Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1980. FEBRUÁR 22., PÉNTEK Holnap összeül a pártértekezlet Elemző, kritikus beszámolók Beszélgetés a járási pártbizottság első titkárával Holnap összeül a járási pártértekezlet, hogy megtár­gyalja és elfogadja az el­múlt öt esztendő munkáját összegező beszámolót és meg­határozza a következő idő­szak feladatait, figyelembe véve a XII. kongresszus irány- mutatását. A megelőző hetek­ben az alapszervezetek tar­tottak számadást, s a kom­munisták állást foglaltak a Központi Bizottság irányel­veiről is. A múlt héten véget értek a községi, nagyüzemi pártértekezletek, a holnapi tanácskozással járásunkban befejeződik a párttagság szé­les körű eszmecseréje. Eb­ből az alkalomból beszélget­tünk az elmúlt hetek tapasz­talatairól Bállá Jánossal, a já­rási pártbizottság első titká­rával. Megfelelő alap — Milyen gazdasági, politi­kai eredmények tudatában ta­nácskozhattak a kommunisták, hogyan gazdálkodtak tavaly a járás szövetkezetei, üzemei? — Járásunk gazdasága évek óta dinamikusan fejlődik, a múlt esztendőre is ez volt jellemző, noha a kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazda- sági üzemek növénytermesz­tési ágazatai elmaradtak a várakozástól. Gabonából és szálas takarmányból 30 szá­zalékkal kevesebbet takarítot­tak be, mint 1978-ban. A ki­esés pótlására mindenütt na­gyobb területen vetettek má­sodnövényt, s ellensúlyozta a hiányt a kukoricatermés is. Hektáronként igen jó. 52 mázsás átlagot értünk el. — Az egyéb intézkedések közül kiemelem az a laptevé­kenységen kívüli termelés be­vételeinek növelésére irányuló erőfeszítéseket, amélyek szin­tén sikerrel jártak. Gazdasá­gaink végül is jól zárták az 1979-es évet, megfelelő alapot teremtettek az idei tervek valóraváltásához. — Járásunkban a ipari ágazat közismerten kisebb súlyt képvisel. Két legjelen­tősebb üzemünk, a kistarcsai fésűsfonó és az Ipari Mű­szergyár eredményesen halad a struktúra- és termékváltás útján. Az ikladiak tavaly a középhatékonyságú üzemek sorába léptek, ami, figyelem­be véve a korábbi nehézsé­geket, értékelendő teljesít­mény. A fésűsfonóban befe­jeződött a rekonstrukció, múlt évi feladataikat becsü­lettel elvégezték. Ipari szövet­kezeteinkben javult a szol­gáltatás, amit azonban tovább kell fejleszteni. — Sikeresen oldjuk meg községpolitikai feladatainkat is. Falvaink gyarapodásához természetesen megerősödött gazdaságaink is hozzájárultak. Önzetlen munka — Milyen volt a politikai légkör? — Nyugodtan mondhatom, jó politikai légkörben tanács­koztak járásunk kommunis­tái, mind a beszámoló, mind a vezetőségválasztó taggyűlé­seken, és a helyi pártértekez­leteken úgyszintén. Életünk legfontosabb színterén, a munkahelyeken általában be­csülettel helytálltak, a párt­tagok és pártonkívüliek túl­nyomó többsége rendesen dolgozik, a szocialista brigá­dok és a kollektívák bevált­ják vállalásaikban tett ígé­reteiket. — Fddlg talán még csak egy adat hangzott el, hadd em­lítsek még egy számot: köz­ségeinkben a társadalmi mun­ka értéke 1979-ben kereken ötvenmillió forintot tett ki. A lakosság minden rétege kivet­te részét az önzetlen munká­ból, dolgozott a közcélokat szolgáló létesítmények mielőb­bi megvalósításán. Azt hiszem, ezek a tények mindennél ékesebben beszélnek a köz­hangulatról, járásunk lakos­ságának politikai légköréről. — Röviden fölvázolva, ilyen eredmények birtokában, jó közérzetben tanácskozhattak a kommunisták. Először be­széljünk a beszámoló taggyű­lésekről, rájuk mi volt a jel­lemző? — Alapszervezeteink min­den év végén számot adnak munkájukról, a közelmúltban lezajlott tanácskozások jelen­tőségét növelte az a tény, hogy kongresszusra készülünk, és hosszabb időszak, öt év te­vékenységét tekintették át. Jó néhány tanácskozáson részt vettem, mások beszámolóját és jegyzőkönyvét olvastam el, konzultáltam munkatársaim­mal is, így megalapozottan nyilváníthatok véleményt. Alapszervezeteink nagy több­ségében alapos, elemző, ön­kritikus beszámolót készített a vezetőség, amelyet a tagság megfontoltan és bírálóan ér­tékelt. Az összegezések kollek­tív véleményt tükröztek, ha nem is kivétel nélkül vala­mennyi, a vezetőségi tagok részt vettek a zárszámadás összeállításánál. — A beszámolók magukon viselték az adott munkahely, közösség sajátossági jegyeit, összetéveszthetetlenek voltak. Jól összegeztek, s helyesek vol­tak a feladatmeghatározások is. Elégedettek vagyunk az aktivitással is, noha nem ál­lítjuk, hogy ez a csúcs. A tagság 30 százaléka nyilvání­tott véleményt. Helyi feladatok — Kérjük, emeljen ki né­hány fontos területet, amely­ről szó esett a taggyűléseken. — Sokan szóltak a fegyel­mezettebb munka szükségessé­géről. Mind a gazdasági, mind a pártmunka tekintetében. Hangsúlyozták a párttagok példamutatásának fontosságát, hiszen, ez köztudomású, a pártonkívüliek is fokozottabb figyelemmel kísérik a kommu­nisták tevékenységét, véle­ményét, állásfoglalásait. S ugyanez a másik oldalról: tagjaink határozottabban kép­viseljék a párt véleményét, bátrabban hallassák hangju­kat. — Érthető, hogy a gazda­ságpolitikai tevékenység a középpontban állt. Summázva azt mondhatom, az észrevéte­lek, javaslatok összecsenge­nek a központi útmutatások­kal, de természetesen elsősor­ban a helyi feladatok megol­dását szolgálják. — Ezzel át is térhetünk az irányelvek vitájára. Velük kapcsolatban hogyan foglalt állást járásunk párttagsága? — Egyetért az alapvető irányvonallal, megnyugtató­nak tartja, hogy az évtizedes, kipróbált úton haladunk. Ér­tékeli az eredményeket, ma­gáénak vallja, ami termé­szetes, hiszen ezeket közösen értük el. A nemzetközi élet­nek az utóbbi hónapokban bekövetkezett kedvezőtlen fejleményei miatt a vártnál nagyobb figyelem övezte^ az irányelveknek , ezt a rés; 5t. Ami a legfontosabb, tagsá­gunk ebben a helyzetben a szocialista közösség még na­gyobb összeforrottságát sür­geti, politikai, gazdasági és katonai tér'en egyaránt. Mindenki javára — Magam is részt vettem néhány eszmecserén, s ta­pasztaltam, a sokszor emle­getett negatív jelenségekről mindenütt élesen szóltak. — Hadd tegyem hozzá: a kiindulási pont szinte min­denütt az volt, mit tehet­nénk mi, mit és hogyan ja­víthatunk helyben, az üzem­ben, a községben, hogy minél kevesebb hibával találkozzunk a mindennapi életben. — Tudom, a vezetőségvá­lasztó taggyűléseknek más feladatuk is volt, amelyekről az imént részben szóltunk. Ezért itt csak a káderkér­désekről érdeklődnék. < — Igen jó volt az előkészí­tő munka. A jelölő bizottsá­gok mindenütt alaposan meg­tárgyalták a tagsággal a jelö­lésre vonatkozó javaslatokat, amit az is mutat, hogy egy kivétellel mindenütt megvá­lasztották a javasolt titkárt. — Holnap összeül a járási pártértekezlet. Beszélgetésünk­ből úgy érzem, a kommunis­ták jól. felkészültek az ese­ményre. — S ez azzal biztat, hogy jó politikai légkörben össze­ülő értekezletünk eredményes munkát fog végezni, járásunk egész lakossága javára. Kör Pál — Falugyűlést tartanak Zsámbokon 25-én, hétfőn este hat órakor. Színhelye a hely­beli művelődési ház lesz. Segítik a vízrendezést Több és jobb munkára képesek Tizenhárom éve néhány termelőszövetkezet és községi tanács részvételével alakítot­ták meg az aszódi székhelyű Galga menti Víztársulatot, amelynek elsőrendű feladata a lakott területek, valamint a mező- és erdőgazdasági üze­mek vízrendezés segítése. Olyan szervezet alakult ki ve­lük a Galga völgyében, amely jól felkészült szakembergár­dájával hatékonyan, szaksze­rűen képes a munkálatok folytatására. Ami az aszódi társulatot il­leti, el lehet mondani, hogy tevékenységével inkább csak az elmúlt öt-hat évben elége­dettek a megrendelők. Azóta fokozatosan több és jobb mi­nőségű munkára képesek, amit, ha más nem, az is je­lez, hogy az elmúlt fél évti­zed alatt mintegy ötven szá­zalékkal növelték évi nyere­ségüket. Egy napon A napokban tartott közgyű­lésükön Gál Géza, a Gavit ügyvezető igazgatója arról adhatott számot, hogy tava­lyi tervüket 8,5 százalékkal túlteljesítve, 18,4 millió fo­rintos termelési értéket értek el. Nyereségük 4,4 millió fo­rint. — Milyen nagyobb munká­kat végeztek el tavaly? — Különösen Gödöllőn, Aszódon, Galgamácsán, Tú­rán, Pencen és Püspökszilágy belterületén folytak nagyobb munkálataink a tanácsok megrendelésére — mondta Gál Géza. — A termelőszö­vetkezetek közül elsősorban a túrái Galga menti Magyar— Kubai Barátság igényelte te­vékenységünket, amely ránk bízta az üzemen belüli árkok rendszeres karbantartását is. De azt is elmondhatom, hogy ma még számos olyan szö­vetkezet van, amely bár tag­ja társulatunknak, nem igényli olyan mértékben te­vékenységünket, mint ahogy lehetne. Meg aztán az is hát­ráltat, ha előbb megrendelést kapunk, aztán lemondják. A berceli tsz például egy na­gyobb vízrendezési munkát kezdett tavaly, megkerestek bennünket a Felső-Galga víz- rendezési tervének elkészíté­sére. Mi megígértük* hogy A város öt éve Fotókiállítás az egyetemen Égy jellegzetes kép a sok közül: előtérben a régi, a háttérben az épülő új Gödöllő. Polónyi Péter felvétele A vasárnap, az Agrártudo­mányi Egyetemen megtartandó városi pártértekezletre nem­csak a küldöttek készülődnek. Gödöllő két pártkongresszus közötti fejlődéséről tudósít az értekezletre készített fotókiál­lítás, amit a városi tanács kezdeményezésére és anyagi támogatásával, a városi párt- bizottság közreműködésével a városi Helytörténeti Gyűjte­mény rendez. A tárlat hét tablóján bemutatják a város- fejlesztés elmúlt öt évben el­ért eredményeit a lakosság ellátásában, az egészség- és a művelődésügyben. Áttekin­tést kapnak a küldöttek a fel­sőoktatás. a kutatás, az ipar helyzetéről is. A fényképeket a Vegyes­ipari Szövetkezet fotorészlege, továbbá Barcza Zsolt, Hudecz József, Polónyi Péter és az üzemek házi fotólaboratóriu­mai készítették, a grafika és összeállítás Oláh Vilmos és Proxa Ildikó munkája. A pártértekezleti tárlat után a fotódokumentációs ki­állítást bemutatják a Hely- történeti Gyűjteményben is, méghozzá hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója alkal­mából, később pedig, a gyűj­temény többi vándorkiállításá­hoz hasonlóan, ezt is kérhetik a város üzemei, szövetkezetei, iskolái. mintegy másfél milliós saját erős hozzájárulást biztosí­tunk. Elhagytuk kedvükért más munkánkat, de aztán egy napon bejelentették, hogy nem velünk végeztetik. Gödöllői bázis Persze, azért volt munkájuk egész évben, csak éppen kel­lemetlen, amikor valaki vagy éppen egy kisebb apparátus belelendül a munkába, aztán lelohasztják. A Galga menti Víztársu­lat tavaly egy, az elmúlt négy év alatt 5,3 millió forintot költött gépparkjának felújítá­sára, pontosabban bővítésére. Megkezdték az új telephely kialakítását, egyebek mellett azért is, hogy a társulat va­gyona, gépei, anyagai egy he­lyen legyenek. Másrészt az idén átadandó új telephelyen jobbá tegyék dolgozóik mun­kakörülményeit a szociális helyiségek, műhelyek, raktá­rak felállítása után. Feladatuk nem egyszerűen csak a vízrendezési munkák­ban merül ki. Vele együtt az idén is vannak jelentős feladatai. Nem csoda, hogy 1980-ra 20 millió forintos termelési értéket terveztek, amelyből a közcélú vízrende­zés 2,5, a megrendelőknél vállalt vízrendezési munkála­tok több mint 12 millió fo­rintot tesznek ki. Legnagyobb megrendelőjük most az MTI, amely gödöl­lői bázisának jelentős mun­kálatait bízta rájuk, s ugyan­csak a Gavit épít egy kisebb hidat Hagy tárcsán, a túrái tsz üzemen belüli vízrende­zést bízott rájuk, és megren­delőjük a gödöllői posta, amely tavaly is elégedett volt munkájukkal. Galgamácsán és'Váckisújfalun is folytatnak munkálatokat, Gödöllőn g Rákos-patak rendezésén is dolgoznak még, Bagón belső- ségi vízrendezést vállaltak. Jó alapot teremt A napokban tartott közgyű­lésen jónak ítélték a Gavit tavaly végzett munkáját. A mintegy kilencven fős közös­ségük az évek során jól ösz- szeszokott, képes egyre fele­szolgálják a Galga völgye lősségteljesebb munkára. Ezt kulturált környezetének meg­teremtését is. Noha egyelőre sportolásra, strandoiásra al­kalmas üdülőhely nincs a környéken, máris figyelemre méltó, hogy kialakult • né­hány szép terület, a Domony- völgy, a váckisújfalui és a galgahévízi tó. Ezek példájá­ra, mintájára kellene' egy- egy környéket rendbe hozni, hangsúlyozta értékelésében Búzás Pál, az aszódi nagyköz­ségi pártbizottság titkára is. Mint mondotta: egész kollek­tívájuk megértette, hogy fon­tos az a munka, amit a Gal­ga völgye térségében ellátnak, s minden bizonnyal az idei 20 milliós tervük teljesítésében is eredményesen dolgoznak majd. Minderre jó alapot te­hogy mind több itt élő em- , remt, hogy közösségük tö­bernek pihenési lehetőséget nyújtson ez a vidék. Noha a beruházások csök­kentése a vízrendezésben is érezteti hatását, a társulatnak megszervezeteinek munkája is jó, amely végsősoron szintén közös céljaik megvalósítását szolgálja. F. L Kézilabda-teremtorna A nőknél járási rangadó Folytatódott a hosszúra nyúlt fővárosi kézilabda teremtor­na, járásunk néhány csapatá­nak részvételével. A péceli fér­fiak jó játékkal nyertek, a dá- nyi lányok mérlege egy döntet­len, egy győzelem, az erdőker- tesiek kikaptak. Péceli Spartacus—Váci Kö­tött 25-17 (12-7). Pécel: Szabó — Tolnai (1), Puskás (3), Marosvölgyi (4), Vőfény (3), •Suki (1), Szilágyi (2). Csere: Kovács (kapus), Szilvásy (4), Tokái (7). A váciak kezdtek jobban, majd a péceliek fokozatosan átvették a játék irányítását. Az első félidőben ötgólos előnyt szereztek. A második játékrészben, az elején egy ki­csit lazítottak, az ellenfél két gólra megközelítette őket. A következő percekben ismét rá­kapcsoltak, s a befejezést jel­ző sípszóig nyolcra növelték a gólkülönbséget. A péceliek győzelme ilyen arányban is megérdemelt. Jól működött az egész csapat, Szil- vásy és Tokai egyéni vállal­kozásaik mellett jó labdákat adtak társaiknak. Dány—Tóalmás 14-14 (10-8). Dány: Kozáné — Varró (2), Sebestyén (3), Oláh (1), Hár­maik (1), Sződi (4), Kurunczi (1), Csere: Hangodi, Dóczi (1), Baglyas (1). Az első félidőben a dányi lányok végig biztosan vezet­tek, 3—4 góllal is. A második játékrészben végig szoros volt a küzdelem, felváltva estek a gólok. A döntetlen reális, s jó eredménynek számít, hiszen az ellenfél tavaly a megyei I. osztályban is jól szerepelt. Dány—Erdőkertes 11-10 (5-4). Dány: Ivicsics — Varró, Se­bestyén, Kurinczi, Oláh, Har­matit, Sződi. Csere: Dóczi, Hangodi, Baglyas, Kozáné. Erdőkertes: Nyíryné — Dö­mötör, Molnár, Prókai, Ger- kó, Kovácsné, Nagy, Máthé. A járási rangadó kapkodó, csapkodó játékot hozott, a dá- nyiak végig vezettek, s csak az első félidő utolsó pillana­taiban sikerült egyenlítenie az erdőkertesieknek. A második játékrész is szoros volt, ekkor is közvetlenül a mérkőzés vé­ge előtt szerezte meg a győz­tes gólt a dányi együttes. ATE Neves sportvendégek Újra neves vendégekkel ta­lálkozhatnak a sportbarátok az Agrártudományi Egyete­men: jövő hét elején, február 25-én, hétfőn este hét órától dr. Lakat Károly labdarúgó szövetségi kapitány és Zsolt Róbert sportújságíró, a Ma­gyar Nemzet rovatvezetője vá­laszol a kérdésekre. Külön ér. dekesség, hogy dr. Lakat Ká­roly egykor Gödöllőn kezdte edzői pályafutását, s hogy Zsolt Róbertnek a közelmúltban je­lent meg nagy sikert aratett szociográfiája a magyar sport­ról. — Feledékeny sportegyesü­letek. A városi-járási testne­velési és spaiitfamgyel őségen tájékoztattak bennünket ar­ról, hogy az idejében meghir­detett járási asztalitenisz-baj­nokságra még több olyan egyesület nem nevezett, ame­lyet elvánvik. Nyilván csak feledékenységről van szó, sezt a héten még javát ehe tik, va­sárnap elfogadják még a je­lentkezéseket. — Tizenhárom újítási ja­vaslatot nyújtottak be tavaly a gödöllői tangazdaság dol­gozói. Ebbő! kilencet elfogad­tak, s összesen 16 ezer fo­rint újítási díjat fizettek ki értük. — Űj öntözőberendezéseket állítottak munkába tavaly a vácszsntlászlói Zöldmező Ter­melőszövetkezetben. Nagy­részt e korszerű eszközöknek, valamint az öntözési munka hatékony szervezésének kö­szönhetően. az öntözési időt * réginek nyolcadrészére csök­kentették.

Next

/
Thumbnails
Contents