Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

1980. FEBRUAR 20., SZERDA Är Jf xJümm Heti jogi tanácsok Több olvasónk érdeklődött a január I-ével módosított Munka Törvénykönyve és az új munkaügyi szabályok al­kalmazását illetően. Legutóbb egyik témánk foglalkozott is egy ilyen témakörrel. Most újabb kérdések érkez­tek hozzánk egyrészt a mun­kaviszony megszüntetését il­letően, másrészt a munka dí­jazását illetően. Nézzük tehát az első kér­dést. • A felmondás indokainak vizsgálata, ha a munkaviszony csak különösen indokolt eset­ben mondható fel. Csak különösen indokolt esetben mondható fel a mun­kaviszonya annak a dolgozó­nak, akinek négy vagy több, általa eltartott családtagja vám, és családjában más önálló ke­resettel rendelkező nincsen, an­nak az öregségi nyugdíj kor­határt be nem töltött dolgozó­nak, akinek a legalább 25 évi szolgálati időn alapuló öreg­ségi nyugdíjra való jogosult­ság megszerzéséhez, legfeljebb 5 éve hiányzik, és az egyedül­álló dolgozó nőnek gyermeke 18 éves koráig. Ez a védelem megilleti a gyermekét egyedül nevelő apát is. Sok helyen a különös indo­koltságot eltérő módon értel­mezik. Így még akkor sem látják megvalósultnak, ha ne­tán a dolgozó súlyos fegyel­mi vétséget követett el, más helyen pedig egy enyhébb fe­gyelmi vétség elkövetésénél is megállapíthatónak találják a különös indokoltságot. Irány­adónak kell tekinteni ilyen esetben azt a kialakult bírói gyakorlatot, hogy ha a válla­lat a munkaviszonyt csak kü­lönösen indokolt esetben mondhatja fel, a különös in­dok fennállásának megállapí­tásához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a vállalat részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony to­vábbi fenntartása. A különös indokot megvalósító súlyos ok jelentkezhet a dolgozó szemé­lyével összefüggésben és je­lentkezhet a vállalat gazdál­kodása körében is. A dolgozó személyével kap­csolatban a különös indok megállapítható — mondja egy legfelsőbb \ »írósági Ítélet —, ha a dolgozó a munkaviszo­nyából eredő kötelezettségeit szándékosan szegi meg (pl. mun learn eg tagad ás, üzemi lo­pás), de megállápítható a munkaviszonyból eredő köte­lezettségeknek gyakori gon­datlan megszegése (pl. soroza­tos, hanyag munkavégzés) ese­tén is. Egymagában tehát a kötelezettségszegés nem ele­gendő, Súlyosabb kötelezett­ségszegésnek kell fennállnia. • A munka díjazásának kérdései az új munkaügyi sza­bályok tükrében. A főálláson kívüli munka­végzés újabb szabályai iránt nagy az érdeklődés. Ismeretes, hogy ezek a szabályok a ko­rábbihoz képest részben szi­gorodtak, részben nagyobb lehetőséget biztosítanak az ilyen munkavégzésre. A dol­gozók szakismereteinek jobb felhasználása, és a lakossági igények megfelelő kielégítése érdekében, mellékfoglalkozás­ban a fogi,aiikoztatás időtartama fizikai tevékenység esetén meghosszabbodik. Az újabb rendelkezés szerint, január 1-től a főállású munkahely törvényes munkaidejének fe­léig terjedhet az ilyen mun­kavégzés, az eddigi egyhar- mad helyett. Egyik olvasónk kontírozó könyvelői munkakörben dol­gozik. Kérdezi, hogy elvállal­hatja-e az irodai szobák taka­rítását. Egyedülálló személy, két kisgyermeket nevel és ed­dig is vállalt takarítást, egy MOZIMŰSOR FEBRUAR 21-TOL 27-IG ABONY 11—24: A rejtelmes sziget (du.) Vasárnapi szülők** (este) ABONY. Mese 23—2«: Több mese egy sorban ABONY, Művész S3—26: Tíz év múlva* BUDAÖRS 21—24: Fekete fülű fehér Bim I—II. 25—27: Pantaleon és a holgyventíégek*** CEGLÉD, Szabadság 21—24: A három testőr (du.) Fehér telefonok*** 25—27: A négy testőr (du.) Detektív két tűz között* (este) CEGLÉD, Mese 21—27: Csizmás kandúr CEGLÉD, Művész 21—24: Fűre lépni szabad 25—27: Körhinta DABAS 21—22: A transzszibériai expressz 23—24: Az asszony is ember* 25—26: Don Quijote újra lovagol I—II. DUNAHARASZTI 21—24: Skalpvadászok* 25—26: Az asszony, aki énekel DUNAKESZI V. Cs 21—24: Az ötös számú vágóhíd** 2S—24: Indul az űrhajó (du.) 25—26: Orvosság a félelem ellen DUNAKESZI i. A. 21: Az ötös számú vágóhíd** 25: A magas szőke férfi visszatér 27: Orvosság á félelem ellen ÉRD a—ti: Asszony férj nélkül* II: Asszony férj nélkül* 29—26: Piedone Afrikában FÓT 21—22: Az amerikai barát** 23—24: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét... ?* 25—26: Hurrá, nyaralunk! GÖDÖLLŐ 21—24: Orvosság a félelem ellen (du.) Asszony férj nélkül* (este) 29—27: Indiánkaland OntariAban* GYAl 21—22: Élve, vagy halva 23—24: Konvoj* 25—36: Sebességláz® MONOR 21—24: A gyilkos a házban van (du.) Nada csoport** (este) 25—27: A dzsungel könyve (du.) Vasárnapi szülők*** (este) NAGYKÁTA 21—24: Nick Carter, a szuperdetektív® 25—27: A veréb is madár09® NAGYKŐRÖS. A J. 21—24: A botcsinálta hős (du.) A fekete halál (este) 25—27: Hypoolit, a lakái fdu.) Férfiak póráz nélkül** (este) PILISVORÖSVÄR 21—22: A blokád folytatása I—II. 23—24: Vendégek vadnyugaton 25—26: Kedves szomszéd* FOMÁZ 11—24: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.»* , 24: Keménykalap és Krumpliorr (du.) 25—36: Elve vagy halva RÁCKEVE 21—22: Bizalom* 23—24: A JA, a Rossz és a Csúf I—II.** 24: A bátor emberek (du.) 25—26: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** SZENTENDRE 21—27: Hair* SZIGETSZENTMIKLÓS 21—22: A hegyi barlang titka (du.) Faiard bíró. akit seriffnek hívtak* (este) 23—24: Üzenet a meteorltban (du.) Bizalom* (este) 25—26: Koldus és királyfi TÁPIŐSZELE 21—22: A szökés* 23—24: A veréb is madár*** 24: Gábor diák (du.) VAC, Kultúi 21— 24: Apacsok (du.) Egy lány Chicagóban* (este) 25—27: A fekete halál (du.) Az ötös számú vágóhíd** (este) VÄC, Művelődési Központ 22— 23: Pillangó I—II.*** 24: A leigázottak bolygója VECSÉS 21—24: Az állatok válaszolnak (du.) Pantaleon és a hölgyvendégek«** (este) 25—27: Asszony férj nélkül* • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. szomszédos vállalatnál. Meg- teheti-e ezt a saját vállalatá­nál, ezt kérdezte is már, de választ a munkáltatótól még eddig nem kapott. Az új munkaügyi szabályok lehetővé teszik, hogy a mun­káltató saját dolgozóját, mun­kakörébe tartozó vagy ép­penséggel munkáik ölébe nem tartozó munkával, külön meg­állapodás szerint, megbízza, így jobbaa\ jár a munkáltató is és a dolgozó is. A dolgozó egy hónapban 94 órát vállal­hat viszont, ha a mellékfog­lalkozásban nem fizikai mun­ka végzésére vállalkozik a dolgozó, akkor csak a törvé­nyes munkaidőnek egyharma* da erejéig foglalkoztatható. Egy másik olvasónk az úgynevezett megbízásos jog­viszony keretében látott el korábban jnás vállalatnál munkát, amely nem érintette főállásának munkaidejét. Kérdezi: mi a helyzet most ezzel a munkavégzési lehe­tőséggel? Itt is történt változás. Még­pedig, ha a dolgozó 3 hónapot meghaladó időre vállal mun­kát, megbízás alapján, és ez a főállás munkaidejét érinti, akkor a másodállásra vonat­kozó szigorúbb szabályok ke­rülnek alkalmazásra. Ebben az esetben legfeljebb a törvényes munkaidő egynegyedére köt­het a dolgozó megállapodást a vállalattal és a díjazás sem lehet több a főállásban ka­pott munkabér egynegyedé­nél. Ha azonban nem esik a fő­állás idejére az ilyen úgyne­vezett hosszabb időre, tehát nem eseti foglalkoztatás — mint olvasónknál is —, akkor az eddigi általános szabályok kerülnek alkalmazásra, va­gyis legfeljebb a törvényes munkaidő egyharmadára lé­tesíthető a megbízási jogvi­szony, és a díjazás is ennek, arányában jár. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az örökös joga Egy elhunyt szobrászmű­vésznő halála után testvére egy asszony ellen pert indí­tott. Azt állította: nővére után értékes alkotások és in­góságok maradtak, amelyeket az asszony magához vett, ezért ezeknek kiadását vagy ellenértékűk megfizetését kérte. Az alsófokú bíróságok ellentétes^ ítéletei után a legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíró­ság a keresetet elutasította. — Az elhunyt barátnőinek kihallgatása alapján megálla­pítható, hogy a művésznő nő­vérével nem tartott fenn szo­ros kapcsolatot, viszont a perbe vont asszony betegségé­ben ápolta, befogadta, s ezért az elhunyt vagyonát reáhagy­ta — hangzik a határozat — Az ajándékozás tényét nem érinti, hogy a megajándéko­zott azokat csak a haláleset után vette magához. Az aján­dékozás, ha ingóságokra vo­natkozik, a felek megállapo­dásával jön létre és a szer­ződés alapján az illető az ingóságokra akkor is igényt tarthat, ha azokat neki az elhunyt életében még nem adta át. Ennek megfelelően a megajándékozott akár az ajándékozótól is követelheti a dolog kiadását és ugyanilyen igénnyel léphet fel más személlyel szemben, aki azo­kat birtokában tartja. A találmányi részesedésről Egy héttagú alkotócsoport találmányt dolgozott ki, ami­re szabadalmi oltalmat ka­pott és egy vállalat fel is használta. A feltalálók közül az egyik, aki mérnök, pert indított annak megállapítá­sára, hogy neki az értékesíté­sért kapott összegnek nem egyhetede, hanem harminc százaléka jár. Az ügyet végső fokon elbíráló Legfelsőbb Bí­róság döntésében, amellyel a keresetet elutasímtta, a kö­vetkezőket mondta ki: — A bíróságnak azt kel­lett eldöntenie, hogy a mér­nök — társai rovására — jogosan kérte-e feltalálói ré­szesedésének felemelését. En­nek azonban az a feltétele, hogy bizonyítania kell: a ta­lálmány megalkotásában na­gyobb mértékben vett részt, mint a többiek. Ha több fel­találó van, a bíróság nem­csak azok személyét, hanem a szerzőségük arányát is jo­gosult megállapítani. Mind­egyik olyan mértékben te­kintendő szerzőnek, amilyen mértékben a megalkotásban részt vett. Ebben az esetben a szabadalmi bejelentésben a szerzőség aránya nincs meg­állapítva, ezért valamennyi személyt egyenlő mértékben kell feltalálónak tekinteni. Közülük az, akinek jogait ez sérti, a bíróságtól az alkotás­ban való részvétele megfele­lő arányának megállapítását kérheti. — A mérnök azt állította, hogy a szabadalmi bejelentés alápja az általa készített rajz volt. Ennek alátámasztá­sára különböző iratokat, raj­zokat csatolt be. Ezek azon­ban egyrészt nem alkalma­sak az igény megállapítására, másrészt a kihallgatott egyik érdektelen tanú vallomás» kétséget kizáróan igazolta, hogy a szabadalmi leírás megszerkesztése nem a mér­nök, hanem az egyik feltalá­ló léírása és vázlatrajza alapján történt. Egyébként a bizonyítási eljárás eredmé­nye szerint is lehetetlen. hogy a mérnök —■ mint állít­ja — hónapokkal a szaba­dalmi bejelentés előtt az ahhoz szükséges munka’at okát elvégezte volna. Keresetét te­hát a per adatai nem iga­zolták, ezért el kellett utasí­tani. Kit kell apának tekinteni? Tíz nap rendeletéiből Törvénykönyve rendelkezéseinek vég­A Munka egyes rehaj fásáról az egészségügyi miniszter 1/1980. (II. 10.) Eü.M. szám alatt rendéletet adott ki, amely rendelet ha­tálya kiterjed az Egészség- ügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló vala­mennyi intézményre, szövet­ségre, orvostudományi egye­temre, az Orvostovábbképző Intézetre, valamint a taná­csok által fenntartott vala­mennyi egészségügyi .szociá­lis intézményre, szolgálatra, és a velük munkaviszonyban álló dolgozókra. (Magyar Köz­löny 10. szám.) A magasabb vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról a 10/1980. (II. 10.) CVM. rendelkezés ren­delkezik, és ugyancsak a Ma­gyar Közlöny 10. száma tar­talmazza a pénzügyminiszter 4/1980. (II. 10.) PM. számú rendelkezését a reprezentációs költségek csökkentéséről. A belkereskedelem-hálózati dolgozók alapbéréről a 3/1980. Mü.M—Bk.M. sz. együttes rendelet, jutalékrendszerük­re! a 21/1979. Bk.M. rendelet rendelkezik. (Munkaügyi Köz­löny 1. sz.) A jóléti és kulturális alap 1980. évi normatíváiról a Pénzügyi Közlöny 1. számá­ban találják meg az érdekel­tek a 301/1980. PM. I. sz. köz­leményt. Az ingatlan-nyilvántartásról kiadott rendelkezések egysé­ges szerkezetbe foglalt szöve­gét a Tanácsok Közlönye 2. száma tartalmazza. Újítási versenyfelhívást ta­lálnak az érdekeltek a Kohó- és Gépipari Közlöny 1. szá­mában. Az apaság megállapításáért indított keresetet jogerősen elutasították. Ennek ellenére az anya a fiatalember ellen, akit gyermeke apjának 'val­lott, tartásdíj fizetéséért pert indított. A bíróságok ezt a keresetet is elutasították. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíró­ság az alsófokú ítéleteket ha­tályon kívül helyezte, s új eljárást rendelt el. A határozat indokolása sze­rint az anya keresetét a csa­ládjogi törvény ama rendelke­zésére alapozta, amely sze­rint, ha nincs olyan személy, akit apának kell tekinteni, a gyermeket az köteles eltarta­ni, aUi az anyával a foganta­tás idejében érintkezett, ki­véve, ha a körülmények azt igazolják: a gyermek ebből a kapcsolatból nem származ­hatott. Bár az apasági kerese­tet elutasították, ennek elle­nére az ebben a perben el­járt bíróságoknak a bizonyí­tási eljárást le kellett volna folytatniok annak megálla­pítására, hogy a fogantatás idejében a felek között volt-# érintkezés és lehetséges -e, hogy a gyermek ebből szár­mazik. A per adatai a kap­csolatot nem zárják ki, ha­nem több tanú vallomása alapján kifejezetten alátá­masztják. Ezért vércsoport, valamint antropológiai szak- véleményt kellett volna be­szerezni és a kérdést így tisztázni. Ha pedig esetleg apaként más személyek is figyelembe jöhetnek, a bíró­ságnak az illetőket tanúként ki kellett volna hallgatnia és szükség esetén a vércsoport, valamint az antropológia: vizsgálatot reájuk, vagy kö­zülük egyesekre kiterjeszte­ni. Terményértékesítési szerződés Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet egy szö­vetkezeti közös vállalkozástól szerződéssel állatokat vásá­rolt. Mivel a tartásukra szol­gáló épület még nem készült el, az átvételi időt későbbre állapították meg. A szövet­kezet a vételár fejében 640 ezer forintot átutalt. azon­ban a határidő után is csak kevesebb állatot tttdott átven­ni, mint amennyit kellett vol­na, ezért a közös vállalkozása nála maradt állatokat másutt értékesítette, a kapott vétel­árból pecXg 280 ezer forintot visszafizetett. A fennmaradó összeget azon a címen tar­totta meg, hogy az megilleti, mert az állatokat hosszabb ideig el kellett tartania, majd csak alacsony áron tudta ér­tékesíteni, tehát a szerződés részben meghiúsult. Ilyen előzmények után a tsz a vállalkozás ellen pert indított. Keresetét arra alapí­totta, hogy szakértői vélemény szerint a közös vállalkozás a megrendelt állatokat alacsony áron adta el és emiatt a szö­vetkezet károsodott. Az alsó- fokú bíróságok ellentétes íté­letei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a vállalkozást 63 ezer forint megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása sze­rint az alsófokú ítéletek tör- vénysértöek. A felék termék­értékesítési és »állattartási ügyletet kötötíek, amit meg­erősít, hogy a szerződésük ér­telmében a végleges elszámo­lás alapját az átvételkor tény­leges állatsúlyban állapították meg. Az ilyen szerződés nem ütközik jogszabályba, tehát érvényes. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján teljesített fizetés ugyanis csupán azért, mert a tényleges birtokbavételt ké­sőbbre halasztották, nem mi­nősíthető tiltott hitelnyújtás­nak. Szakértői vélemény sze­rint azonban a tsz kára 68 ezer forintot tesz ki, tehát a közös vállalkozást csupán en­nek a2 összegnek megfizeté­sére kellett kötelezni. Ha lassan is, de foganatja van már az évek óta ezerszer leírt intelemnek: senki ne tartson parkoló gépkocsijában értéket. A négy keréken gu­ruló „trezor” oly sokszor volt már áldozata gépkocsifeltö­résnek, kifosztásnak; ahogy tizenegy vádlottunk esete bi­zonyítja, az autótulajdonosok úgy látszik, végre okultak az újra és újra felidézett törté­netekből. Száz feltörés Az ügy, amely most bíró­sági ítélettel ért véget, ez­úttal is csavargó, munkájukat csak hébe-hóba végző, isko­lákat félúton abbahagyó fia­talemberek közé vezet el. K. László, András és Miklós testvérek. A bűncselekmény- sorozat; megtörténtekor még kiskorúak voltak. A szülők lakását töltötte be a társaság: a barátaikból, ismerőseikből szövődő banda központi talál­kahelyét. Itt beszélték meg a kocsikifosztások terveit, nem­Autófosztogatók Fokozott el ő .egyszer itt tárolták a „talált” tárgyakat. Csaknem száz gépkocsi fel­törését ismerték be, de a gép­kocsitulajdonosok már emlí­tett éberségét bizonyítja: alig néhány esetben jutottak csak valamire való értékhez. S ezek a tárgyak is, kivétel nél­kül, az autókba beépített rá­diók', magnetofonok voltak. De legalább félszá&esetben a gépkocsikat átkutató kezek egész egyszerűen semmit sem találtak. Vagy ha igen, akkor például: húszforintos hőmé­rőt, néhány kártyanaptárat, Budapest-térképet, autókefét, rúdelemes lámpát, pár izzót, fél doboz cigarettát, sebesség- váltó díszgombot, az egyik garázsban 15 kiló jonatán­almát ... De még ezeket sem tudták értékesíteni. A nyomozók megtalálták lakásukon az el­lopott tárgyak nagy részét, még a kártyanaptárakat is... Annak a néhány magnetofon­nak, rádiónál: iz ez lett a sorsa: előkerültek, a gépko­csik tulajdonosai megkapták ezeket a tárgyakat. Sok bosszúság Mint minden ilyen esetben: a fiatalok a lopás mellett autózni is szerettek volna. Ám ez a társulat valószínűleg kezdőbb az átlagnál — leg­többjük most először került szembe a törvényekkel —: egyetlen egyszer tudták csak beindítani a kinyitott autót. Persze ez nem jelenti azt, hogy a csavarhúzóval dolgozó tolvajkezek nem okoztak vol­na károkat. A betört vagy ki­feszített ablakok, a megron­gált gyújtáskapcsolók, a kité­pett vezetékek jó néhány száz forint kárt és bosszúságot okoztak a gépkocsik tulajdo­nosainak. Büntetések A tavaly télen szinte né­hány nap alatt lezajló „szá­zas széria” hamar véget ért. De mint annyi társuk, ők sem kerülhették el sorsukat. A bí­róság a három testvér legfia­talabb j át másfél évi, a közép­sőt egy év, kéthónapi, a leg­idősebbet pedig tízhónap) szabadságvesztésre ítélte. At utóbbi (büntetést kétévi pró­baidőre felfüggesztette. A többi fiatalember ugyancsak fogházbüntetést, felfüggesztett szabadságvesztést, a kisebb súlyú bűncselekmények elkö­vetői pedig nevelő intézke­dést kaptak. Szűcs Gábor T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents