Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

%MAoD 1980. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP A kérdései Figyelmeztetés Wmhwgtmimk A Brezsnyev-beszéd — A Vonce-út sovmy eredményei Elnckvóisszfósi start — Fesztillségi góc Izraelben A héten befejeződött a vá­lasztási előkészület a Szovjet­unióban. Ma szavazók milliói járulnak az urnákhoz, hogy újraválasszák mind a tizenöt szövetségi köztársaság, a húsz autonóm köztársaság legfel­sőbb tanácsát, a területi, a határterületi, illet ve uz auto­nóm körzeti szovjetek tagjait. A hagyományoknak megfelelő­en az utolsó héten hangzottak el az SZKP és a szovjet ál­lam legfőbb vezetőinek meg­nyilatkozásai és a választási előkészületek Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, ál­lamfő beszédével zárultak. A szovjet vezetők kijelenté­seit a világközvélemény rend­kívüli érdeklődéssel fogadta. Ez a megkülönböztetett figye­lem egyrészt annak szólt, hogy ezek a nyilatkozatok a nyolc­vanas évekre adtak valóságos programadó iránymutatást arról, hogy a kommunizmust építő világhatalom milyen po­litikát folytat majd a XX. század utolsó előtti évtizedé­ben. Másrészt azért is szinte patikamérlegre tették a szov­jet vezetők állásfoglalásait mert olyan időpontban hang­zottak el ezek, amikor az Egyesült Államok uralkodó körei a hidegháborús idők der­mesztő légkörét akarják visz- szahozni a világpolitikába. HOGYAN FOGADTÁK LEO­NYID BREZSNYEV BESZÉ­DÉT? Az SZKP főtitkára, szovjet államfő megnyilatkozása nem egyszerűen arra adott választ, hogy a jelenlegi helyzetben mi a szovjet külpolitika fővonala, hanem hosszabb távra is meg­jelölte a szocialista világ- rendszer e nagyhatalmának fő céljait. Brezsnyev világos­sá tette, hogy a washingtoni hidegháborús provokációk kö­zepette is változatlan marad a Szovjetunió lenini békepoliti­kája és hogy a szovjet veze­tés a szocialista közösség töb­bi országával együtt arra tö­rekszik, hogy megvédje és megőrizze az enyhülés vívmá­nyait. Az SZKP főtitkára, ugyanakkor erélyes figyelmez­tetést intézett Washingtonhoz, hogy szüntesse meg a feszült­ség- mesterséges fokozásának politikáját, amely veszélyek­kel jár az egész világra. Mesz- szehagzóan a Fehér Ház tudo­mására hozta, hogy a Szovjet­unió címére nem lehet ulti­mátumokat intézni, s hogy a szovjet vezetést nem lehet zsa­roló megnyilatkozásokkal poli­tikai engedményekre kénysze­ríteni, hiszen ennek ellent­mondanak a nemzetközi erő­viszonyok, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti katonai egyensúly reális lé­nyei. Leonyid Brezsnyev arra is figyelmeztetett, hogy a Szovjetunió és a szocialista világrendszer országai a nyolc­vanas években fokozzák egy­ségüket és összeforrottságukat, s ezen a szilárd gránittömbön megtörnek a washingtoni be­avatkozási kísérletek. A beszéd érthető módon nagy egyetértést keltett a szo- , cialista világrendszer orszá­gaiban, amelynek sajtója újra szilárd támogatásáról biztosí­totta az enyhülés politikájának megvédését célzó politikát. De Brezsnyev megnyilatkozása a nyugati sajtó nagy részében is komoly hatást keltett. E világos, egyértelmű beszéd nyomán nem egy burzsoá lan emelte ki a szovjet vezetőnek azt a megállapítását, hogy a szovjet katonai kontingensek Afganisztánba való küldését e külső beavatkozás kényszerí­tette ki, s hogy a szovjet ve­zetés azért folyamodott eh he: a lépéshez, mert nem tűrhet­te, hogy déli határainál ve­szélyes háborús góc alakuljon ki. így mély hatást tett a nyugati vezető körökre is Leo­nyid Brezsnyevnek az a kije­lentése, hogy ha megszűnik a Pakisztán felőli beavatkozás Afganisztán belügyeibe, s ha az Egyesült Államok, és Af­ganisztán szomszédai garanciát vállalnak mindenfajta beavat­kozás megakadályozására, ak­kor a Szovjetunió kivonja az országból katonai kontingensét. Ez a bejelentés csapást mért arra a washingtoni propagan­dahadjáratra, amellyel a hi­degháborús körülményeket, az Afganisztánnak nyújtott szov­jet segítségnyújtás ürügyén akarják felújítani. Éppen ezért a Fehér Ház szóvivője ellen­tétben a korábbi napok rá­galmazó szovjetellenes meg­nyilatkozásaitól, kénytelen volt nagyobb mérsékletet és óvatosságot tanúsítani. Kije­lentette, hogy Brezsnyev be­szédét komolyan tanulmá­nyozzák amerikai illetékes kö­rökben. Sajnos, a jelek szerint Wa­shington csak időt kíván nyer­ni ahhoz, hogy „kivédje” a Brezsnyev-beszéd hatását. Er­re mutát, hogy a CIA egyik ügynökét 16 pakisztánival együtt tetten érték Kabulban, amikor zavargást próbák szí­tani, s az amerikai—pakisztá­ni aknamunka miatt, meg kel­lett újra szigorítani a bizton­sági intézkedéseket az afgán fővárosban. Egy másik nega­tív előjelű esemény a pakisz­táni elnök küszöbönálló pe­kingi látogatása. Iszlámábád­ban még csak nem is titkolják, hogy az afgán lázadóknak nyújtott segítség, valamint Pa­kisztán kínai fegyverekkel és hadianyagokkal való fokozott ellátása szerepel e tárgyalások napirendjén. MILYEN EREDMÉNNYEL ZÁRULT VANCE NYUGAT- EURÓPAI VILLÁMLÁTO­GATÁSA?___________________ Az amerikai külügyminisz­ter az eredeti tervek szerint csak Bonnba látogatott volna, hogy elnököljön azon az észak­atlanti tanácskozáson, amely m az amerikai forgatókönyv sze­rint Nyugat-Európa konkrét intézkedések egész sorával felzárkózott volna W shing- ton mögé. Ez a megl 'szélés azonban elsősorban Párizs ellenállása miatt nem j t lét­re, s így Vance egyenké. i ke­reste fel a főbb NATO-orszá- gok fővárosait. Bonnban azon­ban csak szolidaritás-nyilatko­zatokkal kellett beérnie, túl azokon, az aggályokon, ame­lyeket kifejtettek előtte a Ke­let—Nyugat közötti viszony el­mérgesedése miatt. Rómában szintén kinyilvánították azt a nyugtalanságot, amelyet a nyu­gat-európai szövetségesek érez­nek a veszélyes amerikai lé­pések láttán. Párizsban viszont kifejtették Vance-nak: „eltúl­zottnak” látják a washingtoni -reagálást, a Szovjetunió Af­ganisztánnak nyújtott segítsége miatt. Csupán Londonban ka­pott egyértelmű biztatást az ámerikai külügyminiszter. Mindezek láttán az ameri­kai lapok joggal írnak Carter csalódottságáról és arról, hogy külügyminisztere ugyancsak sovány eredményekről szá­molhat be a Fehér Ház urá­nak. S MILYEN AZ AMERIKAI BELSŐ HELYZET? Az „elnökválasztási hadjá­rat” amerikai szóhasználat szerinti startpisztolya a jövő hét elején csattan el, amikor New Hampshire államban sor kerül az első előválasztásra. Carter hisztériahadjárata egy ideig eredményes lehetett, amíg kétségek nem támadtak az amerikai sajtó egy részé­ben, hogy az „afganisztáni ügy” valóban olyan-e, mint amilyennek a Fehér Ház fel­tünteti? Most viszont, hogy a szovjet megnyilatkozások és a nyugati szövetségesek aggá­lyoskodásai nyomán egyre több a kétség az amerika áliagpol- gárban is, mind több o kérdő­jel Carter néhány hete még ünnepelt, kemény és határo­zott intézkedéseinek jogos és ésszerű voltáról. Az elnök for­rófejűén cselekedett — vetik fel — amikor elrendelte 17 millió 18 és 26 év közötti fér­fi „esetleges katonai behívás­ra” való összeírását. A Szov­jetuniónak való gabonaeladá­sok törlése miatti veszteség­től félő farmerek a héten til­takozó felvonulást szerveztek már Washingtonban. Joggal vetik fel azt is, hogy az elnök — aki újabb négyéves ciklusra akar bejutni a Fehér Házba —, tulajdonképpen bel­politikai ígéreteinek megsze­géséről akarja elterelni a figyelmet az „afganisztáni válsághangulattal”. Carter az infláció megfékezését ígér­te 1976-ban. Azóta azonban 31 százalékkal emelkedtek az árak, s az idén az előrejelzé­sek szerint legalább 10,4 szá­zalékos lesz az infláció az Egyesült Államokban. A mun­kanélküliség pedig nem csök­ken 7,5 százalék alá 1930-ban sem. A hadikiadások sem csökkentek, sőt ellentétben Carter 1976-os választási ígé­reteivel, rekordmagasságot ér tek el. A US News and World Report előrejelzése szerint ha a „carteri évek” 1985-ig így folytatódnak, az amerikai át­lagembernek a jelenleginél 110 százalékkal magasabb adót kell fizetnie majd akkor. Ilyen hangok pedig már nem elszigeteltek ... MI A HELYZET AZ EGYIP­TOMI-IZRAELI NAGYKŐ VETCSERE UTÁN? A Camp David-i különbéke nyomán létrejött nagykövetcse­re nem enyhítette a közel- keleti feszültséget. Izraelben növekedett az utóbbi hetekben a belső feszültség. Egyrészt a gazdasági válság miatt. Jelen­leg ugyanis 150 százalékos évente az infláció mértéke. Másrészt a megszállt terüle­teken erőszakosan létesített iz­raeli települések miatt növek­szik az arab ellenállás ezeken a vidékeken. Ez az ügy egyéb­ként a héten a Biztonsági Ta­nács elé is került, s Tel Aviv gyarmatosító politikáját szé­les körben elítélték. A Bepin-kormányzatnak még 15 hónapja van a leg­közelebbi választásig, s min­den jel arra mutat, hogy po­litikájának csődje miatt ennek a . kabinetnek meg kell buknia e határnapon, hacsak előbb nem vérzik el a parlament va­lamelyik bizalmi vitájában. Begin úgy próbál felülkere­kedni ezeken a súlyos problé­mákon, hogy feszültséget idéz elő Izrael határai mentén, hogy így „■TTémzeti egység szük­ségességét” hangoztathassa. Ezt a célt szolgálták a nagy­szabású csapatösszevonások a libanoni határ mentén, s a Dél-Libanon elleni sorozatos izraeli provokációk. E feszült­ség szításával egyébként Be­gin, aki támaszpontokat is fel­ajánlott az Egyesült Államok­nak egy esetleges Perzsa-öböl elleni washingtoni katonai ak­cióhoz, úgy véli, hogy növel­heti az amerikai támogatást Tel Avivnak. Hiszen Washing­ton új hidegháborús terveibe nagyon is beleillik, ha Izrael határainál konzerválódik a feszültségi góc. Árkus István Az antarktiszi légi járat Visszaérkezett Moszkvába Pontosan kéthetes útja vé­geztével szombaton visszaér­kezett Moszkvába az Aeroflot „menetrendszerű” antarktiszi légi járata. Az IL—18 típusú gépet, amely a visszaúton magával hozta a szovjet déli sarkvidéki expedíció most váltott sze­mélyzetének jó néhány tagját is, ünnepélyesen v fogadták szombaton a szovjet főváros­ban. Usztyinov marsall napiparancsa A szovjet hadsereg ünnepén Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napi­parancsot adott ki a szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulásának 62. évfor­dulója alkalmából, melyről szombaton emlékeznek meg a Szovjetunióban. A napiparancs hangsúlyozza, hogy az SZKP és a szovjet ál­lam kitartó, következetes har­cot folytat a béke megerősí­Ä LEMP-kongresszus határozata Döntés a Visztnla-prognunról A lengyel víztartalékok gazdaságos felhasználása Varsóban nyilvánosságra hozták a LEMP VIII. kong­resszusának utolsó, eddig még nem publikált dokumentu­mát. A határozat tárgya a Visztula szabályozása és gaz­dasági hasznosítása, vala­mint az ország víztartalékai­nak kihasználása. A határozat rámutat arra, hogy a szükséges mennyisé­gű tiszta víz biztosítása az ipar fejlődésének egyik fon­tos feltétele és a lakosság életszínvonalát alapvetően meghatározó elem. Ezért az egyre növekvő vízhiány, a szennyezettségi problémák és a jövő érdekei egyaránt szük­ségessé teszik átfogó vízgaz­dálkodási program kialakítá­sát. A Visztula és mellékfolyói szabályozásának, a nagy fo­lyó teljes hosszában hajózha­tóvá tételének, a vízi erőmű­vek és öntözőművek rendsze­rének terveit a központi bi­zottság 1978-as határozata alapján elkészítették, és e program megvalósítása fo­lyamatban van. ■Megtartotta első ülését a Lengyel Egyesült. Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsá­ga. A tanácskozást megnyitva Edward derek, a KB első titkára rámutatott: erősíteni kell a párt nevelő szerepét, tudatosítani kell a szocializ­mus eszmei és erkölcsi érté­keit az ifjúságban, tudatosí­tani kell a szakmai és állam- polgári kötelezettségek telje­sítésének fontosságát. Kifeje­zésre juttatta azt a vélemé­nyét, hogy az emberi maga­tartás központi kérdése mel­lett a KEB feladatai közé tar­tozik az is, hogy az eddigi­nél fokozottabb mértékben vegyen részt a párthatároza­tok végrehajtásának ellenőr­zésében; Edward Gierek bejelentette, hogy a politikai bizottságtól egészségi állapotára való te­kintettel, ' felmentését kérte a KEB eddigi elnöke, Stefan Misiaszek, akinek tevékeny­ségét méltatva, azt javasolta, hogy a testület új elnökévé Wladyslaw Kruczeket válasz­szák meg. . téséért, mint a kommunizmus felépítésének elengedhetetlen feltételéért. Az utóbbi időben azonban — hangzik a napiparancs — az Egyesült Államok és né­hány más állam egyre nyíl­tabban az enyhülés aláakná- zására és a hidegháború szel­lemének feltámasztására tö­rekszik. Mindez a háborús veszély fokozódásához vezet Ilyen körülmények között — hangsúlyozza többek között a napiparancs — az SZKP-nek párosítania kell békeszeretetét az imperialista reakció,, vala­mint a pekingi hegemonisták békeellenes terveinek határo­zott elutasításával, éberségük fokozására kell felhívnia a szovjet embereket és gondos­kodnia kell az ország védelmi képességének, a hadsereg és a haditengerészet harckészültsé­gének fokozásáról. ★ A szovjet hadsereg megala­pításának 62. évfordulója al­kalmából szombaton Berlin­ben megkoszorúzták a fasiz­mus elleni harcban elesett szovjet hősök treptowi emlék­művét. Szombaton az egész Szovjet­unióban megemlékeztek a szovjet hadsereg és hadiflotta létrejöttének 62. évfordulójá­ról. A nagyobb városokban ünnepségeket, összejöveteleket rendeztek, sok helyütt tartot­ták meg a háborús veteránok találkozóit. Mindenütt megko­szorúzták a hősi emlékműve­ket, számos városban rendez­tek találkozót a fegyveres erők tagjai és a lakosság képviselői. Este Moszkvában, a köztár­sasági fővárosokban és a hős városokban tűzijátékkal kö­szöntötték a szovjet fegyveres erők napját. Afganisztán Leleplezett diverzánsok Péntek délután az Afganisz­táni Demokratikus Köztársa­ság biztonsági szerveinek a lakosság közreműködésével si­került ártalmatlanná tenniük Megérkezett a bizottság Iráni kiadatási kérelem Fanoméhoz Genfoől szombaton különgé- pen Teheránba érkezett az az öttagú nemzetközi vizsgálóbi­zottság, amelyet Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára neve­zett ki, hogy kivizsgálja Irán „panaszait” a volt sah és az őt támogató Egyesült Államok ellen. A bizottság öt ismert nemzetközi jogászból áll; egy francia, egy szír, egy algériai, egy Sri Lanka-i és egy vene­zuelai személyiség kapott he­lyet benne. Waldheim és washingtoni kormánykörök részéről az a várakozás, hogy a bizottság CSAK RÖVIDEN... LISSZABONBA!^ 60 éves korában elhunyt Josse Magro, a Portugál Kommunista Párt egyik „történelmi vezetője”, akit az 1974-es áprilisi forra­dalom szabadított ki a caxiasi börtönből, ahol a Salazar-re- zsim alatt kiszabott — 21 éves — börtönbüntetését töltötte. Kiszabadulása után jelentős politikai tisztségeket vállalt. Ö volt a portugál alkotmányo- zó gyűlés alelnöke is. FELSZÁLLÁS után kigyul­ladt és lezuhant egy indiai katonai repülőgép. Ejtőernyő­söket szállított éjszakai gya­korlatozásra. Negyvenhét in­diai katona vesztette életét. EREDMÉNYTELENÜL zá­rult a 8 hete sztrájkoló ang­liai acélipari munkások kép­viselőinek és a „British Steel Corporation” (BSC) vezetőinek egyeztető tárgyalása. A sztráj­koló munkások érdekeit kép­viselő két szakszervezet bér­szerződéssel kapcsolatos mini­mális követeléseit: az átlago­san 20—30 százalékos béreme­lést, a BSC elfogadhatatlannak nevezte és csudán 14,4 száza­lékos emelést ajánlott fel. A MAGYAR—OLASZ fó­rumnak — amelynek felváltva Budapest és az itáliai nagyvá­rosok adnak otthont — a nyol­cadik találkozójára kerül sor február 26—29 között a ma­gyar fővárosban. A PERINGBŐL érkező leg­újabb hírek megerősítik, hogy a kínai vezetésben újabb nagyszabású változások men­nek végbe. Ottani megfigyelők feltűnőnek találták, hogy a holdújévi ünnepségekről egész sor, a „kulturális forradalom” időszakában hatalomra került vezető személyiség maradt tá­vol. VENEZUELÁBAN nyomoz az Interpol Aribert Ferdinand Heim náci háborús bűnös után. Az osztrák származású Heim 1941—42-ben orvosként „működött” a mauthauseni ná­ci haláltáborban, és ott végi zett „tudományos kísérletei­vel” számos fogolynak oltotta ki az életét vizsgálata lehetővé teszi a Te­heránban november óta fogva tartott amerikai túszok szaba­don bocsátását. Iráni részről azonban értésre adták, hogy készek ugyan fogadni a bi­zottságot és elősegíteni mun­káját, a bizottság vizsgálata és a túszok szabadon bocsátása között azonban nincs semmi­féle kapcsolat. Khomeini, az ország vallási vezetője szom­baton kijelentette, hogy a túszok elengedéséről a már­ciusban megválasztandó és áp­rilisban összeülő parlament lesz hivatott dönteni. Ez a ki­jelentés alaposan csökkentette annak esélyét, hogy a bizott­ság munkája végeztével a tú­szok elhagyhatják Iránt. Mégis némi bizakodást keltett, mert az első alkalom volt, hogy Khomeini nem szabta feltételül a volt sah és rabolt javai kiadatását. Baniszadr köztársasági elnök és Ghotb- zadeh külügyminiszter kije­lentése szerint a bizottság munkája „az első lépés” lehet a túszok szabadon engedése felé. f Az iráni kormány arra ké­szül, hogy a volt uralkodó ki­adatását kérje a panamai kor­mánytól. Juan Materno Vaz­quez panamai ügyvéd azért tartózkodik Teheránban, mert az iráni kormány őt kívánja megbízni azzal, hogy eljárjon a kiadatás ügyében az illeté­kes panamai hatóságoknál. Khomeini ajatollah, iráni vallási vezető szombaton Mo­hamed Behesti ajatollahot, a forradalmi tanács titkárát és a Khomeinit legszorosabban támogató. Iszlám Köztársasági Párt vezetőjét kinevezte a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezték az Iráni Köz­társaság legfőbb ügyészét is Abdelkarim Musszavi Ardebi- li Hodzsatoleszlám személyé­ben. ellen forradalmárok egy cso­portját. Letartóztatták az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) több ügynökét, így az amerikai Robert Leet, vala­mint tizenhat pakisztáni ügy­nököt. A kémeknél nagy mennyiségű fegyvert, irat­anyagot és nyugati valutát ta­láltak. Robert Lee elismerte, hogy a pakisztáni Peshawar- ban tartózkodó amerikai ál­lampolgárok részt vesznek azoknak az ellenforradalmi erőknek a kiképzésében, ame­lyeket azután Afganisztán te­rületére dobnak át. Az említett eseményekkel kapcsolatban az afgán fővá­rosban késő este közzétették az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának nyi­latkozatát, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az afgán fővárosba fegyveres zsoldos bandák szivárognak be, ame­lyek diverzáns akciókat szer­veznek, gyilkolják a békés la­kosokat. A nyilatkozat közli, hogy az említett letartóztatott ellenforradalmárokat forradal­mi bíróság elé állítják. Az afgán néphez, valamint a világ valamennyi népéhez és kormányához intézett nyilat­kozat leleplezi az agresz- szív amerikai imperializmus, amely — Nagy-Britanniával, Kínával, Pakisztánnal és Iz­raellel szövetségben — had­üzenet nélküli háborút folytat Afganisztán ellen. Mint a kormánynyilatkozat megállapítja, az afgán nép az ország kormánya és biztonsági erői az Afganisztáni Egyesült Néni Demokratikus Párt veze­tésével — széles nemzeti frontba tömörülve — folytat­ják harcukat az ország bel­ügyeibe való minden beavat­kozás ellen, megvédik az or­szág függetlenségét, szuvereni­tását és területi egységét. Afganisztán kormánya hatá­rozottan leszögezi, hogy visz- szaver minden olyan táma­dást, amely az ország szuve­renitása ellen irányul, s „a forradalmi Afganisztán ebben a harcában nincs egyedül, szá­míthat a világ minden haladó erejének támogatására”.

Next

/
Thumbnails
Contents