegővel vezérelt irányítástechnikai berendezések tanműhelyében feladatokat oldhatnak meg a tanulók. A gyakorlat sikerét a szaktanár azonnal ellenőrizheti. Kutatási program Javuló húsminőség Mint ismeretes, az elmúlt években sikeresen végrehajtott húsprogram nyomán jelentősen emelkedett a hazai fogyasztás ebből az élelmiszerből, az egy főre jutó 75 kilogramm körüli mennyiséggel a legtöbb húst fogyasztó nemzetek közé tartozunk. Ugyanakkor a hús élő állatként és feldolgozva egyaránt az egyik fő valutaszerző forrása népgazdaságunknak. Ahhoz, hogy a nemzetközi piacon tovaDbra is megőrizzük versenyképességünket, lépest kell tartani a fejlődéssel, uj teeiinológiák, tárolási eljárások, minőségvizsgálati módszerek kellenek, illetve a meglévők felülvizsgálata szüKséges. Ezt szolgálja a középtávú kutatási-fejlesztesi program. Körvonalainak kialakítását szakmai viták sora előzte meg Egyes vélemények szerint ugyanis a külföldi húspiacon kivívott tekintélyünk és a partnerek megtartásához szükségtelen a költséges kutatási munka erősítése, a már bevált módszereket, technológiákat felesleges újakkal felváltani. A valóság szerint viszont egyrészt külföldön mindinkább finomodnak az élelmiszerek minőségét meghatározó módszerek, emelkedik a mérce, ami önmagában is kényszerítőén hat a fejlesztésekre, másrészt az állattenyésztési módszerek megváltozása, a fajtaváltás, a különféle hozamnövelő szerek alkalmazása és a takarmányok összetételének változása mind a hús minőségét befolyásoló tényezők, amelyek a technológia- műveleteinek felülvizsgálatát igénylik. A tapasztalat szerint például a" nagyobb hozamra, vagy más tulajdonságokra kinemesített, genetikailag a gazdaságosság fokozására előállított új állatfajták közül némelyeknek a húsa összetételében eltér a hagyományostól. Ez azonban a feldolgozási technológia, korrigálható a hústermék előállításánál. A kutatási program fő irányának megfelelően az állatfajta és a hús-nyersanyag közötti ösz- szefüggések vizsgálatát az Országos Húsipari Kutató Intézet, az állattartás, a szállítás, a stresszhatások minőségre gyakorolt hatásának tisztázását az Állategészségügyi Kutató Intézet, a minőség szerinti osztályozás feltételeinek megteremtését célzó munkát pedig az Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet fogja össze. A magyar hűtőipar fejlesztési laboratóriuma az elképzelés szerint a tárolási módszerek korszerűsítésére irányuló vizsgálatokat koordinálná. Néhány eredmény a gyakorlatban máris aikalmazha- tónak ígérkezik. Ezek közé tartozik a Központi Élelmiszerkutató Intézetben és az Országos Húsipari Kutató Intézetben kidolgozott eljárás, ameiy a fűszereknek a mikro- bás szennyezettségét az eddigi hőkezelési eljárás helyett sugárzással szünteti meg. Egészségügyi engedélyeztetése esetén ennek a módszernek a gyakorlati hasznosítása nyomán jelentősen javulhatna különféle konzervek, a i többi között a vagdalthúskonzerv minősége, íze. Napelemkísérlet A napenergia hasznosításával kísérleteznek a csákvá- ri Tolbuchin Termelőszövetkezetben. Az ISV-vel közösen felállították egy olyas kisméretű napelemet, amelynek az előzetes számítások szerint annyi napenergiát kell összegyűjtenie, amennyi élég a szociális épületek meleg- vízellátásához, a terményszárításhoz, vagy az állattartó telepek hőigényének kielégítéséhez. Az első sugáréi-^ nyelő panelt külföldi példáit" alapján a lehető legegyszerűbb megoldások felhasznalá- módosításával I sával elkészítették. Bába Mihály: T ackó megállt a járdaszélen. Nyug•*“' talanul nézett körbe. Apját ,nem látta sehol, pedig úgy beszélték meg, hogy a ház előtt vár rá. Most álljak itt, vagy sétáljak le meg fel, töprengett miközben óráját nézegette. Ebben a pillanatban tűnt fel apja a sarkon. Szinte iramodott felé. — Szia, apu, már azt hittem nem jössz! — Szia. Tudod, hogy mindig jövök, ha megígérem, csak most nem volt kedvem a ház előtt ácsorogni. Érted? Minek lássanak a szomszédok. Különben még azt hinnék, hogy a mama után leskelődöm. — Na hiszen! — nevetett Lackó. — Hová menjünk? — kérdezte Fejér Géza. fia arcát fürkészve. — Te, apu, most nem maradok sokáig. Jó? Majd elmondom, hogy miért. Ha akarod leülhetünk egy jó meleg presszóban. — Rendben Fejér úr — biccentett tréfásan az apa —, indulhatunk. Itt nem messze tudok is egy jó kis eldugott helyet. Szótlanul lépkedtek egymás mellett. Fejér már két hónapja nem látta fiát, s úgy tűnt neki, mintha legalább egy araszt nőtt volna. Magas lesz, mint én, gondolta. És a haja is olyan tüskés szálú. A presszóban valóban kellemes meleg volt. Egy sarokasztalnál foglaltak helyet. Fejér colát, konyakot rendelt csak, mert Lackó nem akart süteményt enni. - ' — Hogy megy a tanulás? — Négy egész négy leszek — mondta Lackó, apjára sandítva. — Ó! Ezek szerint egy-két tárgyból rosszul állunk, igaz? — Aha. Matek, orosz. Ha egyszer sok időd lenne átvehetnénk a matekot és az oroszt. Tudod,, most anyu nemigen tud segíteni. Nagyon fáradt, ideges. A munkahelyén is van valami zűr, de az otthoni bajok a legrosszabbak. Ha hazajön nem tud pihenni, mert a nagymama nem hagyja békén. — A ngymama? — csodálkozott Fejér, — Igen. Hat hete ott lakik nálunk. Azt mondja mégis csak könnyebb városban telelni, mint falun. — Nagyapa is feljött? — Nem. Ö vigyáz a házra. — Vén sárkány — sziszegte Fejér, s hogy elterelje a véletlenül kiejtett szavak értelmét gyorsan ivott a konyakból és rendelt még egy rundót. — Szóval, anyu még le sem tette a kabátját, a nagyi már rákezdi: Hol voltál? Miért túlórázol? Csak kihasználnak azok a dögök? Még most nem nőtt be a fejed lágya? Ha rámhallgattál volna, más sorod lenne! Meg: Ha rám hallgatnál most aztán megcsinálhatnád a szerencsédet! Ilyeneket mond neki. Anyu hallgat, mosolyog kényszeredetten, de látszik, hogy a legszívesebben üvölteni szeretne. Nagyi persze nem hagyja abba: Ahelyett, hogy anyádra hallgatnál, a magad szerencséjének á kovácsa lennél, mész a magad makacs feje után! Ilyenkor aztán kirobban a vita. Anyu kiáltva: Éppen az a bajom most is, hogy nem a magam makacs feje után mentem, hanem rád hallgattam. Lackó hirtelen elhallgatott. Apjára kapta tekintetét. Egy másodpercig nézett a szemébe: — Igaz, hogy a nagyi miatt váltatok el? — Részben, Lackó, részben. Majd egyszer elmagyarázom. Persze az is lehet, hogy nem lesz rá szükség, mert magad is rájössz mindenre. Én is hibás vagyok, nem volt elég türelmem, nem voltam elég megértő. Szóval így vagytok? — így. Már alig várom a tavaszt. Anyu is. Mert akkor a nagyi elutazik. Tudod, a nagyi mindig okoskodik, ezért, hogy elkerüljék a vitát, anyu mindig titokban megy orvoshoz és eldugva tartja a gyógyszereket. — Orvoshoz? Mi baja? — Nem tudom pontosan. Valami női dolog, meg a szívével is baj van. Nyugtatót szed, meg Korontint, meg valami ilyen külföldi gyógyszereket. Titokban, hogy a nagyi ne tudja. Tudod én azt hittem régebben, hogy a felnőttekkel mindig őszintén lehet beszélgetni. De most rájöttem valamire. — Mire? — kíváncsiskodott Fejér. — Hogy a felnőttekkel nem szabad őszintén beszélni sohasem. Például: ha én megmondanám a nagyinak, hogy szerintem a nagyapi jó ember, akkor biztosan azt mondaná, hogy megátalkodott kölyök vagyok, aki az ő élete el- rontójának a pártját fogom. De, ha azt mondom, hogy a nagyi milyen okos, milyen csinos, szép még most is, a petyhüdt arcával, meg hogy nincs jobb nagyi a világon a nagyinál, akkor körbetáncolna velem a szobában és kapnék tőle egy húszast mozira vagy fagyira. Meg azt, hogy igaza volt, amikor összeszidta anyut, amikor a szanatóriumi beutalót elfogadta. Érted? — Értem — bólintott Fejér. —. De mond csak, milyen szanatóriumi beutalóról van szó? — Tudod az úgy van, hogy anyunak még tavaly ősszel volt egy visszérgyul- ladása. Gyógyharisnyába jár most is. — Sohasem említetted. — Nem is tudom, hogy miért nem. Talán mert nem kérdezted. Meg olyan- ritkán találkoztunk. Szóval anyu úgy félig-meddig meggyógyult és akkor az orvos azt javasolta neki, hogy utókezelésre utazzon el szanatóriumba. Meg is kapta a beutalót. Én addig kereszt- anyuéknál lettem volna. És akkor váratlanul betoppant a nagyi. Nagy patába volt, hogy anyu biztosan azért akar elutazni, mert ő feljött. Anyu hiába mondta, hogy nem is tudott arról, hogy a nagyi felutazik hozzánk. Dehogynem, kiabált a nagyi, azaz ilyenolyan apád — csúnya szavakat mondott nagypapiról —, megírta neked Biztosan megírta. És te összefutkostad a fél várost, hogy beutaltasd magad, tán még fűvel-fával is lefeküdtél, hogy sikerüljön. Mert neked fontosabb a semmittevés, lófrálás, mint én, a szülő anyád, aki annyit szenvedtem miattad, hogy azt sohasem tudod meghálálni. Anyu sírt. jajveszékelt, kiabált nagyival. Valahogy kirittem a fürdőszobába. és két nyugtató tablettát nyomtam a kezébe. Bevette. Másnap visszaa beutalót. Hát így vagyunk. ■p1 jjér arca mintha megnyúlt volna a szóziíhatag hallatán. Csak bámulta fiát. aki nemrégen lépett második évtizedébe. ' — Tyű, elbeszélgettük az időt. Apu, mennem kell, majd legközelebb akkor átveszed velem a matekot meg az orosz*? — Át, ájt. De mondd csak, anyu... — Anyu? — vágott szavába Lackó. — Különben anyu jól van. ^J\ii (önben any u jól van
