Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

A monorí járás öt éve Az eredmények hű fűkre Bejegyzések a vendégkönyvben A jó vetőmag, a jó termés feltétele. A maggyár és a mező- gazdasági üzemek tablói. Barcza Zsolt felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM V 1980. FEBRUÁR 27., SZERDA Nincs veszteséges gazdaság Kisebb költség - jobb minőség Növekedett a termelési társulások szerepe Különös, hogy nem fáznak a virágok a meglehetősen hi­deg kiállító tereimben. Körbe- guggolják a tárgyaikat, lezár­va egy-egy sort, szép keretéül a bemutatandóknak. A kiállí­tást őrző idős hölgy azt mond­ja: — Éiu már jó néhány bemu­tató „felvigyázója” voltam, de nyugodtan mondhatom, ilyen szépen megrendezett, dekora­tív kiállítást Monoron még nem láttam! Jöjjön, nézze meg alaposan, érdemes! Sokan bábáskodtak azon, hogy a monori járás fejlődé­sének, változásának öt eszten­dejét méltóképpen illusztrál­ják. A járási pártértekezlet nap­ján nyithattak ajtót az első látogatóknak, s a pártértekez­let 250 résztvevője elégedet­ten, örömmel szemlélhette az eredményeket, a járás ipará­nak, mezőgazdaságának, kul­turális életének fejlődését jel­ző szép bemutatót. Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első tit­kára bejegyzése a vendég­könyvben sort nyit a több száz látogató elismerő bejegy­zésed előtt. Világító táblák jelzik a be­járattal szemközt, a járást áb­rázoló térképen, milyen léte­sítményekkel gyarapodtak a nagy- és kisközségek az V. ötéves terv eddig eltelt idő­szakában. Ez a tabló vonja magára először a tekinteteket s aztán, hosszú negyedórákat szemlélődhet, gyönyörködhet a látogató az üzemek, terme­lőszövetkezetek, ipari szövet­kezetek, az úttörők életét szemléltető tárlók előtt. Nehéz lenne azonban egyet is kiemelni a sokból — vala­mennyi egyaránt érdekes, szép. A bemutató zárásáig van még egy kevés idő, hogy azok is megnézhessék, akik eddig nem láthatták. Az iskolások különösen hasznos, új isme­reteket szerezhetnek. A kiállítás hű tükre a já­rás fejlődésének. Már a bejá­rathoz vezető lépcsőház falán a vecséai új lakótelepen és a nagyközség közös gazdaság földjein, feldolgozó üzemében Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ba­rátoknak, ismerősöknek, jó szom­szédoknak. akik szeretett férjem, Bullanda Ferenc elhunyta alkal­mából részvétüket nyilvánították, utolsó útjára elkísérték, illetve setiítőkészsééükkel, együttérzé­sükkel fájdalmamat enyhíteni igyekeztek. Bullanda Ferencné. készült felvételekkel találko­zik a látogató. Odabent még jobban kitá­gul a kép. A szemlélődésbe be­lefeledkező vendég messze túl láthat a terem hideg falain. Ízléses, egyáltalán nem úntar tó statisztikai táblázatok, fe­kete-fehér és színes fényké­pek bizonyítják, hogy a kez­deti nehézségek után a mo- noni járásban nemcsak idő­arányosan teljesültek az V. ötéves terv célkitűzései, ha­nem — összefogással — j ó né­hány terven felüli fejlesztés is megvalósult. Jó lenne, ha a kiállítás anyagát azok is láthatnák, akiknek munkáját a tények dicsérik, de nem jutottak el a bemutatóra, A művelődési há­zak bizonyára szívesen adná­nak helyet erre a célra. A körzeti ápolónő a szom­szédban kopog. — Zörgettem Z.-éknál — mondja —, de senki nem nyit ajtót. — Ki is nyitna? — kérdez­nek vissza a szomszédok. — A gyerekek iskolában, az anya dolgozik, hiszen neki kell el­tartania a családot, az apa pe­dig, a jó ég tudja, melyik kocs­mából, mikor kerül elő? A nővér szemén látható meg­könnyebbülés. Arra készült — hiszen már nemegyszer meg­esett vele, hogy büntetésvég- rehajtó intézetből alig hogy megérkezett családfő egysze­rűen kizavarja majd, amikor megtudja, hogy az ő mértékte­len alkholfogyasztásáról esne szó a látogatás alkalmával leg­inkább. Már „hazajár" — Nemegyszer előfordult, hogy durván rámtámadtak, ki­út: itattak, épp hogy tettleges- ségia nem került sor. Meg­mondom őszintén, gyakran el­töprengek, ha alkoholisták csa­ládjához kell környezettanul­mányra indulnom: egyáltalán ... az én dolgom ez? Ugyanis mire én kijutok egy-egy hely­re, az esetek már megjárják a gyámhatóságot, a rendőrsé­get, a körzeti orvosokat, az én jelentésem egy papír a sok közül, s ráadásul a legtöbb esetben minden látható ered­mény nélkül. Akad hely, ahová A miénk Déltájban felolvad min­denütt a keményre fagyott sár, vastag kölöncök lógnak azok cipőjén, csizmáján, akik nem olyan szerencsé­sek, hogy aszfaltozott ut­cából érkezhetnek Monor központjába. Márpedig ilyen szerencsések igencsak ritkán akadnak. A rende­lőintézet bejárati üvegaj­taján is lemérhető lenne egy röpke kérdéssel — ki, honnan érkezett? — a járási székhely járdaprog­ramjának alakulása, s az eredmény is: betonjár­dára még mindig nem fut­ja a szűkös költségvetés­ből, s a lakók sem igen buzgólkodnak, hogy közösen igyekezzenek egyet-egyet megvalósítani... A rende­lőintézet folyosói mégis ra­gyognak a tisztaságtól, az előcsarnokban sincs egy fia ragacsos agyagdarab vagy szétlapított, törmelékké tán­colt sár. Hogyan...? A por­tásfülkénél levő bejárati részen két hosszú lábtörlőt helyeztek el gondos kezek. Nem akad, aki közönyösen mellettük lépdelne végig, s csak azért is bent rázná le a sarat. Mindenki lábat tö­röl, lelkiismeretesen, alapo­san, mintha csak otthon lenne, s a nappaliba lépne be — pedig nincs is szem, mely villámokkal készülne lecsapni rá ... Apró, de be­szélő jele ez annak, hogy így is értelmezhetjük a szót: a miénk. Szervező: a szakszervezeti Kellemes programot ígér a pedagógus-szakszervezet járási bizottsága az utazást kedvelők' részére. Autóbusz-kirándulást szer­veznek a csehszlovák Tátrába június 22-től- 25-ig. Az utazás során ellátogatnak Demény- falvára, az Alacsony-Tátrába, a Csorba-tóhoz és Besztercebá­nyára is. A részvételi díj ezer 90 forint. Azok, akik hosszabb utazást kívánnak tenni a nyár folya­mán, az augusztus 25-től szep­tember 2-ig tartó jugoszláviai Krk-szigeten levő njlvicei út­ra jelentkezhetnek, ahová már „hazajárok” környezetta­nulmányt készí teni... A körzeti ápolónő borúlátá­sa érthető. Az ügy, amelynek most ő is szereplőjévé kell vál­jon, jó egyesztendős. A család­fő, akinek környezetéről a ta­nulmánynak kellene készülnie, jó ideig állandó vendége volt a rendőrségi fogdának, meg­járta Nagybaracskát, a bírósá­gon már zajlik ellene a gyer­mektartás. fizetésének elmu­lasztása miatti per. Rendsze­res garázdálkodásainak nyo­mát az éjszaka ügyeletes kör­zeti orvos alaposan tanulmá­nyozhatta az idegileg, fizikai­lag már ereje végső határán álló feleségen s a két kiskorú gyerek iskolai mulasztásainak sem a feledékenység az oka. Nem lenne elegendő ennyi bizonyíték a kényszerelvonó kúra megindításához? S egyáltalán: van segítség? Hiszen az egyesztendős, félel­metes pokoljárás is eredmény­telen, anyagi és erkölcsi tá­masz nélkül az anya viseli a terheket, s ő kényszerül min­den létező fórumot megjárni az egyre késedelmeskedö se­gítségért, ereje fogytán. Nincs egyedül. Szélmalomh arc... A monori nagyközségi tanács gyámügyi osztályán tavaly 38,' a szociális osztályon 35 olyan esetet tartottak nyilván, amelyben az alkoholista szü­A napokban befejeződtek a zárszámadó közgyűlések a já­rás közös gazdaságaiban. A szokásosnál nehezebb feltéte­lek között is eredményes évet zárt a termelőszövetkezetek többsége, egyetlen veszteséges gazdaság sincs a járásban. A jelen eredményeit vizs­gálva érdemes egy kicsit visz- szakanyarodni a múltba. Az V. ötéves terv első három évé­ben befejeződtek a termelő­szövetkezeti egyesülések, ki­alakult a korszerű termelési szerkezet — és módszer alkal­mazásához szükséges nagyság­rend. Fokozatosan átalakult a szántóföldi növények vetés­szerkezete, néhány gazdaság bizottság ugyancsak autóbusszal men­nek. Ide a részvételi díj teljes ellátással 4 ezer 400 forint, valamint a 942 forint költő­pénz. Jelentkezni lehet március 1-ig Végh Józsefnél Monor, Jókai u. 57. szám alatt. — A vasadi Kossuth Szak­szövetkezetben is hagyomány­nak számít, hogy a nemzet­közi nőnap alkalmából meg­emlékeznek a gazdaságban dolgozó lányokról, asszonyok­ról. Az idei nőnapi ünnepség­re március 8-án kerül sor a lók egyike teremtett a vele együtt élők számára tarthatat­lan helyzetet. Kardos Lajosné gyámügyi, Fehér Károlyné szociális fő­előadó beszélgetésünkkor egyetlen aktát sem kell hogy elővegyen. Minden hasonló esetet pontról pontra ismernek, „betéve tudnak”, s bár gyak­ran szélmaiomharcnak tűnik a munkájuk, egyetlen percre sem adhatják fel. Mire ugyanis hozzájuk kerül egy-egy ügy, mire a kétségbeesett feleség, hozzátartozó rászánja magát, hogy hivatalos segítséget kér­jen. addigra bizony forróvá válik a talaj, s gyerekeket kell menteni. — Hogyan? — A környezettanulmány után orvosi és munkahelyi vé­leményt kérünk, beszélnünk kell a gyerekeket tanító peda­gógussal, az alkoholistával, s javaslatunkat a kényszer-el­vonókúrára továbbítjuk a já­rási hivatal gyámügyi osztá­lyához, ahol aztán felülbírál­ják, s vagy helybenhagyják, vagy nem. — Előfordult, hogy nem? — Igen. Mégpedig legtöbb­ször azért, mert az ideggondo­zó szakvéleménye az, hogy „az alkoholizmus ténye nem egy­értelműen megállapítható”. De akadt már olyan eset is, hogy a bizonyítottan már-már köz- veszélyes apát, aki rendszere­sen agyba-főbe verte a gyere­keit, s az őket nevelő nagy­eredményeket mutathat fel a speciális céltermelés területén is. A termelési társulások sze­repe is növekedett. A gépesítés, a korszerű agrotechnikai eljárások al­kalmazása folytán, képzett szakemberek irányításá­val a hozamok évről évre emelkedtek. Búzából 1978-ban például át­lagosan csaknem 48 mázsát tanaritottak be hektáronként. Nagy eredménynek számít, hogy ma már több mint 380 kilo műtrágya jut egy hektár­ra. A tápanyag-visszapótlás­ban már nem ritka a légi, re­pülőgépes növényvédelem sem. Az állattenyésztés területén elsősorban a meglevő lehetősé­gek jobb hasznosításával si­került előbbre lépni. Főleg a tejtermelés fejlődött dinami­kusan: a szövetkezeti szektor­ban 4 ezer literre, az állami gazdaságban 4 ezer 720 literre emelkedett az egy tehénre ju­tó átlag. A tapasztalatok országosan is kedvezőek, mint azt dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár is megállapította. A gazdaságok jól hasznosítot­ták a párt- és állami határo­zatokat a gyakorlatban, jó munkát végeztek, mégpedig nehéz körülmények között. Az aszályt és a fagykárt ugyan megérezte a mező- gazdaság, de a kiesést számos intézkedéssel, meg­feszített munkával nagy­részt sikerült pótolni. mamát úgy, hogy még a szom­szédok sem mertek közbeavat­kozni, a munkahelye egysze­rűen nem engedte „bántani”. Mert, hogy egy ilyen kitűnő szakemberről képtelenség még feltételezni is, hogy alkoholis­ta, hogy veszélyezteti a kör­nyezetét. Minden követ meg­mozgattak, s a „kitűnő szak­ember” azóta is azt csinálja, amit eddig. Rendszeresen ellenőriznek — Nem elkeserítő az ered­ménytelenség? — Eredmény is akad. Nem­rég például sikerült végre ál­lami gondozásba vitetnünk egy kisfiút, akinek apja, anyja al­koholista, a napokban pedig önkéntes elvonókúrára jelent­kezett egy osztályunkon felje­lentett apa. Megígérte, hogy változtat az általa előidézett otthoni helyzeten ... Talán ez is sikerül Mi mindenesetre rendszeresen kijárunk, ellen­őrzünk, s azon igyekszünk, hogy a poklokból legalább a gyerekeket kimentsük. Nagyon nehéz a helyzetünk, hogy csak egy példát mondjak: a közel­múltban hosszas huzavona után kényszer-elvonókúrára küldtünk egy fiatalasszonyt. Amikor sor került volna az intézkedésre, addigra az asz- szony elköltözött Monorról — most bukkant fel újra, de most már egy alkoholista férfi élet­társaként, pici gyerekével... Szélmaiomharc? Gyakran az. A humanitás szellemében szü­letett rendelkezések, intézke­dések résein gyakran elszök­nek a tények, s amíg újra összeáll a kép; múlik az idő, helyrehozhatatlan károkat okozva. Koblencz Zsuzsa A mezőgazdaság S felszabadu­lás óta 1978-ban érte el a leg­jobb eredményt, és dicsére­tes, hogy ezt tavaly is sikerült megtartani. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az igé­nyeknek megfelelően látta el az országot. A gazdaság struktúrájában növekszik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek sze­repe. Az előbbi termelését 5,5, míg az utóbbiét 8 százalékkal kell emelni az idén. Nemcsak a hazai ellátásra, hanem az export fokozására is gondolni kell az elkövetkezendő esz­tendőkben. A verseny igen ki­élezett a világpiacon, s helyt­állni csak kisebb költségekkel előállított és jobb . minőségű árukkal lehet. Ezért az ország összes termelőszövetkezetében, állami gazdaságában töre­kedni kell a helyi tartalé­kok, erőforrások maximá­lis kihasználására. Jó munkával gyarapodik a közös vagyon, megszilárdul és növekszik az emberek élet- színvonala. Ennek szellemében kell tovább munkálkodni a monori járásban is, az eddigi eredmények jó. alapot biztosí­tanak a továbblépéshez. K. L. Kulturális program Gyomron, 16 órától: az if­júsági klub sportfoglallikozásia, 18-tól: a népi tánccsoport próbája. Mendén, 15-től: dolgozók is­kolája. Monoron, 16-tól: az irodal­mi színpad próbája (a gimná­ziumban), 17-től: az asztalite­nisz klub edzése (a Munkás- őr úti iskolában) és a cigány ifjúsági klub összejövetele (a művelődési házban), a mozi­ban, 16-tól: A dzsungel köny­ve, 18-tól és 20-tól: Vasárna­pi szülők. Pilisen, 18-tól: Ifjúsági klubfoglalkozás. Úriban: a modellező szak­kör foglalkozása (az általános iskolában). Maglód Történelmi emlékek A nagyközségi könyvtárban Maglódon, gazdag program várja az érdeklődőket már­ciusban. Négyszer a meseklub tart foglalkozást, amelyen a gye­rekek a Lúdas Matyi című verses játékát tanulják be. Lesz ezen kívül rajzverseny és játékos vetélkedő is. Március 4-től 25-ig a Ta­nácsköztársaság történelmi emlékei címmel rendeznek do­kumentum jellegű kiállítást a könyvtár helyiségében. Labdarúgás Magyar Népköztársasági Kupa a legjobb 16 közé ju­tásért: Üllő—Szarvas (NB II), Üllő, 14 óra. Vezeti: Drigán, (Partjelző: dr. Botka, Tóth). szakszövetkezetben. Van-e segítség? Amíg újra és újra összeáll a kép Alkoholista szülők — veszélyeztetett gyerekek Utazó pedagógusok Csehszlovákia és Jugoszlávia szép tájain • • ’

Next

/
Thumbnails
Contents