Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
fi PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A GÖDÖLLŐI JÁRÁS ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS RÉSZÉRE VH. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1980. FEBRUÁR 19., KEDD Árammérőgyár Következetes rekonstrukció Az Árammérőgyárban évek óta tart a következetesen megvalósított rekonstrukció. Ennek 1980-ra esedékes szakaszáról kérdeztük Gergely Bélát, a gyár önálló koordinációs osztályának a vezetőjét. Megfelelő étkező Ebben az esztendőben a legfontosabb a sajtolóműheiy felújítási munkálatainak a befejezése, ami nemcsak nagysága miatt kiemelkedő, hanem azért is, mert itt a rekonstrukciós tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy közben a termelés kielégíthesse a gyári igényeket. Természetesen ezeket a munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy a munkavédel mi helyzet és a munkakörülmények is jelentősen javuljanak. Mi is várható ettől a rekonstrukciótól? Elsősorban az, hogy a balesetek száma csökkenhet a műszaki problémák egyszerűsítésével. A zajos gépeket zajkabinokban helyezik •el. Kedvezőbb lesz az anyagellátás is, mivel az áramlási utakat a lehető legrövidebbre tervezték. A hulladék eltávolítását gépesítették. A műhely és a hozzá tartozó raktárak teljes felújítása is szükségessé vált) mivel a hosszú üzemelés alatt eddig még ilyen munkálatokra nem került sor. Most lehetőség nyílt arra is, hogy a dolgozók létszámának megfelelő nagyságú étkezőt is Kialakítsanak. Vitathatatlan, hogy a műanyaggyártás dinamiKusan fejlődött az Árammérőgyárban. A géppark megnövekedett, a termelékenység fokozásával egyre több és több nyersanyagot használnak föl. Mindebből szinte egyenesen következik, hogy'kinőtte magát a műhely. A fokozódó követelmények kielégítésére a műanyagüzem rekonstrukciójára van szükség. Szerszám- és anyagraktár Közvetlen oka, hogy a Fiatmaszkok festése miatt jelentős területcsökkenés is érte az üzemet. A sok gépmozgás is azt követeli, hogy a technológiai folyamatok sorrendiségének a betartásával kedvező feltételeket biztosítsanak az ott dolgozók termelési eredményeinek javításához. Erre a A sánta muflon esete Rosszul végződött az éj- szakai kiruccanás két gödöllői fiatalembernek, akik az egyik szép holdvilágos éjszaka vadlesre indultak. Egyikük tagja egy vadásztársaságnak, s így tisztában van a szabályokkal és előírásokkal, amelyek az effajta tevékenységre érvényesek. Vadászunk egy január végi éjjel arra ébredt, hogy az ablakon túl nagyon szép a holdvilág, ami nagyszerű vaddisznólesre, illetve vadászatra. Gyorsan felkelt, felöltözött, fogta puskáját, néhány töltényt, autóba vágta magát, és nekiindult a kihalt tájnak. Közben eszébe jutott barátja, aki szintén kedveli az ilyen kirándulásokat, noha nem igazi vadász. Felzörgette, s most már kettesben siettek vadlesre, vesztükre azonban eleredt az .eső, tervük füstbe ment. Hogy mégse maradjanak szórakozás nélkül, elhatározták, felkeresik egyik közös ismerősüket, viszonozni egy régebbi hajnali kopogtatását. Szívük azonban meglágyult, arra gondolva, hogy barátjuk korán indul munkába. Visszafelé tartottak, amikor az árok szélén egyelőre ismeretlen vad fejét látták felbukkanni. Nehezen, de végre kimászott. Ekkor még őznek vélték, s azt is észrevették, a hátsó lábát húzza, valószínűleg megsérülhetett. Tanakodtak, mitévők legyenek, noha még mindig nem tudták, milyen állatról van szó. Bár tisztában volt vele, idegen vadászterületen jár, itt tilos puskáját használni, rövid töprengés után a vadász összerakta fegyverét, célzott, lőtt és talált. Ekkor újabb dilemma elé kerültek, mit tegyenek az elejtett vaddal, amelyről kiderült, nem őz, hanem muflon, s mint később a szakértők megállaoították, értéke húszezer forint. Felmerült bennük, hogy az állatot elviszik a nem vadász társ vadász ismerőséhez. Az ötletet végüL elvetették, félvén annak haragjától, ha ilyen késői órában zargatják. Ügy döntöttek, a vadat először hazaviszik. Betették a kocsiba, gondosan letakarták, s indultak. Nem sokat mentek, amikor jármű közeledett velük szemben, melynek vezetője jelzéssel kérte, kapcsolják ki a fényszórót. Mivel nem tették, újabb jelzéssel leállásra szólította fel őket. Bánatukra rendőr ült az autóban, aki a lövésre figyelt föl. Kérdésére a vadász elmondta, hol jártak, s hova tartanak. Hozzátette, útközben őzet lőtt. A rendőr kíváncsi lett, felemelte a takarót, s megállapította, az bizony nem őz, hanem muflon. Ráadásul a hatósági személy nem volt hajlandó elmenni az öreg vadász ismerőshöz, hogy ott elintézzék az ügyet, vagyis eltussolják. Azóta megtörtént a kihallgatás, melynek során a kirándulás szervezője ismét azt állította, nem volt szándékában eltülajdoní- tani a muflont. Arra gondolt, jót tesz, ha lelövéssel megmenti a ragadozóktól. Persze a vadnak alighanem az lett volna a legjobb, ha életben hagyják, hiszen a szakértők azt is megállapították, előzőleg nem volt sérült. S mivel fiatal volt és egészséges, mármint a vad, még fejlődhetett volna, a Gödöllő környéki erdők díszére. S mi lett volna jó az alkalmi vadászpárnak? Bele kellett volna törődniük a balsikerbe. Miért voltak telhetetlenek? Ritkán jön össze minden. íme, ezen az éjszakán is, sütött a hold, de eleredt az eső. Máskor száraz az idő, de nem világít a hold. Okos ember eggyel is beéri. !/ omolyabbra fordítva a ' szót: a legjobb, ha az ember szabályszerűen jár el, különben cserben hagyja a hidegvére, vagy talán lelkiismerete tartja vissza attól, hogy kikapcsolja a reflektort. Vagy a félelem. Ámde, ha nem bántjuk a muflont, félelemre sincs okunk. Még éjszaka sem, kiváltképp ha süt a hold. — r — I Helyzetkép Túráról A javításokat sorolni keil Vácszentlászló felől döcögős, kanyargós út vezet be Túrára. Már a községben járunk, egy kisebb konvoj gyűlt össze, s az előttünk haladó, sóderrel megrakott ZlL-t is szelíd tempóban vezeti sofőrje. A lavórnyi gödrök között alig érdemes válogatni a négy kerékkel, a falu szélétől az áfész kisáruházáig kátyú-kátyú után. így nem csoda, ha a tanácson ezzel a kérdéssel kezdtük beszélgetésünket: — Mikor javítják ki ezt az utat? — Hagyományos választ adhatok, ugyanis annyiban nem a mi asztalunk ez, hogy az említett útvonal KPM-ke- zelésű, mi már kértük, hogy mielőbb hozzák rendbe, ígéretet eddig nem kaptunk a javítás idejéről — mondja Visy György, a végrehajtó bizottság titkára, s hozzátette még: bíznak benne, hogy a felújítás hamarosan megtörténik, hiszen útépítési anyagot most is. tárolnak az útfenntartók a községben. Nem a tanács Mindebből az is nyilvánvaló, hogy amikor sok esetben bárhol, esetleg a tanácsra neheztelnek az emberek, csak részben címzik a panaszt pontosan, hiszen a községeken áthúzódó utak egy részének fenntartása nem az ő feladatuk. Más kérdés, de ide tozik persze, hogy a E* megyei igazgatóságára is nagy teher hárul: a javításokat sorolniuk kiéli. E túrái útszakasz azonban tényleg megérett a helyrehozatalra. Ami pedig a tanácsi kezelésű utakat illeti: az elmúlt évben Túrán több mint kétmillió forintot költöttek felújításukra. Űj burkolatot kapott az Elnök utca és a Lenin tér, amelyek ugyancsak megértek a rekonstrukcióra, hiszen másfél évtizede viselték a növekvő forgalmat. Közművekre egyébként is sokat költhetnének a községben. Az átutazó nem. de az itt élők és a szakemberek tudják, hogy a község nagy része mélyfekvésű, így a belvízrendezésben mindig van tennivaló. Mint Visy György elmondotta: ebben az ötéves tervben eddig négymillió forintot költöttek a munkálatokra. Mostanra rendbe tették az Ady Endre, a Szőlő és a Táncsics Mihály utca környékét, s tavaly tisztították ki az Emse-patak medrét, amely a vasút-telepi rész vízelvezetését javította meg elsősorban, ahol már áldatlan állapotok uralkodtak. Túrán 8 ezer 400 ember lakik. A munkaképes korúak negyvenöt-ötven százaléka eljár dolgozni, elsősorban a MÁV, néhány budapesti, gödöllői és környékbeli üzemek foglalkoztatják őket. A helyben dolgozók többségét a mintegy hétszáz aktív dolgozót foglalkoztató Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Tsz, az áfész és a Ferromechanika Ipari Szövetkezet tekercselő részlege és a közintézmények kötik le. Túrának nagy a vonzáskörzete: termelőszövetkezete Galgahévízzel közös, ennél is kiterjedtebb a Galsa- idéke Áfész és a Takarék- szövetkezet, hiszen ezek 14— 16 községet látnak el. Az ötéves terv elején, ahogy Visy György, a végrehajtó bizottság titkára fogalmazott: még csak vágy volt, hogy javuljon a község egészségügyi ellátása. A gyermekorvos hiányzott nagyon, mert az apróságokat Aszódra kellett behordani. A községben most már három körzeti orvos van, s tavaly márciusban nyitották meg a gyermekorvosi rendelőt, amellyel együtt az orvosnak lakás, továbbá tanácsadó szoba is épült. A létesítmény mintegy 3,5 millió forintba került, amelyből a megyei tanács 800 ezer forintot adott. A kivitelezést a helybeli kisiparosokból szervezett csapat végezte megelégedésre, s számottevő társadalmi munkával segítette a tanácsot á lakosság is. Már nem csak vágy Szintén múlt évi előrehala- dást jelez, hogy felújították a | negyven gyereknek helyet adó bölcsődét. Most télen győzik hellyel, tavasszal, nyáron viszont ötvennél is töj?b gyereket hordanak bölcsődébe rendszeresen, ilyenkor aztán szűkös. Szeretnék ezt a kis intézményt hamarosan legalább hatvan személyesre bővíteni, amit indokol, hogy a tapasztalatok szerint most már kevesebben maradnak gyesen, mert a kereset és a gondozási segély között nagyobb a különbség, mint korábban í volt. Még szorítóbb az óvodai gond Túrán. A régi és a négy éve átadott, százszemélyés óvodában együtt rendes körülmények között 225 gyereket tud.jak elhelyezni, a túlterheltség azonban itt is eléri a húsz százalékot. Ennek ellenére tayaly szeptemberben helyhiány miatt ötven gyereket kellett elutasítaniuk. Tornaszoba, zsibongó Négy helyen levő iskoláikban összesen 23 tanulócsoportot foglalkoztatnak, tantermeik száma 24, így több műszakban tanítanak. A Köztársaság téren a múlt ötéves tervben épített nyolctantermes iskola mellett akkor tornaterem Is létesült, ez rna már kicsi, inkább csupán tornaszobának felel meg. Eddig még nem tudtak napközis csoportot létrehozni, kettőnek a szervezése most folyik, abban az épületben helyezik majd el a gyerekeket, amelyet néhai Hónai Lajosné, az egykori népszerű túrái pedagógus ajánlott fel gyermekintézmény céljaira. A kétszobás lakásból mintegy 800 ezer forintos költséggel alakította ki a tanács az iskolás napközit. Az épülethez egy kisebb zsibongót is csatoltak. Megnyitására az elkövetkező hetekben kerül. sor. F. I. Szakmai továbbképzés A gödöllői Városgazdálkodási Vállalat egyik fontos feladatának tartja az idén is tekintélyének növelését, a téves megítélések, illetve az előítéletek mérséklését. Minden erejükkel arra törekszenek, hogy a lakosságnak és a tanácsnak végzett munka színvonalával, megbízhatóságával szemben ne merülhessenek fel kifogások. E télok eléréséhez természetesen jó. vezetőkre, szakemberekre, munkásokra van szükség, az eddiginél nagyobb számban. Mivel nem nagy, híres cégről \'an szó. érthetően nem a legképzettebb dolgozók mennek hozzájuk. Ezért is fontos, hogy munkavállalóik minél több arra alkalmasat szakmailag és politikailag képezzenek. A folyamat tavaly elkezdődött, s az idén erőteljesen to- . vább haladnak ezen az úton. Három-három dolgozójuk megy fő-, illetve középiskolába, szaktanfolyamokra heten járnak, ML-egyetemre és középiskolába ketten-ketten. Gondot fordítanak a kétkeziek szakmai továbbképzésére is, ebben az évben például gépi fűrészelőket. hegesztőket, kazánfűtőt oktatnak. larkásselék az iskolában Lóerő helyett kilowatt Oda egy kedvenc fogalom. Hányszor írtuk, mondtuk, egy-egy autóval, traktorral kapcsolatban: kihasználatlan lóerők. Arra az esetre vonatkozott ez, amikor a szakértők szerint ennek vagy annak a gépnek a motorja, amely eny- nyi meg annyi lóerős, a lehetségesnél sokkal kisebb mértékben volt igénybe véve. Csakhogy január elsejétől a teljesítmény egységét, a lóerőt felváltotta a kilowatt. Támad is belőle néha vita, hogy mekkora teljesítményű is egy-egy Rába traktor, TraA vérségi általános iskoiában az idén kevesebb a szakkör. A tavaly működők közül megszűnt a honismereti és a bábszakkör. De azért a gyerekek találhatnak maguknak hasznos elfoglaltságot, az iskolában az úttörőfoglaíkozásokon és a sportdélutánokon; a művelődési házban, a tánc- és rajzkör várja őket. Nemrégiben újabb szakkört hívtak életre, a barkácsolók örömére. Vezetője nem pedagógus, mint a többieké, hanem egy lelkes fiatal szülő, Varga Bálint. A tanulók körében hamar népszerűvé vált ez a foglalatosság, péntek délutánonként rendre megtelik a műhelyszoba. Jelenleg épületek — közöttük az iskola — makettjét készítik gyufa- szálból. Képünkön: Kalmár Attila, Kiss Gábor és Tóth Zoltán a lakóházak makettjének tetőzetét ragasztja, csiszolja. Bene Mihály felvétele Közgyűlést tartott a sportkör bánt vagy Zsiguli. Pedig a dolog végtelenül egyszerű, annak is, aki fejben nem számol gyorsan. Csupán annyit kell megjegyezni, hogy egy jó öreg lóerő egyenlő 0,736 kilowattal. Ami a gépkönyv szerint száz lóerős, az 73,6 kilowatt teljesítményű. Vagyis 0,736-dal kell megszorozni a lóerőt jelző számot és máris ismerjük a teljesítményt az új mértékegység szerint, tudjuk hány kilowattos a kerti traktorunk, a termelőszövetkezet Rábája, vagy a szomszéd Skodája. Közgyűlést tartott a Kere- pestarcsai Sport Club: az ösz- szejövetelen részt vettek a község vezetői, a támogató szervek képviselői. Mogyoródi József elnök beszámolója után élénk vita bontakozott ki, amely a végére több tanulságot tett nyilvánvalóvá. Általános egyetértés volt abban, hogy a sportkör tevékenységén van mit és lehet is javítani, de többen megállapi- tották, hogy a valóságtól elrugaszkodott. megalapozatlan kritika éppen azoktól származik, akik nem éltek jogaikkal és nem teljesítették kötelességeiket: még az elnökség néhány tagja is közéjük tartozott, tWn jártak el az jövetelekre, nélkülük dönteni. osszekellett új A mostani közgyűlésen aktívákat is beválasztottak az elnökségbe, azoknak a helyére, akik elhanyagolták megbízatásukat. Mogyoródi József, aki több mint 6 éve irányította a sportegyesületet, tartós külföldi kiküldetés miatt lemondott tisztéről, utódjául Sólyom Józsefnét választották. Az elnökség tagjai: Baranyai József, Boros György, Gál János, Jakab Sándor, Kökény László, Mogyoródi József, Tihanyi József és Szalisznyó Ferenc. 1 I lehetőséget az teremtette meg, hogy gyáron belül bizonyos forgácsoló kapacitás megszűnt, s így a forgácsoló üzemnek a szálanyag- és szerszámtároló helyiségeiből gyarapodhat a műanyagüzem. Á forgácsoló kapacitás csökkentéséből, pontosabban: a vajszlói letelepítésből következik az, hogy az üzem automata műhelyének a területén is hely szabadult fel, amelyből a már említett műanyagüzemi program valósulhatott meg, cte ily módon nyílik lehetőség arra is, hogy egy új szerszám- és szálasanyagraktárt itt kialakítsanak, s még a tűtengely műhely gépelnek egy részét is itt helyezzék el. Évek óta a legkülönbözőbb gyári fórumokon állandóan visszatérő probléma oldódik meg ez évben az orvosi rendelő rekonstrukciós munkáinak befejezésével. A gyárban folyó felújítási munkák következtében átmenetileg faházba költöztetik a szerszámszerkesztőket. A felszabadult területen alakítják ki az üzemorvosi, szakorvosi és fogorvosi rendelőket. Remélhetőleg a gyár dolgozói már szeptember 30-án az új helyen kaphatják meg a szükséges orvosi ellátást. Halaszthatatlan feladattá vált a gyári vizesblokk rekonstrukciójának a megkezdése is. Ugyanis ez a gyár építése óta üzemel, és annyira elhasználódott, hogy naponta negyven köbméter víz megy veszendőbe. A teljes rekonstrukció első lépcsőfoka ez évben kezdődik. Erdőkertesen Mindezek a feladatok csak a nagyoobak. Ezek mellett számtalan, apróbbnak tűnő felújítást keli elvégezni. Ezek valójában még nehezebbek is, mert az ilyen munkálatok elvégzése nehezebben szervezhető, körülményesebben hangolható össze a társüzemekkel. íme néhány ezek közül: Biztonságos autóbuszfordulót kell kialakítani a gyárban. Az ehhez szükséges terveket az illetékes szakértők bevonásával már elkészítették, el is fogadták és most már csak az idő jobbrafordulását várják, hogy hozzákezdhessenek a munkálatokhoz. Előreláthatólag április 30-ig el is készülnek vele. Az Erdőkertesre telepített forgácsoló technológia megköveteli egy alkatrészmosó kiépítését és az azt befogadó raktárhelyiség kialakítását. A tervek elkészültek, de a munka kivitelezésére még nincs kapacitás. Az említetteken kívül is sok rekonstrukciós feladat vár megoldásra az Árammérő- gyárban. Az anyagi eszközök szűkössége azonban türelmet és megértést követel. F. G.
