Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

1980. FEBRUAR 21., CSÜTÖRTÖK '■ZMdan Háromlábú szerződés Lesz-e mintaüzem Romhányban? Nem hagyta el a kedv a váci HAGY-ot Ha valaki egyszer már megégette a kezét, másodszor nemigen tartja a tűz közelébe — szoktuk mondani —, de a legjobb az, ha már először is csak tisztes távolból szemléli a lángokat. Talán túlzás lenne a hazai válla­latoknak, a valóban korszerű munkaszervezési mód­szerekkel szemben tanúsított magatartását az ember és a tűz kapcsolatához hasonlítani, annyi azonban tény, hogy még mindig szép számmal akadnak olyan üze­mek, ahol kétszer is meggondolják, hogy belevágja­nak-e egy szervezésbe. Ellenvélemény mindig akad bő­ven, különösen akkor, ha egy-egy félresikerült pél­dára is lehet hivatkozni: lám, ők is hogy megjárták! Ez a lesz még sok mir.de­Egyenletes ellátás, fejlesztés A kereskedelmi osztály munkáját értékelte a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Mégis bemshettek Ezek után azt gondolná az ember, hogyha a példáért nem is kell a szomszédba menni, hanem elég a gyár­kapun belül történtekre hi­vatkozni mint intő jelre, ak­kor oda anyaszülte szervező többé be nem teszi a lábát! Ezzel szemben mi történik? De előbb elevenítsük fel a múltat! A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára szerződést kötött a Kohó- és Gépipari Szervezési és Számítástechni­kai Intézettel a nyugatnémet Olympia Werke cég részére készülő transzformátorok gyártásának megszervezésére, pontosabban a már folyó gyártás átszervezésére. Az intézet annak rendje és módja szerint felmérte az adott helyzetet, kidolgozta szervezési javaslatát, mely egyebek között a 3 M mun­kamódszer bevezetését is tar­talmazta, majd letették az asztalra a vaskos tanulmányt: a kötetek a termelékenység ugrásszerű javulását ígérték. De az ígéret papíron ma­radt, közvetlenül a megvaló­sítás előtt a transzformátoro­kat vásárló cég megsz intette az együttműködést, Így hiába lehetett volna immár korsze­rűen és termelékenyen gyár­tani, ha nem volt vevő. Mind­erről annak idején lapunk ha­sábjain is részletesen be­számoltunk (Pest megyei Hír­lap, 1979. április 14.), s megírtuk: a kudarc sem a gyáriaknak, sem a szervezők­nek nem vette kedvét, sőt, még nagyobb feladat megol­dását tervezik: egy egész üzemcsarnok komplex szerve­zését szeretnék megoldani. Nos, az azóta eltelt idő­jogossá teszi a kíváncsiságot: vajon hol tartanak? Mindsn változik Vájná Sándor a Híradás- technikai Anyagok Gyárának szervezési osztályvezetője elő­ször azt magyarázza el, egyál­talán miért szükséges a rom- hányi üzemcsarnok komplex szervezése: — Olyan termékeket gyár­tunk ott, melyeknek igen nagy az élőmunka-igénye, s a darabszámokat is egyre növelni kell. Az Orion cs a Videoton részére készü'ő kis- transzformátorok, az MIC 27- es magnók transzformátorai, a higanygőz- és nátriumlámpák előtétéi mind több százezres szériákat jelentenek, s a szer­vezés alapvető célja, hogy na­gyobb sorozatok gyártását változatlan létszámmal tud­juk biztosítani. Vagyis növelni kell a ter­melékenységet. Nézzük meg, milyen segítséget tudnak eh­hez nyújtani a szervezők? Először is helyzetfelmérést készítenek. Vizsgálják a gyártandó terméket: milyen a konstrukció, hogyan lehet, egyáltalán lehetne-e anyag- költséget, technológiai lépést megtakarítani? Értelmezésnek vetik alá magát a technoló­giát is, mi az, amin célsze­rű változtatni a folyamat­ban? A munkahelyek és munka- módszerek elemzése, s az ezen tapasztalatokon alapuló át­alakítási javaslatok érintik legközvetlenebbül az ott dol­gozókat: lehet, hogy gyökere­sen megváltozik az eddig megszokott környezet, más módszerekkel, más szerszá­mokkal, más mozdulatokkal kell felváltani a begyakorlot­takat. Az anyagmozgatás megszer­vezésére, a belső üzemelren­dezésre, valamint az ösztön­ző bérrendszerre vonatkozó javaslatokkal együtt mind­ezek azonban most még csak javaslatok: a szervezés je­lenleg ott tart, hogy az in­tézet részben már átadta, il­letve folyamatosan átadja az egyes termékek részletes, írá­sos anyagát, melyet a válla­lati zsűri véleményez, majd megkezdődhet a legizgalma­sabb rész, a bevezetés. Sok az egy másodperc Ez alkalommal nézzük, mit ígér a papír: az FL típusa kistranszformátorokra vonat­kozó szervezési javaslat a termelékenység 158 százalé­kos növekedésével számol, vagyis ha minden igaz, az új módszerekkel a jelenlegi két és félszeresére emelhető ez a gazdaságossági mutató. Olyannyira hihetetlennek tű­nik^ hogy Pádár Sándor, a HAGY műszaki igazgatóhe­lyettese is így fogalmaz: — Várakozásainkhoz képest jóval nagyobb eredményeket ígér a tanulmány. Ha vala­melyest el is marad az ígér­tektől, akkor is nagyot lépünk előre. De végül is miért ne jön­ne be minden a tervek sze­rint? é szervezési javaslat nem a levegőre épült, ha­nem a hosszú hetekre Rom- hányra költözött szervezőit helyszíni tapasztalataira, s nem a ráolvasás igéit tar­talmazza, hanem például az egyes munkaműveletek olyan részletes leírását, mint mond­juk R 20 C. Hogy ez mit je­lent? A 3 M nyelvén fogal­mazva ebben az az utasítás rejtőzik, hogy a szerelésnek ebben a mozzanatában a dol­gozó jobb kézzel kinyúl a 20 cm-re taíálható tárolóhoz, és az ott kevert tárgyak közül kivesz, megfog egy alkatrészt. Ami természetesen pontosan 20 cm-re van, mert így írja elő a munkahelyterv. Nincs fölösleges mozdulat, nincs el­vesztett idő. (Nem mondhat­juk azt, hogy egy másodperc sem — ez ugyanis túl sok lenne! A 3 M módszerben al­kalmazott 1 TMU — Time Measurement Unit — időmér­tékegység ennél sokkal gyor­sabban ketyeg: egy másod­perc alatt 27,8 telik el belő­le.) A termelékenység növeke­désével kapcsolatos elképzelé­sek tehát megalapozottnak tűnnek — annál inkább, mert az intézet érdekei is ezt dik­tálják. A szerződés szerint ugyanis a szervezőknek 25 százalék növekedést kell az alapdíjért biztosítaniuk, s ami e fölött van, azért plusz szá­zalék illeti őket. Az egyik terméknél 15 ezer forint szá­zalékonként, a másiknál csak öt — ez változó, de a lényeg mindig ugyanaz: a szervezők közvetlenül is érdekeltek munkájuk eredményességében. A KGM is beszállt A szerződésről szólva el kell még mondani, hogy a szokásostól eltérően a „ma­gas szerződő felek” itt nem ketten vannak, hanem hár­man. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a költségeknek csaknem felét magára vállal­ta. Ennek fejében a teljes szervezésről egy olyan eset- tanulmányt, forgatókönyvet kap, mely a bevezetéssel, a betanulással, a kivitelezéssel kapcsolatos összes tapasztala­tot tartalmazza, s más válla­latok számára okulásul szol­gálhat. Másrészt Romhányban lesz egy olyan üzemcsarnok, ahol a gyakorlatban is bemu­tatható, milyen is egy kor­szerű üzemrész. nen múlik — de elsősorban az ott dolgozó embereaen. Mint dr. Ternovszky Fe'cuc, a KG ISZSZI munka- és üzemszervezési osztályának vezetője és Nemeskéri Gyula, az ergonómiai laboratórium vezetője elmondták, minden szervezés sikerének záloga a munkás, aki az új rendszer szerint dolgozik. Az ő segít­ségével biztos o siker, míg ellenállása, a megváltozott munka tartalmával kapcsola­tos esetleges csalódása bukást jelenthet. Ennélfogva — Magyarorszá­gon elsőként — szervezők és ergonómusok szoros együtt­működésben dolgozták ki ja­vaslataikat — de lássunk in­kább erre egy példát: Az egyik termék gyártásá­hoz hat munkahelyre van szükség, egy-egy munkahelyen viszonylag egyszerű, azonos bonyolultságú, rövid ciklus­idejű műveleteket kell vé­gezni, s a hatodik után kész a transzformátor. Szervezési­ig ez így tökéletesen rendben is lenne — az ergonómusok azonban felhívták a figyelmet az esetleg fellépő monotóniá­ra. A módosított javaslat sze­rint a hat munkahelyet bri­gádrendszerben, egymást vált­va látják el az ott dolgozó asszonyok, ami v hazai vi­szonyok között teljesen új kí­sérletnek számít. Ez természetesen csak egy adalék ahhoz, hányféle em­beri szempontot kell figye­lembe venni egy-egy szerve­zésnél, hányszor kell a szer­vezőnek bizonyítania, hogy nem rosszemlékű normarende­ző, hanem valóban segíti, könnyíti a dolgozók munká­ját. Ha viszont sikerült, ak­kor nyert ügye van: ■ — Az egyik üzemben, ahol már hosszabb ideje dolgoztunk, annyira el tudtuk fogadtatni magunkat a dolgozókkal, hogy amikor legközelebb ki­mentünk, az asszonyok meg­hívtak minket egy kávéra, amit ott főztek a szalag mel­lett a rezsón. Ez egy szerve­zőnek nagyobb erkölcsi si­kert jelenthet, mint a hivata­los elismerés — mondja dr. Ternovszky Ferenc. Egy kávé a szervezőnek A tervek szerint a szerve­zési javaslat megvalósítása — tehát a szükséges eszközök, készülékek, célgépek, szer­számok beszerzése, gyártása, a munkahelyek kialakítása, a betanítás — az év második felében sorra kerül. Remél - hetőleg utána nefnetrk a KG ISZSZI kapja majd mag a munka ellenértékét, nemcsak a KGM lesz gazdagabb egy esettanulmánnyal, hanem Ternovszky Ferencnek és munkatársainak is jut egy ká­vé Romhányban... A Pest megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának alap­vető feladata a megyében élő lakosság áruellátásának bizta­tása. az idegenforgalmi felada­tok összehangolása, a hálózat­fejlesztés egyeztetése, módszer­tani segítségnyújtás a közgaz­dasági szabályozók érvényesí­téséhez. valamint az ágazati el­lenőrzés. különös tekintettel a fogyasztói érdekvédelemre. Érthető tehát, hogy a megyei tanács, valamint a végrehajtó bizottság rendszeresen beszá­moltatja munkájáról az osz­tályt. A megye kereskedelmi ellátása utoljára tavaly szere­pelt a tanácsülés napirendjén, a kereskedelmi osztály mun­káját pedig legutoljára hat éve tárgyalta meg a végrehajtó bi­zottság. Az azóta eltelt időszak munkájáról adott számot a szakigazgatási szerv vezetője a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén. Arányos részesedés Amint a testület elé terjesz­tett jelentésből kitűnőik, a megye kiskereskedelmi forgal­ma az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában az országos­nál nagyobb ütemben, több mint 47 százalékkal emelke­dett. A feszítő ellentmondáso­kat jelzi, hogy az ezer lakosra eső forgalom azonban lénye­gesen kisebb az országos át­lagnál, mindenekelőtt a ruhá­zati kereskedelemben. Ennek alapvető oka, hogy a megye területéről, de különösen az agglomerációból Budapestre munkába járók egy része a fő­városban szerzi be ezeket a cikkeket, hiszen ott jóval na­gyobb a választék. Ez a ta­pasztalat meghatározza. tehát a Pest megyei kereskedelem- Do'iitiikaí célkitűzéseket, me­lyeket az osztály következete­sen érvényre juttat. Az ellátást az alapvető élel­mezési cikkekben, ha szüksé­ges. operatív beavatkozással is előmozdítják. Segítséget nyúj­tanak például a hús- és hen- tesárukészleteik arányos elosz­tásában. rendszeresen figye­lemmel kísérik a kenyér, a tej. valamint a vegyi és ház­tartási cikkek szállítását, hiány esetén azonnal intézkednek a termelő vállalatoknál. Ugyan­csak közvetlen kapcsolatot tartanak az iparcikkeket szál­lító nagykereskedelmi vállala­tokkal. s az együttműködés so­Váltóágszintes, gépi rázású gyümölcstelepítési mód. A ka­cifántos kifejezés nem a múlt század nyelvújító mozgalmá­nak szüleménye. A fóti Béke Tsz szakemberei nevezik így a csonthéjasok új termesztési eljárását. Lényege a gépi bé­rűn arra törekszenek, hogy o szűkeb b keresztmetszetű áru­alapokból is megkapja a me­gye a lélekszámúnak megfele­lő arányú részesedést. Az olcsó ételek számának gyarapítása ellenére hosszabb idő óta kedvezőtlen a me­gyei vendéglátó vállalat gaz­dálkodása. Amíg a vállalat forgalma 1976—78 között 107 százalékra nőtt, addig a nye­resége ugyanezen időszakban 44 millióról 35 millióra csök­kent. Ez a tendencia tavaly, az árintézkedések hatására csak felerősödött. A ven­déglátó ipar a veszteségek csökkentését többi között o kapacitások jobb kihasználá­sával, a gyermek- és közét­keztetésbe való fokozottabb bekapcsolódással kívánja el­érni. örvendetes fejlődés tapasz­talható a megye idegenfor­galmában. Annak ellenére, hogy a szálláshelyek száma lé­nyegesen nem emelkedett, a gyarapodás az országosnál nagyobb ütemű, csaknem 23 és fél százalékos. Ez többi között annak is köszönhető, hogy az idegenforgalmi te­rületeken a vendégvárás fel­tételeinek javítása érdekében évről évre intézkedési tervet készítenek, fölhasználva eb­ben az elmúlt szezon tapasz­talatait. A leglátogatottabb idegenforgalmi területeken a kereskedelmi osztály rendsze­resen ellenőrzi, hogy az érin­tettek hogyan készültek föl a szezonra. Ns az itt lakók rovására A testület tegnapi ülésén szó esett a munkaerőhelyzet­ről, mint az elképzeléseket gyakorta nehezítő problémá­ról. Az előző tervidőszakban a megye kereskedelmében dol­gozók száma mintegy 28 s’zázalékkál növekedett, az V. ötéves tervben minden erő­feszítés ellenére a gyarapo­dás alig haladta meg a 12 százalékot. Holott a hálózat­fejlesztés üteme énnél jóval több szakembert igényeit vol­na. Alapvetően befolyásolja a létszám alakulását a főváros közelsége, ahol a kereskedel­mi dolgozók a megyeinél lé­nyegesen jobb anyagi, mun­kahelyi körülmények között dolgoznak. Szóba került pél­dául, hogy az Örs vezér téri bevásárló központ dolgozóit a fővárosi vállalat a környék­beli településekről kívánjd to­borozni. Hasonló megoldást terveznek a közeljövőben megnyíló Marx téri üzletköz­pont esetében is. A testület állásfoglalásában joggal hang­súlyozta: a fővárosi kereske­delemnek olyan megoldást kell keresnie, mely nem sérti az agglomerációban élők alapvető érdekeit. Hiszen, ha innen elvándorolnak a keres­kedők, az alapellátás biztosí­tása is kétségessé válhat. Pél­da lehet a Skála Áruház, mely még megnyitása előtt, időben gondoskodott helyben — akár átképzéssel is — a szükséges. szakemberekről. Társadalmi ellenőrzés A jelenlegi ötéves tervben — a lehetőségek keretein be­lül egyenletes, arányos a fej­lesztés. A kiskereskedelmi egységek alapterülete csaknem 66 ezer négyzetméterrel nö­vekszik. A beruházások több­sége korszerű ABC-áruház éa élelmiszerbolt. Az új üzletek mintegy 40 százalékát az agg­lomerációban nyitották, illetva nyitják meg. Az üdülőterüle­tek, valamint az egyéb ellá­tatlan körzetek áruellátásának javítása érdekében eredmé­nyesen használják ki a lehe­tőségeket a magánszektor bő­vítésével. Az V. ötéves terv­ben mintegy negyedével nőtt a magánkiskereskedők száma, mindenekelőtt az alapellátást nyújtó élelmiszer- és tüzelő­anyag-szakmában. Fontos feladata a kereske­delmi osztálynak a fogyasztók érdekvédelme. Az elmúlt négy évben csaknem 5 ezer 500 há­lózati és több mint 300 válla­lati szövetkezeti központi el­lenőrzést szerveztek. A vizs­gálatokban több mint ezren vettek részt, főként társadalmi ellenőrök, Munkájúk nyomán 1976 óta 1544 felelősségreVo- násra került sor, elsősorban a vendéglátóiparban és az élel­miszerboltokban ; árdrágítás, minőségi hibák és téves szá­molás miatt. Ez alatt az idő alatt a vállalatoktól és a szö­vetkezetektől több mint 600 ezer forint többletbevételt vontak el, és 185 ezer forintot fordítottak a vevők kártalaní­tására. M. J. Weyer Béla Metszik a szőlőt Monoron Hatvanhat hektáron metszik a szőlőt a monorl Kossuth Termelőszövet­kezetben. A Mathiász János szocialista brigád tagjai most a 43 hektáros kadarkatáblában dolgoznak. Barcza Zsolt felvétel« Korszerűen, nagy nyereséggel Mint lapunk első oldalán | munkáját. Az alábbiakban be- hírül adtuk, tegnap két tsz mutatjuk a szövetkezetek értékelte az elmúlt esztendő I meghatározó tevékenységét. Gépesített gyümölcstermesztés takarítás, és az, hogy a fák koronáját kehelyszerűen ala­kítják ki. A termés, amikor leszedik, a rázáskor kevésbé sérül meg. A jelenleg 450 hektár gyü­mölcsösön és jelentős szőlő- ültetvényen gazdálkodó tsz- nek egyre nagyobb gondot je­lent a barack, a cseresznye, a meggy szedése, ezért van szükség a gyors ütemű gépe­sítésre. Tavaly, a csúcsidő­szakban, egy-egy napon ezer ■ ezerötszázan is részt vettek a betakarításban: még az ipa* Rekordtermés káposztából Nem hiába függesztették ki a vecsési Ferihegy Termelő- szövetkezet kapuja fölé a zöld­ségtermelő modellgazdaság emblémáját. A közös gazda­ság valóban világszínvonalon képes a kertészeti növények így elsősorban a káposzta és a sárgarépa termesztésére. Míg tavaly az ország szinte vala­mennyi gazdaságában az aszályt követően kisültek a ká­posztás földek, a vecsési tsz- ben 304 mázsa volt a hektá­ronkénti fejeskáposzta-termés. A sikerekben jelentős része volt a technológiai fegyelem megszilárdításának, meg azok­nak a tapasztalatoknak, ame­lyek hosszú éveken át a I gazdaságban felhalmozódtak. | ri ágazat dolgozói, sőt ez Egyesült Izzó szabadságon lé­vő munkásai is. S a területet tovább növelik, újabb 500 hektárt telepítenek fagyvé­dett területre a gödöllői domb­ság délnyugati lankáira. A gyümölcstermesztésnek egyéb­ként sok évtizedes hagyomá­nya van a környéken, ezért is határozta el a termelőszövet­kezet vezetősége ennek inten­zív fejlesztését. A biztonságos értékesítés megkívánta, hogy hosszú tá­vú szerződéseket kössenek a Dunakeszi Konzervgyárral: megteremtették a termelő és a feldolgozó közös érdekeltsé­gét. A gyár jelentős anyagi eszközökkel járult hozzá a be­takarítás gépesítéséhez. Jellemző például, hogy egyet­len fajta káposztánál 72 féle termesztési technológiát alkal­maznak. A zöldségfeldolgozót tavaly kezdték építeni, ezzel újabb, jelentős lépést tettek előre a fejlődésben. Az automata ká­posztafeldolgozó gépsor jelen­tős mértékben csökkenti a munkaerőszükségletet is. Ta­valy decemberben adták át rendeltetésének a sárgarépa­mosó, válogató és csomagoló gépsort is. A 260 hektáron ter­mesztett ‘ sárgarépából 208 mázsa hektáronkénti átlagter­mést értek el, majdnem há­romszor annyit, mint 1978-ban, Valkó Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents