Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

PEST MEGYEI HIRLA» KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁOÁS ÉS C EG LE D VÁROSRÉSZ XXIV. ÉVFOLYAM. 27. SZÁM 19S0. FEBRUÁR 2., SZOMBAT Hallgatókért hívóműveket kapnak Új gyártmányuk a pénzbedobós telefon Ha valakit megkérdeznének, mit gondol, hol található a környéken a legtöbb telefon, akkor bizonyára a járási szék­helyet, Ceglédet említené. Pe­dig ha a darabszám után ér­deklődőnek pontos vájaszt akarnánk adni, akkor Abony nevét kéne mondani. Telefon- készülékből ott található a legtöbb, ahol gyártják. Az utóbbi években pedig a Me­chanikai Művek'abonyi gyár­egysége foglalkozik' ezzel. Nemcsak irodai, vagy házi használatban alkalmazott te­lefonokat szerelnek, hanem pénzbedobós nyilvános ké­szülékeket is. Mint tavalyi munkájukról a gyáregység ve­zetője, Tóth György elmond­ta, a nehézségek ellenére eredményes évet zártak, a tervet több mirit 106 szá­zalékra tudták teljesíteni. ■Az egész évről, summázva a múlt hónapokat, megálla­píthatták, hogy összehangol­tabb volt, mint a régebbi időszak. Jellemzője szinte min­den téren a fegyelmdzettség. A vállalat sokat tett azért, hogy kooperáló partnereivel megértesse, az anyagszállítás pontossága fontos. Negyedéves szállításra kötelezték őket. A partnerek, amennyire lehe­tett, ezt betartották és meg­értették a sürgető szót. Tel;e- sítrnényt, valós eredményeket csak ilyen összmunkával lehet elérni, ott, ahol a partnerek száma nem kevés. Űj gyárt­mány volt a pénzbedobós telefonkészülék. Ezt a harma­dik negyedévben kezdték sze­relni. Nullszériában ötven ké­szült belőle, jó minőségben. Utána az év végéig még 233 darabot gyártottak belőle. Jó kapcsolat alakult ki az NDK- beli kooperáló ■ céggel, a Nordhausen RFT-vel, amely a telefonkészülékek hall­gatóiért cserébe hívómű- veket szállít. Tavaly 80 ezer hallgatót — telefonkagylót — szállítottak Új műszak! megoldások Egymástól is tanulhatnak Tudományos előadás a MEZÖGEP-ben A Gépipari Tudományos Egyesület több mint két év­tizedes múltra tekint vissza. A gyárakban, üzemekben, előadásokat, szakmai vitá­kat, filmvetítéseket tartanak, és megismertetik a műszakia­kat a tudomány új eredmé­nyeivel, ámeneket sikerrel hasznosíthatnak a mindenna­pi munkában. Cegléden a KÖZGÉP Vál­lalatnál erősödött meg első­ként a GTE szervezete, és évek óta rendszeresen tájé­koztatják a mérnököket, tech­nikusokat a technikai újdon­ságokról. A Mezőgép Válla­latnál még nincsenek hagyo­mányai ennek a tevékenység­nek. A közelmúltban szervez­ték meg az első előadásokat. A napokban Horváth Kál­mán, a vállalat fejlesztési fő­mérnöke és Juhász Péter, a hústechnológiai osztály ve­zetője tartott előadást a hús­ipari gépekről, berendezések­ről. Sok hasznos ismerettel gazdagodtak az érdeklődők a diavetítéssel egybekötött elő­adáson. Az előadók részlete­sen foglalkoztak korunk egyik lényeges problémájával: az energiaigényes, nehézkes gér pék helyett új, gazdaságos megoldások alkalmazásához adtak szakmai tanácsokat. A javasolt berendezések nemcsak energetikai szem­pontból felelnek meg jobban a követelményeknek, de ma­gas mechanikai színvonaluk lehetővé teszi, hogy a mun­kaerő egy részét máshol fog­lalkoztassák. A vetített ké­pek segítségével bemutatták hazánk egyik legkorszerűbb vágóhídj át, a szombathelyit. Az előadásokat követően a látottakat megbeszélték a KÖZGÉP és a MEZŐGÉP szakemberei, és az eszmecse­réből kitűnt, hogy a szom­széd gyár érdeklődik a hús­iparban használatos konve- joros szállítóberendezés iránt. A jövőben sok hasonló előadásra van szükség, a városbeli vállalatoknál, hogy minél jobban megismerjék az új eredmények mellett egy­más életét, gyártástechnoló­giáját és átvegyék a haszno­sítható megoldásokat. S. K. A szolnoki rádió műsora Február 4-től 10-ig Hétfő, 17.00: Hírak. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Rit­mikus percek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Kedd, 17.00: Híreik. A kö­vetkező hetek zenei műsorait ajánljuk. 17.20: Télen a sza­badban. 17.35: Sláger és dzsessz. András Tamás ceglé­di előadóművész orgonán és zongorán játszik. Közben: Hol a névjegyem? 18.00: Al­földi krónika. 18.15: A Bacca­ra együttes felvételeiből. 18.26 —18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. Yves Montand énekel, 17.15: Anyag- beszerző a pácban. Szolnok megyei kórusok népdalokat énekelnek. 17.30: Zenés autó­stop. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap. és mű- 6orelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Hortobágyi és hajdúsági nép­dalok. 17.15: Döntés születik. 17.25: Pár perc dzsessz. A tö­rökszentmiklósi Night quartett játszik. 17.35: Megfogta az is­ten, lábát? 17.45: A tegnap slágereiből énekel a Middle of the Rood együttes. 18.00: Al­földi krónika. 18.15: Boatpa- rádé. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Stúdió­pódium. Puskás Dezső a szol­noki Bartók Zeneiskola taná­ra klarinétozik. 17.15: Grafi­kon. Gazdaságpolitikai riport- műsor. 17.45: Délutáni mini- koktél. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A nótaked velőknek Mórán Lajos énekel. 18.26— 13.30: Hírösszefoglaló, lap. és műsorelőzetes. Szombat, 9.00: Rádióvíkend. 10.00: A nap híred. Program- ajánlat a hét végére. Sport. Hírösszefoglaló. 10.30: Műsor­zárás. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. 9.05: Kurt Bacharaak szerze­ményeiből. 9.15: A pártérte­kezleteikről jelentjük. 9.35: örökzöld melódiáikat játszik Werner Müller zenekara. 9.45: Fejlődő alföldi városok: Kis­újszállás. 9.55: Kisújszállási diákkórusok énekelnek. 10.00: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak eL Abonyból az NDK-ba, ebben az évben már 200 ezer a terv. Az idei munkákról szólva Tóth György említette: a té­nyékhez képest, 1979-es árak­kal mérve, éves tervük 6—8 százalékkal növekszik, ami 360 millió forint értékű munkát jelent. Telefonkészülékből 115 ezer darabot gyártanak, pénz­bedobós készülékből, amelye­ket postahivatalokban, utcai telefonfülkékben szerelnek fel, 110 ezer darab készül. A ja­vításokhoz szükséges alkatré­szekből több mint 60 millió forint értéknyit kell gyárta­niuk. A telefonok mellett ré­gi, híradástechnikában nélkü­lözhetetlen termékükből. a metálpapír-kondenzáto- rokból ebben az esztendő­ben 3 millió darab kerül le a gépekről. Hazai és exportigények kielé­gítésére jut belőle. Most több mint hatszáz em­ber dolgozik a Mechanikai Művek abonyi gyáregységé­ben. Többségük leány, asz- szony. Betanított munkások. Szigorú a minőségi követel­mény, komolyan veszik a munkafegyelmet, hiszen meg­felelő eredményt elérni csak így lehet. Az utóbbi években, a házi tanfolyamokon több mint kétszázan szereztek sze­relő szakmunkás képesítést. E. K. Autósok boltja Novemberben nyílt meg Cegléden, a Rákóczi úton az áfész új autósboltja. Vásárló- közönsége igen népes, nap mint nap jó forgalmat bo­nyolítanak le. A lehetőségek­hez mérten igyekeznek kielé­gíteni a vásárlók igényeit, mi­nél szűkebbre fogni az idő­szaki hiánycikk!is-tát. A bolti alkalmazottak munkájával elé­gedettek a vevők. Embléma a falon A reklám szerény műhelyében A vendéglátás hírverői A város főutcáján hama­rosan megjelenik egy furcsa nyárspolgár. A Magyar Étte­rem bejáratánál strázsál majd, hátát a falnak veti. A bcga- tyás, pörgekalapos férfialak egyik kezével kulacsot emel a magasba, másikban nyársat tart, telitűzdelve mindenféle finom falattal. Ez lesz az ét­terem emblémája azon a nagy méretű világító reklám­táblán, amelyet az ízzé-porrá tört, üvegre festett felirat pótlásaként helyeznek el. Összetört cégérek Ha azt vesszük, hogy meny­nyi kárt okoznak a rakon­cátlan emberek, a Pest me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat ceglédi címfestő csoport­jának még jó ideig lesz munkája — A Petőfi utcai Zöld hordó kisvendéglő üvegcégé­rét már annyiszor összetörték, hogy most kénytelenek vol­tunk farostlemezre ftsteni a feliratot. Ezek a pótlások azonban csupán töredékét te­szik ki feladatainknak. Főként reklámtevékenységet folyta­tunk. Feliratokat, plakátokat készítünk, elsősorban a hús- vétot. karácsonyt és az újévet megelőző vendéglátóipari kampányhoz igazodva. A por­tálreklám és az árureklám az alapvető feladatunk. Ha fut­ja az időnkből, más megbí­zást is elvállalunk. A ceglé­di Kossuth Étteremben a kop­jafát formáló lambéria díszí­tést például én terveztem — — mondja Nagy László Lázár grafikus, a részleg vezetője. — A nagykőrösi Kalamá­ris Étteremben is dolgoztunk. A kollégánk által tervezett rábaközi motívum a mi kivi­telezésünkben került a falra, magam egy művészi kivitelű üvegfestményt készítettem, munkatársam. Király László Arany Jánosról festett port­réját helyezte el a falon. Önzetlen segítők A Pesti úti magánház mel­léképületében meghúzódó mű­hely szűk és nélkülözi a rak­tárt. Nyárén könnyebben bol­dogulnak, mert olyankor az udvaron festik a több négy­zetméteres tablókat. Ilyenkor nehezebben fémek el, pedig feladat van bőven, hiszen szí­vesen részt vállalnak a tár­sadalmi munkából. A társa­dalmi és tömegszervezetek fel­kérésére politikai ünnepsé­gek, gyűlések alkalmából ké­szítenek feliratokat, jelmon­datokat. Helyet csinálnak az újnak Elkezdődött Cegléden a Köztársaság út és a Táncsics utca sarkán épülő lakóház tereprendezése. A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat gépei — a képen — elszállítják a területről a régi épületek törmelékeit. Apáti-Tóth Sándor felvétele Működési területük alapve­tően a vállalat ceglédi igaz­gatóságához tartozó több mint kilencven üzletre terjed, de szükség esetén besegíte­nek a magye más részén is. A szobi Határcsárdának fes­tettek már országút mentén felállított táblákat, és cégért, Szentendrén és Gödöllőn a Vendéglátóipari Múzeum ál­tal rendezett kiállítás előké­születeiben vettek részt. A vállalat Dél-Pest megyében idén megnyíló új üzleteiben is lesz munkájuk. Sokféle megbízatás A címfestő dekoratőröknek sok élményük volt eddigi pá­lyafutásuk során. Valaha a dzsesszfesztiválok idején még színpadi díszleteket is készí­tettek. Emlékezetes bálok, nagy sikerű vacsoraestek, cuk­rászati bemutatók installáció­ját rögtönözték sok ötlettel, lelkes igyekezettel. Igaz. ezek meglehetősen költséges kivite­lűek voltak. Bekapcsolódtak a Ceglédi ősz és a KPVDSZ kulturális napok rendezvé­nyeinek előkészítésébe. Nagy László Lázár — grafikusként — több alkalommal kiállította grafikáit, ex libriseit. Elég-e? Az utóbbi évek egyik i— ma már mulatságos — törté­nete a Putrisarki erdőhöz fű­ződik. Május elseje előtt ki­vonult a vállalat, felállították a sátrakat, ahol majd másnap csapra vferik a sörös-, boros­hordókat, főzik a virslit, árul­ják a gulyást. A címfestő de­koratőrök még javában dol­goztak a sátrak díszítésén, amikor arra eszméltek, hogy gyanús csend van a környé­ken. Balsejtelmük gyorsan beigazolódott: ottfelejtették öltet az esteledő erdő köze­pén. Csak jókora gyaloglás árán és alkalmi autóstoppal tudtak hazatérni. A címfestő műhelynek van munkája bőven, a kérdés csu­pán az, hogy a vendéglátó­nak ennyi reklám elég-e? T. T. Kötelező tanácsrendelet Elhárítható a belvízveszély Régen volt ilyen csapadékos tél, s várhatóan ennek követ­kezménye is lesz, ha a város lakói nem törődnek gondos gazda módra közvetlen kör­nyezetükkel. Most hószőnyeg borítja a kerteket, az utcákon a hó betemette az árkokat. Az olvadás, újabb hóeiés és az esőzés következtében fokozot­tan jelentkezhet a belvízver szély. Különösen nagy gondot okoz ez a mély fekvésű lakott területeken, de ott is, ahol az utca lakói megfeledkeznek téli k öle’ esség ükről. Tavaszi ízelí­tőnek jó volt az utóbbi né­hány nap, amikor a szokatla­nul enyhe Időben szinte jár­hatatlanná vált több utca, út­szakasz a hólétől, esőtől, mi­vel a víz nem tudott semerre lefolyni, a gondozatlan ár­kok, átereszek miatt. A belvízveszélyt kedvező esetben meg lehet előzni, eny­híteni. Alapvető követelmé­nye, hocv a nyílt árkokon, csatornákon a víz akadályta­lanul lefolyhasson. Azért, hogy az árok valóban vezethesse a vizet, a lakosságnak tudnia kell a kötelességét. A városi tanács 1977-ben kiadott ren­deleté kimondta, hogy a ház- tulajdonos (használó) köteles gondoskodni arról, hogy az épület előtti járdaszakasz mentén a folyóka, árok, csa­torna, áteresz tiszta legyen, el­vezesse a csapadékvizet A le­folyást ne akadályozza törme­lék, hulladék, őszről maradt fia'evé’tömeg. A városi tanács műszaki osztálya figyelemmel kíséri az utcák állapotát, kiterjed a fi­gyelmük a mélyebben fekvő terültekre. Ahol ke’il, figyel­meztetik azokat, akik köte’ es­ségüket elmulasztják. Akik nem veszik tudomásul a ren­deletet, nem értik a szép szót, azokat megbírságolják. Saját kárukon tanulhatnak. Jó vol­na, ha erre mind kevesebb szükség lenne. Nemcsak nyá­ron, hanem télen is megten­nének minden tehetőt az em­berek környezetük rendezett­ségéért, a gondozott, tiszta Ceglédért. Az oktatást segíti Cegléden, a Dózsa György utcai székház melleit okta­tási kabinetet alakít ki szak­munkástanulói számára a Dél-Pest megyei Áfész. A szeptemberi tanévet már úgy szeretnék megkezdeni, hogy tárt ajtóval várhassák itt a tanulókat. A jelen tanévben az áfésznek több mint száz­ötven szakmunkástanulója van. Uborka, saláta Színek a kirakatban Színesedik már időnként a tanácsiháza épületének föld­szintjén a zöldség-gyümölcs bolt kirakata, jelezve a primő­rök érkezését. A napokban üde zöld salátafejeket kínál­tak, és megjelent az első kí­gyóuborka is. Várhatóan mind folyamatosabb lesz az ellá­tás. Bár a primőr ára még igen borsos, azért nem kell at­tól tartani, hogy nem fogy el. A fóldasátras kertészkedők- n.ál már cseperedik a paprika és a paradicsom is. Teremtorna több sportágban Karatebemutatót láthattak Itt ma sportolni kellj Igyi volt ez szó szerint a minap a KISZ járási bizottsága és a sportfelügyelőség által rende­zett Ki a legerősebb, ki a leg­ügyesebb? sportnap járási döntőjén. Tett ház. volt a sportcsarnokban — vagy száz­ötvenen versenyeztek — és so­kan ültek a karzaton is. A né­zők főként a műsort színesítő karatebemutatót várták. Mozoghattak az óvodás vagy kisiskolás korú gyerekek Is. akiket szüleik magukkal hoz­tak. Olyan otthonosan se­rénykedtek a repülő medicin­es bőrlabdák között, hogy öröm volt nézni. A mozgás volt az elsődle­ges, ezt példázta Molnár Sán­dor járási KISZ-titkár igazán rövid megnyitója is. aki üd­vözölte az Edzett ifjúságért mozgalom rendezvényén meg­jelenteket, köztük a járási oártbizottság első titkárát. Fe­kete Antalt, Gyenesi Istvánt, a KISZ KB mezőgazdasági osz­tályának vezetőjét és Szervák Tibort, a Pest megyei KTSZ- Ipttottság mezőgazdasági fele­lősét Volt „agytoma” is, minden­ki vizsgázhatott szakmai tu­dásából, kitöltve a szellemi totót. Nem volt könnyű a sport­feladatok teljesítése sem. Súly­emelés, fekvőtámasz, törzs­emelés, húzódzkoáás, medicin­labda távolba dobása tette próbára az erőt, helyből tá- volu-p-ás, célbarúgás és -dobás, ugrókötelezés, fejelgetés és a röplabdázás az ügyességet. Amíg a versenybíróság láza­san értékelte az eredménye­ket, a sportnap játékvezetője, Veres Attila, a járási KISZ- bizottság politikai munkatár­sa a Sasad SE karateszakosz­tályának versenyzőit vezé­nyelte a színre, akik látvá­nyos. — s mivel még elég is­meretlen sportágról van szó — újdonságot jelentő, érdekes bemutatót tartottak. Végül kihirdették az ered­ményt. Az első helyezett a Lenin Tsz agronómia csapata lett, a legtöbb tagét mozgósító KISZ-szervezet a Lenin Tsz KISZ-bizottsága volt. U. L.

Next

/
Thumbnails
Contents