Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
A népgazdaság fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a tavalyi ten teljesítéséről (Folytatót 32 1. oldalról) ipar A népgazdasági terv tavaly az ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb, 4 százalékos növelését irányozta elő. A szocialista ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emelkedett. A termelés alakulását befolyásolta az, hogy — a lehetőségekkel összhangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a termelés bővítését az igényelmek nem megfelelő termék- szerkezet és minőség, az időnként akadozó anyag-----főleg importanyag — ellátás, nem el ég hatékonyan működő kooperációs rendszer. A vegyi,par 4,6 százalékkal növelte termelését. Az építőanyag-ipar, a gépipar és az élelmiszeripar termelése 3—3,5 százalékkal nőtt. Viszonylag mérsékelten emelkedett a kohászat termelése, a könnyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentősebben a gépek és gépi berendezések gyártása, a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése bővült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek exportértékesítése jelentősen, 11,9 százalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem rubel elszámolású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubel viszonylaté export átlagosnál jóval nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegyipari termékek piacán élénk volt a kereslet, és e termékekből növekvő áron lehetett bővíteni a kivitelt. Számottevően nőtt az élelmiszeripari termékek dollár viszonylatú kivitele is. A belföldi felhasználáson belül a termelőágazatok vásárlásai lényegében a múlt évi szinten maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK Az 1979. évi Az 1979. év termelés az 1978. év mennyisége százalékában Villamos energia, kwó 24,5 96,0 Szón, millió tonna 25,7 100,0 Kőolaj, millió tonna 2,0 92,2 Földgáz, milliárd köbméter 6,5 88,7 Acél, millió tonna 3,9 100,8 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 101,6 Bauxit, millió tonna 3,0 1)02,7 Timföld, ezer tonna Alumínium-félgyártmány, 793,4 101,0 ezer tonna 145,3 56,3 Tégla, milliárd darab 1,9 98,6 Cement, millió tonna Műtrágya, hatóanyagban. 4,9 102,0 ezer tonna 1042,3 101,9 növényvédő szer, 102,7 hatóanyagban, ezer tonna 23,1 Műanyagok, ezer tonna 294,0 138,2 Vegyi szálak, ezer tonna 27,3 96,3 Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, 13,4 102,1 folyó áron, milliárd forint 5,2 115,4 96,8 S2,t Televízió, ezer darab 421,0 ebből: színes tv, ezer db 26,7 Magnetofon, ezer darab 344,3 458,6 127,4 Hűtőszekrény, ezer darab 106,1 Mosógép, ezer darab Háztartási villamos forró víz218,8 98,0 tároló, ezer darab 108,0 91,5 Háztartási edény, ezer tonna Bútor, folyó áron. 8,1 90,9 milliárd forint 10,8 107,8 Pamutszövet, millió m3 348,8 95,5 Gyapjúsfcövet, millió m2 41,0 96,3 Cipő, millió pár 44.8 97,6 Csontos nyershús, ezer tonna 593,1 108,6 Fogyasztói tej, millió liter 797,7 101,9 Vágott baromfi, ezer tonna 160,7 102 7 Napraforgóolaj, ezer tonna 85,8 116,5 Sör, millió hektoliter 7.4 102.2 Liszt, millió tonna 1,3 100,1 Kenyér, millió tonna 0,9 99,6 Cukor, ezer tonna 497,4 100,3 A szocialista iparban foglalkoztatottak száma éves átlagban 1 660 600 fő volt, 28 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az egységnyi állóeszközre jutó termelés tovább csökkent. Az ipari beruházások körében az 1979-re tervezett jelentős üzembe helyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet- magyar földgázvezeték III. szakaszának első üteme, és ezzel a gázszállítási kapacitás évi 5,3 milliárd köbméterre nőtt. A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a Deák! Bauxitbánya. Termel az új Bélapátfalvi Cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemencesora. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A tiszai kőolaj-finomítóban elkezdődött a kőolaj-feldolgozás. A cukorrépa-feldolgozási idény elején átadták a napi 6000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas Hajdúsági Cukorgyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnak ez évre. Megkezdte a termelést a Kaposvári Húskombinát új üzeme. Építőipar Az országos építés-szerelési tevékenység 1 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2,1 százalékkal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővel, 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az eg.véb építkezéseken dolgozók létszáma is számottevően csökkent. Az építőipari termelés gépesítettsége fokozódott, a korszerű építési módok terjedésével a munkák szervezettsége ja^’ult. Az építőipari kivitelezők 1979-ben lényegesen kevesebb építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1973-ban, a kivitelezés alatt álló építmények 'átlagos ncgyM?? azonban növekedett Az énítési piac feszültségei enyhültek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette, mint a korábbi években. Tavaly 88 300 lakás épült fel, valamiyel több, mint 1978-ban, a tervben számítottnál 1700-zal kevesebb. Az állami erőből épített lakások száma 34 200 volt, ez több, mint 3000 lakással haladta meg az előirányzottat. Magánerőből mind az előző évinél, mind a tervezettnél kevesebb lakás épült. Mezagazdsság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás Tavaly a mezőgazdasági termékele termelése. a kedvezőtlen időjárás miatt — a tervtől eltérően — nem nőtt, hanem összességében az előző évi szinten maradt. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 2—3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1978- b&n. A növénytermelés, a tervezett növekedéssel szemben, csaknem 3 százalékkal csökkent. Az összes gabonatermés 12 millió tonna volt, kb. 10 százalékkal kevesebb az előző évinél és az előirányzottnál Búzából 3,7 millió tonna termett. A termésátlag 3260 kg/ha volt, 24 százalékkal alacsonyabb, mint 1978-ban. A búzatermés csökkenését némileg ellensúlyozta, hogy kukoricából — a vetésterület és a hozamúk növekedése következtében — 7,4 millió tonnát takarítottak be, 0,8 millió tonnával többet, mint 1978-ban. Mind a termésmennyiség, mind a hektáronkénti 5420 kg-os termésátlag meghaladta a korábbi évekét. Rizsből, a legtöbb zöldségféléből és szőlőből több termett az 1978. évinél. A napraforgótermés — a vetésterület számottevő növekedése és a kiemelkedő hozamok következtében — 87 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állattenyésztés termelésének növekedése a tervnek megfelelő, kb. 2 százalék volt. A szarvasmarha-állomány kismértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 százalékkal emelkedett, és nőtt a juhállomány is. A vágóállat-termelés 2 százalékkal, a kifejt tej mennyisége mintegy 5 százalékkal nőtt. A tojástermelés a számítottnak megfelelően csökkent. A megművelt mezőgazdasági terület tovább . csökkent. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban foglalkoztatottak átlagos létszáma 789 ezer fő volt, 0,4 százalékkal több, mint 1978-ban. A mezőgazdasági nagyüzemekben a termelékenység javult. A mezőgazdasági üzemek 4430 tehergépkocsit, 4560 traktort, 1460 gabona-kombájnt vásároljak. Csökkent a mezőgazdaság műtrágya-fei.iiaszn.ájiísa. Az erdőtelepítés és,, fásítás a terveknek megfelelően haladt, az erdőfelújítás kissé elmaradt attól. A vízgazdálkodás fő előirányzatai — a szennyvíztisztítás kivételével — megvalósultak. A közüzemi vízművek víztermelése csaknem 3 százalékkal emelkedett. A közműves vízellátásban részesülő lakosok száma 500 ezerrel, 7.9 millióra növekedett. Széll.'tis és hírközlés A közlekedési vállalatok az előző évinél 1,6 százalékkal több árut szállítottak, áru- tonnakilométer-teljesítményük 2,9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállításban 1,5 százalékkal, a helyi tömegközlekedésben 2.4 százalékkal több utast szállítottak. Mind az áru- szállításban, mind a személyszállításban tovább nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti közlekedés fejlesztésére 1979-ben 144 dízelmozdonyt, 38 motorkocsit. 258 személy- és 2987 teherkocsit szereztek be. A korszerű vontatás aránya 94.5 százalékra nőtt. A közúti szállításban 18 000 új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Ä tömegközlekedést 1027 autóbusz, 25 trolibusz, 18 HÉV motor- és pótkocsi, valamint 20 metrókocsi forgalomba állítása javította. A személygépkocsi-állomány az év folyamán 81 ezerrel nőtt és év végén 920 ezer volt, ebből mintegy 875 ezer a lakosság tulajdonában. Az országos közutakon mintegy 1100 km, a tanácsi közutakon 700 km hosszúságban végeztek útburkolat-korszerűsítést, illetve megerősítést. Három új közúti hidat adtak át: Szegeden a Tisza-hidat, Győrött a Duna- hidat, Kőrösladányban a Körös-hidat. A telefonfőközpontok befogadóképessége 84 ezer, az alközpontoké 30 ezer állomással bővül. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 74 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. Külkereskedelem Az ország gazdasági életében fontos szerepet játszó nemzetközi gazdasági kapcsolatok tovább bővültek. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés mellett fokozódott az áruforgalom a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. Növekedett a szerepe a szorosabb együttműködést feltételező termelési kooperációs megállapodásoknak. Az 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több, a behozott áruké 3 százalékkal kevesebb volt. mint 1978-ban. Az 1978. évi nagymértékű anyagimport, s készletnövekedés után 1979-ben számottevően mérséklődött az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatala. Nem érte el az egy évve] azelőtti szintet a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek importja sem. A gépimport mérsékelten, az energiahordozók behozatala jelentősen nőtt. A kivitel legnagyobb mértékben egyes anyagokból, félkésztermékekből és alkatrészekből, továbbá gépekből nőtt. Számottevően bővült a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek exportja A rubel elszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal mennyisége 4 százalékkal, a kivitelé 9 százalékkal emelkedett Az energiahordozók és a villamos energia importja jelentősen nőtt, mivel megindultak a gáz- és a villamosenergia-szállítások a Szovjetunióból az orenburgi gázvezetéken, illetve a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kv-os távvezetéken. Jelentősen fokozódott a KGST-országokkal a gépek, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak kölcsönös szállítása. Az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, valamint a közös beruházások megvalósítása. A rubel elszámolású passzívum kisebb volt, mint 1978-ban és lényegében megegyezett az éves tervben számítottal. A nem rubel elszámolású forgalomban, a terv célkitűzésének megfelelően, a behozatal jelentősen mérséklődött, a kivitel dinamikusan, 15—16 százalékkal nőtt. A világpiaci árak, különösen az energiahordozóknál és egyes anyagoknál 1979-ben ismét erőteljesen emelkedtek, a csérearányromlás meghaladta a számítottat. Ennek ellenére a behozatali többlet számottevően csökkent, s a tervezettnél is kisebb volt. Beruházás A szocialista szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek ki, kevesebbet a tervben előirányzott 204—206 milliárd forintnál. A beruházások volumene lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel. Központi állami beruházásokra 92,5 milliárd forintot fordítottak, valamivel többet a tervben számítottnál. A tervnek megfelelően új állami nagyberuházást nem kezdtek meg. A vállalatok és szövetkezetek beruházásra mind saját, mind külső forrásból a tervezettnél kevesebbet használtak fel. A hitelfelhasználáson belül nőtt a konvertálható export árualapot bővítő beruházási hitelek aránya. A vállalatok és szövetkezetek 1979. évi beruházásai 110,5 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg nem érte el az előző évit és a tervben számítottat. Az összes beruházáson belül mind az építési, mind a gépberuházások összege elmaradt az előirányzattól. A gépberuházások közül a hazai gyártású gépek beruházása a számítottnál valamivel több, az importgép-beruházások, különösen a nem szocialista importból származó gépek beruházása kevesebb volt. A népgazdasági ágak közül számottevően nőttek a szállítás és hírközlés beruházásai, míg az alapvető termelő ágak: az ipar, az építőipar, és a mezőgazdaság beruházásai nem érték el az egy évvel korábbi színvonalat. , A népgazdasági tervnek az az előírása, hogy a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházásokra kell összpontosítani, lényegében teljesült. Emellett is a számítottnál nagyobb mértékben növekedett a befejezetlen beruházások állománya és ösz- szsgük a szocialista szektorban az év végén 195 milliárd forint volt. k lakosság jövedelme és fagyasztása A lakosság életszínvonala, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel összhangban alakultak. A munkajövedelmek, a társadalmi juttatások, valamint a júliusi fogyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövedelemkiegészítések összegének együttes növekedése és a fogyasztói árszínvonal emelkedése közel azonos, mintegy 9 százalék volt, így az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezett az előző évivel. Mivel a keresetek kisebb mértékben nőttek, mint az összes jövedelem, a reálbérek színvonala valamelyest elmaradt az 1978. évitől. A lakosság összes fogyasztása, a tervezett mértékben, 2,5—3 százalékkal nőtt. Ezt az tette lehetővé, hogy a lakosság pénzjövedelmének a korábbinál nagyobb hányadát fordította fogyasztásra, és nőttek a természetbeni társadalmi juttatások is. Az év folyamán a takarékbetét-állomány az előző évinél mérsékeltebben, 10,9 milliárd forinttal nőtt és december 31-én 135,8 milliárd forintot tett ki. A lakosság kiskereskedelmi vásárlásainak mennyisége 2,5—3 százalékkal nőtt, a közüle- teké csökkent. Az összes kiskereskedelmi forgalom értéke 1979-ben 313 milliárd forint volt, összehasonlító áron 1,7 százalékkal több az előző évinél. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből lényegében az 1978. évivel azonos mennyiséget adtak el. A ruházati cikkek forgalma összehasonlítp áron 1,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké több mint 4 százalékkal bővült. Az év sorén az áruellátás élelmiszerekből és élvezeti cikkekből nagyrészt kiegyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből esetenként mennyiségi, gyakrabban minőségi, választéki hiányok voltak. A piacokra az előző évinél 5 százalékkal több áru érkezett. A zöldségféléket valamivel olcsóbban, a burgonyát és a gyümölcsöt drágábban lehetett megvásárolni. A lakosság részére végzett javító, karbantartó és egyéb szolgáltatások értéke — folyó áron — 10—11 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Képesség, foglalkoztatottság, társadalmi gondoskodás Ez év január 1-én — a népszámlálás előzetes adatai szerint — az ország népessége 10 millió 710 ezer fő volt, 23 ezerrel több mint egy évvel azelőtt, és 388 ezer fővel több mint az előző — 1970. január 1-i — nép- számlálás időpontjában. Tavaly az élveszületések száma 160 000, a halálozásoké 137 000 volt. Ezer lakosra 15,0 élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések, mind a halálozások száma kevesebb volt az előző évinél. Az ezer lakosra számított természetes szaporodás az 1978. évi 2,6-ről 2,2-re mérséklődött. A csecsemő- halandóság nem változott, ezer élveszülöttre 24 egy éven aluli halálozás jutott. Az idén január 1-én a népesség 47,5 százaléka, 5 millió 083 ezer fő volt aktív kereső, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a mezőgazdaságban, a szállításban, a kereskedelemben és a többi ágazatban kismértékben emelkedett. Családi pótlékra 1979-ben az állam 10,8 milliárd forintot fordított, 2 miliiárd forinttal, 23 százalékkal többet, az előző évinél. Az emelkedés a családi pótlékban részesülő családok számának kb. 30 ezres növekedéséből, a júliusi áremeléssel egyidejűleg végrehajtott családi pótlék kiegészítéséből, illetve a kiegészítésnek az egy gyermekes családokra való kiterjesztéséből adódott. Tavaly decemberben gyermekgondozási szabadságon 284 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak. A bölcsődei helyek száma mintegy 3000-rel nőtt, és , az év végén meghaladta a 61 ezret. A bölcsődékbe a 0—2 éves gyermekek 15 százaléka jár. Az ebbe a korcsoportba tartozó gyermekek mintegy 14 százaléka 20 héten aluli, akiknek az anyja szülési szabadságon van. A 0—2 évesek további 58 százalékáról a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyja gondoskodik. A nyugdíjasok száma egy év alatt 44 ezerrel nőtt és az idén január 1-én több mint 2 millió volt. A nyugdíjakra 47,7 milliárd forintot folyósítottak, 19 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A saját jogú munkás-alkalmazotti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja meghaladta a 2200 forintot. A nyugdíjkifizetések növekedésében a nyugdíjazások számának és az átlagnyugdíjaknak az emelkedése mellett szerepe volt az 1979. január 1-én végrehajtott differenciált nyugdíjemelésnek és a június 1-től folyósított havi 180 forint kiegészítésnek. Az év folyamán egészségügyi ellátásra a* állami költségvetésből mintegy 15 milliárd forintot, fordítottak, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1978. évi 27,2-ről 27,7-re nőtt. Az egészségügyi alapellátást nyújtó orvosi körzetekben egy orvosra valamivel kevesebb lakos jutott, mint 1978-ban. A körzeti orvosi állások 5,5 százaléka betöltetlen volt. Űj kórházátadások és -átalakítások eredményeként a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 88,8-ra emelkedett. A múlt évben naponta átlagosan 243 000 dolgozó volt betegség, baleset, illetve gyermekápolás miatt táppénzen, az összlétszám 5.7 százaléka, lényegében, annyi, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a gyermekápolási táppénzen lévők aránya az év folyamán tovább emelkedett. Táppénzre 8,1 milliárd forintot folyósítottak. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre az év folyamán 23 milliárd forintot fordított, 8 százalékkal többet az előző évinél. Az óvodai helyek száma 1979-ben 364 500 volt, 19100-zal több, mint egy évvel azelőtt. Száz óvodás korú gyermekből 85 jár óvodába. Az oktatási intézményekben az 1979—80-as tanévben 1,8 millióan tanulnak. A munkájuk mellett tanuló felnőttek száma az alsó-, a közép- és felsőfokú oktatásban egyaránt csökkent. Alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, a szakmunkásképzésben a 14—16 évesek 40,5 százaléka, a középiskolákban tanul a 14—17 évesek 39,5 százaléka, a felsőfokú oktatásban a 18—22 éve1 sek 8,8 százaléka. Száz általános iskolai tanuló közül 37 napközis, diákotthonban lakik a középiskolások 23.7 százaléka, az egyetemisták és főiskolások 46,7 százaléka. Tavaly nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező tagozaton 32 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 300-an, esti és levelező tagozatain 12 000-en szereztek oklevelet. Közművelődésre mind az állami költségvetés, mind a lakosság az előző évinél többet fordított. Számítások szerint a lakosság közel 90 százaléka hallgat rádiót és kb. ugyanilyen arányban nézik a televízió műsorát. Az elmúlt évben nőtt a színes televíziókészülékekkel rendelkező háztartások száma. Viszonylag magas példán vszámhan jelentek meg a szénirodalmi művek, továbbá nőtt a lakosság könyvvásárlása. Idegenforgalom Tavaly 15,1 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,8 millióval kevesebb, mint az előző évben. Egy napnál hosszabb ideig 9,8 millió turista tartózkodott hazánkban, csaknem annyi, mint 1978-ban. A szocialista országokból érkezők száma csökkent, de arányuk így is 88 százalékot tett ki. Elsősorban az átutazók és az egy napnál rövidebb ideig itt tartózkodók száma mérséklődött. Tőkés országokból 24 százalékká! több vendég érkezett; mint 1978-ban. Az osztrák beutazók száma, a kötelező valutabeváltás és vízumkényszer megszűnésének hatására számottevően, 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi szálláshelyek befogadó- képessége több mint 13 százalékkal bővült, ami enyhítette az elhelyezési gondokat. Külföldre 5,1 millió magyar utazott, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, 92 százalékuk szocialista országokba látogatott. Az idegenforsalomból származó bevételeit 17 százalékkal, * kiadások 7 százaléktál emelkedtek az előző évhez képest.
