Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

mqnorí *cSstttm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1980. FEBRUAR 28., CSÜTÖRTÖK Új üzlet Maglódon Kisebb ráfordítás, jobb ellátás Szigorúbb költséggazdálkodás szükséges Az elkövetkező napok mozgalmasnak ígérkeznek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben. Vala­mennyi áf ész ugyanis február végén, március elején tartja meg a részközgyűléseket, amelyeken tájékoztat­ják a tagokat a tavalyi gazdálkodási eredményekről és az idei tervekről. Jelentős nyereséggel, javuló eredményekkel zárta az elmúlt esztendőt az Alsó-Tápiómenti Áfész, amely Sülysáp, Úri, Mende, Ecser, Maglód teljes áruellátá­sáról gondoskodik, de van néhány egysége Gyomron is. A szövetkezet teljes árbevétele 456 millió 655 ezer forint volt 1979-ben, a nyereség is emelkedett. — Hogyan sikerült ezeket az eredményeket el­érni, milyen tényezők játszottak közre a javuló gaz­dálkodásban? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kiss Istvánnal, az Alsó-Tápió menti Áfész igazgatósági elnökével. — A forgalom alakulásában a bolti kiskereskedelemnek van a legnagyobb szerepe. Ennek megfelelően ez az üzemágunk 63 millió forinttal forgalmazott többet, mint 1978-ban, ez a megyei áfészek között a legmagasabb teljesí­tés. Természetesen, az áreme­lések is hatással voltak a for­galom alakulására, de javult a kereskedelmi dolgozók be­szerzési munkája, a boltveze­tők és a forgalomirányítók egyaránt sokat tettek a meg­felelő árualapok megteremté­séért. Ha nem is volt teljesen kielégítő mindig és minden­ben az áruellátás, a forgalom növekedése arra mutat, hogy nagyobb részt megfelelő mennyiségű és összetételű termékskálával álltunk vásár­lóink rendelkezésére. Több élelmiszer A legnagyobb növekedést a vegyesiparcikk-forgalom hoz­ta. A TÜZÉP-telepek, a vas­műszaki boltok és az üzem­anyagot forgalmazó egységek kitettek magukért. Külön ki­emelném az 53. és a 35. szá­mú TÜZÉP-telepeket, a, 15. vas-műszaki boltot, a 9-es és 54-es üzemanyagtöltő állo­mást, amelyek mindent meg­tettek a forgalom növelése érdekében, örvendetes, hogy az élelmiszerforgalom is 18 százalékkal nőtt az előző év­hez képest. Akadtak gondjaink is. A ruházati forgalom növelését még összehangoltabb beszer­zéssel kell megoldanunk a jövőben. — Milyen eredményeket ér­tek el a vendéglátásban? — Nőtt az étel- és italfor­galmunk egyaránt. Az utóbbi­nál érdemes megemlíteni, hogy az égetett szeszes ital forgalma stagnált, viszont több üdítő ital fogyott üzle­teinkben. Az ételforgalom növelését elsőrendő felada­tunknak tekintjük, tovább keressük a közétkeztetési le­hetőségek kiszélesítését. — Az ipari tevékenység meghatározója a fejlesztési lehetőségeknek? — Valóban így van. Az ipari részlegek bevétele majd­nem a duplájára emelkedett 1979-ben, elérte a 21 és fél millió forintot. Különösen a mintakészítő üzem dicseked­het jó eredményekkel, de el­ismerés illeti a többi egység, illetve részleg dolgozóit is. Az ipari részlegek jó mun­kája is hozzásegített bennün­ket ahhoz, hogy tavaly jelen­tős hálózatfejlesztést hajtot­tunk végre. Több mint 8 mil­lió forintba került az 560 négyzetméter alapterületű sülysápi ABC-áruház építése, amely már határidő előtt a lakosság rendelkezésére állt. Ütemesebb szállítás Maglódon cukrásztermelő üzemet létesítettünk, ahol jó minőségű és olcsó terméke­ket készítünk. Egymillió­százezer forintért tehergépko­csikat vásároltunk, amelyek biztosítják a gyorsabb, üte­mesebb áruszállítást. — Hallhatnánk a költségek alakulásáról is? — Sajnos, ezen a téren még sok a javítanivalónk. A 13,2 százalékos költségszint igen magas, bár kétségtelenül ma­gyarázza az év közben elvég­zett feladatok nagy költség- igénye. Ebben az évben még szorosabb költséggazdálkodást kell folytatnunk, ha eddigi eredményeinket legalább szin­ten próbáljuk tartani. Törek­szünk a takarékosabb gaz­dálkodásra, a ráfordítási ösz- szegek csökkentésére. — A bérfejlesztésben mi­lyen eredményekről beszélhet­nek a részközgyűlésen? — Tavaly 6,3 százalékkal emelkedtek a bérek szövet­kezetünkben. Az egy dolgo­zóra jutó éves kereset átla­gosan 43 ezer 402 forint volt, s ez megyei szinten is kiemel­kedő eredménynek számít. — Az idén összehasonlítha­tatlanul nagyobb feladatok állnak a gazdasági egységek előtt, vonatkozik ez a fo­gyasztási szövetkezetekre is. Milyen tervekkel vágtak neki az esztendőnek? — Áruforgalmi tervünket 506 millió forintban határoz­tuk meg. Az új közgazdasági szabályozók következtében más bérgazdálkodást vezetünk be, az úgynevezett relativi­tással összekötött bértömeg­gazdálkodásra térünk át. Megújuló egységek Szerényebbek a hálózatfej­lesztési terveink. Maglódon az életveszélyes állapotban levő vas-műszaki bolt helyett BETONYP elemekből új üz­letet hozunk tető alá, egy­millió 400 ezer forintos költ­séggel. Nem beruházási jel­leggel tervezzük a mendei vas bolt rekonstrukcióját meg­oldani. Bízunk abban, hogy a szövetkezeti tagság segítsé­gével a megnövekedett fel­adatoknak eleget tudunk ten­ni, s ezzel is a népgazdasági és szövetkezeti érdekeket szol­gáljuk. Gér József Jól haladnak az építők A tervek szerint április 4-én avatják fel Gyomron az új OTP-fiék épületét. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói most a beépített bútorok szerelésén, az épület festé­sén dolgoznak. Barcza Zsolt felvétele A szakszervezeti bizottság értékelése Az ösztönzésnek is eszköze Jobb munkáért több bér A közalkalmazottak szak­szervezetének járási bizottsá­ga — ellenőrző jogkörét gya­korolva — a napokban tekin­tette át a tavalyi bérfejlesz­tés végrehajtásának tapasz­talatait. Valamennyi helyi tanács és a járási hivatal is jól gazdál­kodott a bérkeretekkel, egy­re inkább előtérbe került a differenciálás elve is. A ta­nácsoknál vagy azok intéz­ményeinél dolgozók közül csak negyvennégyen nem ré­szesültek béremelésben, több­ségük pályakezdő, vagy pedig olyan, aki a több fizetést munkájával nem érdemelte ki. Főként a szakmailag kép­zett, példamutató munkát végző dolgozókat ösztönözték jobban. A közművelődés területén kisebb arányú bérfejlesztésre volt csak lehetőség, amit a szakképzettségből adódó ala­csony kategóriahatárok ma­gyaráznak. Ugyancsak lema­radás tapasztalható a kisegí­tő állományban levőknél is. A jövőben ezen a területen kor­rigálásra lesz szükség. Általában a tanácsok jól oldották meg feladataikat, a döntések előtt kikérték a szakszervezeti bizalmiak vé­leményét is. Jelentősebb bér­tartalék csak Vecsésen ma­radt, ám az is káderfejlesztési célokat szolgálja. Gyömrő Mérlegzáró közgyűlések A gyömrői ipari szövetke­zetek márciusban tartják mérlegzáró közgyűléseiket, mindenütt munkahelyi ta­nácskozások előzik meg a közgyűléseket. A Monori Já­rási Szolgáltató szövetkezet­ben március 7-én, a Ruha­ipari Szövetkezetben 14-én, a Vas- és Fémipari Szövetke­zetben 20-án lesz a mérleg­záró közgyűlés, amelyen megvitatják a múlt évi ered­ményeket, s az idei terveket. Kulturális program Gyömrőn, 17 órától: Birkó­zó- és asztalitenisz-edzés, 18- tóJ: ismeretterjesztő előadás, A szép megjelenése a művészet­ben. Mendén, 18-tól: az ifjúsági klub és a csillagász szajíkör összejövetele. Monoron, 13-tól 17-ig: sza­bás-varrás tanfolyam, két cso­portban (a Vetőmag Vállalat­nál), 18-tól: a motorosklub foglalkozása (a HNF-székház- ban), a moziban, 16-tól: Irány: Belgrád, 18-tól és 20- tól: Az ötös számú vágóhíd. Pilisen, 18-tól: a fotó-, az ifjúsági és a sakkszakkör fog­lalkozása, a moziban, 17-től és 19-től: Vigyázat, rozmárok. Gyömrői sportközgyűlés Eredmények és feladatok Társadalmi munkásokat várnak A Gyömrői SE küldöttköz­gyűlést tartott, amelyen meg­vitatták az elmúlt évi ered­ményeket Kiss Lajos sportkö­ri elnök szép eredményekről számolhatott be a jelenlevők­nek. A labdarúgókon kívül ma már sakk, asztalitenisz, kézilabda, természetjáró szak­osztály is működik az egyesü­let berkeiben. A labdarúgók másodszor nyerték meg az összevont já­rási bajnokságot, de a felújí­tást tavaly sem tudták kihar­colni. Ősszel a harmadik he­lyen álltak a bajnokságban, a szakosztály célja az első hely újbóli elhódítása. Megújhodott a kézilabda­csapat, egyévi „kényszerpihe­Alig pislákol fény... A kör valóban végleg bezárult? A pedagógus türelme határtalan Monor főterén, a templom és az oldalához ragasztott ao- ró órásműhely szomszédja egy meglehetősen ijesztő külsejű, málló vakolatú épület; a Kossuth Lajos általános iskola kisegítő kisiskolája. A nagy­község minden területéről ide irányíttatnak azok a gyere­kek, akik a normál tagozatú osztályokban nem tudnak lé­pést tartani a többiekkel, akik — „szakmai” szelvén fogal­mazva — enyhe fokban sé­rültek, debilisek, vagy otthoni környezetük miatt váltak al­kalmatlanná a „nagy” isko­lákban való tanulásra. Reggelenként a legfrisseb­ben érkezők kopott reklám- szatyrot szorongatva, kócosán, szurtosan ácsorognak a kapu­ban várják a pontosabban érkező társakat és a pedagó­gusokat. Szünetekben óriási a zaj. s bár az utcán rajcsúroz- niuk nem szabad, nemigen állják meg, hogy ki ne sza­ladjanak néhány percre, s az udvar hátsó, nyitott vége ar­ra is könnyen csábít, hogv a szomszédos lakótelep játszóte­rén bővítsék ki a tízperceket. Közel hetvenen tanulnak itt, négy tanulócsoportban, nyolc osztályban — két tan­teremben. Sötét osztálytermek Bartókné Egervári Éva ezen a délelőttön az első és máso­dik osztályosokkal foglalkozik. Erőteljesen megvonható határ nincs, a két csoport külsőre is, tudásra is szinte összeol­vad. Akad kilencéves, aki rá­nézésre hétéves padtársának kisöccse lehetne, s van elsős, aki jobban ismeri a betűket, mint a hivatalosan már má­sodikos társa. — Ha valaki nálunk sike­resen elvégzi a nyolc osztályt, az hat elvégzett osztálynak tekinthető — mondja a fiatal tanárnő. — Elsőben tízig szá­molnak, másodikban húszig. Nehéz. Van olyan gyerekem, nem is egy, akinek a kezdés­kor a számismerete az egyes­nél véget ért. Nem tudta azt, amit már az óvodás ismer, hogy tíz ujja van a kezén. Egy ezt ismerte, ennél megállt. Bartókné tizenkét éve tanít a kisegítő iskolában. Ügy tű­nik, türelme határtalan, hi­szen a körülmények, amelyek között dolgoznia kell, s ame­lyek ellenére igyekszik még­is eredményt felmutatni, már- már tűrhetetlennek látszanak. Az osztályterem olyan sötét és vedlett, hogy nehéz lenne itt egyetlen tanítási napot is lankadatlan figyelemmel és energiával végigvezetni. Késő délelőtt van — a villanynak égnie kell. Az ajtón belülről még tart a kilincs, kívülről már nem. Leesik, a gyere­kek behozzák, s aki kint ma­rad, annak bebocsátásra vár­ván álldogálnia kell, míg ész­reveszik. A sarokban az olajkályha gyéren osztogatja a meleget, a télen akadt olyan nap, hogy két (!) fokot mutatott a hő­mérő. S azok a gyerekek, akik kedhetnek bundás anorákkal, irhakabáttal. Már megtartani is nehéz a gyerekeket, hiszen nem is olyan nagy a különbség, saj­nos, némelyikük otthona és e között az iskola között. Tér­dig járnak az udvari sárban, szemrontóan pislog két mez­telen villanykörte, az olajos padlótól néhány árnyalattal még maszatosabbak, a táblá­kat alig látni, hólyagos ' raj­tuk a krétacsikorgató festék, ’tornaórát nem tarthatnak. Nincs hol. A megoldás: költözés — A tizenötös létszámú czz- tályomban három olyan gye­rek akad most, akinél rende­zett a családi háttér, akiknek a szüleire is számíthatok. A többiek...? Egyik helyen az apa börtönben, a másiknál rendszeresek az otthoni vere­kedések, a harmadiknál - ez a fiú egyébként éppen most kezd sűrűn kimaradozni, hiá­nyozni — minden családtag börtönviselt, s a kicsit talán épp most tanítják lopni... A Kossuth iskola „adja” a legtöbb gyereket. A mostani négy első osztályban is 15 áttelepítésre javasolt kisdiák akad, akik a kisegítő iskola létszámát gyarapítják majd. Elköszönök, mennék, bá- mész és kaján tekintetek le­süt, kezemben marad-e a ki-, lines. S tudom ugyan, -hogy a szűkös tanácsi költségvetés­ből oly kevésre futja, s hogy a nagy iskolák is súlyos gon­dokkal, tanteremhiánnyal küz­idejámak, csak elvétve dicse-1 denek, mégis nehéz bennem a kérdés: miért nem jutott a kisegítő iskolára, legalább nagyjából való felújítására évek óta egyetlen fillér sem? Hogy legalább tiszta, zöldre festett táblára írhassanak, hogy ne pislogjon felettük a fény, hogy salak legyen az udvaron, kép a falon, több szemléltető eszköz a szekrény­ben ... Hogy az a gyerek, amelyik csak itt látna rendet, rendezettséget és állandóságot, a hiányzó otthon tisztaságát, az igenis megteremthető szép­ség példáját — annak hiá­nyozzon is mindez? Hogy tud­ja: így is lehet? Hernádi Pálné, az iskola­gondnokság vezetője: — Igen, sajnos az az igaz­ság, hogy szinte kilátástalanul rossz a helyzet a kisegítő is­kolákban. Amit tudunk, mi megteszünk, annyri pénzt köl­tünk karbantartásra, mint se­hol másutt. Az ablaktörés például szinte mindennapos. A héten is kint jártunk, meg­néztük, miben tudunk segíte­ni, vitetünk is hamarosan pár kocsi salakot az udvarra. Fel­újításra nekünk nincs lehe­tőségünk, az évi rendes kar­bantartás összegét pedig jócs­kán rá is költjük az épület­re. Tudom, rettentő siralmas a helyzet, s az egyetlen meg­oldást csak a költözés jelen­tené ... Lesz változás? Az igazgatói munkaközösség legutóbbi értekezletén tár­gyalta a kisegítő iskola ügyét, s arra az álláspontra jutott: mindenképpen változtatni kel­lene a jelenlegi, tarthatatlan állapoton. A munkaközösség­nek azonban jogköre a vál­toztatásra — nincs. Kiss György, a nagyközsé­gi közös tanács vb-titkára: — Nem. Nem terveztünk semmit, semmilyen változást. S a kör — egyelőre — be­zárult Köblénél Zsuzsa nő” után ismét hallatnak ma­gukról. Szorgalmasan készül­nek az áprilisi bajnoki rajtra, Gulyás László edző vezetésé­vel. örvendetes, hogy a gárda több volt NB II-es játékossal erősödött, így nem tűnik elér­hetetlennek a bajnoki cím megszerzése. A sakkozók az elmúlt esz­tendőben is bizonyították: a megyei első osztályú csapat- bajnokságban a harmadik he­lyen végezte, s ezzel a bronz­érmet szerezték meg. A leg­fiatalabb szakosztály az aszta­liteniszezőké, ők is letették már névjegyüket, hiszen több megyei bajnokságot szereztek a serdülő és ifjúsági ütőforga­tók. A sportkör elnöke köszöne­tét mondott a nagyközségi ta­nácsnak és a helyi üzemek­nek a tavalyi segítségért, s arra kérte őket, hogy ezentúl is segítsék a sportkör munká­ját. Farkas Lajos elnökhelyettes, a labdarúgó-szakosztály elnö­ke arról tájékoztatott, hogy ebben az esztendőben jelentős társadalmi munkaakciókat szerveznek a sportkörben. Tervbe vették a sporttelep ke­rítésének felújítását, a játék­teret körülkerítik, az öltöző­ket és a fürdőt kifestik. Kér­te a jelenlevőket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a meghirdetett társadal­mi muhkaakciókban. Elmond­ta azt is, hogy a nagyközségi tanács több támogatást nyújt a sportkör működéséhez, s ezt igyekeznek a jó eredmények elérésével honorálni az aktív sportolók. Kovács Pál, a nagyközségi tanács dolgozója ötvenórányi társadalmi munkát ajánlott fel a sporttelep kerítésének felújításához. A küldöttgyűlés a beszá­molót elfogadta. G. J. Pilis Vidám est Záray Márta és Vámosi Já­nos vendégszerepei március 1-én, szombaton este 6 órakor a pilisi Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban. A műsorban fellép még Szádvári Gabriella, Németh Krisztina, Liliom Ká­roly, Böröczky József és a Kertész-trió. T

Next

/
Thumbnails
Contents