Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

1980. FEBRUAR 28., CSÜTÖRTÖK %m<n> 3 Elhunyt Kovács Sándor Kovács Sándor, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, Pest megye 10-es, nagykőrösi választókerületé­nek országgyűlési képviselője, az ÉDOSZ központi vezetősé­gének tagja, 52 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az ÉDOSZ Központi Vezetősége. Jól ismert, köz- tiszteletben álló em­ber volt szerte a megyében, az or­szágban. Akár mint gyárigazgató, or­szággyűlési képvi­selő, a Pest megyei pártbizottság tagja akár mint később, miniszterhelyettes. Élete, munkássága összefonódott a ma­gyar élelmiszer-ter­melés, s ugyanígy Pest megyei fejlő­désében. A Nagykő­rösi Konzervgyárba 1949 decemberében került: művezetőként te pályáját. Felsőfokú nulmányait a Budapesti Mű­szaki Főiskolán, illetve a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1951-ben a Nagykőrösi Konzervgyár igaz­gatójává nevezték ki. Vezetői pályafutása során fejlődött az üzem, az ország legnagyobb konzervgyárává. E 24 év alatt nyolcszorosára nőtt a termelés. Sorsa összefonódott a gyáré­val, ez adta élete értelmét. So­kat tett a városért, mely évti­zedekig otthont adott neki és családjának, ahol a 21 éves if­jú tapasztalt vezetővé érett. Az ő kezdeményezése nyomán kez­dődött például Nagykőrösön az élelmiszeripari szak­munkásképzés, a nevéhez fűződik a Toldi Miklós Szak- középiskola megte­remtése. Mint' a Pest megyei párt- bizottság tagja, mint országgyűlési kép­viselő fáradhatatla­nul dolgozott az iparfejlesztési ter­vek megvalósítá­sáért, a megye, a város lakosságának jobb szociális, kul­turális ellátásáért. Mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettessé 1975-ben ne­vezték ki. Ebben a be­osztásban is következetesen szolgálta az ágazat korszerűsí­tését, a korszerű technológiák elterjesztését, a piaci igények­hez alkalmazkodó termelési szerkezet kialakítását. Alkotó közreműködésével sokat tett a KGST élelmiszeripari együtt­működéséért, Több hazai és külföldi tár­sadalmi és szakmai szervezet vezetőségében érvényesítette gazdag szaktudását, felkészült­ségét. Munkásságáért több íz­ben részesült magas kitünte­tésben. Halálával nagy vesz­teség érte a magyar agrárter­melést, a megye társadalmát Vevők vagyunk Vállalkozót keresnek Fehér és színes szamitercik- kek, csempék, mosdók, zu­hanytálcák, WC-tartályok, zá­rak, lakatok, mák- és kávéőr­lők, teatűzhelyek, tüzeléstech­nikai 'cikkek, nagy méretű zo­máncedények, Babetta és Sim­son robogók, automata mosó­gépek (minimatt és midimatt), 200 és 80 literes bojlerek, autóköpenyek és tömlők, var­rógépek, jó néhány fajta bú­tor. Különböző alkatrészek százai: ez mind nem, vagy csak ritkán kapható a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat boltjaiban. Gyenge eredmény Fülöp Tamásné, a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat áruforgalmi cso­portvezetője tiltakozik a meg­fogalmazás ellen: — Ezek nem hiánycikkek, csak kevesebb van belőlük, mint amennyire szükség lenne belőlük. Ügy hiszem, eme apró fogal­mazásbeli különbség aligha nyugtatja meg az olvasót, ezért keressünk arra választ, mit te­het a kereskedelem a kielégítő ellátás érdekében? — Ha nagy a kereslet, ak­kor kulcspozícióban a termelő van. A kereskedelem azonban minden esetben jelentkezhet ajánlattal; ez és ez, ennyi és ennyi áru kellene. Gyártót ke­reshet. Erre szolgál a vevők va­gyunk kiállítássorozat. Korábban, amikor még csak egy-egy nagykereskedelmi vál­lalat, például a Ravill rende­zett ilyen bemutatót, az ered­mény bizony gyengécske volt. — Gyökeres változást a ve­vők vagyunk kiállítás, illet­ve most már kiállítássorozat új formája hozott — mondta dr. Bérezés László, a Belkeres­kedelmi Minisztérium vas­műszaki osztályának vezető­je. — Most már nem egy-egy, hanem az összes érdekelt nagykereskedelmi vállalat je­lentkezik az igényeivel. Eze­ket összesítették, s így hatal­masra nőttek a tételek. Ezeket a nagy tételeket már érdemes gyártani. Termeltető bizottság Létrehozták az úgynevezett termeltető bizottságot. A fel­adata az igényfelmérés, a koor­dinálás, a kiállítások szerve­zése, a termelőkkel való tár­gyalások megkezdése. A bi­zottság folyamatosan felfrissíti azt a katalógust, amelyben té­telesen felsorolják, hogy mi mindenre keres gyártót a ke­reskedelem. Nagy előrelépést jelentett! hogy ebbe az ígéretes Vevők vagyunk akcióba bevonták a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalatot. A katalógust orosz és német nyelvre is lefordítot­ták, s a szomszédos KGST-or- szágoknak megküldték. Az első új típusú, tartalmú Vevők vagyunk kiállítást — ahogy arról annak idején la­punkban is beszámoltunk — tavaly októberben Budapesten rendezték, majd Miskolcon. A budapesti kiállítást négy­száz gyártó képviselője tekin­tette meg. A négy nap alatt kétszázötven termelővel foly­tattak , .termeltetési tárgyalást, s kötöttek mintegy 50 millió forint értékű áru gyártására megállapodást. Az új termelők, illetve je­löltek között Pest megyeiek is akadnak. A sülysápi Tápióvöl- gye Tsz-szel például mennye­zetkanál, olasz kanál, kályha­előtét, falhüvely, faldugó és poszterállvány, az ácsai Vörös Október Tsz-szel dupla színes alumínium karnis, fűszertartó, festékkaparó és univerzális bontó gyártásáról tárgyalnak. Importot is pótol A budapesti és a miskolci kiállítások között eltelt időben a hiányos ellátottságú termé­kek listájáról nyolcvanat pi­pálhattak ki. Sokat segítettek a helyzeten az új — 1980. évi — hitelpoli­tikai irányelvek. (A decembe­ri Pénzügyi Közlönyben jelen­tek meg.) Ezek alapján, ha egy vállalat vagy szövetkezet olyan új termék gyártására vállalkozik, amelyből eddig rossz volt az ellátás, s ezzel a Belkereskedelmi Minisztérium egyetért, akkor erre számotte­vő hitelt vehet föl. — Végre sikerült egy folya­matot megállítanunk, majd megfordítanunk — mondta dr. Bérezés László. — Nevezetesen arról van szó, hogy a kisebb termelők, tehát például a tsz és áfész ipari üzemek, tanácsi kisvállalatok, ipari szövetkeze­tek nem a gyáróriások hátte­rében, mintegy kiegészítőként tevékenykednek, hanem önál­lóan vállalkoznak egy-egy ter­mék szériagyártására. Számos esetben még tőkés importot pótló cikkek termelésére is. Szente Pál A tavalyi gazdálkodás eredményei A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának geientése Megnevezés Az 1978. évi százalékában A tanácsi beruházások (folyóáron) 100,4 A mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek beruházásai (folyóáron) 100,0 A szocialista ipar termelése 101,5 A szocialista építőipar saját építési­szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 97,8 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 105,4 Építőiparban 104,6 Állami gazdaságokban 105,0 Mezőgazdasági termelő- szövetkeztekben 105,8 Kereskedelemben 105,0 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 102,8 Az épített lakások száma, 1000 db 8,5 BERUHÁZÁSOK A beruházási tevékenység 1979-ben mérséklődött. A megyében az első há­rom negyedévben 6,1 milliárd Ft-ot for­dítottak fejlesztésekre — folyóáron szá­molva — 10 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A népgazdasági ágak közül a legna­gyobb mértékben az ipari beruházások mérséklődtek, de csökkent az építőipar és a mezőgazdaság beruházásainak tel­jesítésére fordított összeg is. A legdina­mikusabban a vízgazdálkodás, valamint — az M3 és M5 autópálya építésének következtében — a szállítás és hírközlés beruházási teljesítése emelkedett. A szocialista szektoron belül a taná­csok és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek beruházási tevékenysége lénye­gében nem változott. A tanácsi szervek 1979-ben 2,2 milliárd Ft-ot használtak fel beruházásokra — folyóáron számol­va — 0,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tanácsi fejlesztések több mint 60 százaléka a kommunális célok megvalósítását szolgálta. IPAR Az ipari termelés 1979-ben a meg­előző évek dinamikus növekedésével szemben mérsékelten,. 1,5 százalékkal nőtt. Az építőanyagipar és az élelmi­szeripar kivételével minden ágazatban növekedés következett be. A gépipar termelése számottevően, 5,2 százalékkal, a könnyűiparé 2,7, a vegyiparé pedig 1,1' százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Elsősorban azok a vál­lalatok és ipartelepek bővítették terme­lésüket, amelyek kivitelüket is jelentő­sen fokozták. A megye fontosabb ex­porttermékei közül például a villamos fogyasztásmérő termelése 11 százalékkal a fénycsőé 8,6, a konténeré 17, a filmé 2,5, az írótollé pedig 16 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül is eltolódott a ter­melés az exporttermékek felé. A megye szocialista iparán belül a szövetkezeti ipar továbbra is az álla­mi iparénál nagyobb mértékben, 5,4 százalékkal növelte termelését. Az ipari termelés fokozását teljes egészében a termelékenység 2,9 szá­zalékos javulása eredményezte, a fog­lalkoztatottak száma ugyanis 1,4 száza­lékkal mérséklődött. A megyére jellem­zőbb ágazatok közül a vegyipar kivéte­lével minden ágazatban kevesebben dol­goztak, mint 1978-ban. A fizikai fog­lalkoztatottak száma az összes foglal­koztatottakét meghaladóan, 2,2 száza­lékkal csökkent, teljesített munkaórájuk pedig 3,0 százalékkal maradt el az elő­ző évitől. Az ipari termékek értékesítése az előző évekénél mérsékeltebben, de a termelést meghaladóan — összehasonlít­ható áron számolva — 2,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a külkereskedelmi cé­lú értékesítés — amely minden ágazat­ban fokozódott —, 22 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit. A legerőteljesebben a nehézipari ágazatok növelték a külkereskedelem felé irányu­ló eladást, ezen belül is az építőanyag­ipar 44, a gépipar 32, a vegyipar pedig 27 százalékkal. Az ipari vállalatok és szövetkezetek — az energiatakarékossági intézkedések ha* tására — az előző évek dinamikus nö­vekedésével szemben 1979-ben nem emel­ték villamosenergia-fogyasztásukat, fű­tőolajból pedig 25 százalékkal keveseb­bet használtak fel, mint 1978-ban. A szén- és földgázfogyasztás csökkenése tovább folytatódott, ugyanakkor gáz- és tüzelőolajból 3,8 százalékkal többet használtak fel az előző évinél. Az iparvállalatok 1979. évi gazdál­kodásában — az első három negyedév adatai alapján — javulás tapasztalha­tó. A mérsékelten növekvő termelés mellett nyereségük nagyobb mértékben emelkedett, s jóval hatékonyabban gaz­dálkodtak, mint az elzőző év azonos időszakában. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű építőipari szer­vezetek az év folyamán — összehason­lítható áron számolva — 2,2 százalék­kal kevesebb építési-szerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban. Míg a mezőgazdasági termelőszövetkeztek építőipari közös vállalkozásainál és a tanácsi vállalatoknál termeléscsökkenés következett be, addig a minisztériumi vállalatok és az építőipari szövetkeze­tek termelése, ha mérsékeltebb ütem­ben is, de tovább emelkedett. A foglalkoztatottak száma — amely évek óta először minden szektorban csökkent — a termelésnél nagyobb mér­tékben, 3,7 százalékkal esett vissza, így a termelékenység egy év alatt 1,6 szá­zalékkal emelkedett. A minisztériumi vállalatok» valamint az építőipari szö­vetkezetek termelésének növekedését teljes egészében a munka termelékeny­ségének javulása biztosította. Az energiatakarékossági intézkedé­sek az építőiparban is éreztették hatá­sukat, a villamosenergia-felhasználás növekedési üteme ugyanis az 1978. évi 40 százalékról 9,2 százalékra csökkent. Ugyanakkor a benzin-, valamint a gáz- és tüzelőolaj-fogyasztás 20, illetve 4,5 százalékkal nőtt. Az építőipar lakásépítési tevékenysé­ge mérséklődött. Az év folyamán össze­sen 1090 lakást adtak át, ,211-gyel ke­vesebbet, mint 1978-ban. A lakások 53 százalékát a minisztériumi vállalatok, 28 százalékát az építőipari szövetkeze­tek építették. MEZÖGAZDASÄG 1979. május 31-én 422 ezer hektár mezőgazdasági területet műveltek a me­gyében, 0,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a szántóterület nagyobb mértékben csök­kent. A vetésszerkezet az 1978. évihez viszonyítva nagymértékben módosult. A kedvezőtlen időjárás hatására ki­pusztult őszi kalászosok helyét május 31-ig főként silókukoricával és tavaszi árpával, valamint napraforgóval pótol­ták a gazdaságok. így jelentősen csök­kent a kenyérgabona, növekedett vi­szont a takarmánynövények, valamint a napraforgó vetésterületen belüli ará­nya. Cukorrépából és burgonyából is kevesebbet vetettek a gazdaságok, mint egy évvel korábban. A terület és a termésátlagok csökke­nése következtében tavaly jóval keve­sebb kalászos gabonát takarítottak be a megyében. A veszteségeket némileg ellensúlyozta a kukorica termésmeny- nyiségének emelkedése. A nagyüzemi gazdaságok 12 százalékkal több kukori­cát takarítottak be az 1978. évinél, nap­raforgótermésük pedig több mint két­szeresére emelkedett. Burgonyából azonban jóval kevesebb termett, s csök­kent a cukorrépa, a fontosabb szántó­földi szálas- és tömegtakarmányok, va­lamint a legtöbb gyümölcsféle termés- mennyisége is. Ugyanakkor szőlőből közel másfélszer többet szüreteltek, mint egy évvel korábban. A nagyüzemi állatállomány — a ba­romfi kivételével 1979-ben is tovább növekedett. A sertések és a szarvas- marhák száma — főként az állami gaz­daságokban bekövetkezett növekedés hatására — 2,8, illetve 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A juhállomány csak kismértékben nőtt, de ezen belül a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben tovább folytatódott az ágazat dinamikus fejlesztése. A gazdaságok a növénytermelésben bekövetkezett veszteségek mértékének csökkentésére növelték termelési ráfor­dításaikat. A kifagyott, illetve elöntött területek újravetésen túlmenően terven felül végeztek másodvetéseket. Az elő­ző évihez viszonyítva több mint egy- harmadával nagyobb területen öntöz­tek, s szervestrágya-felhasználásuk is 13 százalékkal nőtt. Ugyanakkor kevesebb műtrágyát szórtak ki, mint 1978-ban. Kedvező, hogy az állami gazdaságok 1,5 százalékkal kevesebb villamosener­giát fogyasztottak az 1978. évinél, s mintegy egytizedével alacsonyabb volt gáz- és tüzelőolaj felhasználásuk is. Benzinből azonban továbbra is jelentő­sen, 10 százalékkal emelkedett fogyasz­tásuk. JÖVEDELMEK — FOGYASZTÁS Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1979-ben 3,0 százalékkal nőtt. Ezen belül az iparban, az építőiparban és az állami gazdaságokban keveseb­ben dolgoztak, mint egy évvel koráb­ban. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetekben foglalkoztatottak létszámának növekedése viszont tovább folytatódott, s a szolgáltatási ágazatban dolgozók száma is 10 százalékkal emelkedett. A lakosság készpénzbevételei 11 szá­zalékkal haladták meg az 1978. évit. Ezen belül a legdinamikusabban a me­zőgazdasági dolgozók bevételei nőttek, amelyhez jelentősen hozzájárult létszá­muk nagymértékű emelkedése. A bér- és bérjellegű bevételek az előző évinél kisebb mértékben, 5,2 százalékkal nőt­tek. A lakosság takarékbetét-állománya a korábbi éveknél kisebb mértékben, 9,1 százalékkal nőtt és 1979. december 31-én 7,2 milliárd Ft-ot tett ki. A la­kossági hitelek iránt viszont továbbra is igen nagy érdeklődés tapasztalható. Az év végi 7,7 milliárd Ft értékű hitel­állomány 21 százalékkal volt magasabb az 1978. december 31-inél. Ezen belül az áruvásárlási hitelek állománya növeke­dett a legdinamikusabban, amelyet 76 ezren vettek igénybe az elmúlt év fo­lyamán. A megye kiskereskedelmi egységei a tavalyi évben 21,5 milliárd Ft értékű árut forgalmaztak, összehasonlítható áron számolva 2,8 százalékkal többet, mint 1978-ban. Ezen belül vegyes ipar­cikkekből 5,2 százalékkal, bolti élelmi­szerekből pedig 2,0 százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el. Ugyanakkor ru­házati cikkekből az 1978. évivel közel azonos szinten maradt a lakosság vá­sárlása, a vendéglátás forgalma pedig 1,2 százalékkal csökkent. Az élelmiszer- ellátás az év folyamán általában ki­egyensúlyozott volt. egyes iparcikkek azonban hosszabb ideig hiányoztak az üzletekből, s választéki problémák is jelentkeztek. A kereskedelmi boltháló­zat ez évben is tovább korszerűsödött. Az év folyamán 3 ABC áruházat, 4 ABC kisáruházat és 20 élelmiszer szakboltot adtak át a megyében. Az év végén 2993 bolt üzemelt, 23-mal kevesebb, mint egy évvel korábban, együttes alapterületük viszont 10 ezer m2-rel, 3,8 százalékkal nőtt. A vendéglátóhelyi alapterület 4 ezer m2-rel, 2,3 százalék­kal bővült. 1979-ben összesen 261 ezer vendég kereste fel a megye kereskedelmi szál­láshelyeit, valamivel kevesebb, mint 1978-ban. Külföldről azonban mintegy 1300 fővel, 1,7 százalékkal többen láto­gattak megyénkbe, LAKÄS — KÖZMŰVESÍTÉS 1979-ben összesen 8470 lakást építet­tek a megyében. 133-mal többet, mint 1978-ban. A lakásoknak 11 százaléka épült állami erőből az egy évvel ko­rábbi 20 százalékkal szemben. Az elmúlt évben meggyorsult a köz­műfejlesztés. Míg az V. ötéves terv el­ső három évében együttesen 556 km vízvezetéket és 40 km közcsatornát építettek, addig 1979-ben 392, illetve 38 km-t. A közüzemi vízhálózatba újabb 5, a közcsatornahálózatba 2 települést kapcsoltak be. Ezzel a megyében 110 település rendelkezik vezetékes ivóvíz­zel, illetve 41 zárt közcsatornával. Ez utóbbiak jelentős hányadában azonban a lakások még ellátatlanok. Tovább fej­lődött a vezetékes gázszolgáltatás: az elmúlt év folyamán a hálózat hossza 17 százalékkal, a háztartási fogyasztók száma pedig több mint 2 ezerrel nőtt. EGÉSZSÉGÜGY — MŰVELŐDÉS A helyi betegellátást szolgáló körze­ti orvosi hálózatot 5 általános és ugyanennyi gyermekkörzettel bővítették az elmúlt évben. A 451 körzetben 435 orvos dolgozott, 7-tel több, mint 1978- ban. Egy körzeti orvosnak átlagosan 2216 lakos ellátásáról kellett gondos­kodnia. Az év folyamán jelentősen javult a megye fekvőbetegellátása. A kórházi ágyak száma — döntően a kerepestar- csai új megyei kórház átadásával — 12 százalékkal emelkedett. Így 1979 decem­ber végén 3851 kórházi ágy volt a me­gyében, amelyből azonban — nagyrészt a Semmelweis kórház rekonstrukciója és bővítése következtében — 324 nem működött. A legnagyobb betegfor­galmat a szülészeti, a belgyógyászati és a sebészeti osztályok bonyolították le, az elbocsátott betegek kétharmada in­nen került ki. Nagy gondot okoz a megyében a gyermekelhelyezési intézményhálózat iránti igény állandó növekedése. Bár az elmúlt év alatt 166-tal nőtt a bölcső­dei férőhelyek száma, mégis több gyer­mek felvételét kellett elutasítani, mint egy évvel korábban. A zsúfoltság va­lamelyest mérséklődött; 100 férőhelyre 122 gyermeket vettek* fel az előző évi 124-gyel szemben. A 4 ezer bölcsődést 621 gondozónő látja el, 46-tal több, mint 1978-ban. Az egy gondozónőre jutó gyermekek száma az elmúlt évi 7-ről 6-ra csökkent. A megye óvodáit 1287 férőhellyel bő­vítették, s az 1978. évinél 2786-tal több gyermeket vettek fel. így fokozódott a zsúfoltság; 100 férőhelyre átlagosan 125 óvodás jut, 4-gyel több. mint egy év­vel korábban. Míg 1978-ban az óvodák fele működött 120 százalék feletti ki­használtsággal, egy évvel később már kétharmada. Mindennek ellenére az el­múlt évinél több felvételi kérelmet kellett elutasítani. A több mint 41 ezer óvodást 2291 óvónő gondozza, az egy óvónőre jutó gyermekek száma tovább­ra is 18 fő. Javult viszont az óvónők képesítés szerinti összetétele. Az 1979/80. tanév elején az elmúlt évinél 150-nel több — 3019 — tante­remben kezdődött meg az általános is­kolai oktatás. Az osztálytermek számá­nak növkedése mind az általános, mind a középiskolákban meghaladta a tanu­lólétszám emelkedését, így mérséklődött az egy osztályteremre jutó tanulók szá­ma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents