Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
Közművelődési bizottság Kevés pénzből program A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM 1980. FEBRUAR 28.. KEDD Overall, anorák Aszódról Olcsóbban, szebbet és Jobbat Bár nincs közös fenntartásban, a péceli Szemere Pál Művelődési Házat a lehetőségekhez képest támogatják a nagyközség gazdasági egységei, ä szövetkezetek és az áfész. Évente általában 30—35 ezer forintot (juttat a különféle programok megrendezésére a szövetkezeti közművelődési bizottság, amely hat helybeli szövetkezet képviselőit tömöríti s dönt a támogatás mértékéről. A Vegyesipari Szövetkezet filmnyomó részlege rendszeresen segít abban, hogy a propagandakiadványok ízlésesen és idejében elkészüljenek s társadalmi munkával járultak hozzá a ház működéséhez az asztalos- és kárpitosrészleg dolgozói is. A Pécel—Isaszeg Áfésszel jó a kapcsolat. Régi vágya teljeBár követlenül a rendezvények előtt rendre beszámolunk a járási-városi Petőfi Művelődési Ház népszerű programjairól, az sem árt, ha már egy-egy hónapnyi időre előre tudjuk, mire számíthatunk, melyik délutánra vagy estére ne keressünk egyéb elfoglaltságot. Márciusban is sok érdekesség ígérkezik. A gyerekeknek szóló műsorok közül érdemes külön is megemlíteni az Állami Bábszínház vendégjátékát, amelyre március 1-én, szombaton délelőtt tízkor kerül sor a művelődési ház nagytermében, Ezüstfurulya címmel. A hónap második felében, két gyermekeknek való program lesz, s bizonyára sok szülő viszi majd el csemetéjét Rátonyi Róbert műsorára: a neves művész március 23-án, vasárnap, délután 3 órakor Csinn-bumm Robi címmel mutatja be műsorát a művelődési ház nagytermében. Ez lesz egyben a mese és ifjúsági pódiumsorozat 5. előadása, tehát a bérletek is érvényesek. Egy hétre rá a már közkedvelt Játéknapra hívják a művelődési ház munkatársai a kicsiket: .délelőtt fél tíztől tojásfestést, gyöngyfűzést, szövést, bőrözést tanulhatnak. Elsősorban a fiatalokat érdekelheti a március 14-én, pénteken este hatkor kezdődő Van olyan nap, amikor négyszer megteszem a Bag és Hévízgyörk közötti utat. A ba- gi Vörös Hadsereg útján épült házak, ez a község főutcája, sokat elmondanak a falak mögött élők gondolkodásáról, tulajdonosaik életmódjáról. Az idegen, aki autójával átsuhan, motorjával keresztülrobog- a széles, gyümölcsfák övezte úton, csak azt láthatja, itt igazán jómódúak a polgárok. — Azoknak- aztán mindenre telik — hallottam többször baráti beszélgetésen, nem egyszer megtoldva: — de vajon miből? Repülnek az évek A tél beköszöntése előtt, szü. rét táján Sánta László filmrendezővel, a napokban, amikor már tavaszt ígért a fénylő napsugár, Bükkösdi László televíziós szerkesztővel jártam végig a körülbelül háromkilométeres szakaszt. Mindketten szótlanul hallgatták végig monológomat. — önmagukra kényszerített, spártai keménységgel viselt és vértanúi konoksággal vállalt kegyetlen tempót diktálnak ezek az emberek. Miközben rohannak felettük az évek, ők csak percekre • állnak meg, hogy letöröljék homlokukról a verítéket, és büszkén-boldo- gan rámosolyogjanak gondo- »an öltözött, tisztára mosdatott. szakköri foglalkozásra, «zínházi előadásra, zeneiskolásült a népművelőknek tavaly; sikerült megszervezni a népi tánccsoportokat. Addig ugyanis nem volt elég pénze a művelődési háznak a tánctanár tiszteletdíjára. Ezt pótolta ki a hiányzó összeggel az áfész. Az irodalmi pódiumműsorokat pedig már jó ideje együtt tartják, így nem ráfizetésesek. Nem felejthetjük ki a mecénások közül természetesen a fenntartó nagyközségi tanácsot sem, a béreken kívül még 38 ezer forintot adott például az idén a költségvetésbe, amely végül 430 ezer forintot tesz ki. A különféle állandó költségek leszámolása után azonban csak mintegy 60—80 ezer forint marad arra, hogy a kereteket tartalommal töltsék ki a ház dolgozói. Gazdag programjukból ítélve, ez egyre inkább sikerül, még ilyen kevéske pénzből is. program: az Agrártudományi Egyetem színháztermében rendezik a Művészet és ifjúság címmel meghirdetett bemutatósorozat első eseményét, amelyen az amatőr versmondók, énekesek, énekkarok, táncosok adnak ízelítőt tudásukból, a Ki mit tud-hoz hasonló formában. A József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából a szocialista brigádoknak meghirdetett vetélkedősorozat résztvevői a következő hónapokban kétszer is felkészítésen vehetnek részt: március 3-án, hétfőn délután fél háromkor a járási-városi Juhász Gyula könyvtárban dr. Nagy Péter tart előadást, á hónap utolsó napján, 31-én hétfőn ugyancsak a könyvtárban, délután fél ötkor Nyilasi Balázst hallgathatják a brigádok tagjai. A szocialista kollektíváknak szervezik azt a fórumot is, amelyen a vendég Bamberger Károly, a városi tanács elnök- helyettese lesz, március 11-én, hétfőn délután 3 órakor, a művelődési házban. Az irodalmi Pódiumsorozat is közkedvelt vendéget vár: március 13-án, este 7 órakor az Agrártudományi Egyetem színháztermében fellép Bessenyei Ferenc. Előadásának címe: Életem: a színház. ba vagy éppen bálba igyekvő gyermekükre. Minden munkát vállalva, ^mindenki előtt titkolva akarják kiérdemelni gyermekeik elismerő mosolyát, ám azok fáradt, fásult közönnyel tolják el a rántott húst, a madártejet, mert éppen túróspalacsintát ennének. Az egyik nagymamától hallottam. Háromszázhatvanezer forintért telket vettek a faluban a gyerekeknek. Huszon- kétéves a fiú. Autószerelő. A fiatalasszony most tölti majd be a tizennyolcadikat. A lakodalomban százkilencvenezer forintot kaptak. Tizenöt hónapja házasok. Ketten havi hatezret keresnek, de mert a szülők mindenről gondoskodnak, ötezret minden fizetéskor bevisznek a takarékba. Ez fnár hetvenötezer. A lakodalmas pénzzel együtt kétszázhatvanötezer. Kimondani is sok Hasogató derék A nagymama ' itt keresztet vet itt, mélyet sóhajtott. — Teremtő atyám, mennyi pénz! — mondta és folytatta. — Szeretnénk, ha építkeznének. Ha a ház olyan lenne, amilyet én kigondoltam. Minden faanyagot, minden ablakot, ajtót megveszek. Húsz éve nekik rakom félre az öregem nyugdíját, nekik kuporgatok minden fillért, amit a szőlő gyümölcséért, a kert zöldségéért a piacon kapok., A tervet már megrajzoltattam. Megmutattam Nehéz mostanában szóra bírni a gazdasági vezetőket. A régóta fenyegető, s most már valóban minden céghez beköszöntött nehezebb gazdasági helyzet, az új szabályozók, a várható nehézségek, az esetleg már .most sejthető kudarcok megfontolttá, s mi tagadás némiképp befelé fordulóvá teszik az irányítókat. Ráadásul sok helyütt csak nehezen álltak össze a tervek, s nem elsősorban a helybeliek tanácstalansága miatt, hanem mert nem volt elég információjuk, nem ismerték a várható árakat, s a szabályozók is mintha hirtelen értek volna néhány üzemet, szövetkezetét. Az Áfész kebelében n Éppen a fentiek miatt lepett meg, hogy milyen kendőzetlenül, őszintén beszél, minden kérdésre nyíltan felel Fodor Endréné, a Galgavidéke Áfész aszódi konfekcióüzemének vezetője. Nem titkolta, a változások új, gondokkal járó, erőfeszítéseket igénylő helyzetet teremtettek. De ez még nem újdonság, ezzel mindenütt ugyanígy vannak. Azt is hozzáfűzte azonban, hogy egy évtizeden keresztül a konfekcióüzem nyereséget hozott az Áfésznek, az idén viszont valószínűleg ők szorulnak segítségre. De miről is van szó pontosan? —j Miközben több ágazatban növekedtek az árak, nálunk fordított a helyzet: az alapanyagok és; késztermékeink ára is csökkent, ráadásul kevesebb nyereséget tervezhetünk. A munkabérek, azonban nyilván nem csökkenhetnek, hiszen nálunk amúgy sem magas a bérszínvonal, az évi átlag 29 ezer forint, ami havi 2 ezer 400 forintot jelent. nekik. Csak hallgattak. Rágták a gumit. Mindig rágják. Vagy szívják a büdös bagót. Vártann, hogy örülnek, mosolyognak, de csak hallgattak. Rakom tovább félre a pénzem. Egyszer csak rászánják magukat valamire. Akkor majd örülnek annak, amit tőlünk kapnak. Szülők, nagyszülők hányán vannak, akik összeszorított foggal, rogyadozó lábakkal, hasogató derékkal, az éjszaka sötétjében -fájdalmas vadsággal dobogó szívvel végzik munkájukat. Legyen benne része Megyek a falu főutcáján, Egy-egy kapu nyitva maradt. A kertekbe, udvarokba belátok. Épülnek a fóliasátrak. Kezdődik ' az idény. A primőr termelése azt is jelenti, hogy a fóliasátrak alatt dolgozó hasiak csak valamikor szeptember végén, a csípős fehérséggel jelentkező reggelek egyikén egyenesednek fel. A kertekben lassú mozgású nyugdíjasok, műszakból hazatért apák, anyák dolgoznak. Köszönök, s ők visszaköszönnek. — Jó munkát — mondom. mire jön az invitáló válasz: — Részé legyen benne.— Nagy József utánam kiált: — Jöjjön, nézze meg, mi a dolgunk. lássa, miből lesz a zöldpaprika, amelyből öt darab tesz ki egy kilót, hol terem a Nagyon tömören ez a helyzet, s hogy talpon maradjanak, sok a teendőjük. Az intézkedések nem egyediek, hasonlóakkal találkozhatunk mindenfelé: anyag- és energiatakarékosság, nagyobb termelékenység, jobb minőségű áru, munkafegyelem, jobb szervezés, a munkaidő teljes kihasználása. Ami az utóbbit és a munkafegyelmet illeti, érdemes nyomon követni a kisüzem-fejlődését. • Tíz év alatt — 1968-ban alakult meg a konfekcióüzem és először 1964. negyedik negyedévében produkált nyereséget — emlékszik vissza Fodor Endréné —, de amikor idekerültem még mindig elképesztő állapotok uralkodtak. Nem volt porta, mindenki akkor járt ki-be amikor akart. A vízről azt tartották, hogy betegséget okoz, a bisztróba jártak át, többször is egy-egy nap üdítőre, néhányan esetleg sörre. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet, építtettünk portát, szó- dásballonokat, hűtőgépeket vettünk, s ma nem lehet panaszunk a munkaidő kihasználására, bár tagadhatatlan, vannak még tartalékaink: ha pontosabban kezdünk, ha nem húzódik el az ebédidő, ha csak azok beszélgetnek egymással, akiknek közben a keze sem pihen. A műhelyekben járva, nem nagyon láttunk tétlenkedő varrónőket, a termelés folyamatos, többségük ördöngös ügyességgel kezeli az NDK-ból származó gyorsvarrógépeket, s percek alatt megformálódik egy-egy anorák, dzseki, overall. Ezeket gyártják, a legkivérpiros paradicsom, amely megédesíti a füstölt szalonnát, s porhanyóssá frissíti a .száraz kenyeret is. Nagy József beteg. Leszázalékolt. A háta mögött Árvács- kás Jóskának híyják. A barátai szembe is. Azért, mert ő kezdte a faluban a kertészkedést. Mindent a lányért — Nagyon nehéz kenyér ez. Kertésznek lenni nem leányálom. Némelyek mégis furcsán néznek rám. Ok azok, akik nem látják a kiadásainkat, nem érzik a velőt szaggató fáradozásainkat. Irigyek. Egy kiló fólia 47.10. A nyolc sátorhoz nagyon sok kell. Ki tudja, milyen idő járja, s mennyi lesz a fűtés? Mennyi víz kell majd? Drága a műtrágya. Szerves trágyát nem is kapunk. A vegyszerek ára is felfelé megy. A vetőmag javát a pult alól adják. Csúszópénz itt, ott. Ez mind növeli a termelési költségeket. Gondot okoz az értékesítés is. Szalad a Trabant. Néha egy nap két városba is. — Sok az áru a piacon. Csak fitymálnak, becsmérelnek a vevők. Pedig a csillagok meg a szomszédok is tanúsíthatják, márciustól októberig egyetlen éjszakánk sem tart hat óra hosszat. Nincs pihenés, szórakozás. Csak azt ne kérdezze, mért csinálom? Lehet-e válaszolni arra, hogy miért éppen a feleségemet szeretem. Mert szeretem, többet nem mondhatok. — Nő a lányunk — szólal meg Nagy József né. Azt szeretnénk, ha mindene meglenne. Fercsik Mihály sebbtől \a legnagyobb számig, gyerekeknek, férfiaknak, nőknek, összesen évente 100 ezret. S ez egyben azt jelenti, hogy ezekből a termékekből innét Aszódról kerül ki a legtöbb. Termékeik tetszetősek, szépek, a minőségükre is ritka a panasz, s igyekeznek lépést tartani a divattal, még akkor is, ha saját maguk tervezik a ruhadarabokat, amivel sok pénzt takarítanak meg, de sok többletmunkát is jelent. Az utóbbitól nem félnek, s ha valami bizakodást nyújt a megváltozott körülmények között, az éppen az itt dolgozó lányok, asszonyok munkakedve, a bedolgozók szorgalma: — A központi részlegeinkben hetvennyolcán dolgoznak, s van száz bedolgozónk is a környező községekből. Két éve még a galgagyörki termelő- szövetkezetbe is kiadtunk bérmunkát, de erre már tavaly sem volt lehetőség. A kiesést bedolgozókkal pótoljuk, s meglepetve tapasztaltuk, hogy a gyakorlattal alig rendelkező bedolgozók jobban csinálják. Ütőképes, áldozatkész a társaság, ami abból is látszik, hogy alig van vándorlás, aki kimarad, az vagy gyermekgondozási segélyre megy,- vagy a gyerekek miatt vállal más munkát. Nem rajtuk múlik A vezetőnő szavait megerősítette Nagy Jenőné műszaki ügyintéző, az üzem párttitkára is, aki a brigádmozgalom jelentőségéről, a továbbképzések népszerűségéről beszélt. De sem ő, sem Fodorné, sem pedig a helyettes vezető, Megyeri Mihály nem hallgatta el keserű véleményét: — Miközben nekünk valóban mindent meg kell tenni, hogy kevesebb költséggel minél több és jobb terméket gyártsunk, ellátóinkra kevés jót mondhatunk. Az alapanyaggal sok baj van. Nem is annyira a szállítással, bár most is alig van egy-két hétre való cérnánk, hiszen a rendeléseket mindig idejekorán feladjuk, s megismételjük. Az anyagok minősége hibádzik. Első osztályúként kapunk olyat, amiből mi már csak másodosztályút csinálhatunk vagy azt sem. És jóformán semmit sem tehetünk, hiszen ezek a hatalmas gyárak monopolhelyzetben vannak. Háztáji mintaudvar A m ■■ w J0V0 a szakosodásé A háztáji mintaudvarok különbözőek lehetnek. Ha másért nem, azért is elütnek egymástól, mert az egyikben inkább a sertés, a másikban a szarvas- marha, a harmadikban meg a nyúl vagy más aprójószág tartása fontos a gazdának. Van persze olyan, ahol többféléből tartanak, nevelnek egyszerre. Ám a jövő, mutatkoznak erre jelek, ebben a tekintetben is a szakosodásé. A MÉM Műszaki Intézet egy mezőtúri gazdánál például, egyévenként hatvan hízott sertést kibocsátó mintaudvart alakított ki. Hasonlót tavaly nyáron Somogyszilben is létrehoztak. Hogy mibe kerül egy-egy ilyennek a kivitelezése? Ez természetesen függ attól, milyen kapacitású, s milyen műszaki színvonalú mintaudvarról van szó. Hozzávetőleg 15—50 ezer forint közötti összeg kell hozzá. Városi könyvtár író-olvasó találkozó r A vendég: Petrőczi Éva Petrőczi Éva, Aszódon élő költőt tavaly mutatta be olvasóinak a Pest megyei Hírlap. Azóta megjelent első kötete, a' Heléne bálja című, s nyomdában van a második is, amely a Hárfakalitka címet kapta. E két könyv verseiből készített válogatást a költő a Gödöllőn rendezendő író—olvasó találkozóra. Azt est helye és ideje: járási könyvtár, február 28, csütörtök, este 6 óra. Petőfi gimnázium Szakmai verseny A tavasszal, április 8-tól Aszódon, a Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában lesz az elektromosipari szakközépiskolák országos tanulmányi és szakmai versenyének elődöntője, s ez az iskola eredményes oktatói, nevelői munkájának elismerése. Az iskola tanárai, diákjai már most készülnek a nagy eseményre, amelyhez hasonlót eddig nem rendeztek az intézményben. Pécel Szerződés a Bábszínházzal Népszerű Pécelen a Szemere Művelődési Ház kezdeményezése: szerződést kötöttek a Bábszínházzal s havonta kétszer autóbusz szállítja a színházba és haza a gyerekeket. A Bábszínház a legkisebbeknek igazi csemege, s a szülők is elégedettek lehetnek, hiszen jeggyel, utazással együtt egy- egy alkalommal mindössze tíz forintba kerül a látogatás. Gáti Zoltán Megtisztítják a víz útját Tisztítják és szélesítik Mogyoródon az út menti árkokat a KPM 5. sz. váci üzemmérnökség dolgozói. A csaknem 1 km hosszú szakasz munkáival a hét végére készülnek el. Barcza Zsolt felvétele Petőfi Művelődési Ház Gazdag műsor márciusban A gyerekek hallgatnak Spártai leiek kegyetlen tempója