Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

Pilis Kihelyezett üzemek Pilisen a különböző főváro­si gyárak, vállalatok kisüze­mei összesen 247 dolgozót foglalkoztatnak és termelé­sük meghaladja a 34 millió fo­rintot. A felmérések szerint sok helyütt nem megfelelőek a munkakörülmények, s a ter­melékenység is igiein alacsony színvonalú. Állami gazdaság Juhok ^ akolban Jobb takarmányozással A Monori Állami Gazdaság­ban a legielőterületek jobb hasznosítása érdekében tovább kívánják növelni a juhállo­mányt ügy, hogy a VI. öt­éves terv végére elérjék a 2 ezer 500 darabos anyaállo- mányt. Az állattenyésztés va­lamennyi ágában célul tűzték lei a takarmányozás további javítását, a takarékos abrak- fed'ha&ználásit, a tárolási költ­ségek és az állatelhullás csök­kentését. MONOMID A PEST MÍGYÍI HldlAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1980. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Önkéntes felajánlások Parlagföldek—tartós használatba Tavasszal ismét lesz határszemle A korábbi években az Ide­vonatkozó rend el etek szerint ha magánszemély a tulajdoná­ban lévő ingatlanát, illetve me­zőgazdasági művelésre alkal­mas földterületét nem haszno­sította, úgy azt állami tulaj­donba vették. A közelmúltban jelent meg a rendelet módosítása, amely szerint ha földterület művelé­sének elmulasztása nem róható fel a tulajdonosnak — például nagyon idős vágy beteg — az állam nem sajátíthatja ki az ingatlant. Gyomron, a tanácsházán Bé- ki Istvánná mezőgazdasági előadót kérdeztük meg, hogy gond-e a parlagföldek haszno­sítása? Genetikai kutatások Megtermelik a takarmányt Vizsgálják az élettani jelenségeket Igen érdekes kísérletező munka folyik az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelőség ül­lői telepén. A szakemberek tu­dományos módszerekkel vizs­gálják a különböző élettani je­lenségeket, s tapasztalataikat kicserélik a hazai és külföldi intézetek kutatóival is. A telepen egyebek között elvégzik a tenyészkosok ivadékainak hízékonysági és teljesítményvizsgálatát. Ezenkívül megállapítják a te­nyészkosok genetikai átörökí­tőképességét. Az ivadékokat a kutatás befejezése után szár­mazásuk, saját teljesítményük és alkati alkalmasságuk alap­ján. tenyészkosként nevelik fal. majd értékesítik őket. Az állomás legfontosabb fel­adata az embrió-átültetés ha­zai technikai feltételeinek, ki­alakítása, a donor, és recipiensállo­mány, valamint a zigóíák beszerzése és átültetése. Az OÁF üllői telepe igyek­szik az önellátásra berendez­kedni. A szükséges szálas ta­karmányt és alom3zalmát sa­ját szántóterületén termeli meg, s csak abraktakarmány­ból szorul beszerzésre. A nap kulturális programja Gyömrőn, 17 órától: birkó­zó- és asztalitenisz-edzés. Mendén, 18-tól: az ifjúsági klub és a csillagász-szakkör foglalkozása. Monoron, 13-tól 17-ig: sza­bás-varrás tanfolyam két cso­portban (a Vetőmag Vállalat­nál), 18-tól: a motorosklub ösz- szejövetele (a HNF-székház- ban), a moziban, 16-tól: Az és állatok válaszolnak, 13-tól 20-tól: A skarlát betű. Pilisen, 18-tól: az ifjúsági; a fotóklub és a sakkszakkör foglalkozása, 17-től: ismeret­terjesztő előadás, Lehet-e az óvodás gyermeknek akarata (a Kávai úti óvodában). Elő­adó: Pártái Pálné óvónő, a moziban, 17 és 19 órától: Se­ver ino. — Harminc ingatlan, illetve külterületi telek van a tanács tulajdonában. A harmincból tizenhármat adtunk ki tartós használatra: tizenegyet a Rákosmezeje Tsz-nek, egyre van jelent­kezés, kettőre még nincs (ez utóbbi három telek hasz­nálatba adásának ügye hama­rosan" a végrehajtó bizottság elé Ikerül), egyet pedig vissza­adunk tulajdonosának. — Honnan szereznek tudo­mást a parlagföldekről? — Minden évben kétszer, te­hát ősszel és tavasszal határ­szemlét tartunk. Kikkor álla­pítjuk meg, hogy melyek azok a magántelkek, amelyek nin­csenek művelve. A határszem­le eredménye alapján minden - kiimiek felszólítást postázunk ki, hogy műveljék a földet, mert ellenkező esetben állami tu­lajdoniba vesszük. 1979 máso­dik félévében 3 ingatlant ja- vasultunk állami tulajdonba vételre. Előfordul sok esetben, hogy valaki önként ajánlja fel a magántulajdonát képező földjét térítésmentesen. Az új rendelet nem vál­toztatta meg a régi gyakor­latot, miszerint 50 évre adunk tartós használatba földet. A tartós használatiba adott föl­deket mindig a helyi értékvi­szonyoknak megfelelően be­csüljük föl — hangsúlyozza Bé- ki Istvánná —, s az így meg­állapított forintosszegnék a fe­lét kell a telekért befizetni öt­éves részlettörlesztési kedvez­ménnyel. Az alatt az öt év alatt, amíg a megállapított ösz- EzeS részletfizetése történik, a terület adómentes. Olyan fiatal házaspároknál, akiknél a gyerekek száma vagy idős embereknél a szociális helyzet indokolja, 10 éves tör­lesztési kedvezményt adunk. Érdekess: int említeném — mondja az előadó —, hogy van olyan csereakció, amikor a magánosok a téesznek felajánl­ják földjüket egy, a téesz ál­tal biztosított másikért. Ha valaki önként fölajánlja telkét az államnak, megkeres­sük a területileg'illetékes »ter­melőszövetkezetet, hogy átve­szi-e, ha igen. akkor továbbít­juk a magánszemély kérelmét a járási földhivatalba, s kérjük az ingatlan tulajdonjog változ­tatását a téesz, vagy a magyar állam javára bejegyezni. Ha a bejegyzés megtör­tént, akkor a járási hivatal visszaértesíti a községi ta­nácsot. Külön szeretném kiemelni, hogy az újabb rendelet szerint a földművelés alól kivont te­rület után térítést kell fizetni, ha azt más célra használják. A. L. A. Másodikként az országban Vetélkedő, emléktúra Piros és kék nyakkendösök sikeres akciói A monori járásban elsőként, az országban másodikként ala­kult meg Gyömrőn az úttörő- csapat 1957-ben, Rakó József vezetésével. Ma, a falusi, vagyis a 2-es számú általános iskola 1088-as számú Zrínyi Ilona úttörőcsapatának 206 tagja, 8 raja, 23 ifivezetője van, tehát az iskola majdnem minden tanulója úttörő. A 240 gyerekből csupán az elsősök nem tartoznak a csapathoz, mert ők másodikos korukban lesznek kisdobosok. — Úttörőcsapatunk 1979-ben nagyon szépen szerepelt az if­júsági klubok versenyén, Űri, Sülysáp, Mende, Maglód és Ecser előtt nyertünk. A megyei ifiklubok vetélkedőjén is ott lesznek tanulóink a monori járás képviseletében február 17-én Vácott — mondja be­szélgetésünk bevezetőjeként Kovács Sándor tanár, az út­törőcsapat vezetője, akivel az iskola egyik tantermében ah­hoz az asztalhoz ülünk le, amelynél percekkel előtt az Kihelyezett üzemek Ruhák, akkumulátorok Javult a szociális ellátottság Sülysápon és Űriban, a Tá- pióvölgye Tsz-en és az Alsó- Tápiómenti Áfész-on kívül nyolc kihelyezett üzem, illetve részleg működik, amelynek központjuk a fővárosban van. A Pannónia Háziiapari Szö­vetkezet sülysápi részlegében az idén is holland exportra varrnak majd női felső ruhá­kat. A tervek szerint 15—18 ezer darab termék kerül ki ebben az évben a részlegből. Az elmúlt esztendőben jelen­tős beruházást hajtottak vég­re a részlegben. Új, modem gépeket vá. súroltak, s az idén is terv­be vették néhány gép be­szerzését. A VBKM Transzvill gyára Úriban üzemeltet egy részle­get. Az ott készülő termékek jelentős részét exportálják, el­sősorban tőkés országokba. Hamarosan elkészül a 300 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok, a hozzá tarto­zó szociális létesítményekkel együtt, ezáltal javulnak a munkakörülmények. Az úri részleg a tavalyi 30 millió fo­rinttal szemben az idén a dup­lájára szeretné emelni terme- lését. Az VNITECHNIKA Ipari Szövetkezet sülysápi részlegé­ben az idén tervbe vették egy targoncajavító és egy motor­kerékpár akkumulátorszerviz felállítását. Nagy összegű be­ruházást valósítottak meg a VISZÉK Ipari Szövetkezet A mozdonyvezetők doyenje Búcsúzott, de nem véglegesen... Amiről a sok tabló mesél NÉZEGETEM A TABLÓ­KAT, megannyi fia-tai és kö­zépkorú arc néz rám, vala­mennyien a mozdonyvezető szakmák választották. A tablókon.a tanári kar kö­zepén Nagy Ferenc tagozatve­zető portreképe. Bámulom az arcát, de semmi változást nem iátok. Az idő nem öregítette meg, olyan a fényképe a tava­lyi tablón is, mint a 10—15 év­vel ezelőttieken. A gyömrői családi ház már régen az otthona, ott is szüle­tett, de ő még mindig a vas­utasok nagy táborához tarto­zónak vallja magát, pedig ja­nuár 1-től már hivatalosan is nyugdíjba vonult. — Már egy évvel ezelőtt el­jöhettem volna nyugdíjba, de a mozdonyvezető iskola hall­gatói* maradásra bírtak: — Feri bácsi , maradjon még ve- »ünk a tanév végéig. Marad­tam. Aztán megint elkezdtem egy osztályt, de decemberben elbúcsúztam tőlük. Belefárad­tam a munkába, hiszen több mint 45 esztendős folyamatos munkaviszonyom van ... Még mindig a tablókat for­gatom a kezemben, Nagy Fe­renc pedig egy gazdag életút- ról mesél közben. — Fiatal srácok voltunk, s monori már akkor megismerkedtünk az if j úmunkás-mozgalommal. Már tizenhat éves koromban szervezett dolgozó voltam, pla­kátokat, röplapokat ragasztot­tunk a középületekre, a fákra Maglódon meg Gyomron, ame­lyek a munkások egy-egy ak­ciójára hívták fel a figyelmet. Nekünk nem tiltották a szabad május elsejém való tömeges részvételt. Szerszámkészítő tanonc vol­tam, majd 1939-ben kerültem a MÁV Északi Főműhelyébe. Azóta a vasút jelentette szá­momra az életet. Három év után mozdonyvezető-tanonc lettem, majd a katonáskodás után ismét visszatértem a ré­gi helyemre. 1949-ben beirat­koztam a Műszaki Egyetemre, de csak két évet végeztem el, a család és egyéb problémáim gátolták a továbbtanulást. A Keteti Fűtőházból kerül­tem a MÁV Oktatási Főnök­ségre 1955-ben, s onnan men­tem nyugdíjba 1980. január 1-én. Közben azért történt egy s i más az életemben. Például az, jhogy 1959-ben jelentkeztem a I munkásőrségbe, tagja lettem a járáSi Bata Ferenc munkásőregységnek. Hol a vasutas, hol az acélszürke munkásőr-egyenruhát öltöt­tem magamra. Büszke vol­tam mindkettőre.i Mert én azt tartom, anűbe egyszer belefog az ember, azt csak lelkiismere­tesen, szeretettel szabad csi­nálni. Én úgy érzem — lehet, hogy szerénytelenségnek tűnik —, mindkettőt így csináltam. — Több mint kát és fél ezer mozdonyvezető kerüli ki a ke­zem alól a negyedszázad alatt. Akadtak köztük jó és rossz ta­nulók, de emberségesek vol­tak mindnyájan. Szerettem őket, vidám hangulatban tar­tottam mindig a foglalkozáso­kat. Persze, a fegyelemsértést nem találtam sohasem bocsá­natos bűnnek, a megfelelő fe- lelősségrevonás ilyenkor nem maradt el. HÚSZ ÉVIG VOLTAM MÜNKASÖR. Először csak egyszerű „közkatona”, aztán rajparancsnok, majd szakasz- parancsnok. Az igazság az, hogy húsz év néha soknak, néha kevésnek tűnik még az ember életében is. Ne­kem kellemes emlékeim fű­ződnek a két évtizedhez. Munkásőrtársaimat úgy ismer­tem meg, olyanok, akik min­dig, mindenkor készen állnak a haza, a munkáshatalom meg­védésére. Egy nagy családdá forrtunk össze, jóban, rosszban együtt voltunk. Ezt a húsz évet sohasem fogom elfelejteni, az életem legtartalmasabb évei között tarlóm majd számon. Még mindig a tablókat né­zegetem, közben némi unszo­lásra megtudom, hogy Nagy Ferenc munkáját a vasútnál és a munkásőrségben is elis­merték. Háromszor kapta meg a Ki­váló . dolgozó címet, egyszer miniszteri dicséretben része­sült. A munkásőrségben kivá­ló parancsnok lett, elnyerte a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. A 10, 15, 20 éves munkásőri tevékenysé­géért pedig a Szolgálati Ér­demérem kitüntetést is meg­kapta. A legutóbbi egységgyűlésen ő is elbúcsúzott az acélszürke egyenruhás társaitól, tartalék, állományba vonult. Megtiszte­lő feladatnak vélte azt, hogy ő búcsúzhatott el a leszerelők és a tartalékállományba kerülők nevében. SZÉPEN BESZÉLT, min­denki feszülten figyelte mon­datait. Különösen a fiatalok néztek rá tisztelettel. Akiknek méltán lehet a példaképe Nagy Ferenc, most már tar­talékos munkásőr. Gér József az el­sülysáp.i részlegében múlt években. Tavaly az innen kikerülő termékek jelentős részét exportálták, 400 ezer dol­lár értékű termék került ki Sülysápról. A legnagyobb gondot a szak­munkástanulók hiánya jelenti ebben a részlegben. A KELTEX úri szövőüze­mében bevezették a három műszakot, ezáltal jelentősen növelték a termelést. G. J. ifjúsági vetélkedösorozat utol­só összecsapásának háromtagú zsűrije üit: Kovács Sándor, Nemesi Éva és Klein Zoltánná pedagógusom. A teremben már nyoma sincs az iménti lázas duruzsoljanak, papír­csörgésnek, az eredmény kí- nirdetésekor támadó üdvrival­gásnak. — Az úttörőcsapat minden­napi éleiében a kisdobosok és az úttörők számára egyaránt gondoskodunk kulturált aktív pihenésről, testet, lelket erősí­tő mozgalmas szellemi és íi- zikai játékokról, erőpróbákról — hangsúlyozza a csapatveze­tő. — Például rendszeresen járunk a kéknyakkendősökkel a „kisdobostanyára”. Tavaly ízbégen voltunk, Szentendrén négy napig. Évente névadó- próbát tartunk, ez az úgyne­vezett „Zrínyi-emléktúra”. — Ilyenkor a gyerekeket tú­ra előtt és alatt különböző feladatok elé állítjuk, amelyek közül talán a leghasznosabb az önállóságra nevelő Önellá­tás. Szoktatjuk őket a későbbi, 3—4 napnal jóval tovább tartó úttörőtáborozásokhoz. Egy-egy ilyen emléktúrán a próbákra alkalmi őrsök alakulnak, hat kisdobos és egy úttörő részvé­telével. A túrákra a pénzt hulladékgyűjtésből teremtjük elő. Tavaly ősszeí hat nap alatt közel 20 ezer forintot ke­restek a gyerekek a Rákosme­zeje Tsz-nél paradicsomsze- déssel. Az így befolyt összeg­ből a nyolcadik osztályos Ga­garin raj 3 napos dél-dunán­túli autöbuszkiránduláson, á hetedikes Móra raj 4 napos magas-tátrai körutazáson vesz részt az idén. Az úttörőcsapat védnökséget vállalt: a hősök kertjét, á Kossuth teret, a Kossuth-szobr rőt és iskolánk környékét óv­ják, gondozzák rendszeresen. A. L. A. Tanácstagok csoportülése Hivatali munka, egészségügy Megtartotta idei első ülését a Pest megyei tanácstagok mo­nori járási csaportja. Elsőként Horsik József, a járási hivatal elnökhelyettese számolt be a Monori Járási Hivatal tavalyi tevékenységé­ről, majd ár. Martini Jenő megbízott járási főorvos az egészségügyi ellátás járási szintű tapasztalataival ismer­tette meg a testületet. A tanácskozáson többen mondták el véleményüket mindkét napirenddel kapcso­latban. Véradás, tüdőszűrés Aktív vöröskeresztesek Minden iskolában van alapszervezet A Vöröskereszt helyi szer­vezete számszerűleg és mun­kája hatékonyságát tekintve is Vecsés nagyközség számottevő tömegszervezetévé vált. Gyakorlati munkájuk egy­ben politikai feladat is. Min­den évben gondoskodnak a la­kosság tüdőszűrő vizsgálatai­nak megszervezéséről és lebo­nyolításáról. Agitációs tevé­kenységüknek köszönhetően fellendült a véradómozga­lom: évente csaknem 60 liter vért adnak a donorok. A szervezet konkrét feladatai közé tartozik a polgári véde­lem egészségügyi szakszolgála­tának megszervezése, az első­segélyhelyek fenntartása, a tisztasági mozgalom szervezése és a mindezzel összefüggő fel- világosító és propagandamun­ka. Nagy gondot fordítanak az utánpótlásra is. A nagyközség valamennyi iskolájában műkö­dik az ifjúsági Vöröskereszt. 1 Sakk, megyei csapatbajnokság Döntetlenül - idegenben Vasárnap újabb nehéz erőpróba Megkezdődött a megyei I. osztályú sakk-csapatbajnokság idei küzdelemsorozaia. A gyömrői sakkozók az első fordulóban Albertirsára láto­gattak, s igen nehéz mérkő­zést vívtak a megerősödött ceglédi járásbeli csapattal. Ki­egyensúlyozott játszmák jel­lemezték a találkozót. 5-4-es állásnál — a hazaiak vezettek — mindenki az első táblára figyelt, ahol Fábián Béla ma­ratoni, ötórás játszmát vívott ell - felével. Döntetlen színe­zetű volt ez- a parti, de vé­gül Fábián ragyogó húzások­kal megnyerte a játszmát, s ezzel a csapat 5-5 arányú dön­tetlen eredményt ért el. Dicséretet érdemel Kiss Ti­bor is, aki remek küzdelem­ben győzte le ellenfelét, akár­csak Fábián László és Fifos zssf, akik szintén győztek. Simkó Ferenc és Follárdt Ist­ván remizett, tehát fél-fél pontot szerzett. Rák Sándor, ífj. Minárik és id. Minárik elvesztette mér­kőzését. Szombaton Gyömrőn. a szakmaközi bizottság Stein­metz kapitány utcai székhá­ziban megkezdődik a házi bajnokság. A szakosztály ve­zetői várják a résztvevők' je­lentkezését a délután 5 órakor kezdődő versenyre. . Vasárnap délelőtt fél 10-kor újabb nehéz erőpróba vár a gyömrőiekre, otthonukban fo­gadják az IM Vasas Iklad csapatát. Az első fordulóbeli döntet­len után győzelemmel szeret­nék venni ezt az akakadályt.

Next

/
Thumbnails
Contents