Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

Valkói közös tanács Egymásért a szomszédok A valkói nagyközségi közös tanács irányítása alá a szék­helyen kívül még két szom­szédos település, Vácszentlász- ló és Zsámbok tartozik. Igaz­gatásuk, fejlesztésük egyrészt bonyolultabbá és nehezebbé vált, ugyaniakikor az irányítás koncentrálása a rendelkezés­re álló anyagi erőforrások ésszerűbb, a szükségletekhez jobban igazodó felhasználását tette lehetővé. A nagyközségi tanács évente mintegy tizen­kétmillió forinttal sáfárkodik, melynek túlnyomó részét a közintézmények, óvodák, isko­lák, művelődési házak fenn­tartására költenek. A két-hárommillió forintos évi fejlesztési alapnak is csak a kisebbik hányada szárma­zik saját bevételbőU a nagyob­bik rész megyei támogatás. A tanács vezetői fejlesztési szem­pontból igyekeznek egyformán elbírálni az egyes községeket; nyugodtan mondhatjuk, hogy egyik sem számít mostohagye­reknek. A lehetőségek azon­ban természetesen elmarad­nak a kívánságok mögött, s a* tennivalók rangsorát nem min­dig úgy látják például a zsám- bokiak, mint a valkóiák. En­nek ellenére a kezdeti feszült­ségek feloldódtak már, sőt, né­hány alkalommal bebizonyo­sodott, hogy tenni, dolgozni is tudnak egymásért a szomszé­dos községek lakói. Amíg a hetvenes évek el­ső felében inkább Vácszent- lászlón és Zsámbokon voltak jelentősebb beruházások, iker pedagóguslakást, tűzoltószer­tárat, utat, járdákat építettek, korszerűsítették az óvodát, az elmúlt években a fejlesztés főleg Valkórá helyeződött át. A két legégetőbb gond már itt is megoldódott: 1978-ban átadták a százszemélyes óvo­dát, melynek költsége négy és fél millió forintott tett ki, va­lamint felújították az iskolát: átrakták a tetőzetét, bővítet­ték a folyosót, s egy életve­szélyessé vált tantermet is le­bontottak; helyébe újat épí­tettek. Mindez másfél millió forintba került. Ugyancsak a gyermekek kö­rülményein, egészségügyi el­látásán igyekeznek javítani egy gyermekorvosi rendelő építésével, amelyben a tanács tervei szerint fogorvosi ren­delő is helyet kap. Ugyancsak az idén kezdik el a valkói— vácszentlászlói vízmű építését, melynek költsége előrelátha­tóan negyvenmillió forint. E hatalmas összegnek csupán a felét kell a tanácsnak állnia, a másikat a megyei tanács és a Kövizig adja. B. M. Szombat, vasárnap falugyűlés Bagón szombaton, március 1-én este hat órakor a műve­lődési házban, vasárnap a hé- vízgyörki művelődési házban délután négy órakor tartják meg a közös tanács falugyűlé­sét. A tanácskozáson a közsé­gek vezetői adnak tájékozta­tást a tavalyi munkáról és az idei tervekről, és természete­sen várják a lakók javaslatait. A túrái Galgavidéke A'"ész megbízottja ismerteti az áru­ellátással kapcsolatos elképze­léseket. — Hat és fél millió forint­nyi forgalma voiit tavaly a galgamácsai összefogás Ter­melőszövetkezet háztáji^ ágaza­tának. Műtrágyával, növény­védőszerrel, alomszalmával, lucernával és palántával segí­tették a kisegítő gazdaságokat, ahonnét egyebek mellett U00 hízott sertést, 1270 hektoliter tejet és 3100 kilogramm zöld-, séget vásároltak fel. GC^ÖLLXD! A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1980. FEBRUÁR 29., PÉNTEK A jövőnek is óvjuk Tervek műemlékeink védelmére Legutóbbi ülésén a városi tanaas végrehajtó bizottsága részletes jelentest kapott Gö­döllő műemlékeinek, műem- lékjellegu épületeinek, epít- menyamek heiyzetérőii, álla­potáról, várható sorsáról. Zö­mük euéggé elhanyagolt, heiy- realiítasuK, felújításuk tetemes összegoe kerül, gyors változás nem remélhető. Elsőrendű fel­adat valamennyit megóvni a további leromlásról, mert az idő haladtával nem csak a pusztulás, mértéké,, hanem a helyreállítás költsége is nö­vekszik. Műemlékeink és műemlék- jellegű építményeink többsége olyan környezetben található, amely méltó keretet adhat ér­tékének, jellegének, szépségé­nek kidomborítására, de a környezet is hozzáértő kezek­re vár; hogy funkcióját való­ban betöltse, rendezni, ápolni, gondozni kell. Az egyik park­részlet az építkezések, a má­sik jelenlegi hasznosítása miatt elhanyagolt. Rövidesen azon­ban megszűnnek, vagy meg- szüntethetők ezek az okok, s megnyílik a .lehetőség táj és épület, a szobrok méltó arcu­latának kialakítására, a város­kép, az itt élők és idelátoga­tók előnyére és örömére. Minél többen A j'elentés tételesen fesorol- jia városunk múltjának eme ránk maradt emlékeit, rövide­sen jellemezve őket, leírva ál­lagukat, helyüket. Mivel nincs belőlük olyan sok, megtehet­jük ezt mi is, már csak azért is, hogy minél többen tudják, mit hol találhatnak, mit kell óvnunk avatatlan kezek eset­leges rontó, károsító hatásától. Először fussunk végig a mű­emlékeken. A Mária-oszlop barokk stílusban készült az 1700-as évek közepén, értékét 800 ezer forintra becsülik. (Je­gyezzük mag, a szakemberek mindahány műemléket forin- tosítanak, értékének érzékelte­tés éré mi is közöljük az ösz- szeget, noha nagyon jól tud­juk, egy-egy művészi szobor­nak, remek épületnek nem számíthatjuk ki az árát, pon­tosabban az anyagok, a bele­fektetett emberi munka ma­nuális része megadható forint­ban, ami azonban igazi érté­küket adja, az több, az ezen túl következik, szépsége, esz­tétikuma, látványának harmó­niája pénzben kifejezhetetlen. Ezért is szokták mondani a nagy alkotásokra, értékük fel­becsülhetetlen.) A Mária-szqbor pillanatnyi­lag építési anyagoktól körül­véve áll a Szabadság téren, felújítási tervét a végrehajtó bizottság elkészítette; kivitele­zésére pénz hiányában még nem volt mód. Végleges helye is a mai, természetesen az építkezések befejeztével ezt a parkot is helyrehozzák. Nepomuki Szent János szob­ra a kastélyban van, felújítás­ra szorul, értéke 1,2 millió fo­rint. A szobrot övező park gondozott. A barokk stílusú kálvária 1775-ben épült. Be­Téli spart aktád Döntöttek az isaszegiek A falusi dolgozók téli spar- akiádjának Galgamácsán aegrendezenöő járási döntőire .észülve Isászegen tizennégy ángpongos tette próbára tu- lását, a községi versenyen. A átékosok a KISÉ-szervezettől, . Pécel—Isa-szeg Áfész-ból és i Lignifer Ipari Szövetkezet- >ől érkeztek, hogy eldöntsék: cl képviselje Isaszeg színeit a döntőn. A nők közül d‘ Papolczay é tahié és Vágó Ágnes, a férfiak közül pedig Grezsák József és Tihon Jó­zsef vívta ki a részvétel jo­gát, de nemcsak ők, hanem a mindkét némbeli verseny első három helyezettje is ok­levelet kapott a helyi sport­körtől. csült értéke 3 millió forint. Romos, homlokzati vakolata lamállott, lépcsői hiányosak, megsüllyedtek, sürgősen fel keli újítani, A gödöllőiek tud­ják a helyet, a szépséges Er- zsébet-parkban, amely gondo­zott, de lehetne gondozottabb. Országos összefogás Klasszicista stílusban alkot­ták meg 1823-ban a Szent Fló­rián szobrot. Elhanyagolt, fel­újításra szorul. Érdekes, hogy 1977-ben eltűntnek nyilvání­tották, a mostani vizsgálódás során találtak rá, a kastély udvarán. Értékét nyilván ezért nem becsülték még meg. A Grassaikovich Kastély, ahogy mondani szokás, külön fejezet. Ha. helyreállítják, s megfelelő intézmény (ek)- kap- nak’benne helyet, városunk új épületeivel, azokat mintegy el­lenpontozva, Gödöllő ékessége lehet. Helyreállítása magától értetődően csak országos ösz- szefogással képzelhető el. Sor­sának rendezése a közeljövő­ben várható. Huszonhat hek­tárnyi nagy gonddal telepített növényzet öleli körül.', Sajnos a park is eléggé elhanyagolt. A felső-parknak nevezett rész­nek újabban a Budiavidéki Ál­lami Erdő- éá Vadgazdaság a kezelője. A rendezésre még ebben az évben tanulmányter­vet készítenek. Gödöllő műemlékeinek leg­többje barokk stílusú, a má- riabesnyői volt kapucinus templom is. Értékét 20 millió­ra taksálják. Jó állapotban van, környezete rendezett. Ba­rokk, a volt kapucinus rend­ház is, 1769-ben épült. Mű­szaki állapota szintén kielégí­tő, környezete is rendezett. Barokk stílusban • készült, klasszicista stílusban alakítot­ták át a babati istállókastélyt. Keletkezési éve 1750, az át­alakításé 1850. Értéke 15 mil­lió. Műszaki állapota kielégí­tő. A környezet azonban nem jellegének megfelelően van ki­alakítva. Ennyi a műemlékünk. Nem sok. Újabb ok, hogy gondosan ' óvjuk őket, magunk és utó- I daink épülésére. Akad még né- ! hány műamlékjeilegű épít- j mény. A Szabadság tér 1 és 2, j 5 és 23 számú épületek, vala­mint a vasútállomáson, a volt királyi váróterem. A Szabad­ság téri házaknak, a rövide­sen elkészülő művelődési ház szomszédságában városképet alakító hatásuk is lesz, felújí­tásuk, kielégítő hasznosításuk ezért is fontos. Az egykori-ki­rályi váróterem műszaki álla­pota jó, az új buszpályaudvar elkészültével még kedvezőbb lesz. A legjobb funkció A helyreállításon, a méltó környezet megteremtésén kí­vül a közeljövőben minden műemléknek meg kell találni a legjobb funkcióját, ami szin­tén gondos mérlegelést kíván. K. P. Hasznos elfoglaltság Bővült a művelődési, szóra­kozási lehetősége az aszódi Ferromechanika Ipari Szövet­kezetben dolgozó fiataloknak, akik közül eddig is sokan vet­tek részt a helyi Üj Tükör klub rendezvényein. Mostan­tól péntekenként délután 5 órától a szövetkezet székhá­zában, a közművelődési és ta- í nácsteremben is összejöhetnek ' a hasznos, kulturált elfogla'lt- j ságra, közösségi életre vágyó I fiatalok. Ezöstfurulya Az Állami Bábszínház Ezüstfurulya című műsorát mutatja be március 1-én, szom­baton, tíz órakor a gödöllői művelődési házban. Jegyek elő­vételben is kaphatók 10 fo­rintért. . Tapétázóállvány exportra Az első negyedévben 10 ezer tanétázóállványt készítenek NSZK megrendelésre az aszódi Ferromechanika Ipari Szö­vetkezet asztalos üzemében. A képen: Bátyi József szállítás előtt ellenőrzi a minőséget. Barcza Zsolt felvétele Tanulmányi verseny Járási, városi eredmények lsaszegen, Veresegyházon és Gödöllőn tartották meg a já­rási és városi iskolák legjobb­jainak tanulmányi versenyét. Eredmények: Úttörő társadalomkutatók: 1. Isaszeg, 2-es számú iskola, (Skribek Henriette, Kalmár Éva, 'Nagy András), 2. Mo­gyoród, 3. Aszód, 2-es számú iskola. Természetku'tatök: 1. Bag (Begiosán Péter, Katona And­rás, Tóth Margit), 2. Kerepes- tarcsa, 2-es iskola, 3. Isaszeg, 2-es iskola. Orosz nyelv: 1. Kerepsstar- csa, 1-es iskola, 2. Túra, 3. Bag. Rajz, axonometrikus: 1. Fu- ferenda Zsuzsa, Erdőkertes, 2. Jenei Hajnalka, Galgahévíz, 3. Szlucska János, Bag. Szabaddh választott techni­ka: 1. Kele József, Túra, 2. Járó Erika, Pécel, 3. Klincsek Zsuzsa, Isaszeg. Kisdobosok: (komplex ver­seny): 1. Veresegyház, első csapat, 2. Veresegyház, máso­dik csapat, 3. Aszód, 2-es is­kola. Technikusok vetélkedője: 1. Aszód I., 2. Aszód II., 3. Ve­resegyház. Városi természe-tkutatók: 1. Imre utcai iskola (Szabó, Dó- czi, Sebő), 2. Karikás Frigyes iskola (Bartos, Szabó, Paksi), 3. Petőfi iskola (Szente, Anti, Hanesz). Társadalomkutatók: 1. Imre utcai iskola (Fehér, Kugler, Császár), 2. Karikás Frigyes iskola (Tusor, Csermely, Sza­bó), 3. Imre utcai iskola (Sze- rémy, Hornyák, Kovács). Orosz nyelv: 1. Karikás Fri­gyes iskola (Juhász, Nagy, Só­lyomvári), 2. Imre utcai is­kola (Petényi, Ferenczy, Cza- kó), 3. Petőfi iskola (Horváth, Fülöp, Dömsödi). Rajz, axonometrikus: 1. Kristóf Györgyi (Damjanich iskola), Szabadon választott technika: 1. Lelkes László, Petőfi iskola. Műelemzés: 1. Szakái Zoltán, Karikás Fri­gyes iskola. Festés: 1. Bállá Vera, Imre utcai iskola. Technikusok versenye: 1. Petőfi iskola (Ocskó, Mészá­ros, Radios), 2. Damjanich is­kola (Hajdú, Borna, Kolozs), 3. Imre utcai iskola (Berne- gzei, Somodi, Karácsony). Gaiga menti népművészeti találkozó A hévíziek sikeres bemutatkozása Nagytarcsán, Veresegyhá­zon, Ikladon és Galgahévízen rendezték a Gaiga menti nép- művészeti találkozóra bene­vezett községek művészeti cso­portjainak legutóbbi négy he­lyi . bemutatóját. Az elmúlt esztendő legsikeresebb és leg­látványosabb eredményeit a galgahévízi együttesek mutat­ták, ezért volt vonzó az álta­luk rendezett helyi bemutató. A Kodály Zoltán Művelődési Ház nagytermét huszonöt év­vel ezelőtt, az intézmény meg­nyitásának a napján láthat­ták ilyen zsúfoltnak, a kö­zönséget ilyen _ elégedetten büszkének, a színpadon zajló eseményekkel együttélőnek, saját fiaikért szurkoló lelkes lokálpatriótáknak. Egy év alatt Este fél tizenegykor, ami­kor a látottak alapján Vadasi Tibor koreográfus vezetésével megkezdte értékelő munkáját a zsűri —, amelynek tagja volt Lázár Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia nép­zenei kutatócsoportjának munkatársa, Bander Katalin, a járási hivatal tanulmányi felügyelője, s Vankó István, a találkozó főrendezője, azzal a felfokozott érdeklődéssel vár­tam a véleményeket, ami az eredmények alapján a galga- hévíziek igaz szurkolójává tett. Vadasi Tibor kérdéssel kezdte: „Mióta vezeted az együttest?” A kérdezétt, Ban­kó László, a művelődési ház igazgatójának válasza _ így hangzott: „Egy éve.” Újabb kérdés: „És előtted ki vezet­te?” S a meglepetés: „Előt­tem? Senki. Mi egy évvel ez­előtt a nulláról indultunk.” Helyi táncok A zsűri tagjai hitetlen- kedve fogadták a választ, de többek egybehangzó kijelen­tése után elfogadták a tényt. Az egy év, kemény munká­jával _ elért eredményeiről őszinte elismeréssel, a nagyot alkotó embereknek kijáró tisztelettel szóltak: nagysze­rűen képzett táncosok, fegyel­mezett gyerekek és fiatalok, tartajmas énekkultúrával ren­delkező felnőttek népesítették- be a színpadot. A kisdobosok és úttörők két játékblokkjából különösen az elsőt dicsérte a zsűri, s ha a második összeállításuk hangu­latában gyöngébb is volt, ez a számuk is fölötte volt az át­lagnak. A nagylányok és legények szatmári, valamint kalocsai táncát jó volt látni, de igazi örömet az jelentett táncosnak és nézőnek egyaránt, amikor a legények elkezdték a gal­gahévízi pajtástánc vagy ko­matánc lépéseit. Ebben nem a rutint, a gyakorlást, a .tán­cot tanító hozzáértését érez­tük elsősorban, hanem azt, hogy a tánc koreográfiáját készítő Lami István valóban helyi, csak a hévízi lakodal­makban, mulatságokban tán­colt, s ezért a galgahévízi em­berek táncát állította szín­padra, s betanításban segí­tőitek a szülők, a nagyszülők is. A felnőttek pávaköre jól választott: dalanyagával, egy­szerű táncával, az asszonyok természetes mozgásával érde­melte ki az elismerést, amelyből egyébként sem volt hiány. Tényleg minden ennyire szép, kérdezhetik az aggályos- kodók és hogy az elfogultság látszatát elkerüljük, szóljunk a gondokról is. A pajtástánc és mellette a régi lako­dalmas jelenet felelevenítése, a galgahévízi gyerekjátékok­ból fűzött csokor egyértel­műen bizonyították, hogy a Gaiga völgyében tevékenyke­dő népi együttesek erejének, sikerének titka a hagyomá­nyok feltárásában, őrzésében és színpadra állításában rej­lik. Az legyen a galgahévíziek holnapi feladata is, hogy ez a három generációt átfogó, nagy létszámú együttes a bemuta­tott táncaival, dalaival, játé­kaival a szűkebb haza érté­keit állítsa színpadra. Vállal­ják a szülőhazát, s csak mű­soruk színesítéséül táncolja­nak kalocsai, szatmári tánco­kat. T ov óbbjut ók A hagyományokban rejlő igazi értékek megőrzése vo­natkozzon a népviseletre is. A Gaiga menti és ezen a tá­jon belül a galgahévízi népvi­selet van olyan szép, hogy nincs szüksége a csillogó arany-ezüst szalagokból ké­szített rátétekre sem a rán­cos szoknyának, sem a hím­zett pruszliknak vagy blúz­nak. A lehetőségek feltárását, az útkeresés megkönnyítését se­gítették a szakemberek Gal­gahévízen, ezért fogadta min­denki elégedetten a döntést. Legyen ott a járási szakági bemutatókon a galgahévízi irodalmi színpad, a tánccso­port a Galgahévízi táncok cí­mű összeállítással, a lakodal­mat bemutató népi együttes, vegyen részt a további ver­sengésben a pávakör. úgy is mint a galgahévízi művelő­dési ház népdalköre, s az ik- ladi pávakörrel közösen is mutassák be a Csáki bíró bal­ladáját, és képviselje a galga­hévízi citerásokat Gábor Gé­za.

Next

/
Thumbnails
Contents