Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
%MAoD 1980. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP A kérdései Figyelmeztetés Wmhwgtmimk A Brezsnyev-beszéd — A Vonce-út sovmy eredményei Elnckvóisszfósi start — Fesztillségi góc Izraelben A héten befejeződött a választási előkészület a Szovjetunióban. Ma szavazók milliói járulnak az urnákhoz, hogy újraválasszák mind a tizenöt szövetségi köztársaság, a húsz autonóm köztársaság legfelsőbb tanácsát, a területi, a határterületi, illet ve uz autonóm körzeti szovjetek tagjait. A hagyományoknak megfelelően az utolsó héten hangzottak el az SZKP és a szovjet állam legfőbb vezetőinek megnyilatkozásai és a választási előkészületek Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, államfő beszédével zárultak. A szovjet vezetők kijelentéseit a világközvélemény rendkívüli érdeklődéssel fogadta. Ez a megkülönböztetett figyelem egyrészt annak szólt, hogy ezek a nyilatkozatok a nyolcvanas évekre adtak valóságos programadó iránymutatást arról, hogy a kommunizmust építő világhatalom milyen politikát folytat majd a XX. század utolsó előtti évtizedében. Másrészt azért is szinte patikamérlegre tették a szovjet vezetők állásfoglalásait mert olyan időpontban hangzottak el ezek, amikor az Egyesült Államok uralkodó körei a hidegháborús idők dermesztő légkörét akarják visz- szahozni a világpolitikába. HOGYAN FOGADTÁK LEONYID BREZSNYEV BESZÉDÉT? Az SZKP főtitkára, szovjet államfő megnyilatkozása nem egyszerűen arra adott választ, hogy a jelenlegi helyzetben mi a szovjet külpolitika fővonala, hanem hosszabb távra is megjelölte a szocialista világ- rendszer e nagyhatalmának fő céljait. Brezsnyev világossá tette, hogy a washingtoni hidegháborús provokációk közepette is változatlan marad a Szovjetunió lenini békepolitikája és hogy a szovjet vezetés a szocialista közösség többi országával együtt arra törekszik, hogy megvédje és megőrizze az enyhülés vívmányait. Az SZKP főtitkára, ugyanakkor erélyes figyelmeztetést intézett Washingtonhoz, hogy szüntesse meg a feszültség- mesterséges fokozásának politikáját, amely veszélyekkel jár az egész világra. Mesz- szehagzóan a Fehér Ház tudomására hozta, hogy a Szovjetunió címére nem lehet ultimátumokat intézni, s hogy a szovjet vezetést nem lehet zsaroló megnyilatkozásokkal politikai engedményekre kényszeríteni, hiszen ennek ellentmondanak a nemzetközi erőviszonyok, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti katonai egyensúly reális lényei. Leonyid Brezsnyev arra is figyelmeztetett, hogy a Szovjetunió és a szocialista világrendszer országai a nyolcvanas években fokozzák egységüket és összeforrottságukat, s ezen a szilárd gránittömbön megtörnek a washingtoni beavatkozási kísérletek. A beszéd érthető módon nagy egyetértést keltett a szo- , cialista világrendszer országaiban, amelynek sajtója újra szilárd támogatásáról biztosította az enyhülés politikájának megvédését célzó politikát. De Brezsnyev megnyilatkozása a nyugati sajtó nagy részében is komoly hatást keltett. E világos, egyértelmű beszéd nyomán nem egy burzsoá lan emelte ki a szovjet vezetőnek azt a megállapítását, hogy a szovjet katonai kontingensek Afganisztánba való küldését e külső beavatkozás kényszerítette ki, s hogy a szovjet vezetés azért folyamodott eh he: a lépéshez, mert nem tűrhette, hogy déli határainál veszélyes háborús góc alakuljon ki. így mély hatást tett a nyugati vezető körökre is Leonyid Brezsnyevnek az a kijelentése, hogy ha megszűnik a Pakisztán felőli beavatkozás Afganisztán belügyeibe, s ha az Egyesült Államok, és Afganisztán szomszédai garanciát vállalnak mindenfajta beavatkozás megakadályozására, akkor a Szovjetunió kivonja az országból katonai kontingensét. Ez a bejelentés csapást mért arra a washingtoni propagandahadjáratra, amellyel a hidegháborús körülményeket, az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítségnyújtás ürügyén akarják felújítani. Éppen ezért a Fehér Ház szóvivője ellentétben a korábbi napok rágalmazó szovjetellenes megnyilatkozásaitól, kénytelen volt nagyobb mérsékletet és óvatosságot tanúsítani. Kijelentette, hogy Brezsnyev beszédét komolyan tanulmányozzák amerikai illetékes körökben. Sajnos, a jelek szerint Washington csak időt kíván nyerni ahhoz, hogy „kivédje” a Brezsnyev-beszéd hatását. Erre mutát, hogy a CIA egyik ügynökét 16 pakisztánival együtt tetten érték Kabulban, amikor zavargást próbák szítani, s az amerikai—pakisztáni aknamunka miatt, meg kellett újra szigorítani a biztonsági intézkedéseket az afgán fővárosban. Egy másik negatív előjelű esemény a pakisztáni elnök küszöbönálló pekingi látogatása. Iszlámábádban még csak nem is titkolják, hogy az afgán lázadóknak nyújtott segítség, valamint Pakisztán kínai fegyverekkel és hadianyagokkal való fokozott ellátása szerepel e tárgyalások napirendjén. MILYEN EREDMÉNNYEL ZÁRULT VANCE NYUGAT- EURÓPAI VILLÁMLÁTOGATÁSA?___________________ Az amerikai külügyminiszter az eredeti tervek szerint csak Bonnba látogatott volna, hogy elnököljön azon az északatlanti tanácskozáson, amely m az amerikai forgatókönyv szerint Nyugat-Európa konkrét intézkedések egész sorával felzárkózott volna W shing- ton mögé. Ez a megl 'szélés azonban elsősorban Párizs ellenállása miatt nem j t létre, s így Vance egyenké. i kereste fel a főbb NATO-orszá- gok fővárosait. Bonnban azonban csak szolidaritás-nyilatkozatokkal kellett beérnie, túl azokon, az aggályokon, amelyeket kifejtettek előtte a Kelet—Nyugat közötti viszony elmérgesedése miatt. Rómában szintén kinyilvánították azt a nyugtalanságot, amelyet a nyugat-európai szövetségesek éreznek a veszélyes amerikai lépések láttán. Párizsban viszont kifejtették Vance-nak: „eltúlzottnak” látják a washingtoni -reagálást, a Szovjetunió Afganisztánnak nyújtott segítsége miatt. Csupán Londonban kapott egyértelmű biztatást az ámerikai külügyminiszter. Mindezek láttán az amerikai lapok joggal írnak Carter csalódottságáról és arról, hogy külügyminisztere ugyancsak sovány eredményekről számolhat be a Fehér Ház urának. S MILYEN AZ AMERIKAI BELSŐ HELYZET? Az „elnökválasztási hadjárat” amerikai szóhasználat szerinti startpisztolya a jövő hét elején csattan el, amikor New Hampshire államban sor kerül az első előválasztásra. Carter hisztériahadjárata egy ideig eredményes lehetett, amíg kétségek nem támadtak az amerikai sajtó egy részében, hogy az „afganisztáni ügy” valóban olyan-e, mint amilyennek a Fehér Ház feltünteti? Most viszont, hogy a szovjet megnyilatkozások és a nyugati szövetségesek aggályoskodásai nyomán egyre több a kétség az amerika áliagpol- gárban is, mind több o kérdőjel Carter néhány hete még ünnepelt, kemény és határozott intézkedéseinek jogos és ésszerű voltáról. Az elnök forrófejűén cselekedett — vetik fel — amikor elrendelte 17 millió 18 és 26 év közötti férfi „esetleges katonai behívásra” való összeírását. A Szovjetuniónak való gabonaeladások törlése miatti veszteségtől félő farmerek a héten tiltakozó felvonulást szerveztek már Washingtonban. Joggal vetik fel azt is, hogy az elnök — aki újabb négyéves ciklusra akar bejutni a Fehér Házba —, tulajdonképpen belpolitikai ígéreteinek megszegéséről akarja elterelni a figyelmet az „afganisztáni válsághangulattal”. Carter az infláció megfékezését ígérte 1976-ban. Azóta azonban 31 százalékkal emelkedtek az árak, s az idén az előrejelzések szerint legalább 10,4 százalékos lesz az infláció az Egyesült Államokban. A munkanélküliség pedig nem csökken 7,5 százalék alá 1930-ban sem. A hadikiadások sem csökkentek, sőt ellentétben Carter 1976-os választási ígéreteivel, rekordmagasságot ér tek el. A US News and World Report előrejelzése szerint ha a „carteri évek” 1985-ig így folytatódnak, az amerikai átlagembernek a jelenleginél 110 százalékkal magasabb adót kell fizetnie majd akkor. Ilyen hangok pedig már nem elszigeteltek ... MI A HELYZET AZ EGYIPTOMI-IZRAELI NAGYKŐ VETCSERE UTÁN? A Camp David-i különbéke nyomán létrejött nagykövetcsere nem enyhítette a közel- keleti feszültséget. Izraelben növekedett az utóbbi hetekben a belső feszültség. Egyrészt a gazdasági válság miatt. Jelenleg ugyanis 150 százalékos évente az infláció mértéke. Másrészt a megszállt területeken erőszakosan létesített izraeli települések miatt növekszik az arab ellenállás ezeken a vidékeken. Ez az ügy egyébként a héten a Biztonsági Tanács elé is került, s Tel Aviv gyarmatosító politikáját széles körben elítélték. A Bepin-kormányzatnak még 15 hónapja van a legközelebbi választásig, s minden jel arra mutat, hogy politikájának csődje miatt ennek a . kabinetnek meg kell buknia e határnapon, hacsak előbb nem vérzik el a parlament valamelyik bizalmi vitájában. Begin úgy próbál felülkerekedni ezeken a súlyos problémákon, hogy feszültséget idéz elő Izrael határai mentén, hogy így „■TTémzeti egység szükségességét” hangoztathassa. Ezt a célt szolgálták a nagyszabású csapatösszevonások a libanoni határ mentén, s a Dél-Libanon elleni sorozatos izraeli provokációk. E feszültség szításával egyébként Begin, aki támaszpontokat is felajánlott az Egyesült Államoknak egy esetleges Perzsa-öböl elleni washingtoni katonai akcióhoz, úgy véli, hogy növelheti az amerikai támogatást Tel Avivnak. Hiszen Washington új hidegháborús terveibe nagyon is beleillik, ha Izrael határainál konzerválódik a feszültségi góc. Árkus István Az antarktiszi légi járat Visszaérkezett Moszkvába Pontosan kéthetes útja végeztével szombaton visszaérkezett Moszkvába az Aeroflot „menetrendszerű” antarktiszi légi járata. Az IL—18 típusú gépet, amely a visszaúton magával hozta a szovjet déli sarkvidéki expedíció most váltott személyzetének jó néhány tagját is, ünnepélyesen v fogadták szombaton a szovjet fővárosban. Usztyinov marsall napiparancsa A szovjet hadsereg ünnepén Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparancsot adott ki a szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulásának 62. évfordulója alkalmából, melyről szombaton emlékeznek meg a Szovjetunióban. A napiparancs hangsúlyozza, hogy az SZKP és a szovjet állam kitartó, következetes harcot folytat a béke megerősíÄ LEMP-kongresszus határozata Döntés a Visztnla-prognunról A lengyel víztartalékok gazdaságos felhasználása Varsóban nyilvánosságra hozták a LEMP VIII. kongresszusának utolsó, eddig még nem publikált dokumentumát. A határozat tárgya a Visztula szabályozása és gazdasági hasznosítása, valamint az ország víztartalékainak kihasználása. A határozat rámutat arra, hogy a szükséges mennyiségű tiszta víz biztosítása az ipar fejlődésének egyik fontos feltétele és a lakosság életszínvonalát alapvetően meghatározó elem. Ezért az egyre növekvő vízhiány, a szennyezettségi problémák és a jövő érdekei egyaránt szükségessé teszik átfogó vízgazdálkodási program kialakítását. A Visztula és mellékfolyói szabályozásának, a nagy folyó teljes hosszában hajózhatóvá tételének, a vízi erőművek és öntözőművek rendszerének terveit a központi bizottság 1978-as határozata alapján elkészítették, és e program megvalósítása folyamatban van. ■Megtartotta első ülését a Lengyel Egyesült. Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága. A tanácskozást megnyitva Edward derek, a KB első titkára rámutatott: erősíteni kell a párt nevelő szerepét, tudatosítani kell a szocializmus eszmei és erkölcsi értékeit az ifjúságban, tudatosítani kell a szakmai és állam- polgári kötelezettségek teljesítésének fontosságát. Kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy az emberi magatartás központi kérdése mellett a KEB feladatai közé tartozik az is, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben vegyen részt a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésében; Edward Gierek bejelentette, hogy a politikai bizottságtól egészségi állapotára való tekintettel, ' felmentését kérte a KEB eddigi elnöke, Stefan Misiaszek, akinek tevékenységét méltatva, azt javasolta, hogy a testület új elnökévé Wladyslaw Kruczeket válaszszák meg. . téséért, mint a kommunizmus felépítésének elengedhetetlen feltételéért. Az utóbbi időben azonban — hangzik a napiparancs — az Egyesült Államok és néhány más állam egyre nyíltabban az enyhülés aláakná- zására és a hidegháború szellemének feltámasztására törekszik. Mindez a háborús veszély fokozódásához vezet Ilyen körülmények között — hangsúlyozza többek között a napiparancs — az SZKP-nek párosítania kell békeszeretetét az imperialista reakció,, valamint a pekingi hegemonisták békeellenes terveinek határozott elutasításával, éberségük fokozására kell felhívnia a szovjet embereket és gondoskodnia kell az ország védelmi képességének, a hadsereg és a haditengerészet harckészültségének fokozásáról. ★ A szovjet hadsereg megalapításának 62. évfordulója alkalmából szombaton Berlinben megkoszorúzták a fasizmus elleni harcban elesett szovjet hősök treptowi emlékművét. Szombaton az egész Szovjetunióban megemlékeztek a szovjet hadsereg és hadiflotta létrejöttének 62. évfordulójáról. A nagyobb városokban ünnepségeket, összejöveteleket rendeztek, sok helyütt tartották meg a háborús veteránok találkozóit. Mindenütt megkoszorúzták a hősi emlékműveket, számos városban rendeztek találkozót a fegyveres erők tagjai és a lakosság képviselői. Este Moszkvában, a köztársasági fővárosokban és a hős városokban tűzijátékkal köszöntötték a szovjet fegyveres erők napját. Afganisztán Leleplezett diverzánsok Péntek délután az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság biztonsági szerveinek a lakosság közreműködésével sikerült ártalmatlanná tenniük Megérkezett a bizottság Iráni kiadatási kérelem Fanoméhoz Genfoől szombaton különgé- pen Teheránba érkezett az az öttagú nemzetközi vizsgálóbizottság, amelyet Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nevezett ki, hogy kivizsgálja Irán „panaszait” a volt sah és az őt támogató Egyesült Államok ellen. A bizottság öt ismert nemzetközi jogászból áll; egy francia, egy szír, egy algériai, egy Sri Lanka-i és egy venezuelai személyiség kapott helyet benne. Waldheim és washingtoni kormánykörök részéről az a várakozás, hogy a bizottság CSAK RÖVIDEN... LISSZABONBA!^ 60 éves korában elhunyt Josse Magro, a Portugál Kommunista Párt egyik „történelmi vezetője”, akit az 1974-es áprilisi forradalom szabadított ki a caxiasi börtönből, ahol a Salazar-re- zsim alatt kiszabott — 21 éves — börtönbüntetését töltötte. Kiszabadulása után jelentős politikai tisztségeket vállalt. Ö volt a portugál alkotmányo- zó gyűlés alelnöke is. FELSZÁLLÁS után kigyulladt és lezuhant egy indiai katonai repülőgép. Ejtőernyősöket szállított éjszakai gyakorlatozásra. Negyvenhét indiai katona vesztette életét. EREDMÉNYTELENÜL zárult a 8 hete sztrájkoló angliai acélipari munkások képviselőinek és a „British Steel Corporation” (BSC) vezetőinek egyeztető tárgyalása. A sztrájkoló munkások érdekeit képviselő két szakszervezet bérszerződéssel kapcsolatos minimális követeléseit: az átlagosan 20—30 százalékos béremelést, a BSC elfogadhatatlannak nevezte és csudán 14,4 százalékos emelést ajánlott fel. A MAGYAR—OLASZ fórumnak — amelynek felváltva Budapest és az itáliai nagyvárosok adnak otthont — a nyolcadik találkozójára kerül sor február 26—29 között a magyar fővárosban. A PERINGBŐL érkező legújabb hírek megerősítik, hogy a kínai vezetésben újabb nagyszabású változások mennek végbe. Ottani megfigyelők feltűnőnek találták, hogy a holdújévi ünnepségekről egész sor, a „kulturális forradalom” időszakában hatalomra került vezető személyiség maradt távol. VENEZUELÁBAN nyomoz az Interpol Aribert Ferdinand Heim náci háborús bűnös után. Az osztrák származású Heim 1941—42-ben orvosként „működött” a mauthauseni náci haláltáborban, és ott végi zett „tudományos kísérleteivel” számos fogolynak oltotta ki az életét vizsgálata lehetővé teszi a Teheránban november óta fogva tartott amerikai túszok szabadon bocsátását. Iráni részről azonban értésre adták, hogy készek ugyan fogadni a bizottságot és elősegíteni munkáját, a bizottság vizsgálata és a túszok szabadon bocsátása között azonban nincs semmiféle kapcsolat. Khomeini, az ország vallási vezetője szombaton kijelentette, hogy a túszok elengedéséről a márciusban megválasztandó és áprilisban összeülő parlament lesz hivatott dönteni. Ez a kijelentés alaposan csökkentette annak esélyét, hogy a bizottság munkája végeztével a túszok elhagyhatják Iránt. Mégis némi bizakodást keltett, mert az első alkalom volt, hogy Khomeini nem szabta feltételül a volt sah és rabolt javai kiadatását. Baniszadr köztársasági elnök és Ghotb- zadeh külügyminiszter kijelentése szerint a bizottság munkája „az első lépés” lehet a túszok szabadon engedése felé. f Az iráni kormány arra készül, hogy a volt uralkodó kiadatását kérje a panamai kormánytól. Juan Materno Vazquez panamai ügyvéd azért tartózkodik Teheránban, mert az iráni kormány őt kívánja megbízni azzal, hogy eljárjon a kiadatás ügyében az illetékes panamai hatóságoknál. Khomeini ajatollah, iráni vallási vezető szombaton Mohamed Behesti ajatollahot, a forradalmi tanács titkárát és a Khomeinit legszorosabban támogató. Iszlám Köztársasági Párt vezetőjét kinevezte a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezték az Iráni Köztársaság legfőbb ügyészét is Abdelkarim Musszavi Ardebi- li Hodzsatoleszlám személyében. ellen forradalmárok egy csoportját. Letartóztatták az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) több ügynökét, így az amerikai Robert Leet, valamint tizenhat pakisztáni ügynököt. A kémeknél nagy mennyiségű fegyvert, iratanyagot és nyugati valutát találtak. Robert Lee elismerte, hogy a pakisztáni Peshawar- ban tartózkodó amerikai állampolgárok részt vesznek azoknak az ellenforradalmi erőknek a kiképzésében, amelyeket azután Afganisztán területére dobnak át. Az említett eseményekkel kapcsolatban az afgán fővárosban késő este közzétették az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozatát, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az afgán fővárosba fegyveres zsoldos bandák szivárognak be, amelyek diverzáns akciókat szerveznek, gyilkolják a békés lakosokat. A nyilatkozat közli, hogy az említett letartóztatott ellenforradalmárokat forradalmi bíróság elé állítják. Az afgán néphez, valamint a világ valamennyi népéhez és kormányához intézett nyilatkozat leleplezi az agresz- szív amerikai imperializmus, amely — Nagy-Britanniával, Kínával, Pakisztánnal és Izraellel szövetségben — hadüzenet nélküli háborút folytat Afganisztán ellen. Mint a kormánynyilatkozat megállapítja, az afgán nép az ország kormánya és biztonsági erői az Afganisztáni Egyesült Néni Demokratikus Párt vezetésével — széles nemzeti frontba tömörülve — folytatják harcukat az ország belügyeibe való minden beavatkozás ellen, megvédik az ország függetlenségét, szuverenitását és területi egységét. Afganisztán kormánya határozottan leszögezi, hogy visz- szaver minden olyan támadást, amely az ország szuverenitása ellen irányul, s „a forradalmi Afganisztán ebben a harcában nincs egyedül, számíthat a világ minden haladó erejének támogatására”.
