Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
Megszerettetni a tanulást A városi pártértekezleten esett szó arról, hogy a dolgozó nők előmenetelének, vezetővé válásának egyik legfőbb akadálya, a férfiakénál alacsonyabb képzettségük. Ez a megállapítás magától értetődően csak az átlagra érvényes, hiszen városunkban igen sok jól képzett nő dolgozik, sokan közülük vezető beosztásban. A nők képzettségének növelése, mely kívánatos volna, semmiképp sem egyszerű feladat. Nemcsak a családi kötöttségek és a hagyományok állítanak akadályokat megoldása elé, hanem az is, hogy. a tanulás erőfeszítéseket kíván, s csak az Vállalkozik rá, aki szereti tudását gyarapítani. Persze ez nemcsak a nőkre érvényes, hanem a férfiakra is. Ez utóbbiaknak azonban könnyebb a helyzete, mert gyakran éppen a nők beszélik rá őket, hogy tanuljanak. Mindettől függetlenül városunkban a közművelődés aktivistáinak egyik fő feladata az, hogy nemre és életkorra való tekintet nélkül valamennyi nagykőrösivel megszerettessék a tanulást. Erre igen sok alkalom nyílik, ám a legtöbb lehetősége mégis a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak van. Nemcsak azért, mert tagjai jól képzettek és hivatásuknak tekintik a műveltség gyarapítását, a tanulás megszerettetését, hanem azért is, mert tevékenységüket mind fokozottabb mértékben igénylik a munkahelyek. Ez tükröződik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi szervezetének nemrégiben elkészült idei munkatervében is. Ennek első pontja kimondja, hogy a szervezet legfontosabb tennivalója az ipari és mezőgazdasági munkásság szakmai ismeretének és általános műveltségének állandó fokozása. A kitűzött cél megvalósításának nincsen akadálya, mert jelenleg a város üzemeiben kettő kivételével mindenütt rendszeresen tartanak ismeretterjesztő előadásokat. További lehetőséget ad e feladat megoldásához a szocialista brigádklub, a kertbarátklub és a termelőszövetkezeti klub. A munkatervet készítő elnökség elégedetten állapította meg, hogy a nők körében folytatott ismeretterjesztő tevékenység eredményes volt. Nagy népszerűségnek örvendett mindeddig a nők akadémiája és a szidok iskolája. A terv szerint folytatni kell ezeket a smoza Lókat, ám a pártértekezlet tanulságai is arra ösztönzik a szervezetet, hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki az üzemi nőbizottságokkal, s a nőknek ne csak sajátos problémáikról, hanem szakmájukról is tartsanak előadásokat. Foglalkozik a terv az ifjúság ismereteinek gyarapításával is. A hagyományoknak megfelelően a jövőben is tartanak előadásokat valamennyi középiskolában és azok diákotthonaiban. A terv szerint gyakrru 'fordulnak meg előadók az üzemi ifjúsági klubokban és a városi ifjúsági klubházban. A fiatalságnak szóló előadásokon megkülönböztetett figyelmet szentelnek az előadók a politikai képzésnek és a szocialista életmód alapelvei tisztázásának. A TIT városi szervezete szélesíteni kívánja a külterületi tevékenységet. A munkatervet összeállító elnökség abból indult ki, hogy minden bizonnyal a tanyavilágban élnek azok a nagykőrösiek, akiknek legkevesebb lehetősége van a művelődésre. Növeli gondjaikat a külterületi iskolák számának fokozatos csökkenése, melyek önkéntelenül is kínálták a lehetőséget a művelődésre. Kedvező változás a külterületen élők életében, hogy mind több tanyába vezették be a villanyt s ennek következtében terjednek a tömegkommunikációs eszközök. Ezek azonban nem versenytársai az ismeretterjesztő előadásoknak, hiszen a televíziónak, rádiónak nem lehet kérdéseket föltenni. A TIT városi szervezete tehát nemcsak elő-*3 adás meghallgatására, hanem a meg nem értett kérdések tisztázására, vitára hívja a tanyai lakosságot. Nem hiányzik a munkatervből az idős emberek körében folytatott ismeretterjesztés feladatainak'meghatározása sem. E munka jelentőségét az adja meg, hogy az idős emberek emlékezetében még élnek az egykori nagykőrösi olvasó egyletek eseményei, ismeretet gyarapító foglalkozásai. Nyugdíjasaink puszta hagyománytiszteletből is igénylik az ismeretterjesztő előadásokat. Persze, azt sem tagadhatjuk, hogy a tudomány és a technika rendkívüli változásait átélő idős emberek talán még a fiatalabbaknál is fokozottabb mértékben érdeklődnek a tudomány legújabb eredményei iránt. Mindent egybevetve a TIT városi szervezetének idei munkaterve megfelel a kongresszusi irányelvekben meghatározott követelményeknek. Ennek megfelelően megoldhatja azokat a feladatokat is, amelyekről a városi pártértekezleten esett szó. F. P. Jól halad az építkezés Kifogástalan minőségben Városunk központjában új ház épül. Szinte nincs a napnak olyan perce, amikor egy- egy járókelő ne állna meg szemlélődve előtte. Örömmel látták, hogy amint az időjárás megengedte, szorgos munkások szállták meg az épületet. A kellemes napsütés jó hangulatot is hozott magával. Az itt dolgozók szemmel láthatóan elégedettek az időjárással. Urbán László, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója elmondotta, hogy az épület átadási határideje 1931. március 31. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat egyedi terve alapján építkeznek. A munka irányítója a Pe^t megyei Beruházási Vállalat. Az építkezésen Zsuffa Béla művezetővel beszélgettünk. Mint mondta, örülnek a kedvező körülményeknek, s azon lesznek, hogy a vállalt határidőre a munka elkészüljön. Természetesen ennek alapfeltétele — mondotta —, hogy a munkához szükséges anyagokat időben megkapjuk. Jelen pillanatban az a gondunk, hogy a nyílászáró szerkezetek nem állnak rendelkezésünkre. Így azok folyamatos beépítését sem tudjuk elvégezni. Az építkezéshez, mint látható is, hagyományos téglát használunk. A téglát Csépáról szállítjuk. Egy időben, kőműves, vas- szerelő, ács, villanyszerelő, vízvezetékszerelő brigádok dolgoznak most. Tomicsek István és Kovács Sándor kőművesek ott jártunkkor válaszfalat építettek. Mint megtudtuk, mindketten a Haladás szocialista brigád tagjai. — örülünk a jó időnek — mondták egyszerre —, mert nem kell fagyszabadságon lennünk. Az épületen belül minden kőművesmunkán voltunk már. Most éppen ide osztottak be minket. A munkaidőn kívül is találkozunk — mondják. Valamelyik társunk házépítésénél vagy vállalati sportversenyeken. Szeretünk sportolni. Legjobban az asztaliteniszt és a labdarúgást kedveljük. Mester János, a villanyszerelők brigádvezetője. Most Farkas Sándorral dolgozik együtt. Rendkívül huzatos helyen. — Mi már megszoktuk — mondják. A fővezetékeket helyezzük el. Ök és társaik a Jedlik Ányos bronz fokozatot elért szocialista brigád tagjai. Vállalták, hogy munkájukat kifogástalan minőségben, az előírt idő alatt elvégzik. Zsuffa Béla művezető elmondotta, hogy a dolgozók részére rendszeresen van balNAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM 1980. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP Nem iparágat — vállalatot Csak a termékért fizetnek Aligha túloz a jelző, ha a termelési szerkezet átalakítását a népgazdaság sorskérdésének nevezzük, ám ha a megoldás módozatait elvi értelemben és az országos folyamatok áttekintő magaslatáról közelítjük meg, akkor a válasz voltaképpen rendkívül egyszerűnek látszik. A szerkezet korszerűsítése ugyanis azt jelenti, hogy gyors ütemben fejlesz- szük a korszerűt, a kifizetődőt és szüntessük meg annak előállítását, ami avult, ráfizetéses. A gyakorlathoz, tehát a döntésekhez közelítve azonban csakhamar kitűnik, hogy az imént egyszerűként jellemzett folyamát rendkívül bonyolultan meghatározható, felelős intézkedéseket követel. Itt, a cselekvés közegében ugyanis az elvileg egyértelmű követelmény azt a nagyon is konkrét alakot ölti, hogy hol állítsuk zöldre, hol pedig pirosra a fejlesztés irányelzőjét. Hosszú távra Tegyük hozzá, hogy ezekhez a döntésekhez nem állnak rendelkezésre kézzelfoghatóan értelmezhető jelzőrendszerek; az árrendszer ugyanis — amely, mint ismeretes, nem tükrözi a valóságos értékarányokat — korántsem alkalmazható olyan műszerként, melynek skálájáról leolvasható a döntéshez nélkülözhetetlen értékviszony. Ne folytassuk kalandozásunkat a termelés mérhetőségének közgazdasági-módszertani útvesztőjében; célszerűbb a megoldás folyamatát ábrázolnunk. Erről szólva pedig érdemes aláhúzni, hogy az MSZMP Központi Bizottságának határozata — amely a hosszú távú külgazdasági politika és' a termelési szerkezet fejlesztése ’kérdésköreit elemezte — olyan eleveket is rcgA Szabadság téren jó ütemben épül az OTP-irodaliáz és a 17 lakás. Varga Irén felvétele eseti oktatás. Védőitallal, teával és védőruhával is ellátják a dolgozókat. Az építőkkel együtt mi is reménykedünk, talán nem fordul rosszra az időjárás, s ilyen kedvvel, igyekezettel folytathatják a munkát. K. K. zített, amelyek rendkívül jelentős segítséget adhatnak a gyakorlati , cselekvéshez, a szerkezetátalakító döntésekhez Beruházási célok A határozat ugyanis — a korábbiaktól eltérően — oly módon körvonalazza a szerkezeti fejlesztés céljait, hogy nem ágazatokat, hanem gondosan megválasztott gyártási ágakat kell ilyen szempontból előnyben részesíteni. „Az eddigi tapasztalatok és elemzések alapján megállapítható, hogy mind a vegyiparban, mind a gépiparban a jelenleginél szűkebb termelési struktúra kialakítása indokolt — mutat rá a határozat — továbbá a két ágazatnak együttesen és külön-külön sem adható prioritás, csak egyes gyártási ágaiknak.” Érdemes megjegyezni, hogy a népgazdaság fejlődését alapvetően meghatározó két ágazatról van szó, s ezért az iménti megállapítás elvi tartalma méltán kiterjeszthető szélesebb körre is. Ha ugyanis alaposan átgondoljuk, mit jelent a határozatnak ez az előirányzata, akkor kitűnik: az általánosan, tehát egész ágazatra kiterjedően körvonalazott fejlesztés elmoshatja — és a valóságban ez tapasztalható is —, a belső különbségéket. önmagában, tehát még az sem emelhet a fejlesztési célok élvonalába egy-egy beruházási javaslatot, ha az az ipari haladást hordozó gépiparból vagy vegyiparból érkezik. S ha ez így van, akkor az elv sokkal inkább érvényes a vállalatok közötti fejlesztési arányokra, s ennél is nyomatékosabban a gyárkapun belüli szerkezeti döntésekre. Következésképpen: a határozat — értelemszerűen — azt a követelményt irányozza elő, hogy bármily méretű, bármilyen múltú vagy jelentőségű vállalatról, iparágról van is szó a beruházási célok kijelölésekor, mindenekelőtt a konkrét gyártmányt, a fejlesztendő technológiát kell mérlegelni, s csak ha az kifizetődőnek, korszerűnek minősül, akkor állítható szabadra a jelA korszerűség irányába Talán nem felesleges mindezt a valóság néhány tényével is ábrázolni. A Nehézipari Minisztérium — feltűnést keltő és példamutató kezdeményezéssel — már korábban hozzákezdett ahhoz a munkához, hogy vállalati, gondos vizsgálódással, mérjék össze teljesítményeiket, színvonalukat a szakma, a profil szerint élet- színvonalat képviselő külföldi vállalatokéval. Aligha kell bizonyítani, hogy ez a tényszerű, a valósággal nyíltan szembenéző egybevetés lehet a leghasznot- hajtóbb módja a fejlődésnek, a szerkezeti átalakítás gyorsításának is. A minisztérium pedig — e vizsgálatokra hagyatkozva — egyrészt összegezhette a tapasztalatot, hogy vállalatainak termelékenysége jószerint fele vagy harmada a megfelelő külföldi üzemekének, másrészt kitűzhette a reális célt: 1985-ig legalább oly módon mérsékeljék az elmaradást, hogy a hazai vattaiatok érjék el partnereik mai színvonalát. S amiért mindezt most említettük, az a következő megállapítás: a minisztérium iparágai közül az alumíniumkohászat és a vegyipar azt a célt sem tűzhette ki, hogy 1985-ig elérje a partnercégek 1975. évi színvonalát Ez a tény alighanem jól érzékelteti a KB-ha- tározat imént idézett prioritáselvének rendkívüli jelentőségét. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés csak akkor gyorsítható, ha az ágazatok belső arányai is elmozdulnak a korszerűség irányában, a fejlesztés és a visszafejlesztés dialektikus folyamatának térhódításával. Igazi megoldás Végül is nyilvánvaló: a külföldi vevő természetesen nem ilyen vagy olyan ágazatnak a hírnevéért fizet, hanem a megvásárolt termékért, amit modem gyártási eljárással, korszerű kivitelben állítottak elő. S bármilyen nyilvánvalónak, már-már gazdasági közhelynek tűnjék is ez — ebben rejlik a szerkezeti átalakulás gyorsításának igazi meg oldási lehetősége. T. A. iárcius elején Bei rat ás az általános iskolába Az általános iskola első osztályosainak beiratása március 4-én és 5-én lesz, délelőtt 8— 13 óráig, valamint délután 3— 5 óráig az általános iskola főépületeiben. A városi tanács vb. művelődésügyi osztálya kéri a szülőket, hogy a megadott időpontokban írassák be gyermekeiket. Vigyék magukkal a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, a gyermek személyi lapját és az iskolaérettséget igazoló orvosi bizonyítványt. A városi tanács vb. művelődési osztály a beíratásokkal kapcsolatban tájékoztatásul közli a szülőkkel, hogy az Arany János Általános Iskola, valamint a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola orosz tagozatos, a Kossuth Lajos Általános Iskola pedig testneveléstagozatos, ezért ezekbe az iskolákba nem csak a körzetekben lakó 6 évesek jelentkezhetnek ioziműscr Mentsd meg Zapatát! Színes, szinkronizált ifjúsági film. Előadás kezdete: 4 óra. Asszony, férj nélkül. Színes, szinkronizált amerikai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra MATINÉ Kisfiam, én készültem. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. Előadás kezdete: 10 óra HÉTFŐI MŰSOR A dzsungel könyve. Színes, szinkronizált amerikai mesefilm. Előadás kezdete: 4 óra. Vasárnapi szülők. Színes magyar film. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra.. Elegendő veit a zöldség A hét végén nagy piac volt, és ennek megfelelő forgalom alakult ki. Most is nagy volt az almafelhozatal! A szemestermény-piacon a búza literje változatlanul 5— 5.50, az árpa 4, a morzsolt kukorica 4,50, a napraforgómag 10—12 forint volt. A gyümölcs- és zöldségpiacon' az alma 6—16, a héjas dió 30—32, a dióbél 120—130, a burgonya 5,20—6, a kelkáposzta 10—14, a fehérkáposzta 8— 10, a savanyúkáposzta 18, a petrezselyemgyökér 12, a sárgarépa 8—9, a zeller 12, a karalábé 7. a céklarépa 6, a köleskása 24, a száraz bab 20— 32, a sült tök szeletje 4—6 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párját 160—200, a vágócsirkét 80 —150. a tyúktojás darabját 1,80 1.90 forintért árulták. A halászati szövetkezetnél az élő halat 35—45, a csirkecombot 70, a csirkeaprólékot 24 és a nvúlmáiat 60 forintért mérték SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Megjutalmazták a tornászokat Az 1979-es évben legjobban szerepelt Pest megyei sportolók Dunakeszire, a Vasutassportcsarnokba voltak hivatalosak. A megyei tanácsi, KISZ- es, művelődésügyi, ÁISB- és TSH-vezetők a többi korcsoport mellett új színfoltként ezúttal első ízben jutalmazták az úttörő-olimpián legjobban j szerepelt sportolókat, valamint az utánpótlás-nevelésben legkiválóbb testnevelőket. Az úttörők között tíz, más helységbeli fiatal mellett nyolc körösi tornászfiú kapott a moszkvai1 olimpiát propagáló kiadványból. A Petőfi-iskola csapata (Mertük Ferenc, Pál Gyula, Illés István, Sinkó Já- nos, Pethő Zsolt és Nagy Tibor), egyéniben Mertlik és Pál, valamint az Arany-iskolás Kasza Tamás és a Rákóczi-isko- lás Bállá László részesült jutalmazásban. A körösi tornászfiúk edzője: Medve László szintén díjazásban részesült. Három úttörősakkozónk megyei dobogós A XVI. nyári úttörő-olim-' pia megyei sakkdöntőiét négy kategóriában Szentendrén, a megyei művelődési központban rendezték. A Cegléd— nagykőrösi körzetet három városunkbeli oaitás képviselte, akik remekül szerepeltek az ötfordulós, svájci rendszerű viadalon: mindhárman do- l ogós helyen végeztek és a két úttörő bejutott a nyári, zánkpi országos döntőbe. Az úttöröfiúknál 17 induló volt. Zöldi Zoltán (Nagykőrösi Petőfi Ált. Isk.) 4 pontot ért el és az erős élmezőnyben Bucholcz-számítás alánján a második helven végzett. A körösi fiú hatodszor szerepelt az úttörő sakk-olimnia i megyei döntőjében és ezúttal I ötödször jutott az országos döntőbe. Még hetedik osztályos. Az úttörőléányoknál 16-an versenyeztek. Farkas Ildikó (Nk. Kossuth Ált. Isk.) 5 ponttal, maximális teljesítménnyel a legjobbnak bizonyult és megérdemelten lett megyei bajnok. A 12 kisdobosfiú vetélkedőjében a megyei mezőnyben újonc Hajdó Ernő (Nk. Petőfi Ált. Isk.) veretlenül (2 győzelem és 3 döntetlen után, a végső győztessel is döntetlent játszott) 3 és fél ponttal a jól megérdemelt harmadik helyen végzett. Az országos döntőben a hatfős Pest megyei csapatnak két körösi pajtás is tagja lesz. Teremkézilabda, barátságosan Karate tétlen SE—Nagykőrösi Toldi DSK 22-21 (11-9). A Toldi-sportcsarnokbeli esti, barátságos férfi teremkézilabda- mérkőzés elején a délutáni edzés után pályára lépő diákok az elején gyengén védekeztek, és ezt a nagy játékkedvű' ellenfél erős lövésekkel jól kihasználta (10-5). A 2x35 perces játékideiű találkozó haj rá iában a lendületes helyiek erősen feljöttek. A sportszerű légkörre iellemző, hogy súg volt hétméteres. Hétfői sportműsor Teke Cpnléd: járási ifiúsági és serdülő egyéni bajnokság 1. versenynapja. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nag.yaoá.nk. id. Molnár János temetésén részt vettek, sírjára a kegyelet virágait helyezték és ezáltal fájdalmunkon enyhíteni ínyetek. özv. Molnár Jánosné és családja. TT I
