Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

itrenx A Pest megyei Of BT ütése Kevesebb a közúti baleset A Beg fontosabb feladat a megelőzés Mozgósítják a tartalékokat Változó feltételek, új módszerek Az ácsai Vörös Október Tsz tervei A tavalyi munka értékelé­séről és az idei feladatokról tárgyalt tegnap Budapesten, a megyei rendör-f »kapitánysá­gon a Pest megyei Közileke- désbiztonsági Tanács elnök­sége és tanácskozó testületé. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Oláh György rendőr Fokozo ftesbfo ellenőrzés A testület által megtárgyalt Jelentás többi között megálla­pítja. hogy az előző évhez vi­szonyítva tavaly csökkent a közúti balesetek száma, s kü­lönösen figyelemre méltó ez a tendencia a halálos és sú­lyos sérüléseket tekintve. Eb­ben jelentős része van a me­gyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács megelőző, szervező és propagandamunkájának is. Különösen jelentősnek tekint­hetjük a balesetek számának csökkenését, ha figyelembe vesszük, hogy egy év alatt 10 ezerrel gyarapodott a me­gyei gépjárműpark, és megha­ladja a 150 ezret. Csak tavaly több mint 13 ezer gépjármű- vezetői engedélyt adtak ki. Egy elgondolkodtató adat: kü­lönböző indokok miatt több mint kétezer jogosítványt vontak be a rendőri szervek, s ebből mintegy másfél ezret azért, mert tulajdonosaik it­tasan ültek a volán mellé. Ez a szám a korábbi évekhez ké­pest semmivel nem csökkent, ami azt mutatja, hogy a köz­lekedésben résztvevőket sú­lyosan veszélyeztető, felelőt­len magatartást az erőfeszíté­sek ellenére egyelőre nem si­került visszaszorítani. Joggal mutatott rá tehát több föl­szólaló. hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében foko­zottabb szigorral kell fellépni e súlyos vétség elkövetői el­len, A balesetek számának csök­kentésében jelentős szerepe van a tavaly bevezetett álta­lános sebességkorlátozásnak és a fokozottabb közúti ellenőr­zésnek is. A szállítóvállalatok­nál rendszeressé vált a jármű­vek műszaki vizsgálata, en­nek során egy év alatt mint­egy 100 ezer gépkocsit ellen­őriztek. S ugyancsak a forga­lom biztonságát szolgálta a több mint ezer közigazgatási bejárás, s az énnek nyomán született szakvélemény. A Pest megyei Közlekedés- biztonsági Tanács legfonto­sabb feladatának tekinti a hozzájárulást a közúti tragé­diák megelőzéséhez. Sok száz aktivistájuk munkája nyomán egyre többen kaipcsolódnak be például a Vezess kiválóan vetélkedőkbe, melyet a KBT M. J. vezérőrnagy. nyugalmazott miniszterhelyettes, az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács alelnöke és dr. Szalai Dezső rendőr alezredes, a BRFK közlekedésrendészeté­nek vezetője, a budapesti KBT ügyvezető elnöke. az MHSZ-sze! közösen szervez a friss jogosítvánnyal rendel­kezők részére. A vetélkedőso­rozat sikerét mutatja, hogy a Cegléden rendezett megyei döntőn mintegy háromezren vettek részt. Ugyancsak jól szolgálta a közlekedési isme­retek terjesztését a Csepel Autógyár szocialista brigád­jainak KRESZ-vetélkedője, melyre 526 kollektíva csak­nem 5 ezer tagja nevezett be. A Csepel Autógyár szocialista brigádjainak felhívása nyo­mán 89 mezőgazdasági üzem­ben is rendeztek vetélkedőket. Több járásban már megvolt a területi döntő, s az idén a legjobbak megyei versenyen indulnak. Egyre többen kapcsolódnak be a Vezess baleset nélkül mozgalomba. A versenyző üzemek. vállalatok száma megközelíti a 160-at, ahol több mint 6 ezer gépjárművezető dolgozik. A balesetmentesen vezetett kilométerek összes­ségében meghaladják a 220 milliót. A KBT gondol a gyalogosok felvilágosítására is. A megyében több nagy­üzemben KRESZ-előadásokat, filmvetítéseket tartottak akti­vistáik, így Vácott a Forté­ban. a húsipari vállalatnál, a Csepel Autógyárban* a Duna­keszi Konzervgyárban. Jó visszhangra taláit a közleke­désbiztonsággal kapcsolatos észrevételek és javaslatok ösz- szegyűjtését célzó felhívás* Különös gondot fordít a Jutalom az aktivistáknak A megyei Közlekedésbizton­sági Tanács tegnapi ülésén el­ismeréseket nyújtottak. át ki­emelkedő munkát végző tár­sadalmi aktivistáknak. Juta­lomban részesült az elnökség tagjai közül dr. Csalótzky György, a Pest megyei Ta­nács vb titkára, Tari László, a Volán 20-as Vállalat igazga­tója, Frits István, az SZMT nyugalmazott osztályvezetője, Szászi Béla, Pest megyei MHSÉ-titkár, Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának főelőadója, Szénási Pál rendőr alezredes, a Pest megyei KBT ügyvezető KBT a fiatalok körében vég­zett propagandára. A nem­zetközi gyermekév jegyében szervezték például tavaly a Csepel-szigeten, a Pest megyei és budapesti közlekedési út­törő rendőrök találkozóját, mintegy 1200 résztvevővel. Ugyancsak népszerű volt a csillebérci úttörőtáborban ren­dezett egész napos KRESZ- vetélkedő és bemutató. Válto­zatlanul kedvelt a Nemzetközi Iskola Kupa és az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa rendezvénysorozata, melyben a megyében mintegy 25 ezer diák kapcsolódott be. A me­gyei döntőn legeredményeseb­ben a nagykátai járás ver­senyzői szerepeltek. Tömegmozgalommá szélese­dett a megyében az Iskolák a közlekedés biztonságáért akció. Az országos értékelés során a ceglédi 203. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet ért el helyezést. Rendsze­resen támogatja a Közleke­désbiztonsági Tanács az óvo­dákban, iskolákban a közleke­dési ismeretek oktatását. A megyében jelenleg 51 közleke­dési park szolgálja az isme­retek gyakorlati elsajátítását. Többségük széles körű társa­dalmi összefogással született. Az idén tovább folytatják a már bevált és népszerű akció­kat, versenyeket. Emellett azonban új lehetőségeket ke­resve kívánják tovább széle­síteni a felvilágosításba be­vontak körét. Csak néhány példa az idei újdonságokra. Szorgalmazzák például az is­kolákban a kerékpáros vizsgá­kat. Az idős emberek számá­ra a társadalmi és tömegszer-, vezetek bevonásával közleke­désbiztonsági napokat rendez­nek. ^ Pályázatot hirdetnek amatőr filmesek számára, meg­kezdik egy megyei járműokta­tó rutinpálya építését elnöke. A testület tagjai kö­zül további 32-en vettek át jutalmat. Nyugalomba vonulása alkal­mából, saját kérésére felmen­tették tanácskozó testületi tagsága alól Frits Istvánt, az SZMT osztályvezetőjét és Ka­szab Pált, a MEZŐGÉP Tröszt gazdasági igazgatóját. A testület új tagjai lettek, Gurbán György, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatója, Ihászi József, a megyei TESZÖV tit­kára és Vargha Tamás, az SZMT munkavédelmi osztály- vezetője. farsangi bálnak. Huszonötén öltöttek jelmezt. Volt itt Dok­tor Búbó, Ursula, hóember, csecsemő... A dominó egy 92 éves néni volt. Éppen most készültek el a fotók. Újra ketten Az új épületszámy — ta­valy adták át —.egyik meg­hitt kis szobájában idilli a hangulat. A nyolcvanöt éves Vass Miklós bácsi kávét főz­ni készül hét évvel fiatalabb feleségének. Mária néni ép­pen a Nők Lapját olvasgat­ja. Itt ismerték meg egymást, két éve kötöttek házasságot. — Október 2l-én múlt egy éve — igazít ki Miklós bácsi. Abbahagyja a kávéfőzést, hellyel kínál. — Harminchat évig éltem szegény megboldogult első fe­leségemmel. Nem lehetett gyerekünk. Mikor maghalt, rokonokhoz költöztem, de ha­mar megéreztem, hogy csak teher vagyok nekik ... Aztán megismerkedtem egy asszony­nyal, de rövidesen észrevet­tem, hogy egy fiatal pár ke­rülgeti. Nem volt nehéz kita­lálni, hogy a lakása miatt, Egyszercsak szólt, hogy eladja nekik a házat. Amikor meg­kérdeztem, hogy velem mi lesz, csak vonogatta a vállát. Összeszedtem hát a sátorfá­mat, beballagtam a tanács­hoz. Most öt éve, hogy befo­gadtak ide. — Hogyan ismerkedtek meg Mária nénivel? — Egy asztalnál ebédel­tünk. Mindig sírdogált sze­gény, nagyon magányosnak érezte magát. Tudtam, hogy ebéd után mindig kávézik. Amikor megbetegedett, meg­kértem a vezetőnőt, hadd vi­gyem fel én a kávéját. Meg­engedte. Sokat beszélgettünk. Lassan szóbeszéd kerekedett, mert itt is terjednek ám a hírek. Ügy gondoltam, meg­kérem a kezét. Azóta élünk így boldog békességben. Két személyesre főzzem? — néz rám —, én nem iszom, in­kább ezt, így ebéd után egy pohárkával — emeli fel az asztal mellől a kőbányai vi­lágost. , Régi kép, festmények — Nem Mária néni, hanem Mariska vagyok — évődik kedves vidáman a 95 éves Jancsó Belőné. Gondolatait olyan szellemi frisseséggel közli, hogy pironkodom egy­szerűre szabott kérdéseim miatt. — Hét évig bent voltam Pesten, a kórházban. A lég­zésemmel volt valami baj. Nemrég jöttem vissza, még nem is tudtuk megünnepelni a 95. születésnapomat. Én hét éve jöttem be Szentendré­ről, de higgye el magamtól. Nagyon szeretnek a rokonok és persze, én is őket. Gyakran jönnek és még pénzt is ad­nak. Pedig hát nekem is van. Szoktam venni .nekik ezt, azt. Az a baj, hogy nagyon a körmömre égett a levélírás. Bár most már úgy határoz­tam, hogy redukálni fogom, csak annak írok,_ aki nagypn megérdemli. — Mivel telik el a nap Ma­riska néni? — Most inkább .píhengetek, mert még egy kicsit gyengél­kedem. Egyébként újságot ol­vasgatok, meg könyvet és na­gyokat beszélgetünk. De nem én vagyok ebben a szobában a legidősebb — hunyorít rám —, hanem a szomszédom, Fürst Petemé. A puha ágyban 97 eszten­dő szunyókál édesdeden a finom rizsfelfújt ebéd után. Kilopakodom a szobából, melynek falán festmények, szőnyegek, itt-ott régi fény­képek idézik a múló fiatal­ságot. Kint hűvös szál fújdo- gál. Az erőtlen fényű februá­ri nap lassan bújik a pilisi hegyek mögé. Látó János Egyszerű, majdhogynem ap­ró iroda Molnár István fő­könyvelő — az ócsai Vörös Október Tsz pénzügyminiszte­rének — dolgozószobája. Stí­lusosan egy csupa adatból ál­ló összefűzött papírgyűjtemény képezi beszélgetésünk alapját. — Már tavaly decemberben nyilvánvaló volt, ha a terme­lőszövetkezetek a régi módon dolgoznak, igen nehéz hely­zetbe kerülnek. A megállapo­dás nyilvánvalóan érvényes az ócsai Vörös Október Tsz- re is. — kérdezem Molnár Ist­vánt. Jobb ellenőrzés — A szövetkezeti tiszta ered­ményünk 57 millió forinttal lett volna kevesebb, ha így cselekszünk. Nos, ezt termé­szetesen nem vállalhattuk. — Milyen ágazatokat érin­tenek leginkább az újabb sza­bályozók? — Köztudottan jelentős az építőipari kapacitásunk (mint­egy 2 ezren dolgoznak ebben a részlegben). A rendeletek alapján mindössze 4—5 száza­lékos nyereséget érhetünk el, míg korábban a szabadáras rendszer volt jellemző, s az több hasznot hozott. Az ipar­ban és a szolgáltatásban ha­sonló kötöttségek vannak, il­letve a képződött nyereséget fokozott mértékben elvonják. — Az elfogadott terv már számba veszi a tartalékok mozgósítását. Bizonyára sokan kíváncsiak rá, mit tesznek a nyereségkiesés pótlására? — Már 1979-ben csökkentettük a létszámot, az idén további 130 szakembertől és adminisztrá­tortól válunk meg az átszerve­zések révén. Mindenképpen szeretnénk megszilárdítani a fegyelmet is. Az egyes mun­kahelyek ellenőrzése során — tavaly 6500 esetben jártak a különböző munkahelyeken a feladattal megbízott osztály illetékesei — sokfelé tapasz­taltunk lazaságokat, anyag­hiány miatt gyakorta állt a termelés, de szerepelt a listán az ittasság is. Nincs értelme kertelni: mintegy 250 olyan fizikai dolgozónk van, akit részben magatartása, részben az ésszerűbb szervezés miatt kénytelenek leszünk elküldeni. Utalványrendszer — A nyereségcsökkenés má­sik előidézője a költségnöve­kedés. Hogyan próbálják mér­sékelni a ráfordításokat? — Az anyagköltségek érté­ke 700 millió forintra rúgott 1979-ben. Ilyen hatalmas ösz- szegnél 2 százalék takarékos­ság sem jelentéktelen pénz: a summa több mint 14 millió forintot tesz ki. Ennyit kívá­nunk az idén az anyagráfor­dításból lefaragni. — Sokszor inkább óhajként, mintsem megvalósult gyakor­latként hallhatunk a termelé­kenység fokozásáról. Mi a helyzet a Vörös Október Tsz esetében ? — Erre vonatkozóan talán vegyünk egy példát. A leg­utóbbi időkig a szántást utó­lagos becslés alapján, de fő­ként az eltöltött idő figyelem- bevételével igazolta a brigád­vezető, s egy kialakult szokás szerint állapította meg az az­napi bért. A jövőben a cso­portvezetők utalványozni fog­ják: milyen munkát végezze­nek a traktorosok, és hogy az elmunkált terület után pon­tosan mennyi fizetés jár. Ter­mészetesen a minőség is sze­repet játszik az elszámolás­ban. így érdekeltté válik min­denki az idő jobb kihasználá­sában, és a gondos munkában. A teljesítménybérezést általá­nossá tesszük. Nem apróságok A tartalékok feltárásának többféle módját helyszűke miatt nem folytathatjuk. Szól­hatnánk az ágazatonkénti készletek praktikus nyilván­tartásáról, a frissebb adatok­kal szolgáló közgazdasági te­vékenységről, a számvitel gé­pesítéséről. Arról, hogy bár a termékszerkezet • alapvetően nem változik, akad bőven új­donság az ócsai termelőszö­vetkezetben. Nem apróságok­ról van szó, hanem olyan kezdeményezésekről, amelyek több százezer dollárral gya­rapítják a népgazdaság kasz- száját. Engedélyt kaptak arra, hogy összegyűjtsék az egész ország területéről a hulladék­ba került gumiabroncsokat, s a külkereskedelmi vállalat közvetítésével a tőkés piacon értékesítsék. Az idén 350 ezer dollárt ér majd a külföldön eladott kopott gumikerék. Ha­sonló summát várnak a sport­lovaglástól, amely a külföldi vendégek révén jelentős devi­zát hoz. Mindez azt bizonyítja, nem egy mozdulatlanságra kárhoz­tatott mammutszövetkezet az ócsai Vörös Október. Sokkal inkább tőkeerős, rugalmas, vállalkozásra, belső szerveze­tét is módosítani képes nagy­üzem. S bár az 1979-es esz­tendőben sok még a bizonyta­lanság, megkockáztatható a jóslat: talán 1980-ban sem ma­radnak el lényegesen a 200 milliós nyereségtől. Azt se bánnánk, ha jövő ilyenkorra, mint 2 milliárdos szövetkezet­ről írhatnánk a közös gazda­ságról. Valkó Béla Magatartás K akucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnöke tegnap reggel kijelentette, hogy nem ve­szi fel a tavalyi munkáért megillető jutalmat. Nem veheti fel, mondotta, mert a növénytermesztésből szár­mazó kiesés súlyosan érin­tette a szövetkezetei és veszteséget okozott az egész gazdaságnak. Tulajdonképpen az idő­járás sújtotta a dabasi Fe­hér Akác Termelőszövetke­zetet is, mint annyi más gazdaságot a megyében, az országban —, de az elnök­asszony szerint nem lehet mindent az objektív té­nyezőkre hárítani. Sokszor tetézte a bajokat a nö­vénytermesztésben a fe­gyelmezetlenség, a munka kései kezdése vagy idő előtti abbahagyása, a trá­gyaszóró gépek felesleges veszteglése, mert akinek intézkedni, illetve szállíta­ni kellett volna a műtrá­gyát, pontatlanul szállítot­ta. Tetten lehetett érni egyik-másik ember közöm­bösségét, tunyaságát... Vagyis emberi tényezők is hozzájárultak — ha csak kis mértékben is — a vesz­teséghez. A vezető akkor Igazán hivatott vezető, ha szembe néz, ha szembe mer nézni a teljes valósággal és be is tudja vallani, vállalni ké­pes a következményeket. Kakucsi Gabriella kije­lentette, hogy azok az ága­zatvezetők, akiknek terü­letén nem gazdálkodtak kifogástalanul, nem gyara­pították a tsz-vagyont, ju­talom sem jár nekik. Sőt, azoknak a kétkezi dolgo­zóknak sem, akik azon a területen tevékenykedtek, mert nemcsak a vezetők hibáztathatok a lemaradá­sért. Érdemes-e élezni a dol­gokat, amikor a dabasi Fe­hér Akác Termelőszövetke­zet összességében jó évet zárt. A jó gazdaságok kö­zött emlegetik, elbírja ezt a forintkiesést, s meg le­hetne oldani úgy is a dol­got, hogy egyformán káro­sodjanak a tsz tagjai, el­végre egy közösség. Ne kelljen a megvont juta­lom miatt senkinek lemon­dani külföldi, vagy hazai nyaralásról, a bútor vagy mosógép, tévé megvásárlá­sáról, a családnak tervezett ajándékozásról... Nem kel­lene ilyen súlyosan ítélni, különbséget tenni ágazat és ágazat között. Az elnökasszony határo­zott: különbséget kell ten­ni. Azok viseljék a fe­gyelmezetlenség következ­ményeit, akik fegyelmezet- lenkedtek, vagy legalábbis nem mondtak megálljt a fegyelmezetlenkedőknek. Lehetetlen, hogy elmosód­jon a határ jó és ke­vésbé jó munka között. Minden bizonnyal sok érintett előtt lesz népsze­rűtlen a szokatlan intéz­kedés, lesznek olvanok is, akik igazságtalannak tart­ják, vagy ha nem, akkor is keménynek, merevnek íté­lik. Pedig, ha mindenki higgadtan mérlegelne, rá­jönne: ennek az intézke­désnek nemcsak pillanatnyi hatása lesz, hanem nagyon is távoli. Már most fi­gyelmezteti a tsz vala­mennyi tagját, itt csak megdolgozott munkáért jár fizetés és kiváló munkáért jutalom. Azok részesüljenek külön elismerésben, akik a munka sűrűsödésekor is az elsők között találha- t tők. i A tsz nyereséges, és Jó évet zárt, Kakucsi Gab­riellának járna a jutalom, megérdemelt pénzt tenne zsebre. Nem vonná senki kétségbe: jogös-e vagy sem. Az elnöknő azonban nemcsak mással, önimagá- j val is következetes: nem hibáztathatja csak az ága- , zatvezetőket, a tagokat, a kétkezi dolgozókat, az el­nök személyében is felelős | minden elveszett forintért. Kétségtelen, ritkán ta­pasztalható magatartás. Is­merősebb az, amikor egyes vezetők mindennek meg­magyarázzák az okát, s rendszerint a magyarázko­dás lényege a kívülálló, a gyártól, intézménytől, ter­melőszövetkezettől függet- len okok megvilágítása, i magyarázgatása, s nagyon 1 ritkán hallani Kakucsi Gabriella-féle őszinte . szót \ érvelést. Az kivált ritka: valaki úgy vállalja a hi­bák ódiumát, hogy az sa- ; ját zsebét is érintse. • * Nem kell nagy Jóste­hetség ahhoz, hogy meg- ! ítélhesse bárki: ez az i elnökasszony nagyot nő- j hetett e napokban a tisz­tességes tagság és vezetők j szemében. Emberi nagyság­ról tett tanúbizonyságot, példás magatartásról. Akad­nak-e másutt követői? Vagy azok lesznek többen, akik megmosolyogják: mai vi­lágban, amikor majdnem mindenki, mindenáron haj. szolja a pénzt — egy ve­zető lemond járandóságá­ról?! M inden bizonnyal, ami­kor Kakucsi Gab­riella így határo­zott nem mérlegel­te tettének valamennyi ha­tását, csupán az igazságot tekintette. Egy egész gaz­daság hírnevét öregbítette egyetlen tettével. Szenve- dályességével, ahogy a kö­zösségért küzd. ahogy a kollektíva javát minden eszközzel okosan szolgál­ja, hadat üzenve pontat­lanságnak, fegyelmezetlen­ségnek, a mindig min­dent megmagyarázni ma­gatartásnak. Állást foglalt amellett: mindenki a ma­ga posztján — legyen az kicsi, vagy nagy tisztség —, felelős cselekedeteiért. Az egész ország előtt szimpatikus és követendő Pest megye kiváló tsz-el- nökasszonyának magatar­tása, hiszen nemcsak elvi­leg ért egvet a differen­ciált bérezéssel; van ereje megvalósítani a gyakorlat­ban is. 8. A.

Next

/
Thumbnails
Contents