Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

1980. FEBRUAR 5., KEDD Magyar orvosok Kambodzsában öttagú gyógyítócsoportot küldött a Magyar Vöröske­reszt a Kambodzsai Népköz- társaságba. A két magyar or­vos és három ápolónő — a la­kosság gyógyító-megelőző el­látásának javításához — nyújt segítséget. A csoport várha­tóan — négy hónapig dolgo­zik Kambodzsában. Egészség- ügyi szakembereink munkája része lesz a Nemzetközi Vö­röskereszt segélyprogramjá­nak. Egyidejűleg úton van Kambodzsába a Magyar Vö­röskereszt segélyszállítmánya, amely az ottani igények sze­rinti legszükségesebb élelmi­szereket és ruházatot tartal­mazza. Öt és féí miliő ember ellátása Előtérben a szerződések A SZŐ VOSZ és a KP VOSZ vezetőinek megbeszélése A fogyasztási szövetkezetek dolgozóinak munkájáról, etet­és munkakörülményedről ta­nácskoztak hétfőn a SZÖVOSZ és a KPVDSZ vezetői. Meg­állapították, hogy a népgaz­dasági feladatokkal összhang­ban fejlődik a szövetkezeti kereskedelem. A fogyasztási szövetkezetek 179 ezer dolgo­zójának munkáját is dicséri, hogy az elmúlt időszakban a szövetkezet működési terüle­tén élő mintegy 5 és fél mil­lió ember ellátása kiegyensú­lyozott volt. A SZÖVOSZ és a KPVDSZ vezetői megállapodtak abban, hogy az ellátás további javí­tása érdekében érvényt sze­reznek az árubeszerzés fo­lyamatosságát segítő szerző­déseknek. Kiemelt feladatnak jelölték meg a nehéz fizikai munka és az ügyvitel gépesí­tését, valamint a szocialista munka verseny keretében az újítémozgialom további szélesí­tését. Weresegyháxi fapasxíaífafek Ä tanács az ellátás érdekében A települések fejlettségét a lakosság ellátottságán is néz­hetjük. Ennek alapja — egye­bek közt a megfelelően te­lepített, korszerű üzlethálózat kialakítása, aztán pedig a zök­kenőmentes, jó áruellátás. — Régi igazság, hogy akkor lehet csak húst árulni, ha van húsbolt, akkor lehet mélyhű­tött árut biztosítani, ,ha van a boltnak megfelelő mélyhűtő pultjuk. — mondta Pásztor Béla, Veresegyház tanácselnö­ke. Bővítés, korszerűsítés — Milyen feladatai vannak a tanácsúak ezek megterem­tésében? Mit tesz a fogyasz­tók érdekében? — Veresegyház kereskedel­mi, áruellátási feladatainak 80%-a, a beruházások egy ré­sze is a helyi Áfészhez tarto­zik. Természetesen a tanácsi pénzügyi terveiben is szerepel kereskedelmi jellegű beruhá­zás, korszerűsítés, átszerve­zés. 1978. május 1-én adtuk át a lakosságnak a 800 négy­zetméteres alapterület ÁBC- áruházat, így jelen pillanat­ban azt mondhatom, hogy Ve­resegyházon nagyjából megol­dottuk a lakosság ellátását. A szerteágazó település minden pontján van üzlet, a központ­ban pedig nagy kereskedelmi térséget alakítottunk ki, ahol az előbb említett ABC-n kí­vül a szolgáltató ház, a zöld­ségbolt, a műszaki bolt, a piac — a vásárlók igényeit töké­letesen kielégítik. Ezenkívül van egy vegyes ruházati bol­tunk is. — A közeljövőben tehát kereskedelmi hálózatfejlesztés nem lesz? — Egy 250 négyzetméter alapterületű mezőgazdasági és műszaki boltot építünk, erre ugyanis, előzetes felmérések alapján, nagy szüksége van a községnek. Később a Csanádi úti térségben és az állomás környékén korszerűsítettük üzleteinket. — Az üzletek megfelelő száma csak egyik része a kul­turált kereskedelemnek. A má­sik, hogy milyen az áruellátás, milyen a kiszolgálás. Ezt ho­gyan, segíti, ellenőrzi a ta­nács? Közvetlen tapasztalat ■ Horváth Béláné, a tanács ke­reskedelmi főelőadója: — Tulajdonképpen a fo­gyasztói igényeket és az en­nek megfelelő kereskedelmi tevékenységet koordináljuk, ellenőrizzük, és ha a felülvizs­gálatok során rendellenessé­geket tapasztalunk, akkor szankciókkal élünk. A gyakor­latban ez közvetlen kapcsola­tot jelent a vásárlókkal és az őket kiszolgáló szakapparátus­sal. Én tősgyökeres veresegy­házi vagyok, magam is vá­sárló, így saját bőrömön ér­zem a hiányosságokat. Az em­berek pedig éberen figyelnek érdekeikre, sérelmeiknek azon- nyomban hangot adnak. Sze­BENEB-vizsgáBat Ä hústermelés hasznára JfavuBé takarmánytermesztés Nemzeti kincs a termőföld, nem mindegy tehát, hogy a mezőgazdaság művelésbe vont terület jó részén szálas és sze­mes takarmányt termesztő nagyüzemi gazdaságok milyen eredményt mutatnak föl a takarmánygazdálkodásban. A több millió tonnányi állati ele- ség megtermelése, tárolása és okszerű félhasználása sem cse­kély feladat. Egyrészt, mert a takarmányfelhasználás egyik legjelentősebb költségtényező­je mezőgazdasági termelé­sünknek, másrészt, mert a takarmánygazdálkodás alap­vetően meghatározza a másik nagy mezőgazdasági ágazat, az állattenyésztés eredményeit, produktumait. E kérdéskört legutóbb 1976-ban vizsgálták a népi ellenőrök. Akkor arra a következtetésre jutottak: van még tenni ez ügyben. S hogy megtették-e a magukét, akiknek ez a teendője, arra a KNEB által indított vizsgálat során most ismételten választ keresnek. Az előző fölmérés szerint a gazdaságok nagy gondot for­dítanak az abraktakarmány termesztésére, viszont a szá­las és lédús tömegtakarmá­nyok termesztésének színvo­nala, a rét- és legelőgazdálko­dásban mutatkozó hozzáértés alaposan elmarad a kívána­tostól. Az alapvizsgálatot követően a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium intézke­dési tervet dolgozott ki a ta­karmánygazdálkodás haté­konyságának növelésére, külö­nös tekintettel a szálas és tö­megtakarmányok termesztésé­nek fejlesztésére. tjj gépek, gépsorok jelentek meg a földeken, máris mutat­kozik bizonyos föllendülés a rét- és legelőgazdálkodásban, mind nagyobb hozamokat ta­karítanak be a gazdaságok szénából, lucernából, csakúgy, mint silókukoricából. A kedvező irányú változás azonban nem jelenti, hogy a kitűzött célok teljeskörűen megvalósultak. A mezőgazda­sági melléktermékek — így a leveles répafej, a kukoricaszár hasznosításában például még mindig számottevő tartalék mutatkozik: tekintélyes nagy­ságú földterületet szabadíthat­nának föl ezáltal o gazdasá­gok, mégpedig egyéb kül- és belhoni piacokon jól értéke­síthető növények megtermesz- tésére, avagy még több ta­karmány előállítására. Ez utóbbi pedig az állattenyész­tésben, a hústermelésben ak­kumulálódna, értékesülne. mélyesen jönnek és jelentik az észrevételeiket, ilyenkor kimegyek a helyszínre és megvizsgálom; a bejelentés mennyire felel meg a valóság­nak. Nemrégiben, amikor 18—20 fokos hidegek voltak, akado­zott a kenyérszállítás. Mire a sütőgyár idetelefonált hozzám, hogy késni fognak, már leg­alább tízen toporoglak a szobámban. — Ilyenkor mit tud csinál­ni? Ellenőrzés — Ebben az esetben sem­mit. Olyan objektív nehézség­ről van szó, amit csak közöl­hettem az emberekkel, belátá­sukat és türelmüket kérve. De nem ilyen ritka ügyek ha­tározzák meg a munkánk lé­nyegét. A mi feladatunk min­den belkereskedelmi rendelet, intézkedés betartásának ellen­őrzése. Ez pedig kifejezetten a lakosság érdekében történik. — Például? — Egy rendelet értelmében az élelmiszerboltoknak úgy kell gazdálkodniuk, hogy nyi- tástól-zárásig legyen kenyér és tej. Erre mi szigorúan ügye­lünk. A nyitás-zárás idejét is folyamatosan ellenőrizzük, ha valaki mondjuk zárás előtt öt perccel megy vásárolni, akkor is kötelesek zokszó nélkül ki­szolgálni. Egyik vásár alkalmával már reggel fél 9-kor árusítottak szeszt. Ott, a helyszínen, meg­indítottam a szabálysértési el­járást. Szükség van a tanács szigorára, hiszen végsősoron mi gondoskodunk róla, hogy a rendeletek valóban gyakorlat­tá váljanak. A tanács ellen­őrző tevékenysége a fogyasz­tó érdekvédelme. S. Horváth Klára Elvhűséggel — példamutatással Folytatódtak Pest megyében a pártértekexBetek megkezdődött a beszámoló fe­letti vita, melyhez 24-en szól­tak hozzá, egyetértve a benne foglaltakkal és az elhangzott javaslatokkal. A szövetkezet pártbizottsá­gának titkárává — egyhangú­an — ismét Batiz Zoltánt vá­lasztották meg. Egységes szemlélettel A Monori Állami Gazdaság­nak .hatalmas a területe, öt kerületet is érint, Dánszen-t- mí'klóstól Gornbáig. Kis Lajos, az a.iami gazda­ság igazgatója mondott a párt- értekezleten bevezető szava­kat, majd Godó János, a gaz­daság párttitkára elemezte az elmúlt öt esztendő jelentősebb helyi eseményeit: Tovább fejlődött a gazdaság, nőtt a termelés volumene, ja­vultak a szociális körülmé­nyek, kedvező a politikai és a munkahelyi légkör — mondta egyebek között, majd részle­teiben ismertette a különböző ágazatokban — a növényter­mesztésben, állattenyésztés­ben, a szervizüzemnél, a ku- koricapelyhesítőnél és az épí­tőknél — elért eredményeket, a javítani- és tennivalókat. Őszinte, önkritikus volt a beszámoló, s a hozzászólások sora is, melyek a tulajdonosi szemlélet erősítését, az admi­nisztráció ésszerű csökkenté­sét, az okos munkaerő-átcso­portosítást hangsúlyozták. Az elvekben, a feladatok­ban való egyetértést követnie kell az egységes cselekvésnek ■— ez volt olvasható a nagy­termet díszítő feliraton, s ezt erősítették meg az elhangzott szavak is. A pártértekezlet befejezése­ként megválásztotfák a párt- bizottságot, titkárának ismét Bodó Jánost Három község összefogása A szobi kommunisták öt év munkáját értékelő tanácsko­zásán Heil Imréné, a pártbi­zottság titkára számolt be a nagyközség és társközségei — Ipolydamásd és Márianosztra — elmúlt öt évi fejlődéséről, az ipari üzemek és a termelő­szövetkezetek tevékenységé­ről, a nagyközségi pártbizott­ság szervező, irányító, ellen­őrző munkájáról. Az elmúlt öt évben 213 mil­lió forintot érő olyan beruhá­zásokkal gyarapodtak a szobi üzemek, amelyek döntően a termelés fejlesztését és a mi­nőség javítását szolgálták. A .legdinamikusabban a Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Válla­lat, közismertebb nevén a szörpüzem fejlődött, mely az elmúlt években az ország leg­nagyobb szörptermelő egységé­vé nőtt. Szemléletesen bizo­nyítja ezt az export fejlődése: 1975-ben még nem küldte* termékeikből külföldre, ta­valy már százmillió forintos bevételük származott az ex­portból. A léüzemen kívül a Vas- és Műszeripari Ktsz ex­porttermelése számottevő: a négy évvel ezelőttihez képest 33 százalékkal nőtt a külföld­re szállított termékek aránya. Részletesen szólt a beszá­moló a három községben élők életszínvonalának alakulásá­ról. Kritikusan megállapította, hogy a szolgáltatásoknál az erőfeszítések ellenére még szá­mos feladat vár megoldásra. A nagyközségi tanács fejlesztési alapja ebben az ötéves tervben 15 millió 835 ezer forint. Sok minden megvalósulhatott eb­ből, egyebek között a terve­zett 12 helyett 20 célcsoportos lakás. Felépült 155 családi ház, amelyhez az OTP helyi fiókja 10 millió forintos hitelt nyújtott. A közságfejlesztési munka kiemelkedő színvona­lát a Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának fejlesztési versenyében három ízben el­nyert első és egy második hely, valamint az ezekkel járó másfél millió forintos jutalom fémjelzi. Kiemelten foglalkozott a be­számoló a pártmunka fejlődé­sével. A pártbizo-ttsági ülések elé a községek legátfogóbb — döntésre váró — politikai, gaz­dasági és kulturális kérdései kerültek. Ilyen volt az ötödik ötéves terv területfejlesztési programja, az évenkénti gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ram, az ifjúsági és nőpolitikái határozat végrehajtásáért szóló előterjesztés. Elismerően szólt a titkár a párícso-pocto-k sze­repéről, önálló, aktív tevé­kenységiről. A beszámolóhoz huszomket- ten szóltak hozzá. A pártérte­kezlet résztvevői megválasz­tották az új pártbizottságot. A szobi nagyközségi pártbizott­ság titkára ismét Heil Imréné lett. Rostircnok, golyóstollak A PEVDI frószergyár Szentendrén ebben az évben három- százharmincötmiliió forint értékben gyárt golyóstollakat, rost- irónokat, illetve golyóstollbetéteket. Termékeik hetven száza­léka külföldi megrendelésre készül. A rostirónszerelő automata gépsor műszakonként harminc- ötezer darab rostirónt készít. Export a textiliparban Ösztönöz ss minőségű bérezés Rögös utak vezetnek a tex­tiliparban az exportnövelésig. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat idei terveiben is ter­mészetesen tükröződik az or­szágos célkitűzés, a nyugati export fokozása. Ám sokszor igen n'agy gondot jelent az alapanyagellátás. Köztudomá­sú, hogy a pamutfonal, amelyből az LSZV termékei­nek többsége készül import alapanyag, méghozzá tőkés importból származik. Jelen­leg, bár komoly lépések tör­ténte^ az alapanyag biztosí­tására, vannak kérdőjeles te­rületek. Mégis születtek határo­zott intézkedések is. ame­lyek alapanyagtól függet­lenül a minőség javítását segítik. s lehetőséget nyújtanak az ex­portbővítésbe. Az LSZV dollárbevétele évente mintegy 10,5 millió dollár. A fő cél most az, hogy a jelenlegi 40 forint költség­gel kitermelt dollárt, minél alacsonyabb összegért állítsák elő. Az LSZV helyzetét ne­hezíti az is, hogy a termékek minőségét nagyban meghatá­rozza, mit rendel a külföldi partner. A bonyolultabb tech­nikával előállított termékek minőségi szintje sokszor ne­hezen tartható. Az újonnan bevezetett minőségi bérezés azonban fokozottabban ösztö­nöz a jobb munkára. Ezzel egyidőben viszont szigorúbb az ellenőrzés. Minden leszö­vött vég textíliát ellenőriznek, hogy megfelel-e a követelmé­nyeknek. Az előzetes piacku­tatás további exportbővítési lehetőségeket nyújt a válla­latnak. A Pamunfonóipari Vállalat váci gyára bár közvetlen ex­portra nem termel, termékeink mintegy 50— 53 százaléka mégis kül- . földi piacokon talál ve­vőre. Itt is az exportbővítés gátol­ja, hogy a dolgozók import, méghozzá tőkés import alap­anyagot használnak fel. A hasznosított csaknem 800 ton­na gyapjú fele érkezik a tő­kés országokból. Hazai' alap­anyagokkal helyettesítésére nincsen mód, mert Magyar- országon durva gyapjút nem termelnek. Természetesen az sem mindegy, hogy a drága im­port alapanyagból milyen mi­nőségű termék készül. Az anyági ösztönzés új formáját, a minőségi prémium beveze­tését tartották célszerűnek a legtöbb textilipari üzemben. A munkás tehát a prémiumot csak akkor kapja meg, ha a keze alól kikerülő termékre bizonyos ideig nem érkezik reklamáció. Az említett üze­mekben megszigorították a fo­nal minőségi ellenőrzését is. A váci kötöttárugyárban ja­nuár elsejétől normamódosí­tásra is sor került. K. A. E. A munkában élen járva Göd-felsőn, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium ütíiülőj-ének tanácskozó­termében Batiz Zoltán, a Du namenti Termelőszövetkeze' pártbizottságának titkára ( szövetkezet elmúlt öt évber megért változásairól számol' be. Négy éve például, a ma-: 4860 hektáron gazdálkodó tss még három önálló szövetke­zetként működött. Először t budapesti Bla-gojev Termelő­szövetkezet egyesült a gödi. vei, majd két évvel ezelőtt csatlakozott a szokolyai is. A ma már öt és fél ezer dolgozói foglalkoztató szövetkezet a; egyesüléseket követően sokkal jobb eredményekről adhat szá­mot, mint ahogy azt a vezetők az induláskor tervezték. Mivel a szántóföld minősé­ge nem a legkedvezőbb a te­rületen^ így az állattenyésztél fejlesztését tartották az egyik legfontosabb tennivalónak Szokolyán, a területi adottsá­gokat kihasználva, ma mái csaknem 10 ezres a juhállo­mány. Gödön a szakosított szarvasmarhatartást szorgal­mazták, s az eredmény itt sert váratott hosszú idei-g. Sikerüli elérni, hogy az egy tehén« jutó tejtermelés elérje a 380C lí-fert. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházása a sződi 'baromfitelep volt, ahol kor- szerű módszerekkel évente 8C millió forint értékű baromfit nevelnek. A szövetkezet 2600 hektár­nyi széhtót-erüléttel rendelke­zik, 270 hektáron zöldségfélét, s az elmúlt évben 120 hektá­ron géppel is betakarítható paradicsomot termeltek. Nagy figyelmet szenteltek az elmúlt időszakban a háztáji gazdasá­gok fejlesztésére is, amelyek­ből tavaly 18 millió forint ér­tékű árut juttattak el a fo­gyasztókhoz. Az elmúlt évben a szövetkezet 100 millió forint körüli termelési értéket ért el. Ezekhez az eredményekhez jelentősen hozzájárultak mun­kájukkal a szövetkezet kom­munistái is. Ma már a tsz-ben dolgozó párttagok száma meg­közelíti a négyszázat. A ko­rábbi két alapszervezetről, az egyesüléseket követően nyolc­ra növekedett a kollektívák száma. Sokat javult a tömeg- szervezetek oá r ti rá nyitása, a KISZ munkája, eredményes a nővolitikai határozatok végre­hajtása is. A heszámo’ót követően a kongresszusi irányelvek ösz- szegzésére került sor, majd Mint Lapunk első oldalán hírül adjuk. Pest megyében a hét végén folytatódtak, a pártértekezletek. Az aláb­biakban háromról számolunk be olvasóinknak. Három különböző közösség — egy termelőszövetkezet, egy ál­lami gazdaság és egy nagyközség — kommunistái he­lyenként eltérő, ám sok mindenben hasonló gondokról és eredményekről szóltak. Valamennyi értekezlet meg­határozó témája a pártélet mellett, a népgazdaság cél­jainak megvalósítása, e munka hatékonyabbá tétele, segítése volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents