Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

Több olvasó Népszerű a könyvesíiáz Telefont is beszerelnek Haluszka Mihály felvétele Átadás előtt Óvodák donoron Szerelik a fűtést Február 15-én kerül átadás­ra a monori Katona József ut­cában a 120 kisgyerek befoga­dására alkalmas óvoda. A volt szülőotthonban, amelyet szin­tén óvodává alakítanak, s ahol 75 kicsi talál majd napközben otthonra, ugyancsak teljes erő­vel zajlik a munka. Jelenleg a központi fűtést szerelik, s ha­marosan befejezik a víz. és villanyszerelést is. A nap kulturális programja Gyömrőn, 7 órától:zene; 13- tól: balett tanfolyam óra­rend szerint. Mendén, 14-től: a gyermek klub foglalkozása. Monoron, a moziban, 16-tól: A vad hattyúk, 18-tól és 20- tól: Őszi szonáta. Maglód Meseklub Színes programmal várja ifjú látogatóit Maglódon, a községi könyvtár. A mese­klub február elsején és 8-án filmvetítésre, vetélkedőre és közös mesélésre invitálja a gyerekeket. A vendég: Pécsi Ildikó Február 10-én a járási mű­velődési házban „Szerelem dalban és versben” címmel kerül sor Pécsi Ildikó elő­adóestjére. Jegyek a művelő­dési házban válthatók. Előadás A gyermeknevelésről Február 5-én 18 órakor is­meretterjesztő előadásra ke­rül sor a mendei általános is­kolában: A családi élet és a gyermeknevelés címmel. Elő­adó : dr. Csémik Zoltánná pe­dagógus. Amikor december 1-én fel­avatták Pilisen a könyves­házat, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes ezt mondta többek között avatóbeszédében: „— Üllő után Pilisen is úi intézmény- típus született a monori já­rásban”. A létesítmény szervesen il­leszkedik művelődéspolitikai céljainkhoz: egyszerre fejlesz­teni az intézményhálózatot, s a lakosság széles rétegeinek művelődését elősegítő formá­kat, módszereket teremteni. Pilisen a könyvterjesztés és -kölcsönzés együttműködése lehetővé teszi a gazdaságos, ésszerű munkát, az olvasók­nak pedig szélesebb választé­Megesett már néhány kü­lönböző garázdaság Monoron, de az csak most fordult elő, hogy felelőtlen személy vagy személyek az Ady Endre úti postaládát letépjék és pár száz méterrel odébb az árok­ba dobják. Történt mindez akkor, ami­kor a postaláda még tele volt levelekkel, küldeményekkel. kot, gazdagabb lehetőséget kíván. Az alig két hónapja felava­tott létesítmény nagy forgal­mat bonyolított le megnyitá­sa óta. A korábbi évekkel el­lentétben januárban több ol­vasó iratkozott be a könyv­tárba. A széles választék — szinte vonzza a vásárlókat, nemcsak a helybelieket, ha­nem a környező községbelie­ket is. Biztató tehát a könyvesház jelene, de a jövőjéért sem kell aggódnunk. Hamarosan önálló telefont szerelnek be az intézménybe, amely segíti majd az ott dol­gozók mindennapi munká­ját. Tetézte felelőtlenségüket, hogy nem törődtek a postaláda fontos, értékes tartalmával, elhajították és sorsára hagy­ták. Egy iskolás gyerek azonban szerencsére megtalálta és beadta a Vetőmag Vállalat területi központjának portá­jára. Ott. az arany koszorús József Attila szocialista bri- gáfd vette gondozásba. Pete György brigádvezető és társai felszereltéit a ládát régi he­lyére, az épület falára. Most már persze erősebben rög­zítve, nehogy ismét felelőtlen garázdák prédája legyen. Remek volt az őszi hajrá Komolyan készülődnek a sülysápiak Felelőtlen emberek Postaláda az árokban M0N0E-71Dm , a p f s t m e Gyei h ír. lap kül ónki ada.s XXII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1980. FEBRUÄR 2., SZOMBAT A kiváltó okok Orvosi ellenőrzés az iskolában A gyermekek egészségéről van szó Orvosi szűrővizsgálat zajlik a monori Kossuth Lajos álta­lános iskolában, dr. Egyed Eri­ka gyermekgyógyász, iskola­orvos irányításával már no­vember óta. A szülők keveset tudnak a vizsgálat tartalmáról, bár dr. Egyed Erika az iskolá­ban rendezett két TIT-elő- adáson is igyekezett tájékoz­tatni a munkáról. Akik jelen voltak, megtudhatták, mi is az iskola ezer tanulóját érintő vizsgálat lényege, ám a távol­maradó többség ma is csak ta­lálgat vagy éppenséggel két­ségbeesik: — Doktornő, mi baja a gye­reknek, hogy már másodszor vizsgálják.. 7 Tünet nélkül — Vannak olyan nem fer­tőző, de súlyos gyermekbeteg­ségek, amelyeknek megelőzése megoldatlan — tájékoztat dr. Egyed Erika. — Ilyen például az idült vesemedence-gyulla- dás. A Kossuth iskolában Is akadtunk ilyen esetre, amely rendkívül súlyos, hiszen a betegnek szinte egész életére kihat. Állandó orvosi ellenőr­zést igényel, rendszeres, gya­kori kórházi kontrollt, befo­lyásolja az életmódot, a pá­lyaválasztást, s — ez esetben lánygyermekről lévén szó — a későbbi terhességre is kihat. A kutatók munkája nyomán derült ki, hogy ezit a betegsé­get szinte minden esetben több éves baktériumfertőzöttség előzi meg, mely tünetmentes ugyan, de a vizeletben kimu­tatható. • A ceglédi kórház csecsemő- és gyermekosztályának főorvo­sa, dr. Jójárt György kandi­dátus keresett — és talált — olyan szűrési módszert, amely viszonylag egyszerűen elvégez­hető, nem drága, tehát nagy tömegek szűrésére is alkal­mas. Támogatókra leltek Dr. Egyed Erika őt kereste fel a tervvel: szeretnék a szű­rővizsgálatot a monori Kos­suth iskolában is, elvégezni az iskolaorvosi vizsgálatok kere­tén belül. A doktornő kezde­ményezése a járási rendelőin­tézetben, s a ceglédi kórház­ban is támogatásra lelt, no­vemberben megindulhatott a gyakorlati munka, melyben munkaverseny-felajánlásként három védőnő és egy asszisz­tensnő is részt vesz a gyer­mekgyógyász irányításával — Űttörőmunka ez — mond­ja dr. Egyed Erika — hiszen ilyen még nem zajlott nálunk. Arányaiban is jelentős, ezer gyereknél többszörös vizeletes szűrést kell végeznünk. Több száz kisdiák már ismételten került szűrésre, s úgy tervez­zük, hogy az 1979—80-as tanév Ügyelet a Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyömrőn: köz­ponti ügyelet (Steinmetz ka­pitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet, dr. Rados Mária (Monoron, az egészségházban), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser). Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pi­lis, Rákóczi u. 40,), Sülysá­pon és Űriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. végére be is fejezhetjük a fel­derítő munkát. Szükséges és kell S ha az ezer közül csak né­hány gyereknél sikerül időben megtalálni és megállítani a bajt, az remélhetőleg arra is bizonyítékul szolgálhat, érde­mes, kell — ha időigénylö ál­dozatok árán is — kiterjesz­teni a szűrővizsgálatot a töb­bi gyermekintézményre is. K. Zs. Kresz-vetélkedő A járási úttörőelnökség és a Járási Közlekedésbiztonsági Tanács a tervek szerint a ta­valy felavatott péteri KRESZ- pályán rendezi meg az általá­nos iskolások részére kiírt közlekedési vetélkedőt: a nem­zetközi iskola kupát. Ugyancsak ott lesz a közép- iskolások versenye is. Mivel az országos versenyt a korábbi­nál előbb rendezik, a Péteri járási vetélkedőre február utolsó napjaiban kerül sor. járásban Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Gebauer Béla Sülysáp, Pesti u. 17. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes ál­latorvos címén. — Üzenet a szerkesztőség­ben: „A Tápióvölgye SC (Sülysáp) megyei I. osztályú labdarúgó-csapata színvonalas mérkőzést játszott az NB li­es Budafokkal és csak mini­mális 2-0 arányú vereséget szenvedett a magasabb osz­tályban szereplő ellenféltől. Most vasárnap egy órakor az úri sporttelepen az ugyancsak NB Il-es Bp. Vasas Izzó gár­dáját fogadják barátságos mérkőzés keretében.” A fentiekhez nem kell kom­mentár: ilyen komolyan talán még sohasem készültek a sülysápiak a tavaszi felada­tokra. Persze, van is miért készü­lődniük, hiszen az elmúlt ősszel igencsak döcögött a csapat szekere. Amikor öt forduló eltelt, még egyetlen győzelemnek sem örülhettek a játékosak. Pedig a jó szerep­léshez adottak voltak a felté­telek, már ami a játékosállo­mányt illeti. Sülysápra csak­nem egy csapatra való új já­tékos érkezett a fővárosból és a szomszédos Tápiószecsőről. Igen ám, de az már bizo­nyított tény: tizenegy jó játé­kos még nem jelent egyben jó csapatot is. Ez ebben az esetben is beigazolódott. Kü­lönösen a kapusgondok okoz­tak sok fejfájást a csapat ve­zetőinek, elsősorban Káldi Fe­rencnek, az újonnan szerződ­tetett edzőnek, de a pálya­korszerűsítés is hátráltatta az eredményesebb szereplést. A megyei labdarúgó-szövet­ség technikai bizottsága ugyanis a sápi községrészen levő pályát alkalmatlannak találta a bajnoki mérkőzések lejátszására. Hozzáfogtak a füvesítéshez, az öltözők kor­szerűsítéséhez, a játékoskijáró és kerítés építéséhez, így ^ ha­zai mérkőzéseik nagy részét Üriban játszották. Ősszel így végeztek a tá­blán a sülysápiak: ». Sülysáp 17 5 6 G 31-21 16 Ami a legszembetűnőbb: a csapat viszonylag kevés gólt kapott, igaz az adott gólok száma is elmaradt a várako­zástól. Két játékosnak döntő része van ebben. Heincz ka­pust szezon közben igazolták le a Vasas NB I~es csapatá­ból. Jól cselekedtek, mert a játékos parádés védések soro­zatát mutatta be vasárnapról vasárnapra. A megbízható kapus irányí­tani képes a védelmet, telje­sítménye erősen befolyásolj á a többi csapatrész játékát is. Heincz nagyon jó kapus, az őszi szezon második felébein a tabellán való felzárkózásban döntő része van. Ugyanezt mondhatjuk el Tóth Sándor­ról is, aki tizennégyszer zör­gette meg az ellenfél hálóját. A többi csatárra nézve vi­szont szomorú ez a mérleg, hiszen ők négyen csak hétszer voltak eredményesek. Most is bebizonyosodott hogy a helyzeteket nemcsak ki kell dolgozni, hanem érté­kesíteni is szükséges. Ha ez jobban sikerült volna, akkor aligha lett volna a csapat gól- különbsége 21-21. Mindeneset­re, az őszi idény utolsó mér­kőzései azt bizonyították, hogy talán elszálltak a szürke fel­legek a csapat feje fölül. Si­került a gárdát felrázni, ősz-, szeszokottabban, olajozottab- ban működött a gépezet. így aztán a hátsó régióból feltornászták magukat a kö­zépmezőnybe. Sülysápon sem ringatnak illúziókat a csapat szereplésével kapcsolatban. Azt azonban elvárják mindé" játékostól, hogy tavasszál még nagyobb odaadással küzdenek, s akkor a kár még feljebb kerülhetnek a tabellán. A szurkolók hűségesek voltak kedvenceikhez az ősszel ^ is. Nem volt ritka a nyolcszázas nézőszán sem: Űriban, de ide­genbe is sokan- elkísérték csa patukat. Áldatlan állapotok Tárgyilagos, alapos önvizsgálattal Vendég-e a vendég — munkaruhában? Két fiatal férfi kopog a szerkesztőségbe. Szeretnének valamit elmesélni — mond­ják. A zajosabb gépírószobá­ból a csendesebb helyiségbe invitálnám őket, szabadkoz­nak, egyikük végigmutat az öltözékükön. — Ide szabad így bejön­ni...? Tiszta, kék munkaruha van mindkettőjükön. Értetlenül nézhetek, mert megmosolyog­nak, de el is magyarázzák mindjárt a furcsa kérdés mö­gött rejtőző, még furcsább esetet. 1 Előző napon a Vigadó Ét­teremben szerettek volna ebédelni. Sülysápiak, Monoron dolgoznak, hát úgy gondolták, magától értetődik, ha a Vi­gadóba térnek be ebédszünet­ben. Hiányzó szalvéta — A pincérnek ez koránt­sem volt magától értetődő. Közölte, hogy hagyjuk el a helyiséget, mert rendelet van rá, hogy a II. osztályú helyen nem lehet akármilyen öltözék­ben tartózkodni. Nézzen ránk, ebben a ruhában voltunk, de nem éreztük, hogy különö­sebben kirínánk a vendégek közül. Nem voltunk ittasak, nem hőzöngtünk — nem ér­tettük az egészet. Én meg­mondom őszintén, nagyon dühös lettem. Ha azt a pénzt, amit én ebben a ruhában ke­resek, elfogadják tőlem, még borravaló gyanánt ’ is, hát miért kell a ruha miatt éhe­sen távoznom egy vendéglő­ből?! — A pincér nem tágított. Kértük, hogy hívja az üzlet­vezetőt. Reméltük, neki más lesz a véleménye, de nem, ő is a távozásunk mellett dön­tött. A többi vendég is felfi­gyelt a szóváltásra, nekünk adtak igazat, s egyikük meg is jegyezte: ha ennyire kénye­sek másodosztályú mivoltukra, miért nincs szalvéta a teríték mellett? Szalvétát nem tud­nak adni — mondták, így az­tán két bejegyzés is került aznap a vásárlók könyvébe, a miénk, és a szalvétaügy. De azóta sem tudunk napirend­re térni a dolog felett, s nem tudjuk elképzelni, hogyan en­gedhetnek meg maguknak ilyet éppen azok. akiknek a vendéglátás a hivatásuk? Ez a történet egyik fele. A másik már a Vigadó ép­pen üres nagytermében zaj­lik. Lábukkal égnek meredő székek között egy sziget, a délelőtti „üresjárat” óráiban szakít időt a beszélgetésre egyik asztal mellett az étte­rem új „vezérkara”, közöttük a vezető, a helyettese, s az éppen ott tartózkodó területi ellenőr. Mint kiderül, közülük csupán a vezetőhelyettes volt tanúja a tegnapi esemény­nek. Kétélű okok — Helyettesem szavahihető, s ahogyan tájékoztatott, min­denben igazat adok neki. Én is hasonlóképp cselekedtem volna, ha itt vagyok, mert igenis rendelet van rá, hogy másodosztályú helyre nem jö­het be akárki, akárhogyan. A panaszosok közül az egyik például azt mondta a pincér­nek: ha olajos is a ruhája, a személyzetnek az a kötelessé­gé, hogy letörölje utána a széket! Hát ez... minősíthe­tetlen. Hiszen nem vagyunk mi rabszolgák! — mondja az üzletvezető. Ahogy hallgatom, egyben biztos vagyok: nemigen len­nék renitens vendég a Viga­dóban. Próbálom megérteni a felháborodását. Legyünk őszinték és tárgyilagosak: a monori Vigadó Étterem — ha erről az új vezetők nem is te­hetnek — soha nem tartozott az elismerten kulturált szóra­kozóhelyek közé. Az okok is kettősek, mert hiába a soro­zatos felúj ítgatás, tatarozás, díszítés, a nagyterem, a sön- tés, az illemhely maradt olyan, amilyen, azaz éppen hogy elfogadható. S a vendé­gek sem igyekeztek azon, hogy a változásokra tett erő­feszítésnek maradjon valami nyoma: kicsavart nyelű ká­véskanalak — havonta két­száz újra van szükség, csak kávéskanálból! — tömegvere­kedésből maradt kárfelvételi lap, összetört, szétzúzott hol­mik bizonyítják, itt így is szoktak szórakozni, nem rit­kán. — S mi éppen ennek sze­retnénk véget vetni! Hogy végre megszűnjék az áldat- 1- állapot, hogy ki tudjuk szelektálni a vendégek közül, ki az, aki nem ide való, s kit várunk vissza szívesen! — mondja az üzletvezető. — Hiszen amikor idekerül­tünk. volt mindjárt ízelítőül olyan tömegverekedés, hogy négyezer forintos kárunk ke­letkezett. Nem ritka, hogy a kedves vendég heccből három térítőt is leönt itallal, vagy elgáncsolja a teli tálcát cipelő pincért... Járnak ide rendes emberek is. 0ket szeretnénk megtartani, nekik rendezvé­nyeket hozni, jó konyhával, udvarias kiszolgálással meg­változtatni a Vigadó hírét. Pizsamában is?.„ Ismerve a járási székhely szórakozóhelyeinek körülmé­nyeit, a változtatással mi nyernénk a legtöbbet. De kér­dés, hogy helyénvaló-e az ilyenfajta válogatás: a mun­karuhás vendég nem vendég, a garbópulóveres igen...? S még egy megjegyzés csupán: a nagytermet a söntéstől egyetlen ajtó választja el. Ott is van néhány asztal. +t ehet-ihat a vendég, akár pi­zsamában is. oda irányítják a gyakorlóruhás kiskatanát, a szénporos fuvarost, az ola­jos festékes munkaruhát vi­selő vendéget. A két helyiség­ben .ülők jól látják egymást — de a két helyiséget a je­lek szerint külön világnak szánták. S hogy a söntésben hányadosztályúak az árak. kell-e mondanom? Másodosz- tályúak. bizony ... A változtatás szándéka di­cséretes. Csak éppen a mód­ját kellene tárgyilagosadban, alaposabb önvizsgálattal meg­választani. Ha rendkívül ne­héz is. Koblencz Zsuzsa I

Next

/
Thumbnails
Contents