Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
ÄZ MSZMP PEST MÉGYEi BIZOTTSÁGA És A MEGYg TANÁCSBAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ar» 1.20 forint 1980. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Oskar Fischer Moszkvában Kétízben folytatott megbeszélést Oskar Fischer, az NDK Moszkvában tartózkodó külügyminisztere a nap folyamán szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval. A meleg, baráti légkörű megbeszéléseken a két külügyminiszter az NDK és a Szovjetunió kapcsolatait érintő kérdéseket vitatott meg. Szerepeltek a tárgyalásokon a nemzetközi politika aktuális kérdései is. A percek értéke, ára V > alahová mindig rohanunk. Beosztjuk a perceket. Morcosak, türelmetlenek vagyunk, ha tétlen várakozásra ítél bennünket valamelyik hivatal vagy a boltok pénztárai előtt kígyózó sor. S hogy mennyire elfoglaltak vagyunk, ennek időnként eme mondattal adunk nyomatékül: az idő, pénz! Csak az a kérdés, mikor, kinek? Mert ugye amit pihenésre, szórakozásra, tereferére, a ház körüli munkákra szánunk, annak egyetlen percét sem engedjük elrabolni. Ezzel szemben, mintha elveszítenénk időérzékünket, elfelejtenénk, mily drágák a percek — ha betérünk a munkahelyünkre. Ráérősen, kiszámítottan lassú mozdulatokkal látunk hozzá napi teendőinkhez. Tíz-tizenöt vagy harminc perc, mire belerázódunk a munkába. Mondván, telik a nyolc órából. Számolatlanul szórjuk a perceket, ha gyárkapun belül vagyunk. Szűkmarkúsággal senki sem vádolhat bennünket. Tisztelet a kivételnek —•' mert szerencsére kivételek is akadnak szép számmal! —, de az irodista, a munkás, ha csak teheti, elbliccel egy kis időt a nyolc órából. Megszokásból, no meg azért, mert a többiek is eltoporognak, elsétálgatnak egy fél órát. Már aki teheti. Mert például a szalag mellől nem könnyű elvándorolni. Onnan, ahol a többi munkatárs, a gépek diktálják az iramot. Bár ahogy a bekapcsolt szövőgép, az esztergapad elindítható — úgy le is állítható. S nem mindegy, högy a leállítás mikor történik. A váltótárs megérkezése előtt tíz-tizenöt perccel? S addig áll a gép? Áll bizony, mégpedig a legtöbb helyen. S telnek a percek. *• em sokan számoltak j^j még utána, hogy a műszakváltáskor, illetve a váltótárs megérkezése előtt leállított gép, az elveszett percek mekkora veszteséget jelentenek a termelésben. Igaz, sok szó esik már arról, hogy a műszak vége a váltótárs beérkezésétől számítható. Példa erre a Hazai Fésűsfonó po- mázi gyára. Náluk, túl a szavakon, a szocialista brigádvezetőkkel karöltve a gazdasági vezetés alapcélja az is: o műszakváltásra való hivatkozással egyetlen gép se álljon. Működő, üzemképes génét vegyen át a váltótárs. Nem kevesebbért, minthogy a műszak teljesítménye esetleg egy tonnával több legyen! Kiment a divatból — talán a velejáró rossz szájíz miatt — az egykoron sokat emlegetett. meghirdetett „melegcsákány” mozgalom, s utódja a melegváltás. Rossz szájíz ide-oda, én mégis amondó vagyok: ami bevált, ami hasznos, azt ne iktassuk ki gyakorlatunkból. Számoljunk utána, mennyibe kerül, mekkora veszteséget okoz a korábban leállított gép, az elveszett termáiunennyiség? S netán a számítgatások során kiderülne, kevesebb túlórát kell igénybe venni a terv teljesítéséhez. S a borítékban is több lapulhat fizetéskor. Lehetne a felsorolást tovább is folytatni. Gondolatok, melyek az elvesztegetett percekhez kapcsolódnak. Az üresjáratokhoz, mely megszokott, megtűrt jelenség hétköznapjainkban. Csak az a kérdés, meddig tűrjük? A belső, a gyárkapun belüli munkahelyi fegyelmezetlenséget, a lazaságot? Kérdőjelek, de a választ is tudjuk rájuk. A választ, melyet a kongresszusi irányelvek vitájában, a vezetőségválasztó taggyűléseken a kommunisták fogalmaztak meg. „Ne csak tudjuk, értsük, valljuk, hogy a munkaidő, a nyolc óra minden percét kihasználjuk — a számonkérésekkel se maradjunk adósak!” Mert nincs akkora munkaerőhiány minden gyárkapun belül, mint amire hivatkozunk, amiért megtűrjük, hogy egy óra tíz perckor csapot-papot otthagyva az öltözőbe, a fürdőbe menjenek az emberek. Lecsípvén negyed vagy fél órát a munkaidőből. Fegyelmezni önmagunkat, a körülöttünk levőket. Rádöbbenteni azokat, akiket kell, hogy nemcsak önmagát károsítja meg néhány forinttal fegyelmezetlensége, a termelésből kiesett idő, hanem mindnyájunkat. A perceknek értéke, ára van. Értékes munkával tölthető meg minden perc. S árát a pluszban megtermelt fonal, szövet, szerszám, gép jelenti, mely elkészül. Gazdálkodjunk az időnkkel. A munkában töltött percekkel. Nem öncélúan, hanem a közös érdekeinkért. S ezt az érdekközösséget senki sem vitatta, tagadta. Ez fogalmazódott meg a kongresz- szusi irányelvek vitájában, ezt húzták alá a pártonkí- vüliek is. Érdekközösségünket boldogulásunkban, a szocializmus építésében. Túl a szavakon, a megfogalmazott célokon, ma már a tetteken a sor. Tetteken, s ilyen aprócska — kényelmetlennek, kellemetlennek számító — tetteken: a fegyelmezetleneket, a felelőtleneket döbbentsük rá a percek értékére, árára. Mert a mai fegyelmezetlenségért. nemtörődömségért holnap közösen kell felelni, fizetni. A lógósnak éppúgy, mint a nyolc óra minden percét fegyelmezetten, szorgalmasan, legjobb tudása szerint végig- dolgozónak. Varga Edit Magyar—japán közös sajtéközSemény Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a japán kormány meghívására 1980. február 18. és 21. között hivatalos látogatást tett Japánban. Púja Frigyes február 19-én és 20-án megbeszéléseket folytatott Olcita Sza- buro japán külügyminiszterrel. Tárgyalásaik során a külügyminiszterek megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit és hasznos vélemény- cserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalásokról sajtóközleményt adtak ki. Japáni tartózkodása során Púja Frigyes udvariassági látogatást tett Ohira Maszajosi miniszterelnöknél, Jaszui Kenő szenátusi elnöknél, valamint Szaszaki Jositake külkereskedelmi és ipari miniszternél. Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Okita Szaburót. A japán külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. Nyereséges esztendő Fclytatádiíck a zárszámadc közgyűlések Tegnap, a fóti Béke Tsz- ben, Kovács Árpád elnök számolt be, az elmúlt év termelési eredményeiről és ismertette az idei tennivalókat. Az eseményen részt vett dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese és Nemcsok János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosztály- vezetője. A szövetkezet nyereséggel zárta a tavalyi esztendőt, a közös gazdaság haszna meghaladta a 78 millió forintot. Az eredmények ellenére sincs ok elbizakodottságra. A beszámoló kritikus hangnemben foglalkozott számos problémával, hangsúlyozva a meglevő tartalékok feltárásának fontosságát. Bár a szövetkezet területeinek jelentékeny része igen rossz termőképességű, az, hogy a tervezettnél 50 százalékkal kevesebb gabonatermes semmiképpen sem indokolt. Néhány ágazat — a közös gazdaságban jó ideje az egyes részlegek teljes . önállóságot élveznek —, nem teljesítette tervét, és ez elsősorban a vezetés hiányosságaival magyarázható. A szükséges személycserékre már sor került. A kisebb beruházási lehetőségek miatt tavaly lemondtak az új szarvasmarhatelep építéséről. Inkább a meglevő istállókat használták ki jobban, töltik fel valamennyi férőhelyet haszonállattal. A vecsési Ferihegy Tsz a fótiakhoz hasonlóan ugyancsak sikeres évet tudhat maga mögött, harminchárom százalékkal nőtt a szövetke-_ zeti tiszta nyereség az 1978-as eredményhez képest. A zárszámadó közgyűlésen Dobro- vicz József, a tsz elnöke egészítette ki szóban az elmúlt esztendőt értékelő írásos beszámolót. Az eseményen jelen volt Cselényi Dezső, az MSZMP Monori Járási Bi-; zottságának első titkára. Az aszály, a kedvezőtlen időjárás a vecsési termelőszövetkezet kertészetében is okozott gondokat, gyengébben eredtek a palánták, ezért az ültetést meg kellett ismételni. A növényvédelmi munkák is többe kerültek, mint 1978-ban. Ennek ellenére a Ferihegy Tsz tagjai két fő kertészeti növényükből rekordterméseket takaríthattak be, messze meghaladva a káposzta és a sárgarépa országos hektáronkénti hozamait. (A két termelőszövetkezet eredményeiről szóló bővebb beszámoló a 3. oldalon.) fösiefkofések és ke^eskeéeíemp&isiika t Pest megye a lipcsei vásáron A tavaszi lipcsei vásár — gazdag hagyományainak megfelelően — ebben az évben is az európai és világkereskedelem kiemelkedő eseménye lesz. Március 9-től 15-ig tart. A kiállítók között Magyar- ország is jelentős területen, gazdag választékkal képviselteti magát. A bemutatandó termékekről, a várható üzleti tárgyalásokról, szerződéskötésekről érdeklődtünk néhány Pest megyei vállalatnál. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár a Nikex külkereskedelmi vállalat standján elsősorban kisebb méretű szerelvényeket mutat majd be. Mint Benyő István piackutatási osztályvezetőtől megtudtuk, a különböző vissz&csapó- és pillangószelepek mellett láthatják majd az érdeklődők a svéd licenc alapján gyártott UNI- BALL gömbcsapokat is, melyeket elsősorban a vegyipar területén történő alkalmazásra készülnek. A saválló szerelvények, a teljesen rozsdamentes szelepek az élelmiszeripar — például a tejfeldolgozás —, a Bővülő forgalom Árucsere Kubával gyógyszeripar berendezéseihez szükségesek. Savaknál és lúgoknál egyaránt alkalmazható zománcozott membránszelepet is kiállítanak. Ez utóbbi jelentőségét az adja, hogy az NDK-val kialakított kétoldalú szakosítási egyezmény alapján készülnek az ISG-ben. Ugyancsak szakosítási egyezmény alapján készül a tartályok, kazánok biztonságára ügyelő rugós biztosító szelep. A Ganz Műszer Művek kiállításán a gödöllői Árammérőgyárat speciális fogyasztás- mérők, távösszegzők képviselik. Katalán Péter üzletkötő tájékoztatása szerint az NDK évek óta rendszeres vásárlója ezeknek a készülékeknek. melyek a mért értéknek a mérési helytől tíz kilométernyi távolságra történő továbbítását teszik lehetővé. Az üzleti tárgyalások témája itt is a következő év lesz: az NDK-s partnerek Lipcsé- «ben adják majd át 1981-es igényeik listáját. Ezenkívül természetesen más országokból érkező érdeklődőket is várnak a Ganz MM kiállításán. A Mechanikai Művek a piac meghódítására irányuló offenzív kereskedelempolitika jegyében jelenik meg Lipcsében. önálló, vállalati szervezésben megrendezett kiállításukon az érdeklődők a gyakorlatban ismerhetik meg a festékszóró berendezéseket, Rényi Gábor, a vállalat kereskedelmi főosztályának vezetője elmondta, hogy a vásár szabad területén állítják majd fel azt a lakókocsit, amely a bemutatók színhelye lesz. A Mechanikai Művek tavaly, az év végén szállított először festékszórót az NDK-ba, majd idén januárban egy Berlinben megrendezett előadáson ismertette új termékcsaládját. Az eddigi tapasztalatok alapján az érdeklődés óriási. A festékszóró berendezések alkalmazásánál igen nagy jelentősége van annak, hogy milyen célra, milyen tartozékkal, milyen festékkel használják, de maga a festési technológia is esetenként eltérő lehet. a felhasználóknak gyakran van szüksége szaktanácsadásra, segítségre. Egyebek között ez indokolja a Mechanikai Műveknek azt a törekvését, hogy vevőszolgálati és szervizállomást hozzon létre Berlinben, amely a fenti szolgáltatáson kívül a festékszórók garanciális és garancián túli javítását is elvégezné. Az erről folytatandó tárgyalásokra is a lipcsei vásár idején kerül sor az MM, a Ferunion külkereskedelmi vállalat és az NDK külkereskedelmei szervei között. YV. B. Két pártértekezlet között A világ harmadik, 750 kilovoltos távvezetéke épült meg a szovjetunióbeli Vinnyica és Albertirsa között. A Pest megyei alájlomásról továbbítják az elektromos energiát hazánk ipari központjain kívül Csehszlovákiába is. Az elmúlt öt esztendőben az Óbuda Tsz számos beruházást valósított meg. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a Budakalászon megépített 60 ezer négyzetméteres' növényháztelep. Az üvegvárosban főként dísznövényeket, így a képen látható tulipánt is, és zöldségfélét termesztenek. KÖZÉLET A Belkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Szabványügyi Hivatal együttműködéséről tárgyalt szerdán Sághy Vilmos miniszter és Olajos József, a hivatal elnöke. Megállapították egyebek között: a magyar szabványok általában elősegítik, hogy a fogyasztók jó minőségű termékekhez jussanak, s hozzájárulnak a fogyasztói érdek védelemnek a belkeres<íideírni törvényben előírt érvényesítéséhez. A megbeszüfeser áttekintették a szocialista irn porttermékekkel kapcsol kos szabványproblémákat és a megszüntetésükre irányuló teendőket. A magyar—kubai árucsereforgalom az előző ötéves időszakhoz viszonyítva a jelenlegi tervidőszakban több mint 60 százalékkal bővül. A magyar exportnak 50—60 százaléka gép, berendezés és alkatrész. Ezenkívül különféle szöveteket, gyógyszereket, hengerelt acélt, alumíniumot, mezőgazdasági termékeket szállítunk. Kubától évente 65 ezer tonna finomított cukrot, 400 tonna nikkelszintert, továbbá etilalkoholt, citrusféléket, s újabban munkaruhát és réz- koncentrátumot is vásárolunk. Az autóbuszipari együttműködés alapján a kubai szerelőkapacitások felhasználásával 1980. végéig 400 Ikarus- autóbuszt szerelnek össze. Magyarország részt vesz egy kubai nikkel-kobalt termelő- és dúsítóüzem létesítésében. Az évi 30 ezer tonna kapacitású üzemben a magyar köt reműködést Kuba a nikkel- szinter-szállítások növelésével viszonozza. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Boncso Pencsev Mitevet, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Camara Damantang-ot a Guineái Népi Forradalmi Köztársaság népi nemzetgyűlésének elnökévé történt megválasztása alkalmából. Szabványok a minőségért
