Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

1980. FEBRUAR 27., SZERDA tMl up s Uj készítmények Gombaölő szer Két új, nagy hatású gomba­ölő permetezőszer felhaszná­lását és kereskedelmi forga­lomba hozását is engedélyez­ték a közelmúltban. Az egyik mindenekelőtt a kertészeti ter­melésben, termelési rendsze­rekben, a másik szőlészetben tesz majd jó szolgálatot a pe- ronoszpóra elleni védekezés­ben. Űj csávázószer kerül a gyakorlatba felhasználásra, al­kalmazása a lentermelőket jut­tatja egészséges és fertőzés­mentes vetőmaghoz. A burgonyabogár, illetve a kukoricamoly, valamint még további más növények kár­tevőit pusztítja el a Ripcord nevű rovarölő permetezőszer, amelyet a gyümölcsösök, illet­ve szőlők védelmére és a dísz­növénytermesztésben használ­hatnak fel. Az újabb vadriasz­tószer az értékes mezőgazda- sági kultúráktól tartja távol az erdők, mezők vadjait. Átütési vizsgálatok A Villamosipari Kutató Intézet villamos berendezések fő­osztályán új anyagszerkezetű szigetelő nagyfeszültségű átütési vizsgálatait végzik. Az új támszigetelő típus gazdaságosabban gyártható és biztonságosabb elődjeinél. Puskás néni csemetéi Szerényen élnek, de boldogan Nevelőotthon helyett családban — Olyan gyámoltalanok — kezdi a beszélgetést Puskás Mihályné nevelőszülő —olyan magányosak, hogy az ember megsajnálja őiket. Néznek rám szomorúan. — Mama — mond­ják, és látom rajtuk, hogy így is gondolják. Egyszerűen lehe­tetlen megharagudni rájuk. A nappali szobában ülünk. Egyszerű, szerényen berende­zett helyiség. Ágy, fotelek, kis­asztal, a sarokban a komódon televízió. A falakon képek, ré­gi emlékek. A szobát vaskály­ha fűti. — Nem, nincs itt hideg! — érti félre a pillantásomat. — Ríég a másik szobába is jut a melegből. Ott alszanak a ki­csik, meg Jancsi, a nagyobbik fiú. Szeretetben — Margit néni az egyik leg­lelkesebb segítőnk — mondja Varga Péterné gyermekvédel­mi felügyelő. — Eddig nyolc gyerek nevelését vállalta, rö- videbb-hosszabb ideig, és mindegyikük jól megvolt nála. Persze, nem egyszerre. Meg­nőttek, elköltöztek, egyikük már óvónőképzőbe jár. De szinte minden nyáron vissza­látogatnak hozzá. — Évikének most küldtem csomagot —. érzékenyül el egy pillanatra Puskásné. — Sze­génykém, mi lehet most vele? Abonyban évtizedek óta lé­tezik ez a gyermekkihelyezés. Jelenleg a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet felügyelete alá tartozik. Az abonyi nevelőszü­lőkhöz a pomázi központ kül­di el kis védenceit. Most 3 ne­velőszülő 58 gyéreket gondoz. Visszajárnak — Puskásné a legrégibb ne­velőszülők közé tartozik — me­sélte még a látogatást meg­előzően a felügyelőnő. Férjé­vel együtt nagyon szeretik a gyerekeket. Bár mindketten idősek, most is Van náluk há­rom fiú. Jancsi, a legidősebb már ipari tanuló. Ő hároméves kora óta van ott. A két kicsi csak most került oda. A neve­lőotthonból kellett kihelyezni őket a tanév kezdetéig. Ügy véltük, itt lesznek a legjobb helyen. Persze, előbb Puská- sékkal kellett beszélni, hogy segítsenek. — Margit néni! Mire gon­dolt, amikor felkérték erre a váratlan feladatra? — Hát nem is tudom — mondja tűnődve —,'olyan ara­nyosiak voltak. Mégsajnáltuk őket. Megbeszéltem a férjem­mel, és úgy döntöttünk, vállal­juk. Bár néha aggódom, mi lesz, ha egyszer megbeteg­szünk. Ki fog akkor gondos­kodni rólunk? Már az unoká­ink1-is felnőttekéimásfelé; lak­nak, egyedül vagyunk itt. De amíg bírjuk, vállaljuk. Nem is tudom, hogy lennénk meg nél­külük. Ez a két rosszcsont is! Jönnek, bújnak hozzám, híze­legnek: — mama, kérünk tej- begrízt! — megennék a fél vi­lágot. Valósággal kivirul,, ahogy beszél róluk. Minden szavá­ból, mozdulatából árad a sze­retet. Otthont teremtett ezek­nek a magukra hagyott, sok rosszat látott, megért aprósá­goknak. Minden gyereke hozzá haza­jön, a szó legszorosabb értel­mében. Még most is - segíti őket, pedig csak egy nyugdíj­ból élnek, egyszerű, szerény körülmények közt., A házi munka, a kert nagy segítséget jelent számukra. Mégis, eddig még nem volt karácsony, hogy ne kaptak volna a gyerekek valami ajándékot. Esténként a televízió műsorát nézik, ját­szanak, mesét olvas fel a ki­csiknek, vagy a nagyfiú, Jan­csi hegedül nekik. Élvezik az együttlét örömét. Idegenek, és mégis családként élnek együtt. Szeretik egymást, otthon van­nak. Ennél többet, senki nem adhatna nekik. Kevesebben vannak — Bár mindenki ilyen lenne — mondja már az utcán Varga Péterné —, de sajnos, ez á ge­neráció egyszer véget ér. Után­pótlás pedig alig van. Ezen kellene valahogy segíteni. A két sugárzó képű, csillogó szemű kisfiú a kapuban áll. Integetnek. Mögöttük Margit néni, féltőén fogja át őket. Ne­velőszülő, vagy ahogy a gye­rekek mondják: „Mama”. Csilléi Béla Március 1-ig ár JT ___ TELI WAiHi® A Budapest VI., Majakovszkij utca 56­-58. Műszőrme, 150 cm széles 450 Ft helyett 270 Ft Különféle méteráruk 40%-os, bútorvásznak 30%-oS, dekorációs anyagok 30%-os, abroszok 30%-o$, ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK, AMÍG A KÉSZLET TART Az áruház nyitva: 9-től fél 7-ig, szombaton 9-től 1 óráig. Ügyfélszolgálat A legjobb megoldást keresik Fejlesztési, szervezési gondok két városban — Nem volt könnyű munka, sok fejtörést okozott az amúgy is szűk létszámkeretből ügy­félszolgálati irodát kialakítani, helyiségben sem bővelkedünk. — Mégis, mióta működik Százhalombattán a tanácsi ügyfélszolgálat? — Négy éve. ★ — A tanácsi munka korsze­rűsítése, indokolttá teszi az ügyfélszolgálati iroda létre­hozását. Sajnos eddig nem si­került. — Miért? — Objektív okok miatt. He­lyiség és személyi problémáink vannak. — Mégis, mikor lesz Duna­keszin tanácsi ügyfélszolgálat? — A változatlanul meglevő akadályok ellenére ebben az évben. Százhalombatta öreg városa már Pest megyének, Dunake­szi viszont a fiatalok közé tartozik. Egyikük délre, mási­ktik északra fekszik a fővá­rostól. Hogy ebben az írás­ban most mégis egymás mellé kerültek, azt a téma rokonsá­ga indokolja. Dr. Kránicz Jó­zsef, a százhalombattai városi tanács .vb-titkára, visszautalva a, kezdetre, először az iroda megszervezése körüli gondok­ról beszélt. — Amióta várossá lettünk, állandó létszámproblémával küzdünk. Valójában községi tanácsapparátusból lettünk, némi bővítéssel. Az évek fo­lyamán azonban Százhalom­batta rohamosan fejlődött, la­kossága gyarapodott, de ezt nem követte kellő mértékben a tanácsi dolgozók létszámnö­vekedése. (1970-ben az állan­dó lakók száma kb. 4000 volt, 1979-ben már 12 800.) Ez ter­mészetesen nemcsak mennyi­ségi, hanem minőségi változást is jelentett munkánkban; • a beruházások, fejlesztési gon­dok községi szintről városi szintre emelkedtek és hogy csak egy példát említsek, a kezdeti 4 milliós költségveté­sünk, jelenleg 50 millió forint. Reggeltől estig Az első nehézség tehát ab­ból adódott; honnét, kit és hány embert vonjunk el amúgy is szűk keretünkből (a helyiségproblémát nem is érin­tem!). A másik, hogy milyen feladatokat csoportosítsunk át az ügyfélszolgálati irodába. Persze hamar rájöttünk, hogy ez valójában nem két külön gond, hanem egymást kiegé­szítő, egymásból fakadó fel­adat. A létszám ugyanis meg­határozta a munka jellegét, mennyiségét. — Milyen formában* mek­kora létszámmal működik az iroda? — Nagyon szerény keretek között, egyetlen főelőadóval. Gerincét az információ adja, ebbe beletartoznak az egysze­rű szolgáltatások, mint pél­dául a különböző nyomtatvá­nyok:, állatkísérő-lapok stb. ki­adása. De ez csak kis része a munkának. Az osztályokat nagyban tehermentesíti, hogy itt az irodában történik min­den ügy előkészítése, az ál­lamigazgatási eljárások meg­indítása. Azonkívül az igazga­tási osztályról a hatósági iga­zolványok, valamint a műsza­ki osztály hatásköréből a köz­területhasználati engedélyek kiadását is ide helyeztük át. És természetesen a reggel 8- tól fél 5-ig folyamatosan be­futó minden rendű-rangú pa­naszok, kérések meghallgatása, egyszóval a lakosság, valamint az osztályok ügyintézésének megkönnyítése. Egyetlen ember — És mindezt egyetlen em­ber? — Igen. Kezdetben bele is estünk abba a hibába, hogy kicsit többet markoltunk, több volt a feladat, mint amit egy ember el tud látni. Ezt a gye­rekbetegséget viszonylag ha­mar kihevertük, egy év alatt kialakult a munka jelenlegi menete. — Ilyen szerteágazó, sok­féle ismeretet igénylő munka­kör ellátására, hogyan sikerült megfelelő embert találni? — Nagyon régi tanácsi gya­korlattal rendelkező munka­társunk vezeti az irodát. Per­sze hozzá kell tennem, hogy — ugye a közmondás szerint is! — egy ember nem ember, a jelenlegi egy személyes iro­da nem tekinthető a legjobb megoldásnak. Nem szolgálja ugyanis igazában azt a célt, hogy létezésével az államigaz­gatási munka korszerűbbé, egyszerűbbé váljék. Sokkal több átcsoportosítást, ésszerű­sítést kellene és lehetne még végrehajtani, de ehhez na­gyobb létszámra lenne szük­ség.' a i Szűkös lehetőségek Dunakeszin jelenleg a mun­ka kellős közepében vannak. — Igen. A lakosság érdeke, azonkívül a tanácsi munka korszerűsítése megköveteli, hogy valamilyen megoldást ta­láljunk az ügyfélszolgálati iro­da létrehozására — mondotta Metykó Gyuíáné tanácselnök. — Két nehézséggel birkózunk. Az irodahelyiség kialakításá­val és azzal, hogy a meglevő létszámunkból hogyan vará­zsoljunk új munkaerőt. A ré­gi épületben maradtunk, az apparátus viszont a városi, megnövekedett feladatokhoz mérten (bár nem kielégítően) kibővült. Azóta is helyszűké­ben vagyunk, bár némi ügyes­kedéssel (leválasztásokkal) si­került javítani a helyzeten. De például személyzeti előadónk­nak, akinek a munkaköre bi­zalmas jellegű, még most sem tudunk külön szobát adni. — Született már konkrét el­gondolás az iroda elhelyezé­séről? — Egyetlen megoldásunk van, az udvar beépítése úgy, hogy az épülethez egy helyi­séget toldunk. Két alternatíva A szervezés tartalmi része — mármint: milyen feladatkört, milyen létszámot alakítunk ki — a legnehezebb! Az ügyfél- szolgálati iroda véleményem szerint akkor tölti be helye­sen a szerepét, ha a tájékoz­tatáson túl konkrét ügyvitelt is ellát, vagyis ténylegesen egyszerűsíti a tanácsi munkát. Ehhez minimálisan három sze­mélyre, igazgatási-, adó-, és építéshatósági ügyekben jár­tas dolgozókra lenne szükség. Igen, de ha erről a három te­rületről elvonunk egy-egy munkatársat, ezzel az osztá­lyokon jelenleg is meglevő túl­terheltséget fogjuk növelni. — Más lehetőség? — Gondolkozunk azon Is, hogy egy általános tanácsi szakismerettel és hosszú taná­csi gyakorlattal rendelkező személyt bízunk meg a munka ellátásával. Mindkét alterna­tívát alaposan megvizsgáljuk és a lehetőségeinknek legmeg­felelőbbet fogjuk megvalósíta­ni. S. Horváth Klára Dunavarsányi példa Tanácsok kistermelőknek A mezőgazdasági termelé­sen belül továbbra is fontos szerepe van a háztáji és egyéb kistermelésnek. Az utóbbi években néhány hasznos ren­delkezéssel azonban segítették a kistermelőket. A termelés növelése érdekében nagyon fontos, hogy a piaci igények­nek megfelelő és jó minőségű árut állítsanak elő a kisgazda­ságokban is. Ennek feltétele, hogy a termelők tisztában le­gyenek a fogyasztók igényei­vel, a piaci követelményekkel, és ugyanakkor ismerjék a legújabb, a gya­korlatban is alkalmazható tudományos eredménye­ket, a már bevált termelési módszereket E célok érdekében a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium több intézkedést foganatosított a gyakorlati eredmények és módszerek el­terjesztésére. Ilyen például a szaklapokban megjelentetett cikkek sorozata, a téli tanfo­lyamok szervezése, melyeken szakemberek tartanak előadá­sokat a kistermelőknek. Szin tén ezt a célt szolgálja a Kis termelők Tanácsadójának meg jelentetése is. A kiadványoknak fontos fel adata az is, hogy ismertesse j legkorszerűbb megoldásokat amelyek egyrészt jobban meg felelnek a fogyasztói igények nek, és nem utolsósorban na gyobb jövedelemhez juttatjá] a termelőket is. Mert az a cél hogy a kistermelők körében i: tért hódítsanak a gyakorlatban már bevált egyszerű, olcsó, de az igé­nyeket is jobban kielégítő műszaki megoldások. Több mezőgazdasági üzem jó oldja meg a kistermelés szer­vezését. Ennek kitűnő példáj: a dunavarsányi Petőfi Tsz. Or­szágszerte most folynak a kis­termelők téli tanfolyamai amelyeknek témájához jó segít séget nyújt a Kistermelők Ta­nácsadója füzet. Ez a kiadvánj beszerezhető minden postahi­vatalban, hírlapárusoknál és az áfész-bo-1 tokban.- MÁRC.I-ig ÁRENGEDMÉNY DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCSIZMÁK, BUNDACIPŐK, FEHÉRNEMŰK, TÉLIKABÁTOK, MÉTERÁRUK KAPHATÓK A RÁCKEVEI KISÁRUHÁZBAN: ISTVÁN TÉR 23. Néhány cikk az áruválasztékból: Férfi bundacipő 616,— Ft helyett 369,60 Ft Száras bundacipő gyermekeknek, 23-26-os méretű 128,— Ft helyett 89,60 Ft Melltartó 160,— Ft helyett 96,— Ft Kötött gyermek kesztyű 30,40 Ft helyett 18,24 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents