Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

Ma: városi pártértekezlet A ceglédi pártszékházban ma tartják városi párt- értekezletüket a település kommunistáinak kül­döttei. Felelősségteljes számvetés alapján vitatják meg az MSZMP XI. kongresszusa óta végzett munkát, a párthatározatok teljesítését. Városszerte számtalan jel mutatja, hogy a kommunisták és pártonkívüliek együt­tes tevékenysége a gyarapodás, a fejlődés céljait szol­gálta. Üj üzemekkel, létesítményekkel gazdagodtunk. Ja­vult az egészségügyi ellátás, több gyerek járhat böl­csődébe, óvodába. Nagy ütemben folytatódott a lakás­építés, elkészült a Rákóczi út és szilárd burkolatot ka­pott egy sereg utca. Az oktatás és a közművelődés eredményei is széles körben ismertek. A tanácsi ügy­intézés fejlődött. A társadalmi és tömegszervezetek következetesen valósítják meg a párt politikáját. A Ceglédi Hírlap mai számában néhány mozaikot az olvasó elé tárunk ebből a sokrétű, eredményes mun. kából. Épülő, fejlődő iparnegyed A PEST MEGYEI HÍRLAt* CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1980. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP Kilencszáz kórházi ágy Színvonalasabb orvosi ellátás Dél-Pest megye egészségügyi központja — Milyen beszédes ez a vi­dék!,— lelkesült a múltkor egy vendégünk, Cegléd új arculatában gyönyörködve. Városnéző sétára invitáltuk, s meglepetésére nem a főtér, hanem a tél végén ébredező városszél felé indultunk, a vasúti sínek fölött ívelő, Jászberényi úti felüljáróhoz. A felüljáró közepén hossza­san időztünk. Ismerősünk nem győzött betelni a lát­vánnyal. Alattunk napfény táncolt a sínpárokon, tüzesen szemeztek velünk a piros for­galmi jelzőlámpák. — Ez hát a város — mu­tattunk jobbra is, balra is. — Az érkezőre mindjárt rá­köszön a Károlyi lakótelep toronyházsorával. A zizegő nádason túl a kőkerítés a vasutas sporttelepet fogja körül, közelében a sok társa­dalmi munkával,' nádastól visszafoglalt terület: a jövő egyik pihenőparkjának he­lye. Ma még sivár, de a csu­pasz föld a feltöltésről árul­kodik. Túl az állomáson a gabo­natároló betonhengerei ma­gasodnak. Gondolatban ide villantjuk a néhány éve meg­épült 200 vagonos húsipari hűtőház képét (a vonat ab­lakából nézve az épület fém­bordái megcsillannak, ma­gukra vonják a figyelmet), említjük, hogy érdemes vol­na az ÉVIG ceglédi gyárában is egy kis körsétát tenni, megcsodálni az új üzemcsar­nokot, a rendezett udvart, a sportpályát, buszváróh ilyet, vagy meghallgatni egy pezs­gő brigádértekezleiet a győ­ri kultúrteremben: azok, akik két kezük munkájával is so­kat tettek Cegléd változásá­ért, hogyan vélekednek jele­néről, jövőjéről? De most állunk a felüljá­rón. Hátat fordítva a lakó­negyednek, új kép tárul sze­münk elé. A kialakuló ipar­negyed képe. Iparnegyed — a város érdes része. / Így szokták mondani. Itt cseppet sem látszik „érdesnek”. A távolban az ég a földet éri. A közelben? Vasúti teher­vagon tolat a Fűrész-, Lemez, és Hordóipari Vállalat óriási udvarára. Faanyagot hozott. Épp a napokban említette Szalay József igazgató: eb­ben az évben már 300 millió forintos termelési értéket keli teljesíteniük, 50 millióval töb­bet a tavalyinál. A legújabb üzemrészben, a lemezüzem­ben öt munkabrigád ala­kult, a többiben már kilenc szocialista kollektíva verse­nyez. (Említjük: esténként, Budapest felől jövet a gyár­egység fényeire felfigyelve kezdenek sürgősen szedelőz- ködni a Cegléden leszállók. Jelzőpont lett a gyárnegyed jellegzetes fénynyalábja.) Mel­lette az AFIT-szerviz. Bejá­ratánál várakozók sora. Né­hány éve, hogy megépült, s igyekszik ellátni sokasodó feladatát. Itt alakul ki a Dél-Pest megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat központja is. Fokozatosan építik. Iroda, szakmunkásoktató kabinet, anyagtelep kap benne helyet. Gazdái mondták: a munká­kat számba véve, első a megrendelések teljesítése, csak az után az irodaház. A kör­nyéken oszlopokkal kijelölt parcellák, alapok, téglaraká­sok és építőelemek jelzik, hogy más is van készülőben. Az iparnegyedben bontakozik ki a Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet köz­ponti telephelye. A MEZŐ­GÉP mellett kialakulóban a posta járműtelepe. Impozáns épületével, üveg falával kimagasodik környeze­téből a CEGLÉDTEJ Közös Vállalkozás üzeme. Jönnek- mennek a tartálykocsik, a szállítóautók. Nehézség árán, de százszázalékosan tudta tavalyi tervét teljesíteni az üzem, 11,3 millió forintos eredménnyel. — Ez Cegléd — mondjuk. A látottakhoz nem kell egye­bet hozzáfűzni. Esetleg egy meghívást. — El kell jönni, s megnézni máskor is. Pél­dául olykor, amikor itt is, ott is városszépítő társadalmi munkától frissül, alakul egy- egy lakónegyed képe. Vagy olykor, amikor a cseperedő ifjú nemzedék lármájától hangosak a játszóterek. Mert a városnak mindig más arca van — s újabban gondosan titkolja éveit. Nem öregszik, hanem fiatalodik. A hajnal még alig színese­dik, Cegléd több pontján, Új­városon éppúgy, mint a köz­pontban, vagy a Szép utcában, kivilágosodik, fényárban úszik egy-egy épület. Frissen taka­rítva, reggelizéshez és játék­hoz előkészítve várja egyen­ként szállingózó kis lakóit minden bölcsőde és óvoda. A szülők sietnek. Legtöbbjük in­nen indul munkahelyére és nem szeretne elkésni. Évekkel ezelőtt sokkal kevesebb gyer­mekintézmény volt. Cegléden a bölcsődei helyek száma né­hány év alatt megkétszerező­dött, kihasználtságuk összessé­gében 130 százálékos. Most 230 apróságot tudnak a böl­csődékben elhelyezni. És az óvodások? — Hát, bi­zony ők is sokan vannak. A napokban, egy beszélgetés so­rán említette Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője: 1975-ben U75 helyen 1300 gyerek „osz­tozott” a tanácsi óvodákban és 53 apróság szüleinek kellett nemet mondani, ment csemeté­jüket nem tudták felvenni. Most a tanácsi óvodákban 1415 helyre felvettek 1776 gyereket. A Május 1. Ruhagyár üzemi óvodáját és a Rákóczi úti Az utóbbi évek folyamán sokat fejlődött Dél-Pest me­gye lakóinak egészségügyi el­látása. A ceglédi kórház 900 ágyasra bővült, elkészült az új elmepavilon, a régi épületek átalakításával és korszerűsí­tésével megoldódott a baleseti sebészet és a szemészet elhe­lyezése. Ezzel kapcsolatban kaptunk tájékoztatást dr. Sza­badfalvi Andrástól, a kórház igazgató főorvosától. A kórházigazgató elmondot­ta, hogy időben megtették a szükséges előkészületeket az egészségügyi intézméhyhálózat integrációjára és ennek kö­szönhető sikeres végrehajtása Ezzel megszűnt a szakmai szint­különbség a járó- és a fek­vőbeteg-ellátás között. A több különálló épületben el­helyezett, rosszul felszerelt rendelőintézet csatlakozásával ugrásszerű fejlődést értek el. A szakmai ellátás irányítói és ellenőrzői a kórház főorvosai. Megszűnt a' szakorvoshiány, a kórházi orvosok meghatáro­zott módon részt vállalnak a rendelőintézeti munkából is. A Rákóczi úti központi ren­delőintézet a közelmúltban egy emelet hozzácsatolásával bő­vült, és a végrehajtott rekonst­rukcióval javultak a gyógyítás feltételei. Bár ez a megoldás így is csak átmenetinek te­kinthető, sokat változott a helyzet A kórházban folyó gyermekintézményt is ide so­rolva, tavaly 1935 volt a ceg­lédi óvodások száma. (Össze­hasonlításként érdemes meg­említeni, hogy a város általá­nos iskoláiba összesen 4200 gyerek jár, és akik most óvo­dások, azok is sorra iskolások tevékenység színvonala min­den területen javult Hasznos gyógyító eljárásokat vezettek be. Ezek sorában említést ér­demel, hogy az , ország vidéki városi kórházai közül az egyetlen, amely — az Egész­ségügyi Minisztérium megbí­zása alapján — a szívműkö­dést javító pacemaker-készü­lék behelyezésével foglalko­zik, s így jelentős mértékben tehermentesíti a szívsebészet­tel foglalkozó intézeteket. Ar­ra is joggal büszkék, hogy or­vosaiknak módjuk van tudo­mányos tevékenység folytatá­sára. A megye első fiatal kandidátusa náluk alapozta meg és gyarapítja azóta is szakmai hírnevét. A korábbi­nál jobb az orvosetikai hely­zet is. További feladat az integ­ráció elmélyítése. Főleg az alapellátásban, a járóbe­tegek szakellátásában kell előbbre lépni. Ennek korszerűsítése a VI. öt­éves terv feladata. Azon van­nak, hogy kórházon belül is új szervezési formákat vezessenek be, így például a központi mű­tőszolgálatot. Áthúzódó beru­házásként valósul meg a vér­transzfúziós állomás rekonst­rukciója; nagyobb alapterüle­ten korszerűbb helyet kap. A felszabaduló épületrészben a kórházi gyógyszertár által üzemeltetett infúziós laborató­riumot helyezik el. lesznek. Igen nagy szükség lesz tantermekre.) Szinte valamennyi gyermek- intézmény alakult, bővült Oj is épült. Több millió forintra tehető a lakosság társadalmi munkája és* a kommunista szombatok erre szánt összege. Ma már elegendő szakkép­zett középkáder dolgozik az egészségügyi intézmé­nyekben. A néhány éve megnyílt egész­ségügyi szaíkiskola megoldja az utánpótlást. A város lakóit 13 felnőtt és 7 gyermekkörzet or­vosa látja el. Kedvezően vál­toztak az üzemegészségügy személyi és tárgyi feltételei. Az EVIG-ben, a KÖZGÉP-ben, a MEZÖGÉP-nél, a konzerv­gyárban új üzemorvosi rende­lőt alakítottak ki. A nyolc részfoglalkozású mellett egy főállású üzemorvos is meg­kezdte működését. Amióta megrokkant a Kos­suth Művelődési Központ épü­lete, és szünetelnek a színhá­zi előadások, azóta szám sze­rint kevesebben jutnak el az intézménybe. Ez a statisztika azonban így egyoldalú, mert néhány év óta a népművelők látogatásai lettek rendszere­sebbe}! az üzemekben, válla­latoknál. Sikerrel segítik a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését, és rendszeres, sokoldalú egy üt t­Mindenüitt igyekeztek, hogy kellemes környezetben, min­dennel "kellően ellátva foglal­kozhassanak a kicsinyekkel, amíg szüleik dolgoznak. A tár­sadalmi összefogás szép példá­ja volt tavaly a Lövész utcai bölcsőde elkészülése, ebben az évben pedig a most átadott, kibővített Széchenyi úti óvoda, amely 6 millió forintba került, s költségei egyharmadát az ÉVIG állta. Rengeteg társadal­mi munkát fordítottak’ meg­valósítására, Generálkivitele­zője a Városgazdálkodási Vál­lalat építőbrigádja volt. Tár­sadalmi munkát az EVIG-esek, a KÖZGÉP dolgozói, a TIGÁZ, az Élelfhiszer Kiskereskedel­mi Vállalat, a Kossuth Tsz, a honvédség egyaránt vállalt. A költözésben, takarításban a Vízkutató és Fúró Vállalat, a PENOMAH, az OTP és termé­szetesen a gyerekek szülei is segédkeznek. Cegléden tizenhárom taná­csi óvoda van. Jut belőlük szinte -a város minden pontjá­ra, a Gerje telepi, a Budai úti tanyavilágba is. Száztíz óvónő és nyolcvan dadus foglalkozik a kicsinyekkel. A tanács már megteheti, hogy szeptember 1- től óvónői beosztásban csak képesített személyt alkalmaz. Igen jó, hogy . a szomszédos Nagykőrösön megtanulhatják epnek a szép hivatásnak az alapjait a<pályakezdők. Évente hat-nyolc, elsősorban ceglédi fiatalt alkalmaznak, elsősorban az ott végzetteket. Eszes Katalin Jobb körülmények között Nők a munkában és a közéletben A városbeli munkahelyek számának gyarapodásával az utóbbi években nőtt az asszo­nyok, lányok foglalkoztatott­sági aránya. Ceglédre is jel­lemző, az országos helyzet: a konfekcióiparban, a kereske­delemben, az oktatásban és az egészségügyben főleg nók dol­goznak. így van ez a Május 1. Ruhagyárban, ahol a dolgo­zók 90 százaléka, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, ahol háromnegyed része és a pedagóguspályán, ahol _ 80 százalékuk nő. A kórháziak száma is megközelíti ezt az arányt. A bérintézkedéseknél mind jobban figyelembe ve­szik az egyenlő munkáért egyenlő bér elvet. Emelkedett számuk a vezetők és a közép­vezetők kprében. Az EVIG-ben, a konzerv­gyárban, a PENOMAH-nál, a cipőgyárban és a Fűrész-, Le­mez- és Hordóipari Vállal ál­nál csökkent a nehéz fizikai munka mennyisége, javult a munkavédelem, korszerűbbek a szociális létesítmények. A korábbinál szélesebb körű az üzemegészségügyi ellátás. A terhes nők és a kisgyermekes anyák számára több helyen kismamaszalagot szerveztek. A közéletben is egyre ked­vezőbb a nők aránya. Ott van­nak a párt soraiban, a KISZ- ben, a tanácsban, a társadal­mi és tömegszervezetekben. Mind nagyobb megbecsülésük a nőpolitikái párthatározat fo­kozatos érvényre jutását bizo­nyítja. működésre vall, hogy tavaly már harminc vállalat kötött közös fenntartásra szerződést a művelődési központtal. Rend­szeresek az üzemek' igényei­hez igazított ismeretterjesztő előadások, író—olvasó találko­zók, külpolitikai fórumok, TIT-akadémiák. A Ceglédi ősz kétévenként ismétlődő eseménysorozata meghatározó része a város kulturális életének. Újabban sikeres kísérletből rendsze­ressé válnak a nyári kulturá­lis napok, amelyek már nem­csak a lakótelepieket érintik, hanem programot adnak a te­lepülés más részein is. Cegléden, a Fa és környezet című kiállítássorozat újszerű fórumul szolgál, ösztönzést és bemutatkozási alkalmat adva a műfaj kedvelőinek, s ettől előrehaladást remélni a kör­nyezetesztétika és a városszé­pítés terén is. Felnőttek a fiatalokért Sportpályák, KRESZ-udvarok A ceglédi fiatalok sokféle­képpen részesednek a felnőt­tek gondoskodásából.-Az óvo­dákban KRESZ-udvarok lé­tesültek, az iskolákban sport­pályákat építettek a vállalatok. Az úttörőmozgalom kereté­ben megszervezték a környe­zetvédelmi őrsöket, működ­nek a közlekedési úttörők csoportjai, kibontakozóban a honismereti mozgalom. A tizenévesek körében szá­mottevő a KISZ tömegbefo­lyása. A hazafiás és honvé­delmi nevelés kiterjedt, az Ifjú Gárda egysége ellátja feladatát. A vállalatoknál si­kerrel rendezik meg a szak­ma ifjú mestere vetélkedőt, számos ifjúsági brigád vesz részt a termelésben. A város­ban hét jól felszerelt ifjúsá­gi klub gondoskodik változa­tos és színvonalas szórakozás­ról. >. E. K. Közös munkával, pénzzel Bővültek a gyermekintézmények Az ÉVIG jelentékeny anyagi hozzájárulásával felújítot­ták és bővítették a Széchenyi úti óvodát. Felvételünkön a nagycsoportos gyerekek Lipóczki Lászlóné óvónő irányításá­val tornáznak. Apáti-Tőth Sándor felvétele T. T. Üzemi rendezvények A munkások művelődéséért Nyári és őszi programjavaslatok ÁRENGEDMÉNY DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCSIZMÁK, BUNDACIPÖK KAPHATÓK A CEGLÉDI CIPŐBOLTBAN: KOSSUTH LAJOS TÉR 9. Néhány cikk az áruválasztékból: Női csizma Férficsizma | Fiúcsizma, 31-34-es méretű Női félcipő 428 Ft helyett 256,80 Ft 629 Ft helyett 377,40 Ft 118 Ft helyett 82,60 Ft 313 Ft helyett 219,10 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents