Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
*mi<w 1980. FEBRUÁR 16., SZOMBAT Társadalmi tudat Mit kell — nem előírásból, hanem mert az élet kívánja, tehát úgy Is mondhatnánk: mit jó — tudni az állampolgárnak? Állampolgári tudnivalók Ezeket foglalja magában a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál dr. Ádám Antal szerkesztésében megjelent Állampolgári alapismereteit című könyv. Szerzői — dr. Ádám Antal, dr. Névai László,' dr. Schmidt Péter, dr. Szentist- ványi Gyuláné, dr. Szíjártó Károly, dr. Varga József és dr. Varga-Sabján László — tizenkét fejezetben képet adnak sok mindenről. Sorra veszik társadalmi szervezeteinket, az MSZMP-től a lakóbizottságokig és egyesületekig, leírva ezek jellemzőit, szerepüket, felépítésüket. Ismertetik a közvetlen demokrácia formáit, fórumait és eszközeit, a népképviseleti szervek választását, az országgyűlés és az Elnöki Tanács rendeltetését, jellegét, jogkörét, a Minisztertanács és tagjai megválasztását, felelősséget és feladatkörét. A tanácsokat bemutatják mint népképviseleti-önkormányzati, s mint államigazgatási szerveket, részletezve a választásuktól a beszámolásukig a teendőiket, felépítésüket Azután megismertet a könyv az igazságszolgáltatás alkotmányi alapelveivel, feladataival. és szerveivel. A magyar bírósági szervezet fejlődéséről és mai rendszeréről, a bíróságok fajtáiról és ezek hatásköréről, a közjegyzőről és a végrehajtóról, az ügyvédek és a jogtanácsosok munkájáról ad képet. Hasonlóképpen ismerteti az ügyészség szervezetét, feladatát, tevékenységét a nyomozás törvényessége feletti felügyelettől a jogorvoslatokig. A rendőrségnek a köz. rend, a közlekedés rendje védelmében betöltött szerepéről és az igazgatásrendészetről kapunk képet. S röviden vázolja a kötet a honvédelemmel, az állami, népi ellenőrzéssel kapcsolatos tudnivalókat is. Struktúra — funkció Murányi Mihály könyvét — a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg A társadalmi tudat. Struktúra — funkció címmel. Ha az előbbi könyv gyakorlatiasan szolgálja a társadalmi tudatformálást, emez elméleti tisztánlátáshoz segít. Ez a hit és a tudás viszonya. őket sokszor mereven szembeállítják, mint egymást kizáró jelenségeket, máskor meg egybemossák — mondja a szerző. Vagyis a hitnek is megvan, megvolt a maga szerepe és nem kizárólag negatív. Nem egyértelmű, hanem különböző tényezők komplexuma. Sokféle hitszerű megnyil. vánulás van. Ilyen az előítélet is, a babona, a vakhit is, a vallásos hit is, a haladó törekvések, mozgalmak, eszmék küldetéstudata, a társadalom, a világ meg jobbítására irányuló tevékenységük szükséges, helyes és célt érő voltáról alkotott meggyőződése is. Noha a meggyőződés és a hit jól elválasztható: az első tudatunktól függetlenül fennálló valószínűség megvalósítására serkent, míg a második „csak” egy kicsit nyúl tovább: a valószínűség fennállását képzeli el... Tehát illúzió (is) van benne. De a történelem folyamán többször volt olyan helyzet is, amikor még nem a tisztábban látó meggyőződés, hanem a hit lehetett az igazságos küzdelem hajtóereje. Németh Ferenc Lenni és enni Lenni csak valahol lehet: az utcán, a munkahelyen, az iskolában, a moziban, a meccsen, kiránduláson és — félbehagyva a hosszú sort — nem utolsósorban otthon. Lenni az ember számára lakni is. krumpliból vagy vele? S vajon milyen lehet az újburgonya mézzel vagy a túróval töltött burgonyakosár? Meg kell próbálni! * N. F. ,3omlott, selejtes, keserű, savanyú lisztet kapunk a boltban. Fekete, ragacsos, korpás, dercés kenyere van a községnek. Krumpli hónapok óta nincs. Kávé a mesék világába tartozik, hús, disznózsír nincs. Ikladról hoznak vizezett tejet.” A Gödöllő és Vidéke 1917. április 22-i számában jellemzi így a háború alatti közellátás helyzetét, egyszersmind az emberek hangulatára, kiábrándultságára, békevágyára is utal. Kollektív munkával Hogy mi történt az országban a következő években, tudjuk. Hogy milyen események követték egymást Gödöllőn és környékén az őszirózsás forradalom, majd a Tanácskoztál'Az értelem útján Az öntudat ébresztése. Ez a címe Katona Ferenc a Gondolat Könyvkiadónál megjelent kötetének, amelyben a szerző áttekinti a csecsemő fejlődését. Nem könnyű olvasmány, de megéri elővenni az idegen szavak szótárát, a lexikont önmagunkról tudhatunk meg többet s gyermekünkről. A legkomplikáltabb szerkezetű és működésű anyag az élőlény. Élettanának, lélektanának kutatói keresik a választ, a miérteket, a hogyanokat: Mi a kapcsolat a csecsemő agya és magatartásfejlődése között? Hogyan válik a szakaszosan alvó csecsemőből folyamatosan alvó és hosszan ébrenlevő lény. Miképpen alakul ki az elemi figyelemből, tájékozódásból a tanulás. Honnan ered az értelem, a beszéd, az alkotó kézműködés az ember egyéni fejlődése során? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a könyv a választ — írja Katona Ferenc a bevezető fejezetben. S kétségtelenül tudományos feleletet ad a továbbiakban. A törzsfejlődés, az egyedfejlődés összefüggései, a környezet és az öröklődés kimutatható hatást gyakorolnak az öntudat ébredésére. ’ Megváltozott a tudomány nézete a csecsemőről. Az elmúlt tíz év vizsgálódásai, az agy elektromos működésének megismerése, az egyes élettani jelenségek objektív mérése nyomán ma már tudják — s vallja a szerző —, hogy az újszülött és a fiatal csecsemő nemcsak passzív lény, hanem kezdeményező, alkalmazkodó s feltűnő gyorsasággal fejlődő emberke. Csak egyetlen adatot a könyvből: az újszülött agyának súlya mindössze egy- harmada a felnőttének, de egy év múltán már kétharmada... A csaknem 350 oldalas kötet 16 fejezetében szó esik a csecsemőmegfigyelési módszerekről, az agy fejlődéséről és átalakulásáról, a magzat magatartásáról, az éberség és alvás kialakulásáról, a mozgásfejlődés idegrendszeri hátteréről, főbb állomásairól, a látás, a kézügyesség, a járás kialakulásáról, a hangadásról, a beszédről, s arról, miként jut el az értelemig a kis élőlény. V. G. P. saság alatt, arról egy vékony kötet, a gödöllői városi párt- bizottság és városi tanács munkásmozgalmi emlékbizottsága által kiadott Munkás- mozgalmi almanach ad részletes, átfogó képet. A négy szerző: Csiba József, Fábri Mihály, Heltai Miklós és Heltai Miklós Gábor arra törekedett, hogy felderítse a város „munkásmozgalmának lehetőleg teljes történetét, az abban szereplő vezetők életútját, számon tartsa az élő tanúkat, s gondoskodjon arról, hogy gazdag életútjuk történelmi tapasztalatai, értékes emlékei ne menjenek veszendőbe”. A közösségnek szánják hát a művet, amely mögött szintén közösségi munka rejlik. A kötet ugyanis a városi pártbizottság mellett Öt évvel ezelőtt megalakult Munkásmozgalmi Emlékbizottság ötéves működését reprezentálja. De ezen túl is kollektív tevékenységről van szó: a Helytörténeti Gyűjtemény a veteránok visszaemlékezéseit, a fotóanyagot bocsátotta rendelkezésre; segítséget nyújtott a mű megírásához a Flazafias Népfront gödöllői krónikaíró bizottsága, a Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola honismereti szakköre — és sorolhatnánk tovább az adatközlőket. Stromfeld és Karikás Az őszirózsás forradalom után — írja közös tanulmányában Fábri Mihály és Heltai Miklós Gábor — a járásban megalakult a tanács. Ennek működése országosan egyedülálló. Az első járási szintű népképviseleti szerv, amely a proletárdiktatúra tanácsaira jellemző szervezeti sajátosságok alapján működött. A Gödöllői Járási Direktórium már az ezen szervezetekről alkotott rendelet előtt létezett; a helyi munkástanács pedig megalakulása után azonnal jelentős szociális, gazdasági és művelődéspolitikai intézkedéseket hozott. Amikor pedig elhangzott a fegyverbe szólító, a munkáshatalom megvédésére buzdító felhívás, a gödöllőiek, mátyásföldiek, isaszegiek is tömegesen jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. A Tanácsköztársaság csapatainak az intervenciós hadseregek ellen vívott védelmi háborújáról, az április 26-án Gödöllőre költözött főhadiszállás eseményeiről Heltai Miklós számol be. Az írás túlnő egy időrendi krónika keretein, megrajzolja a Ludovika hallgatójaként indult, a kommunizmus eszméiig eljutó Stromfeld Aurél emberi és hadvezért portréját. A szerző másik dolgozata Karikás Frigyes életútját mutatja be az erdélyi gyermekévektől kezdve egészen a moszkvai emigrációban, már tapasztalt munkásmozgalmi harcosként és egyre jelentősebb íróként töltött évekig. Az ő munkássága is kötődik a gödöllői járáshoz: Angyalföld és Kispest után Pécelen ismertette a Kommunisták Magyarországi Pártja programját, 1919. január 10-én megalakította az ottani pártszervezetet. Tovább kutatnak A két írás a rendelkezésre álló levéltári anyagra támaszkodva nemcsak Stromfeld és Karikás tevékenységének történelmi jelentőségét méltatja, értőn mutatja be a forradalmár embert is. Erre törekednek azok a kisebb terjedelmű életrajzok, amelyek a függelékben kaptak helyet (s amelyek közül nem egyet éppen a Pest megyei Hírlap gödöllői különkiadásában közölt először Csiba József). Ezek olyan hősökről szólnak, akik nem váltak kimagasló személyiségekké, önfeláldozó munkájuk nélkül azonban nehezen képzelhetjük el a forradalmat. Knapp József, Czeczulics János ... és a többiek, akikre már alig emlékezünk. Az 6 sorsukat tovább kutatja a munkásmozgalmi emlékbizottság. P. Sz. E. Szövetkezeti írások Erdei Ferenc összegyűjtött müveinek újabb két kötete A célszerű otthon Evvel a címmel jelent meg egy érdekes kötet a Minerva .Családi Könyvek sorában: A célszerű otthon. Anyagát a Lakáskultúra című folyóiratban 1973—1977-ben megjelent írásokból és képekből, ábrákból válogatták. A kötet bevezetőben a célszerű, gazdaságos és esztétikus lakás kialakításához szükséges alapfogalmakat, alapismereteket vázolja: a tér jelentőségét s viszonyait, a színek szerepét, a tónusokat és az anyagokat, a fal, a padló és a mennyezetfelületeket, az irántuk támasztandó fő követelményeket foglalja ösz- sze, már ilyen általános megközelítésben is illusztrációkkal segítve az elmorv lottak megértését. S aztán jön a gyakorlatias tanácsok, lakberendezési példák hosszú sora lakástérképekkel, lakberendezési vázlatokkal. Külön fejezet szól a családi házról az építést megelőző felkészülés teendőiről és szempontjairól az ajánlott tervekig és azok különböző megoldási lehetőségeiig. Ötszáz recept A Minerva egy másik könyve, amelynek a címe: 500 recept burgonyával. Mészáros Ottóné Szemes Judit fordította e recepteket oroszból, s egy alma-atai tudományos kísérleti intézet kutatói gyűjtötték-állították össze őket. Az intézet fő kutatási területe a burgonyafajták és termesztésük — s mint látszik, nem kevésbé érdekli a tudósokat e termény felhasználása. Szinte látom, milyen szakértelemmel és gusztussal próbálták ki is a recepteket! * Ki gondolta volna, hogy ennyiféle étel készíthető a AHOGYAN az idő ha. LAD, úgy bizonyosodunk meg arról, hogy Erdei Ferenc a magyar szövetkezeti mozgalom kimagasló egyénisége, akinek írásai ma is frissen hatnak, és útmutatásul szolgálnak a szövetkezeti mezőgazdaság jobb megértéséhez. Erdei egész életét erre tette fel. Már a makói szülői házban elkötelezte magát a szövetkezeti eszme mellett. Az Akadémiai Kiadónál most jelent meg összegyűjtött műveinek két kötete, Szövetkezeti írások címmel. A könyv négy nagy témakörre tagolódik. Az első kötet elején közölt írások a szövetkezés történetét dolgozzák fel, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági jellegéről szóló munkák következnek; három publikáció foglalkozik a háztáji gazdaságok összetett problémáival, s most ismerkedhet meg az olvasó először az 1967. évi szövetkezeti és földtörvény-javaslatok országgyűlési vitájában elhangzott felszólalások teljes szövegével, valamint a Lenin és a magyar termelőszövetkezeti mozgalom című írással, amely már csak a szerző halála után jelent meg nyomtatásban. A Szövetkezeti írások második kötete a szocialista mezőgazdasági termelőszövetkezetek mint korszerű vállalatok témakörben ad eligazítást és hasznos útmutatást, tesz elvi jelentőségű megállapításokat. Ugyancsak ide kerültek az üzemi és munkaszervezet, a munkadíjazás és jövedelemelosztás, valamint a szövetkezeti differenciáltság problémájával és a szövetkezetek demokratizmusának és állami irányításának kérdéseivel foglalkozó írások. Ez a rész először publikál két kéziratos tanulmányt, amely a szövetkezeti szövetségek jellegéről és problémáiról az MSZMP gazdaságpolitikai osztályának részére 1967 őszén készült. A kötet Erdei Ferenc szövetkezeti kutatómunkájának nem sokkal halála előtt készített programjával zárul. ÁTFOGÓ MÜVÉT bajos volna egy írásban értékelni, hiszen amint a címszavakból kiderül, olyan sokoldalúan foglalkozik a magyar szövetkezeti mozgalom elvi, gyakorlati kérdéseivel, hogy csak ezek ismertetése oldalakat töltene meg. A Szövetkezeti írások sem egyedüli mű, kapcsolódik az összegyűjtött művek többi kötetéhez, elsősorban az Agrárgazdasági tanulmányok három kötetéhez, a Mezőgazdaság és szövetkezet, valamint a Város és Vidéke című művekhez. Már ebből is látszik, hogy itt olyan kötetekkel van dolgunk, amelyeket csak az egész életműbe helyezve értékelhetünk igazán, s amely bizonyítja Erdei Ferenc kimagaslóan nagy tudósi-politikusi, köz- gazdászi képességét, azt a különleges elhivatottságot, amely egész életében eltöltötte a parasztság, a falu, a szövetkezeti eszme iránt. Népben-nemzetben gondolkodott. Mentes volt mindenféle provincializmustól, osztálykorlátoktól, valóban lenini módon, tudósi-politikusi felelősséggel vizsgálta az általa felvetett kérdéseket. Korunk legfontosabb problémáira kereste a választ. Már nagyon fiatalon megtanulta, hogy a hagymakertészek csak úgy boldogulhatnak, ha összefognak, ha szövetkeznek. De hogy milyen legyen ez az összefogás, miként induljanak el. hogy ne álszövetkezet legyen közösségük, ahhoz meg kellett ismernie a világ szövetkezeti mozgalmát. Minden ide vonatkozó művet elolvasott és Nyugat-Európában gyakorlatban tanulmányozta a szövetkezeti mozgalmakat. Megismerkedett Lenin tanításaival, s ezt magáévá téve, mindig annak szellemében cselekedett, következetes harcosa lett a munkás—paraszt szövetségnek, s tevékenyen küzdött, hogy a két osztály egymásra találjon, s együtt valósítsa meg a szocializmust hazánkban. Éppen a közelmúltban mutattak rá a felszabadulás utáni korszakot kutató történészek arra, hogy Erdei Ferenc már 1948 februárjában felvázolta a mezőgazdaság szocialista átalakításának programját, szisztematikus szövetkezeti koncepcióját. Történészek szerint a hazai és nemzetközi tapasztalatok tükrében reálisnak látszik az a megállapítás, hogy e program és koncepció egyik kiindulás lehetett volna a marxi—lenini szövetkezeti elmélet hazai viszonyainkra való igazán alkotó alkalmazásához és a magyar mezőgazdaság töretlen szocialista fejlődéséhez. Ügy gondolom, ha nem is ezen indult el a szövetkezési gondolat hazánkban, de később sok minden beépült az Erdei-koncepcióból, elképzelésből, nemcsak azért, mert egy ideig ő volt a földművelési miniszter, a szövetkezetekért felelős miniszterelnökhelyettes, később a Tudományos Akadémia főtitkára, az Agrárkutató Intézet igazgatója, hanem azért, mert elvi megállapításaival, gyakorlati tapasztalataival megtermékenyítette a szövetkezeti gondolatot, és munkásságával hozzájárult, hogy a marxista—leninista szövetkezeti eszme hazai tapasztalatokkal gazdagodjon. Szüntelenül magyarázta, hogy miként lehet eljutni oda, hogy a szövetkezés ténylegesen a parasztság felemelkedését, a mezőgazdaság felvirágzását eredményezze. E KÉT KÖTETBEN közölt írások bizonyítják ezt legjobban. Minden kérdésben tudott újat mondani vagy a meglevőkhöz hozzátenni valamit. Erdei Ferenc felismerése tette számunkra világossá, hogy a termelőszövetkezet összetett természete csak akkor érthető meg, és a szövetkezeti gazdaság sokrétű problémái csak akkor foghatók fel helyesen, ha a termelőszövetkezetet gazdasági szervezetnek, sőt vállalkozásnak is tekintjük. Megcáfolhatatlanul bizonyítja azt is, hogy nem határozhatók meg pontosan a termelőszövetkezeti gazdálkodás céljai és érdekviszonyai pusztán olyan, lényegében nem gazdasági koncepciók alapján, mint a „paraszti társulás”, „társadalmi tömegszervezet” és „szövetkezeti tagság”. Közgazdasági és üzem- gazdasági tisztánlátás nélkül nem lehet megfogalmazni a mezőgazdasági szövetkezetek főbb jellemzőit, átfogó modelljét. Azt is világossá tette számunkra, hogy a tsz-gazda- ság két nagy alkotórészből tevődik össze: a közös nagy vállalatból és a tagok kisméretű háztáji gazdaságaiból. Ö fogalmazta meg, hogy a közös nagyüzem sajátos vállalat, amely az egy személyben munkavállaló, vállalkozótárs és társtulajdonos tagok kollektív döntései és ön- kormányzata szerint működik. UGYANCSAK ő fogalmazta meg a Lenin és a magyar szövetkezeti mozgalom című írásában még 1971-ben azt a gondolatot, amely ma is vezérli munkánkat: a lenini szövetkezeti’ útmutatás kiállotta az idő és az események próbáját, s a szövetkezeti fejlesztés alapelvévé vált a szocializmust építő országokban, így Magyarországon is, ahol a felszabadulás óta tiszteletben tartjuk, iránytűnek használjuk a marxizmus—leninizmus klasszikusának elméleti örökségét. Ennek az örökségnek a szellemében igyekszünk alkotó módon továbbfejleszteni a magyar szövetkezeti mozgalmat, figyelembe véve azokat a mélvreható változásokat, amelyek Lenin óta végbementek, s hazánkban is megkövetelik, hogy a klasszikusok gondolati alapjait megőrizve, alkalmazzuk a jelen és a jövő várható igényeinek megfelelő megoldásokat. Szövetkezeti mozgalmunk minden ágában ez a törekvésünk, ez jellemzi a magyar termelő- szövetkezetek fejlődését is. A gyakorlat igázolja Erdei Ferenc szavait, Gall Sándor A forradalom eiia|ekezete A gödöllői Munkásmozgalmi almanach
