Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

Közművelődési bizottság Kevés pénzből program A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM 1980. FEBRUAR 28.. KEDD Overall, anorák Aszódról Olcsóbban, szebbet és Jobbat Bár nincs közös fenntartás­ban, a péceli Szemere Pál Mű­velődési Házat a lehetőségek­hez képest támogatják a nagyközség gazdasági egységei, ä szövetkezetek és az áfész. Évente általában 30—35 ezer forintot (juttat a különféle programok megrendezésére a szövetkezeti közművelődési bi­zottság, amely hat helybeli szövetkezet képviselőit tömö­ríti s dönt a támogatás mérté­kéről. A Vegyesipari Szövetkezet filmnyomó részlege rendszere­sen segít abban, hogy a pro­pagandakiadványok ízlésesen és idejében elkészüljenek s társadalmi munkával járultak hozzá a ház működéséhez az asztalos- és kárpitosrészleg dolgozói is. A Pécel—Isaszeg Áfésszel jó a kapcsolat. Régi vágya telje­Bár követlenül a rendezvé­nyek előtt rendre beszámolunk a járási-városi Petőfi Műve­lődési Ház népszerű program­jairól, az sem árt, ha már egy-egy hónapnyi időre előre tudjuk, mire számíthatunk, melyik délutánra vagy estére ne keressünk egyéb elfoglalt­ságot. Márciusban is sok ér­dekesség ígérkezik. A gyerekeknek szóló műso­rok közül érdemes külön is megemlíteni az Állami Báb­színház vendégjátékát, amely­re március 1-én, szombaton délelőtt tízkor kerül sor a mű­velődési ház nagytermében, Ezüstfurulya címmel. A hónap második felében, két gyerme­keknek való program lesz, s bizonyára sok szülő viszi majd el csemetéjét Rátonyi Róbert műsorára: a neves művész március 23-án, vasárnap, dél­után 3 órakor Csinn-bumm Robi címmel mutatja be mű­sorát a művelődési ház nagy­termében. Ez lesz egyben a mese és ifjúsági pódiumsorozat 5. előadása, tehát a bérletek is érvényesek. Egy hétre rá a már közkedvelt Játéknapra hívják a művelődési ház munkatársai a kicsiket: .dél­előtt fél tíztől tojásfestést, gyöngyfűzést, szövést, bőrözést tanulhatnak. Elsősorban a fiatalokat ér­dekelheti a március 14-én, pénteken este hatkor kezdődő Van olyan nap, amikor négyszer megteszem a Bag és Hévízgyörk közötti utat. A ba- gi Vörös Hadsereg útján épült házak, ez a község főutcája, sokat elmondanak a falak mö­gött élők gondolkodásáról, tu­lajdonosaik életmódjáról. Az idegen, aki autójával átsuhan, motorjával keresztülrobog- a széles, gyümölcsfák övezte úton, csak azt láthatja, itt iga­zán jómódúak a polgárok. — Azoknak- aztán mindenre telik — hallottam többször baráti beszélgetésen, nem egyszer megtoldva: — de vajon mi­ből? Repülnek az évek A tél beköszöntése előtt, szü. rét táján Sánta László film­rendezővel, a napokban, ami­kor már tavaszt ígért a fénylő napsugár, Bükkösdi László te­levíziós szerkesztővel jártam végig a körülbelül háromkilo­méteres szakaszt. Mindketten szótlanul hallgatták végig mo­nológomat. — önmagukra kényszerített, spártai keménységgel viselt és vértanúi konoksággal vállalt kegyetlen tempót diktálnak ezek az emberek. Miközben ro­hannak felettük az évek, ők csak percekre • állnak meg, hogy letöröljék homlokukról a verítéket, és büszkén-boldo- gan rámosolyogjanak gondo- »an öltözött, tisztára mosda­tott. szakköri foglalkozásra, «zínházi előadásra, zeneiskolá­sült a népművelőknek tavaly; sikerült megszervezni a népi tánccsoportokat. Addig ugyanis nem volt elég pénze a műve­lődési háznak a tánctanár tiszteletdíjára. Ezt pótolta ki a hiányzó összeggel az áfész. Az irodalmi pódiumműsorokat pe­dig már jó ideje együtt tartják, így nem ráfizetésesek. Nem felejthetjük ki a mecé­nások közül természetesen a fenntartó nagyközségi tanácsot sem, a béreken kívül még 38 ezer forintot adott például az idén a költségvetésbe, amely végül 430 ezer forintot tesz ki. A különféle állandó költségek leszámolása után azonban csak mintegy 60—80 ezer forint ma­rad arra, hogy a kereteket tar­talommal töltsék ki a ház dol­gozói. Gazdag programjukból ítélve, ez egyre inkább sikerül, még ilyen kevéske pénzből is. program: az Agrártudományi Egyetem színháztermében ren­dezik a Művészet és ifjúság címmel meghirdetett bemuta­tósorozat első eseményét, amelyen az amatőr versmon­dók, énekesek, énekkarok, tán­cosok adnak ízelítőt tudásuk­ból, a Ki mit tud-hoz hason­ló formában. A József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából a szocialista brigádoknak meg­hirdetett vetélkedősorozat résztvevői a következő hóna­pokban kétszer is felkészíté­sen vehetnek részt: március 3-án, hétfőn délután fél há­romkor a járási-városi Juhász Gyula könyvtárban dr. Nagy Péter tart előadást, á hónap utolsó napján, 31-én hétfőn ugyancsak a könyvtárban, dél­után fél ötkor Nyilasi Balázst hallgathatják a brigádok tagjai. A szocialista kollektíváknak szervezik azt a fórumot is, amelyen a vendég Bamberger Károly, a városi tanács elnök- helyettese lesz, március 11-én, hétfőn délután 3 órakor, a mű­velődési házban. Az irodalmi Pódiumsorozat is közkedvelt vendéget vár: március 13-án, este 7 órakor az Agrártudományi Egyetem színháztermében fellép Besse­nyei Ferenc. Előadásának cí­me: Életem: a színház. ba vagy éppen bálba igyekvő gyermekükre. Minden munkát vállalva, ^mindenki előtt tit­kolva akarják kiérdemelni gyermekeik elismerő moso­lyát, ám azok fáradt, fásult közönnyel tolják el a rántott húst, a madártejet, mert ép­pen túróspalacsintát ennének. Az egyik nagymamától hal­lottam. Háromszázhatvanezer forintért telket vettek a falu­ban a gyerekeknek. Huszon- kétéves a fiú. Autószerelő. A fiatalasszony most tölti majd be a tizennyolcadikat. A lako­dalomban százkilencvenezer forintot kaptak. Tizenöt hónap­ja házasok. Ketten havi hatez­ret keresnek, de mert a szülők mindenről gondoskodnak, öt­ezret minden fizetéskor be­visznek a takarékba. Ez fnár hetvenötezer. A lakodalmas pénzzel együtt kétszázhatvan­ötezer. Kimondani is sok Hasogató derék A nagymama ' itt keresztet vet itt, mélyet sóhajtott. — Te­remtő atyám, mennyi pénz! — mondta és folytatta. — Sze­retnénk, ha építkeznének. Ha a ház olyan lenne, amilyet én kigondoltam. Minden faanya­got, minden ablakot, ajtót megveszek. Húsz éve nekik ra­kom félre az öregem nyugdí­ját, nekik kuporgatok minden fillért, amit a szőlő gyümöl­cséért, a kert zöldségéért a pia­con kapok., A tervet már meg­rajzoltattam. Megmutattam Nehéz mostanában szóra bír­ni a gazdasági vezetőket. A régóta fenyegető, s most már valóban minden céghez be­köszöntött nehezebb gazdasági helyzet, az új szabályozók, a várható nehézségek, az eset­leg már .most sejthető ku­darcok megfontolttá, s mi ta­gadás némiképp befelé fordu­lóvá teszik az irányítókat. Ráadásul sok helyütt csak nehezen álltak össze a tervek, s nem elsősorban a helybeliek tanácstalansága miatt, hanem mert nem volt elég informá­ciójuk, nem ismerték a vár­ható árakat, s a szabályozók is mintha hirtelen értek volna néhány üzemet, szövetkezetét. Az Áfész kebelében n Éppen a fentiek miatt lepett meg, hogy milyen kendőzetle­nül, őszintén beszél, minden kérdésre nyíltan felel Fodor Endréné, a Galgavidéke Áfész aszódi konfekcióüzemének ve­zetője. Nem titkolta, a válto­zások új, gondokkal járó, erő­feszítéseket igénylő helyzetet teremtettek. De ez még nem újdonság, ezzel mindenütt ugyanígy vannak. Azt is hoz­záfűzte azonban, hogy egy év­tizeden keresztül a konfekció­üzem nyereséget hozott az Áfésznek, az idén viszont va­lószínűleg ők szorulnak se­gítségre. De miről is van szó pontosan? —j Miközben több ágazatban növekedtek az árak, nálunk fordított a helyzet: az alap­anyagok és; késztermékeink ára is csökkent, ráadásul kevesebb nyereséget tervezhetünk. A munkabérek, azonban nyilván nem csökkenhetnek, hiszen ná­lunk amúgy sem magas a bérszínvonal, az évi átlag 29 ezer forint, ami havi 2 ezer 400 forintot jelent. nekik. Csak hallgattak. Rág­ták a gumit. Mindig rágják. Vagy szívják a büdös bagót. Vártann, hogy örülnek, moso­lyognak, de csak hallgattak. Rakom tovább félre a pénzem. Egyszer csak rászánják magu­kat valamire. Akkor majd örülnek annak, amit tőlünk kapnak. Szülők, nagyszülők hányán vannak, akik összeszorított foggal, rogyadozó lábakkal, hasogató derékkal, az éjszaka sötétjében -fájdalmas vadság­gal dobogó szívvel végzik munkájukat. Legyen benne része Megyek a falu főutcáján, Egy-egy kapu nyitva maradt. A kertekbe, udvarokba belá­tok. Épülnek a fóliasátrak. Kezdődik ' az idény. A primőr termelése azt is jelenti, hogy a fóliasátrak alatt dolgozó ha­siak csak valamikor szeptem­ber végén, a csípős fehérség­gel jelentkező reggelek egyi­kén egyenesednek fel. A kertekben lassú mozgású nyugdíjasok, műszakból haza­tért apák, anyák dolgoznak. Köszönök, s ők visszaköszön­nek. — Jó munkát — mon­dom. mire jön az invitáló vá­lasz: — Részé legyen benne.— Nagy József utánam kiált: — Jöjjön, nézze meg, mi a dol­gunk. lássa, miből lesz a zöld­paprika, amelyből öt darab tesz ki egy kilót, hol terem a Nagyon tömören ez a hely­zet, s hogy talpon maradjanak, sok a teendőjük. Az intézke­dések nem egyediek, hason­lóakkal találkozhatunk min­denfelé: anyag- és energiata­karékosság, nagyobb termelé­kenység, jobb minőségű áru, munkafegyelem, jobb szerve­zés, a munkaidő teljes ki­használása. Ami az utóbbit és a munkafegyelmet illeti, ér­demes nyomon követni a kis­üzem-fejlődését. • Tíz év alatt — 1968-ban alakult meg a konfekcióüzem és először 1964. negyedik negyedévében produkált nyereséget — em­lékszik vissza Fodor Endréné —, de amikor idekerültem még mindig elképesztő állapotok uralkodtak. Nem volt porta, mindenki akkor járt ki-be amikor akart. A vízről azt tartották, hogy betegséget okoz, a bisztróba jártak át, több­ször is egy-egy nap üdítőre, néhányan esetleg sörre. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet, építtettünk portát, szó- dásballonokat, hűtőgépeket vettünk, s ma nem lehet pa­naszunk a munkaidő kihasz­nálására, bár tagadhatatlan, vannak még tartalékaink: ha pontosabban kezdünk, ha nem húzódik el az ebédidő, ha csak azok beszélgetnek egy­mással, akiknek közben a ke­ze sem pihen. A műhelyekben járva, nem nagyon láttunk tétlenkedő var­rónőket, a termelés folyama­tos, többségük ördöngös ügyes­séggel kezeli az NDK-ból származó gyorsvarrógépeket, s percek alatt megformálódik egy-egy anorák, dzseki, ove­rall. Ezeket gyártják, a legki­vérpiros paradicsom, amely megédesíti a füstölt szalonnát, s porhanyóssá frissíti a .szá­raz kenyeret is. Nagy József beteg. Leszáza­lékolt. A háta mögött Árvács- kás Jóskának híyják. A bará­tai szembe is. Azért, mert ő kezdte a faluban a kertészke­dést. Mindent a lányért — Nagyon nehéz kenyér ez. Kertésznek lenni nem leány­álom. Némelyek mégis furcsán néznek rám. Ok azok, akik nem látják a kiadásainkat, nem érzik a velőt szaggató fá­radozásainkat. Irigyek. Egy ki­ló fólia 47.10. A nyolc sátor­hoz nagyon sok kell. Ki tudja, milyen idő járja, s mennyi lesz a fűtés? Mennyi víz kell majd? Drága a műtrágya. Szerves trá­gyát nem is kapunk. A vegy­szerek ára is felfelé megy. A vetőmag javát a pult alól ad­ják. Csúszópénz itt, ott. Ez mind növeli a termelési költ­ségeket. Gondot okoz az érté­kesítés is. Szalad a Trabant. Néha egy nap két városba is. — Sok az áru a piacon. Csak fitymálnak, becsmérelnek a vevők. Pedig a csillagok meg a szomszédok is tanúsíthatják, márciustól októberig egyetlen éjszakánk sem tart hat óra hosszat. Nincs pihenés, szóra­kozás. Csak azt ne kérdezze, mért csinálom? Lehet-e vála­szolni arra, hogy miért éppen a feleségemet szeretem. Mert szeretem, többet nem mondha­tok. — Nő a lányunk — szólal meg Nagy József né. Azt sze­retnénk, ha mindene meglen­ne. Fercsik Mihály sebbtől \a legnagyobb számig, gyerekeknek, férfiaknak, nők­nek, összesen évente 100 ezret. S ez egyben azt jelenti, hogy ezekből a termékekből innét Aszódról kerül ki a legtöbb. Termékeik tetszetősek, szé­pek, a minőségükre is ritka a panasz, s igyekeznek lépést tartani a divattal, még akkor is, ha saját maguk tervezik a ruhadarabokat, amivel sok pénzt takarítanak meg, de sok többletmunkát is jelent. Az utóbbitól nem félnek, s ha valami bizakodást nyújt a megváltozott körülmények kö­zött, az éppen az itt dolgozó lányok, asszonyok munkaked­ve, a bedolgozók szorgalma: — A központi részlegeink­ben hetvennyolcán dolgoznak, s van száz bedolgozónk is a környező községekből. Két éve még a galgagyörki termelő- szövetkezetbe is kiadtunk bér­munkát, de erre már tavaly sem volt lehetőség. A kiesést bedolgozókkal pótoljuk, s meg­lepetve tapasztaltuk, hogy a gyakorlattal alig rendelkező bedolgozók jobban csinálják. Ütőképes, áldozatkész a tár­saság, ami abból is látszik, hogy alig van vándorlás, aki kimarad, az vagy gyermekgon­dozási segélyre megy,- vagy a gyerekek miatt vállal más munkát. Nem rajtuk múlik A vezetőnő szavait megerő­sítette Nagy Jenőné műszaki ügyintéző, az üzem párttitká­ra is, aki a brigádmozgalom jelentőségéről, a továbbképzé­sek népszerűségéről beszélt. De sem ő, sem Fodorné, sem pedig a helyettes vezető, Me­gyeri Mihály nem hallgatta el keserű véleményét: — Miközben nekünk való­ban mindent meg kell tenni, hogy kevesebb költséggel mi­nél több és jobb terméket gyártsunk, ellátóinkra kevés jót mondhatunk. Az alap­anyaggal sok baj van. Nem is annyira a szállítással, bár most is alig van egy-két hét­re való cérnánk, hiszen a ren­deléseket mindig idejekorán feladjuk, s megismételjük. Az anyagok minősége hibádzik. Első osztályúként kapunk olyat, amiből mi már csak másodosztályút csinálhatunk vagy azt sem. És jóformán semmit sem tehetünk, hiszen ezek a hatalmas gyárak mo­nopolhelyzetben vannak. Háztáji mintaudvar A m ■■ w J0V0 a szakosodásé A háztáji mintaudvarok kü­lönbözőek lehetnek. Ha másért nem, azért is elütnek egymás­tól, mert az egyikben inkább a sertés, a másikban a szarvas- marha, a harmadikban meg a nyúl vagy más aprójószág tar­tása fontos a gazdának. Van persze olyan, ahol többfélé­ből tartanak, nevelnek egy­szerre. Ám a jövő, mutatkoz­nak erre jelek, ebben a tekin­tetben is a szakosodásé. A MÉM Műszaki Intézet egy mezőtúri gazdánál pél­dául, egyévenként hatvan hí­zott sertést kibocsátó minta­udvart alakított ki. Hasonlót tavaly nyáron Somogyszilben is létrehoztak. Hogy mibe ke­rül egy-egy ilyennek a kivi­telezése? Ez természetesen függ attól, milyen kapacitású, s milyen műszaki színvonalú mintaudvarról van szó. Hoz­závetőleg 15—50 ezer forint közötti összeg kell hozzá. Városi könyvtár író-olvasó találkozó r A vendég: Petrőczi Éva Petrőczi Éva, Aszódon élő költőt tavaly mutatta be olva­sóinak a Pest megyei Hírlap. Azóta megjelent első kötete, a' Heléne bálja című, s nyom­dában van a második is, amely a Hárfakalitka címet kapta. E két könyv verseiből készített válogatást a költő a Gödöllőn rendezendő író—ol­vasó találkozóra. Azt est he­lye és ideje: járási könyvtár, február 28, csütörtök, este 6 óra. Petőfi gimnázium Szakmai verseny A tavasszal, április 8-tól Aszódon, a Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolá­ban lesz az elektromosipari szakközépiskolák országos ta­nulmányi és szakmai verse­nyének elődöntője, s ez az is­kola eredményes oktatói, ne­velői munkájának elismerése. Az iskola tanárai, diákjai már most készülnek a nagy ese­ményre, amelyhez hasonlót ed­dig nem rendeztek az intéz­ményben. Pécel Szerződés a Bábszínházzal Népszerű Pécelen a Szemere Művelődési Ház kezdeménye­zése: szerződést kötöttek a Bábszínházzal s havonta két­szer autóbusz szállítja a szín­házba és haza a gyerekeket. A Bábszínház a legkisebbeknek igazi csemege, s a szülők is elégedettek lehetnek, hiszen jeggyel, utazással együtt egy- egy alkalommal mindössze tíz forintba kerül a látogatás. Gáti Zoltán Megtisztítják a víz útját Tisztítják és szélesítik Mogyoródon az út menti árkokat a KPM 5. sz. váci üzemmérnökség dolgozói. A csaknem 1 km hosszú szakasz munkáival a hét végére készülnek el. Barcza Zsolt felvétele Petőfi Művelődési Ház Gazdag műsor márciusban A gyerekek hallgatnak Spártai leiek kegyetlen tempója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents