Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Ara 1,60 forint 1980. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP Mutató Ma: 3. oldal Négy lépcsőház — boldogság Bálint Ibolya 6. oldal Baj van a Móra Ferenc utcában Karácsonyi István 7. oldal Egy nem igenje Mészáros Ottó 8. oldal Az ajándék televíziókészülék nyomában Andai György Rugóbeféf harminchét millióért Két újdonság Törökbálintról A törökbálinti Orvosi Műszer- és Vasipari Szövetkezet termékei kelendőek, keresettek. Ugyanis jól választották meg a termékszerkezetet, s éppen ezért termelési értékük tavaly számottevő volt. A bútorgyártáshoz szükséges rugóbetétekből, s a különféle műszerekből a megrendelők, az ipar igényeihez igazodtak. Termelési értékük ötvenkét millió forint volt. Az elért nyereség pedig — az előzetes számítások szerint — hétmillió körül jár. A szövetkezet az idei év feladataira is felkészült. Igaz, akad nehézségük éppen elég. De mennyiségben, s a termékszerkezet összetételében is a megrendelésekhez, az Igényekhez igazodnak. Az első nehézség, hogy a tei melói árak változása miatt az általuk előállított termékek, gyártmányok értéke — azonos mennyiség, minőség mellett is — negyvenöt millió forint lesz. A szövetkezet az idén nem tervezi a termékszerkezet bővítését, gyártmányai mennyiségének növelését. A meglevő belső erőket a magasabb műszaki szívonalra, az új gyártmányok bevezetésére koncentrálják. Két új termékkel jelentkeznek az idén. A folyamatos folyadékszintjelző, s a stop-szelep család nullszéria - gyártása az első negyedévben fejeződik be. Ezek az új termékek úgy kerülnek bemutaVizsgázik az új műszer az üz*mcsamokban Növekvő expert Folytatódnak a zárszámadó közgyűlések Szombaton rendezte zárszámadó közgyűlését a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz. Jelen volt Vágó József, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, Vincze Imre pénzügyminiszterhelyettes, Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, és lhászi József a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségének titkára is. Az eseményen megjelent Dasztem Ahmetovics Raimbekov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára, Nyikolaj Vaszilje- vics Kuljabin vezérőrnagy, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának képviselője. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Skultéty József, a tsz elnöke ismertette az 1979. évi termelési eredményeket, és tett javaslatot az idei tervjavaslatok elfogadására. Skultéty József egyebek közt elmondta: tavalyi árbevételük meghaladta a 270 millió forintot, a tervezettnél valamelyest alacsonyabb mintegy 17 millió forintos nyereséget értek el. A közös gazdaságban az elmúlt észtndőben örvendetesen nőtt a tejtermelés. A 450 tehéntől 1,7 millió liter tejet fejtek ki, 114 ezer literrel többet mint 1978-ban. Az idei tervekkel kapcsolatosan a szövetkezet elnöke megállapította, hogy fokozni kívánják az exportképes áruk mennyiségét. Az új szabályozók hatásának - figyelembevételével feszített, de reális feladatokat tűztek ki maguk elé: termelési értéküket 20,6 százalékkal, nyereségüket pedig 3,6 százalékkal kívánják növelni az 1979. évi tervhez képest. (A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ről szóló riport a 3. oldalon.) tásra: üzemi körülmények között működtetik. A termékek megfelelő bevezetésére — mély a későbbi megrendelések alapját is jelenti egyúttal — nagy gondot fordítanak. Az idei BNV-n már a gyártásra alkalmas termékeket mutatják be. A stop-szelep, ez a vegyiparban használható segédberendezés mint szabadalom kerül bejelentésre. Elfogadtatásához már megtette a szükséges bejelentéseket a Chemolimpex, E külkereskedelmi cégen keresztül szeretné kiépíteni kapcsolatát a vasipari szövetkezet majdani vevőivel. A? érdeklődések, a gyártmány fogadtatásé külföldön annak ígéretét rejti magában, hogy esetleg az év második felében már a nyugati cégek megrendelésére is dolgozik a szövetkezet. A bútoripar kárpitos termékeihez általuk gyártott rugóbetétekhez szükséges alapanyagok beszerzése esetenként nehézségekbe ütközik. Az importból származó acélhuzal, a pótalkatrészek — melyek mindegyike a rugóbetét gyártásához kell — elég rend- szertelenül érkezik. Ez a szerződések betartását, az iparnak történő folyamatos, határidőre való szállításokat nehezíti. Lényegében több lépcsőben valósít meg rekonstrukciót a szövetkezet. Az előzetes elképzelések szerint, az ütemterv alapján 1981- ben kell elkészülnie a nyolcszáz négyzetméteres új üzemcsarnoknak. Az idén az első félévben a transzformátorház és a komo- resszortelep átadása történik meg. A nagycsarnok alapozásához ugyancsak még ebben az évben lát hozzá a kivitelező. De nemcsak a kezdés időpontja 1980., hanem a terv szerint év végéig építészetileg el is kell készülnie a csarnoknak. Ha az építők, az ütemtervet tartani tudják. S akkor 1981-ben kész az új csarnok, melyet majd csak be kell „népesíteni”, a gépeket, a berendezéseket helyükre rakni. Megfelelő körülményeket teremtve a gyártáshoz, a szövetkezet fejlődésének újabb állomásához. V. E. Afismkaverseny a kereskedelemben A fogyasztó igénye szerint Pest megye kereskedelmi dolgozóinak csaknem ötven százaléka szocialista brigádnak,' vagy a megtisztelő címért dolgozó közösségnek a tagja. S a kereskedelemben is kibontakozott szocialista munkaversenynek természetesen a szocialista brigádok a motorjai. Számos új kezdeményezést, önálló elképzelést, tervet fogalmaztak és valósítottak is már meg ezek a kollektívák — ahogy azt a KPVDSZ Pest megyei bizottságától megtudtuk. Környezetvédelem a DKV-ban Olajipari hulladékégető berendezés kivitelezési munkálatait kezdték el a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. A DKV III-as beruházási programban készülő 72 millió forint értékű berendezés napi 120 tonna olajos iszap, uszadék elégetésére alkalmas• Ez a berendezés elengedhetetlenül szükséges a finomító üzemelése és környezetvédelme érdekében, ugyanis a kőolaj-feldolgozás folyamán naponta 1800—2000 köbméter szennyvíz keletkezik. Ebből a f hatalmas mennyiségből a mechanikai szennyvíztisztító telepeken igyekeznek visszanyerni az olajat, hogy a víz minél tisztábban folyhasson vissza a Dunába. A tervbe vett uszadékszétvá- lasztó centrifugák segítségével évente minimálisan 12 ezer tonna olajat fölöznek le. Az ülepítő medencék alján, és a tározótavakban is nagy mennyiségű iszap rakódik le. Ennek felhasználása már nem A DKV tisztítóberendezésének segítségével a szennyezett ipari vizet több fokozaton keresztül választják ki az olajszennyeződésektől. Halmágyi Péter felvételei gazdaságos, és a benne lévő kőolajszármazékok és egyéb szennyező anyagok miatt szemétlerakóban való elhelyezésük sem lehetséges. A szeny- nyezett anyag időnkénti elégetése, a levegő és a talaj szeny- nyeződésévél jár. Ráadásul a szilárd iszap túlnyomó részének megsemmisítésére nem is alkalmas. A megoldást keresve, ■ a DKV több ajánlat közül a Purátor nevű osztrák cég technológiáját választotta. Az egyezség szerint nagymértékű házai gyártással és szereléssel lehetőség van a tő- késdeviza-kiadás csökkentésére. A technológiai berendezések gyártásának, felszerelésének fővállalkozója a Jászberényi Aprítógépgyár, a generálkivitelező az Üt- és Vasútépítő Vállalat. Számos alvállalkozó is közreműködik. A tereprendezés, alapozás, közműcsatlakozások kiépítése megkezdődött. A DKV beruházási gyakorlatának megfelelően e munkára is hálóterv készült, melyet az érintett kivitelezők is elfogadtak, így nem lehet akadálya az idei pontos üzembe helyezésnek. A munkaversenyben részt vevő brigádok vállalásaiban kivétel nélkül a fogyasztói érdekek állnak a középpontban. Ezt szolgálja egyebek között az áruellátás javítása, a szállítókkal való jobb együttműködés, a kistermelők, a háztáji gazdaságok segítése, az udvarias kiszolgálás. Megyeszerte nagy visszhangot keltett és számos követőre talált a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 22-es boltjában dolgozó Béke és Szabadság szocialista brigád kezdeményezése, a Munkád mellé add a neved mozgalom beindítása. A Munkád mellé add a neved mozgalomban már részt vesz a Ráckevei Áfész négy, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hét, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat valarAennyi nagyobb üzletének ifjúsági, s az Öcsai Áfész hét szocialista brigádja. Most dolgoznak a csatlakozás feltételein a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál, a gödöllői, a nagykőrösi, a váci és a nagykátai áfé- szeknél, valamint a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál. Feltétlen említést érdemel néhány brigád, úgymond egyéni kezdeményezése. így például a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Zalka Máté aranykoszorús brigádja felmérés alapján a vásárlói igényekhez igazította a nyitvatartási időt. A ráckevei Váci Mihály brigád a vásárlók által reggel leadott igény alapján becsomagolja az árut, s a munkából hazatérők sorbanállás nélkül átvehetik. A vámosmiko- laiak és a kemenceiek pedig a köz-, illetve előfizetéses étkeztetés népszerűsítésében értek el kimagasló eredményeket. Sz. P. S oha nem építettekany- nyi általános iskolai tantermet a megyében, mint a jelenlegi középtávú tervidőszakban, azaz 1976 és 1980 között. S mégis, egyre több a«gond, települések népes csoportja küzd azért, hogy ne rosszabbodjon a helyzet, ne kelljen újabb tanulócsoportokat ún. váltott műszakos oktatásba bevonni, s némely helyen annak réme is fölsejlik, hogy három műszakra tagolódik az iskolába járó gyereksereg. Az egymástól el nem választható tények első felét elismerően említette az országos szerv képviselője egy tanácskozáson, de: csak az első felét ezeknek a tényeknek. A hallgatóság tehát azzal a meggyőződéssel állhatott fel a széksorokból, hogy lám, Pest megye, az igen, ott jól megy a dolga a nebulóknak, ott minden héten elkészül egy tanterem... Hangsúlyozzuk: az adat- igaz, s benne — lapunk nem mellékes tanú rá — hatalmas társadalmi összefogás sűrűsödik. Az általános iskolai tantermek építésében valóban Pest megye — a fővárost leszámítva — az országos listavezető, ez a mutató így valóságos. A többi mutató azonban ... finoman fogalmazva, nem ennyire kedvező, mivel különleges verseny zajlik itt, pontosabb itt is, az építés és a népességnövekedés között. Átlagos nagyközség Tá- piósz.ecső, alsófokú központ a szerepköre, nincsenek különlegességei, így az sem tér el a szokványostól, hogy a hetvenes években folyamatosan gyarapodott az általános iskolába járó gyermekek száma, a tantermeké azonban változatlan maradt. S eljutottak oda, hogy több, mint nyolcszáz ifjút kell elhelyezniük tizennégy tanteremben! Már- már képtelen osztási művelet ez, mert közben — jogos társadalmi igény, sőt szükséglet — eleget tenni az oktatási színvonal növelését szorgalmazó sokféle követelménynek, azon belül elsőként a tanügyi reform felállította mércének. B a most azzal folytatjuk, hogy — nagy összegű állami támogatás segítségével — a település végre hozzájut nyolc tanteremhez, akkor jöhet a bólogatás, ez derék, tényleg úgy van, ahogy azon a bizonyos tanácskozáson elhangzott, Pest megye ott áll a lista élén. A nyolc — Forfa típusú — tanterem azonban annyira, elég Szecsőn, hogy ne sú~ lyosbodjanak az oktatás gondjai, azaz megálljon a tárgyi feltételek romlása. S még ez is sokmillió forintba kerül! A nyolc új tanteremmel a nagyközség — s most azzal ne bíbelődjünk, a meglevő tizennégy terem mennyiben felel meg a szépen hangzó és általában megfogalmazott kor* szerű oktatási feltételeknek — annyira jut, hogy közelebb kerül a járási átlaghoz, Ahhoz a járási átlaghoz, mely a megyeinél — kedvezőtlenebb! El ne hallgassuk: van a nagykátai járásnak olyan települése, ahol ugyanannyi tanteremben, mint Tápió- szecsőn, ’az itteni létszámmekcsoportot oktatnak, azaz: nemcsak a megyék, a járások között vannak lényeges különbségek, hanem egy-egy járáson belül is szembeszökő eltérések lelhetők fel. A tanterem azonban nem tartozik az átcsoportosítható javak közé! Itt nem lehet — némely más dologhoz, például fejlesztési forintokhoz hasonlóan — átcsoportosítani, elvonni, átadni, kölcsönözni, még az úgynevezett körzetesítés is csak egy-egy, nagyon alaposan megvizsgált esetben járható út. A tantermi ellátottságban tapasztalható lényeges különbségek eredője az, hogy a népességszám néha okvetlen ott növekszik, ahol már van kellő számú helyiség, sőt, előfordul, némely településen úgy „javul” — azaz kisebbedik — az egy osztályteremre jutó tanulok száma, hogy cso- portj uk egésze csökken, mert az adott községet éppen nem érinti a nepesseg vándorlása. A vatosan kell tehát y bánni a különféle mutatókkal, csakis teljes; összefüggésben használni azokat, mert egy- nek-egynek a kiragadása, könnyen változtathatja feketére, fehérre azt, ami a valóságban a színek sokféle árnyalata. A tények nyelvére lefordítva az előbbieket: Pest megye valóban a legtöbb tantermet építő ilyen közigazgatási egység az országban. Ugyanakkor a megyében található a legtöbb általános iskolás — évek óta százezer fölötti a táboruk —, s e folytonosan növekvő gyermekfolyam oktatása csakis jelentős engedményekkel oldható meg. Ilyen engedmény például, hogy az országos átlagnál jóval nagyobb az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma — az előző tanévben csupán Szolnok megyében volt magasabb —, Hajdú'Bihar- ral együtt itt a legtöbb az egy osztályteremre elosztott általános iskolás, s az egy tanerő, hány gyermek ösz- szevetésben a megye szintén vitathatatlan listavezető, csak éppen akkor, ha hátulról kezdjük olvasni e képzeletbeli rangsorolást. Azt, hogy itt tartós, s az oktatás egészét érintő folyamatról van szó — azaz a népességnövekedés mindenre kiterjedő következményeiről —, igazolják a középiskolásokhoz kapcsolódó adatok is. Ezekből egyet említve: 1975 és 1979 között az országban mindenütt — a fővárosban is! — csökkent a középiskolába járó fiatalok száma, egyedül Pest ,megyében növekedett. Ami természetes, hiszen ha az általános iskolába járó gyermekek száma bővül, akkor ez így folytatódik a felsőbb oktatási intézményekben is. Ezzel a tartós folyamattal tehát számolni kell, a tervezés első mozzanatától egészen a tantermek berendezéséig, mindenben és mindenütt. S reálisan úgy kell számolni, a végbemenő változásokkal, hogy valamennyi mutatót mérlegelnek az érintettek, s nemcsak egyet-egyet, mert akkor látható világosan: miért áll ott, ahol áll az a megye, amely a legtöbb tantermet építi. M. O.
