Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

Megvédeni a kész árut Raktározási gondok a NEFAG-ban A termelés sikere rendsze­rint nemcsak a munkások gondosságán, a jó technoló­gián s a felhasznált anyagok minőségén múlik. Az üzemek akkor számíthatnak jó ered­ményre, ha termékeiket meg­védik míg az elszállításra várnak. Nemcsak gyártómű­helyekre van hát szükségük, hanem raktárakra is, melyek­ben az elkészült áru nem ká­rosodik. — Vannak-e raktározási gondjaik? — kérdeztük Kiss György üzemigazgatót, a NEFAG nagykőrösi fafeldolgo­zó üzemében. — A műszaki anyagok tá­rolásával nincs gondunk, azo­kat megfelelő, zárt helyen ke­zeljük. Gyártmányaink között is akadnak olyan, k, ame'yek érzékenyek a tárolás • körül­ményeire. Ezeket fedett he­lyen kellene tárolni. Sajnos csak bizonyos hányadukat tudjuk jelenleg jó körülmé­nyek között elhelyezni. Ez a tárolótér a gyártó csarnokban van. Ez kényszermegoldás. — Kimondottan olyan táro­lóhelyünk, ahol ezeket az anyagokat őrizhetnénk, egy­előre nincs. Van olyan elkép­zelésünk, hogy egy régebbi műhelyt, ahol jelenleg is tiolgoznak, átalakítunk rak­tárhelyiséggé. Ezzel mintegy 500 négyzetméter alapterületű raktárhelyiséghez jutnánk. Számításunk szerint ez a rak­tár egy heti termelésünk be­fogadására lenne alkalmas. Bízunk abban, hogy a má­sodik félévtől megoldódik a raktározási gondunk. Termé­szetesen addig is azon le­szünk, hogy az -elkészült ter­mékeket minél előbb elszállít­suk, éppen a tárolási nehéz - ségek miatt. K. K. Anyagba álmodott formák Tüzes színek, merész formák Szép, mélytüzű színek és igéző formák vesznek itt kö­rül, barna-zöld padlóvázák, pi­ros-fekete falitálak, naprafor­góra emlékeztető tányérok, bordó-fehér-kék vázák, piros kiskakasok, szürke tófejek, sü­teményes kosarak, gyertyatar­tók, mackók, baglyok, boros- korsók, bögrék között állunk, méhrajzásban: Cs. Nagy Alice kerámiabirodalmában. Az emberi létezés hajnalán az első kézművesség, s vele a művészet, az' agyagból formált alakzatokkal kezdődik: az agyagos kezű ember művésze­tével. A leigázott földből az ős­kori ember egyszerre formálta edényeit és isteneit. A művészet csábítás és igé- zés, minden művészet az. So­kan mondták és írták már: a mindennapi kenyér csak szük­séges, de a költészet nélkülöz­hetetlen. Ez a hasznosság és ez az igéző szépség, forrad egybe Nagy Alice kerámiáiban. Szép­ségük nem kiegészítő tulajdon­ság és nem járulékos elem, al­kotójuk belső érzelmi fűtöttsé­ge sugárzik agyag-teremtmé­nyeiből. % De századunk megpróbáltató évtizedeiben kissé változott a művészi értékelés. Minden al­kotáshoz, legyen az költészet, zene, festmény, szobor vagy akár kerámia, nemcsak az íz­lés mértékeivel közeledünk, nem csupán az érzékszerve­inknek izgalmas szépet és örö­met várjuk • tőlük, de valami­lyen többletet is, azt is, hogy egy nép, egy emberi állapot, egy közösség, a vállalt múlt, a kiküzdött jövő igazságát is ki­fejezzék. Ezt a többletet never zem Nagy Alice cserepeiben népi ihletésnek. Ihletésnek, s nem másolásnak vagy gúzs­nak. A népi eredethez itt moz­galmas, érdekes, új kísérletek társulnak. Uralkodó szereplésért küzd­ve: egy-egy alkotásban a for­ma és a szín sokszor szétvá­lik. Nagy Alice-nak sikerült szétválaszthatatlanul egybe­égetnie cserepeinek formáit és színeit, ezeket az archaikusán megkapó, merész formákat és egymásba csorgatott, tüzes, mély alt-hangú színeit. Engedjék meg, hogy beve­zető szavaim Claude Roy-t, kortársunkat, a kitűnő^ francia esszéistát idézzem: az ő művé­szethimnuszát, amit nagyon időszerű idézni itt, Nagy Alice kiállításán is. A művészet — írja Claude Roy — az ember' mentsvára, egyedüli menedéke. „Csakis ő szabadíthatja fel az embert az idő lidércnyomása alól, ment­heti ki abból a többé-kevésbé jól berendezett kis pokolból, amit úgy hívunk: élet. A mű­vészetek története azoknak a pillanatoknak története, ame­lyekben az embernek sikerült elhallgattatnia a történelmet. ... Haszonnal hívhatjuk segít­ségül a régészetet, néprajzot, politikai gazdaságtant, törté­nelmet, ha az a célunk, hogy egy műalkotás helyét pontosan körülhatároljuk, de a mű so­hasem fér meg e határok kö­zött, több annál, ami megha­tározza és körülveszi. Pontosan az ellenkezőjét hirdeti annak, amit a történész vagy az ant­ropológus. Ök csatákról és csa­pásokról beszélnek, gyötrelmes kis előrelépésekről és nagy tár­sadalmi katasztrófákról, az emberiség végeérhetetlen, ve- rejtékes küszködéséről. A mű­vész az emberiség nagy és nem múló öröméről beszél, azokról a pillanatokról, amikor az em­ber átlép a tükör túlsó oldalá­ra, oda, ahol nincsenek »-va­dak« és »civilizáltak«, »barbá­rok« és »tudósok«, csak halan­dó emberek vannak, akik egy percre megfeledkeztek arról, hogy halandók — és talán már nem is azok.” Illés Endre Illés Endre Kossuth-dijas író fenti beszéde után Cs. Nagy Alice keramikusművész kiállí­tásának megnyitásakor hang­zott el a nagykőrösi Arany János Múzeumban. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 4,7. SZÁM 1980. FEBRUÁR 28., KEDD Gépjavító és Faipari Szövetkezet Fokozzák a tőkés exportot A Gépjavító és Faipari | Szövetkezetben a gépgyártó j részlegek elsősorban exportra termelnek. Tavaly a szövet­kezet tervezett árbevétele 123 millió forint volt, s elsősorban az exporttermelésnek köszön^ hetö, hogy ezt' 147 millió fo­rintra teljesítette a közösség. Piaci lehetőséqek-t- Milyenek gyártmányaik külföldi értékesítésének idei lehetőségei? — kérdeztük Barta István elnököt. — Tervezett árbevételünk 135 millió forint, melyből az export 197 milliót tesz ki. Az árbevételi tervet a tavalvi eredményhez képest azért csökkentettük, mert a rubel árfolyama, valamint az új ár­képzésig szabályok miatt a bel­földi árak is csökkentek. A* idén gyártmányaink körét te­kintve nem várható lényeges változás. A gépgyártás szocia­lista export terve 107 millió forint. — Az új szabályozó, vala­mint a népgazdasági érdekek figyelembevételével, a tőkés export növelése céljából, az árainkat megvizsgáljuk. Hosz- szabb távú piaci lehetőségek esetén, az eddigi eredmények csökkentése mellett is. fokoz­ni kívánjuk a tőkés exportot. Erre a jelenlegi helyzetünk szerint lehetőségünk is mu­tatkozik; • — Szocialista exportunk ér­téke egyébként csökken, de ez elsősorban a devizaszorzó vál­tozásából ered, tartalmában az előző évhez hasonló ma­rad. A szocialista országok piacaira készítjük a hagyomá­nyos raktári csomagoló gépe­ket, az osztott hidrosztatikus sterilezők különböző elemeit, valamint az egyedi konzerv­ipari technológiai gépeket. Ilyen a serleges előfőző, a íéfelöntő, a dörzshámozó. — Tőkés országokba első­sorban az osztott hidrosztati­kus gépek általunk gyártott elemét szállítjuk. Reméljük, hogy hosszú kísérletezésünk után. eredménnyel járunk, s az eddiginél több megrende­lőnk is lesz. — Exportált gépeinkhez egyébként több alkatrészt kül­földről szerzünk be. Igyek­szünk ezen a gyakorlaton vál­toztatni. Ezért kooperációs tárgyalást kezdünk a közeljö­vőben, elsősorban a tőkés im­portot kiváltó termelés meg­indítására. Amennyiben a kooperáció kialakul, a jelen­legi teljes tőkés import közel 50 százalékát megtakaríthat­juk. Ez több millió forint ér­tékű deviza megtakarítását te­szi lehetővé. Helyi csomagolás — Az elkészült termékek tárolásával vannak-e gond- iaik? — ' Raktárhelyiségünkben géptartozékokat, szerelvénye­ket és villanymotorokat táro­lunk. A .nyitott raktárban az alapanyagokat. A készáruter­mékeket igyekszünk a legrö­videbb időn belül elszállítani, éppen a tárolási gondok miatt. — Abban az esetben, ha szállítási nehézségeink van­nak, tfagy több gép együttes feladása kívánatos, akkor a 21-es Volán Vállalat nagykő­rösi telephelyén tároljuk a becsomagolt gépeket. A megoldás — Várhatóan a közeljövő­ben megoldódnak a gond­jaink, s ezzel együtt azok a termelés helyigényével kap­csolatos problémáink is, ame­lyek a szövetkezet fejlődése során rendszeresen ismétlőd­nek — mondotta végezetül az elnök. K. K. Irodalmi est József Attila a tanyán Az Arany János Művelődési Központ fontos feladata, hogy a külterületi lakosság kulturá­lis igényeit minél nagyobb mértékben kielégítse. Ezt a célt szolgálják a tanyai isko­lákban és tanyaközpontokban rendezett énekes-zenés irodal­mi előadásai. Legutóbb József Attila szü­letése 75. évfordulójának meg­ünneplésébe a gógányi iskoiá- oan kerítettek sort szép számú közönség előtt. Az ünnepi műsort Kis Ist­ván, a művelődési központ igazgatója nyitotta meg, aki meleg szavakkal méltatta a nagy költő életművét. Azután Abrahám Sarolta, a művelő­dési központ művészeti elő­adója tartott előadást József Attila életéről és munkásságá­ról, majd az irodalmi csoport tagjai a költő nagyhatású ver­seit. idézték. A műsor további részében a művelődési központ asszony­kórusa és citerazenekara szép magyar népdalokat adott elő megérdemelt sikerrel. Moziműsor Hyppolit, a lakáj. Magyar film. Előadás kezdete: 4 óra. Férfiak póráz nélkül. Színes, maígy-arul beszélő olas? film. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Kevés kétkapus mérkőzés Kiállítás a városról Városunk párt- és állami vezető testületéi hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­ja alkalmából kiállítást ren­deznek, melyen • városunk há­Anyakönyvi hírek Született: Sallai András és Kovács Mária: Szabina; Vörös Sándor és Dávid Irén: Gábor; Sipos János és Kovács Borbá­la: Rita; Halasi István és Var­ga Ildikó: István; Szőke István és Kis-Prumik Katalin: Ist­ván; Patonai Ferenc és Fleisch­mann Ilona: Anita;. Komonyi László és Kőműves Erika: László; Dobos Vilmos és Her- pai Ilona: Vilmos; Úrbán Ist­ván és Pesti Rozália: Edit; Ka­rai Antal és Nyikos Ilona: Krisztina; Tóth Ferenc és Pes­ti Katalin: Ferenc; Nagy Ist­ván és Lendvai Gizella: Nán­dor; Urbán Dezső és Rubos Ilona: Ernő; Danka Gábor és Laczkó Gabriella: Gábor; Né­met Zoltán és Pólyák Rozália: Zoltán; Pattantyús Péter és Páhán Katalin: Attila; Dienes József és Fehér-Deák Mária: József nevű gyermeke. Névadót tartott: Szécsény Ferenc és Nagy Mária: Zsolt; Gödény Pál és Rimóczi Ju­liánná: Mónika; Ülés Sándor és Horváth Julianna: Tünde; Vajda László és Búkor Piros­ka: Zsuzsanna; Dugasz JólSef és Susán Borbála: Éva; Bor­bély Dezső és Sós Anna: Ma­riann; Sándor Zoltán és Kasza Julianna: Zoltán; .Demeter László és Szakái Katalin: Zita nevű gyermekének. Házasságot kötött: Dancsa Mihály és Szendi Zsuzsanna; Pintér Ambrus és Héjas Ágo­ta; Faragó István és Hegedűs Éva; Horváth Gábor és Nagy Margit; Bózsik László és Ju­hász Judit. Meghalt: Szigeti Ferenc (Ár­pád u. 22.); Keresztúri Ferenc- né Parázs Ilona (Lencsés-Vilá­gos dűlő 18.); Ignácz János (Kustár u. 24.); Andó László (Bokros dűlő 8.); Bíró Ferénc- né Tóth Zsófia (Kecskeméti u. 44.); Czechmeister Jenő (Tün­dér u. 16.); Mészáros Sándorné Jámbor, Lídia (Páfái Bánom dűlő 16.); Halász Bálintné Garzó Mária (Hangács dűlő 48.); Mohácsi Dániel (Csoko­nai u. 1.). rom és fél évtizedes fejlődését kívánják bemutatni. A kiállítás minél sikeresebb megrendezéséhez szükség van arra is, hogy városunk lakos­sága a birtokában levő doku­mentumokat, fényképeket, ira­tokat,, egyéb tárgyakat a ren­dező szervek rendelkezésére bocsássa. Kérik tehát, hogy mindazok, akik úgy gondolják, hogy se­gíthetik a kiállítás megrende­zését, a birtokukban levő anyagokat, elismervény elle­nében adják át az Arany Já­nos Művelődési Központnak március közepéig. A kiállítás megnyitója április 4-én lesz. VÉDELEM JÓL HÁRÍTOTT Ceglédi Vasutas—Nagykőrösi Kinizsi 0-0. Kinizsi: Tóth — Dajka, Or­bán, Szabó (Dénes), Bűz, Szá­lai, Torma (Angyal), Mohácsi, Kovács, Hajdú (R. Soós), Dér. A ceglédi jó talajú pályáin jó mérkőzést vívott a kőt csa­pat. A hazaiaik többet támad­tak, de a kőrösii kapus jól vé­dett, és a védelem is jól há­rított. Az erőnléttel nincsen baj, de meglátszik, hogy ed­dig kevés volt a kétkapüs mérkőzés. A pálya középső harmadát nehezen játsszák át és sok hiba csúszik la táma- dásépítésbe, a helyzetek ki­dolgozásába, hamar eladják a labdát. Nagykőrösi Kinizsi—Ceglédi Vasutas vegyes 3-2. Kinizsi: Gömöri — Várko- nyi, Orbán, Szabó, Búz, Szá­lai, Torma (Dér), Kovács II, Kováfcs I, Mohácsi, Dajka. A jó játékerőt képviselő ceg­lédi csapat elled) hajtás mér­kőzésen nagyobb arányban is nyerhetett volna a hazad csa­pat, de már javult a táma­dójáték. Góllövő: Mohácsi, Orbán (11-esből), Szalad. Szerdán hazai pályán a Ceg­lédi Vasutas első csapatával lesz edzőmérkőzés. A II. osztály tabellája X. Sülysáp II. 2. Gyömrő II. 3. Maglód II. 4. Vecsés II. 5. Nagykörös II. 1 28- 6 14 2 27- 9 12 2 20-13 12 2 20-14 11 3 21-18 10 Az új szám nélkül érvénytelen A nagykőrösiek többségének már csak akkor jut eszébe a személyi számok és lapok ki­osztása, ha fellapozza szemé­lyi igazolványát, s a zöld cé- aula emlékezteti a mindenkit érintő akcióra. Sajnos, mint a városi tanács vb igazgatási osztályán megtudtuk, a sze­mélyi számok és lapok kiosz­tása még'korántsem fejeződött be városunkban. Szép szám­mal akadnak még olyanok, akik nem vették át számaikat, s különösen sok, á gyermekek adatait tartalmazó személyi lap maradt a hivatal szekré­nyeiben. Az igazgatási osztály kéri te­hát mindazokat, akik állam­polgár) kötelességüket elmu­lasztották, hógy minél előbb keressék fel a városi tanács épületének 48-as szobáját sze­mélyi számuk, vagy gyerme­keik személyi lapja átvétele céljából. Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében a sze­mélyi szám nélküli személyi igazolvány érvényét veszti. 6. Vasad 9 4 2 3 19-21 10 7. Üllő II. 9 3 2 4 17-26 t 8. Ecser 9 15 3 13-18 7 9. Kecskéscsárda 9 2—7 10-19 4 10. Kocsér 9 — 2 7 6-30 2 P. S. Kosárlabda Kecskeméten, a városi után­pótlás kosárlabda-bajnokság téli, ötödik fordulójában egy — körösi vonatkozású mérkő­zésre is sor került. Úttörő fiúk: Kiskunfélegy­házi Lenin Tsz SK—Nk. Arany isfc. 53-28 (25-14). A jó képességű fólegyháziak jó já­tékkal biztosan győztek. Ko­sárdobók: Szilágyi (12),, Gu­lyás (10), Cseszek (4) és Mol­nár (2). Az Nk. Pedagógus SE felnőtt férfi kosárlabdásai az utóbbi 10 évből 7 évig az NB Ill- ban, kettőiig az NB II-ben, majd egyet a megyei bajnok­ságban szerepeltek. Ezenkí­vül Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzéseket is játszot­tak. Ez idő alatt 51-en szere­peltek, a legtöbbször a követ­kezők: mér- ko- idő kőíés sarak Abrahám Tibor Zsákai Balázs Spindelbauer Zoltán Sz. Nagy István Dr. Pap Gyula Danóczi Kálmán i 139 Marosi! György 133 Mester János Mocsai László Ruttner György Molnár Csaba Boros Gábor Józan Kálmán Nagy Attila 221 182 165 ísr 157 131 106 87 66 60 53 2452 4281 2131 761 397 375 736 2171 595 833 423 209 631 322 1970—7» 1970—77 1970—78 1970—78 1970—7» 1970—7» 1970—79 1972- 78 1973— 79 1970—76 1970— 73 1971— 74 1977—79 1916—7» s. z. ____HWS“**««____— ■,--­Kö szönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik drága jó édesanyánk, özv. Komáromy Kálmánná teme­tésén részt vettek, sírjára koszo­rút helyeztek, együttérzésükkel fájdalmunkon enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, szomszédok­nak, ismerősöknek és nem utolsó­sorban a Mészáros Tsz. vezetőcé­gének, tagjainak, akik szeretett jó testvérem, ill. nagybátyám. Hegedűs Ambrus temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló Ronkő Ká- rolyné és Éva. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik édesanyánk. Keresztúri Ferencné sz. Parázs Ilona temeté­sén részt vettek, koszorút, virá­got hoztak, részvétükkel fájdal­munkon enyhíteni igyekeztek. Leánya Hona, férje és a gyászoló család. FEBR. 18- l\;ÄRC.1-ig 30^0%os ÁRENGEDMÉNY KÜLÖNBÖZŐ SZÖVETEK, JERSEYK, BÚTORVÁSZNAK KAPHATOK A NAGYKŐRÖS! MÉTERÁRUBOLTBAN: SZABADSÁG TÉR 9. Néhány cikk az áruválasztékból: Nyomott mintás jersey, Bútorszövet, Mintás « bútorvászon, Flanell férfipizsama 150 cm széles 150 Ft helyett 105,- Ft 140 cm széles 190 Ft helyett 133,- Ft 120 cm széles 112 Ft helyett 78,40 Ft 242 Ft helyett 169,40 Ft t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents